A nagyvállalati virtuális valóság (VR) világában egyértelműen az ESI Csoport IC.IDO alkalmazása az egyik legütőképesebb szoftver. Ezt az ipari kategóriájú VR-eszközt használják a világ legnagyobb gyártócégei a repülőgépek, vonatok és autók virtuális prototípusainak elkészítéséhez VR-környezetben.

Emiatt úgy gondoltuk, keresve sem találhatnánk jobb környezetet az NVIDIA Quadro P5000 grafikus kártyával felszerelt, nagy teljesítményű Fujitsu Celsius H970 mobil munkaállomás tesztelésére. Ezért kölcsönadtunk egyet barátainknak az ESI Csoportnál, és megkértük őket, tegyék maximálisan próbára a képességeit.

A HTC Vive Business Edition VR-headsettel kiegészített 17,3 hüvelykes laptop tesztelése egy teljes Volkswagen Passat gépjármű-tervezési adatsorral indult, amelyben több mint 10 ezer CAD-objektum és 24 millió poligon szerepelt, szimulált valós idejű interakció segítségével valósághűen megjelenítve.

Az ESI Csoport korábban azt javasolta vásárlóinak, hogy ezt a modellt csak NVIDIA Quadro M6000 vagy NVIDIA Quadro P6000 grafikus kártyával dolgozó, nagy teljesítményű asztali munkaállomáson jelenítsék meg, ezért igazán ambiciózus teszt volt gyors laptopunk számára.

Közvetlenül jut hozzá az üzleti információkhoz, vagy a szervezet különböző pontjairól, áttételesen? Szereti egyből elintézni a felmerülő ügyeket, vagy inkább összevár több feladatot? Inkább személyesen vásárol be a szupermarketben, vagy szívesebben szállíttatja házhoz az árut?

Joni Ahola – a cikk írója – a Fujitsu vezető megoldás architektje a közvetlen információszerzés, az azonnali ügyintézés és a házhoz szállítás híve. Az alábbiakban elmondja, miért.

Körülbelül húsz éve foglalkozom adattárházakkal. Nem tudom, hogy dinoszaurusz vagyok-e ettől, esetleg „túlképzett”, de tény, hogy sok időt töltöttem el ezen a területen. Az, hogy mindig is adatokkal, és információt generáló és fogyasztó emberekkel dolgoztam, fenntartotta az érdeklődésemet az analitika iránt. És bár az alapkoncepciók nem sokat változtak, a technológia fejlődésének üteme megköveteli, hogy az ember mindig naprakész ismeretekkel rendelkezzen.

Az első tapasztalataimat az adatokkal kapcsolatban akkor szereztem, amikor SQL-ben programoztam egy Oracle-alapú operatív alkalmazás és a kapcsolódó jelentéskészítési megoldás támogatójaként. Nem értettem, miért kell külön adatbázist fenntartani az operatív alkalmazáshoz, majd továbbítani ugyanazokat az adatokat egy másik adatbázisba a jelentéskészítéshez. Elmagyarázták, hogy ennek az adatbázis teljesítményével és a táblázatok, sorok stb. eltérő szintű záraival kapcsolatos műszaki okai vannak, és „mindenki így csinálja”. A műszaki okokat értem, de a szokásokhoz való értelmetlen ragaszkodást nem tudom elfogadni.

Gondolatok az AI (mesterséges intelligencia) jövőjéről Dr. Joseph Reger-től, a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettesétől

 A számítógéptudomány úttörője, Alan Turing 1950-ben ezt jósolta a mesterséges intelligencia jövőjéről: „A század végére a szavak használata és a tanult emberek véleménye annyira meg fog változni, hogy anélkül beszélhetünk majd a gépi gondolkodásról, hogy mások ezzel vitába szállnának”. 

Ma, közel hetven évvel később, bár a gépi gondolkodásról kevés szó esik, sok esetben már teljesen magától értetődőnek vesszük a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) használatát a gépekkel folytatott napi interakciók során. És ez még általánosabbá válik majd az előttünk álló években. Az eddigiekre tekintettel arra számítok, hogy az idei év fordulópont lesz a mesterséges intelligencia történetében. Az AI a mindennapi valóság részévé válik, és a vállalatok komoly előnyhöz jutnak az alkalmazásából.

