Az egészségügyi dolgozóktól és az ápolási otthonok személyzetétől kezdve a légiutas-kísérőkön, a banki pénztárosokon és a kiszálló szervizeseken át a bolti eladókig és a raktárosokig, a frontline dolgozók adják a gazdaság húzóerejét.

Ahogy a fellendülés következő szakaszába lépünk, és megtaláljuk a munkavégzés újszerű módjait, ezeket a dolgozókat az elsők között kell ellátni a megfelelő eszközökkel, hogy biztosan tudjunk navigálni a bizonytalan jövőben.

A frontline dolgozókat azonban gyakran kihagyják a számításból, és nem biztosítják számukra a megfelelő digitális eszközöket és technológiákat, amikor a szervezetek digitális átalakuláson esnek át vagy új alapokra helyezi a munkavállalóknak kínált élményt.

A Deskless Workforce egyedül az Egyesült Államokban mintegy 31,67 millióra teszi a frontline dolgozók számát, globális szinten pedig 2,7 milliárdra. Ez jelentős része azoknak a fontos munkavállalóknak, akik még nem élvezik a digitális változások információs munkások számára már elérhető előnyeit.

Ez eddig azért fordulhatott elő, mert a frontline dolgozók és az információs munkások eltérő munkamodelljei nem voltak könnyen átjárhatóak, vagy a költségek és a projekt nagyságrendje nehézségeket okozott. Ám a digitális technológiát előtérbe helyező (digital-first) világban ennek meg kell változnia. 

A frontline dolgozók fontos szerepe elvitathatatlan. Többé nem szabad másodrendű munkavállalóként kezelni őket a szervezetek működésének átalakításakor.

A vállalatoknak ügyelniük kell arra, hogy egységes kultúrájuk minden munkatársra egyformán kiterjedjen, függetlenül attól, hol dolgozik.

Ebben a blogban a frontline dolgozók kihívásaival és azzal foglalkozom, hogyan lehet támogatni őket és kialakítani bennük az összetartozás érzését a technológia segítségével.

A régimódi gondolkodásmód problémái

A vállalatvezetők néha nem vesznek tudomást arról, mennyire alapvető szerepet játszanak a frontline dolgozók, és milyen fontosak a szervezet és kultúrája szempontjából.

Nem szolgálja a szervezet érdekeit, ha azt feltételezik, hogy mivel a digitális eszközök használata nem tartozik hozzá szervesen a munkakörükhöz, ezért digitális szolgáltatásokra sincs szükségük napi feladataik elvégzéséhez.

A frontline dolgozók tartják fenn számos iparág és szervezet vérkeringését. Ha nem vonják be őket a digitális átalakulás folyamatába, akkor a munkaadóik sem fogják tudni a legjobbat kihozni a lehetőségekből. Emellett az is lényeges, hogy minden munkatárs azonos munkavállalói élményhez jusson és egyformán élvezze annak előnyeit.

A kirekesztettség érzése

A frontline dolgozók kihívásai közé tartozik az online kapcsolat korlátozott elérhetősége, az együttműködés hiánya a szervezettel és a digitális kirekesztettség érzése.

Napjaink digitális világában meglepő, hogy a frontline dolgozók továbbra is hagyományos hirdetőtábláról értesülnek arról, mi történik a vállalatnál.

Ez gyengíti náluk a szervezethez és a kultúrához tartozás érzését, ami a nagy fluktuációhoz is jelentős mértékben hozzájárul. A másik oldalról megközelítve, a munkavállalók 69%-a úgy nyilatkozott, hogy kisebb valószínűséggel hagyná el vállalatát, ha hatékonyabb lenne a kommunikáció, és 85% „munkahelyi juttatásnak” tekinti a hatékony kommunikációt.

Az összekapcsolt munkaerő létrehozása

A frontline dolgozók erősen függenek a környezetüktől, és gyakran semmilyen módon nem tudják otthonról végezni munkájukat.

A technológia azonban többféleképpen is segíthet abban, hogy bevonják őket a digitális kezdeményezésekbe, és javítsák a szervezeten belül az összetartozás érzését.

A Fujitsu jelenleg dolgozik ügyfeleivel olyan, kapcsolódást és bevonódást segítő technológiák bevezetésén, mint a Microsoft Viva és a Microsoft Teams.

Segítségükkel a munkatársak elolvashatják a vállalati üzeneteket, kezelhetik feladataikat, oktatóvideókat és felhasználói kézikönyveket nézhetnek meg, rögzíthetik szabadságolási igényüket vagy műszakcserét kérhetnek. Ráadásul ezt akár munkaidőben, vagy a nekik megfelelő időpontban is megtehetik anélkül, hogy ennek személyes idejük látná kárát.

A kiskereskedelmi dolgozóknak például nem kell a szabadnapjukon bemenniük az irodába, hogy a hirdetőtáblán ellenőrizzék a beosztásukat. Ha pedig szabadságra mennének, ezt akár saját mobiltelefonjukról is elintézhetik, nem kell céges eszköz a szolgáltatás eléréséhez.

Tudjuk, hogy az ilyen folyamatoknál kihívások merülhetnek fel a biztonsággal és a megfeleléssel kapcsolatban. Ám ezek könnyen legyőzhetők például a Microsoft Endpoint Managerrel, amely a saját eszközök munkacélú használatát is támogatja.

A frontline dolgozók feladatkezelő eszközökhöz is hozzáférhetnek, amelyekből megtudhatják, mi történt az előző műszakban. Így azonnal felvehetik a fordulatszámot, megtehetik a szükséges lépéseket, és egyszerűen, hatékonyan átvehetik a munkát.

A Teams Walkie Talkie funkciója nagyszerű eszköz a frontline dolgozók munkahelyi biztonságának fenntartásához. Ha támogatásra van szükségük, nem kell üzenetet küldeniük, hanem a Walkie Talkie szolgáltatással kérhetnek segítséget.

A munkavállalói jóllét és biztonság érdekében a Fujitsu például testkamerákat is biztosít az utak mellett vagy áruházi biztonsági őrként dolgozó munkatársak számára. Veszélyes környezetben esésérzékelőkkel is ellátja a dolgozókat – ha valaki egyedül van, és elesik, a rendszer azonnal segélyhívást indít a központba.

Ezek az előnyök nagyon egyszerűen biztosíthatók a technológia által a frontline dolgozók számára. Az eszközök segítségével megőrizhetik egészségüket és biztonságukat, átélhetik az összetartozás érzését, a digitális befogadást, és valóban beilleszkedhetnek a szervezet kultúrájába.

A versenyképesség megőrzése

Minden eddiginél fontosabb, hogy a frontline dolgozókat se hagyják ki a digitális átalakulás folyamatából.

De természetesen itt sincsenek egy kaptafára szabott megoldások. Minden szervezet más jellegű frontline dolgozókkal és eltérő dolgozói igényekkel rendelkezik. Ezért nem szabad őket egy kategóriába sorolni és egyformán kezelni. A cégvezetőknek oda kell figyelniük az egyéni igényekre és reagálniuk kell rájuk.

A Microsoft egy éven belül 300%-os növekedést tapasztalt a kifejezetten frontline dolgozókat támogató megoldások iránti keresletben. Az elmúlt 12 hónapban a Fujitsu is arról számolt be, hogy 82%-kal több ügyfél vásárolt megoldásokat frontline dolgozói számára.

Azok a szervezetek, amelyek még nem szerezték be frontline dolgozóik számára a napjaink piacán szükséges digitális megoldásokat, jól teszik, ha pótolják a hiányosságot, mert csak így maradhatnak versenyképesek iparágukban.

Ráadásul a frontline dolgozóknak kínált élmény javítása egyben elégedettebbé is teszi a munkatársakat, akik így nagyobb valószínűséggel maradnak az adott munkakörben. Ez pozitív, hatást gyakorol a vállalatra, kedvező a nyereségesség szempontjából, és csökkenti az egyébként toronymagas fluktuációt.

Ha szeretné megtudni, hogyan támogathatja frontline dolgozóit a Microsoft és a Fujitsu megoldásaival, lépjen velünk kapcsolatba!

John Ellis

a Microsoft modern munkahelyi és üzleti alkalmazásaiért felelős globális vezető a Fujitsunál

A Fujitsu Microsoft felhőszolgáltatásokra épülő globális üzletágán belül John irányítja a Microsoft 365-öt, Security-t, Dynamics 365-öt és Power Platformot hasznosító modern munkahelyi és üzleti alkalmazások fejlesztési és növekedési stratégiáját. Korábban a Fujitsu modern munkahelyi termékeket fejlesztő csapatának termékfelelőse volt. 2006 óta dolgozik a Fujitsunál, és az IT-stratégia, a termékmenedzsment, a megoldásarchitektúra, az értékesítés, az ügyfélkezelés, a projekt-, portfólió- és szolgáltatásmenedzsment területén rendelkezik tapasztalatokkal. Mindent megtesz azért, hogy segítse a Fujitsu ügyfeleit a digitális átalakulás során, és javítsa a nekik nyújtott élményt.

Életünk jelentős részét töltjük munkában. Az, hogy ezt pontosan hol tesszük, sokak számára megváltozott, hiszen az emberek jelentős részének munkaideje jelenleg megoszlik az iroda és a home office között. De bárhol is dolgozzunk, sokkal jobb az életminőségünk, ha egészségesek és elégedettek vagyunk, és biztonságban érezzük magunkat.

Ez a Fujitsu „Work Life Shift” stratégiájának általános célja. A modern vállalatok igényeit szem előtt tartó kezdeményezés a zökkenőmentes hibrid munkavégzést támogatja, hogy az emberek egy reziliens és befogadó szervezeti kultúra részeként, online/offline határok nélkül, szabadon összpontosíthassanak a valódi értékteremtésre.

Ha a szervezeteknek sikerül ezt megvalósítaniuk, beköszönthet a hibrid jövő, javulhat a munkahelyi egészség, biztonság és a jóllét – az emberek nagyobb rugalmasság és jobb munka-magánélet egyensúly mellett dolgozhatnak. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan segíti a Fujitsu a Microsofttal karöltve a fenti jövőkép megvalósítását, támogatva az intelligensebb munkavégzést és a jobb életminőséget.

A csapatok összekapcsolása ösztönzőleg hat a jóllétre

Minden negatív hatása ellenére a világjárvány legalább rávilágított arra, mennyire fontos az emberek jólléte a munkahelyen – és a csapatok mentális egészségének megóvása azóta is prioritás. Ebből a szempontból kiemelten fontos a – digitális és fizikai – kapcsolatteremtés, és az, hogy a munkatársak mindig támogatva érezzék magukat.

Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelni az emberekre, visszajelzést kell kérni tőlük elköteleződési vizsgálatokon és más módszereken keresztül ahelyett, hogy pusztán megpróbáljuk kitalálni, hogyan érzik magukat, és mire van szükségük. Most, hogy a világ lassan, de biztosan újra kinyílik, és sokunk számára a hibrid munkavégzés lesz az új normális, lényeges, hogy a kapcsolódás továbbra is támogassa a jóllétet, és változatlanul az emberek legyenek legfontosabbak.

Ezt tükrözi a Fujitsu határok nélküli iroda (Borderless Office) koncepciója, amely kétségbe vonja azt az elképzelést, miszerint a munkának feltétlenül határok, keretek között kell zajlania. Az irodai keretek gyakran a rugalmasság hiányához vezetnek. Ha sikerül ezt rendezni, és összekapcsolni egymással a sokszínű és eltérő helyen dolgozó munkaerőt, illetve hozzáférhetőbbé tenni a munkahelyet, kibontakozhat az emberi kreativitás és mindenki a saját tempójában dolgozhat.

Simon Head, a Fujitsu nemzetközi munkabiztonsági vezetője:
„A Fujitsu nemzetközi leányvállalatainál a Fujitsu Way alapelvei mentén, egyik napról a másikra álltunk át a hibrid munkavégzésre. Az átállás során megvalósított határok nélküli irodákkal a munkavállalók egészségét, biztonságát és jóllétét tartottuk szem előtt. Ez kritikus fontosságú volt ahhoz, hogy ügyfeleink felé is fenn tudjuk tartani a teljes operatív támogatást, és túlteljesítsük elvárásaikat. Soha nem voltak még ennyire magasak a Fujitsunál a dolgozói elköteleződési eredmények, amit nem tudtunk volna elérni a Microsoft és a Fujitsu munkatársakat támogató eszközei nélkül.”

Hasonlóképpen a Microsoft is megpróbálja a legjobbat kihozni az emberekből, támogatja a céljaikat és segít nekik értelmet találni a munkájukban. A határok nélküli iroda koncepciója is a Microsoft 365-re, mint a világ munkavállalóit összekötő digitális hálózatra és a csapatmunka csomópontjaként funkcionáló Microsoft Teams-re épül – így a vállalatok folyamatosan kapcsolatban maradhatnak, miközben a jóllétet ösztönző kezdeményezéseket is támogatják. A munkavégzés helyétől független, emberi boldogulást segítő kultúra kiépítése iránti elkötelezettség a Microsoft Viva Insights alkalmazásban is tetten érhető.

