Szerző: Wieland Kordas

Aki a gyártószektorban dolgozik, annak nem újdonság az Ipar 4.0 körüli hírverés

Mindannyian hallottuk már, hogy a digitális átalakulás a jövő útja. Hogy a technológiai beruházások végrehajtása az egyetlen mód a versenyképesség megőrzésére. És bár valószínűleg mindenki tudja, hogy a változtatás elkerülhetetlen, egy dolog teljesen nyilvánvaló:

Az átalakulásról könnyebb beszélni, mint azt megvalósítani.

Miközben a mesterséges intelligencia és a dolgok internete mindennapi életünk részévé válik, nehéz elképzelni, hogyan kapcsolódnak ezek a vállalatok napi működéséhez.

A drónokról és az automatikus gépekről szóló esettanulmányok imponálóak. De a változtatás nem megy gombnyomásra. Minden új kezdeményezésnek konkrét üzleti problémát kell megoldania, és összhangban kell állnia a hosszú távú stratégiával. És szükség van hozzá a teljes vállalat anyagi, kulturális, szervezeti és attitűdbeli támogatására.

Ebben a cikkben a gyártóvállalatok előtt álló kihívásokkal foglalkozom – különös tekintettel arra, hogyan segíthet ezek legyőzésében az SAP S/4HANA.

Változó iparág

Sok gyártóvállalat már elindult a digitálisabb jövő felé vezető úton. A folyamat kezdetben szinte mindig sikeres. Ám a dolgok előrehaladtával óhatatlanul jelentkeznek kihívások.

A pilot projekt általában gond nélkül lezajlik. De a digitális átalakulás folytatásához a vállalatoknak már sokkal többet kell tudniuk a technológiáról, és üzleti szempontból is demonstrálniuk kell annak fenntarthatóságát és megtérülését. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a megvalósítás gyakorlati részleteivel, a kifejezetten szervezetükre szabott, új modellek kidolgozásának módjával.

Óriási feladatról van szó, amelynek végrehajtása komoly technikai tudást – és a formabontó gondolkodáshoz szükséges képzelőerőt – igényel.

A biztonságot sem szabad szem elől téveszteni. A rendszerek online térbe emelése hatalmas előnyökkel jár, ugyanakkor a saját és ügyféladatok védelme nagy felelősség is egyben.

Szintén nehézséget jelent a gyártási infrastruktúra komplexitása. Az infrastruktúrát sok esetben több gyár, sokféle platform és többszintű szállítói kapcsolatrendszer alkotja – mindegyik külön decentralizált szoftverplatformmal. Már a dolgok összekapcsolása sem egyszerű. Különösen, ha a vállalat megpróbálja elkerülni a költséges leállásokat.

A gyártóvállalatok óvatossága tehát érthető. Jelentős kihívásokkal néznek szembe. És amikor egyébként olajozottan zajlik a működés, senkinek nem nagyon akaródzik változtatni.

A probléma lényege

Itt az ideje, hogy a vállalatok újragondolják főbb működési folyamataikat. Ahhoz, hogy megvessék a jövőbeni versenyképesség alapjait, el kell mozdulniuk a lineáris, szekvenciális ellátásilánc-működéstől a beszállító vállalatok összekapcsolt, nyílt rendszere (a digitális ellátási hálózat) felé.

Ebben a folyamatban támogatja őket az S/4HANA. Míg a digitális pilot projektet a legtöbb vállalat sikeresen lebonyolítja, a valódi változások eléréséhez és az új munkastílushoz való igazodáshoz stabil digitális alapokra van szükség – akár IoT-folyamatok integrálására, akár gyártólétesítmények robotikára és a dinamikus készletgazdálkodásra épülő automatizálására gondolunk.

A skálázhatóság is kulcskövetelmény. Az új technológiák mindegyike óriási adattömeget generál. És ahogy a vállalatok kiépítik a technológiai infrastruktúrát, azt tapasztalják, hogy a régi termelésirányítási (MES), ellátásilánc-kezelő és ERP-rendszerek nem boldogulnak a feladattal.

Az S/4HANA megteremti a digitális átalakulás alapját. Nyers teljesítményénél fogva képes az óriási adattömeg feldolgozására, láthatósága folytán pedig egykapus módon tudja támogatni bármilyen digitális iker működését. Így a vállalat teljes körűen kézben tarthatja a tervezés és a végrehajtási folyamatát, a piaci igényektől a gyártóműhelyig, minden szempontból lefedve a gyártási ciklust.

A különálló szigeteket lebontják, a platformokat egységesítik, és minden vállalati résztvevőnek lehetőséget biztosítanak arra, hogy hozzájáruljon a digitális alapokhoz. Ennek köszönhetően a vállalat olyan zökkenőmentes és folyamatos adatáramláshoz jut, amelyből 360 fokos képet kaphat a működésről.

Így születik meg a korábban ismertetett skálázhatósági és komplexitási problémákat megszüntető ütőképes gyártási megoldás. Segítségével a gyártóvállalat saját ritmusában növekedhet, hozzájut az új technológiák kipróbálásához szükséges eszközökhöz, és magabiztossága erősödésével egyre nagyobb ambíciókat tűzhet maga elé.

A gépek leállásának megakadályozásától kezdve a munkafolyamatok optimalizálásán keresztül a környezeti követelmények és a demográfiai változások követéséig, a gyártóvállalatok mindenütt új szintre emelhetik hatékonyságukat, és izgalmas, új üzleti modelleket fedezhetnek fel.

Lehet, hogy az intelligens gyár kiépítése még távolinak tűnik. De megfelelő ütemterv birtokában a vállalatok meglepően gyorsan eljutnak a kitűzött célhoz. Mindig az első lépés a legnehezebb. De miután egy cég eldöntötte, hogy a műszaki igények egyenkénti teljesítése helyett átáll az S/4HANA-ra, máris elindult a digitális jövő és az intelligens vállalat megteremtéséhez vezető úton.

A jelenlegi változások közepette sok vállalat újragondolja, mi különbözteti meg a többitől – sőt akár meg is kérdőjelezi létjogosultságát a jövőre nézve.

Ám a jövő újragondolása nem olyasmi, amit könyvből meg lehet tanulni. Érdemes hozzá figyelembe venni az átalakulást segítő partner meglátásait az iparág jövőjéről. Hasznosak lehetnek a belső csoportgondolkodás következtetéseit megkérdőjelező külső vélemények, igaz egy külső szemlélő valószínűleg soha nincs a birtokában annyi információnak, mint a belső munkatársak. Valahol a kettő között kell megtalálni azt a középutat, ahol mindkét fél ötletei érvényesülnek – ezt hívjuk mi a co-creation folyamatának.

Érdemes lehet felmérni, milyen lehetőségek rejlenek a vállalatok többségénél már rendelkezésre álló értékes adattömegeben, és kihasználni a mesterséges intelligencia és az adattudomány fejlesztéseit a fejlődés gyorsításához. Ebből kiindulva a vállalat vagy szervezet megcélozhatja a co-creation folyamattal támogatott adatvezérelt átalakulás megvalósítását. Nézzük meg a valós életből vett ügyfélpéldák alapján, hogyan zajlik mindez a gyakorlatban.

Hogyan hozzunk létre versenyképes, új üzleti kategóriát

Nemrég – amikor a személyes találkozás még normális dolognak tűnt – a Fujitsu egy lappföldi co-creation workshopra hívta meg az SJ Solutions hollandiai szolgáltatóvállalatot. A megbeszélésen 25 szolgáltatóvállalat felsővezetői vettek részt azzal a céllal, hogy újragondolják üzleti modelljüket, új szövetségeket, lehetőségeket és fenntartható XSP-ökoszisztémákat alakítsanak ki. A feladatot nehezítette, hogy fontos szempont volt a gyors piaci megvalósítás. Munkájuk eredményeként megszületett az új „Green Cloud” biztonságos adatkezelési megoldás. A „Green Cloud” bekerült a workshopon kidolgozott 35 javaslatból továbbgondolásra kiválasztott hat megoldás közé.

A lappföldi workshop után az SJ Solutions bevezetett egy saját márkás „DM-as-a-Service” megoldást, amely ma már integrálható a Fujitsu ökoszisztémájához tartozó partnerek és piacaik kínálatába. Az SJ Solutions a Fujitsuval és partnerével, a Commvaulttal szorosan együttműködve robusztus és biztonságos, „többfelhasználós” (multitenancy) környezetet hozott létre, amelyben induló beruházás nélkül, használatalapú fizetési konstrukcióban nyújthatók az adatkezelési, -mentési és -visszaállítási megoldások az ügyfeleknek – átlátható költségek mellett. Így teljesen új szolgáltatói kategória („biztonságos adatkezelési szolgáltató”) jött létre, amelynek előnyeit már több új, nagy ügyfél élvezi. A kategóriavezető adatbiztonsági szolgáltatás használatalapú fizetéssel, maximális önállóság és biztonság mellett vehető igénybe a zöld felhőből (Green Cloud). A végfelhasználó ügyfelek számára előnyt jelentenek a személyre szabott, biztonságos felhasználói felületen, egyszerűen elérhető önkiszolgáló funkciók és elemzési adatok, valamint az adatok feletti ellenőrzést biztosító többfelhős támogatás.

Az adatvezérelt átalakulás keretrendszerének fontossága

A példa jól érzékelteti az együttműködés iránti nyitottság hasznosságát, bemutatja az ötletelés hatékony módszereit, és bizonyítja, hogy a technológiai partnerek globális ökoszisztémájában szinte bármi megvalósítható. Ez vajon már elegendő? Véleményünk szerint nem. Mindezek mellett összefüggő keretrendszerre is szükség van az adatvezérelt átalakulás megvalósításához. Enélkül lassú és valószínűleg fájdalmas az előrehaladás, és nagy a kockázata annak, hogy a szervezet letér a helyes útról.

Napjaink szervezetei óriási mennyiségű (főleg strukturálatlan) adatot rögzítenek – pl. szövegszerkesztővel készített dokumentumokat, videó- és hangfájlokat, e-maileket és képeket. Ezeket általában több adatforrás ontja magából nagy sebességgel, különböző szervezeti egységeknél, több helyszínen. A Gartner elemzői szerint 2022-re a vállalatok által generált adatok több mint 50%-át az adatközponton, illetve a felhőn kívül hozzák majd létre és dolgozzák fel, és 2025-ra várhatóan 75%-ra nő ez az arány.^[1] 

Minden esetben az adatok állnak a digitális átalakulás középpontjában. Hogyan tudnak a szervezetek bevételre szert tenni az adatok tengeréből, hogy aztán azt innovációra, és új üzleti és bevételszerzési lehetőségek kidolgozására fordítsák? Szisztematikus keretrendszer nélkül az adattömeg alig több összefüggéstelen információk halmazánál. A kihívást az adatok értelmezése jelenti: az értékteremtéshez először észszerűsíteni és integrálni kell az adatokat a szervezeten belül és az értéklánc egészében. Rugalmas, agilis és hatékony alapokra van szükség ahhoz, hogy az adattudomány és az MI beváltsa a hozzá fűzött reményeket.