Véleményem szerint így fejlődik tovább az iparág 2018-ban…

1.  Virtuális asszisztensek mindenütt

Többségünk már ma is gyakran kommunikál mesterséges intelligenciával, például amikor felhívja a bankját vagy a biztosítóját. A hívásokat nyilvánvalóan nem emberek, hanem chatbotok fogadják és továbbítják. Ez a jövőben egyre kevésbé lesz nyilvánvaló. Az AI szövegértése folyamatosan fejlődik (ami különösen hasznos, ha a hívó fél akcentussal beszél), és egyre természetesebbnek érezzük majd a gépekkel folytatott kommunikációt. Pár év múlva már észre sem fogjuk venni, ha bottal beszélünk. Ez jó hír azoknak az ügyfélszolgálati ügyintézőknek is, akiknek többé nem kell majd állandóan ugyanazokat az alapvető kérdéseket megválaszolniuk, és a több emberi kreativitást és empátiát igénylő, összetettebb problémák megoldására összpontosíthatnak.

2.  Mesterséges intelligencia a közegészségügyben

Bár az egészségügy általában óvatosan közelít az új technológiákhoz, az utóbbi években számos kórház állt át a papíralapúról digitális rendszerekre. Gyakran használják a mesterséges intelligenciát az újonnan digitalizált egészségügyi nyilvántartások ellenőrzésére, és a kórházi személyzet támogatására az életet veszélyeztető állapotok és viselkedésminták azonosítása és észlelése terén (például a madridi San Carlos Kórházban).  Az egészségügyi kiadások növekedése a legtöbb országban kihívást jelent, ezért valószínűleg egyre többen alkalmazzák majd az AI-t a diagnosztika gyorsítása és a megelőzés terén. Hiszen számos egészségügyi probléma olcsóbban orvosolható, ha korán felfedezik. A mesterséges intelligencia alkalmas például arra, hogy azonosítsa és megjelölje a röntgenfelvételeken a radiológusoknak alaposabb vizsgálatra javasolt rendellenességeket, vagy észlelje a rákos sejteket. 

3.  Legalább két, gyökeres változást hozó üzleti AI-modell jelenik meg a következő 12 hónapban

A digitalizálódás számos iparágat átalakított – néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy az Alibaba, napjaink legnagyobb értékű kiskereskedelmi cége, ne rendelkezzen raktárkészlettel, vagy az Airbnb, a világ legnagyobb szálláskiadója, ingatlanokkal. Várhatóan a mesterséges intelligencia is hasonló nagyságrendű változásokhoz vezet. Hamarosan az AI veheti át a házastársunk és/vagy barátnőnk szerepét a bevásárló körutak alkalmával, hogy tanácsot adjon a megvásárolandó kiegészítőkkel, vagy akár a teljes öltözködési stílusunkkal kapcsolatban.

4.  A nagyobb szervezetek hatvan százaléka meg fogja vizsgálni az AI használatának lehetőségét

Gyakorlatilag nincs olyan nagyvállalat a világon, amely számára ne lenne hasznos a mesterséges intelligencia valamilyen formája. Idén az élő implementációk számának jelentős növekedésére számítok. Véleményem szerint az európai régió nagyvállalatainak mintegy 60%-a eljut majd az elméleti fázisból a tényleges koncepciótesztelésig (proof of concept). A megvalósítás szakaszába lépve azonban mindannyian észlelni fogják a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő hiányát.

5.  2018-ban pozitív lesz a mesterséges intelligencia nettó munkaerőpiaci hatása

Az idén az AI-alapú munkakörök teljes új piacának megjelenése várható. Kezdetben csak a mesterséges intelligenciában jártas munkatársak iránti keresletet fogjuk érzékelni – de utána tömegesen megjelennek majd a kevésbé technikai jellegű munkakörök is. Szükség lesz majd például a felhasználói élményt szakértő módon ismerő dolgozókra, vagy olyan ügyfélközpontú szövegírókra, akik képesek profi módon megalkotni a chatbotok kommunikációs szövegkönyveit. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre mélyebben behatol a munkahelyi környezet struktúrájába, sikeres használata nagyban múlik majd azon, mennyire bíznak meg az emberek az AI-rendszerek által nekik adott javaslatokban. Ez pedig ismét új munkaköröket hoz majd létre az AI-rendszerek és a velük interakcióba lépő felhasználók találkozási pontjain.

