Fujitsu Hungary

Egyszerű, mint az egyszeregy: három iparági példa az okos gyártásra

2022. július 25. - Fujitsu Hungary

Rengeteg megoldás közül lehet választani.

Az optimalizálástól kezdve az üzleti agilitáson át a rendelkezésre állásig, minden területen gombamód szaporodnak az új fejlesztések. De honnan tudhatják a gyártóvállalatok, hogy melyik megoldás a megfelelő céljaik eléréséhez?

Először is elengedhetetlen a döntéseikben irányt mutató és teljesítményüket javító partner bevonása. Megfelelő támogatás birtokában a szervezet elkezdheti megfeleltetni egymásnak a prioritásokat és a kihívásokat. Ha pedig már világos képet kapott arról, hogy hol is tart a gyártási folyamat megújításában, sokkal könnyebben átlátja majd, mit hozhat a jövő, és milyen irányban kell továbbhaladnia a pozitív változáshoz.

A Fujitsu – az SAP-val közösen – ezt az egyedülálló szemléletet követi. Nincs két egyforma szervezet, de ha megértjük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz prioritásai és kihívásai, akkor a működési tapasztalatok, a műszaki szakértelem és az emberközpontú szemlélet összehangolt alkalmazásával elindíthatjuk a valódi üzleti átalakulást.

De ne csak a mi szavunk alapján ítéljen! Íme három olyan iparági példa, ahol a Fujitsu és az SAP lehetővé tette az Ipar 4.0 megvalósítását – a termelékenység fokozását, a költséghatékonyság növelését és az átlátható készletgazdálkodást.

Földön, vízen, levegőben

A védelmi és repülőgépipari gyártórendszerek üzemeltetése munkaigényes feladat. Egyrészt ott van a szigorúan ellenőrzött konfigurációt igénylő gyártástechnológia, másrészt pedig az üzem, amelynek a folyamatos fejlődés érdekében állandóan alkalmazkodnia kell, és kezelnie kell a változásokat.

Az óceánoktól az űrig sok területet lefedő, átfogó termékkínálattal (hajók, ipari turbinák, motorkerékpárok, műholdak) rendelkező ügyfelünk számára kritikus fontosságú volt, hogy a tervezés és a gyártás közötti zökkenőmentes információáramlást egyetlen megoldáson keresztül valósítsa meg.

Az nem volt kérdés, hogy a teljes munkaerő-állomány aktivitásait digitalizálni kell. Ezért a Fujitsu közreműködésével bevezetett SAP S/4HANA Manufacturing megoldással szoros folyamatintegrációt hoztak létre.

Ennek köszönhetően javult a részlegek közötti együttműködés, új felismerések születtek, csökkent az IT-hardverek karbantartási költsége, és gyorsabban piacra kerültek az új termékek.

A gyártástechnológia és az üzem közötti jobb kapcsolat megteremtése a produktivitás növelésén túl a jövőre is felkészítette a működést, hogy a vállalat gyorsan tudjon reagálni minden közelgő változásra a különböző funkcionális csoportokban dolgozó, digitálisan összekapcsolt munkatársakon keresztül.

Sörgyártás és XXI. századi blokklánc-technológia

Ügyfelünk teljes átláthatóságot és nyomon követhetőséget kívánt biztosítani vásárlóinak az árpa ellátási láncában – a termőhelytől a fogyasztó kezében lévő palackig.

A világ egyik vezető sörfőzdéje a következő kihívással szembesült: olyan adatkészletet és platformot kellett létrehoznia, amely decentralizált, megváltoztathatatlan és valós idejű környezetet biztosít. A siker az adatok megbízhatóságán és biztonságos tárolásán múlott, amelyet – a tranzakciók hitelességét garantáló főkönyvként – a blokklánc technológia biztosított.

Fontos volt a multidiszciplináris szemlélet, mivel a projekt keretében integrálni kellett egymással a blokkláncot, valamint a vállalat meglévő SAP- és ellátásilánc-kezelő rendszereit. Speciális tudásra volt szükség, és itt lépett be a képbe a Fujitsu, együttműködő partnerként bevezetve a sörfőzdénél Track and Trust Solution Center megoldást.

Ennek sikere, a közvetett ellátási lánc nyomon követhetőségének támogatásával, mérföldkövet jelentett az ügyfél fenntarthatósági céljainak megvalósításában. Emellett az okos mezőgazdaság bevezetésével közvetlenül támogatta az árpatermelő gazdákat, hogy új technológiák, adatok és ismeretek segítségével javítsák a természeti erőforrások felhasználását, fokozzák a terméshozamot, és jobb megélhetéshez jussanak.

Adatvezérelt energiaszektor

Dél-Ausztrália nagyfeszültségű átviteli hálózata biztonságos, megbízható, stabil és intelligens áramellátást kíván biztosítani fogyasztóinak, tisztább energiával.

A lassú és elavult SAP BW 7.4 platform helyett az ügyfél olyan megoldást keresett, amely javítja a hatékonyságot, ösztönzi az innovációt, és jobb hozzáférést nyújt a működési adatokhoz. Az SAP BW/4HANA-ra való frissítéshez azonban a vállalatnak megfelelő technológia partnert kellett találnia a zökkenőmentes migráció levezényléséhez.

Az ügyfél – a Fujitsuval és az SAP-val együttműködve – ezen a területen elsőként a távoli adatkonverziót választotta, párhuzamos környezetek létrehozásával és csak a szükséges adatmodellek, jelentések és a kapcsolódó objektumok migrálásával.

A korábban percekig tartó adatfeldolgozási feladatok végrehajtási ideje másodpercekre csökkent, a lekérdezés pedig 73%-kal gyorsult. A szervezet adatlábnyoma kisebb lett, javult az adatok hozzáférhetősége, ami példátlan mértékben felgyorsította és hatékonyabbá tette a jelentéskészítést.

Raymond Russ

a Fujitsu központi irodájának okosgyártásért és a IIoT megoldások piaci bevezetéséért felelős vezetője

Ray a Fujitsu Americas Smart Factory megoldásokért felelős vezetője. Számos olyan gyártóipari megoldás kidolgozásában játszott kulcsszerepet, amelyek fejlődő szoftvertechnológiákkal ötvözik a feldolgozóipari folyamatok kiterjedt és mélyreható ismeretét. Ray az Ipar 4.0 és a digitális okosgyár-megoldások elismert szakértője. Közreműködik a Global Manufacturers szabványalkotási folyamataiban a Connected Factory Initiative (CFX), az Industrial IoT és a digitális gyári platformok területén. A partnerekkel, ügyfelekkel, gyártólétesítményekkel, üzletfejlesztési és műszaki csapatokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően Ray egyformán jártas az új I4.0 technológiák (mesterséges intelligencia, kiterjesztett és virtuális valóság, vizualizáció, fejlett mikroelektronika) gyakorlati bevezetésében és a stratégiai fejlesztési ütemtervek kidolgozásában.

 

TOYOTA GAZOO Racing – úton egy szebb jövő felé

A Toyota Motor Corporation vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a globális autóiparban. Több mint fél évszázada van jelen a motorsport világában, és a mai napig innovációkkal látja el a versenypályákat. A Toyota a motorsporton keresztül szeretné megváltoztatni a jövőt, ami összecseng a Fujitsu filozófiájával. Ennek a rokon gondolkodásnak köszönhetően kezdtük el támogatni a TOYOTA GAZOO Racing csapatot. A projekt vezetőjével arról beszélgettünk, mit szeretne elérni a Fujitsu a támogatáson keresztül.

A Toyota és a Fujitsu együtt változtatják meg a jövőt a motorsporton keresztül: közös cél

A motorsport tovább tágítja az emberek és a járművek teljesítőképességének határait – folyamatosan kiváltva ezzel a tömegek csodálatát.

Japán nagynevű autógyártója, a Toyota Motor Corporation több mint 60 éve van jelen a motorsport világában, azon belül is a versenyzés különböző kategóriáiban. A vállalat folyamatosan újabb és újabb innovációkat vezet be a motorsporton keresztül, és olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek utat nyitnak egy új jövő felé. A Fujitsu azonosul a Toyota törekvéseivel – azzal a szándékkal, hogy az üzleti célú fejlesztések hozzájáruljanak a társadalmi problémák megoldásához, például a karbonsemleges világ megteremtéséhez. Ez az átfedés a Fujitsu filozófiájával nagyban hozzájárult a TOYOTA GAZOO Racing támogatásáról szóló döntés meghozatalához.

Milyen jövő építését segíti a Fujitsu közreműködése? A támogatáshoz vezető folyamatról és a jövőbeni elvárásokról beszélgettünk Takeru Hiraharával, a Fujitsu Limited mobilitási divíziója globális ügyfélsikerekért felelős csoportjának vezetőjével, aki maga is részt vesz az ügyfelekkel ápolt kapcsolatok erősítésében, és személyesen segítette a támogatási konstrukció kialakítását.  

Hallhatnánk pár szót a TOYOTA GAZOO Racingnek nyújtott Fujitsu-támogatás hátteréről?

Masatake: Az ügyféltámogató szervezetet évek óta foglalkoztatta a motorsportban rejlő lehetőségek kiaknázása, és készültünk rá, hogy ha eljön a pillanat, ki tudjuk használni ezt a potenciált. Végül megnyílt a lehetőség, hogy vállalati szinten is beszéljünk erről, és így jött létre a támogatói kapcsolat.

Milyen megfontolás vezetett ehhez a konkrét támogatáshoz?

Masatake: Meggyőződésünk szerint nagyon fontos szerepet játszik a fenntartható társadalom felé vezető úton, hogy visszaadjuk a társadalomnak azt, amit a motorsportban való részvételünkkel szereztünk. A Toyota több olyan aktivitásban is részt vesz, amelynek célja a japán autóipar továbbfejlesztése. A vállalat törekvése a motorsport sikeres jövőjének megteremtésére csupán az első lépés ezen az úton. A Toyotával együtt szeretnénk hasonlóan gondolkodó embereket toborozni, és több iparágra is kiterjeszteni ezt a kezdeményezést. Reményeink szerint az így végzett közös munkával hozzájárulunk a világ jobbításához. Ez volt a támogatás mögötti szándék.

Régóta vagyunk a Toyota infokommunikációs technológiai partnere. Nagy öröm számunka, hogy a motorsportban is azonos célokon dolgozhatunk, és osztozhatunk a nehézségekben és a sikerekben is.

A Fujitsu történelmi belépése a motorsport világába

Milyen szerepe és célja van ebben a projektben?

Masatake: Többféle projekten is dolgozom a Toyotával. Együttműködésünk kiterjed az autógyártásra, az ellátásilánc-rendszerekre, az értékesítési és hibaelhárítási rendszerekre, a vállalat egészét lefedő privát felhőre, szuperszámítógép bevezetésére, a biztonságra stb.

Több éve dolgozom ezen a területen. Jelenleg olyan ötleteket készítek elő és valósítok meg, amelyek elősegítik a Toyota jövőbeni üzleti fejlődését. E munka részeként elgondolkodtam azon, tudnám-e bármilyen módon segíteni a Toyota motorsport üzletágát. Hogyan lehetne jobban oktatni az embereket és tökéletesíteni az autógyártást támogató technológiát. Lelkesen kutattam és dolgoztam ki az új ötleteket, miközben az All Japan Rally Championship önkéntesenként azt is megtapasztaltam, milyen személyesen jelen lenni a versenypályán.