Az első lépések

Elméletben mindez jól hangzik, de a gyakorlatban tapasztalataink szerint a kezdet a szervezetek többségénél küzdelmes – annak ellenére, hogy világosan látják: adataik tartalmaznak kinyerhető értéket. Megoldhatatlannak tűnhet a feladat: az összefüggések azonosítása, az adatok minden helyszínre (helyi telepítésű rendszerek, felhő, illetve leggyakrabban mindkettő) kiterjedő kezelése, az értékes adatok adatvesztés elleni védelme, a vállalkozás számára hasznos felismerések kinyerése megfelelő adatvédelmi és biztonsági intézkedések mellett, a mesterséges intelligencia és az adattudomány módszereit alkalmazva.

Ilyen helyzetben kezdtünk el együttműködni az előfinanszírozási rendszerek vezető európai szállítójával a valós idejű pénzmosás elleni képességek fejlesztése terén. A sem hitelkártyát, sem bankszámlát és semmilyen személyes adatot nem igénylő, könnyen kezelhető e-kupon-megoldásokat szállító vállalat folyamatosan kihívásokkal szembesült a megfelelés terén. A cél az volt, hogy a felmerülő incidenseket azonnal észlelni tudják, és ne offline környezetben kelljen megvizsgálniuk őket, kockáztatva ezzel a jogszerű ügyféltranzakciók csúszását. A Fujitsu PRIMEFLEX for SAP HANA rendszerével az ügyfél jelentősen csökkenteni tudta a művelet elvégzéséhez szükséges óriási adattömeg betöltése által igényelt időt. Korábban több napig tartott a 145 millió rekordból álló adathalmaz aktiválása, az új analitikai platform bevezetése után mindössze 15 perce csökkent az időigény.

 Az adatokban rejlő felismerések önálló azonosítása

Az adatvezérelt átalakulás későbbi szakaszában megjelenik az úgynevezett „felügyelet nélküli mesterséges intelligencia”, ahol az MI-rendszer az adatokat megvizsgálva önállóan azonosítja a különbségeket és az értékes elemeket. Ez egyelőre új, fejlődő terület. A benne rejlő lehetőségek megismerése érdekében a globális piacvezető repülőgépgyártó, az Airbus SE versenyt hirdetett a felügyelet nélküli MI-rendszerek lehető legpontosabb alkalmazásának kidolgozására.

Az alapötlet az volt, hogy repüléstechnikai mérnökök nagy számú érzékelőt rögzítenek teszthelikopterekhez, amelyek a viselkedésük minden apró mozzanatát rögzítik. Mivel szinte mindegyik érzékelőadat „normális”, olyan MI mechanizmus kidolgozását tűzték ki célul, amely képes előzetes mérnöki iránymutatás nélkül, önállóan működni. Szerették volna javítani a korai figyelmeztető jelek észlelését és mielőbb azonosítani az óriási adattömegben a potenciális problémákat, elsősorban a kiugró, a többitől eltérő adatok alapján.

 Az Airbus „pontos MI-alapú érzékelőfigyelő megoldásának kifejlesztésére indított házi versenyén” a Fujitsu győzött, egy olyan módszerrel maga mögé utasítva 140 csapatot, amely felügyelet nélküli MI segítségével észleli az Airbus tanúsítás előtti helikoptereinek gyorsulásmérő adataiban jelentkező anomáliákat. A Fujitsu győztes megoldása 93%-os pontosságot ért el a „DeepTAN” felügyelet nélküli MI modellel. A megoldás meghatározott időszakon keresztül elemzi több érzékelő adatsorát, és mélytanulási algoritmus segítségével észleli a rendellenes érzékelőviselkedést. Azonosítja, mikor működnek szokatlanul az érzékelők, és hatékonyan, nagy pontossággal, korán jelzi a járműhibákat. A Fujitsu azt tervezi, hogy iparági szinten is bevezeti majd a megoldást felügyelet nélküli idősor-elemzések végzésére – komplett funkcionalitással, integrált adatcsatornákkal és továbbfejlesztett algoritmusokkal kiegészítve a DeepTAN modellt.

 Co-creation módszerrel támogatott adatvezérelt átalakulás

Az adatvezérelt vállalat kiépítése évekre meghatározza a stratégia irányát. Ezért érdemes olyan partnert választani hozzá, aki segít megmaradni a helyes úton. A digitális átalakulás komplexitását figyelembe véve, egyetlen IT-szervezettől vagy technológiai cégtől sem várható el, hogy minden érintett területen szakértő legyen. Az adatvezérlet átalakuláshoz ökoszisztémára van szükség, amelyben több szakértő szervezet működik eredményesen együtt. A több évtizedes technológiai és szolgáltatói tapasztalattal rendelkező Fujitsu kiterjedt partner-ökoszisztémát tud felvonultatni annak érdekében, hogy pontosan a megfelelő technológiát, a projekt sikerét garantáló készségeket biztosítsa ügyfeleinek, és zökkenőmentesen képes végigkísérni a szervezetet a jelenlegi környezettől az adatvezérelt vállalati modell megvalósításáig. Ha úgy érzi, hogy ez összhangban áll szervezeti kultúrájával, vegye fel velünk a kapcsolatot!

1] https://www.gartner.com/smarterwithgartner/gartner-top-10-trends-impacting-infrastructure-operations-for-2020/

Szerző: Anurup K. T

Legutóbbi bejegyzésemben arról értekeztem, hogy az elmúlt tíz évben megfordult az adatok értéke és életkora közötti összefüggés. Ennek eredményeként az IT-stratégia megalkotóinak meg kellett kérdőjelezniük – és gyakran változtatniuk – azt a kényelmes előfeltevést, mely szerint a régi adatokat a gyors frontline alkalmazásokból lassúbb és olcsóbb tárolókra kell áthelyezni.

A sikeres adattárolási stratégia megalkotása őszintén szólva sohasem volt egyszerű feladat, de komplexitása mára minden eddiginél magasabb szintet ért el. A jövőt előre jelezni nem könnyű, ha pedig az adatok jövőbeni értékéről van szó, csak puszta találgatásra hagyatkozhatunk. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővül és egyre komplexebbé válik az elérhető tárolótechnológiák köre. Ahhoz, hogy megvalósítsuk a Fujitsu által a digitális üzletvitel alapjának tekintett adatvezérelt átalakulást, arra van szükség, hogy a sokféle tárolótechnológia közül pontosan ki tudjuk választani azt, amely megfelelő rugalmasságot, ellenállóképességet és értéket nyújt számunkra.

Tökéletes alkalmazkodás a környezethez

Legutóbb ismertettem a lehetőségek dzsungelét és azt, hogyan kínálja a Fujitsu a legjobb adattárolási technológiák kombinációját, azon belül hagyományos RAID-rendszereket és a modern megoldásokat, például szoftveralapú tárolókat (SDS) és hiperkonvergens infrastruktúrát (HCI) – az adatbiztonság érdekében mentéssel és archiválással kiegészítve.

E megoldások mindegyike egyedi, az adott körülményekhez igazodó tulajdonságokkal rendelkezik. A természeti hasonlatot kiterjesztve mindegyik lehetőséget egy-egy különálló fafajnak tekinthetjük. Ebben a blogbejegyzésben a hagyományos RAID-tárolókkal foglalkozom. A Fujitsu kínálatában ez a megoldás az adattárolás dzsungelének óriás mammutfenyője.

Ezek a pompás fenyők a világ legrégibb és legmagasabb fái közé tarotnak. Több mint 2000 évig élhetnek, magasságuk meghaladja a 90 métert. A mammutfenyőhöz hasonlóan a hagyományos RAID tárolók is folyamatosan fejlődnek, hogy egyszerre tudják támogatni a régi vállalati és a modern felhőnatív alkalmazásokat, miközben – a gyors üzleti növekedéshez szükséges vertikális és horizontális (scale-up és a scale-out) adattárolási igényekhez igazodva – óriás skálázhatósággal, zökkenőmentesen bővíthetők akár több száz petabájt kapacitásra.

Maga a „RAID” terminus nagy múltra tekint vissza – ha az óriás mammutfenyő léptékével nem is, de az IT-iparágéval mérve mindenképpen. David Patterson, Garth A. Gibson és Randy Katz használták először a kifejezést a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben, 1987-ben, azzal érvelve, hogy a személyi számítógépekhez fejlesztett olcsó meghajtók nagyobb teljesítmény elérésére képesek, mint az akkori idők legjobban teljesítő mainframe lemezmeghajtói. Lehet, hogy megbízhatóságban nem érnek fel velük, de a redundanciát is figyelembe véve egy ilyen tömb hibatűrése messze felülmúlja egyetlen nagyméretű különálló meghajtóét – állították.

A koncepció elterjedt, és ma a régi és modern felhőnatív alkalmazásokat egyaránt támogató RAID-tárolók számítanak az adatközponti infrastruktúra egyik alappillérének.  Az eredeti formáció „olcsó lemezei” már nem felismerhetők – általában SSD flash meghajtókat használnak helyettük. Az egykor drága SSD-ket eleinte még teljesítménynövelő rétegként adták hozzá a HDD-khez, hibrid tömböket hozva létre ezzel. Ez a szemlélet még ma is sokféle forgatókönyvnél költséghatékonyan alkalmazható a kapacitás, az ár és a teljesítmény egyensúlyának megteremtéséhez. A technológia fejlődése és a költségcsökkenés nyomán aztán megjelentek a nagyvállalati kategóriájú all-flash tömbök (AFA). Normál esetben ma már ezeket használják nagy teljesítményű elsődleges tárolóként az optimális ár-teljesítmény arány eléréséhez. A legkomolyabb alkalmazásokhoz minimális késleltetéssel extrém teljesítményt nyújtó, új NVMe (non-volatile memory express) all-flash tárolók fejlődésével aztán ismét minden megváltozik.

Hibrid, all-flash vagy NVMe?

Mint általában, a sokféle választási lehetőség itt is megnehezíti a döntést. Alapos megfontolást és szakértelmet igényel annak kiválasztása, hogy a háromféle tömb közül melyiket érdemes használni az adott helyzetben.

Az előző bejegyzésemben említett egyik tájékoztató anyag (Choice in a Shifting Landscape – Dönteni a változó környezetben) ismerteti a Fujitsu szemléletét, és segít eligazodni az adattárolás dzsungelében. Megmutatja az üzleti csapat számára, hogyan válasszák ki és rangsorolják az egyes feladatok öt fő jellemzőjét. Az öt jellemző mindegyikét egy egytől négyig terjedő skálán pontozva, ez a módszertan összekapcsolja egymással az üzleti terület technikai és praktikus igényeit, és segít meghatározni a hibrid, az all-flash és az NVMe technológiák megfelelő egyensúlyát.

