Az emberek mindig is gyanakvóak voltak az új technológiával kapcsolatban, és néha nem ok nélkül. Ezért joggal számíthatunk rá, hogy minden új technológiával kapcsolatban születnek pozitív és negatív gondolatok – különösen, ha olyan jelentős dologról van szó, mint az életünk gyökeres megváltoztatására alkalmas mesterséges intelligencia.

Nem elegendő, ha az MI hívei egyszerűen figyelmen kívül hagyják a kétkedőket, és várják, hogy térjenek jobb belátásra. Teljesen észszerű, hogy az emberek azt feltételezik: az új fejlesztések valaki másnak a javát fogják szolgálni, és csak akkor változtatják meg a véleményüket, ha nyomós bizonyítékot kapnak az ellenkezőjére.
Ezért nemrég kiadtunk egy tanulmányt – „AI-Enabled Trusted Society: Fueling advancements in society” (Bizalomra épülő MI-alapú társadalom: a társadalmi fejlődés ösztönzése) címmel – amely azt vizsgálja, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia újraépíteni a technológiába vetett bizalmat.

Az adatok felhasználása és a velük való visszaélés

A bizalmat jelenleg aláásó sok kihívás közül az egyik az adatok felhasználásával és a velük való visszaéléssel kapcsolatos. Tanulmányunk bemutatja, hogyan segíthet az MI létrehozni egy olyan platformot, ahol a nyilvános és a privát adatok is biztonságosan tárolhatók, és olyan megoldások támogatására felhasználni azt, amelyek kézzelfogható előnyöket nyújtanak az egyén, a vállalatok és a társadalom számára.

Három területre bontjuk le ezt a kihívást: emberközpontú állami szolgáltatások, reziliens társadalom és okosváros-ökoszisztéma.

Az első terület sok szempontból vizsgálható. Foglalkozunk az időseknek nyújtott egészségügyi ellátással, ami komoly és egyre súlyosabb problémát jelent a társadalom számára. 2050-re (azaz mindössze 28 év múlva), 12%-ról 22%-ra fog nőni globálisan a 60 év feletti népesség aránya. A 80 év felettiek száma pedig meg fog négyszereződni. Már érezzük ennek a változásnak a hatását: a rendszerből hiányzó orvosok száma 2030-ra várhatóan eléri a 100 ezer főt.

Az MI megoldást kínálhat erre a problémára. Az Apple és a Fitbit már ma is forgalmaz olyan biometrikus követőket, amelyek képesek riasztást küldeni, ha az MI rendellenességeket vagy aggályos értékeket észlel. Az Xsens, a Kardian és a Qventus MI-alapú esésészlelői érzékelik, ha egy idős ember megcsúszik vagy elesik. És vannak olyan, a virtuális segítőtársak működését támogató MI-alapú technológiák, amelyek segítséget nyújtanak az egyedül élő időseknek, lehetővé teszik az öregedés alapvető biológiai folyamatainak megismerését, illetve az öregedést vagy az öregedéssel járó betegségeket megakadályozó vagy késleltető módszerek vizsgálatát.

Ám a szkeptikusok szerint az ilyen fejlesztésekért nagy árat kell fizetnünk azzal, hogy hozzájárulunk a személyes adataink tanácsosnál jóval szélesebb körű felhasználásához. Hogyan bízhatunk abban, hogy ezeket az adatokat biztonságosan tárolják, és nem élnek vissza velük olyan célok érdekében, amelyekkel nem értünk egyet? A vállalatoknak is vannak aggályai. Milyen jogi felelősséggel, hatósági vagy hírnévbeli következményekkel kell szembenézniük adatvédelmi incidens esetén?

A tanulmányban három olyan módot azonosítunk és vizsgálunk tovább, amellyel az MI növelni tudja a bizalmat az idősek egészségügyi ellátásának támogatásához hasonló előnyöket nyújtó adatfelhasználás iránt:

1. Az MI még a tényleges károkozás előtt segíteni tud észlelni az internetes fenyegetéseket és rosszindulatú tevékenységeket.
2. Az MI segítségével óriási adattömegek esetében is leltárba vehetjük – és kezelhetjük – a sérülékenységeket.
3. És olyan – az egyén számára elérhető – MI-alapú alkalmazásokat fejleszthetünk, amelyek gondoskodnak róla, hogy a szervezetek ne tudják az adatainkat nemkívánt célokra felhasználni.

