A vállalkozások kihasználják a digitális technológiák előnyeit. De a kulcsfontosságú képességeket össze kell kapcsolni, ahhoz, hogy a stratégia sikeresen végrehajtásra kerüljön. A kihívások feltárására Duncan Tait vállalkozott, aki a Fujitsu ügyvezető alelnöke, az amerikai és az EMEIA (Európa, Közel-Kelet, India és Afrika) régiók vezetője. 

Forrás: https://www.i-cio.com/strategy/digitalization/item/from-strategy-to-execution

Hogyan jellemezné a kihívásokat és lehetőségeket - a Fujitsu ügyfelei a világ minden táján szembesülnek a digitálizáció kihívásaival? 
Bármelyik iparágban is legyenek, állami vagy magánszektorban, minden ügyfelünk üzleti modelljét a digitálizáció érinti. És ez nem kevéssé irritáló - sok esetben ez alapvető zavarként jelenik meg az üzleti tevékenységükben.

Vegyük példaként a főbb európai távközlési vállalatokat. Amikor az emberek külföldre utaznak, már nem használnak mobilszolgáltatókat barátaik és családtagjaik hívására; a WhatsApp-ot, Skype-t vagy más ingyenes szolgáltatást használnak erre a célra. Bár ezek a hívások is a távközlési cégek által létrehozott infrastruktúrát használják, bevételt nem hoznak. Így ezek az alternatív hívó és üzenetküldő szolgáltatások komoly bevételtől fosztják meg őket. Ezen felül még ott van a barangolási díjak eltörlésével kapcsolatos bevételkiesés Európa-szerte. 

Tehát a távközlési óriások kénytelenek lesznek sokkal versenyképesebbé válni szektorukon belül; automatizálják folyamataikat, ahol csak lehetséges. Olyan technológiák alkalmazásával, mint a mesterséges intelligencia. Az olyan vállalatok, mint a Fujitsu, hatalmas szerepet játszanak abban, hogy segítsék ezeket az átalakításokat.

A tizenkilencedik század elején egy Ned Ludd nevű kitalált alak vált példaképévé számos angol textilipari munkásnak. A gyárak szerte az országban elkezdték bevezetni az automatizált textilipari berendezéseket, azzal a céllal, hogy javítsák és felgyorsítsák a textilgyárak gyártását. Azonban a dolgozók dühösen kifogásolták a gépek bevezetését, attól tartva, hogy emiatt ők kevésbé lesznek értékesek, és még a kevesebb bérért dolgozó, kevésbé képzett munkavállalók is elveszthetik munkájukat. 

Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/extra/tech-tudomany/itt-kopogtat-az-ajton-a-digitalis-forradalom-66810.html

 Ned Ludd zászlaja alatt ezek a dolgozók fellázadtak, megsemmisítették a gyári felszerelést és még a brit hadsereggel is összecsaptak. A "ludditák" 1817-ig folytatták gerillaellenes hadviselésüket a gyár tulajdonosai és kormányuk ellen.

Ez összetett pillanat volt akkoriban, sok olyan tényezővel, mint a közgazdaságtan, a társadalmi osztályok és a kulturális változások.

Bár száz évekkel ezelőtt zajlott, az első ipari forradalom részeként, most a negyedik idején, a ludditák akkori szerepe jól illusztrálja a mai digitális átalakulás egyik fontos elemét. 

Az új technológia sikeres bevezetése sokkal többet jelent, mint maga a technológia.

Daisuke Yamada, a Mizuho Bank digitális innováciért felelős vezetője (CDIO) arról mesél, hogy a japán pénzügyi szolgáltató óriás új és meglévő techpartnereket keres a formálódó változásokhoz. 

Az olyan új pénzügyi szolgáltatási üzleti modellek, mint a blockchain, az MI, a felhő és a big data, amelyek lehetővé teszik ezeket a technológiákat, az ágazat régóta kialakult szereplői. Daisuke Yamada, a Mizuho Financial Group és a Mizuho Bank  digitális innovációért felelős vezetője és ügyvezető igazgatója szerint a hagyományos bankszektornak tisztában kell lennie azzal, hogy ezek az új digitális megoldások nem egyszeri események - megmaradnak, mondja, és a bankoknak reagálniuk kell a folyamatos innovációval a helyüket követelő újdonságokra.

