Az NVMe (Non-Volatile Memory Express) a flash-alapú adattárolás jövője

A minden eddiginél több párhuzamos adatfolyamot generáló, adatintenzív technológiák terjedése nyomán a vállalatoknak óriási és folyamatosan bővülő információtömeget kell kezelniük. Az új NVMe hosztvezérlő interfész- és tárolóprotokoll akár 64 ezer párhuzamos adatszál feldolgozására képes – ezzel szemben a SATA vagy SAS protokollok egyszerre csak egy sort tudnak kezelni. A Fujitsu már bejelentette, hogy tervezi a natív NVMe és a PCIe-csatlakozású SSD-meghajtók bevezetését jövőbeni tárolótermékeinél, valamint az ETERNUS AF ALL-Flash tömböknél – a masszívan párhuzamos feldolgozási képességek és korábban elképzelhetetlen adatátviteli sebességek biztosítása érdekében. A buszsebességben 2019-ben várható óriási növekedés révén az ügyfelek minimális látencia mellett tudnak majd masszívan párhuzamos adatelérést megvalósítani. Míg az NVMe ultranagysebességű illesztői elsősorban a „dobozban” működnek, az NVMe over Fabric (NVMe-oF) technológia megjelenésével az NVMe hatása többé nem korlátozódik az SSD-k gyorsítására, hanem a szerverek, a kapcsolóhálózatok, a tárolók és a rendszerfelügyelet teljesítményét is magasabb szintre emeli.

Jó lenne, ha ötvözni tudnánk az autóknál a csúcsteljesítményt a tömeggyártott motorok praktikumával és költséghatékonyságával? Dr. Dave Snelling, a Fujitsu kutatási munkatársa és mesterséges intelligenciáért felelős programigazgatója szerint a kvantumszámítástechnika világában ez lehetséges.

Több oka is van annak, miért tartjuk idegennek a kvantumszámítástechnikát. Még a kvantummechanikát megalkotó fizikusok is őrült ötletnek tartották. Einstein úgy beszélt róla, mint „ijesztő távolhatásról”. Schrödinger macskájának története pedig abszurditásánál fogva azt sejteti, hogy a kvantumelmélet egyes bizarrabb feltételezései valószínűleg hamisak.

Brad Mallard, a Fujitsu digitális technológiai szolgáltatásaiért felelős vezetőjének gondolata

2019 fontos év a jóslatok szempontjából. Az 1982-es sikerfilm, a Szárnyas fejvadász negatív utópiája 2019-ben játszódik Los Angelesben. Egy évvel később, 1983-ban pedig Isaac Asimov is arról adott interjút a Toronto Starnak, milyen lesz az élet 2019-ben.

Az általuk megálmodott jövő elemei közül azóta több is valóra vált. Asimov jól előre jelezte például a számítógépek, sőt a mobilszámítástechnika elterjedésének mértékét és társadalmi hatását. Mind Asimov, mind a Szárnyas fejvadász pontosan felmérte, milyen mértékben változtatja meg a robotika és az automatizáció az irodai munkát és az összeszerelő üzemek működését. Lehet, hogy Asimov űrutazásokra és a Hold lakhatóvá tételére vonatkozó jóslatainak megvalósulása még várat magára, de a közelmúlt befektetéseit és fejlesztéseit tekintve, talán már ez sincs túl messze.

2018 volt az az év, amikor a közvélemény felfigyelt a mesterséges intelligenciára és annak lehetséges társadalmi hatásaira. 2019-ben a figyelem várhatóan a felszín alatti rétegre terelődik. Mi történik valójában akkor, amikor egy MI-rendszer „döntést” hoz, milyen kapcsolatban áll ez a tágabb környezettel – az IT-vel és az emberekkel? Hogyan építsünk MI-rendszereket az akut szakemberhiánnyal küzdő környezetben?

Folytatjuk a különböző iparágakról és informatikai trendekről szóló, 2019-re vonatkozó előrejelzéseinket. Ezúttal Pascal Huijbers, a Fujitsu EMEIA-régió pénzügyi szolgáltatási piacért felelős technológiai vezérigazgató-helyettese osztotta meg velünk gondolatait.

1. Lendületet kap a nyilvános felhő terjedése a pénzügyi szolgáltatások piacán

Tekintve, hogy az IT-felsővezetők közel 30%-a szeretné csökkenteni a „nehéz” IT-infrastruktúrák és az adatközpontok terén végrehajtott beruházásait, minden jel szerint a felhő válik a hardver- és szoftvereszközök lecserélésének preferált modelljévé. Ráadásul a pénzintézetek az elmúlt néhány évben orvosolták a felhőre vonatkozó belső megfelelési és felelősségi hiányosságaikat, így 2019-ben valóban lendületet kaphat a nyilvános felhő terjedése. A közepes méretű bankok egyre inkább a kevesebb házon belüli szakértelmet igénylő, osztott közösségi felhőket részesítik majd előnyben. A felhőszolgáltatók (főként az AWS, a Microsoft és az Oracle) valószínűleg a PaaS-képességek új szintjét vezetik majd be az IaaS-platformok mellett, hogy a bankok megtehessék az első lépéseket a felhőnatív alkalmazások építésének útján.

