Napjainkban számos területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát – az egészségügyben például a képi diagnosztika támogatására. A Fujitsu a RIKEN kutatóintézettel és a Showa Egyetemmel közösen MI-alapú módszert dolgozott ki a gyakori csecsemőkori haláloknak számító veleszületett szívrendellenességek korai magzati diagnosztizálásához.

Hatékony szűrővizsgálat a veleszületett szívbetegség azonosítására

Az újszülöttek egy százaléka a szív vagy a vénák rendellenességei által okozott, veleszületett szívbetegségben szenved. A csecsemőkori halálesetek mintegy 20%-át súlyos veleszületett szívrendellenességek okozzák. A gyógyászati technológia fejlődésével a szülés előtt felfedezett szívbetegségek jó eséllyel sikeresen kezelhetők, javítva ezzel a betegek életkilátásait. A rendellenességek azonosításában kulcsszerepet játszik a terhességi vizsgálatok részeként elvégzett magzati szívultrahang-szűrés.

Utazzon vissza az időben húsz évet! Ha akkoriban volt mobiltelefonja, nagy valószínűséggel Nokia 6120-at használt.

Ha szerette a számítógépes játékokat, a Color Nintendo Game Boys volt akkoriban a legmenőbb.

Ha rendelkezett otthoni internetcsatlakozással, nemrég frissíthetett 56k-s modemre vagy ISDN-re.

A CD-írás még újdonságnak számított, és épp megjelentek az első MP3-as zenelejátszók. Az USB-flashmeghajtók fejlesztése még zajlott – ezek 2000-ben kerültek piacra.

Hosszú utat tettünk meg az 1990-es évek vége óta, nem csoda, hogy az akkori technológia ma már elavultnak tűnik. Az IT-iparágra ma jellemző, szédítő fejlődési ütem azonban ma már azt jelenti, hogy a most megjelenő fejlesztések nagyon hamar aktualitásukat vesztik.

A bejegyzés Dr. Joseph Reger, Fujitsu EMEIA régióbeli technológiai vezérigazgató-helyettesének nyilatkozata alapján készült.

A múlt héten részt vettem az európai digitális közösség interaktív üzleti fesztiválján, a hub.berlinen. A rendezvényen alkalmam volt előadást tartani a kvantumszámítástechnikáról – arról a technológiáról, amely óriási lehetőségeket rejt, de egyelőre még túl sok körülötte az üres felhajtás.

Úgy döntöttem, hogy a hírverésen túllépve megosztom, hogyan sikerült olyan műszaki „hidat” építenünk, amelynek segítségével már ma kiaknázhatjuk a kvantumtechnológia által kínált gyorsabb számítások előnyeit.

Gernot Fels, a Fujitsu integrált rendszerekért felelős termékmarketing igazgatójának gondolatai a hiperkonvergens infrastruktúráról.ó

Szeretem a munkámat. Az IT világában mostanában a legfelkapottabb témák közé tartozó integrált rendszerekért felelek.

Az ügyfelek, az értékesítési vezetők és a műszaki kollégák is gyakran kérdezik tőlem: „Melyik hiperkonvergens infrastruktúrát javaslod?”

Jó kérdés. A hiperkonvergens infrastruktúrák csillaga felívelőben van az adatközponti alkalmazás terén. Egyre többféle technológia elérhető, és ha valaki szeretne valami újat bevezetni, természetes, hogy szeretné jól csinálni.

A Nutanix a hiperkonvergens technológia úttörője volt. Kezdettől fogva erre a területre összpontosított, és meggyőzően demonstrálta az architektúra előnyeit például a virtuális asztali infrastruktúra (VDI) területén.

A nagy teljesítményű, új technológiák, például az MI, az IoT és a Big Data ígéretes előnyöket hordoznak, de ahhoz, hogy maradéktalanul ki tudjuk aknázni a bennük rejlő kereskedelmi és társadalmi lehetőségeket, bizalmat kell teremtenünk irántuk. Yoshikuni Takashige, a Fujitsu globális marketingért felelős stratégája az alább interjúban felvázolja a technológiahasználat bizalmi alapokon nyugvó jövőjébe vezető utat.