Az általam kidolgozott tervvázlatra és a motorsportról összegyűjtött információkra támaszkodva, az ügyfélkapcsolati terület szemszögéből próbálom elérni, hogy a maximumot hozzuk ki a Fujitsu technológiájából ezen a területen. Ez a feladatom. Természetesen a marketingrészleg tudására és a tengerentúli leányvállalatok együttműködésére is szükségem van. Igyekszem a terület iránti rajongásomat megőrizve vezetni a projektet. Ehhez az idén májustól átmenetileg csatlakoztam a Japan Race Promotion (JRP) szervezetéhez, ahol versenypromóterként dolgozom.

Milyen eredményeket ért el a Fujitsu a motorosport és a mobilitás digitális átalakulási projektjeiben?

Masatake: Régebben a Fujitsu Ten (mai nevén Denso Ten Limited) támogatta a Toyota csapatát a rali-világbajnokságon (World Rally Championship, WRC), Ausztráliában pedig a Fujitsu General a Supercars Championship rendezvény- és csapatszponzora. Nemrég hallottam, hogy a Fujitsu General képalkotási megoldásokat szállít a vezetésbiztonság növeléséhez a németországi Nürburgringen.

Úgy gondoljuk, hogy a Fujitsu teljes értékű belépése a motorsport világába történelmi lépés.

Az emberek és a technológia határainak feszegetése szélsőséges versenykörülmények között

Milyen eredményeket vár a Toyota a Fujitsutól?

Masatake: A beszélgetéseim alapján úgy érzem, azt várják tőlem, hogy őszinte lelkesedéssel dolgozzunk együtt, és győzzük le a kihívásokat a jobb jövő érdekében. Szerintem ez az, ami igazán fontos.

Hogyan járul hozzá technológiájával a Fujitsu a TOYOTA GAZOO Racing és a motorsport fejlődéséhez?

Masatake: Mindenekelőtt a Toyota döntéshozatali folyamatát szeretnénk támogatni a versenystratégiák kidolgozása során. Kideríteni, hogyan tudjuk rövid idő alatt az optimális megoldást megtalálni különböző tényezők figyelembevételével. Ennek a megvalósításán dolgozom jelenleg teljes erőbedobással.

Emellett szeretném új alapokra helyezni a sport szórakoztató oldalát – újfajta stílust teremteni a sportesemények követéséhez.

Fontosnak tartjuk bővíteni a hasonlóan gondolkodó szakmai szövetségesek és partnerek számát, és szeretnénk különböző vállalatokkal kapcsolatba lépni a technológiánk segítségével. Ezzel is igyekszünk hozzájárulni a motorsport népszerűsítéséhez és az iparág további fejlődéséhez.

Hogyan szeretné felhasználni a projektben szerzett tudását a társadalmi problémák megoldására és a világ jobbítására?

Masatake: Nagyon büszke vagyok rá, hogy új területen, a World Endurance Championship keretében vállalhattam feladatot. A Toyota mellett extrém versenykörülmények között végzett munka fontos támogatást nyújt munkatársaink képzéséhez és technológiánk fejlesztéséhez. Reméljük, hogy ez a tapasztalat közvetlenül futamgyőzelemhez vezet majd, de abban is bízunk, hogy az itt kifejlesztett technológiák hasznosak lesznek különböző társadalmi problémák megoldása során, beleértve a dekarbonizációt.

A Fujitsu Csoport szakértelmével és kitartásával ötvözve, ez a tapasztalat is hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb hellyé tegyük a világot.

A Fujitsu elkötelezetten törekszik a társadalom problémáinak megoldására a motorsporton és új területek más kihívásain keresztül.

Masatake Hirahara

a Fujitsu Limited mobilitási divíziójának globális ügyfélsikerekért felelős csoportja

Az emberközpontú technológiára épülő jövőkép [2. rész]

A Fujitsu 2022. január 19-én és 20-án online esemény formájában megtartotta 2022-es Fujitsu ActivateNow technológiai csúcstalálkozóját.

A téma (Útban a fenntartható világ felé: hogyan formálja a technológia a jobb jövőt) alkalmat adott annak megvitatására, hogyan segíthet a technológiai innováció megoldani olyan komplex problémákat, mint a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, a társadalom kihívásai (pl. az egyenlőtlenségek és az elöregedés) és a világjárvány. Az eseményen bemutatták a Fujitsu kutatás-fejlesztési részlegének élvonalbeli technológiáit, a tudományos élet, a kormányzat, az egészségügy és az IT-ágazat szakértői pedig panelbeszélgetéseken vázolták fel a különböző technológiai területek, köztük a számítástechnika, az MI, az adatkezelés és a társadalom jövőjét és ránk váró kihívásokat.

Beszámolónk 2. része a panelbeszélgetésekről szól.

Digitálisiker-technológia a társadalmi környezetek továbbfejlesztéséhez

A nyitóelőadásokat két panelbeszélgetés követte Európában és Észak-Amerikában. Az 1. és a 2. panel témái mindkét helyen a következők voltak: „Úton a bizalomra épülő társadalom felé: a digitális tevékenységek összehangolása a pozitív társadalmi hatás eléréséhez” és „A jövő egészséges életmódját támogató technológiák”.

Európában a közlekedési ágazatban folytatott adatmegosztás volt az 1. panel fő témája. A résztvevők elmondták, hogy az adatmegosztás a légi, a vasúti és a közúti közlekedésben is javítja a működést, az ügyfélélményt és a fenntarthatóságot, de elég lassú a fejlődés. Ez azért van így, mert a kereskedelmi adatokat egymástól elszigetelten tárolják, a szabványosítás nem teljes. Ráadásul az adatmegosztást etikai és biztonsági problémák is nehezítik.

Több kísérleti projekt is zajlik ezen a területen. Mark Enzer, a Mott McDonald technológiai vezérigazgató-helyettese, és az egyesült királyságbeli National Digital Twin Program (NDTp) vezetője elmondta, hogy az NDTp keretében kidolgoztak egy demómegoldást, amellyel kézzelfoghatóbbá próbálják tenni az adatmegosztás elméletét. Ez a Climate Resilience Demonstrator (CReDO), amely az energiaipar, a vízellátás és a távközlés működését szimulálva segít megérteni, mennyire képes ellenállni az infrastruktúra a klímaváltozásnak.

Münchenben a mikromobilitás mintáit próbálják jobban megérteni, amelynek a segítségével jelentősen csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás. Uwe Jasnoch, a Hexagon üzletfejlesztési alelnöke egy a Fujitsuval közösen fejlesztett monitorozó és szimulációs eszközt mutatott be. A rendszer a járművek és az utak mellett a levegőben lévő porszemcsék városon belüli mozgását is képes vizuálisan megjeleníteni.

Thomas Deloison, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) mobilitásért felelős igazgatója elmondta, hogy az adatmegosztás támogatja a digitális és fizikai csatlakozást és segíti a szabályalkotást, de ehhez az érintetteknek le kell bontaniuk az adatokat elválasztó falakat, és a közös jövőképet szem előtt tartva együtt kell működniük.

Az európai 2. panel a digitális egészségügy realitásával és kihívásaival foglalkozott. Finnországban több minisztérium bevonásával kidolgozott szabályok ösztönzik az egészségügyi ellátás digitalizálását. Jukka Lahesmaa, a szociális és egészségügyi minisztérium titkárságának vezető tanácsadója elmondta, hogy a tapasztalatok tanúsága szerint a digitális egészségügy kiterjesztéséhez olyan ERP-platformra van szükség, amely a szociális szolgálatok és az egészségügy adatait egyaránt kezeli, és olyan területekre is kiterjed, mint a betegek önmonitorozása és a különböző egészségügyi szakemberek munkája.

A skót kormány a mentális egészségügy területén használja a digitális technológiát. Chris Wright, digitális egészségügyi tanácsadó elmondta, hogy itt az adatok jelentésének mélyebb megértésére van szükség, becsatornázva őket a kiváló hagyományos klinikai ellátásba. A világjárvány idején a beutalók egyharmadát digitálisan küldték ki (ez a korábbinál nagyobb arány), a hozzáférési pontokat viszont továbbra is diverzifikálni kellett. Wright azt is hangsúlyozta, hogy holisztikus szemléletet követve, a társadalmi-gazdasági tényezőket is figyelembe véve kell azonosítani a sürgős segítséget igénylő betegeket.

Akihiro Inomata, a Fujitsu Research kutatási vezetője szerint fontos, hogy az egészségügyi ellátás minden folyamatát lefedjék, a megelőzést is ideértve. Ezt a folyamatot matematikai optimalizációs technológia segíti. A sikerhez az érintettek, vagyis az egészségügyi intézmények, a helyi önkormányzatok, a régiók és a háztartások csatlakozására és közreműködésére van szükség.

A technológia optimalizálása a felhasználók érdekében

Az 1. észak-amerikai panel fő témája a digitális ikrek jelenlegi helyzete és a kapcsolódó kihívások voltak. Közismert például, hogy a McLaren létrehozta a Forma–1-es autóversenyzés digitális ikrét a versenyautók teljesítményének szimulációra és valós idejű monitorozásra épülő javításához. Azonban még az ipar világában sem sikerült széles körben és magas szinten alkalmazni a digitális ikrek technológiáját.

Peter Bauer, a középtávú időjárás-előrejelzések készítésével foglalkozó ECMWF (European Center for Medium-Range Weather Forecasts) igazgatója elmondta, hogy a központ jelentős előrehaladást ért el a globális rendszerek szimulálása terén, és digitális shadowing technológia segítségével készíti el előrejelzéseit. Ugyanakkor a digitális ikreket még nem sikerült teljes mértékben alkalmaznia működése során. Kiemelte, hogy az olyan nemlineáris jelenségek, mint az időjárás, jelentősen eltérnek például a rövid visszacsatolási ciklusú versenyautóktól. A geomérnöki munka (geoengineering) fejlődésével felmerül a lehetősége annak is, hogy digitális ikreket vessenek be a katasztrófák megelőzésére. Ám Bauer arra figyelmeztetett, hogy egyes szimulált megoldások a való életben alkalmazva visszafordíthatatlanok lehetnek, és a tudósodnak mindig számolniuk kell a bizonytalansággal.

Jeni László, a Carnegie Mellon University emberi viselkedést modellező kutatója elmondta, hogy a különböző okostelefonos érzékelőktől gyűjtött adatok segítségével közel valós időben lehet segítséget nyújtani a mentális problémákkal küzdő emberek számára. Azokban az esetekben, amikor az öngyilkosság 20-30 percen belül bekövetkezhet, ezeknek az adatoknak a digitális ikerrel való összevetése sikeres beavatkozáshoz vezethet.

A Verizon technológiai stratégiáért és hálózati felhőért felelős alelnöke, Srini Kalapara arról beszélt, hogy a digitális ikrek szemléletének teljes körű alkalmazásához milyen sokféle technikára van szükség. Ki kell építeni például egy mindenre kiterjedő, nagy sebességű kommunikációs környezetet. Meg kell határozni, mennyi és milyen típusú érzékelőt kell telepíteni a fizikai világban, és hol fog történni az adatfeldolgozás. Ilyen és ehhez hasonló megközelítésekkel biztosítható az elvégzett szimulációk lehető legnagyobb pontossága.

A 2. észak-amerikai panel egyik résztvevője a Johns Hopkins University orvostudományi karának dékánja és a Johns Hopkins Medicine vezérigazgatója, Paul Rothman volt. A járvány idején az egyetem széles körben ismertté vált arról a webhelyről, amelyet a világszerte azonosított fertőzések számának követésére hozott létre. Rothman elmondása szerint a projekt elindítása az egyetem egyik mérnökprofesszora és két végzős hallgatója ötlete volt. A webhely jól mutatta, milyen különleges környezet egy kutatóegyetem orvosi kara, ahol a big data szakértői a kutatóorvosok szoros közelségében dolgoznak.