A munkaerő agilitásának és továbbképzésének ösztönzése a vállalati kultúrában

A világ szédítő sebességű változásnak indult a járvány nyomán. A túléléshez és a sikerhez a vállalatoknak olyan agilis munkaerőre van szükségük, amely képes gyorsan alkalmazkodni az új dolgokhoz. Ezzel párhuzamosan azonban a környezetben és a társadalomban is jelentős változások mentek végbe. Így az embereknek egyszerre kellett újraírniuk a mindennapi élet és a munkavégzés szabályait.

A hibrid munkaerő agilitásának növeléséhez  új készségekre és új toborzási szemléletre van szükség. Ha ehhez az emberközpontú átalakulás szükségességét is hozzávesszük, egyértelmű, hogy mennyire fontos szem előtt tartani a munkavállalói élményt, jóllétet és biztonságot. Ezen alapul a Fujitsu kultúraváltási szemlélete, amely egyszerre támogatja az agilitás fokozását, valamint a jóllét és a biztonság megőrzését – analitikai információk, folyamatos tanulás és tanácsadó szolgáltatások segítségével.

Ehhez hasonlóan a Microsoft is fejlődési gondolkodásmódra épülő kultúra megvalósítására törekszik. Aki így gondolkodik, az előbbre tartja a tanulást a tudásnál, keresi az új ötleteket, bátran szembenéz a kihívásokkal, tanul a kudarcból, és az idő előrehaladtával fejlődik. A Fujitsuhoz hasonlóan a Microsoft kultúráját is tanulási és fejlődési lehetőségek támogatják. Az oktatás kulcsszerepet játszik abban, hogy a munkavállalók magabiztosan lépjenek fel, és megszerezzék a boldoguláshoz és a gördülékeny napi munkához szükséges digitális készségeket. Mindez a jóllétre és a biztonságra is pozitív hatást gyakorol.

Befogadás és felkészülés a munkaegészségügy, a munkabiztonság és a jóllét jövőjére

Az egészség és a jóllét pilléreire támaszkodó keretrendszer birtokában a Fujitsu stabil alapokkal rendelkezik a jövőre. Ahhoz azonban, hogy továbbra is biztosítani tudja mindenkinek a hozzáférést a számára szükséges erőforrásokhoz és támogatáshoz, a munkavállalóknak fejlődniük kell. A Fujitsu elkötelezetten törekszik a befogadó kultúra megteremtésére, amelyben mindenki megtapasztalhatja a valahová tartozás érzését, önmaga lehet a munkahelyen, és bármikor kérhet segítséget vagy támogatást.

A befogadó környezet létrehozása a Microsoft számára is fontos cél: a bolygó minden lakója számára biztosítani kívánja a boldoguláshoz szükséges eszközöket. Amellett, hogy így az eltérő képességű, különböző háttérből érkező emberek többre vihetik az életben, a dolgozói jóllét terén is komoly pozitív hatás érvényesül. A sokszínűségi, méltányossági és befogadási kezdeményezések erősítik az elköteleződést, a produktivitást, az innovációt, és minden munkavállalót hozzásegítenek ahhoz, hogy nap mint nap félelem nélkül, valóban önmagát adva jelenjen meg a munkahelyén.

Ma, amikor a vállalkozások, a kormányok és a társadalmak egyaránt összefognak a faji igazságosságért folytatott küzdelemben, és arra törekszenek, hogy támogassák a valóban sokszínű és befogadó munkaerőt, a munkáltatóknak a szavakról a tettekre kell váltaniuk. Ez a munkavállalók egészségét, biztonságát és jóllétét érintő kezdeményezésekre is vonatkozik – a jobb és igazságosabb munka és életminőség előmozdítása érdekében minden eddiginél fontosabb, hogy ezzel foglalkozzanak.

Az előttünk álló út persze nem lesz kihívásoktól mentes. De ha a szervezetek továbbra is képesek lesznek arra, hogy az embereket tegyék az első helyre, és befogadó kultúrát teremtsenek, miközben a kapcsolódást és az agilitást is ösztönzik, hatékonyan javítani tudják majd a munkavállalók egészségi állapotát, biztonságát és jóllétét a hibrid munkavégzés világában.

Ha szeretne többet megtudni arról, hogyan védheti és támogathatja saját munkatársait, keresse fel a Work Life Shift stratégia webhelyét.

Simon Head

nemzetközi munkabiztonsági vezető

„A Fujitsunál már jó ideje dolgozunk egy olyan kultúra kiépítésén, amely pozitívan érvényesíti munkabiztonságot a munkahelyen. Ennek keretében azt szeretnénk elérni, hogy mindenki úgy érezze, hogy elfogadják, támogatják, és egyenlő bánásmódot élvez a szervezeten belül – mert a tehetség így gyarapszik és így lesz sikeres.
Munkatársaink jelentik számunkra a legfontosabb értéket, és elkötelezetten támogatjuk őket minden régióban. Munkabiztonsági előírásaink szervesen beépülnek szervezeti és vezetési elveinkbe, mivel ezeket kiemelt versenytényezőnek tekintjük, és a munkaerő vonzása és megtartása szempontjából is kulcsfontosságúak.
Az emberek felkészítése a fenntartható jövőre volt az egyik legfontosabb témája a Fujitsu ActivateNow konferenciának, annak a nagyszerű eseménynek, ahol bemutattuk digitális képességeinket, a jelenleg zajló digitális átalakulást és azt, mit teszünk annak érdekében, hogy az innováción keresztül társadalmi bizalmat építve fenntarthatóbb hellyé tegyük a világot.”

Amanda Hammond

Amanda a dolgozói jóllétért felelős vezető az Egyesült Királyságban. Célja az olyan, teljes mértékben befogadó környezet megteremtése a munkahelyen, ahol mindenki maximálisan önmaga lehet.

A Fujitsu sikeresen kifejlesztette a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát, amely 36 qubites áramkörök kezelésére képes a FUJITSU PRIMEHPC FX 700 szuperszámítógépével (PRIMEHPC FX 700)¹ dolgozó klaszteren. A PRIMEHPC FX 700 ugyanazt az A64FX CPU-t² használja, mint a világ leggyorsabb szuperszámítógépe, a Fugaku. 

Az újonnan kifejlesztett kvantumszimulátor nagy sebességgel képes párhuzamosan futtatni a „Qulacs”³ kvantumszimulátor-szoftvert, ezzel nagyjából megduplázva a teljesítményt más fejlett kvantumszimulátorokhoz képest⁴ a 36 qubites kvantumműveletek végrehajtása során. A Fujitsu új kvantumszimulátora jelentős támogatást nyújt azoknak a kvantumszámítástechnikai alkalmazásoknak a fejlesztéséhez, amelyek gyakorlati alkalmazása várhatóan már a következő években elindul. 

Az áttörő fontosságú fejlesztésre építve, a Fujitsu és a Fujifilm Corporation⁵ 2022. április 1-től közös kutatást indít az anyagtudományi felhasználásra szánt kvantumszámítástechnikai alkalmazások fejlesztésére. 

A továbbiakban a Fujitsu még nagyobb erőbedobással dolgozik majd a kvantumszámítógépek fejlesztésén. 2022 szeptemberére 40 qubites szimulátor fejlesztését tervezi, és a pénzügy, valamint a gyógyszerkutatás terén kíván közös kutatás-fejlesztést indítani ügyfeleivel a kvantumalkalmazások használata terén.  

Vivek Mahajan, a Fujitsu Limited technológiai vezérigazgató-helyettese elmondta: „Új korszak küszöbén állunk a számítástechnikában. A számítógépes technológiák terén felhalmozott több évtizedes szakértelmét kamatoztatva a Fujitsu sikeresen kifejlesztette a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát. Korábban ezt a szaktudást a RIKEN partnereként a Fugaku szuperszámítógép fejlesztésére hasznosítottuk, amely már két éve őrzi első helyét a leggyorsabb rendszerek között. Az új kvantumszimulátorral támogatni kívánjuk ügyfeleinket a kvantumalkalmazások gyorsabb fejlesztésében, hogy a társadalom előtt álló különféle problémák megoldásával hozzájáruljunk a fenntartható világ megteremtéséhez.”

Az új 36 qubites szimulátor világelső feldolgozási sebességet nyújt

A Fujitsu párhuzamos, elosztott kvantumszimulátort hozott létre egy 64 PRIMEHPC FX 700 node-ból álló klaszteren.  

A PRIMEHPC FX 700 rendszer A64FX processzora ugyanaz a CPU, mint amivel a Fugaku szuperszámítógép is dolgozik. A kétszeres pontosságú lebegőpontos számításoknál elérhető elméleti csúcsteljesítménye 3,072 teraflop (TFLOP). A node-okat InfiniBand⁶ segítségével összekapcsoló rendszer 32 GB memóriája 1024 GB/s sávszélességgel és 12,5 GB/s sebességgel párosul.  

Az új kvantumszimulátor a világ egyik leggyorsabb kvantumszimulátor-szoftverét, az Oszakai Egyetem⁷ és a QunaSys Corporation⁸ által fejlesztett Qulacs-t futtatja. A szimulátor memória-sávszélességének teljesítményét úgy növelték, hogy egyidejűleg több számítást hajtson végre SVE (Scalable Vector Extension) utasítások segítségével⁹ az A64FX processzorra portolva.  

Az MPI (Message Passing Interface) interfész¹⁰ lehetővé teszi a Qulacs párhuzamos és elosztott végrehajtását, és az adatátvitel során a számítási folyamat és a kommunikáció átfedésével maximálja a hálózati sávszélességet. A Fujitsu kidolgozott egy olyan új módszert is, amely képes hatékonyan átrendezni a qubit állapotokat a klaszter elosztott memóriájában a kvantumáramkör és az általa végzett számítás előrehaladása szerint, csökkentve ezzel a kommunikációs költséget. Az új rendszer a Qulacs mellett más kvantumszimulátor-szoftverekkel is képes együttműködni.  

A Fujitsu kvantumszimulátorához elérhető a Qiskit¹¹, a kvantumszámítógépes szoftverek egyik fő fejlesztési eszköze, amely rendkívüli kényelmes fejlesztési környezetet biztosít a kvantumszoftver-fejlesztők számára. A Fujitsu a QunaSys-szel¹² együttműködve fogja szállítani a vállalat kvantumkémiai szoftverét, a Qamuy-t¹³ az új kvantumszimulátoron a nagy sebességű kvantumkémiai számítások széles körének végrehajtásához.

A Fujifilmmel megvalósított közös kutatási projekt

A Fujitsu és a Fujifilm közös kutatást indít a kvantumalkalmazások használatáról innovatív anyagtervezési módszerek kidolgozásához a számítógépes kémia területén. A kutatás során a Fujitsu új fejlesztésű kvantumszimulátorát fogják használni a kvantumszámítástechnika-specifikus algoritmusok vizsgálatára és értékelésére a molekuláris kémiai reakciók számításainál. 

1. Időszak: április 1-től 2023. március 31-ig
2. Cél: A kvantumszámítástechnika hasznosítása a számítógépes kémiában
3. Kutatási tartalom: Kvantumszámítástechnika-specifikus algoritmusok vizsgálata és értékelése a molekulák kémiai reakciói stb. területén
4. Szerepkörök és feladatok:

Fujitsu:

• Kvantumszimulátor biztosítása, számítási eredmények elemzése, fejlesztési módszerek vizsgálata

Fujifilm:

• Kvantumkémiai számítások végrehajtása, számítási eredmények elemzése, fejlesztési módszerek vizsgálata

Jövőbeni tervek

A jövőben a Fujitsu tovább dolgozik technológiái tökéletesítésén, ideértve kvantumkapu-fúziós technológiáját, amely több kvantumkapuhoz képes egyidejűleg számításokat végezni a kvantumszimulátorok nagyobb léptékű és magasabb sebességű hasznosítása érdekében. A Fujitsu 2022 szeptemberére 40 qubites szimulátor fejlesztését is tervezi pénzügyi és gyógyszerkutatási célra. A vállalat a kvantumszimulátorokon fejlesztett kvantumalkalmazásokkal kapcsolatban felhalmozott tudását fel kívánja használni a jövő kvantumszámítógépeinek fejlesztéséhez azzal a céllal, hogy a kvantumtechnológia segítségével mielőbb megoldásokat találjon egyes társadalmi problémákra.

Keisuke Fujii, az Oszakai Egyetem mérnöki mesteriskolájában működő fejlett elektronikai és optikatudományi divízió professzora:

„A szuperszámítógépekre épülő nagy sebességű szimulátorok egyre fontosabb szerepet játszanak a kvantumszámítógépek teljesítményét meghatározó kvantumszoftverek és kvantumalkalmazások fejlesztésében. A fejlesztők által világszerte használt nyílt forráskódú Qulacs szoftvert a Fugaku szuperszámítógép alaptechnológiájával kombinálva elkészítettük a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát, amely meggyőződésünk szerint jelentősen fel fogja gyorsítani a kvantumszoftverek jövőbeni fejlesztését.”

