Craig Charlton, a McLaren Technology Group informatikai vezérigazgató-helyettese bemutatja, hogyan javítja a teljesítményt, ösztönzi az innovációt, és fejleszti az ügyfélélményt illetve a stratégiai partnerkapcsolatokat vállalatánál az informatika.  

 

A McLaren Technology Group informatikai vezérigazgató-helyetteseként Craig Charlton a motorbeszállító Hondával együttműködve igyekszik „pályán tartani” a McLaren teljesítményét, a legnagyobb kihívással azonban nem a versenyeken szembesül. 2015-ös belépése óta, több mint 100 ember főnökeként az a fő feladata, hogy a csoport egészének segítsen megőrizni az eddigi kiváló teljesítménnyel megszerzett hírnevet.

A McLaren Racing csak egy az egyesült királyságbeli cégcsoport négy vállalata közül. A McLaren Automotive felső kategóriás sportkocsikat gyárt a luxuspiacra; a  McLaren Applied Technologies más iparágakban (pl. egészségügy, pénzügyi szolgáltatások, közlekedés/szállítmányozás) alkalmazza az autóversenyzés műszaki innovációit; a McLaren Marketing pedig a csoport innovációit népszerűsíti és partnerkapcsolatait mélyíti.

Charlton keményen dolgozik a csoport egységes infrastruktúrájának megteremtésén: „Ahol egységes üzleti platformra van szükségünk a pénzügyi, a HR és egyéb funkcióknál, gondoskodnunk kell róla, hogy jól vezessük be őket, és jól működjenek”. Emellett azonban a vállalatok egyedi stratégiai prioritásaira is oda kell figyelnie. „A Racing esetében az a legfontosabb, milyen IT megoldásokra van szükség a győzelemhez. Egy versenykocsiban 15-20 ezer alkatrész működik, és a versenyszezon végére ezek 85%-a legcserélődik. A Racingnél a tevékenység jellegéből adódóan egyedi gyártás zajlik, és ügyelnünk kell arra, hogy magas szinten maradjon a gyártóteljesítmény. A rendszerek és a munkamegrendelési folyamat egyszerűsége is kritikus fontosságú” – hangsúlyozza. 

Előfordult már Önnel, hogy amikor megpróbálta visszaállítani mobiltelefonja beállításait, véletlenül mindent letörölt, és mivel az adatokat korábban nem mentette el máshova, a telefonon tárolt összes telefonszám, fénykép, videó, zeneszám és dokumentum elveszett? Reméljük, nem. De az talán már megtörtént, hogy épp a noteszgépén dolgozott, amikor tönkrement a merevlemez, és az adatokat csak részlegesen sikerült visszanyerne, miután hosszú órákat töltött el feleslegesen a visszaállítással.

Nehéz helyzetek ezek. És ha nehezek az egyén számára, gondoljunk csak bele, mennyire kritikus lehet az adatvesztés egy szervezetnél. Képzeljünk el egy távközlési vállalatot, amely nem tudja lehetővé tenni ügyfeleinek a telefonszámla kifizetését, vagy a kártyaegyenleg feltöltését az infrastruktúra hibája miatt. Vagy egy online áruházat, amely leállás miatt elérhetetlen a vevők számára, ami végső soron ügyfél- és üzletvesztéshez vezet. Esetleg egy egészségügyi szolgáltatót, amely hiába van jelen több helyszínen, egy üzemkiesés következtében hosszabb időn keresztül nem tudja nyújtani szolgáltatásait, és elérni a betegnyilvántartást, a fájlokat vagy a vizsgálati eredményeket.

Olyan világban élünk, ahol sokféle módon függünk a technológiától. Számos területen megkönnyíti az életünket, de megvannak a maga hátrányai is, főleg a munkavégzés terén. Legyen szó egyénről vagy szervezetről, a technológia az a médium, amely összekapcsol minket másokkal, az ügyfeleket is ideértve. Bármilyen emberi mulasztás, természeti katasztrófa, hardver- vagy szoftverhiba, erőforráshiány, sávszélesség-, adatbázis-/alkalmazás- vagy webhelyprobléma által okozott leállás ugyanazzal a végeredménnyel jár: komoly kellemetlenség a vállalat számára, amelyet – a pénzügyi veszteség megelőzése érdekében – megfelelő intézkedéseknek kell követnie.

