Folytatjuk a különböző iparágakról és informatikai trendekről szóló, 2019-re vonatkozó előrejelzéseinket, ezúttal Frederik De Breuck, a Fujitsu blokklánc-innovációs központjának vezetője osztotta meg velünk gondolatait.

1. A nagyvállalatok jelentősen gyorsítani fogják a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia bevezetését

Bár sokan úgy vélik, hogy a blokklánc körül túl nagy a felhajtás, arra számítunk, hogy egyre több vállalat és kormány vezeti majd be a technológiát a jövő évben. És mivel mind ezek a cégek, mind pedig technológiaszállítóik értékes tapasztalatokra tesznek szert, a sikeres projektek aránya is nagymértékben nőni fog. A nagyvállalatok valószínűleg nem radikális módon, hanem szélesebb körű folyamat-optimalizáció részeként alkalmazzák majd az új technológiát. A nagyvállalati bevezetést szolgáltatásként nyújtott blokklánc (blockchain as-a-service) platformok és az üzleti modell életképességének bizonyítását szolgáló (proof-of-business) gyors prototípuskészítő keretrendszerek fogják támogatni.

„A technológiai iparnak még hosszú utat kell megtennie addig, hogy csúcsra járassa a mesterséges intelligenciát” – véli Laurent Heurtin, a Fujitsu MI-központjának vezetője. A nagyvállalati mesterséges intelligencia helyzetéről adott áttekintésében beszél az érettebb MI bevezetésének új szakaszáról és a vele járó komplex problémákról.

A kezdet vége

Bármerre néz az ember, már a csapból is az MI folyik. Ennek alapján azt is gondolhatnánk, hogy az ökoszisztémában lassan csúcsra ér a mesterséges intelligencia alkalmazása. Pedig attól még messze vagyunk. A mesterséges intelligencia iránti élénk B2B-piaci érdeklődés most terjed át a B2C tömegpiacra, és kezd megjelenni az „AI-washing”, vagyis az MI-vel kapcsolatos hamis ígérgetés. Az „AI-washing” valójában egy marketingtechnika, amely azt állítja, hogy az adott márka vagy termék MI-technológiával működik, pedig ez az állítás meglehetősen gyenge lábakon áll. Azért teszi ezt, mert az MI jelenléte innovatív fényben tünteti fel a márkát. Az „AI-washing” terjed, és a fogyasztók egyre gyakrabban találkoznak ilyen új jellemzőkkel például a digitális fotózás szegmensében, a kiskereskedelmi üzletekben vagy a tömegpiacra szánt XaaS, azaz „szolgáltatásként nyújtott” (as-a-service) megoldásoknál. Ha jelentett már be vonalhibát távközlési szolgáltatójának, Ön is bizonyára találkozott már ezzel a jelenséggel.

Folytatjuk a különböző iparágakról és informatikai trendekről szóló, 2019-re vonatkozó előrejelzéseinket, ezúttal Ichiro Ohama, a Fujitsu nagyvállalati és kiberbiztonságért felelős alelnöke osztotta meg velünk gondolatait.

Az internetes biztonság helyzete 2018-ban

Mindig is arra számítottunk, hogy 2018 érdekes év lesz kiberbiztonsági szempontból – nem utolsósorban a GDPR érvénybe lépése miatt. Nem csalódtunk, hiszen az év előrehaladtával tanúi lehettünk néhány igazán nagyszabású támadásnak és adatbiztonsági szabálysértésnek a világ több jól ismert nagyvállalatánál.

Bár a szervezetek kétségkívül jobban tudatában vannak a veszélyeknek, mint korábban, a támadások és szabálysértések elkövetői is új, kreatív módszerekkel kényszerítik térdre áldozataikat. Ezek háttérben az új technológiák, pl. a felhő és a dolgok internete (IoT) használatának terjedése mellett a tárolt és elemzett adatok mennyiségének robbanásszerű növekedése áll. Emiatt a szervezeteknek jobban oda kell figyelniük üzleti folyamataik, munkavállalóik és ügyfeleik védelmére.

