„A mesterséges intelligencia nagyon gyorsan terjed, és hatalmas körülötte felhajtás, ami nem feltétlenül könnyíti meg a dolgokat” – véli Shan Chidambaram, a Fujitsu America, Inc. adatanalitikáért, MI-ért és kvantumtechnológia által inspirált számítástechnikáért felelős vezetője. Emiatt sokan fenyegetőnek érzik az MI-t egy olyan korszakban, amikor sürgető szükség lenne az általa elérhető fejlődésre.

Nagyon valószínű, hogy szükségünk lesz a mesterséges intelligenciára olyan egzisztenciális problémák megoldásához, mint például a klímavészhelyzet fenntartható kezelése. De ha nem bízunk meg az MI-ben és általában véve a technológiában, valószínűleg csak késve vagy egyáltalán nem születnek majd meg ezek a megoldások.

A Fujitsunál dolgozó kollégáimmal és szerzőtársaimmal egytértettünk abban, hogy itt az ideje megalapozott és átfogó képet adni arról, hol tart jelenleg az MI és a fejlett analitika. Olyan képet, amely nem kezeli le a kérdést kevésbé ismerőket, és nem esik túlzásokba azokon a területeken, ahol az MI egyelőre még gyengén teljesít. Az erről nemrég közzétett tanulmányunk ingyen elérhető a cikk végén megadott hivatkozáson.

Megpróbáltuk a mesterséges intelligencia valamennyi fontos aspektusát lefedni, hogy mindenki megtalálja az őt érdeklő témát, és mélyebbre tudjon ásni a szükséges információkba. Foglalkoztunk az MI és a fejlett analitika műszaki oldalával, de azzal is, hogyan ösztönzik ezek a technológiák a változásokat az üzleti és a mindennapi életben. Ennek az információnak a birtokában olvasóink egyszerűen továbbléphetnek a kezdőről a haladó MI-rajongók szintjére.

A tanulmány néhány példán keresztül bemutatja, hogyan használták az MI-t az elmúlt évtizedben. A számomra lekedvesebb korai példa 2011-ből származik. Az elektromos távvezetékeknek ütköző madarak problémáját kutató természetvédők nem boldogultak a transzformátorállomásokról begyűjtött audioadatok és a kapcsolódó metaadatok (pl. időpontok és helyszínek) mennyiségével. Ezért MI-szakemberhez fordultak segítségért, és így képesek lettek automatikusan észlelni az ütközéseket. Az eredményekből kiderült, hogy az eredetileg becsültnél sokkal több madár pusztult el. Ennek nyomán új, bizonyítékalapú természetvédelmi módszert tudtak kidolgozni a probléma megoldására.

Ezzel el is érkeztünk az MI különböző fajtáinak tárgyalásához. Az első besorolás a képességeket veszi alapul. Ebből a szempontból létezik a feladatalapú, szűk értelemben vett MI, az általános öntanuló MI és a szuperintelligencia, azaz a Földön elérhető legfejlettebb intelligencia – az úgy nevezett „szingularitás”.

A második besorolás a funkcionalitáson alapul. Eszerint az MI-rendszerek alábbi fajtái léteznek:

• Reaktív gépek – A legrégebbi és legkorlátozottabb MI-rendszerek, amelyek az emberi agy különböző típusú ingerekre adott reakcióját emulálják.
• Korlátozott memóriájú gépek – Szinte minden meglévő alkalmazás (a mélytanulást is beleértve) ebbe a kategóriába tartozik, amely múltbeli adatok alapján hoz döntéseket és készít előrejelzéseket.
• Tudatelméleti MI – Ma ezek a rendszerek még a legjobb esetben is csak fejlesztés alatt állnak. Ha elkészülnek, képesek lesznek felismerni a velük kapcsolatba lépő emberek és más MI-entitások szükségleteit, érzelmeit, meggyőződéseit és gondolkodási folyamatait.
• Öntudattal rendelkező MI – A fejlődés végállomása. Ez jelenleg csak elméletben létezik – és akkor válik valóra, amikor az MI eljut a filozófusok által „nehéz problémának” nevezett szintre, és öntudatra ébred.

Nincs adattudomány adatmérnöki munka nélkül

Az MI alapja az adattudomány. A tanulmányban áttekintjük a két terület összefüggéseit és különbségeit. Megvizsgáljuk a gépi tanulás finom árnyalatait és az MI különböző megjelenési formáit. A mögöttes technológiákat is sorra vesszük, mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeni irányokat tekintve – ez a terület egyébként is a Fujitsu hagyományos erősségei közé tartozik. Az alkalmazott technológiák gyakorlatának bemutatására megnézzük, mi zajlik a mobilitás világában, például a forgalomoptimalizálás és az önvezető járművek használata terén.

Az önvezető járművekkel kapcsolatban több kihívás is felmerül: tervezési és hatósági problémák, az egységes iparági technológia és eszközök hiánya, a fogyasztói bizalom és elfogadás kérdése. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy kezelhető az MI-rendszerek betanításához és a már működő rendszereknél a valós idejű döntéshozatal támogatásához szükséges óriási adattömeg. Ismertetjük, hogyan csökkenti a Fujitsu az adatok mennyiségét a videóoptimalizálás segítségével az adatok rendelkezésre állásának és minőségének gyengülése nélkül, és hogyan segít tanulási algoritmusokkal megkülönböztetni egymástól a kritikus és kevésbé fontos információkat.

És mivel az adattudomány nem létezik adatmérnöki munka nélkül, a tanulmányban az adatmérnöki tevékenység fő funkcióit is ismertetjük, hiszen ez minden sikeres adatvezérelt vállalat működésének alapja.

Készen áll a mesterséges intelligenciára? 

Tudjuk, hogy ez rengeteg tartalom. Ezért álljunk is meg egy pillanatra. Induljunk ki abból, hol tart ma az MI. Ezt extrapolálva világosan látszik, hogy a szöveg-/beszédfordítás és a számítógépes látási algoritmusok tökéletesedésével robbanásszerű fejlődés várható a virtuális asszisztensek, az önvezető járművek, a csomagszállítás és a logisztika, valamint az akkumulátorszabályozás területén. Az olcsóbb, rugalmasabb és tartósabb anyagok elkészítése terén is előnyökre számíthatunk a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

Mindezt figyelembe véve már nem is tűnik annyira futurisztikusnak (az Apple-nél, az SGI-nél, a Microsoftnál és a Google-nél felsővezetői pozíciókat betöltő) Dr. Kai-Fu Lee kijelentése, mely szerint, az MI „nagyobb mértékben meg fogja változtatni a világot, mint eddig bármi is az emberiség történetében. Jobban, mint a villanyáram.”

Merész prognózis. Ha szeretne világosabban látni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, válassza ki, melyik terület érdekli Önt a legjobban, és bővítse ismereteit legújabb tanulmányunk segítségével.

„A kiskereskedőknek új üzleti modelleket kell bevezetniük, hogy alkalmazkodni tudjanak napjaink kihívásaihoz” – állítja Richard Clarke, a Fujitsu kiskereskedelmi vállalatokért felelős globális üzletágának igazgatója. A szakember ismerteti az új üzleti környezetet, és felvázolja a kiskereskedelem négyféle lehetséges jövőbeni fejlődési irányát.

Az iparágat minden oldalról ostromolják a változások.

Nemrég szándékosan megrongált – de egyébként vadonatúj – kézitáskákat találtak a Coach amerikai luxusmárka üzlete előtt. A közösségi médiában emiatt kirobbant botrány következtében a cég az eladatlan árukra vonatkozó vállalati szabályzata átírására kényszerült.

Ez az incidens jól érzékelteti, milyen sokrétű nyomás nehezedik mostanában a kiskereskedelmi vállalatokra. A fogyasztókat egyre inkább foglalkoztatják az etikai, klímavédelmi, egészségügyi, valamint a műanyaghulladékokkal és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kérdések, és ebben a közösségi média is jelentős szerepet játszik. Az emberek gyakrabban gondolkoznak el azon, hogy valóban szükségük van-e egy újabb pár cipőre, fürdőszobafelújításra vagy bármi másra. És felelősségre vonják azokat a kiskereskedelmi vállalatokat, amelyek az árcsökkenés megakadályozása érdekében szándékosan megrongálják vagy kidobják az eladatlan árut.

Egy másik fajta nyomás hátterében azok a költséggel és elérhetőséggel kapcsolatos igények állnak, amelyek mindig is jellemzőek voltak a kiskereskedelemre, de mostanára jóval hangsúlyosabbá váltak. A Covid-járvány miatt az ellátási láncok egyre nehezebben tudják a termékeket eljuttatni a disztribúciós csatornákba. Megkezdődött a természetes kiválasztódás. Azok a kiskereskedelmi vállalatok lettek sikeresek, amelyek képesek voltak új és jobb érintésmentes vásárlási és innovatív kiszállítási megoldásokkal reagálni az otthonmaradásra és az otthoni munkavégzésre.

Az offline vásárlás ennek ellenére még sokáig velünk marad. A fogyasztók hajlandóak vásárolni, de kizárólag a saját „mindent akarok, de azt most rögtön” feltételeik szerint, az árat, a megtekintést, a szállítást és a visszaszállítási szabályokat tekintve. A vagyoni helyzet szerinti megosztottság növekedésével megmarad a magas szintű árérzékenység, amire a Covid miatti takarékosság, a foglalkoztatási bizonytalanság, az ún. hakni gazdaságban végzett munka, az új inflációs nyomás és más tényezők is ráerősítenek.

Új kiskereskedelmi környezet

A kiskereskedelmi vállalatok minden követ megmozgatnak, hogy alkalmazkodjanak a körülöttük zajló változásokhoz. Sokan átálltak az online értékesítésre és kereskedelemre, amely jelenleg 25%-kal részesedik a globális kiskereskedelmi forgalomból. Az offline kiskereskedelmi cégek közül nem mindenki élte túl a váltást – elég csak megszámolni a városközpontok bedeszkázott kirakatait.

Hogy mi jön ezután? A fenti terhek figyelembe vételével a Fujitsu négyféle jövőbeni fejlődési irányt vázol fel a kiskereskedelmi vállalatok számára.

1. Vásárlás falak nélkül

Egyre kevésbé érdemes különbséget tenni az online és az offline vásárlás között. A kétfajta élmény mindinkább összemosódik a vásárlási folyamatban (OMO – online merges with offline), mivel az üzletek a vásárlói élményt (CX) és a bolti teljesítést állítják a középpontba. Az online, az offline és a hibrid kiskereskedelmi cégek egyaránt nagyobb mértékben veszik igénybe a felhőt és az olyan technológiákat, mint az analitika, a gépi tanulás, az IoT és a kvantumtechnológia által inspirált optimalizáció, hogy összekapcsolják egymással az online adatokat és a bolti vásárlói konverziót, növelve ezzel folyamataik hatékonyságát és működésük gazdaságosságát.

2. Az üzlet helyét a kiszállítás veszi át

Az ellátási lánc kihívásai, a sofőrhiány és a költségnövekedés miatt rájuk nehezedő nyomásra reagálva a kiskereskedelmi vállalatok növelik a különböző (vásárlói, bolti és mikro) rendelésteljesítő központok számát. Ez különösen jellemző a ruházati és az élelmiszerpiacon, ahol a vásárlók elvárják a kényelmes szállítást.

A Financial Times nemrég kiadott jelentése szerint az USA-ban a fizikai kiskereskedelmi cégek a BOPIS (buy online, pick up in-store – online vásárlás, bolti átvétel) trendet meglovagolva próbálják átalakítani a vásárlóiknak nyújtott élményt, és felülértékesítési lehetőséget látnak ebben a trendben. A hibrid kiskereskedőknél ugyanezen jelentés szerint a bolti átvétel lehetősége 63%-kal növelte a digitális értékesítést a 2020-as karácsony előtti öt napban azokhoz képest, akik nem biztosították a bolti átvétel lehetőségét.

A kiskereskedők a gyártók részéről is egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve. A gyártóvállalatok közvetlen értékesítési modelljének (D2C) rendelkezésre állása, sebessége, testre szabhatósága és költségelőnye népszerű a fogyasztók körében. A versenyezni kívánó kiskereskedelmi vállalatoknak automatizálniuk kell folyamataikat és működésüket, hogy jobb kiszolgálást tudjanak nyújtani vásárlóiknak, biztosítsák kollégáiknak a szükséges képességeket, kiiktassák a felesleges költségeket és nagyobb teljesítményt érjenek el.