Nem hiába mondják, hogy az üzleti életben a katasztrófakezelés a túlélés kulcsa.

„Co-creation – a siker szolgálatában” szlogennel szervezi idén a Fujitsu éves partner- és ügyfél találkozóját 2018. június 7-én az Öbölház Rendezvényközpontban.

Az esemény több mint 10 éves múltra tekint vissza, a japán gyártó minden évben ekkor mutatja be a hazai közönségnek a legújabb trendeket és technológiákat.

Mi is az a digitális „co-creation”?

Egy olyan folyamat, amely során különböző látásmódokat, nézeteket, információkat összevegyítenek a digitális technológiával annak érdekében, hogy valamilyen előremutató változást, fejlődést érjenek el.

A Fujitsu víziójában ez úgy jelenik meg, hogy a vállalati ügyfelektől, partnerektől, tudományos- és kutatóintézetektől, valamint a start-upoktól érkező inputot, információt és megoldásokat a vállalat összedolgozza portfóliójával – kiaknázva a mesterséges intelligencia (AI), a dolgok internetje (IoT), a felhő és a modern biztonsági megoldások kínálta óriási potenciált.

A vállalat szemlélete szerint a digitális együttműködésnek köszönhetően az informatika nem csupán támogató szerepkörben lép fel a üzleti célok elérése során, hanem teljesen átalakítja az alapvető folyamatokat, újragondolja a lehetőségeket, majd valódi átalakulást illetve megújulást tesz lehetővé.

A rendezvény során a témáról egy izgalmas keynote előadást hallhatunk Glenn Fitzgerald-tól, aki a Fujitsu EMEA régió termék üzletágának (PBL) technológiai vezérigazgatója.

További program

A fél napos eseményen lesz még szó hibrid felhő és hiperkonvergens megoldásokról, mentés-archiválásról, valamint a Fujitsu adatközponti PRIMEQUEST rendszereiről. A gyártó két igen érdekes esettanulmánnyal is készült: elsőként az AUDI Hungária Zrt. előadója fog beszélni a gyárában alkalmazott építési utasítások digitalizációjáról, majd a Magyar Államkincstár képviseletében szimultán mentési eljárásokat mutatnak be.

A Fujitsu Day kiváló lehetőséget kínál arra is, hogy a gyártó átadja legjobban teljesítő és kiemelkedő viszonteladó partnereinek különböző kategóriákban az éves díjakat.

Az eseményt a Tóth Vera trió koncertje zárja.

A konferencián való részvétel mellett a kiállítótérben lehetőség nyílik megtekinteni a legújabb vállalati informatikai technológiákat testközelből is.

Kiknek ajánljuk?

A korábbi évek többszáz fős részvétellel zajlottak, így bátran ajánljuk a részvételt minden informatikai területen dolgozó szakembernek – a mérnököktől az informatikai csoportvezetőkön keresztül az IT vezetőkik, CIO-kig. Mivel a Fujitsu értékesítési stratégiájában a partnerek/viszonteladók kiemelt jelentőséggel bírnak, várjuk informatikai viszonteladó cégek munkatársait is.

A tavalyi rendezvényről összefoglaló videót itt találhat.

A rendezvény weboldala (program, regisztrációs lehetőség) itt érhető el.

Szeretettel várjuk Önt is a Fujitsu Day-re!

Fujitsu Magyarország

Mindannyian ismerjük azt a jelenetet a képregényekben, amikor az emberfeletti képességekkel rendelkező szuperhős letépi magáról a ruhát, és új küldetésre indul, hogy megmentse a világot. Ez a science fiction világa. A szoftveresen vezérelt adatközpontról (Software-Defined Data Center, SDDC) szóló sajtócikkeket és egyéb kiadványokat olvasva az embernek az a benyomása, hogy sokak szerint az SDDC is ebbe a kategóriába tartozik. Azaz olyan jövőkép, ami soha nem válik valóra. Utána akartunk járni a tényeknek, és megkérdeztünk néhány IT-szervezetet, mit gondolnak ők az SDDC-ről.

