A Fujitsu 2022. január 19-én és 20-án online esemény formájában megtartotta 2022-es Fujitsu ActivateNow technológiai csúcstalálkozóját.
A téma (Útban a fenntartható világ felé: hogyan formálja a technológia a jobb jövőt) alkalmat adott annak megvitatására, hogyan segíthet a technológiai innováció megoldani olyan komplex problémákat, mint a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, a társadalom kihívásai (pl. az egyenlőtlenségek és az elöregedés) és a világjárvány. Az eseményen bemutatták a Fujitsu kutatás-fejlesztési részlegének élvonalbeli technológiáit, a tudományos élet, a kormányzat, az egészségügy és az IT-ágazat szakértői pedig panelbeszélgetéseken vázolták fel a különböző technológiai területek, köztük a számítástechnika, az MI, az adatkezelés és a társadalom jövőjét és ránk váró kihívásokat.
Most első alkalommal rendezték meg globális szinten a Fujitsu ActivateNow technológiai csúcstalálkozót. Korábban a Fujitsu az éves Fujitsu Laboratories Advanced Technology Symposium (FLATS) keretében értékelte a magas szintű technológiai kutatás-fejlesztés kihívásait. Az idei ActivateNow csúcstalálkozót két régióból, Európából és Észak-Amerikából közvetítették. Az előadók beszámoltak a folyamatban lévő projektek állásáról, kiemelt figyelemmel az „emberközpontú” nézőpontra és olyan fontos témákra, mint a bizalom, az egészséges életmód és a technológia kapcsolata.
Beszámolónk 1. része a csúcstalálkozó előadásairól szól.
Technológiai innováció a fenntarthatóság szolgálatában
Előadásában a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettese, Vivek Mahajan „a sok iparágat és országot érintő összefüggő, rendszerszintű problémákról” beszélt. Közös jövőkép kidolgozására bátorította a vállalatokat, a kutatóintézeteket, a kormányokat és más szervezeteket. Hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó ötletekkel szolgálhat a nyílt, tiszta megoldások kidolgozásához.
A Fujitsu a tavalyi „Fujitsu ActivateNow” alkalmával mutatta be új globális üzleti márkáját a „Fujitsu Uvance-t”, amelynek lényege a fenntartható világ megteremtését támogató ágazatközi partnerkapcsolatok építése. A Fujitsu Uvance hét területre összpontosít: fenntartható gyártás; ügyfélélmény; egészséges életmód; bizalomra épülő társadalom; digitális átalakulás; üzleti alkalmazások és hibrid IT.
A Fujitsu Uvance és 7 kiemelt területe
Vivek Mahajan arra számít, hogy a technológia fejlődése jelentős előrelépést hoz majd a kiemelt területeken a következő tíz évben. Mindenekelőtt a gyors számítástechnikai erőforrások pl. a kvantumszámítógépek; a nagy sebességű és mindenütt jelenlévő hálózatok; a munkafolyamatok automatizálása és az MI-alapú döntéshozás; az információbiztonság; valamint a technológia és a mindennapi emberi élmények konvergenciája fog gyors ütemben fejlődni.
A Fujitsu előadói voltak még Hirotaka Hara, a Fujitsu igazgatója és a Fujitsu Research vezetője, valamint Yoshikuni Takashige, a Fujitsu Technology Strategy egységének vezetője. Ők a Fujitsu technológiai jövőképéről és a fenntartható világ megteremtését szolgáló K+F stratégiáról beszéltek.
A Fujitsu a 2030-ig megjelenő innovációkból indul ki, és onnan visszafelé haladva dolgozza ki a K+F részleg és a többi üzletág jelenlegi stratégiáját. Ez a Fujitsu évente frissített technológiai és szolgáltatási jövőképének lényege. Yoshikuni Takashige elmondása szerint olyan iránytű ez, amely – különösen bizonytalan időkben – értékes segítséget nyújt a vállalatnak a helyes út megkereséséhez. Véleménye szerint mindannyian tapasztaljuk a világjárvány miatti „nagy újraindítás” (great reset) hatását, és ennek köszönhetően az emberek egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a környezetünket, az emberek és a társadalom jóllétét kell prioritásként kezelnünk. Ennek nyomán az üzleti vezetők is világszerte egyre inkább küldetésük fontos részének tekintik a fenntarthatóságot.
Ezzel kapcsolatban Hirotaka Hara a Fujitsu kétféle innovációs jövőképét is érintette: „a kutatások átalakulását,” valamint „a digitális technológiák és humán-/társadalomtudományok” konvergenciáját.