3. A vásárló az úr

Természetesen mindig is a vevő volt a király. De korábban nem tartották ennyire az ellenőrzésük alatt a folyamatokat. A fogyasztók minden területen egyre inkább érvényesíteni tudják az igényeiket – legyen szó fizetésről, rendelésteljesítésről, csomagolásról, a műanyagok mennyiségének csökkentéséről, az élelmiszerek eredetéről vagy az adatvédelemről. Az üzletekben is egyre elterjedtebbé válnak az automatikus tranzakciók és a személyre szabás, és a kiskereskedőknek oda kell figyelniük a helyi közösség igényeire és értékeire. Jó hír, hogy ha a vásárlók kezébe adjuk az ellenőrzést, akkor az adatokat is felhasználhatjuk az üzleti növekedés támogatására. Az adatvezérelt döntéshozás nyomán pedig javul a vásárlói elégedettség, a kollégák produktivitása, nő a forgalom és csökkennek a költségek.

4. Újragondolt szolgáltatás

A fizikai kiskereskedelmi cégek kezében a vásárlókkal ápolt személyes kapcsolat az aduász. Az online versenytársak ezzel nehezen tudnak versenyezni. Az üzleteknek tanulniuk kell az online kereskedők adatvezérelt személyre szabási gyakorlatából, és egyedi bolti élményt kell nyújtaniuk. Az egyszerű és gördülékeny fizetés és az új rendelésteljesítési szolgáltatások mellett a vásárlók arra is vágynak, hogy pozitív interakciót folytathassanak a felkészült bolti személyzettel. Ehhez pedig jól kell kezelni a kiskereskedelmi munkaerőt: a tájékozott és produktívan foglalkoztatott munkatársak növelik a vásárlói elégedettséget.

Nyitott kiskereskedelem

A kiskereskedők ritkán indulnak üres lappal. Úgy kell megvetniük jövőbeni IT-infrastruktúrájuk alapjait, hogy közben hatékonyan működnek, ösztönzik az innovációt és évről-évre növekszenek – ráadásul közben az aktuálisan értékteremtő technikákat is célszerű megőrizniük. Ez nehéz feladat, amely újfajta munkaszemléletet igényel. Ez a nyitott kiskereskedelem.

Ezt a nyitottságot szem előtt tartva próbál a Fujitsu segíteni a kiskereskedelmi cégeknek reagálni napjaink kihívásaira. Hangsúlyozzuk és biztosítjuk számukra a nyitott gondolkodást, a nyílt innovációt, a nyitott kultúrát és a nyílt ökoszisztémát, hogy a következő normális követelményeinek megfelelően alakíthassák át vállalkozásuk értékét.

Nyitott kiskereskedelemről négyféle értelemben beszélhetünk:

Nyitottság a kiszolgálásban – a falak nélküli vásárlás biztosítása. Bárhol is szeretne vásárolni a vevő, szabadon mozoghat a fizikai üzletek és az online környezet, valamint a különböző felhasználói eszközök között. A hangsúly a kényelmen, illetve azon van, hogy igazodni kell az érintkezési ponttal kapcsolatos vásárlói preferenciák, a termékválasztások és az attitűdök dinamikus változásához – a valószínű jövőbeni igényeket és preferenciákat is figyelembe véve. Ehhez a kiskereskedőknek konzisztens információkkal kell rendelkezniük a termékekről és az árakról, és képesnek kell lenniük arra, hogy az egyes vásárlók értékét tükröző, személyre szabott szolgáltatásokat, promóciókat és hűségprogramokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kellene annyira ragaszkodniuk a kontrollhoz. Sok vásárló elvárja (és bátorítani is kell erre), hogy saját maga tartsa kézben az általa tapasztalt élményt az e-kereskedelemben, a mobil környezetben, a közösségi médiában és az üzlethálózatokban.

Nyitottság a kereskedelemben – Ennek lényege, hogy a kiskereskedők 7x24 órában működjenek. Bármikor is szeretne vásárolni a vevő, mindig biztosítsák számára az elvárt gördülékeny és egységes kereskedelmi élményt. Ennek megteremtésében sokféle tényező játszik szerepet – a vásárló helyi nyelve, a fizetések pénzneme, az adóügyi előírások és a szállítási módok. És ez csak a kezdet. A nyújtott élményt megfelelő adatokra és interakciókra kell alapozni, rugalmas fizetéssel és a vásárló által elvárt szállítási és visszaküldési lehetőségekkel – még akkor is, ha a tranzakció nem ugyanazon a helyen indul és zárul le.

A hibrid kiskereskedelmi cégeknél ez azt jelenti, hogy bárhonnan tudnak rendelést teljesíteni, és üzleteiket rendelésteljesítési központtá alakítva felkészítik munkatársaikat arra, hogy a bolti vásárlókat is épp olyan alaposan megismerjék, mint az online vevőket.

Nyitottság a működésben – Olyan zökkenőmentesen működő kiskereskedelmi rendszerekre van szükség, amelyek garantálják a sikeres működést, és fenntartható fejlesztéseket tesznek lehetővé. A vásárlók – érthető módon – azt várják, hogy minden működjön. Fogalmuk sincs arról, mennyi munkára van szükség a színfalak mögött a kiszolgálásukhoz, mennyit dolgozik a személyzet a központban, az operatív szervezetben és az üzletekben azon, hogy egyre jobban kommunikáljon, együttműködjön és kézben tartsa a folyamatokat. Ehhez stratégiai, skálázható beruházásokra van szükség az interakciók optimalizálásához, a forgalom és a csúcsidőszakok kezeléséhez. A kiskereskedők így tudják anélkül megszüntetni a felesleges IT-kiadásokat, hogy romlana a teljesítmény, és így képesek rögzíteni és elemezni az adatokat a pontosabb döntéshozáshoz.

Nyitottság az innovációban – A negyedik területen a vállalatoknak mindenkor támogatniuk kell a kiskereskedelmi innovációt és az üzleti növekedést, bárhogy változzanak is a vásárlók igényei. A nyílt innovációról egy másik blogbejegyzésben is írtam (Retail is Open – are you?), ahol azt jártam körül, hogyan lett mára az innováció az ökoszisztéma-szintű együttműködés eredménye. Egyetlen szereplő sem látja már a teljes képet, a vezető kiskereskedelmi vállalatok felismerik, milyen hatékonyan támogatják a partnerkapcsolatok a modern igényeknek és elvárásoknak megfelelő élmény, szolgáltatások és termékek nyújtását.

Ha az Ön cége is a kiskereskedelemben működik, és nyitott a változás iránt, örömmel venném jelentkezését. Lépjen kapcsolatba velem a LinkedInen, erre a cikkre hivatkozva.

Richard Clarke

a Fujitsu kiskereskedelmi vállalatokért felelős globális üzletágának igazgatója

Richard felel a globális kiskereskedelmi üzletág koordinálásáért, növekedéséért és népszerűsítéséért az összes piacon. A Fujitsu globális vezetőségének tartozik beszámolási kötelezettséggel Japánban. Richard feladata a Fujitsu globális kiskereskedelmi stratégiájának megvalósítása, azon belül a piacok priorizálása, a belső és partnerekkel közös üzleti tervek kidolgozása az új megoldások fejlesztéséhez és a konkrét növekedési kezdeményezések végrehajtásához. Ő dolgozza ki és valósítja meg a fontos piacok növekedését szolgáló kiskereskedelmi stratégiákat; felel az ügyfelek igényeinek megfelelő globális megoldás- és szolgáltatásportfólió fejlesztéséért; és fejleszti a stratégiai ügyfelek kapcsolatát a Fujitsuval. Irányítja és támogatja az ügyfélspecifikus értékesítési kampányokat, felügyeli az értékesítési csatorna kiépítését a megcélzott földrajzi és megoldásterületeken. Richard irányítja a Fujitsu kapcsolatait a stratégiai üzleti és IKT-partnerekkel a kiskereskedelmi ágazatban, a Fujitsu vezető képviselőjeként lép fel kiskereskedelmi témákban az elemzői közösség felé, és azonosítja és előkészíti a közvetlen és közvetett, új piaci csatornákat.

Szerencsések vagyunk, hogy a nagyszabású és gyorsuló innováció korában élünk. A ma magától értetődőnek vett technológiák néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak az emberek számára, nem is beszélve az évszázadokkal előttünk élőkről.

Ám az innováció nem önmagában jó dolog – az számít igazán, hogy milyen célt szolgál, és milyen emberi kihívások megoldását teszi lehetővé.

Ahogy a technológia fejlődési ütemének gyorsulásával megkezdődik az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a kvantumszámítástechnika széles körű alkalmazása, fontos, hogy szem előtt tartsuk, milyen célt szolgál az innováció a társadalom és az emberiség számára.

E kérdések megválaszolása alapvető fontosságú a Fujitsu számára. Ha tovább olvas, megtudhatja, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban.

Az innováció élvonalában

A Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyetteseként időm jelentős részében a globális szervezet technológiai innovátoraival dolgozom. Rendkívül inspirálónak tartom a kreativitásukat és a fantáziájukat, amellyel tovább tágítják a digitális innováció határait, új megközelítésekkel próbálkoznak, és új lehetőségeket teremtenek. Technológiai szakember lévén én is könnyen izgalomba jövök a kimagasló technológiai eredmények láttán. Ezek egyike a Fujitsu és a japán Riken Intézet által közösen kifejlesztett Fugaku, amelyet épp nemrég nyilvánítottak ismét a világ leggyorsabb szuperszámítógépévé.

De mindez nem csupán a világelső megoldások létrehozásáról szól, és pontosan ezt szeretném ma megosztani Önökkel. A Fujitsu egészen egyedi módon és okoknál fogna ösztönzi az innovációt.

Történetünk során mindig is arra törekedtünk, hogy a technológiai innováció segítségével megkönnyítsük az emberi életet. Nem pusztán az a célunk, hogy segítsünk a vállalatoknak erősíteni pénzügyi teljesítményüket, vagy fokozzuk a kormányzati szervek működésének hatékonyságát, hanem a világon mindenütt lehetővé kívánjuk tenni az emberek számára, hogy nagyobb biztonságban és jólétben éljenek. Ez a helyi közösségek támogatását és a fenntarthatóbb jövő előmozdítását is magában foglaló vállalás szervesen beépült vállalatunk DNS-ébe.

Ezért lelkesedem én magam is az MI-től a kvantumtechnológia által inspirált számítástechnikáig minden olyan új megoldásért, amely láthatóan kezd érdemi változásokat hozni az emberek hétköznapjaiba. Számomra ez a Fujitsu által folytatott innováció célja: hogy ezeket az izgalmas technológiákat kiemeljük a sci-fi világából, és úgy alkalmazzuk őket a gyakorlatban, hogy innovatív módon, világszerte hozzásegítsék az embereket a gyakorlati kihívások legyőzéséhez.

Ezt szem előtt tartva, a konkrét technológiák helyett olyan valós életből vett példákat szeretnék megosztani Önökkel, amelyekből látható, milyen pozitív változást hoznak máris innovációink a mindennapi életbe. Számomra ettől olyan izgalmas dolog a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettesének lenni.

Társadalmi és üzleti kihívások legyőzése mesterséges intelligenciával

Kezdjük az MI legfrissebb fejlesztéseivel. A mesterséges intelligencia szempontjából eddig a döntéshozás átláthatóságának hiánya jelentette az egyik legnagyobb kihívást, ami problémákhoz vezetett a megértés és a bizalom terén. A Fujitsunál létrehoztuk a „megmagyarázható MI-t”, amelynél egyértelműek és érthetőek az MI-döntéshozás ok-okozati összefüggései.

Ennek nyomán új megoldást fejlesztettünk ki a Tokiói Egyetem Orvostudományi Intézetével. A megmagyarázható MI segítségével az orvosok rá tudnak keresni a páciensek konkrét esetei szempontjából releváns genomikai információkra. Így nincs szükség többé manuális keresésre, és a korábban jellemző időigény tört része alatt készíthetők testre szabott kezelési tervek a betegeknek. Ez nyilvánvalóan jelentős pozitív változás a rákbetegek életkilátásai szempontjából.

A klímaváltozás növeli a szélsőséges időjárási jelenségek, például szökőár kockázatát. Ez is olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia már gyakorlati előnyöket kínál. A Fugaku számítási teljesítményét fejlett MI-modellekkel kombinálva gyors és pontos szökőár-szimulációkat tudunk készíteni. Ezzel időben előre jelezhetők a part menti áradások, és új lehetőségek nyílnak meg az adatvezérelt katasztrófaenyhítés és a gyors kitelepítés-tervezés terén.

A Fujitsu MI-megoldásai azonban nemcsak a súlyos egészségügyi és klímakihívások legyőzéséhez nyújtanak segítséget, hanem például a belvárosi üzletek vásárlói számára is jobb vásárlási élményt teremtenek. Segítséget nyújtunk például az Aeon japán kiskereskedelmi vállalatnak olyan valós idejű MI-megoldások bevezetéséhez, amelyek elemzik a bolti viszonyokat és a vásárlók áramlását, majd ennek alapján lehetővé teszik a vállalat számára a boltok elrendezésének optimalizálását, a zsúfoltság megelőzését és szükség esetén a gyors segítségnyújtást a vásárlóknak.