Az egyetemi kórház az elmúlt két évben több mint 1 millió Covid-tesztet végzett és több mint 10 ezer fekvőbeteget kezelt. Az intézmény precíziós gyógyászati kezdeményezése keretében kidolgozott módszerrel több mint 50 ezer fertőzött járóbeteg esetében jelezték előre, kinél várható a betegség súlyosabbra fordulása, elősegítve a szükséges intenzív ágykapacitás biztosítását.

Az omikron vírusvariáns terjedésével egyéb módon is hasznosították az adatokat. A saját modellek és adatok, valamint a szövetségi és állami kormányzattól kapott adatok ötvözésével az intézmény előre jelezte a kevésbé átoltott területeken várható kritikus állapotú betegek számát, hogy az érintett két állam kórházai fel tudjanak készülni az ellátásukra.

A távgyógyászat is ígéretes alkalmazási terület, ahol prediktív modell segítségével jelzik előre, hogy az adott beteg képes-e kezelni a távgyógyászati technológiát. A modell rávilágít, hogy technológiahasználatot rendkívül emberközpontúvá kell alakítani. A jövőben Rothman elmondása szerint a big data segítségével fogják monitorozni majd az emberek életét a társadalmi-gazdasági tényezők által okozott betegségek megelőzése érdekében, ami hozzájárulhat az egyenlőtlenség problémáinak megoldásához az egészségügyi ellátásban.

A szakember hangsúlyozta, hogy a technológia alkalmazásának „a betegek állapotának javítását” kell szolgálnia. A valóban hasznos technológia fejlesztéséhez ezt a szemléletet kell követni.

A jövőre gondolva

A világjárvány két éve után, a vállalatok, a fejlesztők és a fogyasztók is egyre inkább azt vizsgálják, milyen szerepet játszhat a technológia a problémák gyakorlati megoldásában. A Fujitsu égető problémákra, köztük a fenntarthatóságra, a bizalomra és az emberi egészségre összpontosító eseménye értékes lehetőséget biztosított a résztvevők számára ismereteik bővítésére és a közös gondolkodásra.

Noriko Takiguchi

szabadúszó szerkesztő és újságíró

A Szilícium-völgyben és Japánban dolgozó Noriko Takiguchi újságírói szakterületei: technológia, üzleti élet, politika, nemzetközi kapcsolatok, dizájn, építészet. Sokat foglalkozik a robotikai trendek alakulásával a Szilícium-völgyben és az Egyesült Államok más részein. Robotikai témájú cikkeit saját webhelyén (robonews.net) teszi közzé. Több könyv szerzője: Why is Garbage Not Sorted in Silicon Valley? (President Inc.); The Rem Koolhaas File (TOTO Publishing); Toyo Ito, Architect Japan (Chikumashbo Ltd.) és fordítója: Machine of Loving Grace, John Markoff (Nikkei BP); Bringing Design to Software, Terry Winograd (Pearson Education); Leading Matters, John L. Hennessy (Diamond Inc.). Noriko a japán Sophia Egyetem német tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1996 és 1998 között Fulbright ösztöndíjas volt a Stanford Egyetem számítógéptudományi tanszékén.

 

A gazdaság gyengülésével a gyártóvállalatoknak optimalizálniuk kell adataikat

A gazdaság lassulásával kulcsfontosságúvá válik az adatok alkalmazkodóképessége

Johan Carstens, a Fujitsu North America okos gyártásért felelős vezetője

A globális bizonytalanság és az erősödő infláció rendkívül kiszámíthatatlanná teszi az előttünk álló hónapokat a gyártóvállalatok számára. Ehhez társul még az ellátási láncok szűk keresztmetszete és a munkaerőhiány, ami miatt a gyártók bizalmi indexe – már az ukrajnai tragikus események előtt – az elmúlt 1,5 év legalacsonyabb szintjére süllyedt1.

A gazdaság gyengülésére készülő gyártóvállalatok számára kiemelten fontos terület az adatok alkalmazkodóképessége – állapította meg a Fujitsu tanulmánya (A nagy adatgyorsulás – Az adatokban rejlő mai lehetőségek alapozzák meg a holnap üzleti sikerét – The great data acceleration – Today’s data opportunities, tomorrow’s business success).

A tanulmány egy kilenc régió öt iparágának2 több mint 500 felsővezetőjének bevonásával készült felmérésre épül, amelyből kiderült, hogy a lehetőségek maximalizálását szolgáló adatstratégiát megvalósító gyártóvállalatoknál javult a bizalmi index. A gyártószektor vezetői jóval biztosabbak abban, hogy sikeresen hasznosítják az adatokat, mint a gazdaság más területei. Amikor az adatok problémamegoldásra és hatékony beavatkozásra való felhasználásáról kérdezték a vezetőket, a gyártóvállalati vezetők 65%-a ítélte meg úgy, hogy eredményesebbek jelenleg, mint a járvány előtt. Ezzel szemben az állami szektorban csupán 29%, a pénzügyi szolgáltatásoknál pedig 41% volt ez az arány. A gyártószektor az adatok döntéstámogatási célú felhasználása terén is eredményesebb, itt 69%-os értékkel vezet.

A gyártóvállalatok IT-vezetői munkavállalóik adathozzáférését is pozitívabban értékelik. Ezen a területen 14%-kal nőtt a bizalmi index a járvány előtti szinthez képest, míg az állami szektorban nem volt változás, a pénzügyi szolgáltatásoknál pedig mindössze 2%-kal emelkedett az arány.

A gyártóiparban még sokat kell tenni a valóban „alkalmazkodó szervezetek” létrehozásához

A gyártóipari vezetők pozitív nyilatkozatai ellenére a Fujitsu témaszakértői úgy gondolják, hogy sok vállalatnak még bőven van teendője a valóban alkalmazkodó szervezet létrehozásához és azoknak az adatátalakítási képességeknek a megszerzéséhez, amelyek révén gyorsan tudnak alkalmazkodni bármilyen körülményhez.

A tanulmányban a Fujitsu hangsúlyozza, hogy bár a gyártóipar a felmérésben vizsgált 11 jellemzőből nyolc esetében jobb a globális átlagnál, a jövőbeni eredmények javításához szükséges részletes outputelemzésben gyengén teljesít. Itt mindössze 50%-os arányt ért el, ami jelentősen elmarad az össziparági 61%-tól. A gyártóipar olyan területeken is az átlagnál rosszabbnak bizonyult, mint az adatok felhasználása a kollégákkal való összhang megteremtéséhez, a szabályozás követéséhez, a megfelelés és a biztonság fenntartásához, valamint az ügyfélélmény korrigálására, személyre szabására és/vagy javítására.

Tekintve, hogy a gyártóipari bizalmi index globális csökkenéséhez a komplex globális ellátási láncok is hozzájárulnak, az iparágnak meg kell találnia a módját annak, hogy fokozza agilitását a rendkívüli változások idején. A Fujitsu gyártóipari ügyfelei a világon mindenütt felhőalapú és hibridfelhő-platformokat használnak az agilisabb és reagálókészebb szervezetek felépítéséhez. Ám a jelentés tanúsága szerint vannak olyan fontos területek, ahol a gyártóvállalatokra még sok munka vár. Egyebek mellett hatékonyabban kell felhasználniuk az adatokat az ügyfélélmény személyre szabására és javítására, és végponttól végpontig terjedő digitális folyamatot kell kialakítaniuk.

Arra számítunk, hogy a költségcsökkentésre, a nyereséghányad növelésére és a fenntarthatósági célok megvalósítására törekvő globális gyártóvállalatoknál az ügyfélközpontúság lesz a következő fontos téma.

Ha szeretné megtudni, hogyan válhat fenntartható gyártóvállalattá a Fujitsu segítségével, kattintson ide.



Johan Carstens, a Fujitsu North America okos gyártásért felelős vezetője

 

Johan a gyártóipar haladó gondolkodója, szakterülete a fenntartható digitális megoldások, azon belül a hagyományos OT környezetek átalakítására alkalmas technológia. Vezető iparági szereplőkkel együttműködve készíti fel szervezetüket az új kihívások legyőzésére és az új normák felállítására.

Az emberközpontú technológiára épülő jövőkép [1. rész]

A Fujitsu 2022. január 19-én és 20-án online esemény formájában megtartotta 2022-es Fujitsu ActivateNow technológiai csúcstalálkozóját.

A téma (Útban a fenntartható világ felé: hogyan formálja a technológia a jobb jövőt) alkalmat adott annak megvitatására, hogyan segíthet a technológiai innováció megoldani olyan komplex problémákat, mint a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, a társadalom kihívásai (pl. az egyenlőtlenségek és az elöregedés) és a világjárvány. Az eseményen bemutatták a Fujitsu kutatás-fejlesztési részlegének élvonalbeli technológiáit, a tudományos élet, a kormányzat, az egészségügy és az IT-ágazat szakértői pedig panelbeszélgetéseken vázolták fel a különböző technológiai területek, köztük a számítástechnika, az MI, az adatkezelés és a társadalom jövőjét és ránk váró kihívásokat.

Most első alkalommal rendezték meg globális szinten a Fujitsu ActivateNow technológiai csúcstalálkozót. Korábban a Fujitsu az éves Fujitsu Laboratories Advanced Technology Symposium (FLATS) keretében értékelte a magas szintű technológiai kutatás-fejlesztés kihívásait. Az idei ActivateNow csúcstalálkozót két régióból, Európából és Észak-Amerikából közvetítették. Az előadók beszámoltak a folyamatban lévő projektek állásáról, kiemelt figyelemmel az „emberközpontú” nézőpontra és olyan fontos témákra, mint a bizalom, az egészséges életmód és a technológia kapcsolata.

Beszámolónk 1. része a csúcstalálkozó előadásairól szól.

Technológiai innováció a fenntarthatóság szolgálatában

Előadásában a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettese, Vivek Mahajan „a sok iparágat és országot érintő összefüggő, rendszerszintű problémákról” beszélt. Közös jövőkép kidolgozására bátorította a vállalatokat, a kutatóintézeteket, a kormányokat és más szervezeteket. Hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó ötletekkel szolgálhat a nyílt, tiszta megoldások kidolgozásához.

A Fujitsu a tavalyi „Fujitsu ActivateNow” alkalmával mutatta be új globális üzleti márkáját a „Fujitsu Uvance-t”, amelynek lényege a fenntartható világ megteremtését támogató ágazatközi partnerkapcsolatok építése. A Fujitsu Uvance hét területre összpontosít: fenntartható gyártás; ügyfélélmény; egészséges életmód; bizalomra épülő társadalom; digitális átalakulás; üzleti alkalmazások és hibrid IT.

A Fujitsu Uvance és 7 kiemelt területe

Vivek Mahajan arra számít, hogy a technológia fejlődése jelentős előrelépést hoz majd a kiemelt területeken a következő tíz évben. Mindenekelőtt a gyors számítástechnikai erőforrások pl. a kvantumszámítógépek; a nagy sebességű és mindenütt jelenlévő hálózatok; a munkafolyamatok automatizálása és az MI-alapú döntéshozás; az információbiztonság; valamint a technológia és a mindennapi emberi élmények konvergenciája fog gyors ütemben fejlődni.