A kutatásokat véleménye szerint minden területen fel kell gyorsítani. A nagy sebességű számítógépekbe kvantumtechnológiát integrálva és a „digital annealing” technológiát alkalmazva lehetővé válik a nagy adatsorokat érintő, komplex kombinatorikai problémák megoldása. A Toyota Systemsszel végzett közös fejlesztési projektben például a Fujitsu 3 millió lehetőség közül választja ki a leghatékonyabb útvonalat a nagyszabású logisztikai műveletek optimalizálására. A gyógyszerkutatások területén a Fujitsu a japán PeptiDream biotechnológiai vállalattal együttműködve segít leszűkíteni a Covid19 elleni gyógyszertermékek gyógyszerjelölt molekuláinak számát.
A mesterséges intelligencia is az Uvance kiemelt területe. A kutatási célú MI lehetővé teszi az összetett adatok közötti ok-okozati összefüggések feltárását, és várhatóan segíteni fog a daganatos betegek számára hatékony génterápiás módszerek kidolgozásában.
A humán- és társadalomtudományokat a digitális technológiával integráló „konvergencia” még érdekesebb terület. A társadalmi problémákba beépülnek olyan dinamikus elemek, mint például az emberi viselkedés, és megoldásukat elősegítheti az adatvezérelt intelligencia és az emberközpontú meglátások kombinálása, tette hozzá Hirotaka Hara.
A Fujitsu erre a kihívásra reagálva alkotta meg a „társadalmi digitális iker” fogalmát. Ennek segítségével viselkedési modelleken alapuló forgalomszimulációk alapján értékelhető például a karbonkibocsátás csökkentését célzó szabályok hatása. Ehhez hasonló módon, rugalmasan lehet megvalósítani az egészségmegőrzés és a gazdasági tevékenységek közötti egyensúlyt járvány idején, vagy támogatni a rászorulókat természeti katasztrófa esetén. Yoshikuni Takashige szerint a társadalmi digitális ikrek egyértelműen és meggyőzően segíthetik az érintetteket a fenntarthatóság elérésében.
Az előadásból kiderült, hogy kulcstényezővé vált a bizalom, és a hagyományosan nyereségorientált iparágaknak erre reagálva meg kell változniuk. Yoshikuni Takashige szerint a blokklánc a megfelelő platform a bizalom immateriális értékének biztosításához, és eljött az ideje a konkrét cselekvésnek ezen a területen.
Hatékonyabb internetet mindenkinek
A csúcstalálkozó keynote interjúját Tim Berners-Lee-vel készítették. A világháló feltalálójaként ismert szakember a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettese, Vivek Mahajan kérdéseire válaszolt. A mélyreható beszélgetés több területet is érintett, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.
Tim Berners-Lee elmondta, hogy úgy találta ki a webet, hogy „bárki számára bármi” lehessen, és szorosan követi, hogy még ma is így működik-e. Sok kihívást lát a világháló jelenlegi működésében. A 2016-os amerikai választások során például az emberek pszichológiai manipulálására használták az internetet, és a kiberbűnözés, illetve a félretájékoztatás elharapózott. Nehéz lesz ezt teljesen helyrehozni – vonta le a következtetést.
A személyes adatok kezelésével kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki. Az emberek adatait most már arra használják fel, hogy egyénileg célzottan manipulálják őket. Az emberek által a közösségi médiában létrehozott adatokat elszigetelten kezelik, így azok nem vihetők át más platformokra. Az ilyen adatkezelési problémák megoldására indította el Tim Berners-Lee 2016-ban a Solid Projectet.
A Solid Project egy olyan mechanizmus, amelynek segítségével minden személyes adat – például a közösségi médiában közzétett bejegyzések, fényképek, orvosi adatok, hitelkártyaadatok stb. – egy „Solid Podban” tárolódnak, és az egyén dönthet arról, hogy ki és hogyan használhatja fel őket. A rendszerrel vállalatok is támogathatják munkavállalóikat – a belgiumi flamand önkormányzat például már csatlakozott a Solid Projecthez. Egy ilyen rendszer alkalmazásával bizalom alakulhat ki az adatgazda és a felhasználó között, és ösztönözni lehet az adatok további megosztását. Ez különösen hasznos olyan területeken, mint az orvosi kutatás vagy az üzleti élet.
Tim Berners-Lee szerint az internet realitása a járvány idején mutatkozott meg teljes valójában. Bár a világháló összekapcsolta az embereket, az Egyesült Királyságban csak a gyerekek egyharmada rendelkezett teljes körű internethozzáféréssel a távoktatáshoz. A következő egyharmadnak egyáltalán nem volt internethozzáférése, a harmadik egyharmadnak pedig nem álltak rendelkezésére jól működő eszközök. Törekednünk kell az internet hatékonyságának növelésére, de annak is tudatában kell lennünk, hogy ha nem foglalkozunk a digitális szakadék kérdésével, és nem változtatjuk meg a jelenlegi helyzetet, áthidalhatatlanokká válnak a különbségek.