A BGF koreai kiskereskedelmi vállalatot a személyre szabott vásárlói élmény és a személyzet nélküli üzletek megvalósításában támogatjuk. Az MI, a biometria és a felhőszolgáltatások együttes alkalmazásával a BGF képes felismerni az egyes vásárlókat, követni vásárlásaikat és emberi beavatkozás nélkül megterhelni számlájukat. Ez feleslegessé teszi az üzletekben a pénztárgépek használatát, és megszünteti a sorban állást. Újabb példa a mindennapi élményeket alapjaiban átalakító, áttörő technológiára.

A megmagyarázható mesterséges intelligencia még a versenysport világában is megjelenik. Az MI-t a legújabb 3D-s érzékelőtechnológiával ötvözve hozzásegítjük a versenybírókat az egyéni teljesítmény objektív értékeléséhez a nemzetközi tornászversenyeken.

A kvantumtechnológia által inspirált számítástechnika új lehetőségei

Egy másik, ma még szinte sci-finek ható, de már valódi, kézzelfogható előnyöket kínáló terület a kvantumtechnológia által inspirált számítástechnika. A Fujitsu Digital Annealere a hagyományos technikák jellemző időigényének töredéke alatt képes komplex problémák megoldására.

Az izgalmas, új technológia korai alkalmazási területe közé tartozik a komplex logisztikai kihívások legyőzése. A Digital Annealer több nagy szervezet, köztük a Toyota számára is segítséget nyújt az ellátási lánc hatékonyságának növeléséhez, hogy a világon mindenütt időben rendelkezésre álljanak az alkatrészek, és a gépkocsitulajdonosok zavartalanul használhassák autójukat. A megoldás a forgalomáramlás optimalizálását és a dugók megszüntetését is segíti például a hamburgi kikötőben, ahol így minden eddiginél pontosabban és hatékonyabban ütemezhetők a szállítások.

Az egészségügyben a Digital Annealer a gyógyszerkutatások folyamatát gyorsítja. A Fujitsu MI- és HPC-megoldásainak felhasználásával a Peptidream gyógyszerkutató vállalat olyan praktikus digitális platformot hozott létre, amely képes gyorsan elemezni a kutatási adatok, a szimulációs technológiák és kutatási ismeretek komplex kombinációit. Ez radikálisan javítja a gyógyszerjelölt vegyületek hatásosságára vonatkozó előrejelzések pontosságát, és máris jelentősen felgyorsította több új betegség, például a Covid-19 elleni gyógyszerek kutatását.

Ugyanezt a technológiát alkalmazzák az űrszemét egyre égetőbb problémájának megoldására. Tekintve, hogy már jelenleg is több mint 160 millió tárgy kering a föld körül, valós veszély a minannapi globális kommunikációt támogató műholdak fizikai sérülése. Az Egyesült Királyság Űrkutatási Hivatalával együttműködve, a Digital Annealer és az MI együttes alkalmazásával olyan minimális idő- és üzemanyag-igényű missziókat tervezünk, amelyek során a lehető leghatékonyabban lehet begyűjteni az űrszemetet.

Ez is nagyszerű példa arra, hogyan könnyítik meg ezek az új technológiák már ma is az emberi életet úgy, hogy közben a jövő biztonságához is hozzájárulnak.

Co-creation a szebb jövő szolgálatában

A műszaki vezérigazgató-helyettesi pozíció számomra azt jelenti, hogy minden nap új kihívásokkal és izgalmas lehetőségekkel találkozom. Több partnerszervezettel is tárgyalásokat folytatunk jelenleg arról, hogyan tudnánk a konvergens technológiák segítségével új lehetőségeket nyitni az emberi élet megkönnyítése terén. Tisztában vagyunk azzal, hogy a bonyolult társadalmi kihívások legyőzéséhez nekünk és a hozzánk hasonló innovátoroknak szorosan együtt kell működniük a bölcsészet- és társadalomtudományok szakértőivel.

Jó példa erre a pittsburghi Carnegie Mellon Universityvel jelenleg zajló közös kutatásunk, amelynek keretében a „humánérzékelés” új lehetőségeit vizsgáljuk. Olyan arckifejezés-észlelő technikákat fejlesztünk, amelyek képesek felismerni az emberi érzelmeket, és lehetővé teszik, hogy MI-vezérelt válaszokat adjunk rájuk valós időben. Az ilyen megoldások az egészségügytől a biztonságfelügyeletig sokféle területen alkalmazhatók, például a dolgozói aktivitás valós idejű vizsgálatára és a nagy távolságokat vezető sofőrök munkaegészségügyi monitorozására.

Az új generációs digitálisiker-megoldások lehetőségeivel is foglalkozunk. Exa-nagyságrendű számítógépek és fejlett adatfeldolgozási technológiák bevetésével reprodukáljuk a komplex valós idejű forgatókönyveket a digitális térben, és olyan új megoldásokat hozunk létre, amelyek javítják az emberi biztonságot, és jobb élményeket nyújtanak a felhasználóknak az utazástól a kiskereskedelemig, számos területen.

A digitálisiker-megoldások fejlesztése még korai szakaszban jár, de az olyan technológiák, mint a megmagyarázható MI, a kvantumtechnológia által inspirált számítástechnika és a biometria már egyértelműen kiléptek a sci-fi világából, és világszerte valódi értéket nyújtanak mindennapi életében.

És ezen ponton válik igazán izgalmassá technológiai vezetőnek lenni a Fujitsunál. Hiszen így első kézből láthatom azoknak a briliáns innovátoroknak a munkáját, akik a pozitív változást hozó gyakorlati megoldásokat fejlesztik.

Gyorsítják a gyógyszerkutatásokat, lerövidítik a súlyos betegségek gyógyítását, segítenek legyőzni a környezetvédelem kihívásait és megkönnyítik a mindennapi életet.

Az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek visznek minket előre. Ezek jelentik az innováció valódi célját.

Ha szívesen megismerkedne áttörő jelentőségű digitális innovációs projektjeinkkel, olvassa el a Fujitsu 2021-es technológiai és szolgáltatási jövőképét. Az emberközpontú innováció jövőjébe nyújtott éves betekintésünk számos példával szemlélteti, hogyan könnyítik meg ezek az izgalmas technológiák a világon mindenütt az emberek életét.

Vivek Mahajan

Vivek Mahajan kiváló globális üzleti, innovációs és technológiai vezető, aki több neves multinacionális vállalatnál szerzett szerteágazó tapasztalatokat (Tandem Computers, General Electric, Siebel Systems, Oracle Corporation és IBM).

2021 júliusában csatlakozott technológiai vezérigazgató-helyettesként a Fujitsu csapatához. Küldetése, hogy innovatív technológiai vezető szerepéről ismert, élenjáró globális technológiai céggé tegye a Fujitsut.

A munkatársaknak van a legnagyobb hatása a kiskereskedelmi tranzakciók emocionális töltetének erősítésére – véli Rowan Cape, a Fujitsu kiskereskedelmi szoftvermegoldásokért felelős globális vezetője. Más szóval, a munkavállalói élmény (EX) fontos támogató tényező a digitális átalakulás (DX) szempontjából. Állítsuk tehát a dolgozókat a középpontba!

A kiskereskedelmi vállalatok néha kockázatnak teszik ki magukat azzal, ha kizárólag a legújabb technológiára összpontosítanak, és megfeledkeznek arról, hogy visszaépítsék az érzelmeket a kiskereskedelmi élménybe – érvelt kollégám, Richard Clarke friss blogbejegyzésében.

A kiskereskedelmi cégek mindig is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a munkatársak a vásárlási élmény szempontjából. Rajtuk is múlhat, hogy a vállalatnak sikerül-e kiemelkednie a tömegből és visszatérő vásárlókat szereznie – vagy akár újakat, a szájreklám segítségével. A kedves és hatékony munkatársak ún. „márkanagykövetek” lehetnek, akik felhívják a figyelmet a márkára.

Az online verseny felerősítette a munkavállalókra fordított figyelmet a fizikai üzletekkel rendelkező kiskereskedelmi cégeknél. Egy a Fujitsu által nemrég közzétett, 15 ország 166 kiskereskedelmi IKT-döntéshozójának bevonásával végzett, nagyszabású kutatásban a résztvevők közel háromnegyede (72,5%) azt mondta, hogy a munkavállalói élmény fontos tényező a digitális átalakulás szempontjából. Több mint 80% komoly befektetésekről számolt be a munkahelyi innováció terén.

A munkaadók rájöttek, hogy az elégedett és pozitív dolgozóknak érezniük kell, hogy a márka mögöttük áll, és értékes munkát végeznek. Látniuk kell, hogy a vállalat befektet a kultúrába és a márkacélba, és praktikus, modern eszközöket és technológiát biztosít a szűkebb és tágabb csapathoz tartozás érzésének ösztönzésére és érvényesítésére.

Ez többféleképpen is kivitelezhető. A kultúra és a küldetés kiépítéséhez idő és türelem kell. De az olyan tényezők, mint a technológia, az eszközök és a fizikai környezet könnyebben megváltoztathatók és fejleszthetők.

Ezért sok kiskereskedelmi vállalat az elmúlt 1,5 évben jelentős összegeket fordított a munkatársainak szánt kapcsolattartási és együttműködési eszközök és technológia vásárlására. A Covid-járvány korai szakaszaiban felgyorsultak az ilyen rendszerbevezetések, hogy a kollégák otthonról dolgozva is tudják támogatni az online vásárlást, és ilyenkor is kapcsolatban maradhassanak csapatukkal.

Öt javaslat a munkavállalói élmény javítására

De mibe érdemes beruházni? A beruházások komplexitása szempontjából növekvő sorrendben mutatom be a javaslataimat.

1. A legújabb mobiltelefonos technológiákat jól ismerő digitális generáció a munkahelyen is intuitív, gyors és könnyen kezelhető technológiát szeretne használni. A legegyszerűbb javaslatom az, hogy építsenek be a munkatársak életét megkönnyítő ujjlenyomat-olvasókat a kiskereskedelmi eszközökbe, táblagépekbe vagy pénztárgépekbe. Ezek gyorsak, biztonságosan használhatók, felgyorsítják a folyamatokat a kollégák által kiszolgált vásárlók számára, és gondoskodnak róla, hogy csak az arra jogosult munkatársak férjenek hozzá az eszközökhöz. A vállalat számára azért előnyösek, mert a dolgozók így biztosan nem osztják meg azonosítóikat és jelszavaikat a barátaikkal, és így még biztonságosabbá válik az üzletből kivihető – és ellopható – mobileszközök használata. Ráadásul a Service Desket sem hívják annyiszor elfelejtett jelszó miatt a kötelező jelszófrissítések után. Már az így elért megtakarítással bőven megtérülhetnek e költséghatékony módszer bevezetésének költségei a kiskereskedelmi környezetben.
2. Egy másik egyszerű innováció a kiskereskedelmi eszközökhöz kapcsolt hordható eszközök vagy telefonok használata, hogy a vevőtérben dolgozó munkatársak vagy a részlegvezetők távolról támogathassák a pénztárban dolgozókat, jóváhagyást adjanak, vagy visszaigazolják az árat anélkül, hogy ehhez többször át kellene haladniuk az üzleten.
3. Az összetettebb eladáshelyi technológiák – pl. a korhatáros termékek vásárlóinak intelligens, biztonságos és automatikus életkor-ellenőrzése a pénztárnál – bevezetése jelentős előnyökkel jár a munkatársak számára. Az automatizáció csökkenti az önkiszolgáló pénztárnál szükséges személyes beavatkozások számát. Az ilyen kérésekre való reagálás, az igazolvány ellenőrzése, a tranzakció jóváhagyása az eszközön ismétlődő és csekély értéket termelő feladat, fárasztó a munkatársak számára, ráadásul azzal az eséllyel is jár, hogy a dolgozók ismerősei kijátsszák a szabályokat. Ha biztonságos ellenőrzési módszerrel automatizálják a folyamatot, elkerülhető a vásárlók frusztrálódása, felgyorsul a fizetési folyamat, nő a vevőáteresztő-kapacitás – és ezen keresztül az egy pénztárra jutó árbevétel. A munkatársak számára az is fontos, hogy így elkerülhetik a konfliktust a vásárlókkal, amikor például elutasítják a fiatalkorúak alkoholvásárlását.
4. Az innovációk (pl. ajándékutalványos nyugta igénylésének lehetősége az önkiszolgáló pénztárnál végrehajtott vásárlásoknál a nagyobb ünnepek előtti időszakban) csökkentik az önkiszolgáló pénztárak személyzetének munkaterhelését, és gyorsabb, önállóbb vásárlási élményt kínálnak a vásárlóknak.
5. Az EX-innovációs skála komplex végén az automata („sorban állás nélküli”) pénztárak bevezetését ajánlom kisebb stadionokban, kényelmi cikkeket árusító üzletekben vagy közterületeken (pl. repülőtereken, nagyobb szállodákban és kórházakban). Ezek gyakorlatilag teljesen kiiktatják a bolti munkatársak részvételét a fizetési folyamatból, és lehetővé teszik, hogy érdekesebb, nagyobb vásárlói értéket teremtő és hasznosabb tevékenységeket folytassanak az üzleten belül. A folyamatot teljes egészében a vásárló irányítja, akit a rendszer egy, a fizetési módhoz kapcsolt mobiltelefonos alkalmazás segítségével azonosít. A vásárló belép az üzletbe, kiválasztja az árut, fizet és távozik anélkül, hogy bármilyen interakciót folytatna a személyzettel. Ez felszabadítja a munkatársakat más bolti feladatok elvégzésére, több önállóságot kínál az egyén számára, és nagyobb felelősséget is ró rá. Az automata pénztárak csökkenthetik a bolti személyzet létszámigényét, ugyanakkor növelik az egyes munkatársak érték-költség arányát. A leépítés helyett az üzletek minimális többletköltséggel hosszabb ideig tarthatnak nyitva, és néhány kiemelt dolgozót személyesen felelőssé tehetnek az adott üzlet sikeréért.