A Fujitsu megbízásából nagyobb IT-szervezetek körében végzett közelmúltbeli felmérésből kiderül, hogy a vállalatok nem csupán hisznek az SDDC-ben, hanem többen már a napi gyakorlatban is megvalósították a koncepciót. Bár volt néhány olyan IT-szervezet is, amely még egyáltalán nem hallott róla, vagy csupán hangzatos marketingötletnek vélte a szoftveresen vezérelt adatközpont kialakítását, a válaszadók túlnyomó többsége már ismerte és saját működése szempontjából is relevánsnak tartotta az SDDC-t. Meglátásaik szerint a szoftveresen vezérelt adatközponti architektúrára való átállás és a nagyobb fokú automatizáció kiváló lehetőséget nyújt a produktivitás javítására és a hatékonyabb IT-működésre.

Megjelent az ETERNUS CS8000 mentési és archiválási platformja kifejezetten mainframe-ekhez és fejlett nyílt rendszerkörnyezetekhez készült, legújabb verziója. A 7. generációs rendszer nagyobb skálázhatóságot és több front-end processzornode-ot biztosít, továbbá támogatja az SSD-meghajtók használatát belső lemezes tárolóként. Az adatbiztonsági infrastruktúra így megvalósítható konszolidációja jelentős TCO-megtakarítást kínál.Bár az adatok minden piaci szegmensben fontos szerepet játszanak, bizonyos szervezeteknél egyesen központi szerepet töltenek be a működésben – például tőzsdéken, pénzügyi szolgáltatócégeknél, biztosítótársaságoknál, légiforgalmi irányító központoknál. Ezek a szervezetek rendelkeznek a legszigorúbb adatvédelmi követelményekkel, és a fontos adatokat többnyire telephelyükön tárolják. A Fujitsu ETERNUS CS8000 zászlóshajója a maga nemében egyedülállóan sokoldalú megoldás¹, amelynek használói az igények változásával optimalizálhatják rendszerüket, és konszolidálhatják a mainframe-ek és a nyílt rendszerek mentési és archiválási folyamatait. Az adminisztrációs idő és az infrastruktúra terén elért megtakarítás akár 40%-os költségcsökkenést is eredményezhet a felhasználó szervezet számára.

A 7. generációs ETERNUS CS8000 kapacitása egyedülálló módon 14 terabájtról akár 60 petabájt fölé – azaz több mint 400 000 százalékkal – skálázható. Teljesítménye szintén óránként 8 terabájtról egészen 150 terabájtig növelhető – ami 1800 százalékos skálázhatóságot jelent a tényleges adatátvitel és a visszaállás során. A Fujitsu ezenkívül a belső processzornode-ok számát és a belső szoftver rugalmasságát is bővítette – az ETERNUS CS8000 front-end processzornode-jainak száma így 10 helyett már 22. Ez az elérhető virtuális szalagmeghajtók számát is növeli, a már eddig is piacvezető 2540-ről mintegy 5208-ra. Így jóval több adatfolyam futhat párhuzamosan, ami nagymértékben lerövidíti a mentési időt.

Az ETERNUS CS8000 már az SSD-ket is támogatja – javítva ezzel az opcionális deduplikációs folyamatok teljesítményét, és bővítve a mainframe-környezetekben elérhető előnyök körét. A hosszú távú adattárolás költséghatékony módon megoldható az ETERNUS CS8000 backend szalagjain, az automatikus adatéletciklus-kezelés által nyújtott teljes körű felügyelettel, miközben az SSD-k a mainframe folyamatok kiszolgálására használhatók a rendszer mentési célú tárolóin. Ez még vonzóbb megoldássá teszi a platformot a mainframe-ek mentési műveleteihez, akár kisebb környezetekben is.

Dr. Bissan Al-Lazikanitől, a The Institute of Cancer Research (ICR) rákkutató intézet adattudományi vezetőjétől megtudtuk, miért játszik fontos szerepet a nagy adatvolumenek integrálásának és elemzésének képessége a hatásos rákgyógyszerek felfedezésében.