Yukihiro Okuno, a Fujifilm elemzéstechnológiai központjának kutatásvezetője:

„A kvantumszámítógépek rendkívül pontos számításokat végeznek a számítógépes kémia területén. A hagyományos számítógépek erre nem képesek. A közös kutatás keretében a Fujifilm azt kívánja megvizsgálni, mennyire megvalósítható a kvantumszámítógépek használata az anyagtudományban.”

Megjegyzések

1. PRIMEHPC FX 700:

A Fujitsu által gyártott, nagy teljesítményű ARM architektúrára épülő szuperszámítógép, amely a Fugaku szuperszámítógép A64FX processzorával dolgozik. https://www.fujitsu.com/global/products/computing/servers/supercomputer/

2. A64FX:

A világ első processzora, amely az Armv8.2-A szuperszámítógépes utasításkészlet-architektúra kiterjesztését, az SVE-t (Scalable Vector Extension) használja. 48 maggal rendelkezik, elméleti csúcsteljesítménye 3,3792 TFLOP a kétszeres pontosságú lebegőpontos számításoknál. Az 512 bit szélességű SIMD nagy átviteli teljesítményt biztosít az egyszeres pontosságú/fél pontosságú lebegőpontos aritmetikához és a 8 bites/16 bites egész szám aritmetikához, ami rendkívül hatékonyan támogatja a mesterséges intelligenciát és más feldolgozási folyamatokat.

https://www.fujitsu.com/global/products/computing/servers/supercomputer/a64fx/

3. Qulacs:

Nyílt forráskódú kvantumáramkör-szimulációs szoftver. Főbb fejlesztői: Fujii Laboratory, az Oszakai Egyetem mérnöki mesteriskolája; az új funkciók fejlesztését és a karbantartást a QunaSys végzi. http://docs.qulacs.org/ja/latest/

(Tanulmány: https://quantum-journal.org/papers/q-2021-10-06-559/pdf/)

4. Más jelentős kvantumszimulátorok:

Intel Quantum Simulator (Intel-QS) (https://arxiv.org/abs/2001.10554),

Forschungszentrum Jülich's "JUQCS" (https://arxiv.org/abs/2104.03293),

Qiskit-Aer, IBM (https://arxiv.org/abs/2102.02957)

5. Fujifilm Corporation:

Székhely: Minato-ku, Tokió, Japán; Elnök-vezérigazgató: Teiichi Goto.

6. Infiniband:

A szuperszámítógépekben elsősorban szerverek összekapcsolására használt hálózat. Olyan kétirányú soros kapcsolattal rendelkező kommunikációs rendszert biztosít, amely egy köteg több csatornájának felhasználásával nagy sebességű sávot hoz létre.

7. Oszakai Egyetem:

Székhely: Suita City, Oszaka prefektúra, Japán; elnök: Shojiro Nishio.

8. QunaSys Co., Ltd.:

Székhely: Bunkyo-ku, Tokió, Japán; vezérigazgató: Tien Yang.

9. SVE (Scalable Vector Extension) utasításkészlet:

Olyan CPU-utasítás, amely párhuzamosan több műveletet hajt végre egyetlen utasításon keresztül.

10. MPI (Message Passing Interface):

Kommunikációs API, amely a szuperszámítógépen történő párhuzamos feldolgozáshoz szükséges kommunikációs feldolgozást írja le.

11. Qiskit:

Az IBM által kifejlesztett, nyílt forráskódúként kibocsátott kvantumszoftver-fejlesztő eszköz: https://qiskit.org/

12. QunaSys-partnerkapcsolat:

A QunaSys kvantumszámítógépes vállalat 1,24 milliárd dollár értékű B sorozatú finanszírozáshoz jut (Quantum Computer Venture QunaSys Raises $1.24 billion Series B, a QunaSys 2022. március 28-i sajtóközleménye: https://qunasys.com/en/news/posts/boopltovid-i)

13. Qamuy:

A QunaSys kvantumkémiai számításokhoz készült szoftvere. A kvantumkémiai számítás bemenetét kvantumáramkörre fordítják, ezt követően szimulátoron vagy tényleges gépen zökkenőmentesen elvégezhető a számítás. https://qunasys.com/en

New York City laborkörnyezetként teszteli, tökéletesíti majd eldobja vagy rászabadítja a világra az új kiskereskedelmi ötleteket – mutat rá Richard Clarke, a Fujitsu kiskereskedelmi vállalatokért felelős globális üzletágának igazgatója. Mivel sokan nem tudtak eljutni az idén januárban a New York-i NRF kiállításra, a szakember most blogjában számol be az ott bejelentett legizgalmasabb új fejlesztésekről.

A New York-i kiskereskedelmi laborban

Az iparágból sokan nem tudtak eljutni a 2022-es New York-i NRF-kiállítása a Covid-korlátozások miatt. A kiállítás mindig nagyon izgalmas. Csakúgy, mint maga New York City, amely mintegy laborként teszteli, tökéletesíti, majd elveti vagy rászabadítja a világra az új kiskereskedelmi ötleteket.

Idén nehéz volt eljutni az NRF-re, ezért most ezen a csatornán adok Önöknek betekintést a New York-i kiskereskedelmi laborba, és bemutatom a legizgalmasabb új fejlesztéseket.

Az üzlet mint marketingplatform

Az első említésre méltó dolog, hogy több drága és népszerű New York-i helyszínen is megjelentek B2B hirdetések – a hagyományos B2C megközelítés mellett. Az e-kereskedelmi webhelyek tulajdonosai számára fizetési szoftvereket kínáló Shopify például a Greene Streeten, a SoHóban és az 5. sugárúton is hirdet, csakúgy mint a Brickworks, amelynek a célcsoportját építészek és felső kategóriás dekoratív effektusokat kereső építőipari vállalatok alkotják.

Miért gondolják a B2B-szereplők, hogy megéri ezeken a helyeken hirdetni? A Shopify esetében ez valószínűleg inkább marketing, semmint értékesítési célt szolgál. Feltehetően azt a Z generációs célközönséget kívánják célba venni, amelynek tagjai rengeteg versengő marketingüzenetet kapnak, és nagy számban képviseltetik magukat NY ezen részein. E generáció tagjai sokkal nagyobb valószínűséggel indítanak vállalkozást, mint szüleik az ő korukban. Sokuknak ehhez e-kereskedelmi fizetési megoldásokra is szükségük lesz. A Shopify újszerű, kiskereskedelmi jellegű fizikai böngészési módszerrel kísérletezik a B2B szolgáltatások piacán.

A Brickworks is hasonló szándékkal van jelen – megfelelő környezetben kíván célba venni egy nehezen elérhető célközönséget. Olyan helyen, ahol hatást tud gyakorolni az üzleti döntéshozókra (az építőipari vállalatok vezetőire) és az influenszerekre (az építészekre).

Vajon ez a modell fogja meghatározni a bevásárlóutcák jövőjét? Az A és B körös finanszírozásuk mintegy 50%-át rendszerint az ügyfélszerzést szolgáló online hirdetésekre költő startupoknak nagy szükségük van egy új marketingmodellre. És ez a hirdetési technika is a megoldás része lehet.

A fizikai áruház velünk marad

A hagyományos áruházak már három vagy négy évtizede hanyatlásnak indultak, de úgy tűnik, mégsem tudunk végleg elszakadni tőlük, ami arra utal, hogy fontos szerepet töltenek be a társadalomban.

A NY-i trend alapján a legfrissebb áruházi konfiguráció sokféle új kiskereskedelmi ajánlatot tartalmaz, és azonnal rögzíti is a fogyasztók rájuk adott reakcióját.

A Showfields például úgy hirdeti magát, mint a „világ legérdekesebb áruháza”. Olyan online kiskereskedelemi márkákat mutat be, amelyekről nagy valószínűséggel még Önök sem hallottak. A márkák egy vagy két hónapra standot bérelnek az áruházon belül, amely innovatív kísérleti dizájnjának köszönhetően jelenleg NYC legforgalmasabb áruházainak egyike.

A márkák így lehetőséget kapnak, hogy bemutatkozzanak az embereknek, és azonnal megtudják, hogyan reagál rájuk a közönség. A Showfields bérleti díjat szed tőlük a megjelenéséért, és opcionálisan fizetési, CRM-szolgáltatásokat, támogató személyzetet és egyéb szolgáltatásokat is biztosít számukra.

Hasonló koncepciót követ a Neighborhood Goods a Meatpacking Districtben, amely sokféle terméket és a felső kategóriás áruházakban megszokott szolgáltatásminőséget nyújt – tized akkora alapterületen. Titka az alacsony készletezésben és a többre kíváncsi vásárlók által beolvasható QR-kódokban rejlik.

Újabb példa a B8ta a Hudson Yards plázában. Ez az üzlet technológiai cégek legújabb termékeinek ad otthont. Kamerák, szkennerek és megfigyelők segítségével rögzíti a vásárlók adatait annak kiderítésére, hogyan lépnek interakcióba az emberek a termékekkel, és az interakció hosszát is méri. A bejáratnál kifüggesztett cookie-használati nyilatkozatot a vásárló már a belépéssel automatikusan jóváhagyja.

A SoHo-beli Spring Streeten található Amazon 4 Star is hasonlóan működik.

Elképzelhető, hogy ezek a modellek egyszer országos szinten is megjelennek? Valószínűleg nem. Ez a koncepció csak New York-ban működik, és valószínűleg kevésbé lenne sikeres más társadalmi összetételű városokban.

Bevételszerzés a „vásárlási élményből”

Az üzletek kínálta élmény már nemcsak a márka támogatására szolgál, hanem egyre inkább maga is bevételgeneráló tényezővé válik. A Camp játék-kiskereskedelmi vállalatnak például számos nagy presztízsű helyszínen vannak az amerikai nyári táborok tematikájára épülő áruházai (pl. 5. sugárút, Hudson Yards pláza, Columbus Circle). Az 5. sugárúton található áruházban titkos ajtó vezet egy óriási játszótérre, ahol különböző fizetős élmények várják a vásárlókat. A brooklyni Camp áruház „Kozmikus tábort” kínál, ahol a szülők akár gyermekük születésnapi buliját is megtarthatják. A Columbus Circle körforgalomnál található Camp roppant szórakoztatónak tűnő művészeti foglalkozásai a Jackson Pollock által képviselt „festékfröcskölős” irányzatot követik. Az elkészült alkotások a foglalkozás után természetesen megvásárolhatók.

Önkiszolgáló fizetés – mi a legújabb innováció?

Az önkiszolgáló fizetés gyorsan terjed. Nemcsak az élelmiszeráruházakban, hanem bárhol, ahol nagy vagy gyorsan fel szokott futni a vásárlói forgalom – például a Barclays Centerben, a Brooklyn Nets kosárlabdacsapat otthonában.

Az Amazon Go jelenleg hat növekvő forgalmú áruházzal rendelkezik New York Cityben. Az emberek már hozzászoktak ehhez a formátumhoz, és szívesen látogatják a jól működő üzleteket, ahol akár telefonbeszélgetés közben levehetik a polcról az ebédre kiválasztott salátát, és kisétálhatnak. Az önkiszolgáló fizetés megbízható folyamata mára megszokottá vált.

Egyelőre mindez még csak New York-ban érvényes – de a kapcsolódó viselkedésbeli változások a világon mindenütt hamarosan megjelennek. A Starbucks például partnerkapcsolatra lépett az Amazon Goval, és a vásárlók már telefonon vagy számítógépen is leadhatják rendelésüket és fizethetnek az Amazon Go alkalmazáson keresztül, majd egyszerűen kisétálhatnak az üzletből. A Taco Bell is hasonló szolgáltatás bevezetésére készül. A sportruházati szegmensben a forgalmas 5. sugárúton található Nike minden emeleten nagyméretű jelzésekkel bátorítja vásárlóit az alkalmazáson keresztüli fizetésre. Az Adidasnál jelenleg zajlik a szolgáltatás próbaüzeme, míg a Stance saját önkiszolgáló fizetési alkalmazást vezetett be, amelynek URL-címe jól látható helyen fel van tüntetve minden áruházban.

Crossover a kiskereskedelemben

Utolsó megállapításunk a formátumok közötti erősödő kölcsönhatásra vonatkozik. A Soho Home például most olyan bútorokat és életstílus-termékeket árul, amelyek ismerősek lehetnek a felső kategóriás Soho House hotelek vendégei számára – crossover tagsági kedvezményeket kínálva mindkét formátumban.

Az alapötlet egyáltalán nem új (hasonlít a piacon vásárolt és helyben megsütött hal vagy az élelmiszerboltokba kihelyezett kávézó koncepciójához), de a jövőben további megjelenési formái várhatók.  

A Fujitsu rendszeresen szervez kiskereskedelmi tematikájú vezetett városnézéseket New York City-ben az NRF idején. Bárki élhet ezzel a lehetőséggel, és az enyémhez hasonló benyomásokra tehet szert. Ha a jövőben Ön is szívesen részt venne ilyen programon, tudassa velem a LinkedIn-en!