A Fujitsu előadói voltak még Hirotaka Hara, a Fujitsu igazgatója és a Fujitsu Research vezetője, valamint Yoshikuni Takashige, a Fujitsu Technology Strategy egységének vezetője. Ők a Fujitsu technológiai jövőképéről és a fenntartható világ megteremtését szolgáló K+F stratégiáról beszéltek.

A Fujitsu a 2030-ig megjelenő innovációkból indul ki, és onnan visszafelé haladva dolgozza ki a K+F részleg és a többi üzletág jelenlegi stratégiáját. Ez a Fujitsu évente frissített technológiai és szolgáltatási jövőképének lényege. Yoshikuni Takashige elmondása szerint olyan iránytű ez, amely – különösen bizonytalan időkben – értékes segítséget nyújt a vállalatnak a helyes út megkereséséhez. Véleménye szerint mindannyian tapasztaljuk a világjárvány miatti „nagy újraindítás” (great reset) hatását, és ennek köszönhetően az emberek egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a környezetünket, az emberek és a társadalom jóllétét kell prioritásként kezelnünk. Ennek nyomán az üzleti vezetők is világszerte egyre inkább küldetésük fontos részének tekintik a fenntarthatóságot.

Ezzel kapcsolatban Hirotaka Hara a Fujitsu kétféle innovációs jövőképét is érintette: „a kutatások átalakulását,” valamint „a digitális technológiák és humán-/társadalomtudományok” konvergenciáját.

A kutatásokat véleménye szerint minden területen fel kell gyorsítani. A nagy sebességű számítógépekbe kvantumtechnológiát integrálva és a „digital annealing” technológiát alkalmazva lehetővé válik a nagy adatsorokat érintő, komplex kombinatorikai problémák megoldása. A Toyota Systemsszel végzett közös fejlesztési projektben például a Fujitsu 3 millió lehetőség közül választja ki a leghatékonyabb útvonalat a nagyszabású logisztikai műveletek optimalizálására. A gyógyszerkutatások területén a Fujitsu a japán PeptiDream biotechnológiai vállalattal együttműködve segít leszűkíteni a Covid19 elleni gyógyszertermékek gyógyszerjelölt molekuláinak számát.

A mesterséges intelligencia is az Uvance kiemelt területe. A kutatási célú MI lehetővé teszi az összetett adatok közötti ok-okozati összefüggések feltárását, és várhatóan segíteni fog a daganatos betegek számára hatékony génterápiás módszerek kidolgozásában.

A humán- és társadalomtudományokat a digitális technológiával integráló „konvergencia” még érdekesebb terület. A társadalmi problémákba beépülnek olyan dinamikus elemek, mint például az emberi viselkedés, és megoldásukat elősegítheti az adatvezérelt intelligencia és az emberközpontú meglátások kombinálása, tette hozzá Hirotaka Hara.

A Fujitsu erre a kihívásra reagálva alkotta meg a „társadalmi digitális iker” fogalmát. Ennek segítségével viselkedési modelleken alapuló forgalomszimulációk alapján értékelhető például a karbonkibocsátás csökkentését célzó szabályok hatása. Ehhez hasonló módon, rugalmasan lehet megvalósítani az egészségmegőrzés és a gazdasági tevékenységek közötti egyensúlyt járvány idején, vagy támogatni a rászorulókat természeti katasztrófa esetén. Yoshikuni Takashige szerint a társadalmi digitális ikrek egyértelműen és meggyőzően segíthetik az érintetteket a fenntarthatóság elérésében.

Az előadásból kiderült, hogy kulcstényezővé vált a bizalom, és a hagyományosan nyereségorientált iparágaknak erre reagálva meg kell változniuk. Yoshikuni Takashige szerint a blokklánc a megfelelő platform a bizalom immateriális értékének biztosításához, és eljött az ideje a konkrét cselekvésnek ezen a területen.

Hatékonyabb internetet mindenkinek

A csúcstalálkozó keynote interjúját Tim Berners-Lee-vel készítették. A világháló feltalálójaként ismert szakember a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettese, Vivek Mahajan kérdéseire válaszolt. A mélyreható beszélgetés több területet is érintett, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.

Tim Berners-Lee elmondta, hogy úgy találta ki a webet, hogy „bárki számára bármi” lehessen, és szorosan követi, hogy még ma is így működik-e. Sok kihívást lát a világháló jelenlegi működésében. A 2016-os amerikai választások során például az emberek pszichológiai manipulálására használták az internetet, és a kiberbűnözés, illetve a félretájékoztatás elharapózott. Nehéz lesz ezt teljesen helyrehozni – vonta le a következtetést.

A személyes adatok kezelésével kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki. Az emberek adatait most már arra használják fel, hogy egyénileg célzottan manipulálják őket. Az emberek által a közösségi médiában létrehozott adatokat elszigetelten kezelik, így azok nem vihetők át más platformokra. Az ilyen adatkezelési problémák megoldására indította el Tim Berners-Lee 2016-ban a Solid Projectet.

A Solid Project egy olyan mechanizmus, amelynek segítségével minden személyes adat – például a közösségi médiában közzétett bejegyzések, fényképek, orvosi adatok, hitelkártyaadatok stb. – egy „Solid Podban” tárolódnak, és az egyén dönthet arról, hogy ki és hogyan használhatja fel őket. A rendszerrel vállalatok is támogathatják munkavállalóikat – a belgiumi flamand önkormányzat például már csatlakozott a Solid Projecthez. Egy ilyen rendszer alkalmazásával bizalom alakulhat ki az adatgazda és a felhasználó között, és ösztönözni lehet az adatok további megosztását. Ez különösen hasznos olyan területeken, mint az orvosi kutatás vagy az üzleti élet.

Tim Berners-Lee szerint az internet realitása a járvány idején mutatkozott meg teljes valójában. Bár a világháló összekapcsolta az embereket, az Egyesült Királyságban csak a gyerekek egyharmada rendelkezett teljes körű internethozzáféréssel a távoktatáshoz. A következő egyharmadnak egyáltalán nem volt internethozzáférése, a harmadik egyharmadnak pedig nem álltak rendelkezésére jól működő eszközök. Törekednünk kell az internet hatékonyságának növelésére, de annak is tudatában kell lennünk, hogy ha nem foglalkozunk a digitális szakadék kérdésével, és nem változtatjuk meg a jelenlegi helyzetet, áthidalhatatlanokká válnak a különbségek.

A munkahelyi produktivitás kulcsa a munkavállalói élmény

fujitsublog.jpg

A világban jelentős változás zajlik. Átalakul az emberek életstílusa, és a vállalati működésnek is igazodnia kell ehhez.

Meghatározóvá vált a hibrid munkavégzés. Ahogy egyre több ember kezd el rugalmasan dolgozni, a digitális technológia is mind fontosabb szerepet játszik a vállalati működésben, együttműködésben és az ügyfelek kiszolgálásában. Ahhoz azonban, hogy ez az új modell sikeresen működhessen, előtérbe kell helyezni a munkavállalói élményt.

A többé már nem a HR-csapatok vagy egyes részlegek kizárólagos hatáskörébe tartozó munkavállalói élmény megteremtéséhez együttműködő szemléletre van szükség az üzleti vezetők és az informatikai vezérigazgató-helyettes (CIO) részéről. Ez volt a digitális átalakulásról készített 2021-es globális vizsgálatunk jelentésének egyik alapvető megállapítása. A kutatásból az is kiderült, hogy a pénzügyi vezetők 64%-a és a kiskereskedelmi vezetők 58%-a számít arra, hogy beosztottai a továbbiakban is munkaidejük több mint 40%-ában távolról fogják végezni munkájukat.

Egy olyan gazdaságban, amelynek gyorsan kell alkalmazkodnia a hirtelen változásokhoz, hogyan tudjuk a munkavállalói élményt az új trendhez igazítani?

Blogbejegyzésemben foglalkozom a napjaink vállalati előtt álló kihívásokkal, és négy módszert ismertetek, amelyek segítségével a szervezetek minden szempontból támogatni tudják a pozitív munkavállalói élményt.

Emberközpontú szemlélet

Azt már korábban is feltételeztük, hogy az elkötelezettebb munkavállalók elégedettebbek és produktívabbak. A változó munkavégzési minták és elvárások nyomán azonban a munkavállalói élmény fogalma is kitágul.

Az emberközpontú szemléletnek nem csupán a digitális átalakulásra, hanem a munkavégzés minden aspektusára ki kell terjednie, a szociális és kulturális értékektől kezdve a fizikai környezetekig.

A továbbiakban elengedhetetlen, hogy az üzleti vezetők felhasználói nézőpontból figyeljenek oda a munkavállalók véleményére. Ezen túlmenően a munkavállalói élményt mérni is kell, és nem elég feltételezni, hogy a dolgozók rendelkezésére bocsátott eszközök jól működnek.

A változó elvárások által okozott kihívások

A technológiai forradalom és a munkavégzési minták változása nyomán egyre több munkavállalóra igaz, hogy többet vár el a munkaadójától.

Ráadásul a munkaerőpiacra most belépő fiatalabb generációnak mások az elvárásai a munkaadóval szemben, mint az előzőeknek. Nagyra értékelik a vállalkozó szellemet, és nagyobb szabadságot követelnek a munkavégzés helyét és idejét illetően.

Ez a változás a szervezetek előtt álló egyik legnagyobb kihívás is egyben. Megnehezíti a kielégítő munkavállalói élmény nyújtását, hiszen ami jó az egyik személynek, nem lesz feltétlenül optimális egy másik számára.

Felmerül a kérdés: hogyan tudják a szervezetek biztosítani minden munkavállaló számára a sikeres munkavégzéshez szükséges erőforrásokat úgy, hogy közben az üzleti növekedést is elősegítsék.

Másrészt, az óriási szakemberhiány közepette a tehetséges munkavállalók szabadon eldönthetik, hol szeretnének dolgozni, és a szervezetek által kínált munkavállalói élmény értékelése a döntési folyamat fontos része.

Napjaink munkavállalói rugalmasan szeretnének dolgozni, úgy, hogy ez egyéb szükségleteiknek és érdeklődési körüknek is megfeleljen.

Ha egy vállalat nem rendelkezik pozitív munkavállalói élményt biztosító szabályokkal, nem lesz képes megszerezni és megtartani a megfelelő készségeket a szervezeten belül, és ennek az üzleti eredmények látják kárát.

A kihívások legyőzésének négy módja

A pozitív munkavállalói élmény nyújtásához négy oldalról közelíthetünk.

  1. A digitális élmény

A vállalatoknak figyelembe kell venniük, milyen élményt nyújtanak a munkavállalóiknak a feladatvégzéshez általuk használt eszközök, termékek és szolgáltatások. A digitálisan fejlett társadalomban az emberek többsége már megtapasztalta, mennyire zökkenőmentesen használhatók az okostelefonok a mindennapi életben. Ma már ehhez hasonló, fogyasztóközpontú élményt várnak el a munkahelyi eszközöktől és szolgáltatásokról is. A digitális eszközök megfelelő használatával a vállalatok elérhetővé tehetik ezt. Nemrég beszélgettem például ügyfelekkel a Microsoft Viva munkavállalóiélmény-platformról, amely egyetlen munkafolyamatba fogja össze a kommunikációt, az erőforrásokat, a tanulási eszközöket és az információkat, hozzásegítve ezzel a felhasználókat és a vállalatokat az eredményes működéshez. A platform javaslatokat is tesz a produktivitás és a jóllét javítására.