2018 után (vagy talán két év múlva) még komolyabb változásokra számíthatunk a környezetben. Ekkorra az AI-rendszerek egyre több hagyományos feladatot fognak automatizálni. Ez a trend 2020-ra erősödő kihívás elé állítja a munkaerőpiacot.

6.  Az összeszerelő sorok dolgozóinak egyre gyakrabban lesznek robotkollégáik

A robotok eddig többnyire a gyártósorok rácsokkal lezárt részein dolgoztak. Az intelligens, önálló robotok azonban már látnak, tapintanak, és az unalmas rutinfeladatokon túl is képesek az összeszerelési munka számos fázisában biztonságosan együttműködni az emberekkel. A németországi Augsburgban működő gyárunkban például a Kuka robotikai vállalattal közösen kifejlesztettünk egy olyan intelligens robotot, amely észleli az emberek közelségét, és ügyel rá, hogy a robotkar hirtelen, váratlan mozdulatával ne veszélyeztesse a biztonságukat. A jövőben egyre gyakrabban találkozunk majd ilyen ember-robot interakciókkal az emberek által vezérelt és monitorozott folyamatoknál. Ez az első lépés annak a hibrid környezetnek a kialakításában, ahol az emberek és a robotok szoros együttműködésben végzik munkájukat.

7.  Bizonyos mértékig a gyártás minden területén használni fogják a mesterséges intelligenciát 2018 végére

Úgy gondolom, hogy minden nagyobb gyártócég használni fogja a mesterséges intelligenciát, legalább az értéklánc bizonyos szakaszában – akár a logisztikában, akár a konkrét gyártás, vagy a karbantartás terén. A gyártótevékenységben a teljesítmény a legfontosabb, ezért az AI-t valószínűleg egyre gyakrabban alkalmazzák majd a folyamatszabályozás szintjén, ahol a gépi tanulás elősegíti a folyamatok jobb szabályozását, és ezen keresztül a termelés növelését. A gyártóvállalatok üzemi szinten is megkezdik majd az AI használatát – a gyártás optimalizálására és a váratlan eseményekhez (pl. késedelmes szállítás, váratlan üzemkiesés) igazodó folyamatos újratervezés támogatására. A gépi tanulás a megelőző karbantartás terén is hasznos lehet – így a rendszerek még meghibásodás előtt cserélhetők, és a leállások is szabályozhatók, ami jelentős költséget takarít meg, és javítja a rendelkezésre állást.

Fujitsu Magyarország

Bár a digitális átalakulásnak nincs rögzített menetrendje, egy dolog nyilvánvaló: egyetlen, a jövőben is sikeres működésre törekvő szervezet sem kerülheti el a digitalizációt.

Az alábbi fontos buktatókat különböző szervezetekkel folytatott beszélgetések során azonosítottuk, és igyekeztünk minél konkrétabban megfogalmazni, hogyan lehet elkerülni őket. Mind a 10 téma részletesebb kidolgozásra került – ha valaki szeretne alaposabban elmélyedi bennük, a megfelelő hivatkozásra kattintva megteheti (angol nyelven).

#1: Helytelen elképzelés a digitális átalakulásról  

H.G. Wells szavait idézve: „A legkisebb ellenállás útja a vereség útja”. Nem szabad, hogy a digitális átalakulási projekt keretében csak magának a technológiának a kedvéért vezessenek be új megoldásokat. Ez rossz elképzelés. Szükség van valamiféle üzleti indokra, relevanciára – amit aztán az egész vállalat magáévá tesz és támogat.