Fenyegetés vagy lehetőség? A válaszom az, hogy egyik sem - mondja Yamada. A Fintech a technológiai fejlődés természetes következménye. Ahogyan az emberek a lovas kocsiról átültek az autókra, mondja, ugyanúgy a mai ügyfelek nemcsak elfogadják az új alkalmazások kényelmét, mint az online banki szolgáltatások, vagy mint a mobillal fizetés lehetősége, hanem elvárják az erőteljes innovációt a pénzügyi arénában.

Daisuke Yamada, Mizuho Bank

Yamada a lakossági banki tevékenységen túl néz. „Részt vehetünk a közösségi hitelezésben és finanszírozásban, a blockchain-ben, használhatunk biometrikus azonosítást, de nem kell elzárkóznunk a mikrofinanszírozás, a digitális pénz, az agrár-technológiák és az autobankingben rejlő lehetőségek elől sem” - mondja. „Bármi lehetséges.”

Az üzleti folyamatokat átalakító technológiák rákényszerítik a vállalatokat felelősségük újragondolására. Három informatikai vezető - a DHL-től, a Investec-től és a Fujitsu-tól - mutatja be a felelős vállalati viselkedést a digitális korban. 

Deutsche Post DHLThierry Driesens,
CIO Supply Chain 
(Európa, Közel-Kelet és Afrika)

„A Deutsche Post DHL-nél (DPDHL) mindig is fontos szerepet kapott a hagyományos vállalati társadalmi felelősségvállalás. Katasztrófa-elhárítási csapataink segítséget nyújtanak a természeti katasztrófák által sújtott régiókban, a mentesi eszközök összehangolásában. A Mission Zero programunk segítségével a logisztikával kapcsolatos káros anyag kibocsátásunk 2050-re nullára csökkentjük. Az Upstairs programunk pedig munkavállalóink gyermekei számára biztosít lehetőséget, hogy elsajátítsák a szükséges technikai készségeket, amelyek a mai digitális világban, a munkavállalás szempontjából szükségesek.”

De ahogy egyre inkább digitalizálódik a világ, a vállalatoknál is növekszik az igény, hogy a vevők és a munkavállalók védelme érdekében egy megbízható vállalati digitális felelősségvállalási (CDR) rendszert alakítsanak ki. A CDR célja, hogy biztosítsa az új technológiák - és különösen az adatok – hatékony és megfontolt használatát.

A négy fő ok, amely CDR-stratégiát igényel: az ügyfelek és a kormányok növekvő aggályai a személyes adatok jogosulatlan felhasználásával kapcsolatban,az automatizálás és a robotika hatása és kihívásai, az új technológiák etikátlan felhasználásától való félelem, és végül, az úgynevezett digitális megosztottság.

„Számunkra a CDR azt jelenti, hogy komolyan vesszük ezeket az aggodalmakat és félelmeket, és olyan módon kezeljük őket, hogy abból profitáljunk mi, az alkalmazottaink, ügyfeleink és az országok, amelyekben üzleti tevékenységet folytatunk.

A változás félelmetes a legtöbb ember számára, különösen akkor, ha ez a változás technológiai is. Azt kell tennünk, hogy "lefordítsuk" a változást, és megértessük, miben jelent fejlődést az adott technológiai változás. Meg kell mutatnunk, hogy az emberek tudják mit tegyenek, hogy megvédjék adataikat, és hogy miként élvezhetik  az új technológiák adta lehetőségeket. A DPDHL-nél egy átfogó adatbiztonsági keretrendszer, valamint egy alkalmazotti elkötelezettség program az, amely felkészíti munkatársainkat arra, hogy képesek legyenek kezelni a digitális információkat. Egyformán összpontosítunk az adatvédelemre és a biztonságra. Ügyfeleink számára egy IT katasztrófa-elhárítási megoldást kínálunk, amely megakadályozza az adatok elvesztését és a működésképtelenséget katasztrófa esetén.

A robotika és az automatizálás sokakat izgató témakörében előre kell lépnünk: igen, a munkaerőpiac megváltozik, de ez a fejlődés minden bizonnyal új, a korábbiaktól ugyan eltérő, de munkahelyeket fog teremteni. Okosnak kell lennünk, és be kell fektetnünk az embereink továbbképzésébe, a változáskezelési készségek, a kreativitás, a problémamegoldó képességek fejlesztése érdekében.