Érvek az NVMe mellett

A teljesítmény felméréséhez durva összehasonlítási alapot ad, ha tudjuk, hogy egy all-flash SSD legalább ötször gyorsabb, mint egy lemezmeghajtó, egy NVMe SSD pedig további ötször gyorsabb az all-flashnél. De az NVMe esetében nem a sebesség az egyetlen különbség. Ez a technológia szinte mindent megváltoztat különösen, ha a teljes adatútvonal NVMe-re épül. A masszív párhuzamosság és a több szál támogatása révén jobb erőforrás-hasznosítást tesz lehetővé, és potenciálisan a tárolóktól a szerverrétegbe helyezi át a szűk keresztmetszetet. Ultranagy sebességű csatlakozási felületei elsősorban a „dobozban” érvényesítik előnyeiket. Az NVMe over fabric (NVMe-oF) technológia ezt a képességet a teljes adatközpontra kiterjeszti, és nagyobb adatsorok kezelését, valamint nagyobb távolságot lefedő fürtök létrehozását teszi lehetővé –  miközben változatlanul biztosít olyan fontos jellemzőket, mint a QoS-kezelés és a megfelelési szempontokat teljesítő, meghatározott adattárolási helyszínek használata.

Azt, hogy mikor érdemes NVMe technológiát alkalmazni, nem annyira egyértelmű. Tájékoztató anyagunk (Storage in the Era of NVMe – Adattárolás az NVMe korában) segítséget nyújt a helyes döntés meghozatalához.

Az adattárolási hatékonyság optimalizálása

A RAID-tároló és az óriás mammutfenyő hasonlata több szempontból is helytálló. A vörösfenyőkhöz hasonlóan a RAID-tárolók is segítenek csökkenteni a légkörben a CO₂ mennyiségét.  RAID használata esetén ötödére-tizedére csökkenthető a szükséges tárkapacitás a tömörítés és a deduplikáció segítségével, az all-flash tárolók pedig még nagyobb tárolósűrűséget és optimális kapacitást nyújtanak, ráadásul a mozgó alkatrészek hiánya miatt energiafogyasztásuk is alacsonyabb.

És ahogy az óriás mammutfenyő is számos egyéb növénynek és állatnak nyújt élőhelyet, a RAID-tárolók is jól alkalmazkodnak a különféle interfészekhez (SATA, SAS és NVMe).

Ha szeretne többet megtudni a Fujitsu RAID-adattárolási szemléletéről és körülnézni az adatvezérelt tárolók dzsungelében, kattintson ide.

Nagy izgalommal próbáltam ki új előfizetéses szolgáltatásunk első receptjét. Ezek a gombamódra szaporodó szolgáltatók nem csupán az ínycsiklandó receptet bocsátják rendelkezésre, komplett csomagot küldenek, amelyben a recept mellett az összes hozzávaló megtalálható. A motiváció mellett a feltételeket is megteremtik ahhoz, hogy az ember egy kicsit ambiciózusabb módon állítsa elő a család vacsoráját.

Ez az üzleti modell nem csupán az élelmiszerpiacon hódít. A korábban rutinszerűen megvásárolt termékeket (például az autókat) a használatra, a szervizre és a nyújtott élményre vonatkozó, új paraméterek alapján értékesítik és veszik igénybe. Az autóhasználat először – a gyakran finanszírozással létrejött – közvetlen vásárlástól a – több éves bérletre épülő – előfizetéses modell felé mozdult el. Aztán az utóbbi időben továbbfejlődött a fogyasztásalapú modell irányába, amelynél az emberek már nem megvásárolják vagy bérlik a járművet, hanem inkább hívnak egy hagyományos, Uber vagy DriveNow taxit, ha el kell jutniuk valahova.

Mindenhol hódít az előfizetéses vásárlás. A Forrester elemzőcég nemrég kiadott tanulmánya  elmagyarázza, miért annyira vonzó ez a modell a vállalatok és a fogyasztók számára, és bemutatja, hogyan alakítják át üzleti modelljeiket a szállítók az új igényekre reagálva.

A felhő mutatja az utat

Ezen a területen a felhőalkalmazások és -infrastruktúra diktálják a változás ütemét. Szinte nincs olyan ember, aki ne vett volna már igénybe valamilyen felhőalapú szolgáltatást, például ne streamelt volna zenét CD vásárlása helyett, vagy ne készített volna biztonsági másolatot a PC-jén található adatokról felhőszolgáltatáson keresztül, külső merevlemez használata nélkül.

A felhő gyors terjedését két fő tényező tette lehetővé. Az első, az új szolgáltatások bevezetésének sebessége és egyszerűsége. Bankkártya és internetkapcsolat birtokában a szolgáltatás pillanatokon belül elindulhat – nagyon más ez, mint a régi, helyi telepítésű adatközpontokra jellemző saját megoldásépítéssel járó hercehurca. A második tényező a rugalmasság. A Covid-világjárvány idején az üzleti felhőfelhasználók épp olyan gyorsan tudták lefelé skálázni az igénybe vett szolgáltatásokat, mint ahogy korábban a kereslet felfutására reagálva felfelé skálázták őket.

A sebességen és a rugalmasságon túl az is fontos szempont, hogy a technológiai beruházások egyszerűen néha kudarcot vallanak. Ilyen esetben sokkal egyszerűbb mérsékelni a költségeket egy használatalapú (pay-per-use) szolgáltatásnál, mint egy frissen megkötött három éves bérleti szolgáltatás esetén.

Az adatvezérelt nagyvállalat kiépítése – a digitális átalakulás alapja

Hogyan lehet a „pay-per-use” világában szerzett tapasztalatokat napjaink első számú vállalati kihívásánál, az adatkezelésnél kamatoztatni?

Ha már szinte meg sem hallja a mára elkoptatott „digitális átalakulás” kifejezést, lehet, hogy nem vette észre a jelentésében mostanában végbement változást. A digitalizáció ma már jóval többről szól a vállalati hatékonyságot és a cashflow-gazdálkodást javító és az IT-infrastruktúrát észszerűsítő technológiáknál. Az adatok kerültek a középpontba. A fő cél a vállalati adatokban rejlő érték kinyerése. Bármely vállalat digitális átalakulásának sikere végső soron attól függ, mennyire képes versenyelőnyt teremtő, érdemi felismerésekké alakítani a működése során felhalmozódó óriási strukturálatlan adatmennyiséget.

A biztonság is alapvető követelmény. A céges adatok gyakran elosztva találhatók a hálózat peremén, annak középpontjában és a felhőben. A vállalatok számára egyedül nehezen megoldható feladat ezeknek az adatoknak a kézben tartása és védelme úgy, hogy közben az üzleti érték maximálását sem tévesztik szem elől.

Figyelembe véve ezeket a céges kihívásokat és szükségleteket, a használatalapú fizetés izgalmas ajánlat. Mivel lehetővé teszi, hogy a költségeket az események alakulásához igazítsák, mérsékli a kockázatot, és stabil alapot kínál a működés sikeres átalakításához. A vállalat növekedési és megszorítási ciklusát egyaránt rugalmasan kiszolgálja. Készpénzt szabadít fel a produktívabb eszközök vásárlására, a mérlegben szereplő eszközök számának csökkentésével növeli az eszközarányos megtérülést, és azt is lehetővé teszi, hogy eredményalapú, pozitív viselkedést várjanak el a szállítóktól.

Az e piacon már jó ideje erős pozícióval rendelkező Fujitsu most jelentősen kibővítette uSCALE helyszíni „pay-per-use” szolgáltatásai kínálatát. Ügyfelünk, a Harbor Solutions például nemrég vásárolt tőlünk mentési, katasztrófa utáni visszaállítási és objektumalapú adattárolási megoldást a uSCALE fogyasztási modellel, amely működési költséggé alakítja a beruházási költségeket (CAPEX –> OPEX), kivezeti a megoldást a könyvekből, és az adatigény változásaihoz rugalmasan igazodó, bővíthető adatközpont-kapacitást bocsát rendelkezésre.

Covid utáni átalakulás – nagy készpénzlekötési igény nélkül

A használatalapú fizetési modell megfelel napjaink rendkívüli szükségleteinek. A világjárvány olyan időszakban növelte meg a digitális átalakulás iránti igényt, amikor a készpénz a szokásosnál értékesebb eszköznek számít. A uSCALE támogatja az átalakulást, és biztosítja a válságra reagáló vállalatok számára szükséges tempót és agilitást, ugyanakkor egyáltalán nem igényel tőkeberuházást, és mérhető, átlátható költségszerkezetű, az üzleti igényekhez igazodó, skálázható helyszíni IT-erőforrásokat bocsát rendelkezésre.

Mindkét terület legjavát nyújtja a felhasználóknak. Nem csupán a szolgáltatóvállalatok, hanem minden ügyfél számára hozzáférést biztosít a legújabb felső kategóriás infrastruktúra‑technológiához – induló beruházás nélkül. Nagyon ügyfélközpontú, mivel a cég maga döntheti el, hogy mit fogyaszt és miért fog fizetni. Rugalmasan skálázható felfelé és lefelé, attól függően, hogy jól alakulnak-e a dolgok, vagy újabb nehézségek jelentkeznek.

Meg tudjuk csinálni?

A „pay-per-use” konstrukció kezelése és a benne rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása speciális felkészültséget igényel. Nem minden szervezet rendelkezik a helyi telepítésű adatközpontok legújabb előírásoknak megfelelő, fejlett technológiájának kiválasztásához, beszerzéséhez, telepítéséhez és összehangolásához szükséges szakembergárdával, illetve szeretne felépíteni ilyen csapatot házon belül.

A Fujitsu uSCALE ezt feszültséget feloldva, használatalapú fizetéssel rendelkezésre bocsátja azokat a szakembereket és készségeket, akikre/amelyekre a helyi telepítésű adatközpont teljesítményének optimalizálásához szükség van. Egy tanácsadási szolgáltatásunkat igénybe vevő ügyfelünk például teljesen stresszmentesen tudott robotalapú folyamat-automatizációs (RPA) projektet megvalósítani az igénybe vett robotok száma alapján fizetendő (pay-per-robot) megoldással, ami rugalmasabb kereskedelmi működést és nagyobb szakértelmet biztosított számára, és megalapozta az automatizáció sikerét. Filozófiánk mentes minden arroganciától, nem akaszkodunk ügyfeleink nyakába. A Fujitsu kultúrája a közös munkára, a co-creationre épül, ahol az egész mindig több, mint a részek összessége, és a Fujitsu, ügyfelei és partnerei közös felismerései és technikai tudása új érték teremtéséhez vezetnek.

Szemléletünk sok és sokféle technológiai partnert tesz elérhetővé ügyfeleink számára úgy, hogy bevonásukkal járó esetleges komplexitást a Fujitsu kezeli. A uSCALE szolgáltatás- és terméksemleges megoldás. Több szállító termékeivel konfigurálható, hasznosítva a Fujitsu technológiai, értékesítési és szolgáltatópartnereinek kiterjedt ökoszisztémáját. A Fujitsu és technológiai partnerei adatközponti termékei és szolgáltatásai rugalmasan kombinálhatók a megoldáson belül.