Az EX-beruházások a fluktuációt is mérséklik

A munkavállalói élményt javító technológiák stabil, gyakorlatias alkalmazása pozitívan befolyásolja a dolgozói morált, a produktivitást és a vásárlói élményt. A munkavállalók megtartására is kedvező hatást gyakorol.

A jó munkaerő megtalálása és megtartása soha nem volt könnyű feladat, de most, amikor a lezárások utáni munkaerőhiány világszerte kezdi éreztetni a hatását, növekednek a bérek és fluktuáció, valószínűleg még nagyobb kihívást jelent, mint valaha. Az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi munkaerő éves fluktuációja eddig is hagyományosan magas volt (42-45%), ám a munkaügyi minisztérium statisztikai intézete (Bureau of Labor – BLO) szerint az utóbbi időben már elérte a sokkoló 60%-ot. Egy új kiskereskedelmi alkalmazott toborzásának és kiképzésének költsége meghaladja az 1400 fontot (az USA-ban a 3000 dollárt). Ez pedig óriási költségtényező – vagy potenciális megtakarítás, ha sikerül a DX megvalósulását segítő EX-beruházásokkal enyhíteni a problémát. Ha készen áll rá, hogy reagáljon erre a sürgető igényre, lépjen velem kapcsolatba a LinkedInen keresztül!

Rowan Cape, a Fujitsu kiskereskedelmi szoftvermegoldásokért felelős globális vezetője

Rowan Cape felel a Fujitsu kiskereskedelem-specifikus szoftvermegoldásainak stratégiai termékmenedzsmentjéért, különös tekintettel a többcsatornás ügyfélélmény területére. Feladatai minden globális szállítási területre kiterjednek, a Fujitsu valamennyi régiójában támogatja szakértelmével a kiskereskedelmi szoftverek értékesítési kampányait. A kiskereskedelmi vállalatokkal folytatott együttműködés és üzleti igényeik szoros követése révén a Fujitsu pontosan ismeri, milyen változó, valós üzleti követelményeket támasztanak kiskereskedelmi szoftvertermékeivel szemben.

A kiskereskedelmi ügyfelek mellett Rowan a Fujitsu kiskereskedelmi stratégiájához igazodni kívánó szoftverpartnerekkel, és azokkal a szakági elemzőkkel is együtt dolgozik, akik a Fujitsu kapcsolódó szoftverstratégiáját és innovációit kutatják és jelentéseket készítenek róluk. Ennek részeként szoros kapcsolatban van a kiskereskedelmi stratégiáért, az értékesítésért és a marketingért felelős csapatokkal annak érdekében, hogy a globális kiskereskedelmi szoftverkínálat tükrözze az ágazati trendeket és a kiskereskedői igényeket. 

Rowan tapasztalatai számos belföldi és nemzetközi kiskereskedelmi projekttípust lefednek. Közéjük tartoznak egyebek mellett az alábbiak: kiskereskedelemközpontú IT-tervezés, ‑rendszerbevezetés és ‑felügyelet; projektmenedzsment és -vezetés, azon belül az üzleten belüli működést továbbfejlesztő, fontos kiskereskedelmi szoftverbevezetési programok sikeres előkészítése és megvalósítása; sikeres és hatékony ügyfélközpontú hűségprogramok; közel valós idejű hozzáférés az értékes vásárlói adatokhoz, és kiterjedt, részletes vezetői jelentések készítése. Rowan mélyreható betekintést nyújt a kiskereskedelmi vállalatoknak a Fujitsu kiskereskedelmi szoftver- és szolgáltatáskínálatba, és segít megismerni a sikeres rendszerbevezetés kiterjedt előnyeit a kiskereskedelmi szervezetek számára.

A Fujitsu elkötelezett a biztonságos, védett és ellenálló társadalom megteremtését szolgáló kutatás-fejlesztés iránt. Az innováció és a társadalmi problémák megoldása érdekében olyan technológiákkal jelenünk meg, amelyek elősegítik az állami szektor digitális átalakulását.

Ezek egyike a mélytanulásra épülő, MI-alapú videós felismerési technológia. Mi már akkor is végeztünk kutatásokat a mélytanulással és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amikor a közvélemény még nem ismerte őket. Technológiáinkat ma utak és folyók monitorozására használják. Hogyan születnek meg az életünk biztonságát garantáló technológiák? Mennyire elkötelezett a fejlesztőcsapat a projekt iránt? Masaki Miurával, a Fujitsu kiemelt mérnökével, az állami szektorba szánt MI technológiák fejlesztésének vezetőjével készített interjúnk betekintést nyújt a szakember projektjeibe és a társadalom jobbítását szolgáló ötleteibe.

Az utak és folyók biztonsága

- Először is, milyen társadalmi problémák állnak az MI-alapú videóelemzési technológia fejlesztése mögött?

Masaki: Én a társadalmi infrastruktúrával, azaz a folyókkal és az utakkal kapcsolatos technológiai fejlesztést irányítom. A forgalmi dugók, torlódások és a pusztító áradások miatt a biztonság kiemelt kérdés a társadalom számára. A társadalmi infrastruktúra biztonságának fenntartásához régebben manuálisan kellett végezni a monitorozást, de a nagy területek figyelésének terhe túl nagy ahhoz, hogy reagálni tudjanak a gyorsan felmerülő problémákra. Az összes figyelési feladatot nem lehet csak emberekre bízni. Azért dolgoztuk ki az MI-alapú videóelemzést, hogy a technológiával segítsünk megoldani ezt a problémát.

- Hogyan alkalmazzák pontosan az MI-alapú videós felismerési technológiát a társadalmi infrastruktúrára?

Masaki: Jó példa erre az MI-alapú eseményészlelési rendszerünk, valamint az utak és a folyók videóelemző szoftvere, amely az év 365 napján napi 24 órában figyeli az utak és folyók állapotát az úthasználók és a folyómenti lakosok biztonsága érdekében. Az MI-alapú videós felismerési technológia nagyon korai stádiumban képes észlelni a baleseteket, az utak rendellenességeit és a folyók áradását.

- Hogyan járul hozzá a korai észlelés a társadalmi problémák megoldásához?

Masaki: Az utóbbi években komoly problémává vált az erős havazás és más rendkívüli események forgalomra gyakorolt hatása. Ezek az események logisztikai leállásokat és egyéb fennakadásokat okoztak, a folyók áradása és a vízkár pedig olyan társadalmi probléma, amelynek megoldását segítheti a monitorozási technológia. Ráadásul, mivel az utak és a folyók szorosan kapcsolódnak az emberek mindennapi életéhez, egy alapos monitorozó rendszer közvetlenül hozzájárul a személybiztonsághoz. Napjainkban számos területen vezetnek be MI-alapú eseményészlelő és más videóelemzési megoldásokat, és bátran mondhatjuk, hogy ezek a technológiák mindenképpen hasznosak lesznek a jövőben a biztonságos közlekedéshez és városfejlesztéshez.

Új technológia a járművek rendszámának automatikus azonosítására

- Miért épp az MI-alapú videóelemzésre esett a választása?

Masaki: Az első lehetőség akkor merült fel, amikor egy ügyfél olyan technológiát keresett, amellyel meg tud találni egy konkrét járművet a felügyeleti kamera képei között. Az akkoriban elérhető technológiánál képeket kellett beprogramozni és kategorizálni bizonyos szűrési szabályok alapján, mivel a fejlett MI-alapú videóelemzési technológia társadalmi alkalmazása még nem volt olyan kifinomult, mint jelenleg. Volt azonban egy alapvető probléma: az emberek által megállapított szabályokat követő programozás nem volt képes megfelelő mértékben javítani a felismerési teljesítményt a szabad téri környezet változatossága miatt. Ezért elkezdtük vizsgálni az MI technológia egy fajtája, a mélytanulás használatának lehetőségét.

- Miért a mélytanulást választották erre a célra?

Masaki: Mert a mélytanulás képes a videóadatok olvasásával nagy felismerési pontossággal azonosítani egy konkrét járművet. A Fujitsu akkor egy ideje már végzett mélytanulási kutatásokat, de csupán néhány gyakorlati alkalmazás létezett a társadalmi infrastruktúra területén. Egy olyan részlegnél dolgoztam, amely elsősorban a társadalmi infrastruktúrák termékekre való alkalmazhatóságát vizsgálta, és olyan technológiát kerestem, amely széles körben lenne használható a világon. Ebben a kontextusban úgy gondoltam, hogy a mélytanulás sokféle területen szóba jöhet.

- Nem jelentett kihívást, hogy egy akkoriban még nem tesztelt technológiáról volt szó?

Masaki: A társadalmi infrastruktúrában való alkalmazhatósághoz természetesen garantálni kell a teljesítményt. De úgy gondoltuk, megér egy próbát. Amikor olyan helyzettel találkoztunk, amely a meglévő technológiával nem volt kezelhető, úgy gondoltuk, hogy egy korábban még soha nem használt, új technológiával érhetnénk el áttörést. A mélytanulás bevezetését követően ez a technológia sokféle helyen lesz alkalmazható a világban, nemcsak a járműazonosítás területén. Meggyőződésünkké vált, hogy ezzel tágabb értelemben is a társadalom javát szolgáljuk.

- Tehát látott fantáziát a mélytanulásban, és így tovább is lépett a kutatástól a gyakorlati fejlesztés felé?

Masaki: Igen. Fontos azonban, hogy először részletes ellenőrzést végezzünk. Kezdetben kis mennyiségű betanítási adatot használtunk, aztán jó minőségű CG használatával és a felhasznált képvariációk megváltoztatásával próbáltuk javítani a teljesítményt és a feldolgozási sebességet, majd kidolgoztuk a nagy tömegű betanítási adat hatékony karbantartásának technikáit. E folyamat során rengeteg hasznos ismeretre tettünk szert, amelyet a valós rendszereknél is hasznosítani tudunk. Ezután kidolgoztuk a gépjárműrendszám-felismerő rendszert. A mélytanulási technológia lehetővé tette, hogy automatikusan, valós időben és nagy pontossággal ismerjük fel a gépjárművek rendszámát a felügyeleti kamerák képein.

Kapcsolatépítés a gyors gyakorlati alkalmazás érdekében

- A mélytanulás kereskedelmi bevezetésének gyors sikere Ön szerint a végzett kutatásoknak köszönhető?

Masaki: Természetesen ez volt az egyik fő ok. De a siker elsősorban szerintem annak volt köszönhető, hogy amikor falba ütköztünk, akkor minden részlegből az összes csapattag képes volt együttműködni a megoldás keresésében. Én magam egy 20 fős csapat irányításáért feleltem, és mivel a technológia még nem volt elterjedt a világban, sokféle tudásra volt szükségünk. Mivel az én csapatomnak egyedül sokkal hosszabb ideig tartott volna a fejlesztés, más szervezetekkel és részlegekkel is együtt kellett működnünk. Szerencsére a Fujitsunál mindig számíthat segítségre az, aki új kihívásokkal szembesül. Mivel ennyire új fejlesztési projektről volt szó, a cégen belül nem volt túl sok részleg vagy szakember, aki rendelkezett volna a szükséges készségekkel, de miután konzultáltunk az egyes csapatok vezetőivel, mindenki hajlandó volt segítségünkre lenni a munkában.

- Tehát a közös célért dolgozó csapattagok bölcsessége és készségei mozdították elő a fejlesztést.

