Kísérleti projekt az Aoyama Trading üzleteiben

A mesterséges intelligenciát (MI) és a dolgok internetét (IoT) egyre gyakrabban használják a mindennapi életünk szerves részét képező termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Egyre fejlettebb MI-technológia támogatja például az ember lelkiállapotát a beszédhangban és viselkedésben bekövetkező finom változások alapján értékelő pszichológiai elemzéseket. Ez pedig értékes új lehetőségeket teremt az ügyféloldali folyamatok, például a vásárlók kiszolgálása terén. A Fujitsu és a Fujitsu Laboratories nagyobb kiskereskedelmi láncoknál és kisebb üzletekben is szeretnék bevetni az MI-technológiát a célzottabb és személyesebb promóciók és ügyfélkiszolgálás érdekében.

A Fujitsu és az Aoyama Trading az Aoyama Tailor Ikebukuro Higashiguchi központi áruházában hajtotta végre a pszichológiai elemzéseket végző MI-technológia egy hónapos kísérleti tesztelését 2018. év elején.

A teszt során az üzlet bejáratánál található két próbababa közé helyeztek el egy szemmozgás-érzékelőt, amelynek segítségével elemezték a vásárlók szemmozgását (annak mintáit és irányát) a próbababák által viselt termékek (zakók, ingek, nyakkendők) végigpásztázásakor. Az MI kronológiailag elemezte minden vásárló szemmozgás-mintáit, például azt, hányszor pillantottak rá egy termékre, mennyi ideig nyugodott a tekintetük egy adott terméken, és milyen sorrendben nézték végig az egyes ruhadarabokat. Ezután az érzékelő felmérte a vásárló lelkiállapotát, például, hogy hezitált-e a két próbaba által viselt különböző zakók között, és mutatott-e érdeklődést a nyakkendők iránt. A felmérés eredményei alapján a rendszer további információkat jelenített meg valós időben a próbababák mellett elhelyezett képernyőkön, például további javasolt termékek adatait, vagy tájékoztatást arról, milyen egyéb termékekhez illene az adott nyakkendő. Így újszerű vásárlási élmény született, hiszen a vásárlók saját gondolataik alapján kaptak ajánlatot más termékekre vonatkozóan.

Hogyan vetette be a Fujitsu a Digital Owl projektben a legfejlettebb technológiát az ausztrál vadonban élő veszélyeztetett fajok védelmére? 

Egy faj eltűnése visszafordíthatatlan folyamat. Az ausztráliai Új-Dél-Wales államban mintegy 1000 növényt és állatot fenyeget a kihalás veszélye, ezért összehangolt munka folyik a megmentésükért. Új-Dél-Wales kormánya a következő öt évben 100 millió ausztrál dollárt (72 millió USA dollárt) szán a problémakör kezelésére. Bár ez igazán figyelemreméltó összeg, óriási területet kell lefedni, és a helyi erdőőrök száma is erősen korlátozott.

A siker érdekében a kormány maximális megtérülést szeretne elérni a beruházásból. Egy nemrég lebonyolított kísérleti projekt keretében olyan, testre rögzíthető kamerával szerelték fel az állam rendőreit, amelynek technológiája monitorozta a veszélyeztetett növényeket, és a növények élőhelyét potenciálisan veszélyeztető invazív gyomokat.

Egy másik, drónok, kamerák és mesterséges intelligencia felhasználásával végrehajtott kísérleti projektben a Fujitsu Új-Dél-Wales Környezet- és Örökségvédelmi Hivatalával közösen bebizonyította, hogy az innovatív megoldások megsokszorozzák a fajok megőrzéséért folyó harc hatékonyságát.

A számítógépek és a mobileszközök után a virtuális valóság (virtual reality, VR) és a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) a harmadik platform, amely várhatóan jelentős változásokhoz vezet a társadalomban. Ma ezek a technológiák még fejlődésük korai szakaszában tartanak. Azt szokták mondani, hogy túl kell jutniuk a „szakadékon” ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek a piacon. A VR és az AR által teremtett új, élményalapú érték egyelőre felmérhetetlen lehetőségeket kínál az emberi gondolkodás és viselkedés megváltoztatására. Mai bejegyzésünkben a Fujitsu Research Institute (FRI) tanácsadója beszél arról, hogyan lehet egy szervezet sikeres a VR-/AR-piacon.