A „pay-per-use” napjaink ideális beszerzési módszere. Különösen alkalmas a Covid utáni időkre, amikor a vállalatok és az egész társadalom újrarendezi prioritásait. A Fujitsu uSCALE kínálatáról új dedikált webhelyünk nyújt részletesebb tájékoztatást.

Sokakban krónikus szorongást és zavarodottságot kelt a Covid19 miatt bizonytalanná vált jövő. Ez a helyi önkormányzatokhoz, állami egészségközpontokhoz és egészségügyi intézményekhez beérkező megkeresések számának növekedéséhez vezet.

Egyes önkormányzatok intézkedéseket foganatosítanak, és igyekeznek tanácsadási szolgáltatásokkal enyhíteni a lakosság aggodalmait. A telefonvonalak azonban gyakran foglaltak, és az önkormányzati dolgozóknak túl nagy munkaterhelést jelent a megkeresések kezelése.

Ebben a cikkben egy olyan kezdeményezést mutatunk be, amelyet Tokió Minato negyedében valósítottak meg. A célja az volt, hogy chatbot segítségével kezeljék az önkormányzathoz a Covid19 miatt beérkező növekvő számú megkeresést, és nyújtsanak releváns tájékoztatást a lakosságnak.

Növekvő aggodalmak és erősödő munkaterhelés

Minato call centereket hozott létre azoknak, akik külföldről tértek vissza Japánba, vagy potenciálisan találkozhattak a vírussal. A call centerek a tájékoztatás részeként tanácsadást is biztosítottak a lakosságnak.

Február közepétől kezdve az önkormányzathoz több mint 100 hívás érkezett naponta, március végétől kezdve pedig a tanácsadási megkeresések száma is exponenciálisan megnőtt. Az érdeklődés mértéke szorosan követte az igazolt esetek számában tapasztalt növekedést.

A minatói fertőzöttek számára március végétől kezdve gyors ütemben emelkedett (forrás: a  minatói önkormányzat webhelye)

A megkeresések nem korlátozódtak egészségügyi kérdésekre, így a tanácsadóknak testre szabottan kellett reagálniuk minden hívó fél egyedi igényeire. A Covid19-járvány kitörésétől kezdve időigényesebbé vált számukra a hívások kezelése.

Néhány példa a hívások témáira:

• Mi az a Covid19?
• Milyen szempontok alapján lehet eldönteni, hogy elmenjen-e az ember orvoshoz?
• Milyen tevékenységek végezhetők a karantén alatt?
• Mikor állnak helyre a szolgáltatások?
• Az általános, közép- és speciális iskolákkal kapcsolatos információk
• A távmunkával és a munkába járással kapcsolatos tájékoztatás
• Milyen támogatást kapnak a szülők az óvodák átmeneti lezárása idejére?

Az önkormányzat osztályai megpróbáltak gyorsan válaszolni ezekre a kérdésekre. A járványügyi intézkedésekkel és a rutinfeladatokkal kapcsolatos megkeresések száma azonban napról-napra emelkedett. Többen keresték fel személyesen is az önkormányzatot tanácsért, és a telefonhívások száma is megnőtt, ami fokozta a dolgozók munkaterhelését. Az erőforrások hiánya miatt nehéz helyzet alakult ki.

Megoldás 10 napon belül

A minatói polgármesteri hivatal 2020. március 17-én kérte fel a Fujitsut a Covid19 tanácsadási szolgáltatás mielőbbi automatizálására. Úgy döntöttünk, hogy a 7x24 órás automatikus válaszadást biztosító CHORDSHIP felhőalapú szolgáltatási platformra épülő chatbotot vezetjük be az önkormányzatnál.

A Fujitsu már a 2018-as nyugat-japán árvizek és a Hokkaidó szigetén történt földrengés idején is alkalmazta ezt a technológiát a lakosság kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseinek automatikus megválaszolására. Az ottani siker alapján számítani lehetett rá, hogy a rendszer a Covid19-kel kapcsolatos megkeresések kezeléséhez is megfelelő megoldást nyújthat.

Február végén speciális munkacsoport jött létre a Fujitsunál a Covid19-kel kapcsolatos projektek irányítására. A csoport tagjai megfelelő tapasztalatokkal rendelkeztek a megvalósítandó sürgősségi intézkedésekkel és a helyi önkormányzat felkészítésével kapcsolatban. Tíz nap alatt megtervezték és kiépítették a chatbot bevezetéséhez szükséges rendszerkörnyezetet. 2020. március 26-án sikeresen elindult a chatbot-szolgáltatás a minatói önkormányzat webhelyének kezdőlapján.

A minatói polgármesteri hivatalban akkoriban a közegészségügyi és a népjóléti igazgatóság minden részlege részt vett a megkeresések kezelésében. A  járványügyi szabályozás nagyon gyorsan változott. Ez késedelmet okozott a frissítések és a gyakori kérdések megosztásában. A probléma megoldása érdekében a polgármesteri hivatal begyűjtötte az egyes részlegektől a kérdéseket és összehangolta a frissítést. A kérdések előkészítésének és kategorizálásának köszönhetően a felhasználók könnyen meg tudták keresni a számukra szükséges választ.

Tetsuya Sato, a polgármesteri hivatal PR-munkatársa a felhasználói élmény javítása érdekében logikai rend szerint csoportosította a kérdéseket. „Az volt a célom, hogy gyorsan és pontosan juttassam el a megfelelő tájékoztatást a lakossághoz” – mondta Tetsuya Sato.

A minatói önkormányzat által biztosított Covid19-tanácsadó chatrendszer (a minatói önkormányzat webhelyéről) Ha a felhasználó a webhely felső részén található chatbotra kattint, megjelennek a kérdéskategóriák. A rendszerben a megadott témák közül választva vagy saját kérdést beírva lehet megkeresni a választ.

Több megválaszolt kérdés, kisebb munkaterhelés

A chatbot bevezetése után a kérdések mintegy 80%-át automatikusan válaszolták meg. Ez jelentősen mérsékelte a dolgozók munkaterhelését, és javította az önkormányzati szolgáltatások színvonalát.

A rendszer használata közben az is kiderült, hogy a megkeresések mintegy 40%-a munkaidőn kívül érkezik. Az emberek hétvégén és esténként is szerettek volna kérdezni okostelefonjukról. A chatbot ezt is támogatta, és kényelmesebbé tette a lakosság számára a nehéz kérdések feltevését. Az így szerzett információk alapján a polgármesteri hivatal jobban fel tudta mérni, aktuálisan mi foglalkoztatja leginkább az embereket.

Folyamatos frissítések

A járvány napról-napra változik. A járványügyi szabályokat és intézkedéseket a szakértők javaslatai alapján gyors ütemben bővítik és korrigálják. Ez azt jelenti, hogy a gyakori kérdésekre adott válaszokat is folyamatosan a változó helyzethez kell igazítani.

Minatóban a polgármesteri hivatal a lakosságtól érkező kérdések és a kapcsolódó válaszok naplóit elemezve bővíti a gyakori kérdések szekciót.

„A megkeresések naplóit elemezve pontosabban megérthetjük a felhasználók igényeit” – magyarázza Tetsuya Sato. „A gyors és releváns reagálás érdekében naponta frissítjük a chatbotot a legújabb információkkal. Bár ez munkaigényes feladat, a felhasználók hálája kárpótol érte. Továbbra is mindent megteszünk azért, hogy proaktívan tudjuk biztosítani a legfrissebb hasznos információkat a lakosság és a felhasználók részére.”

Kazuya Okamoto, a polgármesteri hivatal PR-alosztályának vezetője a chatbot 7x24 órás elérhetőségét és azonnali válaszadási képességét méltatta: „Nagyon kielégítőnek tartom ezt a szolgáltatást, mert segítségével a felhasználók gyorsan hozzájutnak a keresett válaszokhoz. A következő kihívás az lesz, miként frissítsük a gyakori kérdésekre adott válaszokat a Covid19-járvány további szakaszaiban. Néhány napja a minatói állami egészségközpontban jártunk a Fujitsuval, és támogatást ígértek a Covid19 tüneteivel kapcsolatos kérdések és válaszok kidolgozásához. Szeretném megköszönni a Fujitsu segítségét. A szükséghelyzetben köztisztviselőként betöltött szerepekörömhöz hűen a továbbiakban is mindent megteszek a lakosság folyamatos tájékoztatásáért.”

Kazuya Okamoto és Tetsuya Sato, a minatói polgármesteri hivatal PR munkatársai

2020. április végén több Covid19-megbetegedést észleltek a Nagaszakiban horgonyzó egyik Costa óceánjáró fedélzetén. Veszélyhelyzet alakult ki. 2020. május 10-ig a 623 tagú legénység 149 tagja megbetegedett. A hajó fedélzetén több mint 30 nemzet képviselői tartózkodtak, ami nyelvi nehézségeket okozott a kommunikációban.

Ebben a blogbejegyzésben bemutatom, hogyan segített a Fujitsu speciális munkacsoportja megakadályozni a Covid19 terjedését és miként figyelte a legénység egészségi állapotát egy chatbot segítségével.

Dr. Sando, a Nagaszaki Egyetem munkatársa segítséget kért a nemzetközi veszélyhelyzet kezeléséhez

Április 22-én dr. Eiichiro Sando, a Nagaszaki Egyetem trópusi betegségekkel foglalkozó intézetének munkatársa kétségbeesetten hívta a Fujitsu speciális munkacsoportját. Dr. Sando járványügyi szakember, a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium új koronavírus központjában létrehozott akciócsoport tagja. Jelenleg ő felel a járványügyi szabályozásért Nagaszakiban.

„Járványgóc alakult ki egy Nagaszakiban horgonyzó óceánjáró fedélzetén” – közölte dr. Sando izgatott hangon. „Három hajó horgonyoz a kikötőben, összesen közel 2000 fővel a fedélzeten. Az egyik hajón 623-ból 20 ember már megfertőződött. Ha a másik két hajón is vannak már fertőzöttek, fennáll a kockázata a betegség továbbterjedésének.”

A fertőzött hajó épp felújítás alatt állt, így utasok nem tartózkodtak rajta, csak a vegyes állampolgárságú személyzet. „Egy orvos van a fedélzeten, a legénység állapotáról nincs információnk” – magyarázta dr. Sando. „Olyan egészségügyi állapotfigyelő chatrendszerre van szükségünk, amely képes több idegen nyelv támogatására. Mikorra tudnának ilyet szállítani?” – kérdezte.

A Costa Atlantica, az olasz óceánjáró, ahol kialakult a járványgóc

Sürgős probléma

Dr. Sando jelentkezése után a Fujitsu speciális munkacsoportja időszűke miatt a rendelkezésre álló töredékes információk alapján kidolgozta a specifikációt. Azonnal hozzáfogtak a fejlesztéshez.

A rendszer a Japánban már 90 önkormányzatnál és egészségközpontban használt egészségügyi állapotfigyelő chatszolgáltatás mintájára, a CHORDSHIP felhőalapú szolgáltatási platformra épült.