A vállalatoknak készen kell állniuk, figyelembe véve az üzleti gyakorlatukat, ha talpon akarnak maradni a piacon. A DPDHL-nél nagyon világosan megfogalmazzuk ezt, a felelősségteljes üzleti gyakorlat (RBP) programunkkal. Elkötelezettek vagyunk, hogy betartsuk a törvényeket és szabályokat, az etikai normákat és a nemzetközi normákat, és ezt elvárjuk beszállítóinktól és alvállalkozóinktól is. Ügyfeleink biztosak akarnak lenni abban, hogy teljes ellátási láncuk megfelelő etikai és környezetvédelmi normákat követ. A jó RBP segít a munkavállalók toborzásában, megtartásában. Az RBP fontos tényező annak biztosításában is, hogy továbbra is felelős vállalat maradjunk, és kivegyünk a részünket a társadalom jobbá tételében.”

Az IT-világ vezető piackutató és elemző cége, az IDC a közelmúltban tartott, weben is nyomon követhetett konferenciája, melynek témája: IoT Talks - az IDC 2017-es globális internetes döntéshozói felmérése. 2017-ben immáron ötödik alkalommal hozták nyilvánosságra az IT-piac döntéshozóinak bevonásával végzett globális kutatásuk eredményét, a dolgok internetével (IoT) kapcsolatban. 

A jelentős tanulmány létrehozása során több mint 3500 vezető nemzetközi IT és üzleti döntéshozó véleményét, tapasztalatát gyűjtötték össze, hogy megismerjék a dolgok internetéhez való viszonyukat, a már elvégzett és tervezett fejlesztéseiket. 

Forrás: http://www.cornerstoneondemand.com/landing/idc

A felmérés során a válaszadóknak feltett egyik kérdés a következő volt: "Mely szállítóról látja, hogy vezető szerepet tölt be a dolgok internete piacon?" - és örömmel jelenthetjük, hogy a válaszadók, az IBM és az Accenture mellett a Fujitsut említették az első három rendszerintegrátor között. 

Ez az első alkalom, hogy a Fujitsu szerepelt a felmérésben, amely valóban megmutatja, hogy merre tartunk. Nem csak abban az értelemben, hogy tényleges megoldásokat szállítunk az ügyfelek számára, hanem abban az értelemben is, hogy az erre a listára felkerült vállalatok segítenek, hogy a „dolgok internete” megoldások hogyan kapcsolhatók a megrendelők üzleti modelljeihez.

Az IDC felmérésének eredményei azt is megmutatják, hogy a Fujitsu ügyfelei számára milyen előnyökkel jár a „dolgok internete” előnyeinek kihasználása.

A túlélő nem a legerősebb lesz, és nem is a legintelligensebb, hanem a leginkább alkalmazkodni képes - Charles Darwin .

Míg a digitális átalakulás jutalma jelentős, a hozzá kapcsolódó kihívások hatalmas terhet jelentenek. Tény, hogy az új technológiák gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a vállalkozások ésszerűen reagálhatnak rájuk. A változás az új állandó - és elkerülhetetlen hogy a szervezetek reagáljanak. Ez azt jelenti, hogy alapvető változtatásra van szükség a vállalati kultúrában, és komoly kihívást jelent a megfelelő szakemberek toborzása és megtartása. Ugyanakkor minden vállalkozásnak kezelnie kell az egyre összetettebb, és a mindennapi kiberbiztonsági aggályokat.

Hogyan kezeljék a vállalkozások ezt az összetett feladatot? 

Néhány éve mindenki azt gondolta, minden vállalaltnak szoftverfejlesztővé kell válnia, nehogy beelőzzenek az olyan közösségi térben működő vállalkozások, mint az Uber vagy az Airbnb. Ezt a hangulatot egy 2011-es Wall Street Journal cikk is megőrizte: "Mert a szoftver megeszi a világot", és ez a gondolkodás szoftverek által definiált szervereken, tárolókon, hálózatokon és adatközpontokon alapult. Miközben igyekeznek naprakészek maradni és a jövőbeli fejlesztések igényeit is kielégíteni, küzdeni kell a piaci poziciók megtartásáért úgy, hogy a vállalatok felhőben futó kisalkalmazásokat fejlesztenek mindennapi használati tárgyakra, mobiltelefonra. 

Forrás: http://www.itcikkek.hu/tag/szoftver-jogtisztasag/

Ezek mind eseményeket generálnak – aztán minél több az esemény annál több az üzenet, mivel az eszközök mind kommunikálnak egymással és a digitális tér olyan lesz, mint amikor emberek egymás között kiabálnak egy szobában -, és ez elkerülhetetlenül káoszhoz vezet.

Ahogy az NVIDIA vezérigazgatója, Jensen Huang megfogalmazta: "a szoftver megeszi a világot, de a mesterséges intelligencia meg fogja enni a szoftvert" – mutatott rá arra, hogy mára egészségügytől a járművek irányításáig az MI fejlődése a meghatározó innováció. 

Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20170620_facebook_mesterseges_intelligencia_csevegorobot

Hogyan kell a vállalkozásoknak kezelnie ezt a komplexitást, és felkészülni a jövőre, lehetővé téve az adatok felhasználását az MI és más szolgáltatások számára?

Úgy véljük, hogy szükséges az üzletileg fontos adatok tárolása, a rendszer közepén a struktúra és a rend érdekében. A fejlett elemzési képességeknek köszönhetően, amelyekhez ma már hozzáférhetünk, az adatokból nyerhető üzleti információk feldolgozása nem teher, hanem előny. Az analitika ereje a jövőben még nyilvánvalóbb lesz. A kihívás, amellyel a legtöbb vállalkozás most szembesül, az, hogy hogyan lehet meglelni az értéket ebben az adathalomban. 

A megoldás lehet egy központi adattár - nagygépes technológián alapuló megoldás - összekapcsolva egy modern felhasználói felülettel, ahol az alkalmazások könnyen hozzáférhetnek az adatokhoz. Ezzel a megközelítéssel minden vállalati adat helyben marad.

A digitalizáció továbbra is nyomást gyakorol az üzleti modellekre, így a kiszolgáló platformoknak is folyamatosan lépniük kell. Az alkalmazásfejlesztő szolgáltatóknak időre van szükségük az új modellekre való áttéréshez, és az operációs rendszerek és informatikai szolgáltatóknak is időre van szüksége az alkalmazkodáshoz A Fujitsu BS2000 SE kiszolgáló szériáját a digitális átalakítás támogatására tervezték, azaz, hogy segítse a felhő, illetve a szoftver által definiált infrastruktúra közötti szakadék áthidalását.

A mainframe eszközök továbbra is a digitális átalakítás szilárd informatikai gerincét alkotják. Ez azért van, mert képesek voltak lépést tartani a velük szemben meghatározott igényekkel. 

Az egyik legfontosabb elem, amely lehetővé tette a változó igények kielégítésének képességét, hogy a Fujitsu megoldása könnyen összekapcsolható a régi alkalmazásokkal és a modern API-kal – legyen az felhőalapú környezet vagy csúcstechnológiás végfelhasználói eszköz. Mindezt úgy, hogy a lehető legegyszerűbb legyen az ügyfeleink számára - a modern API-kat tartalmazó sablonok segítségével már elvégezzük a munka 98 százalékát a mikroprojektek főgéphez történő csatlakoztatásával kapcsolatban.

Ez a legújabb fejlesztése a Fujitsu BS2000 mainframe technológiájának évtizedes fejlődésén alapul. 

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=MlanCNPoWaE

A siker kulcsa, a folyamatos fejlődés annak érdekében, hogy segíteni tudjanak ügyfeleiknek a modern, dinamikus informatikai infrastruktúrák kialakításában, amelyek a jövőbeni igényeiket is képes kielégíteni. 

Ezt úgy tették, hogy az ügyfelek közelében maradtak, hogy megértsék vállalkozásuk működését, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeiket. 

Ez azt jelenti, hogy a Fujitsu Enterprise Platform Services nem csak a technológiaról szól - hanem a szállítási modellről is, ahol forgalom alapú árazást is kínálnak, akár a felhőalapú szolgáltatásokhoz is. 

Nemcsak elszigetelten alakítják ki mainframe rendszerüket, hanem az adatstruktúrájukban található összes többi rendszer kontextusában is. 

A Fujitsu Forum München legutóbbi témáján a Human Centric Innovation - Digitális Co-creation című téma kiemelte, a Fujitsu megközelítését az üzleti szaktudás és a technológia összekapcsolásában, új értéket teremtve az ügyfelek számára. A közösen létrehozott új érték segít abban, hogy világos stratégiát dolgozzanak ki és hajtsanak végre, lehetővé téve számukra a digitalizáció kihívásainak kezelését és hatékony felhasználását. A mainframe-eken alapuló, fenntartható megoldások együttes létrehozása valóban olyan megoldásokat kínál, amelyekkel leginkább képesek az alkalmazkodásra.

’KoHa’

Az informatikai ipar újdonságnak számít. Csak mert a technológia meglehetősen új keletű, hajlamosak vagyunk elhitetni magunkkal, hogy mindent kitaláltunk a semmiből. A valóság az, hogy gyakran évekig dolgozunk, évezredes koncepciókon - némelyik akár az ókori görög civilizációig nyúlik vissza.