Az elmúlt 10 évben a big data és a fejlett analitika volt a két legfelkapottabb téma a technológia világában. Amikor a közüzemi és gyártószektorban ezekről a technológiákról beszélünk, általában produktivitásfokozó és hatékonyságnövelő hatásukat emeljük ki. Arról kevesebb szó esik, hogyan alkalmazzuk őket a karbantartás területén. A fejlett analitika és a big data alapjaiban formálja át a karbantartási folyamatot. Segítségükkel többet megtudhatunk az eszközökről, hogy előre jelezhessük és akár megelőzhessük a meghibásodásukat. Mindez számos, kevéssé ismert előnnyel jár a gyártóvállalatok számára. Az alábbiakban ezeket az előnyöket mutatjuk be konkrét példákon keresztül.

Előrejelzés, nem ajánlás

Amikor ez ember vásárol egy eszközt, általában valamilyen ajánlást is kap hozzá a gyártótól, és ez alapján végzi el a karbantartást. Ha fél évente ajánlott generáljavítást végezni, ezt az ütemezést követi. Ezzel az a gond, hogy a gépek környezettől és kontextustól függően eltérően viselkednek. Nagyon máshogy működik egy szélturbina Spanyolországban, mint mondjuk Dániában, vagy akár adott országon belül más-más helyen. Ilyenkor az eszköz karbantartására vonatkozó ajánlás nem lesz annyira helyes vagy pontos a működési hatékonyság szempontjából, mint egyébként lehetne. A vállalat vagy túl korán végzi el a karbantartást, amikor az még nem szükséges, vagy túl későn, amikor az eszköz már meghibásodott, és költséges leállást okozott.

Ezen a területen hasznosítható igazán jól a big data és a fejlett analitika. Gépi tanulás alapján elemezhetők az eszköz adatai, és előre kideríthető, mikor valószínű a meghibásodás.Az eszköz karbantartási igényének előre jelzése nem csupán a meghibásodás kockázatát csökkentheti, hanem a karbantartási munka költségét is. Ha egy eszköz szabályozott környezetben, mondjuk egy gyárban működik, nem olyan nehéz odafigyelni rá. De ha terepen található (mint például a szélturbina), nehezen lehet monitorozni a működését. Mérnököket kiküldeni a potenciálisan felesleges ellenőrzések elvégzésére drága mulatság – de még mindig olcsóbb, mint sürgősségi javítást végezni valamilyen eldugott helyen, ami hosszú ideig is eltarthat, ha várni kell az alkatrészek szállítására. És amíg a turbina áll, addig semmit nem termel.

A leállások teljes egészében kiiktathatók egy olyan prediktív rendszerrel, amely figyelmeztet az eszköz karbantartásigényére. Így a javítás előre ütemezhető, és az alkatrészek is kellő időben megrendelhetők. Nincs üzemszünet, és felesleges készletet sem kell fenntartani. Mindez az intelligens műszaki szemlélet része. Elmozdulást jelent a hagyományos hibaelhárítási modell irányából a proaktívabb, intelligensebb működés felé.

Igen gyakori jelenség, hogy az emberek összekeverik a biztonsági mentést és az archiválást. Mai bejegyzésünkben a két fogalom közötti különbség tisztázása után az archiválással foglalkozunk részletesen.

A biztonsági mentés és az archiválás között az az alapvető különbség, hogy a biztonsági mentés gyakran frissített, pontos másolatot készít az adatokról, míg az archiválás értékes adatokat helyez át egy elsődleges rendszerből egy másik, hosszú távú adatmegőrzésre szánt tárolórendszerbe.

A Storage Networking Industry Association (SNIA) meghatározása szerint:

Az archívum „adatelemek gyűjteménye, esetleg kapcsolódó metaadatokkal együtt, egy olyan tárolórendszerben, amelynek elsődleges rendeltetése az adatok hosszú távú biztonságos megőrzése”.

Az archívum tehát nem az üzleti adatok folyamatosan változó másolata (mint a biztonsági másolat), hanem többnyire inaktív vagy statikus elsődleges adatverzió. Amikor megszűnik az adatok frissítése, vagy már nem használják őket gyakran, érdemes archiválni őket, ahol a mentési időablakon kívül léteznek tovább, de szükség esetén mégis elérhetők.