Masaki: Így van. „Hogyan tudnák előnyhöz juttatni az ügyfeleket?”, „Mit tehetünk a társadalom jobbításáért?" Ilyen kérdésekből indultak ki a fejlesztést segítő beszélgetések. A társadalmi hozzájárulás szempontjából rendkívül fontos a nyílt kommunikáció. A teljesen új technológiák fejlesztésekor nagyon hasznosak a csapattagok közötti aktív kapcsolatok és beszélgetések. Ezeken keresztül lehet gyorsan eljutni a megoldáshoz. Szerintem az is fontos volt, hogy mindannyiunk számára közös cél volt piacvezetővé válni a mélytanulás területén.

- Mik a konkrét céljaik?

Masaki: Nem elégszünk meg minimális funkcionalitással. Olyan architektúrát és fejlesztési technikákat használunk szívesen, amelyek a jelenlegi követelmények teljesítésén túl hosszú távon is relevánsak maradnak. Nagyon nehéz valamit a nulláról egyedül megalkotni. A mélytanulás alkalmazása komoly erőfeszítést igényel, optimális MI-modellt kell készíteni hozzá, ki kell dolgozni az MI betanítását segítő fejlesztési technikákat, és elő kell készíteni a betanítási adatokat. Az új technológia társadalmi infrastruktúrára való alkalmazása szintén nagy felelősség. Ebből a szempontból a projekt fő mozgatórugója szerintem az volt, hogy a résztvevők szerettek volna hozzájárulni a technológián keresztül egy jobb világ létrejöttéhez.

- Hogyan szeretnék a jövőben elterjeszteni a társadalomban a mélytanulás alkalmazását?

Masaki: Jelenleg az eseményészlelésen dolgozunk. Itt a technológia az adatok hatékony és pontos azonosítását szolgálja, hogy gyorsan meg tudjuk érteni, mi történt. Másként fogalmazva, a múlttól a jelenig tartó események kezelésének technikájáról van szó. Ha szeretnénk, hogy a társadalom ellenállóbb legyen a balesetekkel és a katasztrófákkal szemben, nemcsak azt kell megvizsgálnunk, mi történt a múltban, hanem azt is, mit történhet a jövőben. Így tudjuk megelőzni ezeket az eseményeket, vagy legalább enyhíteni a következményeiket. Minél többet használjuk az ilyen előrejelző technológiákat a társadalmi infrastruktúrában, annál eredményesebbek lesznek az intézkedéseink.

A Fujitsu szerepe a társadalom jobbításában

- Az új technológiákat a való világban alkalmazták. Hogyan közelítették meg ezt a munkát?

Masaki: Fontos leszögezni, hogy egy új technológia attól jó, hogy az aktuális kihívás megoldásán túl a jövőbeni fejlődés támogatására is alkalmas. Ha egy élvonalbeli innovációt alkalmazni tudunk a gyakorlatban, még nem feltétlenül az lesz a jó megoldás. Ha az ügyfél nem áll készen rá, vagy a technológiának nincs további fejlesztési iránya, lehet, hogy nem megfelelő. Az én feladatom, hogy ezt kiderítsem, és megismerjem a főbb problémákat. Ehhez gyakran az új igényeken túltekintő, mélyreható beszélgetésre van szükség a jövőről.

- Azaz nem szabad leragadni az éppen előttünk álló feladatoknál.

Masaki: Igen. Minden nap abban a tudatban dolgozom, hogy egy lépéssel előbbre kell jutnunk, meg kell találnunk az alapvető problémákat, és létre kell hoznunk a megoldásukra alkalmas technológiát és termékeket. Nem hiszem, hogy az alapvető problémákat orvosolni tudjuk úgy, hogy a felületeseket egyenként felszámoljuk. Az első lépés, hogy az ügyfelekkel folytatott kommunikáción keresztül megragadjuk a probléma lényegét, és onnan kiindulva feltérképezzük a technológia jellegét. Úgy szeretnék termékeket fejleszteni, hogy alaposan ismerem a lényegüket, nem a probléma felületes megismerése alapján. Lehet, hogy csak én vagyok ezzel így, de nekem fontos, hogy mindennek először a mélyére ássak.

- Tehát fontos, hogy a problémákból induljunk ki, és ne csak önmagáért vezessük be a technológiát.

Masaki: Így van. A technológiának csak akkor van értelme, ha tesz valamit a világért. Ugyanez egy vállalat értékére is érvényes. A vállalatok egy nagyobb hálózaton, a társadalmon belül léteznek. Ezért fontos észben tartani, hogy tegyünk valamit a társadalomért. A mérnököket persze a saját kíváncsiságuk hajtja, ez a munkájuk egyik fő mozgatórugója. És ez is nagyon fontos, hiszen a technológiai fejlődés érdekes dolog, és az ember mindig többet szeretne megtudni. De hiába a dupla teljesítmény és a csodálatos technológia, mindig körültekintően meg kell vizsgálnunk, hogy valóban értéket teremt-e a társadalom számára.

- Végül pedig mit gondol, milyen „bizalmat” tud teremteni a Fujitsu a társadalomban?

Masaki: A „bizalom” számomra azt jelenti, hogy az emberek biztonságban érzik magukat. Enélkül nem lehet védett és teljes életet élni. A társadalom az emberek hálózatára épül, és ezeknek a hálózatoknak elég erőseknek kell lenniük ahhoz, hogy támaszt nyújtsanak. Az általam említett gépjárműrendszám-felismerő rendszer és az MI-alapú videós felismerés olyan technológiák, amelyek létezéséről az átlagember soha nem fog tudni. Ugyanakkor szükségesek az országunk számára a társadalmi hálózatokat támogató infrastruktúra megerősítéséhez. Az ilyen innovációs és digitalizációs projektek hozzájárulnak a biztonságos, virágzó társadalom megteremtéséhez. A Fujitsu szerepe pedig a társadalmi hálózatok alapjainak további erősítése.

Masaki Miura

a Fujitsu kiemelt mérnöke (technológiai szakterület: mesterséges intelligencia)

Masaki Miura 1966-ban, Akita prefektúrában született. A Fujitsunál töltött évek alatt mindvégig a videós rendszerek (IP-alapú videódisztribúciós és képfelismerő rendszerek) alaptechnológia- és termékfejlesztésében dolgozott. Ő irányítja a technológia- és termékfejlesztést, és az új üzletágak elindításában is részt vesz. A belső MI-közösség tanácsadója és tagja egy olyan külső konzorciumnak, amelynek célja az MI-üzletág általános megújítása. 2021-ben csatlakozott jelenlegi részlegéhez, hogy MI-tudását globális szinten alkalmazza a vállalatnál. A következő generációs reziliencianövelő szolgáltatások megtervezésében és fejlesztésében is részt vesz.

Innovációival és új technológiáival a Fujitsu olyan ellenálló társadalom felépítésére törekszik, amely a környezetvédelmet állítja előtérbe, és ahol az emberek jólétben és nyugalomban élhetnek. 2011-ben Japán hatalmas veszteségeket szenvedett el mind emberéletben, mind a vagyoni kárt tekintve egy óriási földrengés által kiváltott pusztító szökőár miatt. A Fujitsu ekkor kezdett el dolgozni a nagy pontosságú szökőár‑szimulációkon szuperszámítógépek és MI-technológia segítségével. A programban együttműködő iparági, kormányzati és tudományos szereplők gyorsan és nagy pontossággal készítenek egyedi szökőár-előrejelzéseket különböző területek lakói számára. Yusuke Oishit, a Fujitsu Research projektvezetőjét arról kérdeztük, hogyan csatlakozott a Fujitsu a szökőár-szimulációk fejlesztéséhez, és mit gondol a természeti katasztrófák enyhítésének lehetőségeiről.

- Hogyan jutott eszébe, hogy MI-vezérelt szökőár-előrejelző technológiák fejlesztésén dolgozzon?

Yusuke: Azon gondolkodtam, hogyan lehetne a legfejlettebb digitális technológiát, például a mesterséges intelligenciát és a szuperszámítógépeket társadalmi problémák megoldására használni. Amióta a Fujitsunál dolgozom, mindig is részt vettem a szuperszámítógépek, köztük a K computer és a Fugaku használatával végzett MI-kutatásokban és szimulációkban. 2010-ben csatlakoztam az egyesült királyságbeli Fujitsu Research of Europe Ltd. csapatához, ahol európai egyetemekkel közösen folytatott kutatásokban vettem részt. Vizsgálni kezdtük a fejlett, kifinomult szimulációs technológiák alkalmazását a katasztrófamegelőzésben.

- Azt hallottam, hogy a szökőár-előrejelzés kutatását a Tohoku Egyetem katasztrófatudományi kutatóintézetével (IRIDeS) közösen, a 2011-es nagy kelet-japán földrengés után kezdeményezte.

Yusuke: A Tohoku Egyetem kiváló szimulációs technológiával rendelkezett annak előrejelzésére, mennyi idő telik el a szökőár kialakulása és a part menti területeken jelentkező áradás között. Az óriási számítási teljesítményigény miatt azonban nehéz volt valós időben részletes előrejelzést készíteni a part menti és városi területek érintettségéről. Az adott helyszínen várható szökőár időpontjára és mértékére vonatkozó információk megléte ebben az esetben szó szerint élet-halál kérdése. Mivel a szimulációkra és MI-re épülő katasztrófa-előrejelzésekben óhatatlanul jelen van némi bizonytalanság, még mindig folyik a vita az információk felhasználásának módjáról. Mindenképpen szükség van azonban olyan technológiára, amely képes valós időben nagy felbontású szimulációkat készíteni, hogy szükség szerint evakuálni tudják a lakosságot.

A 2011-es nagy kelet-japán földrengés a rendelkezésre álló fejlett technológiák ellenére katasztrofális károkat okozott. Korábban is voltak nagy és pusztító szökőárak, ezért nagyon fontosnak tartottam, hogy felhasználjuk technológiánkat a következő ilyen csapás hatásainak enyhítésére. Így tettünk javaslatot a valós idejű szökőár-előrejelzési kutatások indítására.

Pontos előrejelzések készítése PC-n

-  A szökőár okozta károk megelőzésére 2015-ben előrejelző technológiát fejlesztettek a K computerrel. Mit kell tudnunk erről a technológiáról?

Yusuke: Ez a technológia valós időben szimulálja, milyen hosszan hatol be a szökőár a szárazföldre még azelőtt, hogy ténylegesen elérné a partot. A K computerrel végzett tesztek alapján rövid időn belül elkészültünk a nagy felbontású, valós idejű szimulációval. A nyílt tengeri szökőár helyzetére vonatkozó becsült adatok betáplálásával két perc alatt sikerült előrejeleznünk a 2011-es nagy kelet-japán földrengés által elöntött területeket.

- 2021 februárjában aztán PC-n is kidolgoztak egy módszert a nagy felbontású előrejelzések készítésére a Fugaku és mesterséges intelligencia segítségével.

Yusuke: Mindaddig szuperszámítógépre volt szükségünk ahhoz, hogy valós időben tudjuk elkészíteni a szökőár okozta árvízre vonatkozó előrejelzést. Természetesen szuperszámítógépek nem mindenhol állnak rendelkezésre, ezért a földrengés óta eltelt évtizedben lendületesen fejlődő mesterséges intelligenciát is bevetettük. A Fugakuval készített szimulációk alapján 20 ezer adatból álló betanítási adatsort állítottunk össze, hogy megtanítsuk a mesterséges intelligenciának, milyen kapcsolat áll fenn a szökőár nyílt vízi hullámformája és a part menti területek víz alá kerülése között.

A betanítási adatsor összeállításához nagy volumenű és nagy felbontású szimulációkra van szükség, amelyek elkészítése szuperszámítógép nélkül nem lehetséges. Miután betápláltuk a betanítási adatokat a mesterséges intelligenciába, több paraméter szerint is betanítottuk az MI-t. Az ilyen „betanított MI” kisebb méretű és egyszerűbb számításokkal is képes előrejelzéseket készíteni – akár PC-n. Ez közelebb vitt minket a rendszer gyakorlati alkalmazásához.

Amikor megfigyelési adatokat táplálunk be az MI-be, köztük a szökőár kialakulásakor a nyílt vízen észlelt tengerszint-változásokat, a rendszer elemezni tudja az árvíz mértékét, a szökőár magasságát és partot érésének idejét. Most azt próbáljuk kideríteni, hogyan hasznosíthatnánk mindezt a gyakorlatban, például az önkormányzatok katasztrófamegelőzési óvintézkedéseinél.

Technológia és a viselkedés megváltoztatása lakossági részvétellel

- A szimulációkon alapuló szökőár-előrejelzési technológia fejlesztése mellett úgy tudom, hogy 2017 óta, Kawasaki város önkormányzatával együttműködve, koncepciótesztelési kísérleteket is végeztek a katasztrófa utáni evakuálással kapcsolatban.