Cunami miatti evakuációs gyakorlat és demonstrációs kísérlet Sendaiban

A 2011. márciusi nagy keletjapán földrengés óta folyamatosan napirenden van Japánban, hogyan lehetne megelőzni a katasztrófákat és enyhíteni az általuk okozott kárt. A Miyagi prefektúrában található Sendaiban a földrengés kapcsán szerzett tapasztalatokat hasznosítva több projektet is indítottak a vészhelyzetek jobb kezelésére. Ennek keretében a város együttműködési megállapodást kötött az NTT Docomóval az infokommunikációs technológia városfejlesztési célú használatának vizsgálatára. A partnerek a biztonságos és virágzó jövőt előkészítő városfejlesztés megvalósításán dolgoznak. A program három fő része a katasztrófák megelőzése és a károk enyhítése, a régió fejlődésének fellendítése és a jövő technológiájának bemutatása.

Nem az autók jelentik az önvezető technológia egyetlen célterületét – a hajók szegmensében is folyamatosan fejlődik a technológia. A japán kormány 2025-ben tervezi vízre bocsátani az első önvezető hajókat. Az önnavigáció az önvezetés vízi megfelelője: olyan technológiai fejlesztéseket igényel, amelyek eltérnek a vezető nélküli autók működésének támogatásához szükséges mechanizmusoktól. Cikkünkben ismertetjük a jelenleg fejlesztés alatt álló önnavigációs technológiákkal kapcsolatos legfrissebb híreket.

A hajók önvezető technológiáinak kereskedelmi célú használata várhatóan 2025-ben kezdődik

A gépkocsigyártási ágazatban tovább folyik az önvezető technológiák fejlesztése. Különösen a haszongépjárművek szegmensében nagy a várakozás az ilyen technológiák iránt, ahol a súlyos sofőrhiány, a közúti balesetek és az elnéptelenedő területek ellátása jelentette problémákra várnak tőlük megoldást. A gyakorlatban a vezetéssegítő technológiák, pl. az automatikus fékezés alkalmazása már hamarosan kötelezővé válik a nagyméretű kamionoknál a közúti balesetek által okozott komoly károk miatt.

Mindannyian sokat hallottunk már az MI új koncepciójáról: a robotalapú folyamatautomatizációról. A munkavállalók által manuálisan végzett feladatokat automatizáló technológia megtakarítást ígér a munkaidő és potenciálisan a működési költségek terén. Mindez összhangban van a számítási felhő világának aktuális optimalizációs trendjével. És persze ki ne szeretne időt és pénzt megtakarítani? Vegyük tehát közelebbről szemügyre ezt a trendet, és vizsgáljuk meg, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

A nyilvános felhő költségeinek kézben tartására irányuló törekvései jegyében a ParkMyCloud folyamatosan próbálja feltérképezni a számítási felhő, azon belül is a nyilvános felhőinfrastruktúra-piac (IaaS) jövőbeni trendjeit. Most, hogy a nyilvános felhő gyors ütemben terjed, felmerül egy gyakori kérdés. Miközben folyamatosan jelennek meg az új szolgáltatások és termékek, közülük egyre több nem csupán korábban hiányzó, új képességeket biztosít, hanem a meglévő képességeket is optimalizálja.

A felhőszolgáltatások piaca még mindig nő?