Készpénzmenetes fizetés azonosító nélküli hitelesítéssel, milliós nagyságrendű felhasználói bázison

A Fujitsu Laboratories Ltd. nemrég bemutatott érintésmentes, integrált biometrikus azonosító technológiája kizárólag a tenyérvéna és arcfelismerési adatok alapján képes megállapítani a személyazonosságot. A Fujitsu K+F kutatóközpontjának közreműködésével kifejlesztett technológia újabb lépéssel visz közelebb a készpénz nélküli társadalom megteremtéséhez.

A hagyományos üzletekben vagy rendezvényhelyszíni beléptetéskor a biometrikus azonosításhoz (milliós nagyságrendű felhasználószám esetén) eddig óriási adattömeget kellett rögzíteni. A regisztrált biometrikus adatokban való ésszerű kereséshez pedig kártya vagy egyéb adatok felhasználására volt szükség. A Fujitsu új technológiája zökkenőmentes fizetési folyamatot biztosít azáltal, hogy a felhasználónak csupán a kezét kell a terminál fölé tartania, miközben a fizetési terminál és a közelében telepített kamera észrevétlenül arcfelismerést is végez.

Ez a technológia személyazonosító okmányok bemutatása nélkül is lehetővé teszi a pénztárca nélküli fizetést, előkészítve a kényelmes készpénzmentes társadalom létrejöttét.

A Fujitsu az október 7-i, athéni képfeldolgozási konferencia (ICIP 2018) alkalmából mutatta be az új technológiát, amelyet az október 16-án megnyíló CEATEC JAPAN 2018 keretében a Makuhari vásárközpontban is kiállít.

A Kawasaki Geological Engineering helyi önkormányzatok és nemzeti kormányok megbízásából végez útburkolat-vizsgálatokat saját fejlesztésű technológiáival, az úttest alatti üregek észlelése céljából. Ez meglehetősen időigényes munka. A vállalat a Fujitsu mesterségesintelligencia-megoldásával, a Zinrai mélytanulási rendszerrel elemzi a korábban manuálisan feldolgozott óriási adattömeget. A kialakult üregek jellemző mintáit megtanuló és elemző mesterséges intelligencia (MI) objektívabbá teszi a folyamatot, és 90%-kal csökkenti a rendellenességek észleléséhez, illetve több mint 50%-kal az összes elemzés elvégzéséhez szükséges időt.

A jobb műszerek több adatot, de egyben magasabb elemzési költséget is jelentenek

A geológiai vizsgálatok végzésében élen járó Kawasaki Geological Engineering nemzeti kormányok, helyi önkormányzatok és más útkezelésért felelős szervezetek megbízásából vizsgálja az utak felszíne alatti rétegek állapotát. 

Az utak alatti üregek a legrosszabb esetben akár katasztrofális helyzet kialakulásához is vezethetnek. Ennek szélsőséges példája volt az az óriási víznyelő, amely 2016 novemberében nyílt meg a japán Kyusyu térségben, a JR Hakata vasútállomás közelében. Az üregek kialakulásának sokféle oka lehet, de az illetékes japán minisztérium elsősorban a rossz állapotú csatornavezetékeket tartja értük felelősnek. Az üregek nem mindig észrevehetők az általában jól karbantartott japán utakon. De egyedül 2015-ben 3300 helyen észlelték az utak megsüllyedését Japánban.

A Fujitsu Laboratories ma bemutatta nagyszabású problémák megoldására alkalmas problémaszegmentálási technológiáját. A technológia a kombinatorikai-optimalizációs problémákat lélegzetelállító sebességgel megoldó Digital Annealer Fujitsu-megoldásra épül.

A Digital Annealer korábban csak olyan méretig tudta kezelni a problémákat, amely betáplálható volt egy különálló hardverbe. Az új fejlesztés most lehetővé teszi, hogy a probléma alapvető elemeit a jellemzők alapján kivonatolják, majd a Digital Annealerrel történő feldolgozás után a cikluson többször végigfuttatva eljussanak egy általános végeredményhez. Ebben a szakaszban a legoptimálisabb reakciót kiváltó módszert alkalmazzák, amely lehetővé teszi a technológia nagyszabású problémák megoldására történő alkalmazását.

Ezt a technológiát a Digital Annealer 8 kbit (8192 bit) nagyságrendű problémák megoldására alkalmas második generációjára alkalmazva a Fujitsu Laboratories arra számít, hogy akár 100 kbites problémák megoldására is lehetőség nyílik. A tesztek során a Fujitsu Laboratories szimulációk útján megállapította, hogy a technológia alkalmas a gyógyszerkutatásban jelentkező molekulakonfiguráció-keresési problémák megoldására. Így a szimuláció ideje a hagyományos számítógépekre jellemző fél évhez képest néhány napra csökkenthető. A Fujitsu Laboratories együttműködést indít a ProteinQure-ral a fehérjeterápiás kutatások felgyorsítására.