A rák komoly kihívást jelent az emberiségnek. A világon minden 100 emberből negyvennél kialakul élete során a betegség valamely formája. A rákkutató közösségen belül sokan úgy vélik, hogy a rák gyógyszerét nem tisztán orvosbiológiai kutatások útján fogják megtalálni, hanem valahol a rákbiológia, a matematika, a gépi tanulás és az adatanalitika keresztmetszetében. Ennek alapján már nem is annyira meglepő, hogy épp egy adattudósra bízták a rák sikeres kezelésére – és végső soron legyőzésére – alkalmas gyógyszert kereső kutatók, tudósok és fejlesztők csapatának irányítását.

A biológia és az informatika között valójában nem is olyan nagy a távolság. Dr. Bissan Al-Lazikani, az ICR vezetője elmondta, hogy szakterülete, a számítógépes biológia már több mint 50 éve létezik. „Maga az ötlet abból ered, hogy a biológiában nagyon sok az információ. Korán egyértelművé vált, hogy matematikai és adatanalitikai módszereket kell alkalmaznunk a biológia terén gyűjtött információkra.”

Az ICR adattudományi vezetőjeként Al-Lazikani maga is óriási adattömeggel dolgozik, amit a rákdiagnózis és -kezelés során gyűjtenek össze a betegekről. „Korábban elképzelhetetlen mennyiségű adat felhalmozására vagyunk képesek” – jelenti ki, hozzáfűzve, hogy ha csapata össze tudná gyűjteni az összes olyan adatot, amelynek birtokában testre szabott kezelést lehetne nyújtani egy betegnek, ez mintegy 50 terabájt adatot jelentene egy főre vetítve. Csak az összehasonlítás kedvéért: a Hubble űrteleszkóp 45 terabájt adatot generált működése 20 éve során.

És bár lehet, hogy Al-Lazikani és csapata egyelőre még nem tud ekkora adatvolument összegyűjteni minden egyes beteg esetében, máris több petabájtnyi, különféle forrásokból (betegek mintái, géntérképek, orvosi képek, laboreredmények, kísérleti és farmakológiai adatbázisok) származó adatot kezelnek.

Al-Lazikani nem fél attól, hogy elborítja őket az adatáradat: „Az adattudományban és az adattudósokban az a nagyszerű, hogy határtalan az adatéhségünk. Nekünk az adatokból egyszerűen soha nem elég.”

Megalapozottabb, gyorsabb döntések

Az egyre nagyobb adattömeg gyűjtésének és elemzésének előnyei felülmúlják a technikai kihívásokat, például az adattárolás nehézségeit. „Végre sokkal megalapozottabban dönthetünk arról, milyen kezelést érdemes adni egy betegnek a konkrét betegség legyőzéséhez. Korábban elképzelhetetlen mélységekben kezdjük megérteni a rák komplexitását. Ez valóban forradalmasítja a gyógyszerkutatást.”

Al-Lazikani számítástechnikai háttere kulcsszerepet játszik annak a problémának a megoldásában, amit a rák kezelésében hatásos gyógyszerek keresése jelent. Szakértelme segíthet felgyorsítani a rákgyógyszer-kutatás folyamatát. Elmondása szerint például Big Data elemzés segítségével határozzák meg, mely területre érdemes a tudósoknak összpontosítaniuk erőfeszítéseiket. „Rendkívül sokféle úton folyhat a gyógyszerkutatás, és vannak közöttük olyanok, amelyekre hiába pazarolnánk sok évet és sok száz munkaórát, a végén zsákutcába jutnánk. Ezért feltesszük a kérdést: »Fel tudjuk használni valamilyen módon a számunkra elérhető közösségi tudás egészét arra, hogy jobb döntéseket hozzunk, és olyan területekre koncentráljuk, amelyek érdemi eredményekkel szolgálnak a rákkutatásban?« Az első kihívás valójában az volt, hogy összegyűjtsük ehhez az összes elérhető adatot.”

Al-Lazikani és csapata létrehozta a világ legnagyobb rákkutatási tudásbázisát, a canSAR-t, amely tartalmaz minden általuk gyűjtött információt. A platform – amely valójában a rákkal kapcsolatos nyilvános szolgáltatási motor – rendezi és integrálja a tudomány különböző területeiről származó adatokat. Ily módon a kutatók kérdéseket tehetnek fel a platformnak, és gyorsan megkapják a választ, amelynek manuális megkereséséhez egyébként hetekre lenne szükségük. A canSAR nyilvános erőforrás, amelyet már több mint 200 ezer tudós vett igénybe.

