Szerző: Manju Annie Oommen, Fujitsu

Hát nem az a legnagyszerűbb érzés, amikor egy terv részletei olyan tökéletesen illeszkednek egymáshoz, hogy az ember úgy érzi, felsőbb erők vannak a segítségére? Amikor a vonat épp akkor érkezik meg, amikor a peronra lép? Amikor a focimeccs kezdőrúgásának pillanatában kapcsolja be a tévét? Vagy hihetetlenül kedvező áron jut hozzá a kinézett dzsekihez? Nos, ez mind jóleső érzés, ugye?

Az internetgeneráció esetében természetes elvárás, hogy minden jól összehangoltan, pontosan és simán történjen. Hozzászoktunk, hogy érintésnyi közelségben van minden információ – legyen szó a legfrissebb hírekről, a vonatmenetrendről, mobil menetjegyvásárlásról vagy élelmiszer-házhozszállításról. Ez a gyakorlat életmentőnek bizonyult a világjárvány idején, és ezzel együtt az üzleti élet minden területén megjelent elvárásként az áruk és szolgáltatások azonnali elérésének igénye. A vállalatok által nyújtott ügyfélélmény lett a siker kulcsa.

Önök ügyfélközpontúan működnek?

A fogyasztóknak ma már gyakorlatilag semmibe nem kerül szolgáltatót váltani. Emiatt rendkívül fontossá vált az ügyfélmegtartás. Az ügyfélelégedettség fenntartása szempontjából (tevékenységtől függően) kritikus lehet a valós idejű vagy közel valós idejű információelérés. Ez a követelmény jelenleg sok vállalatnál nem teljesül. Egy olyan cég, ahol a működési alapfolyamatok nem megfelelően integráltak, valószínűleg nem tudja megvalósítani az adatvezérelt döntéshozatalhoz szükséges adatszolgáltatást. Ezt a hiányosságot orvosoljuk a Fujitsu adatvezérelt átalakítási stratégiájával (Data-driven Transformation Strategy, DDTS).

A komplexitás szintje minden szervezetnél eltér. Egy dolog azonban állandó: a többség SAP alkalmazásokon futtatja üzleti alapfolyamatait. A Fujitsu DDTS szemlélete zökkenőmentesen összehangolható az SAP „intelligens vállalat” filozófiája jegyében megalkotott memórialapú számítástechnikával, HANA adatbázisokkal és fejlett technológiákkal. Így a szervezet megvalósíthatja az adatvezérelt intelligens vállalatról alkotott jövőképét, és rengeteg adatot használhat fel bevételszerzésre több helyszínen. A transzformációs megoldást és szolgáltatásokat a Fujitsu biztosítja, kategóriavezető tanácsadók és partnerek támogatásával.

Adatvezérelt alapok birtokában gyorsabban lehet reagálni

Egyszerűen fogalmazva: adatvezérelt és jól integrált edge-core-felhő infrastruktúra nélkül a szervezet lemarad a versenyben. Erre van szükség ahhoz, hogy gyorsabban reagáljon, és rövidebb idő alatt végre tudja hajtani a piacon elvárt szolgáltatásváltoztatásokat. Azt hiszem, hogy 2020-as év minden céget meggyőzött arról, milyen gyorsan és előreláthatatlanul képesek megváltozni a körülmények.

Az adatvezérelt infrastruktúra nagyobb empátiát biztosít az ügyfél felé. Ez megmutatkozik például az innovatív megoldások gyorsabb piaci bevezetésében, vagy hibás termék esetén az azonnali proaktív javításban vagy cserében. Az ilyen filozófiát követő cégek nagyobb valószínűséggel nyerik el ügyfeleik szívét – és vele együtt hosszabb távú hűségét.

Ám az adatvezérelt intelligens vállalat létrehozásához vezető út kihívásokkal teli – és gyakran szakadék húzódik az adatkezelés és az innováció között. Sok esetben már a szervezeti egységek közötti alkalmazásintegráció is kihívást jelent. A régi, testre szabott és új generációs alkalmazások elegye óriási adminisztratív és karbantartási költséghez vezet, nem beszélve az elavult alaptechnológia alkalmazásfrissítésre gyakorolt negatív hatásáról. A régi alkalmazások pedig megakadályozzák az alaptechnológia frissítését, ami szintén megoldást igénylő probléma.

Ez a környezet az innovációra sem hat ösztönzőleg. Régi alkalmazások futtatása esetén kihívást jelent a változtatás, a legújabb technológia bevezetése. Ráadásul az innovatív technológia (pl. a mesterséges intelligencia, az MI) használatával elérhető beruházásmegtérülés is alacsony lesz a releváns, kereszthivatkozásokkal támogatott adatok hiánya miatt – amire a sikeres MI-projekthez feltétlenül szükség van.

A régi rendszert mindenekelőtt az adatelérés körülményessége jellemzi. Kihívást jelent a főbb adatok láthatóságának hiánya, a szervezetek közötti rossz folyamatciklus, az adatintegráció hatékonysági problémái stb. Mindezek lassítják a döntéshozatalt, és ezzel a szervezet ügyfeleknek adott válaszát. Olyan ez, mint behúzott kézifékkel vezetni.

Hogyan modernizáljunk úgy, hogy közben érintetlenül hagyjuk a működő rendszereket?

„Soha ne nyúlj hozzá ahhoz, ami működik” – szólt a régi mantra. Ennek egyszerű oka volt: így lehetett elkerülni a meglévő üzleti folyamatok zavarát. Ma már más eszközök is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az új, tesztelt alkalmazásokat – az ügyfél igényei szerint és a működési folyamatok zavarása nélkül – a felhőbe vagy helyi telepítésű környezetbe portoljuk. Amikor egy biztosítótársaságnak segítettünk SAP-n futó folyamatai modernizálásában, 30%-kal sikerült gyorsítanunk a válaszadást és 24%-kal mérsékelni a költségeket. Ez is bizonyítja, hogy nagyon is érdemes modernizálni.

 A Fujitsu négy lépésből álló DDTS szemlélete az adattranszformáció kiinduló állapotának meghatározásával kezdődik. Ezután a hálózat peremétől és magjától a felhőig mindent lefedő hatékony adatkezelés érdekében a Fujitsu megtervezi a megcélzott adatarchitektúrát a vállalat hatékony adatkezelésről alkotott jövőképe alapján.Az adatvezérelt átalakulási stratégia csodát művel az SAP-környezetekben

Az adatok többi hozzáférési pontról való összegyűjtése fontos folyamat, és ez alapozza meg az adatvezérelt átalakulás sikerét. Ezért azokat a vállalatok, amelyek szeretnék visszaszerezni az ellenőrzést adataik felett, többnyire módosítják SAP alkalmazásaikat. Számos szervezet ugyanis ezeken futtatja üzleti alapfolyamatait, pl. integrált vállalatirányítási (ERP) vagy ügyfélkapcsolatos-kezelő (CRM) rendszerét. Ehhez esetenként a nem SAP alkalmazások, illetve adatbázisok felé is biztosítani kell az integrációt.

A végponttól végpontig agilis folyamat a főbb üzleti folyamatok adatait összefogva, valóra váltja az adatvezérelt intelligens vállalat ígéretét. Mindezt egy olyan, szakaszokra bontott folyamaton keresztül teszi, amelynek része a jövőképalkotás, a felderítés, az előkészítés, a feltérképezés, a megvalósítás, a bevezetés és az üzemeltetés, amely végül lehetővé teszi az adatokban rejlő érték maradéktalan kiaknázását.