#2: A siker titka

Walt Disney egyszer azt mondta: „Minden feladatom közül az volt a legfontosabb, hogy összehangoljam és adott célra összpontosítsam a nekünk dolgozó tehetséges munkatársak erőfeszítéseit.”  Bármilyen projektről is legyen szó, mindig előre meg kell határozni a célt. Nagyon világosan meg kell fogalmazni, milyen jellegű átalakulást szeretne elérni az ember. Ezután egy szinttel lejjebb lehet lépni, és be lehet határolni a mérhető célokat és az elérni kívánt megtérülést, hogy tudjuk, mikor dolgoztunk sikeresen – hiszen ezek a mérhető üzleti eredmények.

#3: A sikerhez fontos, hogy gyorsan el tudjunk engedni dolgokat és merjünk hibázni: ám mégse tegyük ezt túl gyorsan

A siker a gyors hibákból születik. A digitális átalakulási projekt mindig egy folyamat. Ne féljen megkérdőjelezni és valós időben korrigálni a projektet, ugyanakkor ne nyilvánítson semmit elhamarkodottan kudarcnak, ha valójában csak a megvalósítás akadozik. Ezzel együtt tartsa nyitva a szemét, és figyeljen oda a figyelmeztető jelekre. Ha a koncepcióteszteléskor (proof of concept) nem sikerül megoldani egy kis méretben definiált problémát, vágja el a szálakat, vonja le a tanulságot, és lépjen tovább.

#4: Ne legyenek túlzott elvárásai a digitalizációval kapcsolatban

A cím minden elmond: ne bátortalanodjon el mások hangzatos digitalizálási projektjei hallatán. Vegye szemügyre még egyszer a megoldani kívánt problémákat. Biztosan lehet az Ön által használt technológiát is optimalizálni, vagy ki lehet aknázni néhány egyszerű projekt integrálásának előnyeit. A digitalizálás valóban mindenkié.

#5: Gondoskodjon az érintett szervezeti egységek együttműködéséről, és tegyen mindenkit érdekeltté az átalakulásban

Akár a méheknél a kaptárban, a digitális átalakulás sikeréhez is több üzleti funkció együttműködése szükséges. Mindenkinek ki kell vennie a részét a feladatokból, hogy a vállalat egésze sikeres legyen. Csak úgy lehet átfogó szemléletre szert tenni, ha minden terület támogatja a digitális projektet. Így közös siker lesz a digitális átalakulás.

#6: A digitális átalakulási projekteknél nem mindig működik az alulról felfelé építkező szemlélet  

Az átalakulás nem valósítható meg alulról felfelé építkezve. Ehelyett a teljes cég stratégiai eredményeit átfogó, holisztikus, összvállalati megközelítésre van szükség.

#7: Maradjon a realitás talaján – ne nyilvánítsa túl korán sikeresnek a digitalizációt!

Ha sikeresen létrehozott egy online portált vagy beállított egy új online folyamatot, még ne tekintse végrehajtottnak a digitális átalakulást. Hogyan automatizálja az adatgyűjtést és elemzi a gyűjtött adatokat? A Fujitsunál csak akkor beszélünk sikerről, amikor az ügyfeleink valódi, gyakorlati előnyökről számolnak be a végponttól-végpontig terjedő digitális átalakulásnak köszönhetően, és amikor megvalósították a digitalizációt elindító üzleti célokat.

#8: Elköteleződés a legfelsőbb szintig  

A híres kosárlabdázó, Michael Jordan szavait idézve: „tehetséggel meg lehet nyerni egy meccset, de a bajnokság megnyeréséhez csapatmunkára és intelligenciára van szükség”. A hatékony megvalósításhoz egészen a legfelsőbb szintig elkötelezetté kell tenni a munkatársakat a digitális átalakulás iránt. Így megakadályozható az egyes területek elszigetelődése egymástól, a szervezet minden szintjén kiaknázhatók az előnyök, és a cég elindulhat a valódi digitális működés felé. Kérjen visszajelzést minden területtől, és vigye őket az igazgatóség elé. Így lehet az átalakulás valóban az összvállalati csoportmunka eredménye.

