Hogyan tudják az üzleti és IT-vezetők feloldani a hibrid felhőre épülő digitális átalakulás és az új biztonsági és rezilienciával kapcsolatos kihívások közötti dilemmát?

 Az üzleti és IT vezetőknek ellentétes irányú erőkkel kell megküzdeniük. Ezzel a témával foglalkozik az IDC iparági elemzőcég Fujitsu és partnere, a Veritas megbízásából indított új kampánya*).

A vezetőknek egyrészt több intelligenciát kell beépíteniük a vállalati működésbe, amelyhez az adatok biztosítják számukra a legfőbb lehetőséget. Az IDC kutatása azonban megmutatta, hogy jelenleg csupán az adatok 32%-át hasznosítják eredményesen, miközben a felsővezetők 87%-ának az a legfőbb üzleti prioritása, hogy a cége 2025-re „intelligens szervezetté” váljon.

Egyrészt gyakorlati kihívást jelent a céges adatok mobilizálása és hasznosítása. Ebben szerepet játszanak a komplexitás, a biztonság, az adatvédelem és az adatok mobilitása miatti aggodalmak, amelyek a felhő és a SaaS elterjedésével jelentek meg. Az IDC megfogalmazása szerint „A felhő a digitális átalakulás motorja”. A vállalatok 85%-a hibrid felhőkörnyezetet tart fenn, ahol a feladatok szét vannak osztva az infrastruktúrák között.

Vajon ez feloldhatatlan összeférhetetlenséget jelent? Szerintünk nem. A kihívások kezelése és a kívánt digitális végeredmény elérése csak modern adatvédelmi stratégiával lehetséges. Ehhez az üzleti értéket kell a legfőbb stratégiai célként kezelni, és olyan kockázatalapú szemléletet kell követni az adatvédelem és a reziliencia terén, amely a legnagyobb veszélyeknek kitett területekre irányítja a befektetéseket.

A hibrid felhő kihívásokkal jár a biztonság és a reziliencia szempontjából

A hibrid felhőben tárolt adatokat az IDC szerint nem lehet a hagyományos módszerekkel védeni. A diagram azt mutatja, hogy a vállalatok aggódnak amiatt, hogy meglévő adatvédelmi architektúrájuk nem boldogul az olyan kihívásokkal, mint a zsarolószoftverek, az SaaS-alapú adatkezelés, nem beszélve az adatok túlburjánzásáról az adattárakban.

Az alapvető problémát az okozza, hogy a régi mentési környezetek az adatközpont védelmére készültek, és azon kívül tehetetlenek. Az IT-csapatok nem tudják rugalmasan skálázni az adatkezelési funkciókat és teljesíteni az összes feladat adatszolgáltatási követelményeit a fizikai, virtuális és felhőalapú alkalmazásoknál, a SaaS-alapú környezetetek is ideértve. A probléma megoldására irányuló kísérletek eddig számos kedvezőtlen mellékhatással jártak. Bonyolultabbá tették a felügyeletet, és nem biztosították a napjaink szükségleteinek teljesítéséhez szükséges többszintű szemléletet, vagy a felhő gazdaságosságában rejlő előnyöket hasznosító eszközöket. Ezért inkább költségtényezőt látnak bennük, ahelyett, hogy a biztonságot és a megfelelést elősegítő tényezőnek tekintenék őket – tehát technikai terhet jelentenek, amit a vállalatnak tovább kell magával cipelnie.

Az IDC öt módszert javasol a dilemma feloldására:

1.  Az adatkezelés egységesítése a komplexitás megszüntetése és a láthatóság javítása érdekében.
2. Integrált adatvédelmi megoldás bevezetése az SLA-k jelenleg bevált gyakorlatnak megfelelő teljesítéséhez – 1 óra helyett 15 perces megcélzott visszaállítási pont (RPO), és két óra helyett néhány másodperces visszaállítási idő (RTO).
3. Többrétegű védelem.
4. Új automatizációs technológiák hasznosítása: felismerések, szabálymotorok, metaadat-kezelés, adatfelderítés, katalogizálás, adatmozgatás, védelem, irányítás és biztonság.
5. Az adatkezelés szűk keresztmetszeteinek megszüntetése.

A Fujitsu egyetért abban, hogy ezek nagyon kívánatos eredmények. De mi szívesebben ágyazzuk be őket egy olyan nagyobb keretrendszerbe, amely az alkalmazkodókészséget és az üzleti értéket állítja a középpontba.

Alkalmazkodó szervezet létrehozása

 Az alkalmazkodókészség növeléséhez be kell építeni az intelligenciát a vállalati működésbe. És miben tér el ez az „intelligens vállalat” megteremtését szorgalmazó divatos irányzattól? Azt senki nem vonja kétségbe, hogy a 2020/21-es világjárvány jelenleg is érezhető üzleti hatásai miatt a szervezeteknek fel kell gyorsítaniuk adatátalakítási terveiket, hogy bármikor rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez.