Mielőtt részletesen tárgyalnánk az optimalizálás kérdéskörét, nézzük meg, milyen növekedés várható a felhőpiacon 2019-ben és azon túl. A Gartner becslése szerint 2019-ben 206 milliárd dollárt fognak nyilvános felhőszolgáltatásokra költeni, ami – ahogy az alábbi táblázatból is látszik – 17%-kal haladja meg a 2018-as szintet:

Az IDC szerint az IT-költés közel fele kapcsolódott a felhőhöz 2018-ban, „2020-ra pedig az IT-infrastruktúra terén el fogja érni a 60, a teljes szolgáltatási, technológiai és szoftverköltés terén pedig 60-70%-ot”. Tehát a közeljövőben sem a Gartner, sem az IDC nem számít a növekedés és a felhőköltés mérséklődésére. De vajon mi hajtja a növekedés motorját, és milyen trendek várhatóak a számítási felhő piacán 2019-ben és azután?

A számítási felhő többnyire már ismert jövőbeni trendjei

A blokklánc, a kvantumszámítástechnika és az MI körül nem meglepő módon elég nagy a hírverés. A számítási felhő ugyanakkor ennél sokkal alapvetőbb szinten változtatja meg a vállalatok működését. Legyen szó új adattárolási módszerek bevezetéséről, az agilitás fokozásáról, az új termékek és szolgáltatások piaci bevezetésének gyorsításáról, a kényes adatok tárolásáról és védelméről, a számítási felhő előnyeit minden iparág vállalatai számos területen élvezik. Az intelligens vállalatok folyamatosan keresik a fejlődésüket és az üzleti céljaik elérését (pl. a bevételszerzést) gyorsító, innovatív módszereket. 

Az ilyen vállalatok közül egyre többen ismerik fel a számítási felhő kínálta előnyöket, és veszik igénybe fokozottan a felhőt üzleti tevékenységük végzése során. Az Amazon, a Microsoft, a Google, az Alibaba, az IBM és az Oracle pedig az IaaS- és PaaS-megoldások szédítő választékának bevezetésével próbál minél nagyobb hasznot húzni ebből a trendből, és segíteni a vállalatoknak kialakítani és működtetni szolgáltatásaikat.

Hogyan teszik hatékonyabbá ezek a trendek a számítástechnikai működést?

• Elterjed a konténerek használata: Az alkalmazáskonténerek használata több divatos koncepciónál a számítási felhő világában. Megváltoztatja az erőforrások használatát a felhőben. Az elmúlt évben egyre több vállalat kezdte meg a konténerek használatát, és ez a trend 2019-ben, sőt azon túl is folytatódni fog. Hogyan járul hozzá az optimalizáláshoz: A fejlesztés szintjén a konténerekkel gyorsul az alkalmazásfejlesztés és -bevezetés folyamata. Hatékony alkalmazásuk esetén a konténerek a felhő költségeit is csökkenthetik.

• Többfelhős működés és hibrid felhő: Az egykor még a távoli jövőbe prognosztizált többfelhős és hibridfelhős működés  ma már egyre szélesebb körben érvényesülő realitás. A vállalatok többsége (74%) ebbe a kategóriába sorolta felhőstratégiáját az elmúlt évben. A nyilvános felhő bevezetőinek 62%-a kettőnél több egyedi felhőkörnyezetet/-platformot használ. Ezek a számok 2019-ben tovább fognak növekedni. Bár a konstrukció rengeteg előnyt kínál a különféle felhőképességeket hasznosító szervezeteknek, egynél több felhőszolgáltató igénybevétele bonyolítja az irányítást, a költségoptimalizálást és a felhő felügyeletét, mert a natív szolgáltatói eszközök nem támogatják a többfelhős működést. Mivel a számítási felhő költségei még mindig sokakat aggasztanak, lényeges, hogy a szervezetek előre lássák a felhőhasználat trendjeit, és így kézben tudják tartani kiadásaikat (és megelőzhessék a pazarlást). Hogyan járul hozzá az optimalizáláshoz: Sok szervezet a költségszabályozás miatt vezet be többfelhős stratégiát, mivel így megakadályozható a szolgáltatóhoz kötöttség és rugalmasan, a lehető legnagyobb költséghatékonysággal kezelhetők a feladatok. (Általánosabb szinten a többfelhős működés folyamatos árversenyt generál a felhőszolgáltatók között).

