Az ősember triviális életében, ide nem értve persze az életére törő vadállatokat, nem volt szükség fizetőeszközre, hiszen eleinket a családi kötelék kötötte össze. A család tagjai gyakorlatilag mindannyian képesek voltak az ismert szolgáltatási piac igényeinek lefedésére. A gyűjtögetés, vadászat és halászat nyújtotta eredményeik elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ne taszajtsa le semmilyen feltörekvő élőlény őket az evolúciós lépcsőfok legmagasabb fokáról.

Ha nem tudod elvenni, adj érte valamit

Az idő és a fejlődés előre haladtával a családi, törzsi business kitermelt tehetségeket, akik birtokában voltak olyan tudásnak, melynek eredményére más törzsek tagjai is szemet vetettek és mivel az erőszak nem mindig vezetett eredményre kénytelenek voltak más megoldást találni. Az ötlet az volt mi lenne, ha a „specialista” kapna cserébe valamit. Kezdetben ezt konkrét csereszközökkel meg lehetett oldani, sőt egyes termékek kvázi mértékegységgé váltak, mint például a só. Aztán idővel szükségessé vált tartósabb és mondjuk a zsákoknál kevésbé terjedelmes eszközöket iktatni a kereskedelmi láncba.

Megjelent a pénz, persze kezdetben nem volt olyan csili-vili mint manapság, de tökéletesen megfelelt a célnak és ez kétezer egynéhány száz évig így is maradt.

 Sokan sokféle képpen igyekeznek meghatározni a mai értelemben vett informatika megszületésének időpontját. Vannak, akik az ember megszületésével azonosítják. Az ősember „tudatra” ébredésével azonos időpontra teszik az igény megszületését az adatok felismerése, rögzítése iránt. Mivel az ősember is igyekezett az általa megélt, felismert információkat rögzíteni falra, kőre – egy darabka paladarab lehetett az első merevlemez.

Forrás: https://hu.depositphotos.com/48804689/stock-photo-caveman-drawing-on-a-wall.html

Érdekes kezdeményezést indított néhány neves IT-szektor szereplő Hybrid Hive projektnév alatt.

A cégek számára ma már teljesen zsigerivé vált az adatmigráció, azaz a korábban telephelyeiken történt lokális adattárolás lassan teljesen megszűnik, és az információk szépen átvándorolnak a felhőbe. A kezdeményezés célja, hogy ebből a tendenciából fakadó problémákat feltárja és ismertesse az érintettek számára. Ezentúl a projekt alapítói megoldási lehetőségeket is megismertetnek az adatok biztonságos és hatékony kezelésével kapcsolatban, az arra fogékony szakemberekkel.

Nem csak adataikat, hanem gyakorlatilag a teljes IT kiszolgáló rendszereiket „kiszervezik” a cégek az ezen a területen olcsón, biztonságosan és megbízhatóan szolgáltató IT-központokhoz.

A szerverek cég-telephelyekről történő kivándorlásának korábban csak az volt a célja, hogy megszabaduljon az adott vállalat biztonsági költségeitől, amit egy redundáns elektromos vagy internet hálózat kiépítése, vagy éppen egy nagykapacitású és megbízható szerverszobai klímarendszer megrendelése jelentett volna.

 Hosszú ideig tartott a vita a klímaváltozás jelentőségéről. Sőt vannak, akik azt is vitatják, hogy a klímaváltozás, mint folyamat egyáltalán létezik-e. Azonban a világ többsége számára az éghajlatváltozás tény. Sajnos. Viszont tehetünk ellene és kell is tenni.

Forrás: https://komlomedia.wordpress.com/2015/11/03/az-antropogen-klimavaltozas-egy-geostrategiai-fegyver/

Akinek ezen a szép hosszú nyáron nem adatott meg, hogy vízparton hűsölje végig a legmelegebb évszakot, aligha kérdés hogy változik-e, a körülöttünk lévő világ.

Nagyapáink fügét csak aszalva, arab felirattal a címkéjén láthattak, ma meg a kertben szüretelt gyümölcs feldolgozásának különböző receptjeit osztják meg egymás között a játszótéren tikkadó anyukák.

Szóval változik körülöttünk a világ és bár a mérsékelt égöv országaiban még elviselhetőnek tűnik az időjárás, de a tőlünk melegebb hőmérséklet jellemezte országokban a lét fenntarthatósága a kérdés.

A klímaváltozás okozóinak sora is hosszú. Talán még emlékszünk mikor egy-két évtizeddel ezelőtt a spraypalackok hajtógáza tűnt a bűnösnek, merthogy a légkörbe kerülve tönkreteszik az ózon pajzsot és ez járul hozzá az éghajlat átalakulásához.

A freont kicseréltük a palackokban, de ez sokat nem segített. A figyelmet viszont egyre inkább ráirányította a problémára, kutatások tárgya lett a folyamat, egyre több intézet, egyetem kiemelt projektje lett a klímaváltozás kutatása.

Régóta folyik vita arról, hogy merre fejlőd(je)nek informatikai eszközeink. Természetesen, mint általában minden fejlődési folyamat esetén itt is az igények határozzák meg az irányt.

Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:http://nyultam.com/tag/laptop/&gws_rd=cr&ei=FIuQWd7jBYKE6ASVr5LIBQ

De mik az igények?