Érdekes megvizsgálni, hogy ezek a régmúltból eredő koncepciók hogyan változnak és alkalmazkodnak napjainkra – miközben ezen változások alapjaiban nem érintik az eredeti koncepciót. De még érdekesebb megpróbálni megjósolni, hogyan fognak változni a jövőben. Bár a jövő teljes megismerése természetesen lehetetlen, segít a jelentős folyamatok aktuális pályájának feltérképezésében. Legalábbis segíthetünk a vállalkozásoknak az előttük álló változások feltérképezésében.

Forrás: http://ingatlanmuhely.reblog.hu/digitalis-forradalom-a-lakaspiacon

A Global Fujitsu blogon olvastam Pascal Hess statisztikus bejegyzését. Hess írásában az érdekes, hogy az adatbányászatot, nem a módszertan, hanem az adattudós napi rutinjának oldaláról mutatja be.

Forrás: http://nemkutya.com/like/51117

 Unalmasból szexi

Az elmúlt időszakban az egyetemek statisztika kurzusait választókra mindig kicsit értetlenül tekintettek a matematika és a fizika szakos hallgatók. Kétségtelen, már a statisztika definíciója is kiábrándító, hiszen attól, hogy a „statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány”, nincs ember, aki azonnal a tolla végét rágcsálva, heves izgalomba esve, az alapképzési szakok elnevezésében ezt a kifejezést keresné…

Azóta nagyot változott a világ ebben a tekintetben is. A korábban unalmas háttérmunka lett a mai kor egyik legszexisebb pozíciója. Ahogy Hess is írja, a változás üdvös, a mailboxa tele van ajánlatokkal különböző fejvadász cégektől, de ami egy statisztikus számára még ennél is fontosabb: az adat végre komoly érték lett.

 Adataink hatalmas mennyisége és a tárolókapacitások növekedése lassan teljesen leváltja „a mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás” klasszikusát. A tároló eszközök gyártói természetesen a növekvő piaci igényekről beszélnek. Míg én, ha megkérdezem a gyerekemet, hogy mégis mi a csudáért fotóz le egy pillanatot annyiszor, hogy a képek folyamatosan lejátszva ütnék a legtöbb akciókamera fps-ét, csak annyit válaszol, hogy van helye bőven a memóriakártyán, majd később kiválogatja. ….Sose válogatja ki, marad ott és annyi példányban amennyi elkészült.

Az ember kényelmes, nem csak nagyobb lakást, autót szeretne, hanem minél több számjegyet a látni Gb felirat előtt a telefonján, pendrive-ján vagy a merevlemezén.

Forrás: https://www.kingston.com/en/flash/sd_cards/sda10

A cégek működése is alapjaiban változott meg.

 Sokszor foglalkoztunk már ebben a blogban a Fujitsu teljesítményével, vagy eszközeinek teljesítményével - gondoljunk csak korábbi bejegyzésünkben említett kvantum chipjére vagy azt megelőzően a cég szuperszámítógép versenyben elért eredményeire – nyilvánvaló a vállalatnak az információ technológia különböző területein elért sikere.

Most is egy „teljesítmény” az, amivel szeretnénk foglalkozni. Így idéző jellel, mintha csak irónia lenne… Pedig nem az, sőt, világrekordról van szó.

A rekordot pedig Münchenben érte el a vállalat, amit a rekordok talán legelismertebb szervezete, a Guiness Rekordok Könyvét kiadó társaság is dokumentált, hivatalossá téve az új csúcsot.

De mi is az új rekord.

Táblag(k)ép

Nos, az idei müncheni Fujitsu Fórumon, a rendezvénysorozat végén a résztvevők képviselői mindannyian kaptak egy STYLISTIC R726 táblagépet, amelyet a Fujitsu Fórum emblémájának megfelelő puzzle-helyre illesztve közösen elkészítettek egy 220 tablet alkotta képet.

Forrás: http://www.fujitsu.com/uk/Images/forum-mosaic_tcm23-3464223.png

Az eszközök helyére kerülése után, a világrekordot jelentő táblagép-ledfal képe átalakult és egy ősi japán szimbólummá, a Fujitsu nemzeti gyökereit is megjelenítő, virágzó cseresznyefa animációvá változott. A virágzó cseresznyefa, a több száz éves japán kultúrában az élet törékenységét és szépségét szimbolizáló jelkép, és a hanami (tulajdonképpen virágnézést jelent) ünnepe tradicionális ünnep ma is Japánban.