Mivel a legénység nemzetközi volt, a megoldást japánról angolra lokalizálták, az általános rendszerazonosítókat pedig a legénység személyazonosítóira és a hajó kabinszámaira cserélték.

Dr. Sando hívása után mintegy kilenc órával – április 22-én este 7 órakor – a Fujitsu leszállította az egészségügyi állapotfigyelő chatbot testre szabott, angol változatát.

Dr. Sando is munkához látott, hogy a megfelelő szakemberek a rendszer segítségével megkezdhessék a járványügyi helyzet elemzését, és intézkedéseket hozhassanak a Covid19 terjedésének megakadályozására.

Az egészségügyi állapotfigyelő chatszolgáltatás angol változatának adatbeviteli képernyői. Azok, akik kapcsolatba kerültek a vírussal, naponta beszámoltak egészségi állapotukról okostelefonon, és az orvos listaformátumban kezelte az információkat. A módszer az orvos és a fertőzöttek számára is egyszerűsítette a folyamatot.

A fertőzés nem közigazgatási joghatóság alatt, hanem egy magántulajdonban lévő külföldi hajó fedélzetén történt. Ez azt jelentette, hogy nem volt hol kezelni a legénységet, és még ha partra szálltak volna is, nehézséget okozott volna elszállításuk a fertőzött, vörös zónából. Ezt figyelembe véve az egészségügyi állapotfigyelő chatszolgáltatás és a folyamatos támogatás biztosítása tűnt a legjobb lehetőségnek.

A 623 tagú legénység állapotát egy orvos és ápolócsapata figyelték a fedélzeten, akik nagy terhelés alatt dolgoztak. Fennállt a kockázata, hogy ha az orvos is megbetegszik, nem lesz, aki ellássa a betegeket.

Április 23-án 48-ra nőtt a fertőzöttek száma, egy személyt kórházba szállítottak. Ez Nagaszaki-szerte aggodalmat keltett.

Április 24-en további 43 főnél igazolták a fertőzést, ami így összesen már 91 fertőzöttet jelentett.

Április 27-én és 28-án három beteget szállítottak kórházba, és továbbra is feszült volt a helyzet.

Alkalmazkodás az igényekhez

A szállítást követően a Fujitsu naponta fejlesztette tovább a rendszer funkcióit, igazodva a hajón uralkodó helyzethez és az érvénybe léptetett ellenőrző intézkedésekhez. A Fujitsu közben olyan megoldással is kiegészítette a rendszert, amely révén a legénység tagjai okostelefonon számolhattak be egészségi állapotukról és testhőmérsékletükről, így a fedélzeten tartózkodó egyetlen orvos hatékonyabban tudta követni a 623 fő állapotát.

Az egészségügyi állapotfigyelő chatszolgáltatás adminisztrációs képernyője. A rendszer valós időben gyűjtötte a legénység által okostelefonon megadott, a járványgóc kézben tartásához szükséges információkat.

Kockázati tényezők észlelése

Egy zárt hajón egyszerre kell dolgozni a megelőzésen és a reagáláson. Amint az kiderült, a Covid19 súlyosabb lefolyású, ha a betegnek van valamilyen krónikus betegsége, dohányzik vagy fennállnak nála bizonyos egyéb kockázati tényezők. A Fujitsu ezeket a szempontokat is felvette a rendszerbe a kockázati tényezők mielőbbi azonosításához. Hogy a válaszadók az adatbevitel befejezése előtt ne lépjenek ki a rendszerből a túl sokféle, bonyolult válaszlehetőség miatt, a Fujitsu felülvizsgálta az adatbeviteli naplókat és módosításokat hajtott végre.

Rendszeres adatszűrés

Dr. Sando naponta ellenőrizte a bevitt információkat, amelyeket napi kétszer dolgoztak fel a megfelelő szűrés érdekében, majd a hajó rendelkezésére bocsátották őket. Az adatokat kivonatolás után megjelenítették, és a testhőmérséklet vagy a tünetek változására jelölésekkel hívták fel a figyelmet. A Fujitsu az adminisztrációs képernyők funkcióinak módosításával felgyorsította dr. Sando számára az adatkinyerés folyamatát.

Többféle okostelefon-modell és időzóna

A legénység által használt okostelefonok típusa nem volt ismert, ezért a Fujitsu úgy alakította ki a rendszert, hogy az többféle böngészővel is működjön.

Az okostelefonok időzónája azonban még így is problémát jelentett, mert a mobilok 30 ország helyi ideje szerint voltak beállítva. Emiatt az adatgyűjtés dátumai és időpontjai eltértek egymástól, függetlenül attól, hogy mindenki japán idő szerint délelőtt 9 órakor adta meg az adatokat. A probléma megoldása érdekében a Fujitsu olyan funkcióval egészítette ki a rendszert, amely képes volt az összes időt japán időre konvertálni, hogy egységesen a meghatározott időpontban történjen az adatgyűjtés.

A Fujitsu összesen 20 kisebb funkcionális változtatást hajtott végre egy hét alatt, közvetlenül reagálva a rendszerhasználattal kapcsolatos igényekre.

Az orvos és az ápolószemélyzet által tapasztalt minden problémát jelentettek a Dr. Sandóval folytatott online egyeztetés során, és a rendszert ennek megfelelően módosították. Húsz funkcióbővítést hajtottak végre.

A legénység stresszszintjének csökkentése

A hajó fedélzetén eltöltött hosszú idő a legénység néhány tagjánál mentális és/vagy fizikai megbetegedést okozott. Mivel a betegszám növekedése tovább fokozta volta az orvos munkaterhelését, lépéseket tettek az egyéb betegségek visszaszorítására. Ennek érdekében kivonatolták az egészségügyi állapotfigyelő chatszolgáltatásban küldött hozzászólásokból a legénység igényeit, és ezeket is elküldték az óceánjárót üzemeltető cégnek, hogy biztosítani tudják a megfelelő támogatást.

Az okostelefon-alapú chatrendszer hatékony eszköz volt a legénység gondolatainak és véleményének megismerésére. A legénység egy román tagja például ilyen igényt közölt a rendszeren keresztül: „Szinte kizárólag ázsiai ételeket kapunk. Mivel román vagyok, szeretnék európai ételeket enni.”

A jövő monitorozása

Április 25-én a 623 főből 148-nál igazolták a fertőzést. A Japán állam és a Fujitsu által nyújtott teljes körű támogatásnak köszönhetően ekkor már csak eggyel nőtt az új fertőzöttek száma. A hét súlyos állapotú beteg helyi kórházba szállítását az egészségügyi állapotfigyelő chatszolgáltatásban gyűjtött információk alapján szorosan összehangolták a fogadó intézménnyel.

Az érintettek egészségi állapotának alapos ismerete lehetővé tette, hogy a legénység negatív tesztet produkáló tagjai május elejétől kezdve hazatérjenek. Május 10-én már csak mintegy 400 fő tartózkodott a hajón.

A járványügyi projekt sikere a hajón zajló folyamatok és a japán csapat (Nagaszaki prefektúra önkormányzata, a minisztérium akciócsoportja, a Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete, a DMAT, a japán védelmi erők és más szervezetek) által végzett munka összehangolásának volt köszönhető.

A Fujitsu speciális munkacsoportja a dr. Sandóval folytatott online egyeztetések alkalmával értesült a hajó fedélzetén felmerülő problémákról. Bár közvetlenül nem találkozhattak a legénységgel, az adatokon keresztül kapcsolatban voltak velük, csakúgy, mint a Nagaszaki prefektúra önkormányzata reagáló központjának munkatársaival.

„Az óceánjárón uralkodó helyzetet még mindig figyeljük, és őszintén remélem, hogy hamarosan mindenki egészségesen hazatérhet.”

„Naponta tájékoztatjuk egymást a Fujitsu speciális munkacsoportjával. Ennek alapján dolgozzák ki a helyszíni fejlesztések koncepcióját.”

„Bár közvetlenül nem találkozunk, ugyanolyan szoros a kapcsolatunk, mint ha egy helyen dolgoznánk. Nagyra értékelem az önzetlen, gyors segítséget, valamint a hajó orvosától és ápolószemélyzetétől kapott visszajelzéseket tükröző módosításokat. Rendkívül hálás vagyok a Fujitsu csapatának” – fogalmazott dr. Eiichiro Sando, a Nagaszaki Egyetem trópusi betegségekkel foglalkozó intézetének járványügyi szakértője.

Ichiro Ohama, a Fujitsu nagyvállalati és internetbiztonságért felelős alelnöke

Szánjon egy pillanatot szervezete internetbiztonságért felelős munkatársaira. Tegye félre egy kicsit a panaszait, hiszen biztosan vannak. A rendszerek és az adatok őrei naponta küzdenek azzal, hogy megtalálják az egyensúlyt a produktivitás, az egyszerű használat és a biztonsági előírások hatékony érvényesítése között. Hogyan lehet anélkül prioritást adni a biztonságnak, hogy végeláthatatlan folyamatokkal, dokumentumokkal és jelszavakkal terhelnénk a dolgozókat?

Hiszen ha a felhasználók úgy élik meg, hogy a biztonsági intézkedések túlzottan visszafogják a produktivitásukat, megpróbálják majd kikerülni vagy kijátszani őket. Ez pedig komoly kockázatot és sérülékenységet jelent a szervezet számára.

Ráadásul az egymással ellentétes szükségletek között olyan környezetben kell megtalálni a kényes egyensúlyt, amely folyamatosan mozgásban van. Változnak az internetes fenyegetések, új veszélyek jelennek meg. Jó példa erre a Covid19-világjárvány. Sok munkavállalónak el kellett hagynia a biztonságos céges környezetet, és potenciálisan kevésbé biztonságos otthoni eszközökön és hálózaton kellett folytatnia a munkát, úgy, hogy közben hozzáfért a céges rendszerekhez és adatokhoz. A támadók kihasználták ezt a trendet, olyan témákra összpontosítva, amelyek relevánsnak tűntek az új viszonyok között. Megjelentek a Covid19-ről exkluzív tájékoztatást ígérő adathalász e-mailek; az adománygyűjtéshez felhasználónév, jelszó és banki adatok megadását kérő álwebhelyek és segélyprogramokról vagy kormányzati hitelekről és támogatásokról szóló hamis hirdetések. És nem minden szervezet volt képes arra, hogy a kezdetektől fogva megfelelő infrastruktúrát építsen ki, és célravezető védelmi intézkedéseket vezessen be.

Az IT-biztonság növelésének ára van

Abban mindenki egyetért, hogy a biztonsági előírások frusztrálóak lehetnek a felhasználók számára, és ezért az internetbiztonsági szakembereket terheli némi felelősség. Sok olyan dolog, amit a felhasználók szeretnének csinálni (vagy muszáj csinálniuk) egy munkanap során, veszélyérzetet kelt az internetbiztonsági szakemberekben. Például a naprakész vírusvédelmi szoftver nélküli személyi eszközök vagy az USB-memóriák ellenőrizetlen használata, ami akár a teljes céges infrastruktúrát megfertőzheti.