A legszebb mikor egy vállalati ügyfél új eszközeinek beszerzése előtt megpróbáljuk felmérni az eszközökkel szembeni elvárásokat. A válasz általában az, hogy legyen gyors, kis helyet foglaljon el, könnyű legyen, extrém számítási igények kielégítése se okozzon gondot, egységes platform legyen a könnyebb menedzselhetőség érdekében stb…

Nem egyszerű. Ilyenkor jönnek a sales-es bölcsességek, hogy sajnos minden egyszerre nem lehet, válasszunk az elvárások közül kettőt, hiszen az élet kompromisszumokkal teli…. bla-bla-bla.

A második világháború utáni időszak meghatározó rivalizálása volt a két nagyhatalom közötti fegyverkezési verseny. Ez a folyamatos konfliktus persze nem csak a fegyverek technológiai fejlődését, versenyeztetését jelentette, hanem gyakorlatilag minden versenyzett, a társadalmi berendezkedéstől az űrkutatásig.

Mosógéppel a Holdra

Komoly hajtóerő volt ez a tudomány számára. Ma már szinte értelmezhetetlennek tűnik az Apollo 11 számítógépének 74 kilobájtos memóriamérete, hiszen ehhez képest egy mai mosógép is szuperszámítógépnek tűnik.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hold

A hidegháború a kilencvenes évek elején lezárult, a fejlődés motorját átvették más, leginkább gazdasági folyamatok, hihetetlen számítási és tárolási kapacitásokat biztosítva egy egyszerű felhasználó számára is. A Moore-törvény megtörhetetlennek tűnik napjainkban is.

Persze nem maradtunk fegyverkezési verseny nélkül.

A mostani háború a világ uralma helyett adatokért folyik, ami végső soron ugyanazt jelenti, hiszen az információ az új pénz, aki a nagy részét birtokolja, uralja a világot is.

Adataink megszerzését célul kitűzők állnak az egyik oldalon, míg az információ megvédésért biztonságban tartásáért küzdők pedig velük szemben.

Az elmúlt napok egyik legnépszerűbb témája volt az, ahogy egy érettségi előtt álló fiatal megpróbálta felhívni egy tömegközlekedési cég és informatikai szolgáltatója figyelmét az általuk bevezetett értékesítési rendszer hiányosságaira.

Forrás: http://economictimes.indiatimes.com/small-biz/security-tech/security/hacker-group-legion-calls-indian-banking-system-deeply-flawed/articleshow/55952105.cms

Egy a weben keresztül megvásárolható termék árának - az eladó akarata ellenére történő - megváltoztathatósága bizony kiváló apropó, hogy a kiberbiztonság jelentőségére felhívja a figyelmet. 

Kavicsok, csontok, esetleg állati belsőségek

A jövő alakaulása régóta foglalkoztat minket, embereket. Már az ókorban sem nevezhette magát rendes hadvezérnek senki anélkül, hogy ne lett volna a csapatában egy jól képzett jós, aki megfelelő és hatékony eszköztárral rendelkezett – értsd, kavicsok, csontok, esetleg állati belsőségek – a következő csata várható végkifejletének meghatározására.

Forrás: http://lifemagazin.hu/kiemelt/osi-joseszkozok-a-runak

De valószínűleg korai őseink is csak azután indultak mamuthús beszerző kőrútjukra, hogy a helyi CEO a vadászat előtt kikérdezte a törzsi coach-ot a várható eredményről, akinek nem volt szüksége túl nagy szakértelemre, az eredmény meghatározásához, hiszen az ismert állandók közül csak a mamut nagysága jelentett némi ellenpontot a törzs tagjainak éhségével szemben. Nos, mi még mindig vagyunk, a mamutokat pedig megettük… ez egyértelműen bizonyítja az akkori számítások helyességét.

Persze a jövőbelátás iránti igényünk megmaradt.

 Úgy tűnik meg kell barátkoznunk a lényegesen enyhébb telekkel, illetve a nagyobb gondot okozó, rettenetesen meleg nyarakkal. Ez persze nem feltétlen jelenti azt, hogy az Andrássy úti fasor platán vs. kőris vitája átalakul mondjuk, narancsfa vs. datolyapálma konfliktussá – bár szerintem nem nézne ki rosszul, ha világ egyik legszebb sugárútját pálmafák öveznék -, de

 az jól látszik már ma is, hogy a népszerűségi rangsorban az „ültess fát” projekteket kenterbe veri az „építs párakaput” kezdeményezés.

Forrás: http://www.budapestagent.com/andrassy-ut-champs-elysees-of-budapest.html

Valószínűleg a média a fő bűnös, hiszen nem nagyon lehet szembetalálkozni olyan a filmekkel ahol a villanyszerelő főhős luxusautóval kerülgeti az éppen aktuális sztármodelleket. Ez maximum akkor sikerül, ha kétkezi barátunkról kiderül, hogy pacsirta van a torkában, vagy jókor van jó helyen és lendületből megmenti a világot valami elkerülhetetlen katasztrófától.

Forrás: http://olvasskönyvet.hu/jamesbond.html

Ezzel szemben az ügyvéd, bankár főszereplő kis erőfeszítéssel komoly sikereket ér el legyen a cél pénz, nő, vagy akármi, amivel a kommersz világban a siker mérhetőnek tűnik.

De nem csak a villanyszerelő tanoncok meglelése okoz gondot az oktatási rendszernek, legalább akkora gond az információtechnológiai szektor mérnökigényét kielégíteni.

Gyakran merül fel Magyarországon is a kérdés, hogy vajon probléma-e az, hogy több ügyvéd dolgozik itthon, mint villanyszerelő.

Megy a polémia azon, hogy ennek mi vagy ki az oka. A kormány, a diákok, a szülők, a tanárok…?