Az adatvezérelt átalakulási stratégia alkalmazása SAP környezetben

Elindulni egyszerű – első lépésként méresse fel Ön is adatkezelése érettségi szintjét a Fujitsuval! Ezzel elindulhat az agilis és ellenálló adatvezérelt intelligens vállalattá alakulás útján.

Szerző: David Gentle, Fujitsu

A mai generáció számára a Covid19 világjárvány hatásának kezelése jelenti a legnagyobb üzleti kihívást.

Az ügyfeleink azt mondják, hogy még a leghosszabb üzleti karrier sem készítette fel őket erre, és a Fujitsunál dolgozó kollégák is megerősítik ezt. Az új helyzet minden eddig megszokott és kiszámítható dolgot a feje tetejére állított a szervezeteknél.

Az egyik ügyfél ahhoz hasonlította a jelen helyzetet, mintha egy új céghez teleportálták volna, és azt várnák tőle, hogy az indulástól kezdve irányítsa anélkül, hogy akár magát a vállalatot, akár az iparágat ismerné. Az embernek szinte el kell felejtenie, és újra kell tanulnia mindent, amit eddig tudott.

Ám a káosz közepett van néhány olyan új téma is, ami segít értelmeznünk a változó világot, és irányt mutat a kihívásokkal teli idők főbb kérdéseinek megválaszolásához.

Milyen jövőt szeretnénk építeni? Hogyan fogjuk újragondolni vállalatainkat?

Ebből a szempontból három trend különösen releváns:

• a digitális technológiák gyorsuló terjedése
• a hatékonyságról az ellenállóképességre áttevődő hangsúly a vállalati működésben
• a jóllét és az emberközpontúság fontosságának újra előtérbe kerülése

Kezdjük, a digitális technológiák gyorsuló terjedésével. A járvány kitörése óta úgy tűnik, mintha világméretű kísérletben vennénk részt a fizikai kapcsolat nélküli életről és munkavégzésről.

A vállalatok minden lehetséges esetben otthoni munkavégzésre álltak át, és most már hosszú távon is az általuk használt irodatér csökkentését tervezik. Vajon tartós lesz a home office? Szerintünk igen.

Egy friss bejelentésünk szerint gyökeres változások várhatók a bevett munkavégzési gyakorlatban.

Sokak számára a digitális életvitel és munkavégzés vált alapértelmezetté. Azzal, hogy a munkavállalókat nem kell adott helyen elhelyezniük, a vállalatok közül sokan újra tudják fogalmazni működésüket, új utakat kereshetnek munkatársaik irányítására és motiválására, csakúgy, mint az ügyfelek kiszolgálására. Mindez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy újragondolják működésük minden részletét.

Mivel az emberek alaphelyzetben módon már nincsenek jelen a fizikai munkahelyen, legyen az bolt, iskola vagy iroda, új digitális élményt kell kialakítani. A digitális technológia gyors terjedése új lehetőségeket teremt, és mindenre hatást gyakorol, a távmunkától kezdve az egészségügyön át az élelmiszerellátásig és a közlekedésig.

Ennek a gyorsulásnak természetesen megvannak a kockázatai. Például az emberek személyes adatainak védelme során hogyan tudunk gondoskodni arról, hogy a digitális világ ne legyen épp olyan sérülékeny, mint a fizikai? Vagy egyáltalán, hogyan tudjuk megakadályozni az online környezetben egy Covid19-hez fogható nagyságrendű digitális világjárványt?

A második érezhető trend, hogy a hangsúly a vállalati működésben a hatékonyságról az ellenállóképességre tevődik át. A világjárvány bebizonyította, hogy a hatékonyság növelése nem véd a működési zavarokkal szemben. A vállalatok többsége számára jelenleg a váratlan eseményekkel szembeni ellenállóképesség megteremtése a legfontosabb feladat.

Mivel a járvány súlyos zavarokat okoz a központosított, globális ellátási láncok folyamataiban, sok vállalat a vásárlókhoz közelebbi működést biztosító, elosztottabb, keresletközpontú modellek kialakítására törekszik. A termelési és elosztási folyamatokat a technológiával összekapcsolva ez új, végponttól végpontig terjedő digitális ökoszisztémák kialakulásához vezet.

A kockázat csökkentésének és a vállalati ellenállóképesség fokozásának igénye várhatóan az MI és az automatizáció gyorsabb elterjedését eredményezi. Ez számos jelenlegi humán szerepkörre hatást gyakorol majd, ezért át kell gondolni, hogyan lehet a legeredményesebben ötvözni az emberi innovációt és kreativitást az adatvezérelt intelligencia új hullámával.

Ebben a környezetben sok vállalatnak újra kell gondolnia ellátási láncait, működési folyamatait, kapcsolattartását, sőt akár azt is, milyen eredmények alapján méri saját sikerességét.

A harmadik fontos tényező az emberi jóllét. Minden szervezetnek kötelessége, hogy törődjön dolgozóival, ügyfeleivel, partnereivel és a neki otthont adó közösségekkel. És miközben sokan közülük gyors ütemben bevezették az otthoni munkavégzést, vajon hányan nyújtottak emellett segítséget dolgozóiknak a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyának fenntartásához?

Ahogy egyre többen dolgoznak online és távolodnak el a fizikai munkahelyektől, kevésbé érvényesül a csapatszellem. Inkább beszélhetünk a saját belső és külső hálózatukkal együttműködő, képzett egyének munkavégzéséről. Az önálló munkavégzés feltételeinek megteremtésével a vállalatoknak azt is újra kell gondolniuk, hogyan tudják irányítani és motiválni az új munkaerőt.

Ahhoz, hogy erősíteni lehessen a bizalmat az érintettek különféle csoportjainál, elengedhetetlen a vállalati cél minél hathatósabb tudatosítása. Ez a Fujitsu új globális felméréséből is kiderül, amelyben a megkérdezett cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a világos közös cél megfogalmazásával lehet igazán inspirálni az érintetteket.

Egyre többen felismerik, mennyire fontos a cél meghatározása az érintetti csoportok bizalmának megteremtéséhez. Meggyőződésem, hogy a Covid19 utáni világban csak a bizalmi alapon működő vállalatok lesznek képesek a hosszú távú, fenntartható növekedésre.

A világjárvány tovább formálja az üzleti és társadalmi környezetet. A talpra állás hosszú folyamat, amelynek sikeréhez többre lesz szükség a távoli munkavégzés és az online üzleti működés támogatására taktikai jelleggel bevezetett digitális technológiánál.

A vállalatoknak gyakorlatilag teljes szervezetüket újra kell gondolniuk, a munka- és a folyamatszervezéstől kezdve a sikeresség mérésére meghatározott mutatószámokon keresztül a különböző érintettek felé biztosított relevanciáig.

Ehhez új alapokra kell helyezniük működésüket az új világban. Csak kiérlelt célra épülő, világos jövőkép és stratégia birtokában boldogulnak majd az előttük álló bizonytalan időkben. Jó hír, hogy már a bizonytalan jelenben is van lehetőségük arra, hogy megalapozzák a jövő biztonságát.