Ezért a szervezetek szabályokat vezetnek be az ilyen tevékenységek tiltására. Ezzel a támadók dolgát szeretnék megnehezíteni – de mellékhatásként esetenként a dolgozói produktivitást gátolják. Az embereknek azonban dolgozniuk kell, és ezzel óhatatlanul megjelennek a kivételek. És néhány hét elteltével, amikor már mindenki kivételért folyamodott, a rendszer romokban hever.

Az IT használatához nehézkes folyamatokat előíró biztonsági szakemberek magának az IT-nek az elérését is megakadályozhatják például a felhőerőforrások használatának tiltásával. Hogy ezt miért teszik? Mert az „árnyék IT” agilitás terén nyújtott előnyei biztonsági veszélyekkel társulnak. Az üzleti funkciók gyakran az internetbiztonság és az IT-infrastruktúra holisztikus vizsgálata nélkül veszik igénybe a felhőszolgáltatásokat. Azt gondolják, ez nem az ő feladatuk. Ugyanakkor a céges szabályok be nem tartása sokféle – néha súlyos – komplikációkhoz vezet az adatbiztonság és a személyes adatok védelme, az adatmásolás és a biztonsági mentés terén.

A helyzetet tovább rontja, hogy a felhasználók időről-időre fejlettebb vagy kényelmesebb biztonsági intézkedésekkel találkoznak magánemberként. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire felhasználóbarát művelet egy telefon feloldása ujjlenyomat-olvasó vagy arcfelismerő funkcióval. És mennyivel kényelmesebb ez, mint a 90 naponként jelszóváltoztatást előíró céges biztonsági szabályzat.

Lehet jobban?

Biztosan lehet ezt jobban is csinálni. Fogyasztói szintű használati élményt kell nyújtani a lehető legmagasabb fokú biztonságot garantáló vállalati köntösbe csomagolva.

Az igények teljesítése gyakran szinte kizárja egymást, nehezen feloldható köztük az ellentét. Kihívást jelent úgy jobb felhasználói élményt nyújtani, hogy közben meg kell valósítani a biztonsági intézkedéseket a különböző országokban, több partnerrel működő vállalati szervezeten belül. És pénzügyi megfontolások miatt bármilyen új rendszerrel hosszabb távra kell tervezni – ami azzal jár, hogy az mindig is elavultnak fog látszani a legújabb fogyasztói technológia mellett.

Egy dologban biztosan egyetértünk: a dolgok mai állása nem felel meg az elérni kívánt célnak. Az IT-részlegek terjedelmes szabályzatokat készítenek, évente elolvasásukra kényszerítve a munkavállalókat. De a felszólításokat és a tiltásokat valahogy dinamikusabban kellene megfogalmazni. Ez óriási változtatást jelent, de egyre többen kezdik felismerni a szükségességét.

Ennek hátterében az áll, hogy a biztonság emberi tényezői gyakran bonyolultabbak a technikaiaknál. És az új technológiák ironikus módon tovább fokozhatják a felhasználók frusztrációját. Olyan biztonsági kultúrára lenne szükség, amelyben a felhasználókat a fogyasztókhoz hasonló módon kezelik, és az évi egy biztonsági oktatás helyett érdekesebb, motiválóbb és tartósabb módon készítsék fel őket a biztonságos viselkedésre.

Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a biztonsági csapatok között, meg kell érteni és el kell fogadni az elkerülhetetlen kockázatokat (és meg kell tervezni a rájuk reagáló biztonsági intézkedéseket), és azonosítani kell azokat, ahol a kockázat meghaladja a potenciális előnyöket. A biztonsági funkciónak kell az üzleti terület nyelvét beszélnie.

A biztonsági kontextus ismerete

Kiindulópontként az internetbiztonságnak jobban kell összpontosítani a felhasználókra. Jelenleg a hozzáférési jogosultságokat külön generálják az egyes szolgáltatásokhoz és rendszerekhez. Ez a személet túl elnagyolt és bonyolult. Mostanában kevesebb a személyes meeting, de a vezetőknek változatlanul hozzá kell férniük távolról a vállalati rendszerekhez. Az egységes tiltás kivitelezhetetlen és felesleges is.

A biztonság egyre inkább elmozdul az adott személytől elvárható, észszerű viselkedést leképező és dinamikusan alkalmazó, perszóna-alapú szabályok felé. Sok szervezetnél már ma is ilyenek vannak érvényben – még ha kezdetleges módon is. Valószínűleg még hiányoznak a kontextusérzékeny szerepkör-profilok, amelyeket kifejezetten az adatokat munkaidőn kívül elérő különböző felhasználótípusokra, dinamikusan hoznak létre.

Az új digitális élményt nyújtó szerepkörök elősegítik a nagyvállalati informatika fogyasztói környezet mintájára történő átalakítását. Ebben a környezetben a szolgáltatások és a termékek pontosan igazodnak ahhoz, hogy a felhasználó mit szeretne, és mire van szüksége. A nagyvállalati felhasználóknak nem csupán az fontos, hogy mindez jól nézzen ki. Itt a feladat sokkal inkább az emberi munkavégzés által biztosított értékfolyam védelme a munkafolyamatok teljes körű leképezésével. Az internetbiztonság és a céges használati élmény szempontjából is az a jövő útja, ha már a tervezés fázisában beépítik a rendszerbe a megfelelő biztonságot.

Útban az új biztonsági kultúra felé

Az új biztonsági kultúra kialakítását segíti, ha szimuláljuk egy új fogyasztói termék bevezetését. Vizsgáljuk meg az ügyfélnek nyújtott teljes élményt, és már a tervezés fázisában illesszük be a biztonságot az értékteremtő munkafolyamatba. Ha sikerül azonosítani a digitális élmény gazdáját, akkor megvan az a pont, ahonnan kiindulva értéket teremthetünk az értéket generáló emberek számára.

Persze a felhasználóknak is vannak szerepköreik. A biztonsági csapatoknak erőteljesen kell törekedniük arra, hogy mindent beépített módon (by design) biztonságossá tegyenek. Ennek ellenére, semmilyen okostechnológia nem lesz képes tökéletesen biztonságossá tenni a szervezetet, ha a felhasználók nem érzik felelősségüknek, hogy megtegyék, ami rajtuk múlik. Ha azt próbáljuk újragondolni, hogyan tud minden egyes dolgozó hozzájárulni a szervezet biztonságához és a beépített biztonságot tökéletesen integráló kultúra megteremtéséhez, mindenkire fontos szerep hárul.

Szerző: Yves de Beauregard, Fujitsu

Mindannyian megtapasztaltuk már, mennyire lehangoló, ha túl magasra tesszük az lécet. Persze az ellenkezője is igaz: életem legemlékezetesebb film-, koncert- és buliélményei épp azok voltak, amelyekkel kapcsolatban reális elvárásaim voltak.

Előző blogomban azt jártam körül, hogyan lehet úgy elindítani egy MI-projektet, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Kiindulópontként megnéztük, hogyan gondoskodhatunk arról, hogy a projekt mindenki számára értékes dologra összpontosítson.

Megtérülés: hogyan érjük el, hogy az MI gyorsabban megtérüljön?

Az még csak az első lépés, hogy meg kell indokolnunk, milyen várható értékre számítunk. A döntéshozás szempontjából az is ugyanennyire fontos, mennyi ideig tart eljutni az értékteremtő működésig. Az MI bevezetésére készülő szervezetek semmiképpen nem szeretnének leragadni a próbaüzemek végtelen sorozatánál, hiszen ez idő- és költségigényes, sőt a vezetőség figyelmét is lefoglalja. Szerencsére öt sebességfokozat is rendelkezésre áll a változások ütemének gyorsításához:

1. Az első fokozat a megoldásorientált szemlélet, amely az újdonság helyett a megbízható eredményeket állítja a középpontba. Ennél a fokozatnál az általános, vállalatspecifikus MI-platformok helyett előre betanított modellekkel dolgozó, vertikális piacokhoz készült, „kulcsrakész” megoldásokat használnak.
2. A második sebességfokozatnál a bevált folyamatközpontú szemlélet dominál, amely jól használható az ötletalkotásra és az innovatív megoldások megtervezésére, kiépítésére, bevezetésére és kezelésére. A bevált gyakorlat követése jelentős időt takarít meg, csakúgy mint a „co-creation” módszertanok, amelyek elismerik az adott területen az ügyfelek szakértelmét, az ő üzleti működésüket állítják a figyelem középpontjába, gondoskodnak a piaci relevanciáról, támogatják a gyors ütemű skálázást, és más piacokból is képesek előnyhöz jutni.
3. A harmadik fokozatnál a partner szempontjából azt is meg kell vizsgálni, hogy az MI-megoldásokat, -eszközöket, -tudást és -technikákat megosztják-e globálisan az „állandó fejlődés” folyamatában, amely lehetővé teszi a technológiai és műszaki know-how gyorsabb bevezetését és integrálását az üzleti kihívások legyőzése és a pozitív eredmények elérése érdekében.
4. A negyedik fokozatnál az MI-megoldást megbízhatóbban, gyorsabban és mélyebben kell integrálni a meglévő környezetbe. A tágabb értelemben vett üzleti környezetbe való integráció nélkül az MI soha nem fogja beteljesíteni maradéktalanul a benne rejlő lehetőségeket. A Fujitsu megbízásából a Forrester Consulting által végzett vizsgálat¹ megállapította, hogy az integráció a cégvezetők előtt álló legsürgetőbb MI-probléma lesz a következő 12 hónapban.
5. Az ötödik fokozat eléréséhez az MI-t még hatásosabbá és intelligensebbé kell tenni, növelve a sebességet és a komplexitást. Ehhez speciális rendeltetésű hardverek üzembe állítására lehet szükség. Az is előfordulhat, hogy megbízható hozzáférést kell nyújtani a gyakorlatban már bevethető, és az MI teljesítményét még magasabb szintre emelő konvergens technológiákhoz. Ilyen lehet például a komplex ökoszisztéma tranzakcióit és algoritmusait automatizáló, és ezen keresztül teljes üzleti folyamatokat optimalizáló osztott főkönyvi technológia.

Bizalom: hogyan tegyük megmagyarázhatóvá az MI-t?

Amikor a Forrester Consulting globális döntéshozókat kérdezett, a többség egyetértett abban, hogy sürgető igény az etikus (vagy „megbízható”) mesterséges intelligencia  megteremtése. A felmérésben részt vevő vezetők 83%-a úgy gondolja, hogy fontos vagy kritikus feladat az etikus, érthető és a jogszabályoknak megfelelő rendszerek létrehozása. Hasonló arányban (81%) tartják fontosnak az átlátható, megmagyarázható és bizonyítható MI-modellek használatát. Valamivel kevesebb mint háromnegyedük (73%) ismerte fel, hogy elfogultság szempontjából is meg kell vizsgálni az adatokat, a modelleket és az algoritmusok emberek általi használatát.