#9: Szüretelje le a könnyen elérhető gyümölcsöket

„Addig kell a nehéz dolgokat megoldani, amíg még könnyűek, és végrehajtani a nagy feladatokat, amíg még kicsik. Az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik” – fogalmazott Lao-Ce, az ókori kínai filozófus és író.   

A könnyen elérhető gyümölcsökre odafigyelve a szervezetek gyorsan megoldhatják a munkavállalóikat érintő problémákat. Az előnyöket teljes egészében persze csak akkor tudják kiaknázni, amikor a probléma megoldását egy végponttól végpontig terjedő digitális átalakulás részeként vezetik be.

#10: Higgyen benne!

„Semmi esély arra, hogy az iPhone valaha is jelentős piaci részesedést szerezzen. Semmi esély” – hangzott a Microsoft egykor vezérigazgatója, Steve Ballmer híres kijelentése 2007-ben.

Ha a fejlődés élvonalában akarunk haladni, fontos, hogy mindenki higgyen a digitális átalakulás jövőbeni előnyeiben, és magáénak érezze a stratégiát. Hiszen a szervezetépítéshez csapatra van szükség, ahhoz pedig, hogy minden a kívánt mederben haladjon, jövőképre.

Fujitsu Magyarország

Friss kutatási eredmények szerint a szervezetek úgy érzik, nincsenek felkészülve az ezredfordulós generáció igényeinek kiszolgálására. Pedig hamarosan ez a nemzedék fogja uralni a munkaerőpiacot. Mégis, sokan vonakodnak befektetni a virtuális munkahelyek kialakítását támogató, a produktivitást fokozó és a tehetséges munkatársak számára vonzó megoldásokba.

A munkahely jellege alapjaiban változik meg a következő években, ahogy a digitális technológia világában otthonosan mozgó ezredfordulósok többségbe kerülnek a munkaerőpiacon, és a munkavégzésbe szervesen beépülnek a produktivitást magasabb szintre emelő technológiák, pl. a digitális asszisztensek, a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia. A szervezetek többségének óriási kihívást kell legyőznie, ha sikerrel szeretné venni az akadályokat az új környezetben.

A Pierre Audoin Consultants (PAC) elemzőcég által 1300 szenior vezető bevonásával végzett „Workplace 2025: The CXO View” című vizsgálatban a megkérdezett menedzserek közel fele úgy vélte, hogy a fix iroda hagyományos koncepciójának eltűnése befolyásolja a leginkább a jövő munkahelyi stratégiáját.

A szabadúszó és mobil munkavégzési modellek elterjedése nyomán a szervezetek ágazattól függetlenül jelentősen csökkenteni fogják irodai alapterületüket, véli a PAC. Sokuknak át kell alakítani a struktúrát, a folyamatokat és a technológiákat annak érdekében, hogy a csapatok együtt tudjanak működni, és – helytől, időtől és a foglalkoztatás jellegétől függetlenül – hozzáférjenek a produktív munkavégzéshez szükséges eszközökhöz, alkalmazásokhoz és adatokhoz.

A fizikai határok elmosódása

A Fujitsu megbízásából végzett kutatásban csupán a megkérdezettek egynegyede nyilatkozott úgy, hogy a távoli és mobil munkavégzéshez is az irodában nyújtottal azonos képességeket kínál. Az alapvető üzleti alkalmazások és adatforrások elérhetetlensége pedig komoly frusztrációt jelent a formális irodai környezeten kívül dolgozók számára. Sok szervezet reméli, hogy sikerül majd orvosolnia ezt a problémát, ugyanakkor a résztvevők mindössze 41%-a tervez a jövőben stratégiája részeként zökkenőmentes, egységes és konzisztens munkahelyi élményt nyújtani minden dolgozó számára.

A mobilitás és a rugalmas munkavégzés a produktivitás növelése szempontjából is fontos tényező. „A produktivitás fokozásának elmúlt 20-30 évre jellemző gyakorlatával összehasonlítva 2025-re alapjaiban fognak megváltozni a munkavégzés módszerei” – mutatott rá Nick Mayes, a PAC vezető tanácsadója. A vizsgálatban megkérdezettek többsége (79%) beismerte, hogy szervezete jelenlegi működése nem elég rugalmas ahhoz, hogy a maximumot hozza ki a munkaerőből és vonzó legyen a tehetséges új munkatársak szemében.