A Fujitsu Laboratories a technológiával új üzletág létrehozását készíti elő, és lehetővé teszi, hogy a Digital Annealert többféle területen használják a kombinatorikai-optimalizációs problémák megoldására.

Néhány héten belül, november 7-én és 8-án több mint 10 ezer IT-szakember, cégvezető és újságíró gyűlik össze a müncheni ICM konferenciaközpontban, hogy együtt ismerkedjenek a digitális technológia jövőjével a 2018-as Fujitsu Fórumon – Európa legnagyobb IT-szállítói rendezvényén.

A rendezvényen bemutatjuk, hogyan fokozza az innovatív digitális technológia, valamint a co-creationt és a kölcsönös sikert középpontba állító emberközpontú szemlélet a vállalatok hatékonyságát és eredményességét.

Betekintés a programba

Az idei Fujitsu Fórum gazdag programja sokféle jövőbe mutató előadást, 44 tematikus háttérelőadást és több mint 100 szakértői beszélgetést tartalmaz. A rendezvényen központi szerepet kap a kiállítóterület, ahol vendégeink személyesen, a gyakorlatban is megszemlélhetik a digitális co-creation eredményeit.

A blokklánc tavaly került a figyelem középpontjába, amikor a bitcoin értéke minden idők legsikeresebb karácsonyi szezonjában közel 20 ezer euróra emelkedett december 17-én a januári 750 dollárhoz képest. Az ezt követő túlfűtött időszakban az emberek nem meglepő módon kissé rövidlátóan kezelték a kriptovalutákat, és kevéssé vettek tudomást a blokklánc-technológia alkalmazásának tágabb értelmemben vett hatásairól. A munka legérdekesebb része azonban nem is itt, hanem a valuták világától meglehetősen távol zajlik.

Mielőtt azonban erről beszélnünk, tisztáznunk kell néhány fogalmat és szakkifejezést. A blokklánc-technológiát eredetileg a Bitcoin-alkalmazáshoz tervezték, amely a kormányok által garantált hagyományos pénz és a bankok által szabályozott fizetések alternatívája. Ebben a technológiában az a különleges, hogy az adatok hozzáadása és tárolása node-ok hálózatában, lineáris „lánc” formájában, központi ellenőrző szervezet bevonása nélkül történik. A blokklánchoz a bányászok (miner) adhatnak hozzá új tranzakciókat.

Leegyszerűsítve a bányászok olyan külső adatközpontok, amelyek új blokkokat generálnak, és beillesztik a blokkokba a függőben lévő tranzakciókat. Ezért cserébe pénzügyi ellentételezést kapnak: a tranzakciók esetében ez a tranzakció küldője által beállított díj. Minden egyes új blokk titkosítva kapcsolódik az előző blokkhoz, ami megváltoztathatatlanná teszi a láncot. Ha egy blokk megváltozik, ez minden egyes következő blokkban változást eredményez az összes node-nál. És még ha a node-ok a Földön elszórtan működnek is, mindegyiket be kell vonni minden egyes tranzakció végrehajtásába. Miután egy tranzakció bekerült a főkönyvbe, többé nem módosítható.

Innen ered a blokklánc megbízhatósága. A blokklánc ugyanúgy garantálja a megbízhatóságot, mint egykor a hagyományos írott főkönyvek. A hasonlóság miatt a blokkláncra gyakran elosztott főkönyvi technológiaként (Distribution Ledger Technology, DLT) is hivatkoznak.

A másik dolog, amit tudni kell, hogy a blokklánc-technológia a tervezett alkalmazástól függően kétféle üzemmódban működik. Lehet „engedély nélküli” (vagy nyilvános), ahol nincs irányítás és feltételezett bizalom a résztvevők között, és bárki, bármikor bekapcsolódhat a lánc működésébe. Az „engedélyhez kötött” (permissioned) blokkláncoknál ellenben van irányítás, korlátozva van, ki hajthat végre különböző műveleteket a blokkláncban, és feltételezhető bizonyos szintű bizalom. Utóbbi láncok potenciálisan hasznosabbak számos üzleti alkalmazáshoz.