Az MI körüli kérdőjeleket tovább gyarapítja az úgynevezett „fekete doboz” modell. Az adatok bemennek az egyik oldalon, a döntés kijön a másikon, de a rendszer nem tudja megmagyarázni a döntés megszületésének folyamatát. Hogyan lehet megbízni a mesterséges intelligenciában, ha nem tudjuk megmagyarázni, mi alapján hozza meg a döntéseit?

Az egészségügy és a pénzügyi szolgáltatások területén elengedhetetlen alapos vizsgálatnak alávetni az MI döntéseit. A mesterséges intelligencia ma már képes felismerni a daganatot egy CT-felvételen. Ám a gép gondolkodási folyamatának ismerete és az MI betanításának „megfelelőségébe” vetett meggyőződés nélkül nehezen elképzelhető, hogy egy orvos megbízzon a diagnózisban, vagy vállalja a következményeket egy esetleges hibáért.

Nagyon sok munka folyik jelenleg is a fenti aggályok eloszlatására, és egyre több olyan vizsgálat születik, amely megmagyarázhatóvá kívánja tenni az MI döntéshozási folyamatát. Ismert konferenciákon (pl. NeurIPS és ICML) is több előadás foglalkozik a „megmagyarázható MI” (angol rövidítéssel XAI) témájával.

A technológiai magyarázat az érem egyik oldala. Ám ez – a megfelelő etikai alapelvek nélkül – nem fog bizalmat ébreszteni az MI iránt az emberekben. Ezen a területen is jelentős a fejlődés, és a legnagyobb szállítók már elköteleződtek az olyan magas szintű etikai keretrendszerek mellett, mint az AI4People kezdeményezés, amely Európa első globális fóruma a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól. Az AI4People megpróbálja összehozni egymással az új MI-alkalmazások fejlesztését befolyásoló főbb szereplőket, köztük az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a civil szervezeteket, az iparágat és a médiát.

Hogyan hajtsunk végre MI-projektet szakemberek hiányában

A készségek elérhetősége, a költségek és a munkatársak megtartása a vezetőség legfontosabb állandó aggodalmai, amelyek az MI világában még hangsúlyosabban jelentkeznek. Fennáll a veszély, hogy a vállalatok olyan megoldást választanak, amely nem elégíti ki valódi szükségleteiket – és csak tovább erősíti az MI-vel szembeni kiábrándultság érzését. A készre szabott MI-megoldások használata elkerülhetetlenül csalódáshoz vezet, amikor kiderül, hogy a megoldás nem – vagy nem megfelelően – igazítható az adott feladathoz. A szakemberhiányra tekintettel az ellentétes út, a nulláról való építkezés, szintén nem tűnik járhatónak.

A Forrester új vizsgálata szerint az MI lehetőségeinek kiaknázáshoz alapvető változtatásokra, hosszú távú gondolkodásra, elkötelezettségre és kifinomult digitális technológiára van szükség. A vizsgálatból az is kiderült, hogy az ügyfelek többsége már tisztában van vele, hogy jelenleg nem rendelkezik a szükséges készségekkel, és nem is valószínű, hogy megfelelő munkatársakat fog tudni toborozni, tehát külső forrásból kell pótolnia a hiányzó szaktudást. Tíz válaszadóból 6 szívesen dolgozna a piacon már régóta működő cégekkel és startupokkal, hogy egyszerre élvezhesse a tapasztalat és az innováció előnyeit. A vizsgálat megállapította, hogy a vezetők átfogó támogatást szeretnének igénybe venni az iparág legjobb, MI-bevezetésekben jártas szolgáltatóitól és megoldásszállítóitól. A Forrester olyan partner választását javasolja, amely a technológia megvalósításán túl az üzleti eredmények eléréséhez is segítséget tud nyújtani a vállalatnak.

Összességében véve két olyan alapvető probléma van, amely képes aláásni az MI-projektek sikerét: az egyik az informatikai szakemberek, a másik pedig a bizalom hiánya. Meggyőződésem, hogy ha legalább a bizalom kérdését nem sikerül megfelelően rendezni, az MI-projekt valószínűleg kudarcra van ítélve. A szükséges készségek azonban – megfelelően felkészült MI-szakemberek formájában – külső forrásból igénybe vehetők.

Önök mit gondolnak erről? Felmerült már a bizalmi probléma MI-projektjeiknél? Vagy maguk is szkeptikusan vélekednek arról, hogy tud-e az MI bármilyen érdemi hasznot hajtani vállalatuk számára? Vagy talán már elfogadták a mesterséges intelligenciát, csak a hatósági szigor tartja vissza Önöket az alkalmazásától? Más tapasztalataik vannak? Szívesen hallanánk olyan projektektől, amelyek jobb eredményeket hoztak a vártnál, hogy közösen azonosíthassuk ennek okait. Akárhogy is, szívesen venném, ha megkeresnének, hogy elbeszélgethessünk arról, milyen irányba tart a mesterséges intelligencia!

Szerző: Paul Bresnahan, Fujitsu

Dátum: 2020. augusztus 16.

A Covid19 megkerülhetetlenné tette a digitális átalakulást – és az emberi kreativitást állította a változás középpontjába.

A gyártóipar folyamatosan reagál a külső erők alakulására, de olyan szintű átalakulás, mint 2020-ban, még itt is ritkán tapasztalható.

A Covid19-világjárvány miatt egyes gyártók elérték produktivitásuk felső határát, mások pedig kénytelenek voltak leállítani a gyártósorokat. A változás minden szervezetet rákényszerített arra, hogy ismét megvizsgálja, hogyan, miért és kivel működik együtt az üzleti életben.

A gazdaság talpra állásával gyorsan kiderül: a gyártóiparban nem az határozza meg, hogy kik a „nyertesek” és a „vesztesek”, hogy kik folytatták a gyártást, és kik voltak kénytelenek visszafogni a termelést. Azok a gyártóvállalatok tudnak a leglendületesebben visszatérni, amelyek levonták a járvány értékes tanulságait, arra használták fel a 2020-as eseményeket, hogy új alapokra helyezzék gyáraik működését – és az emberi kreativitást állították a változás középpontjába.

Kétféle forgatókönyv… de a történetnek még nincs vége

A Covid19-járvány kezdeti szakaszában kétféle forgatókönyvvel szembesültek a gyártóvállalatok. Egyes területeken (pl. élelmiszergyártás és FMCG) a nemzetközi karanténintézkedések az egekbe repítették a keresletet. Az ilyen cégek közül sokan egyszerűen nem tudtak elég gyorsan termelni. Állandóan fejlesztették folyamataikat és fokozták produktivitásukat, hogy ki tudják elégíteni az ügyfelek csillapíthatatlan étvágyát. Más területeken ezzel ellentétben mélyrepülésnek indult a kereslet. A Gartner így írt erről:

„Egyes vállalatok drámai visszaesést tapasztaltak. Rendelési volumenük 50-95%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában,⁶ míg mások a költségcsökkentés érdekében kénytelenek voltak teljesen leállítani a működést.”* Az alacsonyabb kereslet miatt ezeknél a szervezeteknél a költséggazdálkodás észszerűsítése lett a fő prioritás. Munkavállalóikat szabadságra küldték, működésük fontos elemeit pedig elkezdték kiszervezni.

Ám még csak az első fejezetnél tartunk. Az első lökéshullám után feltápászkodó vállalatok jövőbeni teljesítményét az fogja meghatározni, milyen hatékonyan tudnak reagálni a globális változásokra – nem pedig az, hogy vajon a szerencsésebbek között voltak-e a fogyasztói kereslet alakulása szempontjából.

A termelésvisszaesést tapasztaló gyártócégek közül sokan kihasználták az időt, hogy rendbe tegyék a házuk táját. Olyan taktikai döntéseket hoztak, amelyek révén az újrainduláskor jobb pozícióba kerültek, és megvetették a mélyrehatóbb, transzformatív változások alapjait.

A Fujitsu már jelenleg is tárgyal olyan gyártóvállalatokkal, amelyek a Covid19-világjárvány közvetlen következményeként szeretnék növelni automatizációs beruházásaikat, ezáltal optimalizálva működésüket a jövőbeni újabb nehézségekre készülve.

Ezek az innovátorok megértették, hogy most jött el a mélyreható átalakulás ideje, és a körültekintően kidolgozott technológiafejlesztési ütemtervvel versenytársaikat megelőzve kezdhetik meg a lendületes fejlődést a koronavírus utáni gazdaságban.

*Gartner, A koronavírus-járvány (Covid19): a CIO-k által végrehajtandó rövid és hosszú távú intézkedések, 2020. március  

Alkalmazkodás az új, távolságtartó munkakörnyezethez

A Covid19 nem csupán a kereslet szempontjából alakította át a gyártóvállalatok működését. A frontvonalban dolgozók munkabiztonsága és jólléte minden eddiginél fontosabbá vált, és a cégek aktívan keresik az alkalmazkodás lehetőségeit abban a környezetben, ahol jelenleg nincs közeli fizikai együttműködésre lehetőség – ugyanakkor minden eszközt meg kell adni a dolgozóknak produktivitásuk és kreativitásuk megőrzéséhez.

Rövid távon, a gyárak újranyitásával ez olyan új protokollok bevezetését jelenti, amelyek lehetővé teszik az emberek számára a közösségi távolságtartást. A PwC szerint a szervezetek 70%-a biztos benne, hogy képes biztonságos környezetet teremteni a munkavállalók számára. De amíg a gyártósor melletti egyéni helyigény viszonylag könnyen kiszámítható, vannak olyan tágabb értelemben vett veszélyek is, amelyeket a cégeknek figyelembe kell venniük dolgozóik maximális védelméhez.

Például a zsúfoltság elkerülése érdekében biztonságos rendszereket kell kidolgozniuk az olyan csúcsidőszakokra, mint a műszakváltás. A leghaladóbb szervezetek már dolgoznak az olyan intelligens megoldások bevezetésén (pl. RFID vagy arcfelismerés), amellyel gyorsíthatják a bejelentkezési folyamatot. Ám e technológiák közül nem mindegyik használható, ha a dolgozók maszkot viselnek.

Mások az otthoni fejlesztést és termelést támogató, fejlett távmunka-megoldások kidolgozására fordítanak komoly erőforrásokat. Jó példa erre a gyógyszergyártás, ahol a „digitális iker” technológiákkal a kutatók anélkül hajthatnak végre kísérleteket, hogy ehhez fizikailag a laborban kellene tartózkodniuk. A karbantartási és konfigurálási feladatok is elvégezhetők távolról, hogy a gépek mindenkor optimális állapotban szolgálják ki a gyártóvállalat igényeit.

A digitális átalakulás már nem a jövő zenéje

A valódi gazdasági fellendülés előmozdításához a gyártóvállalatoknak túl kell tekinteniük a Covid19 rövid távú kihívásain, és arra kell összpontosítaniuk, hogyan tudják az átalakulási folyamatot felgyorsítani az emberi kreativitás és a műszaki automatizáció előnyeinek egyesítéséhez.

