Európa legnagyobb gyártói eseménye zajlott Münchenben idén november 8-án és 9-én. A világ informatikai cégei számára elérhető szakmai találkozók közül kiemelkednek a gyártók saját rendezvényei, hiszen csak a világ meghatározó informatikai vállalatai képesek évente annyi innovációt felmutatni, amivel egy rendezvény egyedül is megtölthető.

Forrás: https://www.flickr.com/photos/fujitsu_de/38227757622/in/album-72157688177571051/

Ez a Fujitsunak olyannyira sikerült, hogy a rendezvény 12000 ezres látogatói létszáma messze felülmúlta a várakozásokat, és több mint nyolcvan országból érkeztek az érdeklődők.

Co-creation, a változás lehetősége

A Fórum vezérfonala a Digital Co-creation, amit talán digitális társszerződésként fordíthatunk és az emberi kreativitást szaktudást kapcsolhatjuk össze a digitális technológiákkal.

Forrás: https://www.flickr.com/photos/fujitsu_de/38227738842/in/album-72157688177571051/

Az összekapcsolódás teremtette új világban új szolgáltatások, új megoldások születnek alapvetően átalakítva az informatika világát. Ebben az új világban a meghatározó területek, a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok feldolgozása, a dolgok internete. És persze e területek biztonságos kereteinek biztosítása, ami egyértelműen a legnagyobb kihívást jelenti manapság az IT-szakemberek számára.

A távkapcsolót leváltotta a billentyűzet

A Fórumon a digitális világ okozta piaci, társadalmi változásai is terítékre kerültek.

A cégeknek alkalmazkodniuk kell az emberi igények változásaira, azaz hogy ma már az átélt élmény a legfontosabb a felhasználók számára.

De az is fontos változás, hogy az informatikai fejlődésnek köszönhetően minden átalakul. Hiszen ma már például a médiatartalom létrehozása nemcsak a TV társaságok privilégiuma, de az új szereplőként megjelenő nagy technológiai vállalatok egyre inkább meghatározóvá válnak ezen a piacon. A hagyományos média szerepét egyre inkább átveszi a social media, amihez minden piaci szereplőnek igazodnia kell.

A kvantum: legkisebb mind felett…

A Fórum talán legnagyobb érdeklődését kiváltó előadása az volt, ahol Dr. Réger József, a Fujitsu technológiai igazgatója (CTO), bemutatta a Fujitsu új processzorát, ami ugyan még nem kvantum számítógép, de mégis kvantumtechnológia inspirálta eszköz. Ez azt jelenti, hogy ugyan szabványos digitális technológián alapul, ám működési mechanizmusának kialakításában jó néhány, egyébként kvantumfizikai megoldást építettek a chipbe.

Forrás: https://www.flickr.com/photos/fujitsu_de/37548794974/in/album-72157688177571051/

Moore törvénye nem kifújt, hanem felszívta magát

A Fujitsu a Fórumon bejelentett új chipje még nem kvantumprocesszor, de a kvantumtechnológiai megoldásoknak köszönhetően 17000-szer gyorsabb a mai processzoroknál, de a vállalat kutatói szerint még ez a sebesség is megtöbbszörözhető. Már a 17000-szeres sebesség elérése is 14 Moore-törvény szerinti ciklust jelent, ami több mint érdekes a szabály érvényét veszítésével kapcsolatos jóslatok ismeretében.

A hatalmas számítási teljesítmény, hatékonyabb feladatmegoldást jelent a nagy adathalmazok feldolgozásában, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokban.

Ahogy a Régel József az előadásában fogalmazott: „…Amíg a kvantum számítástechnika mindenki számára elérhető nem lesz, a Fujitsu Digital Annealer-jével megteremthető egy jobb, biztonságosabb, virágzóbb világ…”

’KoHa’

Mindig egy izgalmas téma, amikor olyan területen vizsgáljuk a digitális világ szerepét, ahol a laikus számára nem egyértelmű a digitalizáció jelenléte, szerepe vagy épp fejlődési lehetőségei.

Kicsit értelmezhetetlennek tűnik, amikor az egészségügyben vizsgálódunk, hiszen sokan azt gondolják, hogy a digitalizáció kimerül a leletek e-mailben küldésében. Miközben manapság ismerkednünk kell a gondolattal, hogy receptjeink esetében az orvos és gyógyszertár közötti logisztikát már nem a beteg táskája fogja jelenteni. Hanem akár még az is megtörténhet, hogy a betegségünk megoldását jelentő gyógyír neve, mennyisége nélkülünk is eljut a patikushoz és számunkra pusztán a megvásárlás jelent feladatot.

De az autók esetében is, sokáig azt értettük a digitális világ megjelenésén, hogy már nem kellett autót betöltő térképet origamiznia az úti célt kereső sofőröknek, hanem csak bemondják telefonjuk, navigációs eszközük mikrofonjába hova szeretnének eljutni és onnan elegendő az eszköz utasításait követni a biztonságos és pontos célba érésig.