Adatmegosztás

A betegadatok megosztásához legjobb esetben is sokan fenntartással viszonyulnak, ha éppen nem pánikkal és elutasítással reagálnak rá. Al-Lazikani beismeri, hogy sok nyugtalanító kérdés merült fel ezen a területen: „Az adatmegosztás, főleg, ahogy azt néha a médiában tárgyalják, kellemetlen meglepetésekkel teli rémálommá válhat.”

A valóságban azonban a rákgyógyszer-kutatásban ez nem jelent megoldhatatlan kihívást. Al-Lazikani elmondása szerint az adatokkal kapcsolatos problémák jellemzően két érintett félhez kötődnek: a beteghez, akinek az adatait felhasználják, és a gyógyszercéghez, amely szeretné megóvni a gyógyszer által képviselt szellemi tulajdont.  Tudományos nonprofit intézmény lévén az ICR prekompetitív módon működhet, és az egész közösséggel megoszthatja tudását.

„Olyan sok a teendőnk a rákkutatás és a rákgyógyszerek keresése terén, hogy nem engedhetjük meg magunknak a titkolózást. Jó hír, hogy úgy öt éve már a gyógyszercégek is egyre inkább hajlandóak a prekompetitív együttműködésre. Azt hiszem, a gyógyszerkutatások terén most a többség úgy gondolja, hogy nagyon fontos megosztanunk egymással a tudást a korai szakaszban, és ráérünk sokkal később, a konkrét gyógyszerfejlesztés idején foglalkozni a szellemi tulajdon kérdésével.”

Ami pedig a betegadatokat illeti, az ICR által végzett kutatások nagy része anonimizált adatokkal folyik. Al-Lazikani tapasztalata szerint maguk a betegek gyakran szívesen rendelkezésre bocsátják adataikat az elemzéshez, mivel látják, hogy ez milyen előnnyel jár rájuk és a tágabb közösségre nézve. És sokszor inkább a tudósok aggódnak a megfelelési problémák miatt, mint az érintettek. Al-Lazikani úgy véli, hogy e dilemma feloldásához a jövőben jobban be kell vonni a betegeket a kutatásba, és nyílt párbeszédet kell folytatni velük az adatok felhasználásáról. „Minél több adatot gyűjtünk, és minél több betegprofilt határozunk meg, annál intelligensebbek lesznek a számítógépes algoritmusok, és annál eredményesebben kutathatunk a rák gyógyszere után” – hívja fel a figyelmet Dr. Bissan Al-Lazikani az adatmegosztás fontosságára.

Fujitsu Magyarország

Forrás:

Fujitsu i-CIO elektronikus magazin

https://www.i-cio.com/big-thinkers/bissan-al-lazikani/item/how-big-data-analytics-is-transforming-cancer-research

január 3., Cyber Security

A biometrikus megoldásokról egykor úgy tartották, hogy futurisztikusak és nem biztonságosak.

Ám azóta kiderült, hogy másként áll a helyzet: valójában a jelszavak használata az, ami igazán aggályos a biztonság szempontjából.

Az internetes bűnözés fejlődésével mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiókokat nem lehet a kiberbűnözők ellen jelszóval megvédeni, mivel ezek könnyen másolhatók, ellophatók, kitalálhatók és megoszthatók.

A jelszók és PIN-kódok használata így egyre inkább a múlté. A biometrikus megoldások jóval biztonságosabb módszert kínálnak az ügyfeleknek és a vállalatoknak a személyazonosításhoz és a hitelesítéshez.

A TechSci kutatásából kiderült, hogy a biometrikus megoldások otthoni eszközökbe integrálása közel duplájára növeli a globális piac méretét az előttünk álló években.

A csúcstechnológiájú személyazonosság-kezelő rendszerek fejlesztésében és bevezetésében több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező Fujitsunál a biometria használata már nem újdonság.

Az Egyesült Királyság repülőterein működő biometrikus beléptető rendszertől kezdve a Finnországban bevezetett online állampolgári azonosító és fizetési szolgáltatásig, a szervezetek a világon mindenütt megfelelő eszközökkel kell védekezniük a hackerek és a csalások ellen.