A munkavállalói élménnyel kapcsolatos kihívások legyőzése azonban nemcsak az eszközökre szorítkozik. A vezetőknek a szervezetükben tevékenykedő embereket figyelembe véve azt is át kell gondolniuk, hogy nekik mire van szükségük munkakörük sikeres betöltéséhez.

  1. Az irodai környezet fizikai elemei

A vállalatoknak a munkavállalóknak biztosított fizikai környezetre is oda kell figyelniük: vajon elősegíti a napi szintű produktivitásukat? Vannak megfelelő terek a kollégákkal folytatott együttműködéshez? A tárgyalókban rendelkezésre állnak eszközök ahhoz is, hogy a távolról vagy hibrid módon dolgozó kollégák is bekapcsolódjanak a megbeszélésekbe? Ezek a feltételek mind-mind nélkülözhetetlenek a pozitív munkavállalói élményhez.

  1. Vállalati kultúra

A hibrid munkavégzés világában kultúraváltásra van szükség. Ha ez nem történik meg, csorbulhat a vállalat hírneve, vagy felmondhatnak a tehetséges munkatársak. Az új idők követelményeihez való igazodáshoz a vezetőknek határozott álláspontot kell hirdetniük, és értékközpontú kultúrát kell meghonosítaniuk, amely révén kiemelkedhetnek a versenytársak közül. A kultúraváltás legfontosabb értékei: empátia, kapcsolat, átláthatóság, kommunikáció, valamint a pozitív hatás és cselekvés iránti elkötelezettség. Ezen értékek birtokában a szervezet hűséget és bizalmat építhet a hibrid munkavállalók és a különböző földrajzi helyszíneken működő csapatok körében.

  1. Biztonság és megfelelés

A biztonság és a megfelelés az üzleti működés fontos tényezői – különösen, ha egyre több ember dolgozik különböző helyszínekről. A szervezeteknek az első naptól kezdve át kell gondolniuk, milyen hatást gyakorolnak a biztonsággal és a megfeleléssel kapcsolatos intézkedéseik a munkavállalói élményre.

A vállalatoknak törekedniük kell a biztonsági határvonalak kiterjesztésére. Ezt anélkül kell megtenniük, hogy túl sok akadályt és gátat építenének a rendszerbe a távmunkások számára, mert a túl sok korlátozás rossz munkavállalói élményhez vezet, és az intézkedések megkerülésére ösztönözhet.

A munkavállalói élmény mérése

A munkavállalói élmény mérésekor az embert kell előtérbe helyezni a puszta IT-szempontok helyett. Meg kell ismerni, kik dolgoznak a szervezetnél, és hogyan tudjuk számukra a legjobb esélyt biztosítani az elégedett és produktív munkavégzéshez. Ez hozzájárul a vállalat túléléséhez és jövőbeni sikeréhez.

A digitális élmény kezelésére és monitorozására alkalmas szoftverek, pl. a Microsoft Productivity Score, az Endpoint Analytics, a Viva és a DEM együtt is jól bevethetők a használt eszközök és Microsoft alkalmazások által nyújtott munkavállalói élmény mérésére. Az élményre vonatkozó eredmények aztán összehasonlíthatók az iparág hasonló szervezeteinek számaival annak megállapításához, hogy megfelelő-e a nyújtott élmény.

Az üzleti vezetőknek azt is át kell gondolniuk, milyen különböző perszónák dolgoznak a szervezetüknél, mivel ami az egyik személy számára megfelelő, nem biztos, hogy egy másik számára is az. Egy frontline munkatárs és egy hagyományos irodai dolgozó például lehet, hogy eltérő munkavállalói élményt vár el, amit eltérő módon is kell nyújtani és mérni.

„A munkavállalók által napi szinten kezelt személyre szabott adatok kulcsszerepet játszanak az egyedülálló és biztonságos munkavállalói és ügyfélélmény nyújtásában” – mutat rá Andy Baines, a Fujitsu Egyesült Királyságért és Írországért felelős vezető biztonsági mérnöke.

Ám a vállalatoknak nem kell egyedül szembenézniük ezekkel a kihívásokkal. A felmérés elvégzése után a megfelelő partnerkapcsolatok kiépítésével minden szervezet magasabb szintű XLA-t (experience level agreement) tud elérni, a partnerek és a csapatok pedig ösztönzve érezhetik magukat arra, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokon keresztül javítsák a munkavállalói élményt.

Előretekintés

Ahogy társadalmunk egyre tudatosabbá válik a környezettel, a szervezetek társadalmi hatásával és felelősségével kapcsolatban, elkerülhetetlenül meg fog változni a szervezetek működésének módja, és ebben nagy szerepet játszik majd a munkavállalói élmény is.

Az új technológiák (pl. kiterjesztett és virtuális valóság, metaverzum) megjelenésével egyre nehezebb lesz előre jelezni az ügyfélélmény jövőbeni alakulását.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a tisztán produktivitásnövelő megoldások helyett az emberek elkezdenek majd olyan eszközöket és technológiákat fejleszteni, amelyek biztosítani fogják számukra a kívánt munkavállalói élményt. Végül pedig, a produktivitás nem lesz más, mint a nagyszerű munkavállalói élmény természetes mellékterméke.

Nyilvánvaló, hogy a munkavállalói élmény egyre nagyobb fontosságra tesz szert, és az üzleti vezetőknek gyorsan kell reagálniuk, ha magasan képzett munkavállalóik megtartása mellett  újakat is szeretnének felvenni.

Nézzen utána, hogyan támogathatná a Fujitsu és a Microsoft az emberközpontú modern munkahelyi környezet megteremtését az Ön munkavállalói számára.

A gyártóipart 2022-ben alakító digitális trendekről

Életünk és megélhetésünk szédítő változásokon esett át az évtized kezdete óta.

Miközben ezek számos iparág működését feje tetejére állították a világ minden táján, azokra a szektorokra is felhívták a figyelmet, ahol elengedhetetlen a digitális átalakulás.

A digitális innováció üteme azóta csak tovább gyorsul, hiszen a vállalkozások mindent megtesznek azért, hogy nyitottan fogadják az időszak kihívásait.

E trend alól a gyártószektor sem kivétel. Az új technológiák átalakítják a vállalatokat az üzemi működés és a felsővezetés szintjén egyaránt.

Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk, mi zajlik pontosan a gyártás világában, és megszűrjük, illetve rangsoroljuk, mi fontos igazán az ellátási láncok, a működés és a kultúra pozitív átalakításához.

Ebben a blogban felvázolok néhány olyan átfogó trendet, amelyek már 2022-ben is alakítják a működést – és bemutatom, hogyan enyhíthetik a gyártóvállalatok a kockázatokat és ragadhatják meg az új lehetőségeket az év hátralévő részében (és azon túl).

 

Egyre gyorsabban terjedő digitális technológiák

A munkaerő öregszik, és a szervezetek nehezen találnak megfelelő szakembereket a gyárakba és az IT-részlegekre. Ugyanakkor a világjárvány a vásárlási viselkedésben is változásokat hozott.

Ezek a változások gyorsítják a digitális technológiák elterjedését. Ez a jelenség befolyásolni fogja a gyártásért felelős felsővezetők és a gyárigazgatók döntéseit, amikor megpróbálják valós idejű információkkal ellátni az üzemeket. Ha igénybe veszik a különböző támogató technológiákat, és beágyazzák folyamataikba a mesterséges intelligenciát, a gépi tanulást és a kiterjesztett valóságot, kisebb munkaerővel is boldogulhatnak, megőrizhetik hatékonyságukat, és lerövidíthetik a piacra lépési időt.

Rendszerintegrátori szerepköre mellett a Fujitsu hálózati kommunikációs berendezések szállítója is. Egy kiterjesztett valóságra épülő megoldás használatával 42%-kal sikerült csökkentenünk berendezéseink összeszerelési idejét, ami javította produktivitásunkat, és lerövidítette az átfutást. Ahhoz, hogy a vállalatok el tudják érni céljaikat az év hátralévő részében (és az után) a legjobb technológiákat kell bevezetniük, és stratégiai partnerekkel kell együttműködniük. Ilyen partner lehet számukra a Fujitsu SAP Services.

Egyre ambiciózusabb fenntarthatósági célok

Ebben az időszakban a fenntarthatóság volt a jelszó – és nem véletlenül, különösen a gyártóiparban. Ráadásul ez a trend folytatódik, mivel a szervezetek és a kormányok is egymás után vezetik be a bolygónk védelmét szolgáló fenntarthatósági szabályzatokat és megoldásokat.

A befektetők egyre gyakrabban alkalmaznak környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) megoldásokat a főbb kockázatok és növekedési lehetőségek azonosítását célzó elemzési folyamat részeként – valamint szénlábnyomuk csökkentésére. Ennek szerves része az energiafelhasználás monitorozása. Fontos szerepet játszanak a folyamatban a gépi tanulási és az MI-technológiák, amelyek az erőforrás- és energiapazarlás mérséklésével elősegítik a szénlábnyom csökkentését.

Fontos lesz a robotalapú folyamatautomatizáció (RPA)

A munkaerőhiány okozta nehézségek miatt központi szerep hárul a robotalapú folyamatautomatizációs modellekre. Az RPA átalakítja a vállalati működést. Lehetővé teszi a szervezetek számára bizonyos típusú munkafolyamatok teljes automatizálását, csökkentve ezáltal a költséges manuális feladatokra fordított időt, és növelve a küldetéskritikus munka elvégzésére fordított erőfeszítéseket. Az RPA-t mind gyakrabban használják az ellátási lánc folyamatainak automatizálására, mivel egyre ritkábban fordul elő, hogy egyszerre öt gépkezelő dolgozzon egy soron.

Lendületet kap az edge számítástechnika

A világ gyors ütemben áll át a digitális technológiára. Bár sok gyártóvállalat nem szívesen helyezi át gyártási folyamatait a felhőbe, az edge számítástechnikára fontos szerep vár 2022-ben.

Az edge számítástechnika a hálózat pereméig kiterjeszti a felhőalkalmazások képességeit, a hálózati működést és az adattárolást. Lehetővé teszi üzleti logika alkalmazását a felhőszolgáltatásokból letöltött adatok és a dolgok internete (IoT) által feltöltött adatok között. Azt is lehetővé teszi, hogy a gyártóvállalatok a forráshoz közel telepített fejlett robotikai és M2M kommunikáció segítségével automatizálják a gyártóüzemek és az ellátási lánc folyamatait ahelyett, hogy először a szerverre kellene küldeniük az adatokat elemzésre a további reagáláshoz.

A gyártóüzemben végzett valós idejű adatgyűjtés, -elemzés és intézkedés lényeges előnyökkel jár. A kevesebb leállásnak, a karbantartás pontos előrejelzésének és a javuló általános termékminőségnek köszönhetően növekszik az áteresztőkapacitás és a termelési teljesítmény, csökken a költség és a hulladékmennyiség. Ha a gyártóipari vállalatok vezetői nem aknázzák ki az e technológiában rejlő előnyöket, cégük le fog maradni a piaci versenyben.

5G

Az 5G technológia körül világszerte elég nagy a felhajtás. Tagadhatatlan, hogy több ágazatban, köztük a gyártóiparban is értékes előnyöket kínál. Például amikor a vállalatok új üzemcsarnokokat építenek, kedvező beruházásmegtérülés érhető el, ha a hagyományosabb megoldások helyett az 5G bevezetése mellett döntenek.