A vállalati adatvagyonért felelős vezérigazgató-helyettesek (CDO) szerepköréről készített új kutatás a prioritások gyors változását, a költségvetés növekedését és a törzsadat-kezelés átalakulási stratégiákban betöltött szerepének erősödését mutatja – tudtuk meg Niels Stenfeldttől, a Stibo Systems vezérigazgatójától.

A vállalati adatvagyonért felelős vezérigazgató-helyettesek (Chief Data Officer, CDO) szerepe elválaszthatatlanul összefonódott a hosszú távú üzleti sikerrel.

Komplex feladatkör, de nélkülözhetetlen. A CDO-tól függ, hogy sikerül-e értékes üzleti felismerésekhez jutni a nyers adatokból – olyan felismerésekhez, amelyek birtokában egy haladó gondolkodású vállalat simábban juthat el a jobb eredményekig.

2018 fontos év volt, hangos adatvédelmi botrányokkal és a GDPR érvénybe lépésével. Egyes szervezetek csak ennek nyomán ébredtek rá, hogy komoly mennyiségű időt és pénzt kell szánniuk az adatvédelem fejlesztésére – mivel ez nem csupán az erősödő kockázatok ellen védi őket, hanem ügyfeleikhez is segít érdemben közelebb kerülni.

A jó adatvagyon-kezelésnek szervesen be kell épülnie a működésbe, ahol a technológia és az emberi intelligencia előnyeit ötvözve gondoskodik róla, hogy a megfelelő adatokat és rendszereket a kellő módon, mindig biztonságban tartsák, és ezzel kiérdemeljék az ügyfelek bizalmát.

Kihívásból 2019-ben sem lesz kevesebb. Fontos, hogy az adatvédelmet ne egyszeri feladatként kezeljék. Hiszen ez valójában proaktív, hosszú távú folyamat, tekintve hogy a kapcsolódó előírások tovább fognak változni a világon mindenütt.

A gyár régebben olyan hely volt, ahol termékeket állítottak elő. Ma már sokkal inkább az adatok és a folyamatok szüntelen áramlása jellemzi – a szántóföldtől vagy a bányától kiindulva egészen a fogyasztó otthonáig. Ez korlátlan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel a gyártócégeknek számolniuk kell 2019-ben. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a gyár működése nem ér véget a kapunál, és mindkét irányban ismerniük kell az értéklánc végét. A digitális technológiák szépsége, hogy segítenek a gyártóvállalatoknak megszabadulni a múlt korlátaitól, felszabadítani a jelenleg még gyárakba zárt adatokat, kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, és visszacsatolni őket egy egész sor folyamatba és kapcsolatba, hogy ezen keresztül fokozzák a hatékonyságot, a termelékenységet, erősítsék a költségtakarékosságot, az ügyfélkapcsolatokat és a hűséget.

Évek óta úgy beszélünk a dolgok internetéről, az IoT-ról, mintha az még mindig a jövő technológiája lenne. Pedig már nem ez a helyzet. Tekintve, hogy már közel a vállalatok háromnegyede rendelkezik működő IoT-rendszerekkel¹ és a Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2024-re az éles nagyvállalati alkalmazások legalább fele IoT-támogatással fut majd, egyértelmű, hogy 2019 már a széles körű gyakorlati bevezetés éve lesz. Mérséklődik az IoT körüli felhajtás és elindul az érdemi eszmecsere.

A gyakorlati szempontok közül talán a pénz a legfontosabb. Mondhatjuk, hogy az IoT már túllépett a kísérleti fázison, és az üzleti tervek egyre konkrétabbak. A múlt tapasztalataiból okulva az IT-felsővezetők nem ragaszkodnak az olyan, nagyszabású, magas kockázatú projektek indításához, amelyeknél a bukásért túl nagy árat kell fizetni. Az IoT fejlődésében az óriásprojektek helyett valószínűleg több egymás követő, kisebb rendszerbevezetésre kell számítani, amelyek felénél két évnél hamarabb várható a beruházás megtérülése¹.

Dr. Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions magyar származású technológiai vezérigazgató-helyettese ezúttal a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazási területeiről és lehetőségeiről osztotta meg gondolatait

Számos üzleti és iparági csoport tagjaival beszélgettem mostanában a mesterséges intelligenciáról. A kezdeti szkepticizmus ellenére az MI ma már felkapott téma, és nagyon megnyugtató azt hallani, hány vállalat fontolgatja saját megoldás bevezetését.

Az MI-projektek komplexitása miatti aggodalmak azonban sokakat visszatartanak a teljes elköteleződéstől. Úgy gondolom, hogy ezért mi, a technológiai ágazat vagyunk felelősek, mert eddig a mesterséges intelligencia alkalmazása helyett túlzottan magára a technológiára koncentráltunk.