Friss kutatási eredmények szerint a szervezetek úgy érzik, nincsenek felkészülve az ezredfordulós generáció igényeinek kiszolgálására. Pedig hamarosan ez a nemzedék fogja uralni a munkaerőpiacot. Mégis, sokan vonakodnak befektetni a virtuális munkahelyek kialakítását támogató, a produktivitást fokozó és a tehetséges munkatársak számára vonzó megoldásokba.

A munkahely jellege alapjaiban változik meg a következő években, ahogy a digitális technológia világában otthonosan mozgó ezredfordulósok többségbe kerülnek a munkaerőpiacon, és a munkavégzésbe szervesen beépülnek a produktivitást magasabb szintre emelő technológiák, pl. a digitális asszisztensek, a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia. A szervezetek többségének óriási kihívást kell legyőznie, ha sikerrel szeretné venni az akadályokat az új környezetben.

A Pierre Audoin Consultants (PAC) elemzőcég által 1300 szenior vezető bevonásával végzett „Workplace 2025: The CXO View” című vizsgálatban a megkérdezett menedzserek közel fele úgy vélte, hogy a fix iroda hagyományos koncepciójának eltűnése befolyásolja a leginkább a jövő munkahelyi stratégiáját.

A szabadúszó és mobil munkavégzési modellek elterjedése nyomán a szervezetek ágazattól függetlenül jelentősen csökkenteni fogják irodai alapterületüket, véli a PAC. Sokuknak át kell alakítani a struktúrát, a folyamatokat és a technológiákat annak érdekében, hogy a csapatok együtt tudjanak működni, és – helytől, időtől és a foglalkoztatás jellegétől függetlenül – hozzáférjenek a produktív munkavégzéshez szükséges eszközökhöz, alkalmazásokhoz és adatokhoz.

A fizikai határok elmosódása

A Fujitsu megbízásából végzett kutatásban csupán a megkérdezettek egynegyede nyilatkozott úgy, hogy a távoli és mobil munkavégzéshez is az irodában nyújtottal azonos képességeket kínál. Az alapvető üzleti alkalmazások és adatforrások elérhetetlensége pedig komoly frusztrációt jelent a formális irodai környezeten kívül dolgozók számára. Sok szervezet reméli, hogy sikerül majd orvosolnia ezt a problémát, ugyanakkor a résztvevők mindössze 41%-a tervez a jövőben stratégiája részeként zökkenőmentes, egységes és konzisztens munkahelyi élményt nyújtani minden dolgozó számára.

A mobilitás és a rugalmas munkavégzés a produktivitás növelése szempontjából is fontos tényező. „A produktivitás fokozásának elmúlt 20-30 évre jellemző gyakorlatával összehasonlítva 2025-re alapjaiban fognak megváltozni a munkavégzés módszerei” – mutatott rá Nick Mayes, a PAC vezető tanácsadója. A vizsgálatban megkérdezettek többsége (79%) beismerte, hogy szervezete jelenlegi működése nem elég rugalmas ahhoz, hogy a maximumot hozza ki a munkaerőből és vonzó legyen a tehetséges új munkatársak szemében.

Mayes szerint sok szervezetnek jobban oda kell figyelnie munkavállalói jóllétére. A vállalatok 70%-a tervezi jelenlegi céges szabályzatai átdolgozását a munka-magánélet egyensúly javítása céljából. „Az irodákat az egészség és a jó közérzet szempontjait hangsúlyosan figyelembe véve fogják megépíteni” – prognosztizálja Mayes. Egyes cégeknél külön tereket alakítanak ki az épületen belül például a meditáció és a testmozgás végzéséhez.

Ugyanakkor egyre nagyobb számban vesznek részt szabadúszó munkatársak a projektekben, és terjed a több szervezet részvételével zajló, közös fejlesztés gyakorlata is, ami megköveteli a csoportmunka határozottabb támogatását. A megkérdezettek mintegy 45%-a számolt be arról, hogy szervezete szabályokat készül bevezetni annak érdekében, hogy munkavállalói kiterjedt ökoszisztémán belül végezhessenek innovációs tevékenységet és oszthassák meg annak eredményeit másokkal.

Az IT mint probléma

A vizsgálat néhány fontos kihívásra is rávilágított. Bár a technológiát többnyire produktivitásfokozó tényezőnek tekintik, sok felsővezető szerint bizonyos szempontból – főleg a biztonság szempontjából – gátolja is a hatékonyságot. A válaszadók 24%-a érezte úgy, hogy meglévő munkahelyi IT-háttere negatívan befolyásolja az üzleti környezet változásaihoz való alkalmazkodás képességét.

A kutatásban részt vevők több mint fele szerint az internetes biztonság hátráltatja az egyéni produktivitást. A védelmet növelni hivatott rendszerek visszafogják a munkateljesítményt, vagy – ami talán még rosszabb – arra késztetik a munkavállalókat, hogy a rendszereket megkerülve próbáljanak hatékonyan dolgozni. Ez utóbbi gyakorlat növeli a kockázatot.

A biztonsági problémák a legújabb produktivitásfokozó csoportmunka-eszközök előnyeinek maradéktalan kiaknázásában is megakadályozzák a vállalatokat. Azok közül a cégek közül, ahol még nem használnak ilyen eszközöket, 46% esetében a biztonsági fenntartások gátolják leginkább ezek bevezetését. A válaszadók nagyjából egyharmada tervez a közeljövőben olyan kontextus- és viselkedéselemző eszközöket beszerezni, amelyekkel kevésbé zavaró módon lehet fenntartani a napi munkavégzés biztonságát.

Mayes szerint az ilyen intézkedések is jelzik, hogy a szervezetek egyre elkötelezettebben dolgoznak a jövő munkahelyének kialakításán. „A vizsgált fontosabb ágazatok szereplői közül sokan most indulnak el, és fektetik le az alapvető, de annál fontosabb első építőelemeket ezen az úton. A következő néhány évben az lesz majd számukra a legnagyobb kihívás, hogyan helyezzék át az ilyen jellegű innovációt a szervezet perifériájáról annak középpontja felé, és miként ágyazzák be minden szervezeti egység kultúrájába.”

A PAC/Fujitsu Workplace 2025 című jelentésének letöltése.

Fujitsu Magyarország

Forrás: Fujitsu i-CIO elektronikus magazin

https://www.i-cio.com/strategy/workspace-it/item/planning-for-the-new-world-of-work