Yusuke: Igen, ezt az ipari, kormányzati és tudományos szereplők együttműködésével zajló projektet Fumihiko Imamura professzor, a Tohoku Egyetemen működő IRIDeS intézet igazgatója, Takashi Furumura professzor, a Tokiói Egyetem földrengéskutató intézetének munkatársa, más katasztrófamegelőzési szakértők, valamint a koncepciótesztelési kísérleteknek otthont adó Kawasaki önkormányzatánál működő tervezési hivatal válságkezelési irodája kezdeményezték. A technológia gyakorlati hasznosításához olyan valós idejű adatokra van szükség, amelyek alapján minden állampolgár a legmegfelelőbb evakuációs lépéseket hajthatja végre. Ezért az evakuációtámogató rendszer technológiai fejlesztéséhez szükséges interaktív kutatás során a lakosságot is bevontuk.

A 2019-es koncepciótesztelési kísérlet keretében végrehajtott evakuációs gyakorlat során például felajánlottuk az állampolgároknak egy olyan kísérleti okostelefonos alkalmazás használatát, amely megjelenítette számukra az aktuális tartózkodási helyüket érintő, előrejelzett árvízveszélyt. A kísérlet több megoldandó problémára is fényt derített, például az előrejelzési adatok felhasználóbarát megjelenítése és a felhasználók által használt eszközökkel való kompatibilitás terén.

Bármilyen pontos is a szimuláció, nem sok haszna van, ha nem változtatja meg a lakosság viselkedését. Nagy figyelmet kell fordítani a megjelenítés módjára, hiszen az előrejelzési információ csak így lehet valóban hasznos az érintettek számára. Nem elegendő csupán a technológiát biztosítani: az is fontos, hogy a társadalom is elfogadja azt.

A katasztrófaenyhítés kihívásának kezelése a közös cél kialakításával

- Ön szerint mi a legfontosabb egy több érintett fél bevonásával zajló katasztrófaenyhítési projektnél?

Yusuke: A projekttel azt szeretnénk elérni, hogy a digitális technológia a társadalomban gyökerezzen, és így késedelem nélkül végre lehessen hajtani a szükséges evakuációt. Mindannyiunknak a közös cél tudatában kell dolgoznunk. A Fujitsu munkatársainak nagy része már céltudatos gondolkodással, elkötelezetten végzi munkáját. Időnként szervezeti határokon átívelő csapatokat is létrehoznunk. Bár a koncepciótesztelési kísérlet időpontja vasárnap reggelre esett, több tucat munkatársunk önként vett részt a Kawasaki part menti negyedében zajló munkában.

Végül, de nem utolsósorban a kreativitás is nagyon fontos. Olyasmit szeretnénk megalkotni, ami még nem létezik a világban, ami összhangban van küldetésünkkel, mely szerint „a társadalomban az innováción keresztül bizalmat építve kívánjuk fenntarthatóbb hellyé tenni a világot.” Nem könnyű a nulláról az egyre továbblépni. Minden egyes nap próbára tesz minket, miközben próbáljuk kideríteni, pontosan mit kell bevezetni a társadalomban. Én magam sokra tartom ezt a szemléletet és azt, hogy a Fujitsu valóban értékeli a kreativitást.

- Most, hogy tudományos-technikai díjat kapott az oktatásért, kultúráért, sportért, tudományért és technológiáért felelős minisztertől, biztosan nagy elvárásokat támasztanak Önnel szemben a technológia gyakorlati alkalmazása terén. Milyen céljai vannak a katasztrófaenyhítési projekttel a jövőre nézve?

Yusuke: Fő célunk, hogy biztonságos, védett társadalmat teremtsünk a digitális technológia segítségével. Ez azt jelenti, hogy szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben beépíteni a gyakorlatba a Kawasaki önkormányzatával folytatott együttműködés eredményeit. A vállalaton belül és kívül is sokan tudatában vannak ennek a közös célnak, és dolgoznak a megvalósításán. Úgy gondolom, hogy a digitális technológia sokat tehet a természeti katasztrófák enyhítése érdekében. Szeretném, ha a legjobb tudományos technológiákat tudnánk összegyűjteni és a gyakorlatban is e cél szolgálatába állítani.

Yusuke Oishi

Amióta 2007-ben csatlakozott a Fujitsuhoz, Yusuke Oishi a szimulációs technológiák szuperszámítógépes kutatás-fejlesztésében dolgozik. 2010 és 2014 között a londoni Fujitsu Research of Europe Ltd. munkatársa volt, ahol európai egyetemekkel közös szimulációs kutatásokban vett részt. 2017 óta egy iparági, kormányzati és tudományos szereplők közreműködésével zajló katasztrófaenyhítési projektet irányít. A partnerek között van a Tohoku Egyetem katasztrófatudományi kutatóintézete (IRIDeS), a Tokiói Egyetem földrengéskutató intézete és Kawasaki önkormányzata. Yusuke Oishi 2014 óta az IRIDeS vendégprofesszora.

Milyennek látom a 2022-es évet? Arra számítok, hogy az idén egyre inkább egyértelművé válik a technológia társadalomban és mindennapi életben betöltött központi szerepe. A főbb iparágakat, köztük a gyártóipart, a fuvarozást és a kiskereskedelmet már a technológia határozza meg – és juttatja további innovációkhoz. A pénztármentes üzletek kialakítása csak egy a rengeteg példa közül. A Covid-járvány nagy lökést adott az innovációnak, és ez a trend csak gyorsulni fog 2022-ben.

Vivek Mahajan kiváló globális üzleti, innovációs és technológiai vezető, aki több neves multinacionális vállalatnál szerzett szerteágazó tapasztalatokat (Tandem Computers, General Electric, Siebel Systems, Oracle Corporation és IBM). 2021 júliusában csatlakozott technológiai vezérigazgató-helyettesként a Fujitsu csapatához. Küldetése, hogy innovatív technológiai vezető szerepéről ismert, élen járó globális technológiai céggé tegye a Fujitsut. A Fujitsu előtt az IBM Corporation technológiatámogatásért és szolgáltatásokért felelős globális ügyvezető igazgatója, korábban pedig az IBM Cloud bevételért felelős vezérigazgató-helyettese volt. 

Az erősödő technológiai jelenlét mellett úgy gondolom, hogy öt fő téma kerül előtérbe 2022-ben. Az első maga a számítástechnika, ami értékes lehetőséget kínál a Fujitsu számára. Egyre inkább elmosódik a határvonal a hagyományosan „nagy teljesítményű számítástechnikának” nevezett terület és az egyszerű „számítástechnika” között. Minden esélyünk megvan arra, hogy vezető szerepre tegyünk szert a szolgáltatásként nyújtott számítástechnika (Computing-as-a-Service) támogatásában. 

Hogy mire alapozzuk ezt az állítást? A Fujitsu fejlesztette ki a világ első számú szuperszámítógépét, a Fugakut. „Digital annealing” szolgáltatásunkkal is az élen járunk. Ezt a kvantumtechnológia által inspirált számítási architektúrát már több ügyfél is használja a gyógyszerkutatások, a gyártóipar és a logisztika területén. A „digital annealing” technológia a kvantumközeli és a valódi kvantumszámítástechnika előhírnöke.

Realista lévén nem számítok arra, hogy 2022 a kvantumtechnológia éve lesz, hiszen a qbitek még nem elég tartósak ahhoz, hogy valós idejű üzleti alkalmazásokhoz lehessen használni őket. De 2022-ben a Fujitsu egy olyan kvantumalapú szimulátor bevezetését tervezi, amely a Fugakunál is használt lapkákkal dolgozik. Meggyőződésem, hogy ez lesz a világ leggyorsabb kvantumszimulátora.

A nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) szélesebb körű hozzáférhetősége elő fogja mozdítani a szolgáltatásként nyújtott számítástechnika (Computing-as-a-Service) használatát. És tanúi leszünk annak, hogy a szimulátorok olyan közel visznek minket a valódi kvantumszámítástechnika által kínált áttöréshez, amennyire ez jelenleg csak lehetséges. A szimulátorok nagy előnye, hogy nem csupán a hardverre támaszkodnak. Felhasználjuk hozzájuk a „digital annealer” megoldással az összetett problémák valós idejű vagy közel valós idejű megoldása terén elért fejlődés eredményeit is.

Ennek egyik fő haszonélvezője a gyógyszeripar lesz, mivel az elérhetőbb HPC és a kvantumszimulációk felgyorsítják a rendkívül hosszadalmas, szó szerint évekig tartó gyógyszerkutatási folyamatokat.

A HPC elterjedésével egyre szélesebb körben fogják alkalmazni a technológiát a mindennapi feladatok gyorsabb elvégzéséhez. Sőt, amit ma HPC-nek tartunk, öt év múlva hétköznapi asztali számítástechnikának számít majd. Ilyen gyorsan fejlődik a technológia. A normál felhasználók számára végső soron mindegy, milyen számítástechnika működik a kulisszák mögött, amíg segítséget nyújt számukra a valós problémák megoldásához.

A számítástechnika fejlődésének járulékos haszonélvezője a környezet lesz. Kétségkívül az ESG – a környezet, a társadalom és az irányítás – lesz 2022 kiemelt témáinak egyike. Az üzleti életben várhatóan exponenciálisan nőni fog a fenntarthatóság iránti érdeklődés. A kvantumközeli képességek segítségével olyan technológiával dolgozhatunk, amely fenntarthatóbbá teszi a környezetet, például a karbonalapú üzemanyagok kiváltásának lehetőségével.

Látni fogjuk azt is, ahogy az adatokat továbbító hálózatok egyre gyorsulnak. Áttörés küszöbén állunk az 5G és a privát 5G (pl. O‑RAN) hálózatok elterjedésében. A távközlési iparágat át fogja alakítani a felhőalapú virtualizáció. 2022-ben a Fujitsu további összegeket fektet felhőképességei, azon belül a világszínvonalú rádiós technológia fejlesztésébe. Izgatottan figyelem a távközlési szektor fejlődését – 2022-ben a Mobile World Congressre is visszatérünk majd.

A 2022-es előrejelzés nem lenne teljes a mesterséges intelligencia említése nélkül. Egyre gyakrabban fogják bevetni az MI-t az ok-okozati összefüggések vizsgálata és az összetett problémák (azon belül a globális felmelegedés) szimulálása terén.

Az MI körül óriási a hírverés, és nem ok nélkül. Egyre nyilvánvalóbb lesz, mennyire releváns mindennapi életünk szempontjából. Nem arról beszélek, hogy a gépek az életünket meghatározó önálló döntéseket hoznak, hanem sokkal inkább a szintetikus adatikrekről. Olyan algoritmusokkal létrehozott adatokról, amelyek felhasználhatók a valós életbeli megfelelőiknél jobban teljesítő folyamatok kidolgozására, majd ezt a tudást továbbadva, jobb eredmények elérésére. 

A kvantumszámítástechnika érkezése meg fogja változtatni az internetbiztonság világát, de ez még nem most fog megtörténni. A 2022-es év fő kihívása annak megvalósítása lesz, hogy a digitális biztonság ne lassítsa le az adatmozgás sebességét – miközben természetesen biztosítja a szükséges védelmet. Nagyon izgatott vagyok azzal a globális kutatómunkával kapcsolatban, amelyet a Fujitsu a Tel Aviv-i Ben‑Gurion Egyetemmel és más oktatási intézményekkel együtt végez ezen a területen. Ennek eredményeit várhatóan 2022-ben fogják bejelenteni.

Végül pedig, szorosan követem az ember és a technológia találkozására összpontosító konvergens technológiák fejlődését. Ebbe a kategóriába tartoznak a biometria és az emberi viselkedést előrejelző gépi tanulási technológiák. Ígéretes lehetőségeket kínálnak a kiskereskedelem, a közbiztonság, az egészség és a rehabilitáció, sőt még a sport területén is. A Fujitsu 3D érzékelős technológiáját például már tornász világversenyeken is használják.

Az adattárolás helye szempontjából fontos 2022-es trend lesz a felhőnatív feladatok számának növekedése. Már mutatkoznak a következő tömeges felhőbevezetési hullám jelei. Nagy változást hoz majd, amikor a tőzsdék elkezdenek átköltözni a felhőbe – ami hamarabb megtörténik, mint azt a legtöbben gondolnák. A többmagos processzorok felgyorsították a felhő működését. A szilícium-fotonika pedig további fejlődést hoz majd. Gyorsulni fog a nagy távolságú adatátvitel, és még teljesebben kiaknázhatóvá válnak a felhő előnyei.

A kriptovaluták technológiája is velünk marad. Egyelőre gyerekcipőben jár, és arra számítok, hogy 2022-ben tovább szelektálódnak a túlélő valuták – az úgynevezett altcoinok. Az egészen biztos, hogy a bitcoin-bányászat költsége nem fogja hátráltatni a kripto növekedését. Ugyanakkor 2022 még nem lesz az az év, amikor bármelyik jelentősebb kormány bevezeti majd a bitcoin használatát.