Az elkövetkezendő hetekben különböző iparágakról és informatikai trendekről szóló, 2019-re vonatkozó előrejelzéseinket osztjuk meg olvasóinkkal. Elsőként Ravi Krishnamoorthi, a Fujitsu EMEIA-régió gyártó- és autóiparra szakosodott divíziójának vezetője állított össze egy jövőképet az autóiparról.

A beruházási prioritások kezelése

A gépkocsigyártásban több fronton várhatóak változások 2019 során, mint bármely más iparágban. A múltban a vállalatok beruházási döntéseinél a jobb autó építése jelentette a legfőbb prioritást. De ma már nem ez a helyzet. A nagyobb motor, a magasabb üzemanyagfogyasztás és a 100 km/h-es sebesség minél gyorsabb elérése már a múlté. Jelenleg az időzítés a legfontosabb tényező – az összes változás egyidőben történik, ezért nehéz eldönteni, melyik beruházás élvezzen prioritást.

A menedzselt szolgáltatások és a biztonság összefüggései az IoT-vel a hipercsatlakoztatott világban

Minden új technológia megjelenését izgalmas várakozás előzi meg. A jövőkutatók elmondják, hogy középtávú előrejelzéseik alapján új lehetőségekre, jobb szolgáltatásokra, csökkenő költségekre lehet számítani. Az ambiciózus korai bevezetők elkezdik használni az új technológiát és jelentenek a frontvonalból: általában elmondják, hogy nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy várták, és olyan akadályok jelentkeztek, amelyekre a jövőkutatók nem hívták fel a figyelmet, de összességében véve azért jól haladnak, és a jövőkép megvalósítható.

A kezdeti felhajtás után aztán elindul az érdemi munka. Egy korszakalkotóan új technológia természetszerűleg radikálisan más lesz, mint a meglévő. De mégis, milyen felületeken kapcsolódhat egymáshoz az új és a régi? Milyen veszélyekkel és kockázatokkal kell számolni? Röviden: hogyan lehet eljutni a jelenlegi helyzetből a jövőkép megvalósulásáig?

Pillanatnyilag épp ebben a stádiumban tartunk a dolgok internete, az IoT (Internet of Things) alkalmazásában. Ebben a blogbejegyzésben két olyan területre szeretnénk összpontosítani az IoT-val kapcsolatban, amelyek véleményünk szerint nagyon fontosak, de gyakran nem kapnak elég figyelmet. Az egyik a biztonság, a másik pedig az IoT megoldás minden területén megbízható és zavartalan szolgáltatások nyújtása. Mindkét területen a hálózati csatlakozás korábban nem csatlakoztatott eszközökre való alkalmazása vet fel gondos megfontolást és intézkedést igénylő problémákat.

Óvatosan az elvárásokkal

Az IoT-rendszerek iránt jelenleg a közművek, a gyártóvállalatok és a szállítmányozó cégek irányából a legnagyobb az érdeklődés, de előre tekintve azt tapasztaltjuk, hogy az új hipercsatlakoztatott üzleti szolgáltatások a katasztrófaelhárítástól kezdve a hulladékgazdálkodáson át az elmaradott térségekben nyújtott egészségügyi ellátásig, szinte minden területen fantasztikus fejlődést tennének lehetővé.

A változás és az érdeklődés hátterében az egyre kisebb, egyre nagyobb teljesítményű és egyre jobb energiahatékonyságú processzorok állnak, amelyek révén manapság szinte bármilyen eszközbe olcsón lehet lapkát építeni. Ráadásul az ilyen processzorral felszerelt dolgok közel mindegyike összekapcsolható és felruházható bizonyos szintű intelligenciával.

Ennek hátránya – és ezért nem árt az óvatosság – hogy az olcsó lapkák hasonlóan olcsó beépített biztonsággal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem biztonságosak. Ez pedig az alábbi eredmények valamelyikéhez vagy kombinációjához vezet:

Nem frissíthető és – különösen az idő előrehaladtával – biztonsági kockázatot hordozó eszközök

Erősen heterogén, osztott eszközpark, amely bonyolultabbá teszi a szolgáltatásmenedzsmentet a nem egységes frissítési és patchelési rend, és az ebből következő incidens-, változás- és kiadáskezelési nehézségek miatt

Bár az eszközökbe épített „beágyazott” biztonság valószínűleg javulni fog, ez csupán egy része a történetnek, mivel a technológiához egyébként is súlyos biztonsági kockázatok társulnak. Az IoT-megoldások körének bővülésével az internetes bűnözők által támadható felület is egyre nagyobb lesz.