A Fujitsu célja, hogy a társadalomban az innovációkkal bizalmat ébresztve, elősegítse egy fenntarthatóbb világ létrejöttét. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a szervezeteknek együtt kell munkálkodniuk a bizalomra épülő jövő megteremtésén.

Az eredeti bejegyzés itt található: https://blog.global.fujitsu.com/fgb/2020-08-04/time-to-reimagine-the-implications-of-covid-19/

Most, hogy blogsorozatunkkal már bemutattuk, miért fontos átállni az S/4HANA-ra, itt az ideje, hogy azzal is foglalkozzunk, mit érdemes figyelembe venni az átállás előtt.

Bár nagyszerű dolog, ha az ember azonnal nekivág az útnak, itt is érvényes a régi mondás: „lassan járj, tovább érsz”. Nagy jelentőségű projektről van szó, amelynek megvalósítása erősen munkaigényes. Ennek során az ember mindenképpen sok tanulsággal lesz gazdagabb, de ha rászán egy kis időt az előzetes felkészülésre, elébe mehet a problémáknak, és (remélhetőleg) még csírájukban el tudja fojtani őket.

A mérőszámok meghatározásától kezdve a technikai álomcsapat összeállításáig, az alábbiakban felsoroljuk azokat a főbb szempontokat, amelyek az Önök vállalatát is hozzásegíthetik az S/4HANA sikeres bevezetéséhez.

1. A megfelelő csapat

A szervezetnek mindenekelőtt megfelelő emberekre van szüksége a feladathoz. Az ERP olyan terület, amely a vállalat minden szegletét érinti, ezért fontos, hogy többféle vélemény is képviseltesse magát. Különböző készségeket és nézeteket felvonultató, sokszínű, multidiszciplináris csapatot kell összeállítani. Így a szervezet robusztus fejlesztési tervhez jut, és innovációkat bevezetve haladhat végig az átállás útján.

2. Az egyensúly megtalálása

A szabványosítás és a rugalmasság között kényes az egyensúly. Az architektúra szabványosítása időt takarít meg. Ám bizonyos szempontból minden vállalat testre szabott szemléletet igényel, hogy továbbra is értékhez tudja juttatni ügyfeleit. A folyamat kezdetétől érdemes azonosítani, mely területek a vállalat építőelemei, és egyedi elbírálás alapján kell rangsorolni az egyes területeken a rugalmasság fontosságát.  

3. A helyes gondolkodásmód elsajátítása

Üzleti szempontból általában a technológiák, a projektek és az erőforrások a legfontosabb tényezők. De az ERP-migrációhoz másfajta gondolkodásmód szükséges. Ezen a területen az eredményeket, a termékeket és a tehetséget kell kiemelten kezelni. Ez teljesen eltér attól, amihez sokan hozzászoktak, és megköveteli, hogy a szervezet előre gondolkodjon az elérni kívánt végcélról és a cél elérését segítő készségekről. Ehhez „üzleti terv” jellegű mentalitás szükséges – hogy minden érintett ugyanazt a nyelvet beszélje és ugyanazt a szemléletet kövesse.

4. A KPI-k meghatározása

Leegyszerűsítve, csak azt tudjunk fejleszteni, amit mérünk. Ahhoz, hogy demonstráljuk az S/4HANA sikerét a vállalat többi része (és saját magunk) számára, tudnunk kell mire van szükség az eléréséhez, és meg kell határozni a fejlődés pontos nyomon követésére alkalmas mérőszámokat. Ezeket érdemes a folyamat korai szakaszában behatárolni, út közben szorosan követni, és kommunikálni a többiek felé.

5. A fejlesztési terven alapuló, összehangolt munkavégzés

Az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A migrációs csapat a vállalati szervezet egészében aktív lesz, összehangolja egymással az érintetteket, a költségvetést és a komplex technológiai architektúrát. Nehéz bűvészmutatványról van szó – amelynek sikeréhez tökéletes összhang szükséges. Ezért a migrációs folyamat kezdetén kőbe vésett fejlesztési ütemtervet kell lefektetni, és gondoskodni kell róla, hogy mindenki, mindenkor ragaszkodjon hozzá.

Fontos észben tartani, hogy az S/4HANA-ra való átállás inkább maratoni, mint sprinttávhoz hasonlít. Bár nagy a kísértés a mielőbb indulásra, a lassúbb, módszertanilag megalapozottabb szemlélet hosszabb távon időt és frusztrációt takarít meg.

A lényeg, hogy minden vállalat a maga számára megfelelő szemléletet válassza. Nincs két egyforma üzleti terv. A fenti szempontokat a saját vállalatára alkalmazva, tegye fel magának az alábbi kérdéseket:

• Milyen készségeknek venné igazán hasznát a migrációs csapat?
• Mely üzleti funkciókat szeretnénk valóban fejleszteni?
• Reálisan nézve, milyen számok tükrözik a legjobban a sikerünket?

Lehet, hogy elsőre nem fog menni – és ezzel nincs semmi baj. Haladjon megfontoltan. Vonja le a tanulságokat út közben. És ami a legfontosabb: maradjon motivált, hiszen csak így érhet el valódi változást!

Craig Parker

A szoftverfrissítés szükséges rossz, ugye? Legyünk őszinték. Bár tudjuk, hogy a frissítéssel megszüntetünk bizonyos hézagokat, és javítjuk a teljesítményt, néha egyszerűen túl sok a dolgunk – vagy túl sok böngészőlap van nyitva a képernyőnkön – ahhoz, hogy frissítsük a számítógépünket vagy a telefonunkat. Vajon minden eszközünk VALÓBAN naprakész, vagy elodáztuk a legutóbbi újraindítást, mert épp be kellett valamit fejeznünk?

Ugyanígy működik a szoftverfrissítés az adatközpontban. De itt kritikus feladatokat futtató eszközökről van szól, ezért kiterjedtebb hatással jár, ha leállítják őket a firmware vagy a szoftver frissítésének, illetve a hardver cseréjének idejére. Az integrált rendszereknél még bonyolultabb a feladat, hiszen a kényelmes és könnyen üzemeltethető csomagba bevont minden egyes szoftverkomponensnek más a frissítési ciklusa. És hogy még komplexebb legyen a dolog, vannak olyan összefüggések is, amelyek miatt egyes szoftvereket frissíteni kell a következő patch telepítése előtt…

A rendszerek patchelésének és naprakészen tartásának munka- és időigénye a lassan érett fázisba lépő hiperkonvergens infrastruktúrák (HCI) üzemeltetésének rákfenéje. Ezeket eredetileg azért vezették be, hogy kézben tartsák az asztali infrastruktúra túlburjánzó feladatait vagy virtuális gépeket futtassanak rajtuk. De mára elérték azt a fejlettségi szintet, hogy egyre gyakrabban használják őket mainstream üzleti alkalmazások, sőt akár kritikus ERP-rendszerek támogatására. A HCI előnyei kezdettől fogva egyértelműek voltak. Ezek a célgépszerű megoldások integrált platform formájában ötvözik egymással a szoftvereket és a hardvereket, így alkalmasak a költségek lefaragására és az IT-infrastruktúra egyszerűsítésének köszönhetően gyorsan produktív használatba vehetők.