Bár a közcélú 5G hálózatokat belföldi és globális szinten is egyelőre még mindig csak építik, már működnek privát 5G hálózatok, és a gyártóvállalatok keresik az értékteremtésre alkalmas konkrét használati forgatókönyveket. A gyártócégek gyakran anélkül vezetnek be új technológiákat, hogy világosan összekapcsolnák őket az üzleti eredményekkel. Pedig mindig az üzleti értékből kell kiindulni – és ha bebizonyosodott, hogy az új képesség értéket teremt, gyorsan el is fog terjedni. Az 5G és az edge számítástechnika párosa felgyorsítja a gyártóvállalatok digitális átalakulását.

Metaverzum? Érdemes odafigyelni rá!

A metaverzum fontos szerepet fog játszani az ipari gyártás és a folyamattervezés terén. Az új gyártóüzemek tervezésekor a vállalatok megtehetik, hogy először egy virtuális üzemet építenek meg és tesztelnek a metaverzumban. A terv ezután áteshet a termékfejlesztés folyamatán és véglegesíthető még azelőtt, hogy a fizikai világban is ténylegesen megépülne.

Ezzel a technológiával a vállalatok gyorsan felmérhetik az új termékek értékét, a gyártóüzemek és a folyamatok hatékonyságát és azt, milyen gyorsan kerülhetnek piacra az új termékek. A metaverzumba való belépésre még várni kell egy ideig, de a lehetőségnek kétségkívül komoly jövője van, és áttörést jelentő fejlődést hoz majd az iparágban.

Az Ön cégének megfelelő megoldás kiválasztása

Fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen kulturális különbségek állnak fenn egy céges szintű IT-részleg és egy olyan nagyvállalat között, amely több üzemmel is rendelkezik a világ különböző pontjain. Ezért minden szervezetnek máshogy kell megközelítenie a digitális átalakulást, amiben lehetnek kihívások.

Ahogy a vállalatok igyekeznek a legtöbbet kihozni lehetőségeikből a világjárvány idején, azok a szervezetek, amelyek nem alkalmazkodnak elég gyorsan a változó üzleti feltételekhez, nehezen tudnak piacon maradni. Ezért fontos, hogy a szervezetek olyan szolgáltatásokba fektessenek be, mint például a Fujitsu SAP megoldásai, amelyek segítségével 2022-ben és azután is sikeresen működhetnek.

Ha érdekli, hogyan fejleszthetné tovább működését a Fujitsu okosgyár-keretrendszerével (Smart Factor Framework) keressen minket!

Raymond Russ

a Fujitsu központi irodájának okosgyártásért és a IIoT megoldások piaci bevezetéséért felelős vezetője

Ray a Fujitsu Americas Smart Factory megoldásokért felelős vezetője. Számos olyan gyártóipari megoldás kidolgozásában játszott kulcsszerepet, amelyek fejlődő szoftvertechnológiákkal ötvözik a feldolgozóipari folyamatok kiterjedt és mélyreható ismeretét. Ray az Ipar 4.0 és a digitális okosgyár-megoldások elismert szakértője. Közreműködik a Global Manufacturers szabványalkotási folyamataiban a Connected Factory Initiative (CFX), az Industrial IoT és a digitális gyári platformok területén. A partnerekkel, ügyfelekkel, gyártólétesítményekkel, üzletfejlesztési és műszaki csapatokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően Ray egyformán jártas az új I4.0 technológiák (mesterséges intelligencia, kiterjesztett és virtuális valóság, vizualizáció, fejlett mikroelektronika) gyakorlati bevezetésében és a stratégiai fejlesztési ütemtervek kidolgozásában.

Fenntartható gyártás: a bor vízzé változtatása

A nagy problémákat innovatív módon kell megoldani. Márpedig aligha létezik nagyobb probléma a globális vízválságnál. Világszerte mintegy 4 milliárd ember tapasztal vízhiányt legalább az év egy hónapjában. És egészen 2012-ig legyőzhetetlen kihívásnak tűnt a méltányos vízelosztás és a fenntartható vízfogyasztás megvalósítása.

2012 volt az az év, amikor egy haladó gondolkodású szervezet, a Botanical Water Technologies vette a bátorságot, hogy más irányból közelítse meg a problémát. Szabadalmaztatott technológiája a zöldségek, a gyümölcsök és a cukornád evaporációs folyamata során normál esetben nem hasznosított vizet szűri ki és tisztítja meg további felhasználásra. 

A Botanical Water azonban azzal is tisztában volt, hogy a forradalmi technológiát skáláznia kell ahhoz, hogy képes legyen hozzájárulni a vízválság megoldásához. Napjaink komplex és gyorsan változó üzleti környezetében egyetlen vállalat sem tudja egyedül megváltoztatni a világot. Ezért a Botanical Water Technologies is olyan partnerkapcsolatot keresett, amelynek keretében más innovátorokkal közösen létrehozhat valami egészen új dolgot: a globális víztőzsdét. A fenntartható üzleti átalakulás terén nagy tapasztalatokkal rendelkező Fujitsu ideális partnernek bizonyult a terv megvalósításához.

Célzott innováció

Több mint 2,3 milliárd ember él vízhiányos országokban, és nem fér hozzá emberi fogyasztásra és mezőgazdasági termelésre is alkalmas, megbízható vízhez.

Függetlenül attól, hogy vízhiány által érintett térségben élünk-e vagy sem, a Fujitsu szerint mindannyiunk közös érdeke a globális ökoszisztéma védelme. Ezért elkötelezetten segítjük ügyfeleinket az olyan fenntartható megoldások kidolgozásában, amelyek segítségével kezelhetik a klímával összefüggő problémákat, és a fenntartható nyereségtermelés mellett a környezet és társadalom fenntarthatóságához is hozzájárulnak.

A Botanical Waterhez hasonló vállalatokkal végzett közös munkánk bizonyítja, hogy a célzott és fenntartható innovációra törekvő szervezetek radikálisan új ötletekkel állhatnak elő a globális léptékű kritikus problémák orvoslására.

A bor vízzé változtatása

Bár a többség valószínűleg a víz borrá változtatásában látna inkább értéket, a Botanical Water ezt másként gondolta. Mi lenne, ha sikerülne kiszűrni és megtisztítani az élelmiszer- és italgyártás során keletkező hulladékvizet, és biztonságos, tiszta ivóvizet készíteni belőle? Azaz a szó szoros értelmében vízzé változtatni a bort?

Összességében véve több millió liter vízfölösleg keletkezik a cukor, a paradicsompüré vagy éppen a gyümölcslé-koncentrátumok gyártásakor alkalmazott evaporációs eljárás során. Olyan vízről van szó, amelytől sokszor jelentős ráfordítások árán és a környezetre ártalmas módon igyekeznek megszabadulni.

A Botanical Water csapatának becslése szerint a fenntarthatóan gondolkozó zöldség- és gyümölcslékoncentrátum-készítők, a cukorgyárak és a szeszfőzdék akár háromezer milliárd (1012) liter ivóvizet is képesek lehetnek előállítani évente a gyártás során keletkező hulladékvízből, ha víztisztítási technológiát telepítenek feldolgozóüzemeikbe.

A célzott és fenntartható innováció segítségével a Botanical Water egyszerre oldotta meg a hulladékkezelés és a vízhiány problémáját – átültetve a gyakorlatba a körforgásos gazdaság alapelveit.

Forradalmi ötletből világmegváltó innováció

Bár a Botanical Water technológiáját vegyészmérnök fejlesztette ki, a növényi vízkinyerés a Terry Paule-lal létrehozott partnerkapcsolatnak köszönhetően vált világszinten skálázható megoldássá.

A Findex piacvezető ausztrálázsiai integrált pénzügyi tanácsadó és könyvelési szolgáltatócég alapítója és elnöke, Terry Paule az ötleteik kereskedelmi megvalósításához szükséges operatív keretrendszer kialakításában segíti a vállalatokat.

Ő szabadalmaztatta az innovatív víztisztítási technológiát és dolgozta ki a gyártási folyamatokat a korábban felhasználásra alkalmatlan hulladékvíz biztonságos tisztításához, értékesítéséhez és forgalmazásához.  Így született meg a Botanical Water, és vált forradalmi ötletből világmegvált(oztat)ó megoldássá.

„Amikor először álltunk ki előadni, senki nem hittel el, hogy tényleg lehet így vizet előállítani” – meséli Terry Paule. „A technológia túl jó volt ahhoz, hogy megtartsuk magunknak. Pont az ellenkezője volt a célunk. A világon mindenkivel meg akartuk osztani az új vízforrást.”

Ahhoz, hogy a körforgásos modell globális legyen, a vállalatnak valami másra is szüksége volt: a vízkereskedelmet támogató digitális infrastruktúrára. Ezen a ponton csatlakozott a fenntartható gyártási partnerséghez a Fujitsu.

Technológia a gyakorlatban működő megoldásokhoz

Egyszerű lett volna azonnal hozzálátni a technológia megvalósításhoz a Botanical Waterrel, de a Fujitsu nem így működik.

„Nem csak a technológiával foglalkozunk” – mutat rá Frederik De Breuck, a Fujitsu Belgium digitalizációért felelős és technológiai vezérigazgató-helyettese és a Fujitsu Global nagyvállalati blokklánc-megoldásközpontjának vezetője. „Tisztában vagyunk vele, hogy az innováció 80%-ban az adott üzleti probléma megoldásáról, 20%-ban pedig a kapcsolódó technológia szállításáról szól. Ökoszisztémát hoztunk létre ennek a megvalósítására.”

A Fujitsu filozófiája összhangban volt a Botanical Water elképzeléseivel. „Azért választottuk a Fujitsut, mert tetszett, hogy ők nem öncélú módon, hanem a valós problémák megoldását szem előtt tartva szállítják nekünk a technológiát” – fogalmaz Terry Paule.

A Fujitsu szerint a valóban fenntartható üzleti átalakuláshoz bizalmi alapokon nyugvó, egyenrangú partnerkapcsolatot kell kiépíteni az ügyfelekkel.

Ezért a Botanical Water csapatával együttműködve igyekeztünk megismerni a technológiájukat, a céljaikat és az előttük álló kihívásokat.

Azonnal láttuk, milyen óriási lehetőségek rejlenek a Botanical Water koncepciójában.

Lehetőséget biztosít a gyümölcslékoncentrátum-készítők, a cukorgyárak és a szeszfőzdék számára a hulladékvíz mennyiségének csökkentésére és a zárt láncú gyártási folyamatok bevezetésére. Ezzel együtt az élelmiszer- és italgyártók és palackozók fenntartható vízforrásként vehetik igénybe a Botanical Watert környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) célkitűzéseik eléréséhez.

Az új megoldás segít teljesíteni a jó növekedési kilátásokkal rendelkező startupokkal szemben támasztott kereskedelmi követelményeket, és lehetővé teszi, hogy a vállalatok üzleti gyakorlatukon keresztül jobb hellyé tegyék a világot.

Maga a keletkező víz pedig többféleképpen hasznosítható. Felhasználható az iparban és alapanyagként – az italgyártó cégek például a Botanical Water segítségével elkerülhetik a vízkivételt a talajvízből és a víztartó rétegekből a vízhiányos régiókban. De akár palackozható és kiskereskedelmi termékként értékesíthető is a víz – ami értékes erőforrásokat takarít meg az évente 53 milliárd liter palackozott vizet forgalmazó piacon.

Ezenkívül emberbaráti célokat is szolgálhat a projekt, ha a vállalatok biztonságos és fenntartható vizet adományoznak a krónikus vízhiánytól szenvedő vagy a biztonságos ivóvízhez nem vagy csak korlátozott mértékben hozzáférő helyi közösségeknek. A vízhiányos régiókban a víz visszajuttatásával a vállalatok ellensúlyozhatják belső vízfelhasználásukat, és megpróbálhatnak pozitív nettó hatást gyakorolni ökoszisztémájukra.