• A menedzselt szolgáltatások terjedése: 2018-ban gyors ütemben növekedett a globális menedzselt felhőszolgáltatási piac, amelynek értéke a Grand View Research, Inc. vizsgálata szerint 2025-re várhatóan eléri a 82,51 milliárd dollárt. A nagyvállalatok üzleti alaptevékenységükre összpontosítanak, ami gyorsítja a menedzselt felhőszolgáltatások terjedését. Az üzleti, biztonsági, hálózati, adatközponti és mobilszolgáltatások a menedzselt felhőszolgáltatási piac főbb kategóriái. E szolgáltatások révén a nagyvállalatok csökkenthetik működési és IT-költségeiket és fokozhatják produktivitásukat.
  Hogyan járul hozzá az optimalizáláshoz: A menedzselt szolgáltatók – legalábbis a jók közülük – területük szakértői, és hozzáértő felhasználói a nyilvános felhőnek. Ha egy vállalat külső szolgáltatónak adja át a felhőüzemeltetést, azzal optimalizálja saját idő- és munkaerőgazdálkodását. Egyben nyomást is gyakorol a menedzselt szolgáltatóra, hogy kezelje hatékonyan a felhőt versenyképessége megőrzése, illetve saját és ügyfelei költségének alacsony szinten tartása érdekében.

A felhőtrendek állandóan változnak

Bár ma úgy tűnhet, hogy már látjuk a felhőműködés főbb elemeit, és nincs más dolgunk, mint optimalizálni őket, a történelem óvatosságra int. A felhő eddig és ezután is változásokat hozó erő lesz a nagyvállalati IT terén, és a számítási felhő fejlődésének jövőbeni trendjei folyamatosan alakítani fogják a nyilvános, a privát és hibrid felhő használatát a nagyvállalati környezetben. Érdemes észben tartani: az AWS 2006-ban jött létre, a felhőinfrastruktúra forradalma még korai szakaszban jár, és még sok új XaaS megjelenése várható.

Fujitsu Magyarország

Ez a cikk eredetileg a ParkMyCloud blogon jelent meg.

A cikk szerzője Jay Chapel, a Business2Community munkatársa, a NewsCred kiadói hálózat tagja.

A lopás és a csalás nagy probléma a kiskereskedelemben – különösen önkiszolgáló pénztárak használata esetén. Cikkünkből megtudhatja, hogyan segít az MI megoldani ezt a gondot és tökéletesíteni a vásárlóknak nyújtott élményt.

Képzelje el a jelenetet: egy fiatalember besétál a szupermarketbe, levesz a polcról egy PlayStation 4-et, majd a gyümölcsosztályon lemér egy fürt banánt, és kinyomtatja hozzá az árcímkét. Ezután a címkét a játékkonzol dobozára ragasztja, az önkiszolgáló pénztárnál 9 eurót fizet az áruért, majd távozik az üzletből.

Ezt a trükköt alkalmazzák a tolvajok mindenütt az önkiszolgáló pénztáraknál. A kiskereskedelmi láncoknak el kell gondolkodniuk azon, milyen lépésekkel szoríthatják minimumra üzleteikben az ilyen jellegű csalás kockázatát.

Az önkiszolgáló kasszáknál ellopott termékek értéke becslések szerint eléri a 3 milliárd angol fontot. Az önkiszolgáló rendszerekben jellemzően kétszerannyi csalást követnek el, mint a hagyományos pénztáraknál.

Vannak, akik szerint az önkiszolgáló pénztárgépek telepítésével járó költségmegtakarítást teljesen felemészti az elkövetett csalások összege.

Emellett még mindig a pénztári sorban állás a legnagyobb probléma a kiskereskedelmi üzletekben, és a vállalatok folyamatosan keresik az innovatív módszereket a vásárlási folyamat gyorsítására, a sorban állás kiiktatására – úgy, hogy közben a termékek beolvasásának pontossága és biztonsága se sérüljön.