Annak ellenére azonban, hogy az IT-vezetők világszerte alapvető változtatásokat hajtottak végre a járvány miatt, a Fujitsu tapasztalatai és kutatásai azt mutatják, hogy még mindig hiányzik az az alkalmazkodókészség, amellyel reagálni tudnának az üzleti felhasználók rugalmasság iránti igényére. Egyre nagyobb a szakadék az üzleti felhasználók elvárásai és aközött a megoldás között, amit a digitális vezetők saját megítélésük szerint nyújtanak. Az üzleti felhasználók határozottan jelzik a digitális vezetők felé, hogy továbbra sem tudják hasznosítani az adatokat az új szükségletekhez való alkalmazkodáshoz.

Üzleti érték teremtése

 Az értékteremtés általunk preferált modellje az adatvezérelt átalakítási stratégia (data-driven transformation strategy, DDTS) megvalósítása. Ez a négy szakaszból álló módszertan az IDC által javasolt öt eredmény elérésére összpontosít, és az üzleti értékteremtést állítja a középpontba. A DDTS minden rétege kritikus az átalakulás sikere szempontjából. Az előkészítő lépéseket átugorva nem lehet jó végeredményre számítani. Az üzleti érték az adattudomány és a mesterséges intelligencia helyes kiválasztásának és alkalmazásának közvetlen eredménye. A választások pedig megfelelő stratégia és architektúra birtokában lesznek helyesek.

A konténerek és felhőnatív alkalmazások használata például jelenleg kevésbé jelent prioritást az IT csapatok számára az IDC szerint, de ez a következő 2-3 évben valószínűleg meg fog változni. Így a ma meghozott adatvédelmi döntéseknek a jövő új követelményeit kell szolgálniuk – pl. a jövőbeni konténerek védelmét és az adatok perzisztenciáját.

Partnerszemlélet

A Fujtisu SELECT partnereivel szorosan együttműködve építi ki az egyes ügyfelek konkrét igényeit teljesítő, megfelelő ökoszisztémát. Ezt úgy éri el, hogy integrálja a kisebb-nagyobb szervezetek képességeit és ökoszisztémává egyesíti őket. A partnerek úgy teremtenek üzleti értéket, hogy hatékonyan együttműködve, közösen aknázzák ki az új piaci lehetőségeket.

Kockázatalapú szemlélet a kockázatkezelésben

A hibrid felhőre épülő digitális átalakulás és a reziliencia ellentétes hatásainak kiegyensúlyozásakor kevés szervezet képes arra, hogy önállóan védekezzen minden leállás ellen, és hiba esetén azonnal visszaállítsa a működést.  

E probléma megoldására két módszert javasolunk. Automatizáljanak mindent, amit csak lehet az adatok egységes védelmének biztosítására a hibrid környezetben, és kövessenek kockázatalapú szemléletet az adatvédelem és a reziliencia terén. Mérjék fel a különböző hibaforgatókönyvek valószínűségét, a várható üzleti hatást, és eszerint hajtsák végre beruházásaikat.

 Ugyanakkor tartózkodjanak a különálló, taktikai rendszerbevezetésektől, mivel – a korábbi tapasztalatokból ítélve – ezek csak növelik a komplexitást, ahelyett, hogy csökkentenék. Minden lépést a hibrid felhőre épülő adatvédelem holisztikus szemléletébe ágyazva, az üzleti értékteremtést szem előtt tartva kell végrehajtani. A Fujitsu e célt szolgáló DDTS modelljével itt ismerkedhetnek meg közelebbről.

A cikk írója Olivier Delachapelle, a Fujitsu európai termékértékesítési vezetője

A Fujitsu 2021 áprilisában hozta létre a „Future Society & Technology Unit” nevű szervezetét azzal a céllal, hogy különféle közreműködő magánszemélyek és szervezetek segítségével megalkossa a jövő társadalma, a „Trusted Society” csúcstechnológiáit, és az új digitális élmények köré épülő városokat és életstílusokat tervezzen. A kezdeményezés részeként a Fujitsu partnerkapcsolatra lépett Kawasaki önkormányzatával a jövő fenntartható városának létrehozását célzó projekt elindítására. Mi kínál a Fujitsu és Kawasaki önkormányzata által elképzelt jövőbeni város? Hogyan járul hozzá a technológia a város felépítéséhez, amely gondoskodik a benne élők jóllétéről? Keisuke Ikedát, a Future Society & Technology Unit munkatársát arra kértük, hogy beszéljen a Kawasaki önkormányzatával létrehozott partnerkapcsolatról, és ossza meg velünk gondolatait a társadalmi problémák megoldásáról.

400 szakember elképzelései a bizalomra épülő társadalom kialakításáról

- Először is, kérem mondjon néhány szót munkahelyéről, a Future Society & Technology Unitról.

Keisuke: A Future Society & Technology Unit munkatársai a jövő társadalmának megtervezésén és fejlett technológiák, többek között processzorok és következő generációs hálózatok fejlesztésén dolgoznak. Küldetésünk egy reziliens és fenntartható társadalom, az úgynevezett „Trusted Society” megteremtése – ahol az emberek saját, egyedi módjukon élhetnek és a maximumot hozhatják ki a lehetőségeikből.