Forrás: http://epinium.com/blog/best-gps/

 A mesterséges intelligencia mára az információ technológia egyik legizgalmasabb területévé vált.

…és ez ebben az esetben nem kutatási projektek, tanulmányok publikált eredményein folyó tudományos vitát jelent, hanem valódi gyakorlati tapasztalatot, piacképes forgalmazott termékeket.

Nem is olyan régen még csak a tudományos-fantasztikus irodalom remekeiben találkozhattunk olyan kérdésekkel, hogy vajon hogyan viselkedik majd egy olyan bonyolultságú elektronika, amely képes önálló - előre nem beprogramozott - döntéseket hozni emberi beavatkozás nélkül.

A törvények

Forrás: http://www.giantfreakinrobot.com/sci/isaac-asimovs-robot-visions-visionary.html

Aki kicsi érdeklődést is mutatott a sci-fi iránt, tisztában van a robotika három törvényével, csak a pontosság kedvéért idézzük fel Asimov remekét:

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Ezen a három szabályon aztán végtelen számú regény, novella vagy film született az elmúlt évtizedekben.

Mára azonban valósággá vált a mesterséges intelligencia, és mint az új dolgok gyakran félelmet kelt az emberekben.

 A klímaváltozással kapcsolatos akadémiai viták lassan a múlt ködébe vesznek. A kormányok számára ma már nem kérdés, hogy törvényalkotói lehetőségeikkel élniük kell, ha azt szeretnék, hogy országaik élhetőek maradjanak, állampolgáraiknak pedig ne kelljen úgy átalakítaniuk körülményeiket, mintha száz kilométerekkel arrébb, égövnyire költöztek volna.

Mára a gazdaságilag kevésbé fejlett államok is komolyan igyekeznek kordában tartani a területükön kibocsájtásra kerülő káros anyagok mennyiségét.

Forrás: http://www.independentsentinel.com/hundreds-of-scientists-say-climate-change-is-not-science/

Elsősorban a fő mumus, a CO2 légtérbe kerülésének akadályozása érdekében igyekeznek egyre szigorúbb szabályokat alkotni.

 Hosszú évek óta tart a verseny a számítógépgyártók között a leggyorsabb, legerősebb, legszuperebb számítógép címéért.

A piaci erőpozíción túl van azért értelme a minél nagyobb kapacitásnak, hiszen a kutató, fejlesztő központok számítási kapacitásigénye gyakorlatilag kielégíthetetlen.

A mai számítási erőforrásokkal megtámogatott kutatás metodika körülbelül úgy viszonyul a néhány évtizeddel korábbi gyakorlathoz, mint amikor valaki egy ritka halat szeretne a tengerből kifogni és azt egy csónakban ülve bottal, horoggal igyekszik megvalósítani, szemben egy halászhajó kivetett több száz négyzetméteres halászhálójával.

Moby Dick meglelhető hamar is

Moby Dick meglehet a ladikból is, de lényegesen kisebb eséllyel, valószínűséggel és egészen biztos, hogy csak sokkal több munkával sikerülhet.

Forrás: https://www.mhpbooks.com/new-moby-dick-adaptation-sort-of/moby-dick-5/

A szuperszámítógéek korában egy probléma feltételezett megoldása, egy ötlet megvalósíthatóságának eredménye modellezés útján pillanatok alatt megismerhető.

A számítógépekkel való versenyzés a kilencvenes években lett trendszerű, ráadásul nemcsak egymással versenyeztek a megépített számítási erőművek. Mi emberek is  be akartuk bizonyítani, hogy márpedig mi okosabbak vagyunk a gépeknél. Elkezdtünk sakkozni velük, és ha már gépek a legjobbjukat állították csatasorba mi is mindig az aktuális sakkvilágbajnokkal vetettük fel a küzdelmet.

 Két stabil mozgatórugója van a világnak.

A vágyak és a félelmek.

Most a félelemből eredeztethető igénnyel, a biztonság iránti vággyal foglalkozunk egy picit.

Az, hogy biztonságban érezzük magunkat, mindig is fontos kérdés volt az ember számára. A közérzetünket alapvetően befolyásoló tényező, amiben ha hiányt szenvedünk, alaposan befolyásolja a komfortérzetünket.

Éppen ezért, mindent elkövetünk, hogy biztonságérzetünk a lehető legmagasabb szinten tartsuk.

A biztosító őrzi az álmunk

Ennek része az is, amikor biztosítással igyekszünk vagyontárgyainkat óvni az esetleges természeti katasztrófáktól vagy balesetektől. De része az is, hogy utódaink – időnként csak általunk vélt – érdekében különböző biztonsági megoldásokkal próbáljuk körbebástyázni az életüket.

Vajon hány szülő számol be az általa a gyerek a telefonjára telepített nyomkövető megoldásról?

Nem sok.

Forrás: http://prenatalisfejlodes.blog.hu/2014/06/06/bioszocialis_oszton_a_korai_kotodes_kialakulasa

Viszont ettől komfortosabban érzi magát, biztonságban tud valamit, ami fontos a számára.