Richard Clarke

a Fujitsu kiskereskedelmi vállalatokért felelős globális üzletágának igazgatója

Richard felel a globális kiskereskedelmi üzletág koordinálásáért, növekedéséért és népszerűsítéséért az összes piacon. A Fujitsu globális vezetőségének tartozik beszámolási kötelezettséggel Japánban. Richard feladata a Fujitsu globális kiskereskedelmi stratégiájának megvalósítása, azon belül a piacok priorizálása, a belső és partnerekkel közös üzleti tervek kidolgozása az új megoldások fejlesztéséhez és a konkrét növekedési kezdeményezések végrehajtásához. Ő alkotja meg és valósítja meg a fontos piacok növekedését szolgáló kiskereskedelmi stratégiákat; felel az ügyfelek igényeinek megfelelő globális megoldás- és szolgáltatásportfólió fejlesztéséért; és fejleszti a stratégiai ügyfelek kapcsolatát a Fujitsuval. Irányítja és támogatja az ügyfélspecifikus értékesítési kampányokat, felügyeli az értékesítési csatorna kiépítését a megcélzott földrajzi és megoldásterületeken. Richard irányítja a Fujitsu kapcsolatait a stratégiai üzleti és IKT-partnerekkel a kiskereskedelmi ágazatban, a Fujitsu vezető képviselőjeként lép fel kiskereskedelmi témákban az elemzői közösség felé, és azonosítja és előkészíti a közvetlen és közvetett, új piaci csatornákat.

A Fujitsu bizalomra épülő társadalomról (Trusted Society) alkotott koncepciójának középpontjában a következő kérdésekre adott válasz áll: hogyan lehet az innovatív, megbízható technológiával javítani a jóllétet, a fenntarthatóságot és a biztonságot, és miként oldhatjuk meg a társadalmi problémákat az országok, a kormányok, az állampolgárok és az üzleti szereplők partneri együttműködésén keresztül.  Cikkünkben Tsuneo Hayashi, a Fujitsu alelnöke ismerteti a koncepciót.

Társadalmunk súlyos kihívásokkal néz szembe, köztük a városainkat és közösségeinket érintő jelentős környezeti és társadalmi problémákkal. Annak érdekében, hogy legyőzzük ezeket a kihívásokat, és segítsünk az embereknek fenntarthatóbb és kényelmesebb életet élni, megvizsgáljuk, miként tud a bizalomra épülő társadalom koncepciója a hagyományos megközelítéseken túlmutatva, új értéket teremteni a társadalom számára. A koncepció az egyén nézőpontját, az emberek összességét jelentő városok tágabb nézőpontját és a Föld bolygó végső nézőpontját egyaránt figyelembe veszi. Ha szeretnénk megalkotni a jövő társadalmának reális jövőképét, együtt kell kezelnünk ezeket a nézőpontokat. Amikor például a városfejlesztés lehetőségeit vizsgáljuk, a kapcsolódó környezetterhelésre is gondolnunk kell. Amikor természeti katasztrófákra, világjárványokra reagálunk, meg kell vizsgálni a bizalom és a biztonság javításának lehetőségeit, miközben az emberek megszokott életvitelét is védjük. Természetesen továbbra is törekszünk a minden ember számára jó életszínvonalat biztosító innovációra. Ezek a szempontok határozzák meg alapértékeinket.

Az emberközpontú innováció biztosítja azt a struktúrát, amely a város és a bolygó szempontjából a fenntarthatóság, az állampolgárok szempontjából pedig a virágzó társadalom megteremtését mozdítja elő

Mindig is meg kellett találnunk az egyensúlyt aközött, hogy biztosítsuk mindenkinek a szabad döntés lehetőségét saját életstílusáról, ugyanakkor csökkentsük a környezetterhelést és fenntartsuk a biztonságot. Célunk, hogy a technológia erejével olyan rendszereket hozzunk létre, amelyek gondoskodnak a jobb életről, és ezzel együtt a fenntarthatóságot is ösztönzik mind a városok, mind pedig a tágabb környezet szintjén. E folyamat során arra törekszünk, hogy felülemelkedjünk a társadalmi struktúrák határain, és összekapcsoljuk az adatokat az embereknek nyújtott élménnyel. Az adatvezérelt, prediktív módszerek új generációjának bevezetésével megvalósíthatjuk a biztonságosabb, nagyobb mértékben a bizalomra építő városok és életstílus jövőképét. Olyan rendszereket építünk, amelyek az egyének és a szervezetek tevékenységeit összekapcsolják környezeti hozzájárulásukkal. Erre támaszkodva pedig különféle innovációkat vezetünk be a bizalomra épülő társadalom jövőképének megvalósításához.

Olyan világot építünk, ahol békében és jóllétben élhetünk

Hogyan javíthatjuk az emberi életminőséget?

A bizalomra épülő társadalom jövőképének megvalósításához olyan új szolgáltatásokat kell kidolgozni, amelyek felülemelkednek a hagyományos üzleti határokon, és a társadalmi adatok szélesebb körű elemeinek integrálásával az egyénre összpontosítanak. Ehhez olyan innovatív, új számítógépes technológiára van szükség, amely óriási adatmennyiséget is képes gyorsan feldolgozni, és az adatokat valódi társadalmi értékké alakító szimulációs módszereket alkalmaz.
Emellett a technológiának megbízhatónak is kell lennie, garantálva az adatok tökéletes sértetlenségét, és kielégítve az adathasznosítás és az adatvédelem egymásnak potenciálisan ellentmondó követelményeit.
Kiemelt terület ez számunkra, és a kutatási részlegünkön működő kollégák már aktívan vizsgálják a megbízható technológiák gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

A bizalomra épülő társadalomban rejlő hosszú távú lehetőségek kiaknázása

A tervezéshez felvázoljuk, hogyan fog kinézni a világ 2030-ban, és ezt visszafejtve hozzuk meg jelenlegi döntéseinket.
Ebben a szellemben a 2030-as kívánatos jövőbeni állapotból kiindulva vizsgáljuk a bizalomra épülő társadalom koncepcióját a városfejlesztés terén. A kívánatos jövőbeni állapot pedig nem csupán a jelen kiterjesztése. Bizonyos mértékig természetesen támaszkodunk tapasztalatainkra is a jövőkép kidolgozásakor, de radikális, merész előrejelzéseket is megfogalmazunk egy a napjainktól jelentősen eltérő jövő építéséhez.

A jövőkép kidolgozásakor mindig ügyelni kell arra, hogy megfogalmazzuk, milyen új értéket teremtünk az emberek számára. Legyen szó pénzmegtakarításról vagy a mindennapi életminőség javításáról, alaposan át kell gondolnunk, hogyan könnyíti meg az innováció az emberi életet, hogy fokozatos, iteratív változásra, vagy hirtelen átalakulásra kell számítani.
2030-ig már 10 év sincs hátra. A Fujitsunál már keményen dolgozunk azon, hogy megteremtsük azt a környezetközpontú, reziliens jövőbeni társadalmat, ahol az emberek jóllétben és stresszmentesen élhetnek. Erről hamarosan nagy örömmel osztunk meg Önnel további részleteket.

Tsuneo Hayashi

alelnök
a japán régió állami szektorért felelős vezetője
Fujitsu Limited

Az elmúlt 12 hónap hihetetlen nyomás alá helyezte a kiskereskedelmi vállalatokat. Mi vár rájuk 2022-ben? A Fujitsu kiskereskedelemi vállalatokért felelős globális igazgatója, Richard Clarke kitekintése.

A szállítás az új üzlet

Mi a legalapvetőbb szabály a kiskereskedelemben? A vásárlónak mindig igaza van. A vásárló elvárásai pedig jelen pillanatban átalakulóban vannak. Miután megízlelték és megszerették az élelmiszer-házhozszállítás előnyeit a járvány alatt, most szinte minden területen folyik a verseny a hasonló szintű kényelem biztosítására. A kiskereskedelmi vállalatok világszerte ételfutár-szolgáltatásokkal (pl. Deliveroo, Uber Eats, Dunzo) lépnek partnerkapcsolatra, hogy ultragyorsan tudjanak szinte bármit közvetlenül kiszállítani üzlethálózatukból.

A kiskereskedelmi vállalatoknak azonban óvatosnak kell lenniük. Amikor a vásárlók kevésbé szívesen keresik fel egy vállalat drága ingatlanát, akkor a szállítás lesz az új üzlet. A vásárlók egyre inkább a házhoz szállításon keresztül kerülnek kapcsolatba a márkával. Annak érdekében, hogy minél jobban ellenőrzésük alatt tartsák ezt a márkaélményt, a nagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok saját gyorsszállítási szolgáltatásokkal jelennek meg (pl. Tesco Whoosh). Ez a trend várhatóan a kiskereskedelem más alszegmenseiben is meg fog jelenni, például a háztartási és a ruházati cikkek piacán.

Vásárlás sorban állás nélkül

A kezdeti hírverés után mindenki nagyon várja a súrlódásmentes, sorban állás nélküli vásárlás elterjedését. Ez 2022-ben még nem lesz széles körben elérhető, de növekedni fog a jelentősége. Minden nagyobb kiskereskedelmi vállalat túl van a próbaüzemen, és kísérleti jelleggel, de már élesben használja néhány üzletében a technológiát. A vásárlók telefonjukon tudják beolvasni a polcokról a szokásos módon összegyűjtött árucikkeket. A levett termékeket érzékelők észlelik és adják hozzá a vásárló kosarához a telefonon, majd pár másodperccel azután, hogy a vevő távozott az üzletből, a fizetés is automatikusan megtörténik.

Arra számítok, hogy a sorban állás nélküli vásárlás gyors ütemben elterjed majd az élelmiszer-kiskereskedelem mellett más nagy forgalmú helyeken is – például a sportcsarnokokban, a koncerteken és a nagy forgalmat bonyolító iskolai menzákon. Szintén jól lehetne alkalmazni a technológiát a jegyértékesítés terén a vasúton és más közlekedési eszközökön, vagy akár a nagyobb városközponti büfékben, ahol csúcsidőben mindig nagy a tumultus.

Az üzletek újragondolt szerepe

Nagyon sok változás zajlik jelenleg a kiskereskedelemben. Ilyen például az OMO (az online és az offline csatorna összeolvadása), a BOPIS (az online vásárlás, bolti átvétel), a súrlódásmentes (frictionless) kiskereskedelem és a hiperperszonalizáció, amikor a vásárlók saját kiskereskedelmi teret hoznak létre online, értékeléseket írnak és videókat tesznek közzé. A fejlődés üteme szédítő.

Az utolsó trend is mutatja, hogy az ügyfelek egyre inkább élményként tekintenek a vásárlásra, ideális esetben némi emberi közreműködéssel. Nem arra vágynak, hogy mindenütt ugyanolyan élményben legyen részük. 2022-ben várhatóan szélesedni fog a személyre szabottabb OMO-szolgáltatások köre. Az online vásárlók felkeresik az üzletet, hogy személyesen érdeklődjenek az eladóktól a készleten lévő cikkekről, kérdéseket tegyenek fel nekik olyan részletekkel kapcsolatban, amelyek nem egészen egyértelműek az online képek és videók alapján, vagy közelebbről szemügyre vegyék a terméket. A ruházat és a bútorok esetében ez a következő elérendő szolgáltatási szint.

A frontend átalakulása

Régen mindenki az üzletben vásárolt és a pénztárnál fizetett. A hagyományos frontend ma már többféle módszerrel is kiváltható, ám ezek viszonylag elszigetelten működnek. Ha az ember betett valamit tegnap az online kosarába, a pénztáros a mai napon nem valószínű, hogy meg fogja találni azt az üzletben a pénztárnál. Ha pedig valaki tegnap online megvásárolt valamit bolti átvétellel, de közben úgy dönt, hogy még mást is szeretne venni, valószínűleg új megrendelést kell indítania ehhez.

A következő fontos lépés a digitális vásárlási lehetőségek összekapcsolása a bolti élménnyel. Technikailag nem annyira egyszerű a dolog. Sok eladáshelyi (POS) rendszer különálló, elszigetelt világként működik. A kívánt jövőkép megvalósításához a kiskereskedelmi vállalatoknak egyetlen egységes univerzumba kell összekapcsolniuk egymással a POS-eket, a rendeléskezelést, a CRM-et, a logisztikát stb.

A tömeges kiterjesztés a múlté

Gyorsulnak a dolgok. Ha néhány évvel ezelőtt valaki új üzletformátumot akart bevezetni, akkor először indított egy kísérleti projektet, majd némi módosítás után nemzeti vagy nemzetközi szinten kiterjesztette azt. Ez ma már nem így működik. Sok innováció valószínűleg nem alkalmazható több száz üzletben, és a teljes roll-out valószínűleg amúgy is túl lassú lenne. A 300. helyszín elérésekor az innováció jó eséllyel már elavult. A változás jelenlegi ütemét tekintve mindig közeleg valami újdonság – személyre szabott videós hozzáférés a vásárlóknak az üzletekhez ezen a héten, együttműködés melegétel-szállításban az Uber Eastsszel a következőn.

2022-ben a kiskereskedelmi vállalatoknak megoldást kell találniuk ezekre a kérdésekre. A régimódi szekvenciális, katonai stílusú tömeges kiterjesztés már nem működik.