A HCI alkalmazása egyre terjed. A Freeform Dynamics elemzőcég friss kutatása szerint a legjobban teljesítő IT-részlegek 83%-a tervezi HCI-beruházásai növelését a következő két évben. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok sikeresen hasznosítsák és bővítsék hiperkonvergens infrastruktúrájukat, ügyelniük kell rá, hogy az üzemeltetés felügyelete és a rendszeradminisztráció a lehető legegyszerűbb és legautomatikusabb legyen. És arról sem szabad megfeledkezniük, hogy bár a HCI elemei „tömegtermékek”, ez nem jelenti azt, hogy egyszerű, alapszintű elemekként kell kezelni őket.

Mert bár a HCI-rendszerek egyszerűsített szemléletet követnek, több eltérő komponensből épülnek fel, és nem szabad félvállról venni az életcikluskezelési és frissítési követelményeiket. Már maguk a szerverek is több elemből állnak. A CPU, a memória, a tároló és a hálózati elemek firmware-eit is rendszeresen frissíteni kell. Így elérhetővé válnak a funkcionális fejlesztések, és kezelhetők az új biztonsági problémák. És a HCI-rendszer szoftvereit is naprakészen kell tartani, az operációs rendszertől a virtualizációs megoldásokig.

A komplexitást növeli, hogy minden elem közvetlenül vagy közvetve legalább néhány másikkal össze van kapcsolva. Ez azt jelenti, hogy a továbbgyűrűző hatást is figyelembe kell venni – azt, hogy az egyes frissítések milyen hatást gyakorolnak a többi elemre. Ez a kihívás természetesen nem egyedi a HCI-rendszereknél. A bonyolult összefüggések ismerete minden IT-rendszernél olyan probléma, amely álmatlan éjszakákat okoz a rendszergazdák számára. Senki nem akarja a teljes rendszert leállítani egy egyszerű firmware-frissítés miatt, de mindig fennáll a kockázata, hogy ez meg fog történni.

Ahhoz, hogy a vállalat valóban élvezhesse a HCI-rendszerek egyszerűsége és „önjáró” jellege nyújtotta előnyöket, mi mindig azt javasoljuk, hogy holisztikusan közelítsék meg az életciklus-kezelést a hardvereknél, a firmware-eknél és a szoftvereknél – különösen, ha ezek élettartama legalább hat év. A Freeform Dynamics új tanulmánya bemutatja, hogyan valósíthatják meg a vállalatok a HCI-rendszerek életciklus-szemléletű üzemeltetését. A Fujitsuval közösen készített tanulmány tanácsokat ad például a különböző szemléletek lebontására, és ellenőrző kérdéslistát tartalmaz a HCI-megoldások vásárlásának fontos szempontjairól.

A HCI-rendszerek életciklus-kezelésének új, észszerűsített szemlélete

A Fujitsu és a VMware új módszert dolgozott ki a HCI-rendszerek életciklus-kezelésének egyszerűsítésére és működési költségeik csökkentésére. Ezt abban a szilárd meggyőződésben tettük, hogy a HCI-rendszerek üzemeltetésénél és karbantartásánál integrált szemléletet kell követni. E meggyőződés jegyében született a FUJITSU PRIMEFLEX for VMware vSAN integrált rendszere. Ez egy olyan célgép, amely az integrált rendszerek bevezetése mellett üzemeltetésüket is egyszerűsíti.

A PRIMEFLEX család többi tagjához hasonlóan ez az integrált rendszer is a VMware benchmarkja szerint rekordszintű teljesítményt és rendelkezésre állást nyújtó Fujitsu PRIMERGY x86 szerverekre épül. A sokoldalú célgép a feladatok és HCI-alkalmazások széles köréhez optimálisan használható. Gördülékenyen integrálja egymással a FUJITSU Software Infrastructure Manager (ISM) és a VMware vCenter felügyeleti szoftvereket. Így egy felületen lehet kezelni a teljes hardver- és szoftverkészlet életciklusát. Ez nagy előrelépés a firmware- és szoftverfrissítés gyorsítása és egyszerűsítése terén, és gondoskodik arról, hogy minden komponens folyamatosan naprakész, hiba ellen védett és az előírásoknak megfelelő legyen.

Tekintve, hogy az agilis, hibatűrő és költséghatékony hiperkonvergens infrastruktúra egyre fontosabb szerepet játszik a digitális átalakulásban, a jövőbeni vállalati siker kulcsa lehet e rendszerek minél egyszerűbb működése. Úgy gondoljuk, hogy a Fujitsu és a VMware együttműködése a rendszerüzemeltetés egyszerűsítésével és integrálásával valóban segít a maximumot kihozni a lehetőségekből, és ösztönözni fogja a hiperkonvergens infrastruktúrák még szélesebb körű elterjedését.

Ha szeretne többet megtudni a HCI-rendszerek életciklusának kezeléséről, töltse le a Freeform Dynamics közreműködésével készült, kapcsolódó tanulmányunkat: „A HCI-rendszerek életciklusának kezelése – a megoldás minden elemére oda kell figyelni.”

Michael Straub

Példátlan mértékű változások korát éljük.

A világjárvány alaposan felforgatta mindennapi életünket. A kis-, a közép- és a nagyvállalatoknak egyaránt el kell fogadniuk az „új normálist” – bár annak pontos jelentését még senki nem ismeri.

A bizonytalanság ellenére egy dolog egészen biztos: a digitális átalakulás nem egyszerűen fontos, hanem egyszerűen nélkülözhetetlen a továbblépéshez. Válság idején létfontosságú az ellenállóképesség. A digitalizáció nyújtotta rugalmasság, agilitás és innováció gondoskodik róla, hogy a vállalatok folytathassák működésüket.

Az integrált nagyvállalati rendszerek (ERP) bevezetése a cégek digitális átalakulásának csupán az egyik része. Eddig nem volt túl nagy a motiváció arra, hogy átálljanak ezen a területen az SAP S/4HANA használatára. Sok cég szerint a meglévő ERP-rendszer tökéletesen jól működik. Lehet, hogy elavult, de amíg ellátja a feladatát, nincs vele probléma.

Nem mindig könnyű megindokolni, miért érdemes átállni az SAP S/4HANA-ra. Az új rendszer legfőbb értéke más technológiák támogatásában rejlik – elszigetelten nem könnyű kimutatni a beruházás megtérülését.

A vállalatok persze tisztában vannak azzal, hogy váltaniuk kell, különösen a jelenlegi helyzetben.

Az átállás hivatalos határideje 2027. Ezt követően az SAP nem fogja tovább támogatni a korábbi ERP verziókat. A vállalatoknál tehát nem az a kérdés, hogy migrálni fognak-e, hanem az, hogy mikor.

Az előnyök megismerése

Az S/4HANA előnyei jól ismertek. Nagyobb hatékonyság, agilitás, rugalmasság – valószínűleg mindenki hallott már ezekről.

Kevésbé köztudott, hogy az S/4HANA teljesen újraírja a játékszabályokat.

Nem egyszerű hibajavításról vagy frissítésről van szó. Teljesen új alapokra helyezi az ERP működését. Az alábbiakban megpróbáljuk ezt kontextusba helyezni.

A korábbi ERP-rendszerek használata során voltak olyan időszakok, amikor a vállalatok új technológiákat (pl. IoT, MI, blokklánc) teszteltek. Ezek az innovációs szigetek ideális terepet nyújtottak a kísérletezéshez, de soha nem terjesztették ki őket a bevezetés során. És tökéletesen el voltak szigetelve az alapvető IT-infrastruktúrától.