 Az IoT, a dolgok internete az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense. A vállalatok túlnyomó része - azokban a kutatásokban ahol a cég és az IoT jövőbeli viszonyára kérdez rá – saját tevékenységével kapcsolatban elkerülhetetlennek, a működésében betöltött várható szerepét növekedő folyamatként írja le.

Forrás: http://filmdroid.blog.hu/2012/02/13/tobb_mint_testor_7

Természetesen a működéstől függően különböző módon határozzák meg a várható változás kereteit ezzel kapcsolatban.

Azért okos, hogy segítsen eladni

Vannak cégek, amelyek az internetre csatlakoztatott eszközök marketingértékét emelik ki.

Nyilvánvalóan komoly kereskedelmi potenciált jelent egy webre kapcsolt hűtő esetén, ha minden ajtónyitás alkalmával, a rászerelt kijelzőn egy élelmiszer-áruház akciós belevalóinak a képe jelenik meg, így erősen arra motiválva az éhes pocak tulajdonosát, hogy beszerzőkörútra induljon.

Ugyanakkor eszközeink okosodása komoly lehetőségeket jelent az üzemek, gyárterületek dolgozóinak munkavégzéssel kapcsolatos biztonsági kockázatainak csökkentésében. Illetve a balesetek megtörténtének gyorsabb felismerésére és a szükséges reagáló folyamatok automatikus végrehajtására is kevesebb idő szükséges, ha ezekhez nincs szükség emberi beavatkozásra.

 Egyes kutatások szerint a tárolt adatok mennyisége évente 60 százalékkal növekszik. Az, hogy ez mit jelent jól mutatja, hogy a pénzügyi tanácsadók szerint, közepes megtakarítási szándékkal, 10-15 év alatt 8-10 százalékos hozam mellett nyugodt kényelmes nyugdíjas éveket tudunk biztosítani magunknak. Ha évi 60 százalékot lehetne elérni az azt jelentené, hogy nyugdíjba vonuláskor nem az olcsó busztúrákra kapnánk ajánlatot, hanem a legújabb jachtok és helikopterek katalógusai landolnának a postaládánkban.

A kilobyte tündöklése és bukása

Ez az adatmennyiség nem csak makroszinten jelent elképesztő kihívásokat, de a kisvállalatoknak is komoly feladat megfelelő stratégiát találni a folyamatos és biztonságos adatkezelés biztosítására.

Forrás: http://realbusiness.co.uk/tech-and-innovation/2014/06/06/how-to-scale-the-data-mountain/

A kilencvenes évek néhány kilobyte-nyi adatait sem tárolni sem archiválni nem jelentett különösebb gondot, elég volt néhány floppy-t beszereznünk, amelyeket megfelelő időszakonként cserélgettünk.

Ma pedig a következő telefonunk beszerzésekor, amikor szűrőt állítunk be kereséskor, a háttértár méreténél nemigen merül fel 32 GB-nál kisebb opció.

 A digitálizáció teremtette világok közül kiemelkednek a manapság minden nézettségi rekordot megdöntő szuperhősös univerzumokban játszódó eposzsorozatok. Hogy a Marvell vagy a DC világai az izgalmasabbak, arról késhegyre menő vitát folytatnak a rajongók, egészen addig, amíg meg nem jelenik egy Star Wars fun, mert akkor persze hirtelen közös az ellenség.

Forrás: http://www.cinemablend.com/television/How-Many-Superheroes-We-Might-See-DC-Comedy-Powerless-111257.html

Persze mindig is foglakoztatta az embereket a lehetőség, hogy valamiképpen olyan képességekre tegyen szert, amellyel a többiek nem rendelkeznek. Az hogy ezt a képességet ki mire használná, az mindenkinél más.

Van, aki csak a többiek ruháján látna át szívesen, és van, aki mindjárt a gonoszt győzné le, elhozva a világbékét.

Ezt a valószínűleg mindenkit foglalkoztató kérdést meglovagolva a Fujitsu az idei World tour-on megkérdezte üzleti partnereit ők milyen szuperképességekkel dobnák fel üzleti életüket.

 Mióta adat van, azóta olyanok is vannak, akik a tulajdonos szándéka ellenére hozzá szeretnének férni. Az első számítógépek még viszonylag könnyen kézben tartható biztonsági kockázatot jelentettek, hiszen elég volt a hatalmas terem ajtaját rázárni a szekrény méretű berendezésre és az ajtó előtti őrök éppen elegendő védelmi rendszert jelentettek.

Forrás: https://blackcell.hu/tag/adathalaszat/

Később a cserélhető adathordozók megjelenésével már egy picit bonyolódott a helyzet. A 60-as 70-es évek James Bond filmek forgatókönyvíróinak fantáziájától a tudomány ketrecharcosai némileg lemaradva birkóztak a zokniba rejthető adathordozó előállításával. A valóságban az akkor használt mágnes lemezek és mágnesszalagok télikabát alá rejtése is komoly kihívást jelenthetett a hidegháború kémeinek.