Az online kereskedelem jövőjét az emberközpontú technológiák és szabályok határozzák meg

Ironikus módon, ennyi technológia birtokában a kiskereskedelem egyre emberközpontúbb lesz. És éppen ez az a tényező, amely több prognózisomat is összekapcsolja egymással.

Egy online kiskereskedelmi cég számára előnyt jelent, ha össze tud kapcsolni egy üzlettel, ahol beszélhetek valakivel, és megkérhetem, hogy mutassa meg nekem a terméket. Ha az eladó mindent megtesz azért, hogy segítsen nekem – ráadásul mindezt kedvesen – sokkal kisebb valószínűséggel pártolok át másik üzlethez csak azért, hogy pár száz forinttal kevesebbet fizessek. És ez szerintem nem csak a prémium kategóriájú kiskereskedelemi üzletekre érvényes. A közepes és alacsony árfekvésű márkáknál ugyanígy működik a dolog.

Van itt még egy ironikus dolog. Az automatizáció és a technológia növeli a mozgásteret az emberi munkaerő nagyobb mértékű bevonására. Az emberek viszonylag drágák, de valójában csak velük érhető el a személyesség érzése. Ha minden robotszerűvé válik, ne lepődjünk meg ha a vásárlók unalmasnak és személytelennek tartják az élményt.

És még egy ironikus elem. Az online kiskereskedelemben érvényesül a csökkenő megtérülés törvénye. Az alacsony árakat, hihetetlen választékot és olajozott logisztikát kínáló, kizárólag online szereplők számára egyre nehezebb emberi interakciót létesíteni a vevőkkel. Az egyetlen pont, ahol jelenleg még érvényesül az emberi tényező, a házhoz szállítás. Ezt pedig általában kiszervezik harmadik félhez vagy drónokra bízzák. Ha a sofőr késik, rossz a kedve stb., mindegy, hogy milyen jó is volt a vásárlási folyamat addig a pontig. A teljes élményt tönkreteheti az utolsó néhány másodperc. A fizikai üzletekkel is rendelkező kiskereskedelmi vállalatok a BOPIS technikával közvetlenül megteremthetik a márkaélményt, és ösztönözhetik a kereszt-/felülértékesítését. Az ilyen kiskereskedők egyre inkább felismerik, hogy mindez sokkal inkább előny számunkra, mint hátrány.

Átfogóbban értékelve, végső soron az emberközpontúság fogja meghatározni, milyen összpiaci részesedést lesz képes elérni a tisztán online kiskereskedelem. Ez az érték jelenleg nagyjából 25%. A fenntarthatósági és sokszínűségi/befogadási üzenetek hitelessége a kiskereskedelmi vállalatok toborzási gyakorlatától és szabályaitól, valamint attól függ, hogyan bánnak a munkavállalóikkal, illetve a hakni gazdaság „idénymunkásaival”. A közösségi média korában a negatív gyakorlat sokkal könnyebben napvilágra kerül és súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. Már jelenleg is zajlanak fogyasztói kampányok, amelyek keretében sokkal szigorúbban nyomon követik egyes kiskereskedelmi vállalatok működését. Az ilyen problémák várhatóan még inkább előtérbe kerülnek majd 2022 során.

Richard Clarke

a Fujitsu kiskereskedelmi vállalatokért felelős globális üzletágának igazgatója

Richard felel a globális kiskereskedelmi üzletág koordinálásáért, növekedéséért és népszerűsítéséért az összes piacon. A Fujitsu globális vezetőségének tartozik beszámolási kötelezettséggel Japánban. Richard feladata a Fujitsu globális kiskereskedelmi stratégiájának megvalósítása, azon belül a piacok priorizálása, a belső és partnerekkel közös üzleti tervek kidolgozása az új megoldások fejlesztéséhez és a konkrét növekedési kezdeményezések végrehajtásához. Ő dolgozza ki és valósítja meg a fontos piacok növekedését szolgáló kiskereskedelmi stratégiákat; felel az ügyfelek igényeinek megfelelő globális megoldás- és szolgáltatásportfólió fejlesztéséért; és fejleszti a stratégiai ügyfelek kapcsolatát a Fujitsuval. Irányítja és támogatja az ügyfélspecifikus értékesítési kampányokat, felügyeli az értékesítési csatorna kiépítését a megcélzott földrajzi és megoldásterületeken. Richard irányítja a Fujitsu kapcsolatait a stratégiai üzleti és IKT-partnerekkel a kiskereskedelmi ágazatban, a Fujitsu vezető képviselőjeként lép fel kiskereskedelmi témákban az elemzői közösség felé, és azonosítja és előkészíti a közvetlen és közvetett, új piaci csatornákat.

Az emberek mindig is gyanakvóak voltak az új technológiával kapcsolatban, és néha nem ok nélkül. Ezért joggal számíthatunk rá, hogy minden új technológiával kapcsolatban születnek pozitív és negatív gondolatok – különösen, ha olyan jelentős dologról van szó, mint az életünk gyökeres megváltoztatására alkalmas mesterséges intelligencia.

Nem elegendő, ha az MI hívei egyszerűen figyelmen kívül hagyják a kétkedőket, és várják, hogy térjenek jobb belátásra. Teljesen észszerű, hogy az emberek azt feltételezik: az új fejlesztések valaki másnak a javát fogják szolgálni, és csak akkor változtatják meg a véleményüket, ha nyomós bizonyítékot kapnak az ellenkezőjére.
Ezért nemrég kiadtunk egy tanulmányt – „AI-Enabled Trusted Society: Fueling advancements in society” (Bizalomra épülő MI-alapú társadalom: a társadalmi fejlődés ösztönzése) címmel – amely azt vizsgálja, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia újraépíteni a technológiába vetett bizalmat.

Az adatok felhasználása és a velük való visszaélés

A bizalmat jelenleg aláásó sok kihívás közül az egyik az adatok felhasználásával és a velük való visszaéléssel kapcsolatos. Tanulmányunk bemutatja, hogyan segíthet az MI létrehozni egy olyan platformot, ahol a nyilvános és a privát adatok is biztonságosan tárolhatók, és olyan megoldások támogatására felhasználni azt, amelyek kézzelfogható előnyöket nyújtanak az egyén, a vállalatok és a társadalom számára.

Három területre bontjuk le ezt a kihívást: emberközpontú állami szolgáltatások, reziliens társadalom és okosváros-ökoszisztéma.

Az első terület sok szempontból vizsgálható. Foglalkozunk az időseknek nyújtott egészségügyi ellátással, ami komoly és egyre súlyosabb problémát jelent a társadalom számára. 2050-re (azaz mindössze 28 év múlva), 12%-ról 22%-ra fog nőni globálisan a 60 év feletti népesség aránya. A 80 év felettiek száma pedig meg fog négyszereződni. Már érezzük ennek a változásnak a hatását: a rendszerből hiányzó orvosok száma 2030-ra várhatóan eléri a 100 ezer főt.

Az MI megoldást kínálhat erre a problémára. Az Apple és a Fitbit már ma is forgalmaz olyan biometrikus követőket, amelyek képesek riasztást küldeni, ha az MI rendellenességeket vagy aggályos értékeket észlel. Az Xsens, a Kardian és a Qventus MI-alapú esésészlelői érzékelik, ha egy idős ember megcsúszik vagy elesik. És vannak olyan, a virtuális segítőtársak működését támogató MI-alapú technológiák, amelyek segítséget nyújtanak az egyedül élő időseknek, lehetővé teszik az öregedés alapvető biológiai folyamatainak megismerését, illetve az öregedést vagy az öregedéssel járó betegségeket megakadályozó vagy késleltető módszerek vizsgálatát.

Ám a szkeptikusok szerint az ilyen fejlesztésekért nagy árat kell fizetnünk azzal, hogy hozzájárulunk a személyes adataink tanácsosnál jóval szélesebb körű felhasználásához. Hogyan bízhatunk abban, hogy ezeket az adatokat biztonságosan tárolják, és nem élnek vissza velük olyan célok érdekében, amelyekkel nem értünk egyet? A vállalatoknak is vannak aggályai. Milyen jogi felelősséggel, hatósági vagy hírnévbeli következményekkel kell szembenézniük adatvédelmi incidens esetén?

A tanulmányban három olyan módot azonosítunk és vizsgálunk tovább, amellyel az MI növelni tudja a bizalmat az idősek egészségügyi ellátásának támogatásához hasonló előnyöket nyújtó adatfelhasználás iránt:

1. Az MI még a tényleges károkozás előtt segíteni tud észlelni az internetes fenyegetéseket és rosszindulatú tevékenységeket.
2. Az MI segítségével óriási adattömegek esetében is leltárba vehetjük – és kezelhetjük – a sérülékenységeket.
3. És olyan – az egyén számára elérhető – MI-alapú alkalmazásokat fejleszthetünk, amelyek gondoskodnak róla, hogy a szervezetek ne tudják az adatainkat nemkívánt célokra felhasználni.

A Fujitsu tisztában van ezekkel a szükségletekkel, és már reagált is a digitális bizalom problémájára Trust-as-a-Service (TaaS) technológiájával, amely automatikusan ellenőrzi, ki és mikor hozta létre az adatokat, és hogy manipulálták-e őket.

Reziliensebb társadalom megteremtése

A valós idejű adatokat mesterséges intelligenciával elemezve előre jelezhetjük a társadalom potenciális megzavarására képes eseményeket és csillapíthatjuk hatásukat. A műholdképekre alkalmazott számítógépes látási technológiák például észlelni tudják a közelgő környezeti problémákat, az MI-alapú robotok a szennyeződési szintek monitorozásával hozzájárulhatnak az óceánok egészségének megőrzéséhez, a fizikai modellezés pedig segíthet felmérni az extrém időjárási viszonyok városi infrastruktúrára gyakorolt hatását.

A Fujitsu már számos területen dolgozik a reziliensebb társadalom megteremtését szolgáló MI alkalmazások fejlesztésén: a városi közlekedés és az áru- és erőforrásszállítás optimalizálásának viszonylag hétköznapi – de technikailag annál bonyolultabb – problémájától kezdve a világjárvány idején különösen aktuális erőforráselosztási kérdésekig. A társadalom dinamikáját „digitális ikrekben” leképezve jóval gyorsabban lehet reagálni az olyan vészhelyzetekre, mint a ciklonok vagy az áradások.

Kapcsolódás az MI-hez

A mesterséges intelligencia előnyei azonban nem használhatók ki anélkül, hogy összekapcsolnánk a különböző területek – a közigazgatás, a mobilitás, az energiaszektor, az egészségügy és az oktatás – adatait. A tanulmány záró, harmadik részében arra hozunk példákat, hogyan tud az összekapcsolt MI segíteni a társadalmi bizalom újraépítésében. A Fujitsu olyan területeken ért el eredményeket ennek a célnak a megvalósításában, mint például a hiányos városi infrastruktúra-erőforrások kiosztásával kapcsolatos előítéletek megszüntetése; az energiafogyasztási adatok mintáinak elemzése a rendszerhibák észlelésének és kijavításának felgyorsítása érdekében; a CO₂-kibocsátás csökkentése a termelés és a szállítás hatékonyságának növelésével; valamint az egyes diákok tanulási stílusához és preferenciáihoz igazodó intelligens oktatási tartalmak és intelligens oktatási módszerek kidolgozása.

Az MI-től való félelem eloszlatása

Szerintünk az emberek azért férnek az MI-től, mert rávilágít, mennyi személyes adatot osztunk meg minden alkalommal, amikor digitális technológiákat (pl. okostelefont) használunk. De ennek az ellenkezője is igaz. Az MI védeni is tudja az adatokat, képes megakadályozni a velük való visszaélést és gondoskodni a magánélet védelméről.

A mesterséges intelligencia rendkívül hatékony. Vannak kockázatai, de segítséget is tud nyújtani a jövő alakításához és a bizalomra épülő társadalom jövőképének megvalósításához. Ez a Fujitsu jövőképe, és reméljük, hogy tanulmányunk hatására mások is szeretnének majd még többet megtudni arról, hogyan érhetjük el ezt a célt.

Shan Chidambaram

A Fujitsu America Inc. adatanalitikáért, MI-ért és kvantumtechnológia által inspirált számítástechnikáért felelős vezetője

Shan 2017-ben csatlakozott a Fujitsuhoz, ahol kezdetben a Fujitsu America adatanalitikai és MI üzletágának kiépítését és működését irányította. Jelenlegi pozíciójában, a Fujitsu Mobility DX szervezetének globális vezetőjeként iparági tanácsadókból, adattudósokból és megoldásmérnökökből álló csapatával az adatok bevételszerzésre való felhasználásának új lehetőségeit vizsgálja, és segít az ügyfeleknek optimalizálni működésüket és megoldani komplex üzleti problémáikat az adatanalitika, az MI és a kvantumszámítástechnika által inspirált technológia segítségével. Shan felelt azért a kezdeményezésért is, amellyel a Fujitsu a Covid19 által okozott problémák társadalmi hatását kívánta enyhíteni ezekkel a technológiákkal.