Mayes szerint sok szervezetnek jobban oda kell figyelnie munkavállalói jóllétére. A vállalatok 70%-a tervezi jelenlegi céges szabályzatai átdolgozását a munka-magánélet egyensúly javítása céljából. „Az irodákat az egészség és a jó közérzet szempontjait hangsúlyosan figyelembe véve fogják megépíteni” – prognosztizálja Mayes. Egyes cégeknél külön tereket alakítanak ki az épületen belül például a meditáció és a testmozgás végzéséhez.

Ugyanakkor egyre nagyobb számban vesznek részt szabadúszó munkatársak a projektekben, és terjed a több szervezet részvételével zajló, közös fejlesztés gyakorlata is, ami megköveteli a csoportmunka határozottabb támogatását. A megkérdezettek mintegy 45%-a számolt be arról, hogy szervezete szabályokat készül bevezetni annak érdekében, hogy munkavállalói kiterjedt ökoszisztémán belül végezhessenek innovációs tevékenységet és oszthassák meg annak eredményeit másokkal.

Az IT mint probléma

A vizsgálat néhány fontos kihívásra is rávilágított. Bár a technológiát többnyire produktivitásfokozó tényezőnek tekintik, sok felsővezető szerint bizonyos szempontból – főleg a biztonság szempontjából – gátolja is a hatékonyságot. A válaszadók 24%-a érezte úgy, hogy meglévő munkahelyi IT-háttere negatívan befolyásolja az üzleti környezet változásaihoz való alkalmazkodás képességét.

A kutatásban részt vevők több mint fele szerint az internetes biztonság hátráltatja az egyéni produktivitást. A védelmet növelni hivatott rendszerek visszafogják a munkateljesítményt, vagy – ami talán még rosszabb – arra késztetik a munkavállalókat, hogy a rendszereket megkerülve próbáljanak hatékonyan dolgozni. Ez utóbbi gyakorlat növeli a kockázatot.

A biztonsági problémák a legújabb produktivitásfokozó csoportmunka-eszközök előnyeinek maradéktalan kiaknázásában is megakadályozzák a vállalatokat. Azok közül a cégek közül, ahol még nem használnak ilyen eszközöket, 46% esetében a biztonsági fenntartások gátolják leginkább ezek bevezetését. A válaszadók nagyjából egyharmada tervez a közeljövőben olyan kontextus- és viselkedéselemző eszközöket beszerezni, amelyekkel kevésbé zavaró módon lehet fenntartani a napi munkavégzés biztonságát.

Mayes szerint az ilyen intézkedések is jelzik, hogy a szervezetek egyre elkötelezettebben dolgoznak a jövő munkahelyének kialakításán. „A vizsgált fontosabb ágazatok szereplői közül sokan most indulnak el, és fektetik le az alapvető, de annál fontosabb első építőelemeket ezen az úton. A következő néhány évben az lesz majd számukra a legnagyobb kihívás, hogyan helyezzék át az ilyen jellegű innovációt a szervezet perifériájáról annak középpontja felé, és miként ágyazzák be minden szervezeti egység kultúrájába.”

A PAC/Fujitsu Workplace 2025 című jelentésének letöltése.

Fujitsu Magyarország

Forrás: Fujitsu i-CIO elektronikus magazin

https://www.i-cio.com/strategy/workspace-it/item/planning-for-the-new-world-of-work

Egyebek mellett a digitális szakértelem hiánya, az IT-projektek feletti gyenge stratégiai kontroll és a bukástól való félelem hátráltatja a szervezetek digitális átalakulását. De nem csupán rossz hírek vannak ezzel kapcsolatban, egy üzleti döntéshozók körében végzett globális felmérésből az is kiderül, hogyan teremthető meg az egyensúly a vállalati digitalizációs tevékenységek között.