A Botanical Waternek az újrahasznosítható víz biztonságos kereskedelméhez is módszert kellett keresni. Miután mélyrehatóan és átfogóan megismertük a vállalatot, emberközpontú co-creation programot indítottunk azzal a céllal, hogy olyan fenntartható vízkereskedelmi megoldást dolgozzunk ki, amely az első naptól kezdve jól fog működni a valós környezetben – hosszabb távon pedig továbbfejleszthető.

Így született meg a Botanical Water Exchange (BWX) egyedülálló blokklánc-alapú vízkereskedelmi platform.

„Végiggondoltuk, hogyan tudnánk zökkenőmentessé tenni a vízkereskedelmet, és felismertük, hogy az utóbbi években azok az Airbnb-hez és Uberhez hasonló diszruptív technológiák voltak igazán sikeresek, amelyeknek sikerült összekapcsolniuk a kínálatot és a keresletet” – hangsúlyozza Terry Paule. „A Fujitsuval közösen olyan platformot hoztunk létre, amely képes kezelni a helyi gyártást, a minőségi tanúsítványokat, megbízható ütemterveket készít, és a résztvevők közötti digitális szerződések keretében segíti a tranzakciók lebonyolítását.”

Bizalomépítés a víztőzsdén

A Botanical Water Exchange egyértelmű üzleti tervre épül. Fő célja, hogy a meglévő vízforrások életképes alternatívájává tegye a botanikai vízkinyerési modellt.

A megoldás telepítésével a vállalatok meg tudták tisztítani a gyümölcsökből és zöldségekből származó vizet, de egy sem rendelkezett közülük a nagy mennyiségű tiszta víz tárolására alkalmas kapacitással. Ezért más cégekkel és közösségekkel kellett hálózatot kiépíteniük annak érdekében, hogy a víz ne menjen ismét veszendőbe.

Ám a tisztított víz értékesítése sem volt egyszerű feladat. Az újrahasznosított víznek fenntarthatónak kell lennie. Ha a fél világon át szállítjuk, eltűnik a környezetvédelmi előny. A BWX-nek nettó zéró vízkereskedelemre kellett törekednie, vagyis össze kellett kapcsolnia az eladókat a helyi vevőkkel, és a rendelkezésre álló vízkínálathoz igazodó dinamikus árképzéssel maximálni a víz elérhetőségét.

Ahhoz, hogy a helyi vevők és eladók megismerjék egymás igényeit, meg kellett teremteni az adatok láthatóságát. Ehhez a FUJITSU Track and Trust osztott főkönyvi technológiáját alkalmazva építettük ki a tőzsdei környezetet. Az így elért megváltoztathatatlanság garantálja, hogy a BWX minden felhasználója ugyanazokat a valós idejű adatokat lássa, és végponttól végpontig követni tudja a szerződéses tranzakciókat. Így a létrejön a bizalom a víztőzsde új világának szereplői között.

Az iparági szabványok betartása

Az átláthatóság mellett a közösen fejlesztett, blokklánc-alapú Botanical Water Exchange további előnye volt, hogy növelte az ügyfelek bizalmát a körforgásos gazdaságban.

A víz előállításához, továbbításához és megvásárlásához kapcsolódó összes adat biztonságosan, központilag dokumentálva van. Ha egy vállalat befektet a Botanical Water technológiába, termelőegységüket digitális eszközként felveszik a blokkláncba. Az egységektől érkező adatokat IoT-érzékelők validálják és replikálják a blokkláncban. Így minőségellenőrzési mechanizmusokat lehet bevezetni, és a tanúsítványok is elmenthetők, amelyek igazolják, hogy minden lépés az iparági szabványoknak megfelelően történt.

Miközben a vízelőállítási folyamatok, a rendelkezésre állás és a tőzsdei tranzakciók feldolgozása a blokkláncon zajlik, a fizetést és a logisztikát külön kezeli a rendszer, platformintegráción keresztül. Ez a döntés az üzleti szempontokat a technológiai elé helyező szemléletre épül: a nemzetközi élelmiszer- és italgyártó vállalatok egyelőre még nem bíznak meg teljes mértékben a kriptovalutákban, ezért biztonságosabbnak érzik, ha a pénzügyi tranzakciókat és a vízszállításokat meglévő vállalati rendszereiken keresztül kezelik.

Okosvíz

A Botanical Water Exchange az okosvíz előállítását is támogatja – mégpedig a szó szoros értelmében. A blokkláncba integrált eszközök által generált adatok felhasználásával a Botanical Water és ügyfelei jobb döntéseket hozhatnak saját vállalatuk és a tágabb közösség javára.

„A üzleti szereplők a piacon lezajlott változások miatt 60-70%-kal bonyolultabb döntéseket hoznak ma, mint öt évvel ezelőtt” – jegyzi meg Frederik De Breuck. „A blokklánc lehetővé teszi, hogy jobb üzleti modelleket hozzunk létre a technológia által generált adatokból szerzett felismerések alapján.”

A Botanical Water esetében ezek a felismerések két szinten működnek. Egyrészt a vízforrások megbízhatósága és a beléjük vetett bizalom növelése érdekében támogatják a jövőbeni víztermelés és -felhasználás modellezését az ügyfelek korábbi termelése és fogyasztása alapján. Másrészt pedig az adatokat felhasználó projektfejlesztők a jövőben további olyan innovatív, minőségi alkalmazások kidolgozásában működhetnek közre, amelyek előmozdítják a fenntartható vízgazdálkodás fejlődését.

A partnerség és az együttműködő innováció példája

Amikor a BWX mögötti formabontó gondolkodás mozgatórugóiról kérdezem, Frederik De Breuck Simon Sinek szavait idézve elmosolyodik: „A járda és az úszómedence esetében helyénvaló a biztonság, de ez életben kockázatot kell vállalni, ha el akarunk jutni valahová.”

A Botanical Water kiváló példa arra, hogy a fejlődésre törekvés és az új technológiák meglévő iparágakban való alkalmazása hogyan képes a világot megváltoztató eredményeket produkálni.

A Fujitsu és a Botanical Water együtt olyan modern vízkereskedelmi platformot hoztak létre, amely támogatja a fenntartható víztermelést és -elosztást, ugyanakkor bizonyosságot is garantál, amely számos régióban egyáltalán nem magától értetődő.

A Botanical Water története a partnerség és az együttműködő innováció erejét is jól példázza. Sokan azért ragaszkodunk a megszokotthoz, mert félünk a kudarctól. A céltudatos innováció ugyanakkor a bemenetre (a szándékra) koncentrál a kimenet helyett, és ötvözi egymással a biztonságosabb globális közösségekre vágyó emberek készségeit és erőforrásait. Az érintettek így együtt sokkal többet érhetnek el, mint külön-külön.

„Nem spórolhatjuk meg az erőfeszítést, ha jobb hellyé szeretnénk tenni a világot” – összegez Frederik De Breuck. „A napjaink digitális technológiájának támogatását élvező, fenntartható gyártóvállalatok olyan megoldásokat álmodnak meg, amelyeket mások őrültségnek tartanak. Együtt aztán – két lábbal a földön állva – a gyakorlatban is megvalósíthatjuk őket. A gyártóvállalatok már nem úszhatják meg annyival, hogy megmondják az embereknek, mit kell tenniük. Másokkal összefogva meg is kell valósítaniuk az ötleteket.”

Frederik De Breuck

a Fujtisu Belgium digitalizációért felelős és technológiai vezérigazgató-helyettese, a Fujitsu brüsszeli blokklánc-innovációs központjának vezetője

A Fujitsu Belgium digitalizációért felelős és technológiai vezérigazgatójaként Frederik De Breuck felel azért, hogy szervezete ösztönözze a növekedést és a stratégiai megújulást a hagyományos vállalatok digitalizációján keresztül. Frederik egyben a Fujitsu Global nagyvállalati blokklánc-központját (Enterprise Blockchain and Data Trust Solution Center) is irányítja, amelynek fő célja, hogy azonnal bevethető osztott főkönyvi és blokklánc-megoldásokat hozzon létre, és innovatív módszertanok megalkotásával segítse elterjedésüket a vállalatok körében.

Az új normálison túl – digitális változások a munka, a magánélet és az üzleti működés terén

A Fujitsu nemrég mutatta be új globális üzleti márkája, a Fujitsu Uvance részeként a digitális változások (Digital Shifts) tematikáját. Yuzuru Fukudával a Fujitsu Limited informatikai vezérigazgató-helyettesével és digitális átalakulásért felelős beosztott vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogyan segíti a Digital Shifts koncepció a vállalatok átalakulását és világszerte az embereket a fenntartható társadalom irányába mutató munkavégzés és mindennapi élet során.

Az emberek és az adatok kulcsfontosságúak a változások korszakának átvészelésében

A Covid19 hirtelen és váratlan hatása több évre felgyorsította értékeink és életstílusunk változását. A járvány előtt az emberek viselkedése és értékei meghatározott rutinok (pl. munkába járás, iskolai tanulás) mentén alakultak. A Covid19 azonban alapjaiban megváltoztatta gondolkodásunkat arról, mi tekinthető normális viselkedésnek és értékrendnek. Amellett, hogy normalizálta az otthoni munkavégzést, a távmunka a megbeszélések megtartásának, a dokumentumok elkészítésének, az események megszervezésének, sőt a vezetők és beosztottjaik közötti kapcsolattartásnak a módját is megváltoztatta.

A fentiek nyomán értékeink is változni kezdtek, ahogy alkalmazkodunk az „új normálishoz”. Az „új normálison túl” kifejezés arra a világra utal, ahol tovább folyik a viselkedésmódok és az értékek diverzifikációja és átalakulása. Meggyőződésünk, hogy a változások korszakának átvészeléséhez mindenekelőtt az embereket és az adatokat kell odafigyelnünk. Meg kell értenünk azoknak a nézőpontját, akik a lehető legjobban szeretnének dolgozni és élni, és meg kell ismernünk azokat az adatokat, amelyek agilitásuknál fogva lehetővé teszik a különböző feltételek és változások észlelését. A Digital Shifts pontosan ezt a két nézőpontot állítja a középpontba.

A munka-magánélet átalakulása a munkát és a magánéletet is gazdagítja

Először is vizsgáljuk meg a dolgot az emberek nézőpontjából. Mivel a digitális technológiának köszönhetően a helytől független munkavégzés, tanulás, orvosi ellátás és mindennapi élet is kényelmesebbé válik, az emberek többféle értéket és életstílust tesznek magukévá. Az értékek és a viselkedésmód változása pedig a mindennapi életet és a munkavégzést is átalakítja. Sok foglalkozásnál megszűnnek a fizikai korlátok, jelentősen javul az egyén számára a munka-magánélet egyensúly. A globális távoli technológia és az avatarok kombinálásával például olyan munkakörök és munkakörnyezetek születnek, ahol teljesen irrelevánssá válik a fizikai tartózkodási hely és a munkaidő.

A Fujitsu már 2020 óta sikeresen dolgozik a munkavégzés módját megváltoztató saját Work Life Shift programja megvalósításán.

Work Life Shift

Vezetőink és csapataik már megkezdték a HR folyamatok, az irodai környezetek, az IT-rendszerek, a munkastílusok és -kultúrák átalakítását, ami jelentős változásokhoz vezetett az elmúlt 12 hónapban. A technológia emberközpontú bevezetésével befogadóbb és fenntarthatóbb munkaerőt hozhatunk létre. Javul a produktivitás, a kreativitás és ezzel együtt az ügyfeleknek nyújtott élmény.