A világjárvány számos kihívás elé állította a vállalatokat, különös tekintettel a munkastílus digitális átalakítására. Az egyik érintett terület a gyártás, ahol már nem elég pusztán az innováció – a fenntarthatóság is alapkövetelmény. Együttműködő szemléletre van szükség a gyártóvállalatokra nehezedő nyomás enyhítéséhez a helyreállítási ciklus során. A technológia alkalmazásával, együtt le tudjuk győzni a nagy kihívásokat és valóra tudjuk váltani a fenntartható gyártás ígéretét.

Paul Bresnahan (a Fujitsu Americas alelnöke és gyártóiparért felelős vezetője), Tassilo Pilars de Pilar (a Fujitsu digitális üzleti tanácsadásért, gyártóiparért és gépkocsigyártásért felelős közép-európai vezetője) és Hiroyuki Goto (a Fujitsu Limited COLMINA gyártási megoldásért felelős üzletágának igazgatója) megosztották gondolataikat a folyamatban lévő digitális átalakulásról. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a folyamat gyorsulni fog, és magasabb fejlettségi szintre fogja emelni a teljes iparágat, továbbá hozzájárul a beruházások optimalizálásához. Az együttműködés kulcsszerepet játszik az új kihívások kezelésében.

A gyártóiparban az innováció hagyományosan zárt ajtók mögött zajlott. De amint az elmúlt két év megmutatta, a piaci kihívások néha meghaladják egy szervezet képességeit – és az iparág ilyenkor csak a kreatív és stratégiai erőket egyesítve haladhat tovább. Tudjuk, hogy ezekben a bizonytalan időkben változásra van szükség, és támogatjuk ügyfeleinket működésük digitális átalakításban.

„A gyártóvállalatok olyanok, mint az egymás körül keringő atomok: te teszed a dolgod, és én is a magamét” – magyarázza Paul Bresnahan, a Fujitsu Americas alelnöke és gyártóiparért felelős vezetője. „Ki kell mozdulnunk ebből a védekező pozícióból, és el kell kezdenünk együttműködni a problémák megoldásában, fokoznunk kell az agilitást, és fenntarthatóbb vállalatokat kell létrehoznunk.”

A tapasztalatok megosztása és a nyílt fejlesztés ösztönzése széles körben bevált gyakorlat például a szoftverfejlesztési ágazatban és a gyógyszeriparban. Meggyőződésünk, hogy az együttműködés, a co-creation segítségével hatékonyságnövelési lehetőségeket azonosíthatunk, javíthatjuk a minőséget és gyorsíthatjuk az innovációt annak érdekében, hogy hozzá tudjunk járulni a fenntartható változáshoz. Azok a gyártóvállalatok, amelyek csatlakoznak ehhez a szemlélethez, jelentős előnyökre számíthatnak.

Bár minden vállalat körülményei egyediek, vannak olyan közös gazdasági és üzleti kihívások, amelyekkel minden gyártócégnek szembe kell néznie a nyereséges fenntarthatóság és a fenntartható nyereségesség felé vezető úton.

Például mindenkinek reagálnia kellett a világjárvány okozta példátlan zavarra.

A szervezeteknek házon belül alkalmazkodniuk kellett a közösségi távolságtartás miatti megszorításokhoz, és gyorsan át kellett állniuk a távoli vagy hibrid munkavégzési modellre. Kívülről pedig a Covid zavart okozott a működés és a logisztika területén, különös tekintettel az ellátási láncra, miközben az ügyféligények terén is kiszámíthatatlan csúcsokat és mélypontokat generált.

„Mindenki új helyzettel szembesült a gazdaságban” – fogalmaz Tassilo Pilars de Pilar, a Fujitsu digitális üzleti tanácsadásért, gyártóiparért és gépkocsigyártásért felelős, megbízott közép-európai vezetője. „Emiatt óriási igény keletkezett a változáskezelés iránt.”

„Mivel közös problémákkal nézünk szembe az iparágon belül, együtt jó eséllyel tudjuk javítani a teljes ágazat helyzetét és optimalizálhatjuk a beruházásokat” – fűzi hozzá Hiroyuki Goto, a Fujitsu COLMINA gyártási megoldásért felelős üzletágának igazgatója.

Digitális átalakulás: közös keretrendszer a vállalatok talpra állításához

Bár abban teljes az egyetértés, hogy új, együttműködő szemléletre van szükség a gyártóiparban, a szervezetek a Covid utáni folyamat eltérő szakaszaiban tartanak. A kezdeti krízisből kiindulva a gazdasági lassuláson át, a gyártóvállalatoknak megfelelő ellenálló képességre kell szert tenniük ahhoz, hogy vissza tudjanak állni a növekedési pályára és a „következő normálisra”.

Ahhoz, hogy gyorsan túl tudjanak lépni az egyes szakaszokon, a gyártóvállalatoknak közös változási keretrendszert kell alkalmazniuk. Ez a keretrendszer pedig nem más, mint a digitális átalakulás.

A recessziós időket élő gyártóvállalatok fő célja a működési költségek lefaragása, valamint a tervezés, a gyártás, a logisztika és az értékesítés hatékonyságának növelése. A digitális megoldásokkal jelentős fejlődés érhető el, de fontos rangsorolni, hol van a leginkább szükség változtatásokra, és azokra a technológiákra összpontosítani, amelyek gyorsan és költséghatékonyan bevezethetők a megcélzott területeken.

A már újra növekedésnek indult gyártóvállalatoknál a digitális átalakulás lényege az új piaci igényekhez való alkalmazkodás. Ha a munkatársaikkal és az érintettjeikkel együtt integrálják az új technológiákat és átláthatóvá teszik az adatokat, úrrá lehetnek szervezeti problémákon. A gyártóvállalatoknak a folyamatokat is tovább kell fejleszteniük, és az ügyfelek elvárásai mellett KPI-ket is meg kell határozniuk (és teljesíteniük kell).

„Sok gyártóvállalatnál széttagoltak az adatok, de a cégek most megpróbálnak jobb láthatóságot és digitális agilitást teremteni” – mutat rá Paul Bresnahan. „Ennek eredményeképpen tanúi lehetünk az IT és az OT (működési technológia) területek konvergálódásának.”

Az adatintegráció és a technológiai konvergencia a járvány idején a frontvonalban keményen dolgozó gyártószemélyzetet is támogatja. A digitális átalakulás fokozza az emberek produktivitását, támogatja előrehaladásukat és jóllétüket, miközben mindennapi munkavégzésüket is megkönnyíti a rugalmas gyártási képességeken és a prediktív karbantartáson keresztül.

A válság túlélésétől a fenntartható változás eléréséig

Az új normális felé törekvő gyártóvállalatoknak fontos dolgokat kell megtanulniuk a talpra állás során, együttműködésre épülő megoldásokat kell fejleszteniük és bevezetniük annak érdekében, hogy megelőzzék a járványhelyzet problémáinak megismétlődését. A fő cél a megfelelő értékláncok és üzleti lehetőségek kialakítása oly módon, hogy együtt dolgoznak az elmúlt másfél év – és a megelőző időszak – közös problémáinak megoldásán.

„A vállalatoknak bátornak és őszintének kell lenniük önmagukkal szemben, hogy lehetővé tegyék a nyílt eszmecserét és megfelelő stratégiát dolgozzanak ki a továbblépéshez” – jelentette ki Tassilo Pilars de Pilar. „A lehető legtöbb információt kell kinyerniük az adatvezérelt működésből, törekedniük kell az átláthatóságra, és helyes döntéseket kell hozniuk.”

„A teljes értékláncban elszámoltathatóságra van szükség” – teszi hozzá Paul Bresnahan. „Már nem elfogadható a régi kifogás, hogy »nem tudtam róla«.”

A talpra állás és a következő normálisra való átállás között az az egyik legfőbb különbség, hogy az optimalizációtól tovább kell lépni a védelem felé. A szervezetek közötti együttműködés részeként olyan zárt hurkú ökoszisztémákat kell kialakítani, amelyek növelik a gyártás fenntarthatóságát. Ez egy másfajta, hosszabb távú túlélési technikát jelent.

Az ENSZ csak azért tűzte ki 2050-et a karbonsemlegesség elérésének határidejéül, hogy a világjárvány helyett ne a klímaválság legyen a 21. század legnagyobb válsága. A gyártóvállalatoknak azonban mindent meg kell tenniük az olyan intelligens digitális innovációk közös kifejlesztéséért, amelyek segítségével az iparág határidő előtt meg tudja valósítani ezt a célt.

„A fenntarthatóságot egyetlen cég sem tudja egyedül elérni. Az egész iparágnak reagálnia kell a problémára” – hangsúlyozza Hiroyuki Goto. „Az egyes vállalatok külön beruházásai helyett közös befektetéssel drámaian fel tudjuk gyorsítani képességeink fejlődését. Azután minden gyártóvállalat saját külön beruházási területeire összpontosíthat. Ezzel a módszerrel az egész iparág fenntarthatósága javul.”

Ez nem új koncepció. Gyártóipari partnerek már korábban is dolgoztak együtt környezetbarát kezdeményezéseken, pl. a Mars Petcare a Loop segítségével forgalmazta a Perfect Fit macskaeledelt Franciaországban. Ha azonban továbbra is szeretnénk ösztönözni a változást, az ilyen együttműködéseknek túl kell lépniük a koncepciótesztelés fázisán, és a gyártási innováció egységes szemléletévé kell válniuk.

A közös innováció hatásosabb

Régóta hiszünk abban, hogy a partnerkapcsolat képes gyorsítani a digitális átalakulást. Ezért hoztuk létre a gyártószektor számára a Changemaker közösséget. Tudjuk, hogy a változás nem egyszemélyes mutatvány, hanem össziparági mozgalom, és a közös mérnöki innováció és szolgáltatásmenedzsment mindig jóval hatékonyabb.

„Az együttműködés nem azt jelenti, hogy meg kell osztanunk a műszaki titkokat – nem ez a cél” – magyarázza Tassilo Pilars de Pilar. „Hanem azt, hogy lehetőséget kell biztosítani a vállalatoknak arra, hogy ismertessék problémáikat a közösség tagjaival, és együtt keressenek rájuk megoldást.”

A gyártóvállalatok kollektív tapasztalatai mellett a Fujitsu Changemaker közösség a Fujitsu  saját tapasztalatait is hasznosítja. A technológia segítségével old meg valós üzleti problémákat, és segít a gyártóvállalatoknak sikeresen működni a következő normálisban.

A közösség javát szolgáló megosztás ötlete különösen fontos, ahogy kezdünk kilábalni a járványból, hogy ne ismétlődjenek meg a korábban tapasztalt zavarok, és támogatni tudjuk a változó piaci feltételek nyomán kialakuló új lehetőségek kiaknázását.

A Fujitsu mindhárom gyártóipari szakértője egyetértett abban, hogy mostantól gyorsulni fog a digitális átalakulás üteme, ahogy egyre több gyártóvállalat helyez nagyobb hangsúlyt az online ügyfélkommunikációra és rendelési képességekre. Egyes cégek saját közvetlen fogyasztói (Direct-to-Consumer, D2C) csatornák elindítására és kibővítésére is készülnek. A Peloton például nemrég bejelentette, hogy 2023-as tervezett indulással megépíti első egyesült államokbeli gyárát.

A gyártóipar jövőjét az integráció határozza meg: az adatok, a folyamatok és a tehetséges szakemberek szintjén. Ez a konvergens folyamat bebizonyítja, hogy üzleti szempontból van létjogosultsága minél több embert bevonni a közös gondolkodásba, vállalatközi co-creation megbeszéléseket szervezni vagy workshopok keretében, közösen dolgozni a kritikus iparági problémák megoldásán.

„Óriási nyomás nehezedik a gyártóvállalatokra a talpra állás során. Szeretnénk, ha nyitottabbak lennének, megosztanák kihívásaikat és tapasztalataikat. Pontosan erre a célra szervezünk co-creation eseményeket” – összegez Paul Bresnahan.

Csatlakozzon Ön is a Changemaker közösséghez! További információért keresse fel a Fujitsu kapcsolódó webhelyét.

A gyorsan változó világban fenntartható növekedésre törekvő vállalatoknak agilis cégvezetésre van szükségük ahhoz, hogy adataikat és technológiájukat hasznosítva, jobban tudjanak reagálni a különböző változásokra.

A Fujitsu a digitális technológia segítségével, agilis módon ösztönzi a változásokat. Miközben a „Data-Driven Management” (adatvezérelt cégvezetés) és a „Work Life Shift” (munka-magánélet váltás) stratégia segítségével átalakítjuk a munkahelyet, az „új normálisban” az embert állítjuk az új munkastílus középpontjába. Ugyanakkor támogatjuk a vállalatok, valamint az emberi munkavégzés és magánélet – iparági és országhatárokon átívelő – átalakulását, szem előtt tartva a fenntartható társadalom létrehozását.

Ma Takahiro Fukushigével, a digitális élményplatform üzletág képviselőjével, a Data-Driven Management stratégia megvalósításért felelős adattudóssal, a Fujitsu kiemelt globális mérnökével arról beszélgettünk, hogyan teremthetünk új értéket a társadalom számára az adatokon keresztül.

Hogyan építhetünk fenntartható társadalmat az adatok segítségével?