 

A digitális átalakulás egyre inkább a valóság része. Egyre több szervezet ismeri fel, milyen fontos stratégiai szerepet játszik jövőbeni boldogulása szempontjából. A 14 ország 1625 üzleti döntéshozója körében nemrég végzett „The Digital Transformation PACT” című vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek köze fele (46%) már végrehajtott digitális átalakulási projektet, és látja annak eredményeit. A többség (87%) úgy gondolja, hogy sikerült szervezeténél megteremtenie az innováció kultúráját.

A Fujitsu által végzett kutatás rámutat azokra a területekre, ahol még nincs összhang a vállalatok szándékai és a tervek megvalósításának képessége között. 90% például azt mondja, hogy világosan meghatározott digitális stratégiával rendelkezik, háromnegyedük azonban bevallja, hogy szervezete a stratégiai kereteken kívül is lebonyolít digitális projekteket (jellemzően „árnyék IT” projekteket, amelyeknél az üzleti terület megkerüli az IT-részleget). 69% szerint ez jelentős probléma szervezete számára. Még nagyobb ok az aggodalomra, hogy a szervezetek egyharmada már törölt digitális átalakulási projektet az utóbbi két évben, a kudarcot vallott projektek átlagértéke pedig meghaladja az 500 ezer eurót.

Gondolatok az IoT jövőjéről Dr. Joseph Reger-től, a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettesétől

Iparági szinten 1999-2000 óta van napirendben az Internet of Things (IoT), a dolgok internete. Visszatekintve döbbenetes, mennyire korlátozottak voltak akkoriban a vele kapcsolatos várakozásaink. A legtöbben abban látták a lehetőséget, hogy a számítógépek képesek lesznek önállóan, emberi adatbevitel nélkül információkat gyűjteni a körülöttük lévő világról. Csak kevesen jutottak messzebbre ennél.

A negyedik ipari forradalom (az Ipar 4.0) beköszöntével korábban elképzelhetetlenül sokféle forrásból kezdtünk adatokat gyűjteni, és ezeket az adatsorokat kombinálva olyan üzleti felismerésekhez jutunk, amelyek számos ágazatban forradalmasítják a döntéshozást. És ez még csak a kezdet. Egy éven belül további változásokra számíthatunk a dolgok internetének hasznosításában. De ahhoz, hogy az iparág tovább fejlődhessen, új kihívásokat is le kell győznünk.

A brit központú hajózási, védelmi, repülőgép- és energiaipari vállalatnál, melynek forgalma 13,8 milliárd font (18,6 milliárd dollár) az éppen zajló digitális átalakulás fő mozgatórugója az ipari IoT (Internet of Things – dolgok internetje).

Miután IoT-érzékelőket telepített gépsoraiba és gyártólétesítményeibe, a globális műszaki óriás felismerte, hogy adatai – és a rajtuk keresztül elérhető szolgáltatások – stratégiai értéket testesítenek meg.

Az IoT-érzékelők által generált – majd a felhőben összegyűjtött és elemzett – adatok alapján a Rolls-Royce soha nem látott alapossággal értékelheti termékei éles teljesítményét, a repülőgépmotoroktól kezdve a helikopterek rotorlapátjain át az áramfejlesztő rendszerekig és a hajóturbinákig. Az adatfeldolgozási képesség gyors ütemben fejlődik, így a várható problémák és a karbantartásigény előrejelzésén túl arra is lehetőséget biztosít, hogy a cég praktikus alkatrész-piaci szolgáltatásokkal lássa el ügyfeleit (pl. támogatást nyújtson a légitársaságoknak repülési útvonalaik optimalizálásához, vagy segítsen tartani egy kutatóhajó pozícióját a viharos tengeren).

A CIO (informatikai vezető) szerepe megváltozik, mivel a digitalizáció minden iparágat érint. Ez számos lehetőséget jelentett, ugyanakkor fájdalmas problémákat is hozott a CIO-k számára. Éppen ezért megkérdeztünk néhány neves technológiai vezetőt, hogy mit élveztek a leginkább és legkevésbé a jelenlegi szerepükben.