Röviden szólva, a koncepció tesztelésére szolgáltak. Nem rendelkeztek olyan holisztikus szemlélettel, amely lehetővé tette volna, hogy beillesszék őket egy kereskedelmi szempontból is életképes, üzleti modellbe.

A régi ERP-rendszerek maguk is modulárisak voltak. A vállalatok testre szabhatták és kiválthatták bizonyos képességeiket saját üzleti igényeik szerint – ami egyes szervezetek számára ideális megoldás volt. De ezzel együtt nem használták ki maradéktalanul az egyetlen, egységes csomagban rejlő lehetőségeket.

Az S/4HANA mindezt megváltoztatja.

Ugyan elveszi a modularitást, de olyan észszerűsített, kulcsrakész csomagot kínál, amely tényleg segít valóra váltani a digitális jövő ígéretét.

Mindannyian tudjuk, hogy az MI, az IoT és a blokklánc fontos transzformatív technológiák. Ám ahhoz, hogy valóban a maximumot hozzuk ki belőlük, nagy teljesítményű backend rendszerre van szükség, Olyan rendszerre, amely képes nagy mennyiségű információt feldolgozni, és elemezni a feldolgozott adatokat.

Ezért nehéz felmérni az S/4HANA értékét. Műszaki szempontból a technológia az, amely észleli a gyártósoron keletkező hajszálvékony repedéseket vagy előrejelzi a berendezések meghibásodását. De az ilyen innovatív technológiai megoldások egyikét sem lehet bevezetni megbízható ERP-rendszer nélkül.

Az S/4HANA előnyei

Ez a blog egy 12 cikkből álló sorozhat első része. A továbbiakban közelebbről is megvizsgáljuk az S/4HANA-val kapcsolatos témákat. A lehetőségek köre jóval tágabb, mint gondolnánk – az agilis fejlesztéstől az ügyfélélmény javításáig.

Iparáganként is át fogjuk tekinteni, milyen segítséget kínál az S/4HANA a digitális átalakuláshoz.

A blog megpróbálja majd eloszlatni az átállással kapcsolatos félelmeket. Vannak persze kihívások, de a folyamat nem olyan fájdalmas, mint néhányan hiszik. Különösen, ha jól kidolgozott fejlesztési ütemterv áll rendelkezésre, és a projektet a legmagasabb szinten is támogatják.

2027 még távolinak tűnhet, de az üzleti éveket tekintve gyakorlatilag már a küszöbön áll. És mivel a világjárvány sem mutatja az enyhülés jelét, tanácsos mielőbb belevágni az átalakításba.

Remélem, hogy a bloggal sikerül majd világos képet adnunk az S/4HANA-ról – és bebizonyítani, hogy a vállalatoknak már ma érdemes fontolóra venniük a bevezetését.

A Fujitsu európai terméküzletágának adatokért felelős vezérigazgató-helyettese, Glenn Fitzgerald írása a Freeform Dynamics „Az adatvezérelt vállalattá válás útja” című jelentéséről

Biztos benne, hogy ismeri a „digitális átalakulás” jelentését? Ha már szinte meg sem hallja ezt a kifejezést, mert olyan gyakran hangzik el a környezetében, akkor talán arra az enyhe jelentésbeli változásra sem figyelt fel, amely a megjelenése óta végbement. Amikor több évvel ezelőtt az IT-szektor először említette a digitális átalakulást („DX”), elsősorban azok a technológiák álltak a középpontjában, amelyek a vállalatok hatékonyabb működését, cashflowjuk sikeresebb kezelését és IT-környezetük észszerűsítését segítik elő.

ára az adatok kerültek fókuszba. A hangsúly áthelyeződött arra, hogyan lehet úgy megvalósítani a technológiát, hogy az támogassa a vállalati adatokban rejlő érték kinyerését. Hiszen végső soron minden vállalat digitális átalakulásának sikere attól függ, milyen hatékonyan lesz képes kiaknázni és versenyelőny szerzésére alkalmas, hasznos felismerésekké alakítani a felhalmozódó óriási strukturálatlan adattömeget.

Hogyan építsünk adatvezérelt vállalatot? 

A digitális átalakulás alapja

Napjainkban a szervezetek sikere attól függ, milyen mértékben tudják rögzíteni, működésükbe integrálni és felhasználni az adatokat a fontos üzleti döntések meghozatalához. Az innovatív technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és az adattudomány alkalmazása nem sok haszonnal jár, ha kis mennyiségű, részleges vagy rossz minőségű adat áll rendelkezésre.

A cég adatai sok helyen elosztva találhatók, a hálózat peremétől kezdve annak magján át a különféle felhőkig. Így a vállalatok számára kihívást jelent, hogyan tudják segítség nélkül úgy kézben tartani és megvédeni az adatokat, hogy közben maximális üzleti értéket nyerjenek ki belőlük. A számtalan innovációt bevetve, kiterjedt partnerhálózattal dolgozó Fujitsu más szervezetekkel közösen, olyan módszertant dolgozott ki, amely bizonyítottan alkalmas az adatvezérelt vállalat alapjainak megteremtésére. 

A Fujitsunál nap mint nap hozzásegítjük ügyfeleinket vállalati célkitűzéseik eléréséhez azáltal, hogy üzleti és műszaki céljaik összehangolásával lehetővé tesszük számukra adataik optimális felhasználását. De szerettünk volna eggyel hátrébb lépve világos képet kapni arról, hogyan halad a piac az adatvezérelt átalakulás útján. Ezért felkértük a Freeform Dynamics piacvezető elemzőcéget, hogy készítsen független kutatást arról, hol tartanak az európai vállalatok a fejlődésben. 

A vizsgálatra 2020 júniusában került sor 400 osztrák, Benelux államokbeli, dán, finn, francia, német, spanyol, svéd, svájci és egyesült királyságbeli vállalat részvételével. Méret szempontjából a minta egyenlően oszlott meg a több mint 5000 fős létszámú és az 1000-4999 fős létszámú vállalatok között. 

Az adatvezérelt vállalat négy ismérve

A Freeform Dynamics négy fő terület alapján határozta meg a vállalatok érettségét az adatvezérelt működés szempontjából. A kultúra és gondolkodásmód (azaz IT-beruházási szemlélet) és a felhasználói élmény (az adatforrások konzisztenciája és az egyszerű adathasználat) volt az első kettő. A harmadik szempont az adatkezelés volt (a tulajdoni viszonyok és a felelősségek egyértelmű meghatározásától a működőképes folyamatok meglétéig), amit negyedikként a rendszerek és az infrastruktúra követett (megfelelő eszközökkel és támogató technológiákkal rendelkezik-e a szervezet a maximális érték kinyeréséhez). Az elemzők ezután meghatározták, milyen tulajdonságokat várnak el az érettség négy különböző szintjén. Az első szint az „adatéhes”, a második az „adatokkal ellátott”, a harmadik az „adatokkal támogatott”, a negyedik pedig az „adatvezérelt” vállalatoké. A válaszadóktól kapott adatokat e szintek feltételei szerint értékelték. 

