Szerző: Antony Gabriel Ayllon Ricavarria, Fujitsu

Gondolatkísérletre szeretném invitálni Önöket. Idézzék fel életük egyik legszebb pillanatát!

Megvan? Érzik, hogy milyen kellemes érzéssel árasztja el Önöket ez az emlék?

Hát persze, hogy igen!

Hogy mit akarok ezzel mondani? Csak azt, hogy az emlékek – vagy leegyszerűsítve az adatok – között rengeteg, szinte végtelen számú kapcsolat húzódik az emberi agyon belül. Elképesztő, ahogy egyes pillanatok vagy tények olyan érzéssé alakulnak bennünk, amelyek meghatározzák, kik és mik vagyunk.

Az adatrobbanás, a mesterséges intelligencia, a neurális hálózatok stb. korában az IT-eszközöknél is megpróbálják reprodukálni az emberekre jellemző „gondolkodást”. Minden ötletet képeken keresztül lehet a legkönnyebben megragadni. Hiszen Ön is a lelki szemei előtt látja azt a gyönyörű pillanatot, amire az előbb utaltam. Valószínűleg fényképen is megörökítette. És hol tárolja? Valamilyen tárolóeszközön, mobiltelefonon, asztali gépen vagy laptopon.

A Fujitsu közzétett új vizsgálati jelentése kiemeli, milyen fontos a bizalom a hosszú távú üzleti siker – különösen is a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozás – megalapozásához. A szervezetek nagyobb valószínűséggel hajtják végre sikeresen a digitális átalakulást, ha konkrét intézkedéseket hoznak a bizalom megteremtése érdekében, például javítják a hosszú távú kilátásokat, ösztönzik az önálló dolgozói munkavégzést (empowerment) és az empatikus vezetést.

A cégvezetők 63%-a azt állítja, hogy megbízna az MI által hozott döntésekben, ha megfelelő indoklás állna rendelkezésére arról, hogyan születtek meg ezek a döntések – derül ki a Fujitsu legújabb vizsgálatából (Fujitsu Future Insights Global Digital Transformation Survey, 2019), amelyet 9 ország 900 közép- és nagyvállalati döntéshozója és vezérigazgató-helyettese részvételével bonyolítottak le¹. A megkérdezettek 66%-a nagyobb valószínűséggel bízik meg azokban a szervezetekben, amelyek etikai kódexet tesznek közzé a mesterséges intelligencia használatáról.

A blog bejegyzés szerzője: Marcel Schuster, Fujitsu

Nemrég mobiltelefont cseréltem.

Több éves volt már, és bár maga a hardver még jól működött, az operációs rendszer napi bosszúságot okozott.

Lassan futottak az alkalmazások, és gyakran kaptam olyan értesítést, hogy a frissítéshez az operációs rendszerem újabb verziójára lenne szükség, és egyes alkalmazások a továbbiakban egyáltalán nem fognak működni.

Ami velem kicsiben megesett, nagyobb léptékben a céges IT napi működése során is megtörténhet – a szerverekkel, a tárolókkal és az infrastruktúrával. Hiszen az adatközpontok sok esetben még mindig Windows Server 2008-ra és származékaira épülő alkalmazásokat futtatnak.

1982-ben, Richard Feynman Nobel-díjas fizikus feltalálta a működéséhez mikroszkopikus részecskéket használó ultranagy teljesítményű számológépet. Az atomok alatti szint természeti törvényei alapján „kvantum” számítógépnek nevezte el találmányát.

Azóta a technológiai ágazat nagyjai közül többen is – pl. az IBM, a Google, az Intel, a Microsoft és a kínai Alibaba – rámozdultak erre az elképzelésre. Ezek a cégek a kaliforniai Rigettihez hasonló start-upokkal versengve igyekeznek megépíteni a minden korábbinál gyorsabb adatfeldolgozás lehetőséget ígérő, fejlett új gépeket, amelyek számos iparágat – köztük az energiaszektort, az egészségügyet és a pénzügyi piacot – forradalmasítanának.

A JPMorgan Chase és a Daimler már elkezdték tesztelni a technológiát abban a reményben, hogy versenyelőnyt biztosít majd számukra versenytársaikkal szemben.

A kormányok a kérdés geopolitikai jelentőségével is tisztában vannak. Kína 10 milliárd dolláros költségvetésből építi nemzeti kvantumszámítástechnikai laboratóriumát, ami aggodalommal tölti el a lemaradástól tartó nyugati államokat.