Jó hír, hogy ezeket a problémákat meg lehet oldani, ha kezdettől fogva szem előtt tartják a biztonságot, és körültekintően tervezik meg a hálózatot és a szoftvereket. E szemlélet jegyében a Fujitsu és partnerei folyamatosan befektetnek a kihívások kezelését elősegítő, új IoT-specifikus technikákba és termékekbe.

A legfontosabb terület talán a szolgáltatásmenedzsment, hiszen végső soron ez szabályozza és kezeli az IoT-képességeket. Az IoT-rendszerben alkalmazott szolgáltatásmenedzsment esetében magasabb szintű integrációra és automatizációra van szükség, ha azt szeretnénk, hogy a rendszer kapcsolatban maradjon a fenyegetéseket elhárító megoldásokkal és proaktívabb menedzselt szolgáltatást nyújtson valós időben.

Látható, hogy a szervezeteknek fel kell ismerniük az őket érintő kockázatokat és kihívásokat, és meg kell határozniuk, milyen mértékű kockázat elfogadható számukra a biztonság és az üzletmenet-folytonosság területén. Azt is el kell dönteniük, hogyan kezelik az érzékelőket, eszközöket és átjárókat a megoldások élettartamának bevezetés utáni szakaszaiban.

Ennek keretében komolyan meg kell vizsgálniuk az incidensek, a változások és a kiadások kezelésének módját, különös tekintettel a menedzselt biztonságra.

IoT-bevezetésekben szerzett szakértelmét hasznosítva a Fujitsu az indulástól kezdve az ügyfelekkel közösen dolgozik azon, hogy beépítse a biztonságot a megoldásokba. Ezzel a szemlélettel tervezi meg a folyamatos frissítéseket, és kezeli a rendszer életciklusának minden szakaszát. Először is, javasoljuk, hogy az ügyfél határozza meg világosan az elérni kívánt üzleti eredményt, majd azonosítsa a főbb kihívásokat, és hozza létre a megvalósítás ütemtervét. Az ügyfél IoT-innovációs ütemtervének kidolgozását követően a Fujitsu hatékony programot valósít meg az ügyfél számára, benne biztonsági szolgáltatásokkal, minőségbiztosítással és szorosan összehangolt szolgáltatásmenedzsmenttel.

IoT a való életben

Az üzleti kihívás meghatározásának jó módja, ha egyáltalán nem is gondolunk az IoT-ra. Helyette a szervezet szükségleteire és céljaira összpontosítunk, és csak ezt követően tesszük fel a kérdést, hogy milyen adatok, eszközök és alkalmazások tudnák kielégíteni ezeket a szükségleteket úgy, hogy az a lehető legjobban szolgálja az ügyfelek, a munkavállók és a többi érintett érdekeit.

Nemrég együtt dolgoztunk egy logisztikai nagyvállalattal, amely mind a sofőrök, mind pedig a népesség szempontjából szerette volna javítani a közlekedés biztonságát és optimalizálni a szállítási határidőt. Ez a szállítmányozó cég jelenleg teszteli a Fujitsu megoldását, amely észleli, ha egy sofőr elálmosodik vezetés közben. A kísérleti projektben hordható érzékelőket használnak a sofőr éberségi szintjének észlelésére, amelyek riasztást és jelentést küldenek, amikor az értékek a biztonságos, elfogadható szint alá süllyednek.

A Fujitsu egészségügyi ügyfeleinek egyike, a hollandiai Nijmegen városában működő Sint Maartenskliniek kórház a betegek intenzív osztályról normál kórházi osztályokra való átkerülését, majd otthonukba bocsátását szeretné gördülékenyebbé tenni. Ennek érdekében olyan rendszer bevezetésén dolgozik, amely méri az intenzív osztályon ápolt és stroke-betegek fizikai adatait (a testhőmérséklettől kezdve az alvásmintáig mindent), és az így szerzett valós idejű információk alapján próbál személyre szabottabb kezelést nyújtani számukra a kórházban töltött napok számának mérséklése céljából.