A Fujitsu kiváló mérnökcsapata jelenleg ezekre a technológiákra összpontosítja figyelmét. A fejlődés élvonalában haladnak, és gyorsítják az új technológiák gyakorlati bevezetését. Ez ösztönzi az üzleti növekedést és az innovációt, ezáltal érdemben is hozzájárulva a társadalom fejlődéséhez és a környezet megóvásához. Mérnökeink feladata, hogy hasznossá tegyék a technológiát a vállalatok számára, és felkeltsék az ügyfelek és dolgozóink figyelmét. Ők felelnek azért is, hogy innovációinkat a Fujitsun kívüli technológiákkal ötvözve, használhatóság és árképzés szempontjából egyaránt könnyen fogyasztható megoldásokat hozzanak létre. Az ügyfelek megoldásokat várnak a Fujitsutól, és ennek a szolgálatába szeretném állítani mérnökeinket.

Hogyan tudják az üzleti és IT-vezetők feloldani a hibrid felhőre épülő digitális átalakulás és az új biztonsági és rezilienciával kapcsolatos kihívások közötti dilemmát? 

Az üzleti és IT vezetőknek ellentétes irányú erőkkel kell megküzdeniük. Ezzel a témával foglalkozik az IDC iparági elemzőcég Fujitsu és partnere, a Veritas megbízásából indított új kampánya*).

A vezetőknek egyrészt több intelligenciát kell beépíteniük a vállalati működésbe, amelyhez az adatok biztosítják számukra a legfőbb lehetőséget. Az IDC kutatása azonban megmutatta, hogy jelenleg csupán az adatok 32%-át hasznosítják eredményesen, miközben a felsővezetők 87%-ának az a legfőbb üzleti prioritása, hogy a cége 2025-re „intelligens szervezetté” váljon.

Egyrészt gyakorlati kihívást jelent a céges adatok mobilizálása és hasznosítása. Ebben szerepet játszanak a komplexitás, a biztonság, az adatvédelem és az adatok mobilitása miatti aggodalmak, amelyek a felhő és a SaaS elterjedésével jelentek meg. Az IDC megfogalmazása szerint „A felhő a digitális átalakulás motorja”. A vállalatok 85%-a hibrid felhőkörnyezetet tart fenn, ahol a feladatok szét vannak osztva az infrastruktúrák között.

Vajon ez feloldhatatlan összeférhetetlenséget jelent? Szerintünk nem. A kihívások kezelése és a kívánt digitális végeredmény elérése csak modern adatvédelmi stratégiával lehetséges. Ehhez az üzleti értéket kell a legfőbb stratégiai célként kezelni, és olyan kockázatalapú szemléletet kell követni az adatvédelem és a reziliencia terén, amely a legnagyobb veszélyeknek kitett területekre irányítja a befektetéseket.

A hibrid felhő kihívásokkal jár a biztonság és a reziliencia szempontjából

A hibrid felhőben tárolt adatokat az IDC szerint nem lehet a hagyományos módszerekkel védeni. A diagram azt mutatja, hogy a vállalatok aggódnak amiatt, hogy meglévő adatvédelmi architektúrájuk nem boldogul az olyan kihívásokkal, mint a zsarolószoftverek, az SaaS-alapú adatkezelés, nem beszélve az adatok túlburjánzásáról az adattárakban.

Az alapvető problémát az okozza, hogy a régi mentési környezetek az adatközpont védelmére készültek, és azon kívül tehetetlenek. Az IT-csapatok nem tudják rugalmasan skálázni az adatkezelési funkciókat és teljesíteni az összes feladat adatszolgáltatási követelményeit a fizikai, virtuális és felhőalapú alkalmazásoknál, a SaaS-alapú környezetetek is ideértve. A probléma megoldására irányuló kísérletek eddig számos kedvezőtlen mellékhatással jártak. Bonyolultabbá tették a felügyeletet, és nem biztosították a napjaink szükségleteinek teljesítéséhez szükséges többszintű szemléletet, vagy a felhő gazdaságosságában rejlő előnyöket hasznosító eszközöket. Ezért inkább költségtényezőt látnak bennük, ahelyett, hogy a biztonságot és a megfelelést elősegítő tényezőnek tekintenék őket – tehát technikai terhet jelentenek, amit a vállalatnak tovább kell magával cipelnie.

Az IDC öt módszert javasol a dilemma feloldására:

1. Az adatkezelés egységesítése a komplexitás megszüntetése és a láthatóság javítása érdekében.
2. Integrált adatvédelmi megoldás bevezetése az SLA-k jelenleg bevált gyakorlatnak megfelelő teljesítéséhez – 1 óra helyett 15 perces megcélzott visszaállítási pont (RPO), és két óra helyett néhány másodperces visszaállítási idő (RTO).
3. Többrétegű védelem.
4. Új automatizációs technológiák hasznosítása: felismerések, szabálymotorok, metaadat-kezelés, adatfelderítés, katalogizálás, adatmozgatás, védelem, irányítás és biztonság.
5. Az adatkezelés szűk keresztmetszeteinek megszüntetése.

A Fujitsu egyetért abban, hogy ezek nagyon kívánatos eredmények. De mi szívesebben ágyazzuk be őket egy olyan nagyobb keretrendszerbe, amely az alkalmazkodókészséget és az üzleti értéket állítja a középpontba.

Alkalmazkodó szervezet létrehozása

Az alkalmazkodókészség növeléséhez be kell építeni az intelligenciát a vállalati működésbe. És miben tér el ez az „intelligens vállalat” megteremtését szorgalmazó divatos irányzattól? Azt senki nem vonja kétségbe, hogy a 2020/21-es világjárvány jelenleg is érezhető üzleti hatásai miatt a szervezeteknek fel kell gyorsítaniuk adatátalakítási terveiket, hogy bármikor rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez.

Annak ellenére azonban, hogy az IT-vezetők világszerte alapvető változtatásokat hajtottak végre a járvány miatt, a Fujitsu tapasztalatai és kutatásai azt mutatják, hogy még mindig hiányzik az az alkalmazkodókészség, amellyel reagálni tudnának az üzleti felhasználók rugalmasság iránti igényére. Egyre nagyobb a szakadék az üzleti felhasználók elvárásai és aközött a megoldás között, amit a digitális vezetők saját megítélésük szerint nyújtanak. Az üzleti felhasználók határozottan jelzik a digitális vezetők felé, hogy továbbra sem tudják hasznosítani az adatokat az új szükségletekhez való alkalmazkodáshoz.

Üzleti érték teremtése

Az értékteremtés általunk preferált modellje az adatvezérelt átalakítási stratégia (data-driven transformation strategy, DDTS) megvalósítása. Ez a négy szakaszból álló módszertan az IDC által javasolt öt eredmény elérésére összpontosít, és az üzleti értékteremtést állítja a középpontba. A DDTS minden rétege kritikus az átalakulás sikere szempontjából. Az előkészítő lépéseket átugorva nem lehet jó végeredményre számítani. Az üzleti érték az adattudomány és a mesterséges intelligencia helyes kiválasztásának és alkalmazásának közvetlen eredménye. A választások pedig megfelelő stratégia és architektúra birtokában lesznek helyesek.

A konténerek és felhőnatív alkalmazások használata például jelenleg kevésbé jelent prioritást az IT csapatok számára az IDC szerint, de ez a következő 2-3 évben valószínűleg meg fog változni. Így a ma meghozott adatvédelmi döntéseknek a jövő új követelményeit kell szolgálniuk – pl. a jövőbeni konténerek védelmét és az adatok perzisztenciáját.

Partnerszemlélet

A Fujtisu SELECT partnereivel szorosan együttműködve építi ki az egyes ügyfelek konkrét igényeit teljesítő, megfelelő ökoszisztémát. Ezt úgy éri el, hogy integrálja a kisebb-nagyobb szervezetek képességeit és ökoszisztémává egyesíti őket. A partnerek úgy teremtenek üzleti értéket, hogy hatékonyan együttműködve, közösen aknázzák ki az új piaci lehetőségeket.

Kockázatalapú szemlélet a kockázatkezelésben

A hibrid felhőre épülő digitális átalakulás és a reziliencia ellentétes hatásainak kiegyensúlyozásakor kevés szervezet képes arra, hogy önállóan védekezzen minden leállás ellen, és hiba esetén azonnal visszaállítsa a működést. 

E probléma megoldására két módszert javasolunk. Automatizáljanak mindent, amit csak lehet az adatok egységes védelmének biztosítására a hibrid környezetben, és kövessenek kockázatalapú szemléletet az adatvédelem és a reziliencia terén. Mérjék fel a különböző hibaforgatókönyvek valószínűségét, a várható üzleti hatást, és eszerint hajtsák végre beruházásaikat.

Ugyanakkor tartózkodjanak a különálló, taktikai rendszerbevezetésektől, mivel – a korábbi tapasztalatokból ítélve – ezek csak növelik a komplexitást, ahelyett, hogy csökkentenék. Minden lépést a hibrid felhőre épülő adatvédelem holisztikus szemléletébe ágyazva, az üzleti értékteremtést szem előtt tartva kell végrehajtani. A Fujitsu e célt szolgáló DDTS modelljével itt ismerkedhetnek meg közelebbről.

Minden felsővezető tisztában van a big data potenciális lehetőségeivel, de nem mindenki tudja, hogyan jusson korszakalkotó felismerésekhez ebből az óriási nyers erőforrásból. A világ három élvonalbeli digitális vezetője elmondja, hogyan tett szert vállalata versenyelőnyre a kiterjedt adatelemzések segítségével.

A virtuális panelbeszélgetés résztvevői:
• Sudaman Thoppan Mohanchandralal, az Allianz biztosítótársaság adatokért és analitikáért felelős vezérigazgató-helyettese a Benelux régióban
• David Walmsley, a Pandora ékszervállalat digitális és többcsatornás értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese
• Paul Coby, az ipari katalizátorgyártásban piacvezető Johnson Matthey csoportszintű informatikai vezérigazgató-helyettese.

Allianz Benelux: szervezetátalakítás a mesterséges intelligencia segítségével

Sudaman Thoppan Mohanchandralal, a pénzügyi szolgáltatási szektor óriásvállalata, az Allianz Benelux államokbeli leánycégének adatokért és analitikáért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az adatok hasznosítása terén kiemelten fontos: „hogy maximálisan relevánsak legyünk az üzleti működés szempontjából. Az adatok nem az informatika, hanem üzleti terület hatáskörébe tartoznak.”

A big data napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására van a legnagyobb hatással. A szakember elismeri, hogy az MI potenciális hatását illetően elég nagy a felhajtás – de sok a valós lehetőség is.

A leginkább biztosítási termékeiről ismert Allianznál már megkezdték az MI-ben rejlő lehetőségek hasznosítását. Az analitikai csapat már több mint 70 adatvezérelt MI-terméket dolgozott ki. Ami pedig a felhajtás és a valós lehetőségek kapcsolatát illeti: Sudaman elmondása szerint ezekkel a technológiákkal sikerült átalakítani az Allianz üzleti működését a Benelux régióban.

Előnyök

Jó példa az ügyfeleknek kínált pénzügyi termékek árképzése, amit korábban korlátozott számú változóra épülő, lineáris modell szerint végeztek. Most már a vállalat az MI különböző alterületeinek technikáit vegyesen alkalmazó, hibrid modelleket is képes futtatni.

Az Allianz Benelux ilyen mélyebb elemzést végez termékei árképzésének „megmagyarázhatósága” érdekében. A szakértők felismerték, hogy a megmagyarázhatóság a bizalom megteremtésének egyik kulcstényezője az MI-alapú automatikus döntéshozásban. Sok MI-rendszer fekete dobozként működik, amely csak az eredményt adja ki az ügyfél számára, de nem magyarázza el, hogyan jutott az adott döntésre. Sudaman adatelemzési kezdeményezésével az Allianz Beneluxnak sikerült megoldania ezt a problémát.

„Meg kell értenünk, milyen folyamaton keresztül jutunk el az eredményig. Ez különösen igaz az ügyfeleinknek nyújtott termékek árképzése esetén. Az adatokért felelős vezetőknek ügyelniük például kell arra, hogy rendszerünk mentes legyen minden nemi vagy faji elfogultságtól. Ebből a szempontból kritikus és fontos szerepet játszik a megmagyarázhatóság. Be kell tudnunk bizonyítani, hogy az elfogultság semmilyen módon nem tud beszivárogni a rendszerbe.”

Sudaman elmondása szerint a vállalat egyéb üzleti célokra is használja a big datát és az MI-t, például a csalásmegelőzés területén. Viszonylag ritkán fordul elő csalás, de a vállalat teljes pénzügyi portfólióját vizsgálva értéke jelentős összegre rúghat – és végső soron az ügyfelek által fizetendő biztosítási díjat növeli.