Legjobb: A CIO-k az új digitális üzleti modellek és az úttörő, feltörekvő technológiák metszéspontjában helyezkednek el. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy elsődleges szerepet vállaljunk a piaci lehetőségek és kihívások stratégiai válaszainak kialakításában, valamint az új, ügyfélközpontú termékek és szolgáltatások megteremtésében, ahelyett, hogy a megszokottabb back-office szerepet vinnék.

Legrosszabb: A kiberbiztonsági fenyegetések kezelése gyakorlatilag fegyverkezési versennyé vált. A CIO-knak több forrást kell fordítaniuk annak biztosítására, hogy az informatikai védekezés alkalmazkodhasson a folyamatosan változó fenyegetésekhez. Ez szükséges, de eltereli a figyelmet, az innovációról és a termékfejlesztésről. 
Trevor Didcock, volt CIO, EasyJet

Legjobb: Minden nap új lehetőség nyílik arra, hogy a küldetésünk, az ember és a technológia együttműködésében, eredményesebb legyen. 
Legrosszabb: korlátozott erőforrások; mindent megteszel, hogy a nyomás ellenére rendelkezésre álljanak a szükséges emberek, idő és pénz. 
David Bray, volt CIO, a Federal Communications Commission

Legjobb: Értelmes és hatásos munka. 
Legrosszabb: Nincs elég idő minden csodálatos lehetőségre. 
Jonathan Reichental, CIO, Palo Alto városa

 Legjobb: a hatalmas lehetőség, hogy katalizátorként szolgáljunk az átalakuláshoz. 
Legrosszabb: Próbálják kiölni a régi gondolkodásmódot az IT értékekről. 
Ted Colbert, SVP & CIO, Boeing

 A legjobb: a CIO jelenlegi környezetben átfogó látásmóddal, vállalati szintű felhő kialakításával, SaaS alkalmazások bevezetésével képes a vállalkozások megerősítésére. Amikor létrejön egy stratégia, ami biztonságos és jól tervezett, lehetővé teszi a cégek számára az informatikai alkalmazkodást az üzleti tevékenységükhöz, az üzleti igényeknek megfelelően, gyorsabban mint korábban bármikor. 
A legrosszabb: az egyre kifinomultabb számítógépes fenyegetés. A kiberbűnözők ugyanazokhoz az innovatív technológiákhoz férhetnek hozzá, mint az élvonalbeli vállalkozások (gépi tanulás, big data, rugalmas számítás). Lehetővé téve számukra, hogy sokkal kifinomultabb, célzottabb támadásokat indítsanak. A CIO-kat többet támadják, mint valaha, hogy nem haladnak előre. 
Kevin Hansel, CIO, SailPoint

"Az ügyfelek útjának befolyásolása tesz minket erősebb CIO-vá. A készségek megtalálása és finomítása a jövő kihívása." 
Cynthia Stoddard, SVP & CIO, Adobe

’KoHa’

 Kenny MacIver - 2017. november

 A kétévente megrendezett Thinkers50 díjátadó során kiválasztják a világ 50 legbefolyásosabb üzleti gondolkodóját, a vezetés, a stratégia, az innováció és a digitális hatások területén végzett munkájuk alapján. 

Roger Martin továbbra is világ legbefolyásosabb vezetéselméleti gondolkodója. A Business School professzora és a felsővezetői tanácsadó Roger Martin, aki a szerzője 11 vezetői gyakorlatról és eredményes üzletvezetésről szóló könyvnek.

Michael Porter, Clayton Christensen, Peter Drucker és CK Prahalad legendás üzleti guruk nyomdokain haladva, Martint választották a vezetéselméleti gondolkodók nemrégiben megjelent, Thinkers50 rangsorának az élére.

A 2017-es Top 50 végleges rangsora, a Thinkers50 webhelyen leadott nyilvános jelölések és válogatott menedzsment szakemberek véleményének kombinációja alapján alakult ki. A díj elismeri Martin hosszú távú hozzájárulását az üzleti gondolkodáshoz. Munkája középpontjában az "integratív gondolkodás" áll, amelyet a Procter & Gamble, a Lego és sok más vállalat vezérigazgatói számára hoztak "hatékonyabb és kreatívabb döntéseket".