A Fujitsu mindkét példában az alkalmazás által generált, egyedi biztonsági probléma megoldásában segíti a szervezetet: nevezetesen a sofőrök és a betegek kényes adatainak védelmében. Ezen túlmenően a szolgáltatások monitorozásáról, az incidensek előre jelzéséről és megoldásáról, a frissítések telepítéséről és az új alkalmazások működésre gyakorolt hatásának minimalizálásáról is gondoskodik. A megoldás minden esetben jelentősen eltér az adott iparág speciális követelményei miatt.

Bármilyen iparágban működjön is a vállalat, a sikeres, biztonságos és jól kézben tartott IoT-rendszerbevezetés kulcsa az ökoszisztéma, a szervezet, az infrastruktúra és az ügyféligények lehető legpontosabb megismerése. Ezektől függ ugyanis, hogy milyen konkrét biztonsági és szolgáltatásmenedzsment szempontokat kell majd követnie a vállalatnak.

Egy irodaépület fűtést, hűtést és szellőztetést szabályozó rendszerének kihívásai például jelentősen el fognak térni egy intelligens városétól, ahol sokkal több a lakosság által igénybe vett infrastrukturális elem (biztonsági kamerák, közlekedési jelzőlámpák stb.), amelyek miatt magasabbak a veszélyek elleni védekezés követelményei. A kívánt rendelkezésre állási és szolgáltatási szint is eltérhet, a komplex változtatásokat és a kiadási ciklusokat pedig kézben kell tartani, mert egyébként kritikus fennakadást okozhatnak a működésben.

Csináld magad vagy menedzselt szolgáltatások?

Nyilvánvalóan összetett kérdésről van szó, és döntést kell hozni arról, hogy a vállalat belső forrásokból elégíti-e ki szükségleteit, vagy inkább megbízható partnert keres.

Ha a szervezet nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, vagy azokat más feladatra szeretné használni, egy külső szolgáltató jól összehangolt és üzemeltetett menedzselt szolgáltatása hatékonyan támogathatja a veszélyek keresését, a külső és belső biztonsági problémák észlelését, valamint a zökkenőmentes üzleti működés fenntartását.

Legyen szó bármilyen alkalmazásról, nagyon fontos, hogy az IoT-technológiákon dolgozó vállalatok a XXI. század hipercsatlakoztatott vállalataivá váljanak, ezt biztonságosan és jól menedzselt módon tegyék, hogy hatékonyabban elérhessék céljaikat, és jobban ki tudják szolgálni a működésük által érintett feleket. Bármilyen megoldásra is essen a végső választás, arra mindenképpen ügyelni kell, hogy kezdettől fogva vegyék figyelembe a biztonsági és szolgáltatási szempontokat.

Fujitsu Magyarország

Az üzleti vezetők minden eddiginél nehezebben tudnak egyensúlyt teremteni a különböző csoportok és érdekeltek igényei között. Az ügyfelek több innovációt szeretnének kevesebb pénzért; a munkavállalók nagyobb önállóságot és inspirációt követelnek; a tágabb értelemben vett közösség pedig a társadalmi érzékenységet kéri számon a vállalatokon.

Az eltérő igények és szükségletek ellenére ezek a csoportok valójában kapcsolódnak egymáshoz –derült ki legutóbbi kutatásunkból.

A vizsgálat részeként azt vettük górcső alá, milyen kapcsolatot ápolnak a szerveztek munkavállalóikkal, az ügyfelekkel és a társadalommal, mennyire fontosak az egyes csoportok a siker szempontjából, és milyen szerepet játszik a kultúra, a kreativitás és a digitális technológia az összképben. Az eredmények érdekes felismeréseket hoztak, és egy olyan világ képét festették le, amelyben a munkavállalók jelentik a legfőbb prioritást, majd utánuk következnek az ügyfelek. De azt is látjuk, hogy egyre nagyobb az igény arra, hogy a vállalatok „jót tegyenek” a szélesebb társadalom javára. Ez különösen azért fontos, mert az emberek – potenciális munkavállalóként és ügyfélként is – az egyértelmű társadalmi céllal és jövőképpel rendelkező szervezetekhez vonzódnak, különösen azokhoz, amelyek pozitív társadalmi hatása már egy ideje nyilvánvaló.