A „rendeléskezelési folyamat” kifejezés hallatán az ember egy olyan konstrukcióra gondol, amely egyszerűsíti a rendelések kezelését, a készletgazdálkodást és az ügyféligények teljesítését. Valójában azonban a nagy szervezetek rendeléskezelése sokszor nagyon is komplex (a vállalat munkavállalói számára is, nem beszélve az ügyfelekről). Lassú, elszigetelt, korlátozó, nehézkes folyamat, a valós idejű információfrissítés lehetősége nélkül. Mindezek miatt a legtriviálisabb feladat is rémálommá válhat, pontatlan adatokat és megbízhatatlan előrejelzéseket eredményezhet, produktivitás- és teljesítményromlást okozhat. Ráadásul a bonyolult rendeléskezelési folyamat nem tud alkalmazkodni, ezért korlátozza a szervezet lehetőségeit, megakadályozva, hogy rugalmasan reagáljon a piaci körülmények változására. Nekünk meggyőződésünk, hogy a rendeléskezelés lehet egyszerű is. Engedjék meg, hogy megosszuk Önökkel egy valós eset részleteit!

Egy globális gyártócég a következő problémával szembesült: régi rendszerei nem illeszkedtek teljesen a vállalat technológiájához, alkalmazásaihoz és adattáraihoz, ami jelentősen rontotta a viszonteladó partnerekkel, az értékesítőkkel és az ügyfelekkel folytatott együttműködést. Több lehetséges megoldás értékelése után a vállalat a beszerzés és a módosítás kombinációja mellett döntött az új alkalmazások teljesen nulláról történő bevezetése helyett. A projekt megvalósításához a Fujitsu GLOVIA^® OM megoldását választották.

A CIO-nak nincs könnyű dolga. A „leading edge” és a „bleeding edge” között hajszálvékony a határvonal: nem mindegy, hogy a cég az élvonalban halad, azaz a versenytársakat megelőzve, az elsők között vezeti be a digitális átalakulást segítő technológiát, vagy túlságosan is előreszalad, és kockázatot vállalva használja a gyakran még kiforratlan legújabb és legfejlettebb megoldásokat.

A hibrid IT-infrastruktúra cégen belüli felhasználásának terjedése kiváló példája annak, hogyan igyekeznek az IT-vezetők megtalálni az egyensúlyt a hatékony napi működés és a versenyképesség megőrzéséhez szükséges folyamatos innováció között. Erősödő nyomás alatt kell egyre kevesebb erőforrással mind több feladatot elvégezniük, gyakran éveken át, több rétegben kiépített, avuló infrastruktúrával. És ha ez még nem lenne elég: az ambiciózus vezetőség azt szeretné, hogy a változás motorjaként tekintsenek rá a szervezeten belül.

Ebben a helyzetben óhatatlanul napirendre kerül a felhő bevezetése vagy legalábbis a régi rendszereket a jövőbe átvezető hibrid IT-infrastruktúra kiépítésének lehetősége. Mindkettő előnyeiről bőséges szakirodalom áll rendelkezésre: javítják a hatékonyságot, csökkentik a költségeket, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot és skálázhatóságot nyújtanak, valamint rengeteg új eszközhöz és szolgáltatáshoz kínálnak hozzáférést. És ennek megvalósítását a CIO-tól várják. 

A mezőgazdasági gépek gyártására szakosodott John Deere vállalat szerint a digitális technológiai megoldások — például az önvezető traktorok és a talajfigyelő érzékelők – elősegítik a globális mezőgazdasági termelés jelentős mértékű növelését.

A következő 30 évben 7-ről milliárdról 9 milliárdra fog bővülni a Föld népessége, és ezzel együtt egyre nagyobb nyomás nehezedik majd a globális mezőgazdaságra, amelynek jóval több élelmiszert kell fenntartható módon előállítania a rendelkezésre álló véges nagyságú termőterületen. „A rendelkezésre álló termőterület nem lesz nagyobb, és a talajban lévő tápanyagok mennyisége is korlátozott, ezért más irányból kell megközelítenünk a kérdést” – magyarázza Georg Larscheid, a John Deere mezőgazdasági gépgyártó nagyvállalat integrált megoldások bevezetéséért felelős vezetője.