A közelmúltban nyilvánosságra hozták a japán K-számítógép utódja, a Post-K hivatalos nevét: Fugaku. A név Japán legmagasabb hegyére, a Fujira utal, és a rendszer nagy teljesítményét, a felhasználók merész ambícióit és azt a vágyat tükrözi, hogy a Fugaku név is ugyanolyan ismert legyen az emberek körében a világon, mint a Fuji. Toshiyuki Shimizut, a RIKEN kutatóintézettel zajló közös fejlesztés vezetőjét kérdeztük a projektről, amelynek célja, hogy 2021-re vagy 2022-re a köz szolgálatába álljon a Fugaku.
(Az interjút Haruka Mori szabadúszó újságíró készítette)

* A fényképen a RIKEN és a Fujitsu által közösen fejlesztett K-számítógép látható.

Toshiyuki Shimizu
a Fujitsu következő generációs műszaki számítástechnikáért felelős üzletágához tartozó
rendszerfejlesztési divízió munkatársa

Bloomberg - A hosszú órákon át tartó cellulózfőzés figyelésétől kezdve a kártevők műholdas képek alapján történő azonosításán át a hosszadalmas jogi dokumentációk feldolgozásáig, a svéd erdészeti vállalatok számos olyan új munkakört hoznak létre, amelyet emberi munkaerővel nehezen lehetne betölteni.

A csomagolóanyagokat gyártó BillerudKorsnas AB az elsők között alkalmazott mesterséges intelligenciát arra a feladatra, hogy grafikonok ezreinek elemzése alapján megállapítsa, pontosan mennyi ideig kell főznie a faforgácsot a cellulóz készítéséhez. Bár ezt a folyamatot valójában manuálisan is el lehetne végezni, a vállalat szerint nehéz lenne olyan embert találni, aki hajlandó egész álló napon át ilyen grafikonokat bámulni.

Az okosotthonokba szánt termékek értékesítése a világ számos országban kétszámjegyű ütemben növekszik (különösen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában) – amint az kiderült az IFA múlt havi spanyolországi globális sajtótájékoztatóján. Sok fogyasztó nehezen áll ellen az okosotthon csábításának. Ki ne szeretné hangvezérléssel felengedni reggel a rolót, beállítani a lakás hőmérsékletét, vagy elindítani a kávéfőzőt még az ágyból?

Mielőtt azonban Ön is lelkesen hozzáfogna okosotthona kiépítéséhez, fontos, hogy tisztában legyen az adatvédelmi kockázatokkal. Nem az előnyöket vitatjuk: az okosotthon technológiáival rengeteg időt lehet megtakarítani, nő a produktivitás, és olyan szintű kényelem érhető el, amely akár csak öt éve is elképzelhetetlen volt. Ennek ellenére fontos az elővigyázatosság.

A Fujitsu néhány héttel ezelőtti döntése alapján kibővíti kezdeményezését az üzleti tevékenysége során használt műanyagok mennyiségének csökkentésére, hogy ezzel is hozzájáruljon az óceánok műanyag-szennyezettségének enyhítéséhez. Az óceánokban felhalmozódó műanyaghulladék mennyisége ugyanis egyre komolyabb következményekkel jár a globális ökoszisztémára nézve.

A kezdeményezés részeként a Fujitsu a világon mindenütt felhívja dolgozói figyelmét a probléma súlyosságára, támogatva az ENSZ által kitűzött fenntartható fejlődési célok megvalósítását.

A munkahely változóban van. És vele együtt a szervezetek és a munkavállalók elvárásai is.

Az embereket a munkavégzés helyét, idejét és módját illetően felszabadító, ésszerű digitalizáció fontos szerepet játszik minden szervezet stratégiájában. A produktivitás javításán és a költségek csökkentésén túl azt a célt is szolgálja, hogy a szervezet magához tudja vonzani, és meg is tudja tartani a megfelelő képességekkel rendelkező, tehetséges munkatársakat.

Egyre többen állnak munkába az ezredforduló szülöttei közül. Elvárják, hogy bármely eszközt és alkalmazást munkahelyi és magánéleti célra egyaránt használhassanak, és könnyen tudják kezelni őket akár dolgoznak, akár a közösségi médiát használják, vagy szórakozni szeretnének.

A modern munkahelyi környezetben, illetve a digitális munkahelyen érezhetően jelen van az a vélekedés, mely szerint a mobilitás korában az asztali eszközök már elavultak. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy épp ezek az eszközök válnak gyors ütemben a modern munkahelyek központi elemeivé. Több praktikus oka is van ennek.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre jobban átszövi mindennapi életünket. Innovációi forradalmasítják az üzleti életet, ösztönzik a globális gazdasági növekedést és – a humán képességeket és termelékenységet kiegészítve – a világon mindenütt támogatják az önálló emberi munkavégzést.

Ellenőrzés nélkül azonban az MI-t is lehet nem rendeltetésszerűen alkalmazni, kárt okozni vele, sőt a legrosszabb esetben rossz célra felhasználni. Az innovátoroknak ezért óriási a felelősségük abban, hogy megismerjék a kapcsolódó problémákat, és egyetemes irányelveket dolgozzanak ki az MI etikus és rendeltetésszerű alkalmazására.