Pozitív társadalmi hatás

A kutatásból kiderült, hogy míg az üzleti vezetők túlnyomó többsége (74%) egyetért abban, hogy a pozitív társadalmi hatáson múlik a siker, közel felük (47%) úgy gondolja, hogy szervezete nem képes ilyen hatást kiváltani. A vezetők 78%-a szerint az is fontos, hogy megbízzanak szervezetében. Ám a kutatás nehézségeket azonosított ezen a területen. A megkérdezett vezetők közel kétharmada (63%) úgy véli, hogy a társadalom kritikusabbá vált az üzleti közösséggel szemben az utóbbi három évben. 71%-uk beismeri, hogy többet is tehetne az emberi életminőség javításáért.

Miközben az üzleti vezetők a munkavállalókat és az ügyfeleket állítják figyelmük középpontjába, tisztában vannak vele, milyen fontos szerep hárul rájuk a pozitív hatás elérése szempontjából. 63%-uk szerint ennek érdekében meg kell változtatniuk a szervezetük által követett szemléletet. A vezetők már keresik a megoldásokat a kihívás legyőzésére. 69%-uk úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a digitális technológia segíteni fogja a pozitívabb társadalmi hatás elérését a következő évek során. További 73%-uk tartotta fontosnak a szükséges kultúra kialakulásának ösztönzését – rámutatva, hogy „a kreatív és együttműködő kultúra megteremtése és fenntartása kulcsfontosságú a pozitív társadalmi hatás elérése szempontjából”.

A társadalmi jövőkép megvalósítása

A pozitív társadalmi hatás elérésével kapcsolatos üzenetet sok vezető megértette: 76%-uk elismerte személyes felelősségét abban, hogy szervezete működését ebbe az irányba terelje. Az ENSZ globális fenntarthatósági célkitűzései (SDG) gyakorlatilag a teljes üzleti közösség számára megfogalmazzák ennek szükségességét. Erre a Fujitsunál komoly hangsúlyt fektetünk, és beépítjük az SDG-célokat jövőképünk megvalósításába. Ahogy a megkérdezett vezetők is kiemelték, milyen fontos szerepet játszik a digitális technológia a pozitív társadalmi hatás elérésében, mi magunk is az érintettekkel közösen dolgozunk a globális célok megvalósításán. Az AI, az IoT és a felhőtechnológiák alkalmazásával elősegítjük a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszertermelést, fejlesztjük az egészségügyet, és ösztönözzük a vállalaton belüli innovációt.

Felismertük, hogy a digitális technológia segít kiegyensúlyozottan kezelni a három csoportot – a munkavállalókat, az ügyfeleket és az állampolgárokat –, és elérni, hogy a szervezet működése mindháromra pozitív hatást gyakoroljon. Fontos, hogy a három csoportot egységesen tudjuk kezelni, hiszen a vállalat működése során olyan folyamatok kidolgozására kell törekednünk, amelyek egyaránt szolgálják a munkavállalók, az ügyfelek és az állampolgárok javát. Ha pozitív hatást tudunk gyakorolni az emberek – minden ember – életére, garantált a siker!

Fujitsu Magyarország

Adott egy kép. Prága panorámaképe, amelynek mérete meghaladta minden korábbi felvételét, ráadásul különleges helyen készült. Prága UNESCO-védelem alatt álló belvárosában, az Óvárosi városháza tetőzetének és tornyának renoválásához felállított állványzatról fotózták – erre 30 évente csak egyszer nyílik lehetőség.