A Fujitsu tisztában van ezekkel a szükségletekkel, és már reagált is a digitális bizalom problémájára Trust-as-a-Service (TaaS) technológiájával, amely automatikusan ellenőrzi, ki és mikor hozta létre az adatokat, és hogy manipulálták-e őket.

Reziliensebb társadalom megteremtése

A valós idejű adatokat mesterséges intelligenciával elemezve előre jelezhetjük a társadalom potenciális megzavarására képes eseményeket és csillapíthatjuk hatásukat. A műholdképekre alkalmazott számítógépes látási technológiák például észlelni tudják a közelgő környezeti problémákat, az MI-alapú robotok a szennyeződési szintek monitorozásával hozzájárulhatnak az óceánok egészségének megőrzéséhez, a fizikai modellezés pedig segíthet felmérni az extrém időjárási viszonyok városi infrastruktúrára gyakorolt hatását.

A Fujitsu már számos területen dolgozik a reziliensebb társadalom megteremtését szolgáló MI alkalmazások fejlesztésén: a városi közlekedés és az áru- és erőforrásszállítás optimalizálásának viszonylag hétköznapi – de technikailag annál bonyolultabb – problémájától kezdve a világjárvány idején különösen aktuális erőforráselosztási kérdésekig. A társadalom dinamikáját „digitális ikrekben” leképezve jóval gyorsabban lehet reagálni az olyan vészhelyzetekre, mint a ciklonok vagy az áradások.

Kapcsolódás az MI-hez

A mesterséges intelligencia előnyei azonban nem használhatók ki anélkül, hogy összekapcsolnánk a különböző területek – a közigazgatás, a mobilitás, az energiaszektor, az egészségügy és az oktatás – adatait. A tanulmány záró, harmadik részében arra hozunk példákat, hogyan tud az összekapcsolt MI segíteni a társadalmi bizalom újraépítésében. A Fujitsu olyan területeken ért el eredményeket ennek a célnak a megvalósításában, mint például a hiányos városi infrastruktúra-erőforrások kiosztásával kapcsolatos előítéletek megszüntetése; az energiafogyasztási adatok mintáinak elemzése a rendszerhibák észlelésének és kijavításának felgyorsítása érdekében; a CO₂-kibocsátás csökkentése a termelés és a szállítás hatékonyságának növelésével; valamint az egyes diákok tanulási stílusához és preferenciáihoz igazodó intelligens oktatási tartalmak és intelligens oktatási módszerek kidolgozása.

Az MI-től való félelem eloszlatása

Szerintünk az emberek azért férnek az MI-től, mert rávilágít, mennyi személyes adatot osztunk meg minden alkalommal, amikor digitális technológiákat (pl. okostelefont) használunk. De ennek az ellenkezője is igaz. Az MI védeni is tudja az adatokat, képes megakadályozni a velük való visszaélést és gondoskodni a magánélet védelméről.

A mesterséges intelligencia rendkívül hatékony. Vannak kockázatai, de segítséget is tud nyújtani a jövő alakításához és a bizalomra épülő társadalom jövőképének megvalósításához. Ez a Fujitsu jövőképe, és reméljük, hogy tanulmányunk hatására mások is szeretnének majd még többet megtudni arról, hogyan érhetjük el ezt a célt.

Shan Chidambaram

A Fujitsu America Inc. adatanalitikáért, MI-ért és kvantumtechnológia által inspirált számítástechnikáért felelős vezetője

Shan 2017-ben csatlakozott a Fujitsuhoz, ahol kezdetben a Fujitsu America adatanalitikai és MI üzletágának kiépítését és működését irányította. Jelenlegi pozíciójában, a Fujitsu Mobility DX szervezetének globális vezetőjeként iparági tanácsadókból, adattudósokból és megoldásmérnökökből álló csapatával az adatok bevételszerzésre való felhasználásának új lehetőségeit vizsgálja, és segít az ügyfeleknek optimalizálni működésüket és megoldani komplex üzleti problémáikat az adatanalitika, az MI és a kvantumszámítástechnika által inspirált technológia segítségével. Shan felelt azért a kezdeményezésért is, amellyel a Fujitsu a Covid19 által okozott problémák társadalmi hatását kívánta enyhíteni ezekkel a technológiákkal.