- Mindenekelőtt, mondjon nekünk néhány szót a digitális élményplatform üzletágról!

Takahiro Fukushige (Takahiro): Üzletágunk küldetése, hogy intelligenciával és technológiával átformáljuk a világot. Másként fogalmazva, az adatokban rejlő lehetőségeket az intelligencia és a technológia ötvözésével hasznosítva olyan innovációkat hozunk létre, amelyek megváltoztatják a világot, és hozzájárulnak annak fenntartható jólétéhez.

2021-ben a Fujitsu azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a társadalomban az innováción keresztül bizalmat építve fenntarthatóbb hellyé teszi a világot. Üzletágunk ezzel összhangban olyan megoldásokat fejleszt, amelyek elősegítik a fenntartható társadalom létrejöttét, és értéket teremtenek az adatokból.

- Mit tesznek konkrétan azért, hogy az adatokban rejlő lehetőségeket kihasználva hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható jólléthez?

Takahiro: A vállalatok számára természetesen fontos, hogy növekedjenek és nyereséget termeljenek üzleti tevékenységükkel, de emellett azt is elvárják tőlük, hogy például az ESG-elveken keresztül hozzájáruljanak a fenntartható társadalomhoz. Ennek érdekében a vezetőségnek kifinomultabb döntéseket kell hoznia, a nyereségen kívül olyan tényezőket is figyelembe véve, mint az ügyfélelégedettség, a fenntartható társadalomhoz való hozzájárulás és a karbonsemlegesség.

A felsővezetőknek így a nehéz és bizonytalan időkben is optimalizálniuk kell a működést. Ám legyenek bármennyire is kompetensek, rendkívül nehezen tudnak jó döntést hozni kizárólag a saját tapasztalataik alapján. A siker azon múlik, mennyire tudják eredményesen felhasználni az adatokat, és képesek-e agilisan döntést hozni a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével. Mivel az ilyen döntéshozásnak az adatok képezik az alapját, az adatok megbízhatóságának növelésével átalakítható a cégvezetés.

- Milyen problémák megoldásában segíti az ügyfeleket az adatok megbízhatóságának növelése?

Takahiro: Többé nem hátráltatja az adathiány az optimális döntések meghozatalát. Képesek leszünk megvizsgálni és integrálni a vállalaton belül meglévő adatokat. Képzeljük el, hogy ismeretlen eredetű adataink vannak. Ha az adatokat több részleg és munkatárs továbbítja, adatvesztés léphet fel, és ilyenkor nem tudjuk, ki hozta létre az adatokat és mikor. Az egyik feladatunk, hogy az adatokat nyomon követve azonosítsuk, honnan származnak eredetileg. Szintén a mi dolgunk, hogy rendszerezzük a hibás adatokat.
Az adatok miatti bizonytalanságból eredően előfordulhat, hogy a felsővezetők rossz döntést hoznak. Ezért olyan megoldásokat biztosítunk, amelyek megbízható adatokká alakítják a bizonytalan adatokat.
Az egyik ilyen megoldás az adatvezérelt cégvezetés, amely az adatok értékkel való felruházásának, új élmények létrehozásának, további adatok felvételének és megfelelő összekapcsolásuknak a folyamata.
A vállalaton belüli szétszórt adatokat integrálva segíti a folyamatok átalakítását, új rendszerek létrehozását és az értékteremtést a szervezeten belül.

Vegyünk például egy gyártótevékenységet folytató ügyfelet, ahol a termékbevezetés után kiderül, hogy probléma van a termékkel. Az adatvezérelt cégvezetés segítségével gyorsabban összekapcsolhatók a hibás termékre vonatkozó adatok, így hamarabb kidolgozható a hasonló problémák jövőbeni megelőzését szolgáló megoldás. Az adatvezérelt cégvezetés a készletek optimalizálását, a kereslet előre jelzését és az üzemi gyártósorok problémáinak észlelését is lehetővé teszi.

Meggyőződésem, hogy az optimális adatfeldolgozás révén a vezetőség javítani tudja a minőséget és lefaraghatja a költségeket, ami végső soron a vásárló számára is előnyös lesz a termékárak csökkentésén keresztül.

Az ügyfelek problémáinak lényegét értő adattudós

- Mondana néhány szót az adattudósok szerepéről?

Takahiro: A hozzám hasonló adattudósokon kívül a digitális élményplatform üzletág az adatbázisok integrálásáért és átstrukturálásáért felelős adatmérnököket, valamint projektirányítást és tanácsadást végző üzleti szakembereket is foglalkoztat. Összesen mintegy háromszázan dolgoznak a szervezetnél.
Az adattudósok szorosan együttműködnek az adatmérnökökkel, az üzleti és egyéb szakemberekkel. Közösen határozzák meg az ügyfelek problémáit és dolgoznak ki rájuk megoldásokat.

Ebben a folyamatban mi, adattudósok a statisztika, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia hatékony alkalmazásával tudást nyerünk ki az adatokból, és az adatokat az ügyfelek problémáinak megoldásához szükséges formában bocsátjuk rendelkezésre.

A céges adatok a különböző részlegekben találhatók elosztva, és az is elképzelhető, hogy az egyes szervezeti egységek külön adatbázisokkal rendelkeznek, amelyek nincsenek összekapcsolva egymással. Egyes ügyfelek nem tudják, milyen adatokat, milyen kritériumok alapján tárolnak az egyes adatbázisokban, vagy már nem emlékeznek rá, hogyan lehet hozzáférni a több mint egy évtizede létrehozott adatbázishoz, ami rendkívül megnehezítheti számunkra az adatok felderítését.

A vállalaton belüli passzív adatok összegyűjtése, kapcsolataik feltérképezése és értelmezésük – ez az adattudósok feladata.

Ehhez minden ügyfél üzleti területét alaposan ismernünk kell. Nem csupán a szakmai háttérrel vagyunk tisztában, hanem az ügyfél iparági környezetét is részleteiben átlátjuk, meg tudjuk ragadni az ügyfél problémájának lényegét, és előtte egy lépéssel járva tudunk megoldást javasolni. Ez az elvárás az adattudósokkal szemben.

- Milyen konkrét projekteken dolgoznak?

Takahiro: Jelenleg dolgozunk a Data-Driven Management stratégia házon belüli megvalósításán a hardvereszközök (pl. szerverek) javításához és karbantartásához szükséges alkatrészek és komponensek kezelése terén. Ha egy szerverünk meghibásodik, a bejelentést követően adott időn belül el kell juttatnunk a szükséges alkatrészeket/komponenseket a japán alkatrészközpontból a rendszerhibát jelentő ügyfélhez.

A projekt előtt a javítások adatai és a karbantartások kezelési adatai nem voltak integráltan elkérhetők, ideértve az egyes központokban elérhető alkatrészek/komponensek mennyiségét, a központ által kapott megrendelések számát és az értékesítési adatokat, például az ügyfelekkel kötött szerződéseket. Gyakran előfordult például, hogy egy oszakai ügyfél olyan alkatrészekkel kapcsolatban érdeklődött, amelyek csak a tokiói alkatrészközpontban voltak elérhetők, ahonnan drágán, nagy távolságról lehetett leszállítani őket.

Az adatok összekapcsolása nemcsak a gyors ügyféltámogatáshoz szükséges, hanem ahhoz is, hogy képesek legyünk vizuálisan megjeleníteni a készletinformációkat és észszerűsíteni a raktárgazdálkodást. Ebben a projektben az adattudósok és az adatmérnökök közösen integrálják a széttagolt adatokat.

Az értékesítési adatokat a javítások és a karbantartások adataival integrálva vizuálisan meg tudjuk jeleníteni az egyes raktárak hozzájárulását az eladásokhoz. Az adatok összekapcsolása segít a problémamegoldásban, csökkenti a nagy távolságú szállítások számát és optimalizálja az alkatrészközpontok működését. A költségcsökkentés és az üzleti tervezés lehetősége fontos szerepet játszik a működés átalakításában.

Egy másik projekt keretében a Fujitsu „COLMINA” termékéletciklus-kezelő/okosgyár-megoldásán keresztül gyűjtött, tárolt és vizualizált adatokat elemezzük, és a helyszíni gyártási adatok problémáit rövid időn belül tipizáljuk, további értéket teremtve ezzel az ügyfeleknek.

Technológia az adatvezérelt cégvezetés szolgálatában

- Milyen egyedi erősségekre támaszkodik a Fujitsu a szervezetek és a társadalom digitális átalakítása során?

Takahiro: Fő erősségünk, hogy nem csupán megszervezzük a problémák megoldását az ügyfeleknek, hanem a technológia segítségével rendelkezésükre is bocsátjuk a megoldást. A Fujitsu kutatóközpontjában a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási világklasszis kutatói dolgoznak az ügyfélproblémákat megoldó technológiák fejlesztésén – ami szintén cégünk erőssége.

Mi, adattudósok az adatokból képleteket alkotunk a modellezés során, azaz az ügyfelek problémáinak megoldására alkalmas formába öntjük őket. A technológia segítségével igyekszünk ezt a folyamatot a lehető legnagyobb mértékben automatizálni, hogy kevesebb időt kelljen a folyamat korai szakaszaival foglalkoznunk. Meggyőződésem, hogy a saját működési problémáinkra is találhatunk megoldást saját fejlesztésű technológiánkkal, ezzel is csökkentve a munkaidőráfordítást, és gyorsan megoldást találva az ügyfelek problémáira.

- Ön szerint, hogyan változtatja meg a társadalmat az adatok hasznosításának ösztönzése?

Takahiro: Úgy gondolom, hogy a gazdaságban és társadalomban is kritikus szerep hárul az adatokra. A pénzügyi szolgáltatások, a vízellátás, az áramszolgáltatás és más infrastrukturális szolgáltatások területén tovább bővül az adatok felhasználásának köre. Ha az adatokra támaszkodva sikerül jobban szabályozni a folyamatokat, a környezetterhelés is csökken. Az ilyen irányú fejlesztésekkel megkönnyíthetjük és kényelmesebbé tehetjük az emberek mindennapi életét. Ha több vállalat valósítja meg az adatvezérelt cégvezetést a digitális átalakulás ösztönzésére (DX), és azt a társadalmi problémák megoldásával is össze tudja kapcsolni, mérséklődhet a hátrányosabb helyzetű régiók digitális lemaradása.

Boldogabb élet az adatok hasznosításának köszönhetően

- 2021 februárjában csatlakozott adattudósként a Fujitsuhoz, de részt vesz a munkatársak adattudományi oktatásában is. Miért épp a Fujitsut választotta?

Takahiro: Az egyetem után autókkal és repülőgépekkel kapcsolatos technológiai alapkutatásokban és erőműfejlesztési projektekben vettem részt.
A különféle szimulációk további digitalizálásához egyre fontosabbak lettek munkámban az adattudományi elemek. A célzottan gyűjtött nagy adattömeg feldolgozásában szerzett tapasztalataimnak köszönhetően jelentős szaktudásra és készségekre tettem szert az adattudomány terén.

Egyre jobban foglalkoztatott a sokszínű adatok kezelésének kérdése. A Fujitsu azért tetszett, mert sokféle ágazat ügyféladatait kezeli, ami lehetőséget biztosít arra, hogy sokféle adatalapú megoldást fejlesszek. A Fujitsunak vannak adatokat kezelő leányvállalatai is, így az adatok eredményes hasznosításával olyan vállalat működésében vehetek részt, amely az ügyfélproblémák megoldásán túl az emberek számára értéket teremtő, új vállalkozásokat is létrehoz. Ezért csatlakoztam a Fujitsuhoz.

- Milyen új vállalkozásokra gondol?

Takahiro: A Fujitsu Csoport egyik tagvállalata, a Fujitsu General Limited klímaberendezéseket gyárt. A legújabb termékmodellek alaplapba épített mesterséges intelligenciával gyűjtik a klímaberendezések adatait. Én azt vizsgálom például, hogyan lehetne ezeket az adatokat az energiafogyasztás csökkentésére felhasználni.
Ha nem zavaró módon, automatikusan tudjuk vezérelni a klímaberendezéseket, az előnyös az áramszolgáltató cégek számára és előbb utóbb az embereknek is. A Fujitsunak vannak a kamionok és buszok üzemeltetését felügyelő rendszerei is – itt az adatok segítségével történő útvonaloptimalizálás lehetőségeivel foglalkozom.

- Eddig azt gondoltam, hogy az adattudósok az íróasztal mellett ülve elemzik az adatokat, de az imént hallottak nagyon is kreatív feladatok.

Takahiro: Így van. Véleményem szerint a kreatív és kíváncsi embereknek érdemes az adattudósi pályát választaniuk. Szeretném, ha a Fujitsunál dolgozó adattudósoknak két vagy több címük lenne, hogy kiderüljön belőle, hogy az erőművekhez, a gépkocsikhoz vagy éppen a repüléstechnikához értenek. Ha az ember adattudósként épít karriert, alaposan megismeri az ügyfelei iparágát, és megtanul tanácsadókkal és döntéshozó felsővezetőkkel tárgyalni, ezzel bővülnek szakterületei és a munkaerőpiaci lehetőségei. Szeretnék a munkatársaimnak olyan képzést nyújtani, hogy ilyen adattudós váljon belőlük.