Egy ilyen óriási kép elkészítése nem könnyű feladat. Az alapszintű 360 fokos fényképezőgépek nem rendelkeznek elegendő felbontással hozzá, ezért hagyományos gépet igényel. Az állvány tetejéhez képest 5 méterrel magasabbra kellett vinni a készüléket, és elindítani a gép automatikus markolatába épített, előre beprogramozott szoftvert, amely képkockáról-képkockára, sorról-sorra, pontosan mozgatta a szerkezetet. Az óriás objektívvel szerelt gép hatalmas mennyiségű adatot rögzített gyors ütemben, így három nap több mint 8000 fénykép állt rendelkezésre, egyenként 50 megapixeles méretben.

Hogyan nyerjünk ki több értéket az adatokból a felderítés, az intelligencia és az automatizáció segítségével?

Itt az ideje, hogy túllépjünk a GDPR-on. Az uniós rendelet május 25-i érvénybe lépése előtt e-mailek millióiban tájékoztatták az érintetteket adatvédelmi jogaik bővüléséről. Az Unióban árukat és szolgáltatásokat értékesítő szervezetek mindegyikének frissítenie kellett adatvédelmi szabályzatát és ellenőrző mechanizmusait. Mindez rendkívül munkaigényes feladat volt. Aztán hirtelen minden elcsendesedett.

Csábító lenne azt gondolni, hogy a továbbiakban már nem kell a GDPR-ral foglalkozni, de nem ez a helyzet. Négy hónap elteltével a hatóságok a panaszok és szabálysértési bejelentések számának megugrásáról számoltak be. Ennek pontos mértékéről egyelőre nincs információ.

Azt biztosan tudjuk, hogy mindenki tájékozottabb lett az adatvédelmi és egyéb érintetti jogokkal kapcsolatban. Nem csupán a magánszemélyek és a vállalatok, hanem a média is, amely rendszeresen a címlapon számol be a komolyabb szabálysértésekről.

Interjú Rupert Lehner-rel, A Fujitsu EMEIA vezetőjével

A vállalatok minden iparágban igyekeznek kihasználni a gyors ütemben fejlődő digitális technológiában rejlő lehetőségeket. Rupert Lehner, a Fujitsu termékekért és nagyvállalati platformszolgáltatásokért felelős EMEIA vezetője elárulja, mely innovációktól várja a legnagyobb hatást a piacon.

Az IT-vezetők mindenütt leteszik a voksukat azok mellett a technológiák mellett, amelyek várakozásaik szerint képesek átalakítani vállalatukat vagy akár egész iparágukat. Hogyan lehet biztosítani a sikert ilyen nagyságrendű és ütemű változások közepette?
Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy az emberi életet és munkavégzést alapjaiban átformáló technológiai forradalom korszakát éljük. A folyamatban lévő változások mélysége, kiterjedtsége és komplexitása minden korábbi tapasztalatunkat meghaladja, és a továbbiakban csak erősödni fog. 

Sok szempontból ma még nem látható, milyen irányban alakul majd a fejlődés, ezért fontos, hogy az átalakulásba az érintettek lehető legszélesebb körét bevonjuk – a vállalatokat, az állami szektort, az állampolgárokat, a tudományos közösséget és másokat. Amikor a jövőben emberek milliárdjai csatlakoznak majd az internethez, és korlátlan feldolgozási teljesítmény, illetve korlátlan tudás áll rendelkezésre, nem csupán a világ lesz más, hanem a benne élők felelőssége is megváltozik.

A kriptovaluták mögötti technológia kezd elszakadni pénzügyi gyökereitől, és sokéle iparágban nagy horderejű változásokhoz vezet.

Úgy tíz évvel ezelőtt a blokklánc a bitcoin háttértechnológiájaként vonult be a köztudatba, és sokan azóta is elsősorban a kriptovalutákkal azonosítják.
A technológia támogatói, köztük Don Tapscott technológiai stratégiatervező és Oliver Bussmann, a UBS egykori informatikai igazgatója évek óta hirdetik a blokklánc pénzügyi szolgáltatószektoron kívüli alkalmazásának lehetőségeit, de más iparágak eddig óvatosan viszonyultak a technológiához. Az utóbbi időben azonban jelentősen megnőtt az új használati forgatókönyvek száma.