Az objektív értékelési modell alapján megállapították, hogy a szervezetek túlnyomó többsége (91%-a) valahol a 2. és a 3. szint között félúton helyezkedik el az adatérettség szempontjából. És kevesebb mint 5%-uk tekinthető valóban adatvezéreltnek.

Az egyértelműen mutatja, hogy az adatvezérelt vállalattá váláshoz sokrétű készségekre van szükség számos technológiai területen. Olyan készségekre, amelyeknek nem minden vállalat van a birtokában. Iparág szerint a pénzügyi szolgáltatók járnak az élen, ahol 10% az adatvezérelt szervezetek aránya. Őket a távközlési vállalatok követik, 7%-os aránnyal. Földrajzi szempontból az Egyesült Királyságban a legnagyobb az adatvezérelt vállalatok aránya (8%). A legtöbb európai régióban (DACH országok, Franciaország, Finnország, Svédország és Benelux-államok) 5% az arány. A lista végén Spanyolország és Dánia áll. Előbbiben 2% az adatvezérelt vállalatok aránya, míg utóbbiban egyetlen válaszadó sem tartozik ebbe a kategóriába.

Nem meglepő, hogy a sikeres adathasznosításban magasabb pontszámot elérő vállalatok sok fontos területen jobban teljesítenek a többieknél – az innovációtól és az ötletek kidolgozásától kezdve a működés hatékonyságán keresztül az olyan fontos üzleti eredményekig, mint például a piaci versenyképesség.

Mit tanulhatunk a legjobbaktól?

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy miközben csupán a válaszadók kis százaléka tekinthető valóban adatvezéreltnek, az adatérettség e szintjén elhelyezkedő vállalatok sok közös tulajdonsággal rendelkeznek az előnyök megszerzése és fenntartása terén. Mindannyian dolgoznak az egységes és magas szintű adatminőség elérésén, MI- és adattudomány-alapú szemléletet követnek, és egyénként, illetve multidiszciplináris csapatok tagjaiként is támogatják munkatársaikat. Ezek az adatvezérelt szervezetek abban is különböznek a többiektől, hogy sokkal gyakorlottabban használják a fejlett technológiákat IT-környezetük egészében.

Az adatvezérelt működéshez vezető úton

Az adatvezérelt vállalattá válás folyamat. És tudni kell, honnan indul az ember ahhoz, hogy fel tudja vázolni a célba érés lépéseit. Ezért a vizsgálat során adatérettségi szintjük szubjektív értékelésére kérték a vállalatokat. Amikor megkérdezték őket, hogy véleményük szerint milyen messze vannak az adatvezérelt célok megvalósításától, 63% meglepő módon úgy nyilatkozott, hogy már teljesítette őket. Ezzel a szervezetek jelentősen túlbecsülték fejlettségüket amiatt, hogy nem voltak tisztában az adatvezérelt vállalati működés előfeltételeivel és követelményeivel. Ez valószínűleg azért van így, mert nehezen jelezhető előre, mennyi időre van szükség az adatvezérelt működéshez szükséges egyes változtatások végrehajtásához. Ez különösen így van a vállalati gondolkodásmód vagy kultúra megváltoztatása terén. Amikor a vállalatokat arról kérdeztük, hogy mi áll a fejlődésük útjában, gyakran említették a vezetői támogatás hiányát, a kulturális ellenállást, a belső cégpolitikát és más, emberi és szervezeti vonatkozású problémákat.

Nem csupán belső kihívások akadályozzák a vállalatokat adatérettségük fejlesztésében. Részben azért, mert az adatvezérelt működésnek nincs egyértelmű végpontja. Az ügyfélviselkedés változása, a piaci dinamikája és a technológia előrehaladása miatt valójában folyamatos fejlődésről beszélhetünk. Az egyértelmű, hogy a digitális érettség javítása sok előnnyel jár minden szervezet számára. Már az egyes érettségi szintek közötti továbblépés is jelentősen javítja a jobb üzleti teljesítmény és a túlélés esélyeit.

Az adatérettség szempontjából elmaradottabb vállalatoknak hamarosan lépniük kell. A vizsgálat megállapításai arra is figyelmeztetnek, hogy a technológiai iparág történetei jellemzően az úttörőkről szólnak, akiknél a többség jóval lassabban halad. Ez azonban további jelentős változásokat is előrevetít arra az időre, amikor egyre többen ragadják majd meg az adatvezérelt működésben rejlő lehetőségeket, kiszorítva másokat a versenyből.

A Freeform Dynamics vizsgálatáról itt olvashat bővebben.

Hogyan segít a Fujitsu valóra váltani az adatvezérelt működés ígéretét: Adatvezérelt átalakulás

Craig Parker

A szoftverfrissítés szükséges rossz, ugye? Legyünk őszinték. Bár tudjuk, hogy a frissítéssel megszüntetünk bizonyos hézagokat, és javítjuk a teljesítményt, néha egyszerűen túl sok a dolgunk – vagy túl sok böngészőlap van nyitva a képernyőnkön – ahhoz, hogy frissítsük a számítógépünket vagy a telefonunkat. Vajon minden eszközünk VALÓBAN naprakész, vagy elodáztuk a legutóbbi újraindítást, mert épp be kellett valamit fejeznünk?

Ugyanígy működik a szoftverfrissítés az adatközpontban. De itt kritikus feladatokat futtató eszközökről van szól, ezért kiterjedtebb hatással jár, ha leállítják őket a firmware vagy a szoftver frissítésének, illetve a hardver cseréjének idejére. Az integrált rendszereknél még bonyolultabb a feladat, hiszen a kényelmes és könnyen üzemeltethető csomagba bevont minden egyes szoftverkomponensnek más a frissítési ciklusa. És hogy még komplexebb legyen a dolog, vannak olyan összefüggések is, amelyek miatt egyes szoftvereket frissíteni kell a következő patch telepítése előtt…

A rendszerek patchelésének és naprakészen tartásának munka- és időigénye a lassan érett fázisba lépő hiperkonvergens infrastruktúrák (HCI) üzemeltetésének rákfenéje. Ezeket eredetileg azért vezették be, hogy kézben tartsák az asztali infrastruktúra túlburjánzó feladatait vagy virtuális gépeket futtassanak rajtuk. De mára elérték azt a fejlettségi szintet, hogy egyre gyakrabban használják őket mainstream üzleti alkalmazások, sőt akár kritikus ERP-rendszerek támogatására. A HCI előnyei kezdettől fogva egyértelműek voltak. Ezek a célgépszerű megoldások integrált platform formájában ötvözik egymással a szoftvereket és a hardvereket, így alkalmasak a költségek lefaragására és az IT-infrastruktúra egyszerűsítésének köszönhetően gyorsan produktív használatba vehetők.

A HCI alkalmazása egyre terjed. A Freeform Dynamics elemzőcég friss kutatása szerint a legjobban teljesítő IT-részlegek 83%-a tervezi HCI-beruházásai növelését a következő két évben. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok sikeresen hasznosítsák és bővítsék hiperkonvergens infrastruktúrájukat, ügyelniük kell rá, hogy az üzemeltetés felügyelete és a rendszeradminisztráció a lehető legegyszerűbb és legautomatikusabb legyen. És arról sem szabad megfeledkezniük, hogy bár a HCI elemei „tömegtermékek”, ez nem jelenti azt, hogy egyszerű, alapszintű elemekként kell kezelni őket.