A Fujitsu munkatársai körében végzett felmérés szerint több mint 90%-uk úgy érzi, hogy a Work Life Shift program pozitív irányban változtatta meg munkáját és magánéletét. Az elmúlt hónapokban újabb kezdeményezéseket indítottunk, például az értékelési rendszerek megváltoztatása, a vezetői szerepek továbbfejlesztése, a belső közösségi hálózatok újjáélesztése, valamint a modern munkamódszereket támogató felhőszolgáltatások bevezetése terén. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodva most már ügyfeleinknek is hatékony segítséget tudunk nyújtani szerte a világon saját Work Life Shift kezdeményezéseik megvalósításához.

A dolgozói elégedettség javítása mindenütt elősegíti a vállalatok növekedését, és új értéket teremt a társadalom számára.

Az adatvezérelt cégvezetés értékessé teszi az adatokat

A következő lépésben az adatok nézőpontjából szeretném vizsgálni a változásokat. Bár a cégvezetésben négyféle erőforrásra támaszkodunk (emberek, dolgok, pénz és adatok), a változás korában az adatok minden eddiginél nagyobb fontosságra tesznek szert. Ám miközben az adatok mennyisége folyamatosan nő, rengeteg nehéz kihívás akadályozza, hogy az adatokból valós értéket nyerjünk ki.

Előfordulhat például, hogy az adatok a szervezetben elszórtan vannak jelen, nem kapcsolódnak egymáshoz, elavultak, önmagukban nem hordoznak értéket, nem állnak rendelkezésre a hasznosításukhoz szükséges készségek, de még az is, hogy nem digitalizált formában léteznek. Bár az adatokból nem lehet varázsütésre, egyetlen lépéssel értékhez jutni, az nyilvánvaló, hogy az egyre gyorsabb ütemű változások korában erősödik az adatok fontossága.

Adatvezérelt cégvezetés

A Fujitsunál összekapcsoljuk a szervezet különálló rendszereiből származó adatokat és rengeteg külső adatot is elemzünk annak érdekében, hogy megismerjük a szervezet működési környezetét, és új felismerésekhez jussunk.

A globális rizskereskedelmi piacon például a felek közötti hagyományos analóg árucsere és az információk széttagoltsága gátolták az üzleti növekedést. Az eladók és a vevők mellett a rizspiac egyéb szereplőit (pl. a fuvarozókat és a finanszírozókat) is digitálisan összekapcsoló, több iparágra kiterjedő, új kereskedelmi platform létrehozásával jelentősen ki tudtuk bővíteni a globális rizskereskedelem lehetőségeit.

A nem tapasztalatokra és ösztönökre hagyatkozó, adatvezérelt cégvezetés képes összekapcsolni egymással az állandóan változó adatokat és támogatni a tényalapú döntéshozást, átalakítva ezzel a vállalati működést, az iparágat és a társadalmat.

Mire lesz szükségünk az új normálison túl?

Az igazságot tükröző adatok kora elérkezett

Az új normálison túli időszakban alapvető fontosságú lesz, hogy képesek legyünk valós időben, pontosan rögzíteni és átlátni az üzleti helyzeteket, mielőbb hipotézist alkotni és gyorsan cselekedni. A meghozott intézkedések eredményességét adatok segítségével fogjuk monitorozni, hogy szükség esetén korrigálni tudjuk a következő lépésket.

A változás korában a siker fontos előfeltétele lesz a fenti ciklusok gyors végrehajtása. Azzal, hogy megvizsgáljuk az adatokat és kinyerjük belőlük az igazságot, a szervezet egészében javítani tudjuk a vezetőség és a munkatársak rezilienciáját és reagálókészségét. Sok szervezetnél a sikeres digitális átalakulás első fontos lépése valójában annak elérése, hogy a vezetők hajlandóak legyenek „szövetségesüknek” tekinteni az adatokat.

Bár a Covid19 még velünk van, már közeledik a járvány utáni, új korszak. Viselkedésünk és értékeink már jelentősen átalakultak, de az új normálison túltekintve további változások várhatók. A jövőben is az emberek és az adatok közötti kritikus kapcsolatra kell összpontosítanunk. A munka, a magánélet és az üzleti működés digitális átalakulásával búcsút inthetünk a régi normálisnak, és magabiztosan haladhatunk tovább az új normálison túli korszak felé.

Yuzuru Fukuda

informatikai vezérigazgató-helyettes / digitális átalakulásért felelős beosztott vezérigazgató-helyettes

 

Hogyan lehet felgyorsítani az adatok felhasználását és teljesíteni a stratégiai igényeket?

 Regina Moran, a Fujitsu stratégiai projektekért és változásért felelős alelnöke

Az üzleti és a digitális vezetők teljesen eltérően vélekednek arról, hogyan lehet felhasználni az adatokat az ügyfélélmény javítására – mutat rá Regina Moran, a Fujitsu stratégiai projektekért és változásért felelős alelnöke. Ebben a cikkben három olyan „gyorsító” tényezőt mutat be, amelyek segítségével a vállalatok hamarabb válhatnak alapjaikban adatvezéreltté, és eredményesen támogathatják az üzleti stratégiák megvalósítását.

Hogyan hangoljuk össze az eltérő nézeteket?

Meglepő módon sok szervezet még mindig nem tudja felhasználni az adatokat a stratégiai szükségletekhez való alkalmazkodáshoz, a digitális és az üzleti vezetők pedig teljesen eltérően vélekednek erről a kérdésről. Ez a Fujitsu megbízásából, a Microsofttal közösen végzett globális kutatás két legfontosabb megállapítása.

Kiderült, hogy az üzleti (LoB) vezetők digitális társaiknál hatszor nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy az ügyfélélmény személyre szabásának és javításának képességét negatívan befolyásolta a világjárvány kezdete óta jellemző elégtelen adathozzáférés. A percepcióbeli eltérésre további bizonyítékot szolgáltat, hogy – az üzleti vezetők nyilvánvaló elégedetlenségével szemben – a digitális vezetők jóval optimistábbak az általuk szolgáltatott adatok biztonsága, láthatósága, formázása és naprakészsége felől.

Mivel a digitális vezetők (CTO-k, CIO-k és CDO-k) sok szervezetnél többféle szerepkört is betöltenek egyszerre, a kutatás hasznos iránymutatást kínál ahhoz, hogy össze tudják hangolni szerteágazó igényeiket az üzleti vezetőkével. 

Gyorsabb intézkedésre van szükség

A kutatási jelentés – A nagy adatgyorsulás: Napjaink adatokban rejlő lehetőségei és a jövő üzleti sikere (The great data acceleration: Today’s data opportunities, tomorrow’s business success) – több mint 500 felsővezető véleményét vizsgálja kilenc régióban,1 és három gyorsító tényezőt javasol a dolgozóknak, ügyfeleknek és állampolgároknak nyújtott élmény javítására.

A gyorsaságra valóban érdemes hangsúlyt fektetni. Az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos percepcióbeli különbség mellett a vállalatok számára a változás üteme is nehézséget jelent. A digitális vezetők 76%-a szerint a járvány miatt még sürgetőbbé vált az adatstratégia továbbfejlesztése, közel felük (46%) ugyanakkor úgy véli, hogy szervezete az adathozzáférés korlátozottsága miatt nem tudta elérni az előző évre kitűzött célokat. Ha pedig anélkül korrigálják az adatstratégiát, hogy egyértelműen összekapcsolnák az üzleti és működési modellel, a jelenlegi piaci feltételek között borítékolható a kudarc.

Az „alkalmazkodó szervezet” létrehozásának szükségessége

A Fujitsu véleménye szerint a dolog lényege, hogy összekapcsoljuk az adatokat az eredmények befolyásolásának képességével. Úgy tűnik, hogy sok szervezet előtt még hosszú út áll ezen a téren. A járvány továbbra is megmutatja a vállalatoknak, mennyire fontos a digitalizáció és a digitális átalakulást támogató adatvezérelt stratégiák megléte, hiszen ennek révén lesz képes az összes munkatárs feldolgozni az adatokat, és meghozni a szervezet gyors és intelligens alkalmazkodásához szükséges döntéseket.

Kiemelten fontos a csatlakozásra épülő alkalmazkodókészség. Az alkalmazkodó szervezetnek mindenekelőtt akadálytalan hozzáférést kell biztosítania a munkatársaknak az adatokhoz, és meg kell szereznie kell az információk elemzéséhez és gyakorlati hasznosításához szükséges eszközöket és kompetenciákat. Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a szervezetek még mindig nem képesek alkalmazkodni a változásokhoz és reagálni a felhasználók rugalmasság iránti igényére. Továbbra is megfogalmazódik az az elvárás, hogy az adatvezérelt döntéshozás támogatásához jobban összekapcsolt adatforrásokra van szükség. De valójában kevéssé valósul meg a hivatalos és az informális csatornákon keresztül érkező információk „kereszthasznosítása” az így elérhető nagyobb üzleti hatás érdekében.

A három gyorsító tényező

A jelentés három olyan tényezőt határoz meg, amelyek felgyorsítják az adatvezérelt szervezetté válás folyamatát és az üzleti stratégiák eredményes megvalósítását a vállalatoknál:

  • Robusztus és rugalmas adatstratégia
  • Reziliens adatellátási lánc
  • Megnövelt adatberuházások

Sok szervezet indokolatlanul visszariad a valóban alkalmazkodó szervezetté válás jelentette kihívástól. A Fujitsu tapasztalatai szerint azonban a szervezetek többsége már rendelkezik a szükséges előfeltételekkel. Egyáltalán nem arról van szó, hogy mindent ki kellene dobni, és a nulláról újra kezdeni. Információra és pragmatizmusra van szükség ahhoz, hogy lássák, hogyan állnak össze a részek, és alkotnak a korábbinál jobban működő egészet.

A robusztus adatkezelési stratégia és a reziliens adatellátási lánc kialakításához átgondolt szemléletre van szükség. Meggyőződésünk, hogy jobb eredményeket hoz, ha nagyobb átláthatóságot vezetünk be azzal kapcsolatban, hogy ki és mikor fér hozzá az adatokhoz – miközben a kiberbiztonsági intézkedéseket az új munkamódszerekhez igazítjuk.

 

A partnercégek képesek rendelkezésre bocsátani azt a technológiát, amellyel az adatok és az információk mindenkihez biztonságosan eljuttathatók a szervezeten belül. Az adatellátási lánc pedig akár a szervezeti határokon túlra, illetve többféle adatmodellre is kiterjeszthető. Így az adatmegosztás jóval nagyobb horderejű üzleti felismeréseket eredményezhet.          

 

A jelentés teljes szövege ingyenesen letölthető innen: The Great Data Acceleration

 

1 A kutatást a Financial Times vállalatcsoporthoz tartozó Longitude végezte a Fujitsu megbízásából. A válaszadói minta 571 felsővezetőt, azon belül 194 digitális vezetőt és 377 üzleti vezetőt tartalmazott. A kutatásba bevont kilenc régió: Ausztrália, Benelux államok, Egyesült Államok, Egyesült Királyság és Írország, Finnország, Fülöp-szigetek, Kanada, Németország és Szingapúr. A kutatásban részt vevő öt iparág: bankszektor, pénzügyi szolgáltatások és biztosítás; központi kormányzat és védelem; gyártóipar; mobilitás (közlekedés és gépkocsigyártás) és kiskereskedelem.

 

 

süti beállítások módosítása