Évek óta beszélünk a digitális átalakulásról, de a feladat csak most, a koronavírus utáni „nulláról indulás” idején került a gyártócégek prioritási listájának élére. Már nem a jövő zenéje, hanem elérhető lehetőség, amit most kell megragadni.

Abban a környezetben, ahol minden gyártó ugyanazokhoz az okosgyár-megoldásokhoz fér hozzá, azok a szervezetek állnak talpra a legsikeresebben, amelyek képesek a technológia segítségével kiaknázni a munkatársakban rejlő lehetőségeket, és a kezükbe tudják adni a teljesítményüket javító automatizációs eszközöket és adatokra épülő felismeréseket. Ez a változtatás nem lehet felületes, mélyrehatóan kell hasznosítaniuk az emberi értéket.

A koronavírus előtti és utáni üzleti modellek között az a fő különbség, hogy a fogyasztók elvárják a felelős gyártói magatartást. Az Edelman Trust Barometer kutatása szerint az emberek 65%-a megváltoztatja vásárlási szokásait attól függően, hogy a márkák hogyan kezelik a dolgozók biztonságát, jóllétét és védelmét a Covid19-világjárvány idején. A felhatalmazás, az etika és a fenntarthatóság így prioritássá vált a termelésben.

Nyakunkon a következő változás

Az emberi értéklánc koronavírus utáni fejlődéséhez hasonlóan a fizikai értéklánc is változni fog. A gyártók egynegyede aggódik amiatt, hogyan befolyásolja majd működését a jövőben a Covid19 által okozott fennakadás.

Sok gyártóvállalat rájött, mennyire kiszolgáltatott ellátási lánca a nagy horderejű változásoknak amiatt, hogy egyetlen forrásra támaszkodik a nyersanyag-beszerzés, a szállítások és a termékek piacra juttatása terén. Egyesek arra is ráébredtek, mennyire nem tudják, honnan és hogyan szerzik be beszállítóik az anyagokat, és emiatt szuboptimális üzleti modellel rendelkező partnereket vesznek igénybe.

Az egészen biztosan mindenkinek kristálytisztává vált 2020-ban, hogy a gyártóvállalatok tájékozottságának mindenre ki kell terjedniük. Így munkatársaik teljes képet alkothatnak az ellátási láncról, és intelligens döntéseket hozhatnak, ami jobb ügyfélkiszolgálást eredményez. A Boston Consulting Group az ellátási lánc irányítótornyának nevezi ezt a működési elvet.

A Covid19-járvány azt is megmutatta, hogy a gyártóvállalatoknak rugalmas, alkalmazkodó módon kell működtetniük ellátási láncukat, mivel soha nem lehet tudni, mikor jön a következő gyökeres változás. A piacvezető szervezetek nem csupán azt vizsgálják, miként fejlesszék tovább szállítói kapcsolataikat, hanem azt is, hogyan tudják a digitális átalakulás segítségével minimumra szorítani a működésükben fellépő zavarokat. Az automatizáció és a robotika központi szerepet játszanak majd az ellátási lánc radikális átláthatóságának megteremtésében.

Középpontban az emberi kreativitás

Albert Einstein szavait idézve „a nehézségek közt mindig ott van a lehetőség”. Az új normálisra átállni készülő gyártóvállalatok közül azoknak van a legjobb esélyük a talpra állásra és növekedésük gyorsítására, amelyek a Covid19 okozta rendkívüli változásokat a tanulás, az átalakulás és a prioritásváltás lehetőségeként fogták fel.

A Covid19 rávilágított, hol lehet az emberi találékonyságot a legjobban hasznosítani, és mely területeken lehet még fejlődni. A legintelligensebb gyártóvállalatok felismerték, hogy az innovációnak már ma el kell indulnia, és feltérképezték azokat a transzformatív technológiákat, amelyek azonnali, kézzelfogható fejlődést eredményeznek a tervezés, prototípuskészítés és a gyártás terén.

Új korszak kezdődik a gyártószektorban, amely több pragmatizmust és nagyobb szerénységet igényel a technológiai kezdeményezések terén. A gyártóknak vissza kell szerezniük az ellenőrzést a piaci erők felett, és eredményesen kell reagálniuk az ügyfelek igényeire, azaz olyan megoldások fejlesztésére kell törekedniük, amelyek gyors eredményekhez juttatják felhasználóikat.

Az is kritikus fontosságú, hogy a technológiai beruházások skálázható és fenntartható változásokat eredményezzenek a gyártásban. A technológiának a gyártóvállalatok legegyedibb és legfontosabb értékét kell elsősorban támogatnia: a munkatársakat. A koronavírus megkerülhetetlenné tette a digitális átalakulást, és ezzel együtt az emberi kreativitást állított a változás középpontjába.

Legyenek a dolgozók a változás katalizátorai! A Fujitsu gyártóvállalati mikroszájtján Ön is megtudhatja, milyen alappilléreket kell vállalatának felállítania a gyári működés intelligens átalakításához.

A Fujitsu kvantumszámítástechnika által inspirált Digital Annealer technológiájára épülő közös kísérleti projektjükben a Fujitsu Limited és a Toyota Systems Corporation sikeresen optimalizálták Japánban a Toyota gépkocsigyártást támogató ellátási láncának és a logisztikai hálózatának működését.

A Digital Annealer a hagyományos számítási technológiáknál elképzelhetetlen sebességgel képes megoldani a komplex kombinatorikai problémákat. Segítségével gyors számítások lehet végezhetők a különféle változókkal (pl. ebben az esetben a szállítást végző kamionok száma és az általuk megtett kilométerek mennyisége, valamint a csomagszortírozási feladatok munkaigénye), hogy megállapítsák, hogyan lehet a legköltséghatékonyabban optimalizálni a gépkocsialkatrészek ellátási láncát, ahol több tucat gyár 3 millió feletti lehetséges szállítási útvonala közül kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet.

A projekt során kiderült, hogy 30 perc alatt kiszámítható az optimális útvonal, amely 2-5%-os csökkenést ígér a logisztikai költségekben azáltal, hogy korábban nem azonosított útvonalak hasznosításával növeli a rakodási hatékonyságot és ésszerűsíti a szállításhoz kapcsolódó költségeket.

A Fujitsu és a Toyota Systems a jövőben tovább vizsgálják és finomítják majd a megoldást, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák az élesben működő ellátási láncok és logisztikai rendszerek működésének javítására.

Háttér

Miközben a logisztika egyre fontosabb szerepet játszik a társadalom működését támogató infrastruktúrában, az olyan tényezők, mint a sofőrhiány, a forgalmi dugók és a megnövekedett CO₂-kibocsátás állandó kihívás elé állítják a logisztikai rendszereket és az ellátási láncokat működtető vállalatokat. A gyártást támogató ellátási láncok felügyelete olyan terület, ahol lehetőség kínálkozik a hatékonyság növelésére és a költségcsökkentésre, ami alapvető logisztikai és környezeti problémák megoldásához is hozzájárulhat. A hagyományos technológiák azonban a sokféle változó paraméter és a számítások időigénye miatt nem alkalmasak az ilyen nagyságrendű és ennyire komplex kihívások kezelésére.

A kísérleti projekt leírása

Ezekre a kihívásokra reagálva a Fujitsu és Toyota Systems összefogtak, hogy közös kísérleti projekt keretében keressenek megoldást és fejlesszenek innovatív technológiákat.

A Toyota Systemst 2019 januárjában hozták létre arra a feladatra, hogy IT-megoldásokat dolgozzon ki a Toyota Motor Corporation és a csoport többi vállalata részére, támogatva ezzel technológiai kínálatuk fejlesztését. A Toyota már ezt megelőzően is együttműködött a Fujitsuval a kvantumszámítástechnika hasznosítását célzó kutatások terén.

A kísérleti projekt során a Toyota Systems és a Fujitsu egy olyan optimalizálási probléma megoldására alkalmazták a Fujitsu kvantumszámítástechnika által inspirált Digital Annealer technológiáját, amelyben egy kiterjedt logisztikai hálózat több mint 3 millió útvonallehetősége közül kellett választani. A cél az volt, hogy a több millió lehetőség közül gyorsan azonosítsák a legalacsonyabb disztribúciós költséggel járó útvonalat, amely a beszállítók százaitól beszerzett alkatrészek több tranzitraktáron keresztül, gyárak tucatjaiba történő szállítását támogatja. A disztribúciós költségek kiszámításakor több változót is figyelembe kellett venni, többek között a kamionok számát, a teljes megtett távolságot, valamint a csomagolt alkatrészek szortírozásának munkaigényét.

Globális keresési technológia: sokféle lehetséges megoldás között tud keresni, a helyi megoldáscsoportok kikerülésével (2. ábra, középső része)Ahhoz, hogy ezt a technológiát valós működési problémákra is alkalmazni tudják, új rendszert fejlesztettek ki, amely egy, a Fujtisu Limited és a Fujitsu Laboratories Ltd. által korábban kifejlesztett, nagyszabású problémák megoldására alkalmas technológiából (2. ábra, bal oldal)⁽¹⁾ és az alábbi két technológiából áll:

• Dinamikus többpontos keresési technológia: dinamikusan meghatározza a keresés kiinduló pontjait a jelenlegi keresési állapot és a köztes eredmények alapján (2. ábra, jobb oldal)

A projekt eredményei

A Digital Annealer és az új megoldási technikák alkalmazásával 30 perc alatt ki tudták számítani az új útvonalat, amely jelentős költségmegtakarítási lehetőséget is ígér.

Az új útvonallal végzett próbák és szimulációk alapján bebizonyosodott, hogy ezzel a módszerrel mintegy 2-5%-kal mérsékelhetők a költségek a hagyományos módszerekhez képest.

Jövőbeni tervek

Az eredmények alapján a két vállalat arra készül, hogy a Digital Annealer segítségével számítják ki a gépkocsigyártás disztribúciós láncainak optimális logisztikai útvonalait, és közben tovább keresik az újabb gyakorlati alkalmazási lehetőségeket.

A gépkocsigyártás új paradigmája, a CASE (Connectivity, Autonomous, Sharing, Electrification) új alapokra helyezi a mobilitás koncepcióját, és soha nem látott igényt teremt a technológiai innovációk és az új mobilitási szolgáltatások iránt. A kísérleti projekt során létrejött új technológiával a Toyota Systems ösztönözni kívánja a kvantumszámítástechnika által inspirált számítási képességek hasznosítását a gépkocsigyártásban. Ezzel új mobilitási szolgáltatások megjelenéséhez és egyes társadalmi problémák megoldásához is hozzájárul.  

A Digital Annealer technológiára épülő új megoldásokkal a Fujitsu is támogatja a Toyota Systems törekvéseit, valamint a digitális innovációk még szélesebb körű alkalmazását a gépkocsigyártásban.

A Fujitsu azt tervezi, hogy a projektben kifejlesztett megoldásokat 2020-ban beilleszti meglévő Fujitsu Digital Annealer felhőszolgáltatásába, hogy más iparágakra és üzleti területekre is kiterjessze alkalmazásukat.