Mert bár a HCI-rendszerek egyszerűsített szemléletet követnek, több eltérő komponensből épülnek fel, és nem szabad félvállról venni az életcikluskezelési és frissítési követelményeiket. Már maguk a szerverek is több elemből állnak. A CPU, a memória, a tároló és a hálózati elemek firmware-eit is rendszeresen frissíteni kell. Így elérhetővé válnak a funkcionális fejlesztések, és kezelhetők az új biztonsági problémák. És a HCI-rendszer szoftvereit is naprakészen kell tartani, az operációs rendszertől a virtualizációs megoldásokig.

A komplexitást növeli, hogy minden elem közvetlenül vagy közvetve legalább néhány másikkal össze van kapcsolva. Ez azt jelenti, hogy a továbbgyűrűző hatást is figyelembe kell venni – azt, hogy az egyes frissítések milyen hatást gyakorolnak a többi elemre. Ez a kihívás természetesen nem egyedi a HCI-rendszereknél. A bonyolult összefüggések ismerete minden IT-rendszernél olyan probléma, amely álmatlan éjszakákat okoz a rendszergazdák számára. Senki nem akarja a teljes rendszert leállítani egy egyszerű firmware-frissítés miatt, de mindig fennáll a kockázata, hogy ez meg fog történni.

Ahhoz, hogy a vállalat valóban élvezhesse a HCI-rendszerek egyszerűsége és „önjáró” jellege nyújtotta előnyöket, mi mindig azt javasoljuk, hogy holisztikusan közelítsék meg az életciklus-kezelést a hardvereknél, a firmware-eknél és a szoftvereknél – különösen, ha ezek élettartama legalább hat év. A Freeform Dynamics új tanulmánya bemutatja, hogyan valósíthatják meg a vállalatok a HCI-rendszerek életciklus-szemléletű üzemeltetését. A Fujitsuval közösen készített tanulmány tanácsokat ad például a különböző szemléletek lebontására, és ellenőrző kérdéslistát tartalmaz a HCI-megoldások vásárlásának fontos szempontjairól.

A HCI-rendszerek életciklus-kezelésének új, észszerűsített szemlélete

A Fujitsu és a VMware új módszert dolgozott ki a HCI-rendszerek életciklus-kezelésének egyszerűsítésére és működési költségeik csökkentésére. Ezt abban a szilárd meggyőződésben tettük, hogy a HCI-rendszerek üzemeltetésénél és karbantartásánál integrált szemléletet kell követni. E meggyőződés jegyében született a FUJITSU PRIMEFLEX for VMware vSAN integrált rendszere. Ez egy olyan célgép, amely az integrált rendszerek bevezetése mellett üzemeltetésüket is egyszerűsíti.

A PRIMEFLEX család többi tagjához hasonlóan ez az integrált rendszer is a VMware benchmarkja szerint rekordszintű teljesítményt és rendelkezésre állást nyújtó Fujitsu PRIMERGY x86 szerverekre épül. A sokoldalú célgép a feladatok és HCI-alkalmazások széles köréhez optimálisan használható. Gördülékenyen integrálja egymással a FUJITSU Software Infrastructure Manager (ISM) és a VMware vCenter felügyeleti szoftvereket. Így egy felületen lehet kezelni a teljes hardver- és szoftverkészlet életciklusát. Ez nagy előrelépés a firmware- és szoftverfrissítés gyorsítása és egyszerűsítése terén, és gondoskodik arról, hogy minden komponens folyamatosan naprakész, hiba ellen védett és az előírásoknak megfelelő legyen.

Tekintve, hogy az agilis, hibatűrő és költséghatékony hiperkonvergens infrastruktúra egyre fontosabb szerepet játszik a digitális átalakulásban, a jövőbeni vállalati siker kulcsa lehet e rendszerek minél egyszerűbb működése. Úgy gondoljuk, hogy a Fujitsu és a VMware együttműködése a rendszerüzemeltetés egyszerűsítésével és integrálásával valóban segít a maximumot kihozni a lehetőségekből, és ösztönözni fogja a hiperkonvergens infrastruktúrák még szélesebb körű elterjedését.

Ha szeretne többet megtudni a HCI-rendszerek életciklusának kezeléséről, töltse le a Freeform Dynamics közreműködésével készült, kapcsolódó tanulmányunkat: „A HCI-rendszerek életciklusának kezelése – a megoldás minden elemére oda kell figyelni.”

A németországi Regensburgi Egyetem munkatársai mélyrehatóbban kutathatják az univerzum eredetét az új Arm-alapú Fujitsu A64FX processzorral dolgozó Fujitsu PRIMEHPC FX700 szuperszámítógéppel.

Az egyetem QPACE4 (QCD Parallel Computing Engine 4) projektje még eredményesebb munkát végezhet a világ szuperszámítógépeinek TOP500-as listáján első helyen álló¹ Fugaku szuperszámítógéphez fejlesztett technológiával.

A QPACE4 telepítésével a Regensburgi Egyetem lett az A64FX processzorokkal dolgozó Fujitsu PRIMEHPC FX700 első európai felhasználója, tovább gyarapítva ezzel a Fujitsu élvonalbeli szuperszámítógépes eredményeinek hosszú sorát². A különösen energiahatékony új processzorok kompatibilisek a nagy teljesítményű szerverek legújabb Armv8.2-A SVE utasításkészlet-architektúrájával.

Az új rendszer jelentősen javítja a kvantum-kromodinamika (QCD) terén végzett numerikus szimulációkhoz szükséges számítási képességeket a Regensburgi Egyetem tudósai számára. Ennek segítségével a kutatók jobban megismerhetik az alapvető részecskéket, azon belül a proton belső szerkezetét, hogy végső célként meghatározzák az univerzum állapotát közvetlenül az ősrobbanás után. Az egyetem az immunológia és a rákkutatást támogató bioinformatika területén is használni fogja a szuperszámítógépet.

A QPACE4 rendszer a DFG német kutatási alapítvány által az SFB/TRR-55³ program keretében finanszírozott negyedik szuperszámítógép Németországban. Ugyanazt a processzort használja, mint a Fujitsu és a világhírű kobei RIKEN kutatóintézet⁴ által közösen fejlesztett Fugaku.

A kimagasló egy wattra jutó teljesítmény mellett az A64FX processzor skálázható vektorbővítményeket (Scalable Vector Extensions, SVE) is tartalmaz. Ez a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazásokhoz kidolgozott megoldás úgy gyorsítja a komplex számításokat, hogy lehetővé teszi ugyanazon matematikai művelet nagy adattömegen történő, párhuzamos végrehajtását. Ráadásul a processzor rendkívül gyors központi memóriához (High Bandwidth Memory vagy HBM2) kapcsolódik, amely az alkalmazások többségénél épp olyan fontos, mint maga a számítási teljesítmény. Így az A64FX a számítási teljesítmény, a memória-sávszélesség és a hálózati sávszélesség kiegyensúlyozott kombinációjával segít elkerülni a teljesítmény szűk keresztmetszeteinek kialakulását. További fontos különbség, hogy a Fujitsu rendszerének számítási teljesítménye nem grafikus kártyákra épül. Ez jelentősen leegyszerűsíti a programozást, különösen az ún. „Grand Challenge” alkalmazásoknál⁵ szükséges masszív párhuzamosítás esetén.