- A beszélgetés zárásaként kérem, mondja el, Önnek mi a személyes célja?

Takahiro: Én azt szeretném elérni, hogy az emberek végső soron jól érezzék magukat. Hogy a vállalatok dolgozói és mérnökei hatékonyabb, élvezetesebb munkát végezzenek, a termékfelhasználóknak pedig kényelmesebb legyen az élete. Egy olyan világ megteremtését szeretném támogatni, ahol az adatok hasznosítása révén boldogabb életet élhetnek az emberek. Ez hozzájárul a társadalom fenntarthatóságához. Itt kapcsolódik össze az én ambícióm a Fujitsu vállalati célkitűzésével. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen vállalat csapatához tartozom.

Takahiro Fukushige

A Fujitsu kiemelt globális mérnöke (szakterület: adatok)

A Fujitsu előtt vezető nehézgép-/gépkocsigyártó és egyéb vállalatoknál dolgozott, ahol különböző szervezetekhez tartozott – a technológiai alapkutatási divíziótól a vállalatirányítási divízió adatelemzési részlegéig. Az adattudomány és a számítógéptudomány szakértője. Sokrétű tapasztalatokkal rendelkezik, az algoritmusszintű alapkutatásoktól kezdve az algoritmusok termék- és szolgáltatásfejlesztésre való alkalmazásáig. Az utóbbi években „Data-Driven Management” szolgáltatások nyújtásában vett részt. Mérnöki tudományokból szerzett Ph. D fokozatot

Benno Zollner, a Fujitsu „digitális rendszerek platformja” üzletágának vezetője arról beszél, miért belülről kell indulnia a sikeres digitális átalakulásnak. 

Nem meglepő, hogy az elmúlt másfél év felgyorsította a digitális átalakulást a Fujitsu és ügyfelei számára. Ez egyben a rendszerszintű változások felgyorsítására is lehetőséget kínált.

Amikor tavaly tavasszal kitört a világjárvány, az volt a legfontosabb, hogy az emberek távmunkában is meg tudják őrizni a produktivitásukat. Az azóta bejárt út megmutatta, hogy a digitális átalakulás jóval többet jelent a bevezetett technológiánál. Legfontosabb tényezői az emberek, a gondolkodásmód és a kultúra.

A digitális átalakulás néhány éve még pusztán a legújabb technológiák bevezetését jelentette. Ma már azonban a technológiák segítségével elérhető üzleti célokon van a hangsúly. Ehhez pedig hasznosítani kell az adatokat – a különböző típusú strukturált és strukturálatlan adatok együtteséből érdemi felismerésekhez kell jutni az innováció ösztönzéséhez és a versenyelőny szerzéséhez.

Tudjuk, hogy az adatok széttagoltsága és szigetszerű tárolása akadályozza leginkább a vállalatokat a sikeres adathasznosításban. Ezért, amikor az átalakulási folyamat következő szakaszát terveztük, törekedtünk ezek megszüntetésére. Több mint nyolc évtizede az innováció és a digitalizáció élvonalában haladó vállalatként minden technológiánk megvolt ehhez. A legnagyobb kihívást kultúránk kiigazítása jelentette.

Igazi hullámvasút volt az elmúlt másfél év. 130 ezer kollégának vezettünk be új termékeket és szolgáltatásokat, hogy a távoli munkavégzés során is meg tudják őrizni produktivitásukat. Eközben ügyfeleinknél is folytattuk az új termékek és szolgáltatások bevezetését a világon mindenütt, és párhuzamosan kultúránk átformálásán is dolgoztunk, hogy a maximumot tudjuk kihozni az átalakulás előnyeiből. Regionálisan működő szervezetből egységes globális szervezetté változtattuk a Fujitsut, amelyen belül szabadon áramolhatnak az adatok, és az adatkezelést nem akadályozzák a határok vagy a széttagoltság. Eközben természetesen rengeteget tanultunk – és a tanulságok előnyeit ügyfeleink is élvezhetik majd.

A kultúra átformálása során a következő fontos változásoknak voltunk tanúi:

A teljes vállalat adatvezéreltté vált: Az adatok akkor a legértékesebbek, amikor a vállalat egészére nézve hasznosítani tudják őket. Ezért a Fujitsu átalakításában kulcstényező, hogy a teljes vállalati kultúrát adatvezéreltebbé tegyük. Számunkra ez 

• azt jelentette, hogy holisztikusan szemléljük az adatkezelést, és gondoskodunk róla, hogy a kollégák a szervezet minden szintjén tisztában legyenek az adatok fontosságával, erejével és a hozzájuk kapcsolódó üzleti folyamatokkal.

 A nagyszerű ügyfélélmény belülről indul: Sok időt fordítottunk annak elérésére, hogy kollégáinknak – azaz belső ügyfeleinknek – a lehető legjobb felhasználói élményben legyen részük. Ez fontosabb, mint eddig bármikor. Most, hogy az emberek elsődlegesen otthonról dolgoznak, épp elég kihívással kell megbirkózniuk, ezért fontos, hogy legalább a produktív munkavégzés legyen számukra egyszerű. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magán- és munkacélú alkalmazások közötti gyakoribb váltással a teljesítményelvárások is megnőttek. A munkatársak elvárják, hogy az üzleti alkalmazások is épp olyan gyorsak, könnyen kezelhetők és kényelmesek legyenek, mint a magánéletben használtak. Lehet, hogy ehhez elegendő azt biztosítani, hogy a kollégák távoli helyszínről is könnyen hozzáférjenek a munkájuk gördülékeny elvégzéséhez szükséges vállalati erőforrásokhoz. De az átalakuláshoz hasonlóan itt is mozgó célpontra lövünk – és ugyanúgy, folyamatosan tökéletesíteni kell a belső folyamatokat és eszközöket, ahogy ezt a külső megoldásoknál tesszük. Például nagy volumenben vezettünk be biztonságos és hatékony VPN-csatlakozást a távmunka támogatására. Most már a következő lépésen dolgozunk. Át kívánunk állni a még könnyebben és kényelmesebben kezelhető megbízható eszköz/közvetlen hozzáférés modellre. Az így szerzett felismerések birtokában jobban előre tudjuk jelezni a felhasználók igényeit, és alaposabban feltérképezhetjük a potenciális költségeket. Ez pedig rendkívül hasznos információ lesz, amikor bevezetjük ügyfeleink számára a használatalapú fizetésre épülő Fujitsu uSCALE szolgáltatást.

A csapatmunka és a co-creation fontossága: A Fujitsu együttműködő co-creation szemlélete jól segítette mind saját átalakulásunkat, mind ügyfeleink hasonló folyamatait. A co-creation alapja a Fujitsu bevált emberközpontú tervezési módszertana (human-centric design methodology, HXD), amely az összes érintett felet bevonja a projektbe. Így egyszerre lehet azonosítani az összes problémát és lehetőséget, és gyorsul az előrehaladás. Ugyanazzal a HXD-technikával támogatjuk a folyamatot, mint amit digitális átalakulási központjaink alkalmaznak ügyfeleink esetében. Japánban a döntéshozatal erőteljesen konszenzusra épül. Megvitatnak egy problémát, egyetértésre jutnak, majd a döntést továbbítják a következő vezetői szintre. Mivel a konszenzusépítés lépései jellemzően egymás után történnek, a problémák megértése és a megoldás kidolgozása időbe telik. Erre reagálva megváltoztattuk és vertikálissá tettük a folyamatot. Igyekszünk a csapatokat egy megbeszélés keretében összehívni, ahol egyszerre tisztázunk és oldunk meg minden kérdést. A globalizáció kiteljesedésével ez a módszer páratlanul hasznosnak bizonyult. Komoly kihívást jelentett az üzleti folyamatok jelentős különbözősége Japánban és azon kívül. De végül ez a módszer annyira sikeres lett, hogy rendszeres „design thinking” workshopokat vezettünk be a kultúraváltási programban.

A csapatmunka és az együttműködés iránti elkötelezettségünket bizonyítja, hogy a Fujitsu támogatja a CIONET-et, amelynek küldetése, hogy segítsen az IT-vezetőknek egyszerűbben és sikeresebben ellátni feladataikat. Ez végső soron azt jelenti, hogy a vezetők nem csupán lépést tudnak tartani a változással, hanem ők maguk tudják meghatározni azt.

• A végrehajtás és a globális felelősségvállalás újrafogalmazása: Végrehajtási gondolkodásmódunkon is változtattunk, hogy határozottabb legyen a globális fellépésünk, és két külön szinten kezeljük a változásokat. Egyrészt az ügyfeleink számára jelenleg biztosított, meglévő üzleti működés szintjén, másrészt pedig azoknak a növekedési területeknek a szintjén, ahol be kell fektetnünk, és új erőforrásokat és partnerkapcsolatokat kell kiépítenünk. Fontos tudni, hogy feladattól függetlenül, a csapatok párhuzamosan dolgoznak mindkét szinten. Hogy még egységesebben működjünk a különböző régiókban, globális digitális folyamatgazdákat neveztünk ki, akik a szervezeten belül teljes körűen felelnek a folyamatokért és az adatokért, gondoskodnak a meglévő folyamatok stabilitásáról, miközben kidolgozzák a kiváltásukra alkalmas, jövőbeni megoldásokat.

A folyamatgazdák arról is gondoskodnak, hogy globálisan egységes adatsorokkal és egységes folyamatokkal rendelkezzünk. Ahhoz, hogy eredményesen jussunk felismerésekhez az adatokból, úgy kell orientálni a szervezetet, hogy képes legyen hasznosítani őket. Ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az adatok és a folyamatok széttagoltságát és a közöttük húzódó határokat. Az információcsere kulcsszerepet játszik az átalakulási folyamatban, és minden vállalat megszámlálhatatlan módon rögzítheti az adatokat – a karbantartási naplóktól az érzékelők által gyűjtött információkig. Fontos, hogy a szervezet egészében következetesek legyünk a rögzített adatokkal kapcsolatban.

Mindezek hozzásegítettek minket agilitásunk megőrzéséhez. Korábban először meghatároztuk a követelményeket, aztán sok hónapon keresztül bevezettünk valami újat. Ez már nem működik. Oda kell figyelni a piac dinamikájára, és ügyelni kell arra, hogy a folyamatok kiszolgálják a gyors piaci bevezetést. Az ügyfeleknél végzett megoldásbevezetéseket segítette, hogy a szolgáltatásokat is a termékekhez hasonló módon kezeltük – az új verziókat a termékéletciklus mintájára meghatározva, ami segít az ügyfeleknek kézben tartani a változást.

• Változás a DNS-ünk megváltoztatása nélkül: Törekszünk arra, hogy a vállalat minden rétegében megőrizzük a kultúrák együttélését. Vezetői szinten sikerült úgy összepárosítanunk a vezetőket, hogy egyszerre érvényesüljenek a japán és a nem japán háttér előnyei. Ha a Fujitsu jelenlegi DNS-ére gondolunk, egy kettős spirál jelenik meg a szemünk előtt, amelynek két szála jelképezi az egymást kiegészítő és együttműködő tudást és készségeket.

A vezetők számára kihívást jelentett a nyílt kommunikáció fenntartása a kollégákkal a home office idején. Japánban különösen a személyes irodai jelenlétre épül a munkahelyi kultúra. A járvány rákényszerített minket, hogy más készségeket is fejlesszünk – és ez nem csupán azt jelenti, hogy videókonferenciákkal tartottuk a kapcsolatot a kollégákkal, hanem azt is, hogy megtanultunk empatikusak lenni az egyéni élethelyzetekkel kapcsolatban. Fontos, hogy odafigyeljünk a munkatársainkra, és tisztában legyünk azzal, hogy különböző prioritásaik vannak az egyes napszakokban. Ennek megfelelően kell kialakítani a napirendet. Bízni kell abban, hogy mindenki produktívan fog dolgozni, de figyelembe kell venni, hogy ebben a helyzetben máshogy nézhet ki mindenkinek a munkanapja – és meg kell tanulni meghallgatni egymást. 

Összefoglalva tehát: rendkívüli két éven vagyunk túl, de visszatekintve, képesek voltunk arra, hogy a kihívásokat jelentős pozitív kulturális változássá alakítsuk a vállalton belül. És ezt úgy tettük meg, hogy közben nem adtuk fel a DNS-ünk azon elemeit, amelyek egyedivé tesznek minket. Ahhoz, hogy sikeres legyen a digitális átalakulás, az egész vállalatra ki kell terjednie, az ügyfeleket és a teljes ökoszisztémát is ideértve. Jelentős lépéseket tettünk az adatvezérelt globális vállalat megteremtése felé, miközben változatlanul kiszolgáltuk ügyfeleinket.

Kultúránk legjavát mozgósítva eredményesebbé tettük a vezetést és létrehoztuk a lehető legjobb környezetet a digitális átalakuláshoz. Ám ez csupán a kezdet – az átalakulás folyamat, amely a munkatársakkal kezdődik és velük is végződik, különös tekintettel arra, hogyan használják fel az általunk rendelkezésükre bocsátott adatokat.