„Az ügyfeleinket érintő kockázat megértése, előrejelzése és a kockázatra való felkészítésük szintén fontos alkalmazási terület. Ehhez a gépi tanulás és az adatanalitika felhasználásával fejlesztünk termékeket.”

Miközben az MI „fantasztikus előnyökkel jár” az üzleti terület számára, a digitalizációval foglalkozó csapatnak pontosan be kell határolnia, mely problémák oldhatók meg a segítségével – és melyek nem.

„Az ezzel kapcsolatos oktatás ezért kritikus fontosságú. Nemcsak technikai és üzleti, hanem vezetői szinten is. A szenzációhajhász újságcikkek és tanácsadói propaganda alapján tájékozódó vezetők időnként irreális elvárások elé állíthatják az adattudósokat a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ezt el kell kerülni.”

Sudaman véleménye szerint a szervezeténél tapasztalt fejlődés bizonyítja, hogy az adatvezérelt MI óriási előnyökhöz juttathatja a vállalatokat és ügyfeleiket. A digitális vezetők feladata meggyőzni erről az igazgatóságot és kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.

Pandora: digitális hub az ügyfélélmény gazdagításához

Nem csupán az adatokért felelős vezetőknek kell elkötelezetten munkálkodniuk azon, hogy az adatokból a gyakorlatban hasznosítható felismerések szülessenek, hanem minden vezetőnek. David Walmsley, a Pandora ékszercég digitális és többcsatornás értékesítésért felelős vezetője szerint az információ eredményes hasznosítása központi szerepet játszik munkájában.

Olyannyira, hogy az elmúlt másfél évet egy olyan digitális innovációs hub létrehozásával töltötte, ahol az üzleti terület a rendelkezésre álló adatokból a maximumot kihozva fejleszthet meggyőző szolgáltatásokat az ügyfeleknek.

Miután 2019 áprilisában csatlakozott a Pandora csapatához, David Walmsley a többi felsővezetővel közösen kidolgozta a hub terveit, amelyek részeként a cég koppenhágai központjának közelében, egy helyre csoportosították a vállalat legtehetségesebb műszaki szakembereit. A 2020 júliusában megnyitott létesítményben jelenleg 120 fős csapat dolgozik az adatvezérelt innovációk fejlesztésén.

„Ez a fejlett analitikai és adatbányászati egység gyors eredményeket ért el az élmények és az ügyfeleknek küldött e-mailek személyre szabásával” – magyarázza.

Közös munka

David Walmsley elmondása szerint egy e-mail helyes célzásához nem feltétlenül kell atomtudósnak lenni. Ugyanakkor a színfalak mögött komoly munkát kell végezni a big data területén ahhoz, hogy egy ilyen művelet sikeres legyen. Az egyedi technikai alapok megteremtése komoly feladat volt a Pandora belső digitális csapata számára.

„Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos szellemi tulajdont építeni az adatok köré. Az adatréteg és az alapvető ügyfélkezelő rendszer mellett a Pandora digitális csapata külső adatanalitikai termékeket is használ annak érdekében, hogy az információból felismerésekhez jusson.”

A Pandora többek között a Salesforce.com-mal dolgozik az adatvezérelt e-kereskedelmi kezdeményezések terén. Másik fontos partnere az Adobe, amelynek kampányirányítási és közönségmenedzsment eszközeit használja ahhoz, hogy a megfelelő ügyfeleket célozza meg a megfelelő üzenetekkel.

Walmsley úgy véli, hogy a marketing sikere ma már az adatokon múlik. „Marketing vezérigazgató-helyettesünk mindenben az adatokra támaszkodik, és folyamatosan nyomás alá helyez minket az adatkörnyezet alakításával kapcsolatban.”

A digitális csapat a vállalat egészében együttműködik annak érdekében, hogy az információvezérelt kezdeményezések (pl. a bolti adatok összekapcsolása a webes adatokkal) kézzelfogható eredményeket produkáljanak. „Olyan nyelven kell elkészíteni a használati forgatókönyveket, amely mindenki számára érthető. Ha egyszerűen azt mondjuk, hogy össze kell kapcsolni a bolti adatokat és az e-kereskedelmi adatokat, ez az üzleti terület jelentős része számára nem lesz elég világos. Inkább így kellene fogalmaznunk: ha tudjuk, hogy valaki rajong a Harry Potter charmok és ékszerek iránt, akkor minél gyakrabban kell Harry Potter charmokat és ékszereket megjelenítenünk neki, amikor felkeresi a webhelyünket vagy e-mailt küldünk neki” – magyarázza.

„Ez a hozzáállás nem csupán a beruházásainkat irányítja a valóban fontos területekre, hanem azt is elősegíti, hogy az üzleti terület munkatársai bekapcsolódjanak a szakmai párbeszédbe”.

Johnson Matthey: stabil üzleti alapokon nyugvó adatvezérelt projektek

Tapasztalt IT-vezetőként Paul Coby jobban tisztában van a big data értékével, mint sokan mások. Korábban a brit John Lewis Partnership és a British Airways informatikai vezetője volt, mielőtt 2018 áprilisában csatlakozott az ipari katalizátorokat gyártó Johnson Matthey csapatához, ahol prioritássá tette az üzleti információk jobb hasznosítását.

„Számunkra az adatok jelentik az egyik legnagyobb lehetőséget. Mindenki tisztában van az értékükkel, de a bennük rejlő lehetőséget csak akkor aknázhatjuk ki, ha tudjuk, hogyan értelmezzük és hasznosítsuk őket.”

Az adatok értelmezése

A Johnson Matthey-nél egyre több innováció ered az analitika területéről. Paul Coby adatelemzői irodát hozott létre a kreatív folyamatok támogatására, amely segít a munkatársaknak forradalmi felismeréseket kinyerni az információkból.

Nagyon fontos volt az iroda felállításánál a megfelelő szemlélet kialakítása. Nem az adatszakemberek feladata, hogy az információt végigböngészve megmondják a szervezet más részeinek, hogyan tudnák jobban végezni a munkájukat. Az adatelemzői iroda feladata az üzleti terület támogatása.

Jó példa erre a vállalat Macedóniában működő járműkatalizátor-üzeme. Az ott dolgozók pontosan tudják, hogyan működik a létesítményük. De információra van szükségük az üzem hatékonyabb és eredményesebb működtetéséhez. Ezen a ponton lép be a képbe az adatelemzői iroda. „A mi csapatunk nem tudja megmondani nekik, hogyan függenek össze a dolgok, és mit kell csinálni – erre csak ők képesek. Mi annyit tudunk tenni, hogy gondoskodunk [az üzem működéséhez kapcsolódó] adatok tisztaságáról és konzisztenciájáról. Az ő birtokukban vannak azok az eszközök és vizualizációs képességek, amelyek révén optimálisan fel tudják használni ezt az információt.”  

A macedóniai üzem esetében az adatelemzői iroda egy AWS felhőben tárolja az adatsorokat pl. a gyártósorok teljesítményéről. Az AWS-en belül a dolgozók sokféle eszközt vehetnek igénybe a kinyert információk sokoldalú elemzéséhez. Az így elért hatás alapjaiban formálta át a működést.

„A kezdeményezés vezetői elmondták, hogy a hagyományos, táblázatalapú megközelítéssel napokba telt, amíg kiderítették, mi történik. A felhőben tárolt működési adatokkal hatékony front-end eszközöket vehetnek igénybe az üzemben zajló folyamatok felderítéséhez” – meséli Paul Coby.

„Az adatokat vizuálisan megjelenítve látják a trendeket, az összefüggéseket, és mivel az adatok egy helyen vannak, a korábban napokig tartó elemzési munka végeredménye már öt percen belül látható.”

A macedóniai példa alapján a szervezet folyamatokat dolgozott ki a sikeres adatkezdeményezések megalapozásához. Paul Coby csapata fejlett analitikai kompetenciaközpontot hozott létre, amely megosztja a bevált gyakorlatot, és segít megakadályozni, hogy a vállalaton belül világos üzleti terv nélküli induljanak big data projektek. 

„Havonta leültetünk mindenkit egy virtuális asztal köré, és eldöntjük, mely koncepióterveket visszük tovább. Ha egy terv beválik, az üzleti területnek kell állnia a teljes körű bevezetés költségeit. Azzal, hogy ezeket a koncepcióterveket mind az IT, mind pedig az üzleti terület érintettjei megvizsgálják, és az utóbbiak komolyan tesztelik is őket, gondoskodunk róla, hogy biztosan elérjék a kívánt eredményt” – teszi hozzá Paul Coby.

A Fujitsu SELECT Partner Programja „bajnok” minősítést kapott a Canalys EMEA-régióbeli viszonteladói értékelésében (EMEA Channel Leadership Matrix). A Fujitsu partnerkezelése, viszonteladói értékesítés iránti elkötelezettsége, technikai támogatása és folyamatos beruházásai különösen magas pontszámot kaptak a meglévő partnerek körében végzett szállítói benchmark-vizsgálatban.

A Canalys elemzőcég szerint a viszonteladói csatorna szerepe fontosabb, mint valaha. Az ügyféligények változása alapjaiban átalakítja a piacra lépési modelleket és a szállító-partner kapcsolatot. Erre a kihívásra reagálva az IT-szektor gyorsan talpra állt 2021-ben annak köszönhetően, hogy egyre több vállalat vezet be digitális technológiákat, reagál az új internetbiztonsági problémákra és építi be az agilitást üzleti folyamataiba.

A „bajnok” státus elérése a Canalys értékelésében a legmagasabb szintű kiválóságot jelenti a viszonteladói csatorna kezelésében, és igazolja az előző évhez képest elért fejlődést. A besorolás a Canalys Candefero szállítói benchmarkja alapján számított pontszámokra épül. A benchmark a viszonteladói csatorna kezelésének 12 területén vizsgálja a technológiaszállítókat abból a szempontból, hogy mennyire állítják középpontba a viszonteladókat és milyen következetesen támogatják a partnerek üzletvitelét. 

A Fujitsu besorolásához hozzájárult a Fujitsu partnerkezelésének minősége, a vállalat elkötelezettsége a viszonteladói értékesítés iránt, az oktatási és a technikai támogatás, valamint a beruházások, köztük a TechCommunity oktatási platform fejlesztése. A partnerek a Fujitsu kiemelt növekedési szegmensekre, például az oktatásra fordított kiemelt figyelmét és fenntarthatósági kezdeményezéseit is nagyra értékelik. A „bajnok” minősítés jól érzékelteti, hogyan fejlődik folyamatosan a Fujitsu SELECT Partner Program annak érdekében, hogy megfeleljen a partnerek változó igényeinek.

Fernanda Catarino, a Fujitsu viszonteladói csatornáért, szakmai szövetségekért és ökoszisztémáért felelős európai vezetője elmondta: „Az idei év jelentős kihívásokat hozott iparágunk számára a járványtól kezdve a lapkahiányon át az ellátási lánc zavaraiig. A Fujitsunál mindvégig arra összpontosítottunk, hogy partnereink továbbra is a technológiák megfelelő kombinációját tudják szállítani ügyfeleik üzleti céljainak eléréséhez. Ennek érdekében átfogó támogatást biztosítottunk a konzultációs értékesítési szemlélet elsajátításához és új infrastruktúrához nyújtottunk hozzáférést bővülő partnerökoszisztémánkon keresztül. Így a Fujitsu minden partnere megoszthatta képességeit és megsokszorozhatta piaci erejét.”

Alastair Edwards, a Canalys vezető elemzője hozzátette: „A szállítók Channel Leadership Matrixban elfoglalt pozíciója a partnerek visszajelzéseitől és a viszonteladói csatornában végzett tevékenység részletes értékelésétől függ. A bajnok státus megszerzése lenyűgöző teljesítmény a szállító részéről. Azt mutatja, hogy a legkiválóbb szinten képes kezelni a viszonteladói csatornát, és fejlődést ért el az előző évhez képest. A Fujitsu bajnoki címe a partnerek által elért lendület fenntartását biztosító kitartó erőfeszítéseket is jutalmazza.” 

2021 során a Fujitsu SELECT Programját továbbfejlesztve, még nagyobb figyelemmel segítette partnereit az aktuális kihívások legyőzésében. Ökoszisztéma-platformja hozzáférést nyújt a partnerek számára a sajátjukat kiegészítő szellemi tulajdonhoz, továbbá bátorítja és segíti a partnerek közös megoldásfejlesztését a co-creation szellemiség jegyében. Olyan fórumot hoz létre, amely támogatja a partnerek közötti együttműködést, és megnyitja a részvételi lehetőséget az egyes partnerek képességein túlmutató projektekben. A használat szerint fizetendő, rugalmas uSCALE hardverlicenc-programmal a partnerek eredményesen gazdálkodhatnak cashflowjukkal, és rugalmas vásárlási lehetőségeket, vonzó fizetési konstrukciókat és fogyasztásalapú árképzést vehetnek igénybe.