A mesterséges intelligencia mára az információ technológia egyik legizgalmasabb területévé vált.
…és ez ebben az esetben nem kutatási projektek, tanulmányok publikált eredményein folyó tudományos vitát jelent, hanem valódi gyakorlati tapasztalatot, piacképes forgalmazott termékeket.
Nem is olyan régen még csak a tudományos-fantasztikus irodalom remekeiben találkozhattunk olyan kérdésekkel, hogy vajon hogyan viselkedik majd egy olyan bonyolultságú elektronika, amely képes önálló - előre nem beprogramozott - döntéseket hozni emberi beavatkozás nélkül.
A törvények
Forrás: http://www.giantfreakinrobot.com/sci/isaac-asimovs-robot-visions-visionary.html
Aki kicsi érdeklődést is mutatott a sci-fi iránt, tisztában van a robotika három törvényével, csak a pontosság kedvéért idézzük fel Asimov remekét:
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Ezen a három szabályon aztán végtelen számú regény, novella vagy film született az elmúlt évtizedekben.
Mára azonban valósággá vált a mesterséges intelligencia, és mint az új dolgok gyakran félelmet kelt az emberekben.
A Tesla félelmetes?
Lehet azon izgulni, hogy az önvezető autók elektronikája helyes döntést fog-e hozni, ha egy vészhelyzetben mérlegelnie kell, hogy ha csak sérülést okozva menthető a szituáció, akkor ki sérüljön meg a sofőr vagy valamelyik utasa… és vajon mi emberek is ugyanazt a döntést hoznánk-e meg. mint a kocsit irányító intelligens számítógép?
Forrás: https://cleantechnica.com/2017/06/16/tesla-may-win-monopoly/
De ugyanígy érdekes kérdéseket vet fel a hadászatban használni kívánt, önállóságig okosított harci eszközök hadrendbe állítása. Vajon megfelelő döntések születnek-e egy gép belsejében, miközben emberek életéről kell döntenie.
Ezt a kérdéskört járja körbe Franz Josef Radermacher, aki a mesterséges intelligencia professzora.
Ahogy a professzor rávilágít, a köznyelvben az intelligencia és a mesterséges intelligencia nagyon hasonló dolgot jelentenek. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb.
Gondolkodni és dönteni nem ugyanaz
Az intelligencia bizonyos nehéz problémák megoldásának képessége. Ha valamilyen módon összeakarjuk hasonlítani a gépi és az emberi intelligenciát, akkor mindenképp el kell különíteni az emberi szándéktól vagy tudatosságtól és általában minden érzelemtől. Ami nyilvánvalóan nem leválasztható tulajdonság az emberről.
Az információ technológia fejlődésének köszönhetően ma már kialakultak speciális rendszerek, amelyek a gépi tanulásnak köszönhetően képesek összetett feladatok megoldására is. Mint például a Fujitsu Zinrai projektje, ami ma már a cég biztonsági rendszereitől kezdve, az időjáráshoz kapcsolódó projektekig, sok digitális térben zajló megoldás alapját biztosítja.
Forrás: http://journal.jp.fujitsu.com/en/cebit2017/
De a gépi és az emberi intelligencia messze nem ugyanaz.
A Moore-törvény még mindig működik, a gépek egyre nagyobb teljesítményre képesek, de még mindig messze vannak az emberi agy bonyolultságától, összetettségétől, az emberi testről nem is beszélve.
És persze az érzelem.
A gépek a tudomány mai állása szerint nem lesznek képesek érzelmekre. Már pedig az érzelem nélkül nincs valódi élet.
’KoHa’