Az új szuperszámítógép regensburgi bevezetése az egyetem és a Fujitsu HPC és szuperszámítógépek terén kialakult, erős partnerkapcsolatának újabb gyümölcse. 2016-ban a Regensburgi Egyetem a Wuppertali Egyetemmel közösen vette használatba a Köln melletti Jülich szuperszámítógépes központban (JCG) telepített Fujitsu QPACE3 szuperszámítógépet.

 „A Fujitsu ismét tökéletes szuperszámítógépet biztosított a Regensburgi Egyetem számára a fizikai alapkutatások és az emberi egészség fontos aspektusait vizsgáló, immunológiai és rákkutatások támogatására. Partnerkapcsolatunk már sok éve rendkívül sikeres. Nagyar értékeljük a Fujitsu elkötelezettségét a számítási teljesítmény növelése és az energiafogyasztás csökkentése iránt. Lenyűgöző volt az a rugalmasság és reagálókészség, amivel hozzánk, mint ügyfélhez fordultak. Kivételesen rövid idő alatt szállították, telepítették, konfigurálták és üzembe állították számunkra a fejlett technológiát” – nyilatkozta Tilo Wettig, Ph.D., a Regensburgi Egyetem fizikaprofesszora.

„A világ leggyorsabb szuperszámítógépeinek fejlesztésében szerzett kivételes tapasztalata mellett a Fujitsu a HPC ügyfelek speciális igényeit is jól ismeri a teljesítmény, az alkalmazások és a szerviz terén. A Regensburgi Egyetemmel kialakított partnerkapcsolat jól példázza ezt a szemléletet. Büszkeséggel tölt el minket, hogy kutatócsapatuk a Fujitsu technológiájával tehet újabb lépést a forradalmi tudományos eredmények eléréséhez vezető úton” – tette hozzá Rupert Lehner, a Fujitsu európai terméküzletágának kelet-közép-európai vezetője.

Holger Kordowske

A hiperkonvergens infrastruktúrák (HCI) sokat fejlődtek 2014-es megjelenésük óta. A FreeForm Dynamics elemzőcég által végzett felhasználói felmérés szerint a legjobban teljesítő IT-szervezetek 70%-a már jelentős HCI háttérrel rendelkezik. A felmérés további megállapításait infografikán  összegeztük.

A HCI előnyei az IT-szervezetek többsége számára világosak, ám a tervezés, az integráció, a tesztelés, a bevezetés, az üzemeltetés és a karbantartás hasonlóan jól ismert kihívásai gyakran visszatartják őket a hiperkonvergens infrastruktúra bevezetésétől.

Ha sikerült bevezetni és üzembe állítani a hiperkonvergens infrastruktúrát, vajon mennyi idő alatt avul el?

Mindenki megteheti, hogy megkeresi preferált szerver- és HCI-szoftverszállítóját, vásárol néhány szervernode-ot és szoftverlicencet, összeszereli és az adatközpontban telepíti őket. A rendszerek bevezetésekor, a „0. napon”, még lehet, hogy minden jól működik. De a helyzet változhat az „1. napon” és később, amikor már csak komoly erőfeszítés árán lehet majd fenntartani az összes rendszer szoftvereinek és firmware-einek kompatibilitását.

Az IT-szervezetek többségénél ezután is meg kell majd küzdeni az eszközök komplexitásával és a gyakori frissítési vagy bővítési igénnyel. Ez rémálommá teheti az IT-rendszerek napi üzemeltetését azok számára, akiknek a teljes élettartam alatt garantálniuk kell a rendszerek egységes és szabályoknak megfelelő állapotát.

Mindez engem a gordiuszi csomó görög legendájára emlékeztet, amit gyakran használnak a megoldhatatlannak tűnő problémák metaforájaként. Aki nem ismerné a történetet: egy jós megjövendölte, hogy aki ki tudja bontani a csomót, az lesz Ázsia ura. Sok okos és erős ember próbálkozott, de egyiküknek sem járt sikerrel. A Perzsiába tartó Nagy Sándor épp ekkor érkezett Gordiumba, amely az időszámításunk előtti IV. században Phrügia fővárosa volt. Egyszerűen elvágta a csomót a kardjával, előrevetítve ezzel ázsiai hadjárata sikerét.

Mi lenne, ha Ön lenne Nagy Sándor, és birtokában lenne az ő kardjához hasonlóan erős fegyvernek, amellyel elvághatná az informatikai életciklus-kezelés gordiuszi csomóját? Ázsia meghódítására persze így sem lenne esélye, de valószínűleg sokkal jobban kézben tudná tartani IT-rendszereit.

A VMware HCI üzemeltetésének egyszerűsítése

A PRIMEFLEX for VMware vSAN rendszerrel a Fujitsu olyan eszközt vezetett be, amely a VMware HCI környezet teljes életciklusát lefedi. A célgépet a VMware és a Fujitsu kifejezetten a VMware vSAN környezetek bevezetésének, integrálásának, felügyeletének, frissítésének és bővítésének ésszerűsítésére fejlesztette ki.

A VMware technológiáját és a Fujitsu infrastruktúra-felügyeleti szoftverét szorosan integráló PRIMEFLEX for VMware vSAN célgép rendkívüli mértékben egyszerűsíti a VMware-alapú hiperkonvergens infrastruktúra teljes életciklusát – a bevezetéstől az üzemeltetésen és a skálázáson keresztül a karbantartásig.

Szeretne többet megtudni a hiperkonvergens infrastruktúráról és az IT-életciklus kezeléséről?

• Tekintse meg infografikánkat az adatközpont modernizálásának gyorsításáról!
• Vegye fel a kapcsolatot helyi Fujitsu partnerrel, vagy küldjön e-mailt a Fujitsu PRIMEFLEX csapatnak!

A RIKEN kutatóintézet és a Fujitsu Limited által közösen fejlesztett, Arm® technológiára épülő Fugaku szuperszámítógép áll az első helyen a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit rangsoroló Top500-as listán.

A rendszer a szuperszámítógépes teljesítményt értékelő többi listán is tarolt: első helyet szerzett a valós fizikai alkalmazásokat futtató szuperszámítógépek HPCG listáján, a mesterséges intelligencia jellemző feladataihoz szükséges teljesítményképességeket vizsgáló HPL-AI szuperszámítógépes listán csakúgy, mint a nagy adatfeldolgozási teljesítményt igénylő feladatok elvégzésének képességét értékelő Graph 500-as listán. Most történt meg első ízben, hogy ugyanaz a szuperszámítógép szerezte meg egyidejűleg a Top500-as, a HPCG és a Graph 500-as lista első helyét.

Az eredményeket június 22-én, a nagy teljesítményű számítástechnikai megoldásokkal foglalkozó „ISC High Performance 2020 Digital” nemzetközi szakkonferencián jelentették be.

A kiváló eredmény bizonyítja a Fugaku kimagasló általános teljesítményét és a Társadalom 5.0 megteremtésében játszott jelentős szerepét.

A Fujitsu világszerte elérhető PRIMEHPC FX700 és FX1000 szuperszámítógép-sorozatának tagjai a RIKEN és a Fujitsu által közösen fejlesztett Fugaku szuperszámítógép technológiáját hasznosítják.

Az eredeti közlemény itt olvasható: https://bit.ly/38EyPUd #worldfastestsupercomuter