A globális bizonytalanság és a gyors változások korát éljük. Gyakran látunk olyan globális léptékű jelenségeket, amelyek környezeti és társadalmi szempontból is veszélyt jelentenek. Az innováción keresztül proaktívan elköteleztük magunkat a társadalmi problémák megoldása és a társadalom átalakítása mellett. Ezekkel az értékekkel 410 fős szakembergárdánk minden tagja azonosul – mérnökök, üzleti szakemberek, dizájnerek és építészek.

A legboldogabb város felépítése lakóival közösen: a Kawasaki önkormányzat és a Fujitsu várostervezési projektje

- 2021 júniusában a Fujitsu bejelentette, hogy megerősítette partnerkapcsolatát Kawasaki önkormányzatával egy fenntartható város megépítésére. Miről szól a projekt?

Keisuke: Kawasaki önkormányzatával négy kategória társadalmi problémáira összpontosítva törekszünk egy fenntartható jövőbeni város felépítésére: egészség, biztonság, környezet, valamint munka és magánélet. Én magam kapcsolattartóként működöm közre Kawasaki önkormányzata és a Fujitsun belüli és kívüli projektrésztvevők között.

Kawasaki a Fujitsu szülővárosa. A várossal együtt nőttünk, és az évek során szoros kapcsolatunk alakult ki vele. 2014-ben keretmegállapodást írtunk alá a fenntartható város létrehozásáról, azon belül az IKT-környezet fejlesztése és a következő generáció támogatása terén folytatott együttműködésről. A kezdeményezés keretében helyi problémák megoldásán dolgoztunk, 2017-ben például közös kutatást folytattunk annak felderítésére, hogyan csökkenthetnénk a szökőár kockázatát Kawasaki óceánparti részein a Fujitsu szuperszámítógépes technológiája segítségével.

2021 júniusában tovább erősítettük partnerkapcsolatunkat a fenti négy területen. Élvonalbeli technológiáinkra, a mesterséges intelligenciára, az 5G-re és a jövő generációs hálózatokra támaszkodva értéket teremtünk a város számára. Elkezdődött a folyamat, amelynek célja egy progresszív modell megvalósítása Kawasakiban.

Az egyes témákat retrospektív szemléletet követve töltjük meg tartalommal. A környezetvédelem területén például a karbonsemleges társadalomból kiindulva igyekszünk hozzájárulni egy ideális világ megteremtéséhez. Kawasaki önkormányzatával közösen vizsgáljuk, milyen potenciális problémák nehezítik ennek a társadalmi jövőképnek a megvalósítását, és milyen technológiák lennének hasznosak a megoldásukhoz.

- Vannak speciális szempontok a közös tervezési projektben?

Keisuke: Egy város mindig rengeteg olyan problémával küzd, amelyek komplex módon összefüggenek egymással. Nem egyetlen iparág oldaláról, hanem össziparági szemlélettel kell megoldanunk őket. Ezzel együtt fontos a problémaalapú elemzések végzése és a lakosság meglátásainak értékelése arról a területről, ahol a probléma ténylegesen jelentkezik.

Amikor az önkormányzat szakembereivel dolgozunk együtt, mindig megpróbálom elképzelni Kawasaki sok tízezer lakóját. Egyedül Nakahara Wardban 260 ezren élnek.

Ahhoz, hogy az önkormányzat jobban meg tudja ismerni a lakosság véleményét, csapatunk a kawasaki Fujitsu-központ (a továbbiakban „kawasaki üzem”) környékén élő 2000 Fujitsu dolgozónak küldött ki kérdőívet. Megkérdeztük őket, milyen változásokat látnának szívesen a városban, milyen problémákat tapasztalnak, és milyen célokat tűznének ki a város elé. Ezzel a lakosság széles körének véleményét kívántuk felérni. Online workshopokat is szervezünk, ahol a résztvevők eszmét cserélhetnek és megoszthatják véleményüket azzal kapcsolatban, milyen várost szeretnének. A Fujitsu munkatársai és az önkormányzat között folyó beszélgetésekből leszűrt közösségi vélemények és innovatív ötletek értékes inspirációt jelentenek számunkra.

- Milyen visszajelzéseket kaptak a városlakóktól?

Keisuke: A legtöbb hozzászólás a mindennapi élettel, a forgalmi dugók enyhítésével, a kórházi várakozási idő csökkentésével, szabadidős és szórakoztató létesítményekkel volt kapcsolatos. Az egyik probléma, ami egyébként már az önkormányzat napirendjén is szerepel, a városlakók közötti kapcsolatos gyengülése volt. Továbbra is odafigyelünk majd a lakók véleményére, elemezzük és figyelembe vesszük őket a várostervezési tevékenység során.

- Ön szerint miért éppen a Fujitsut választotta Kawasaki önkormányzata várostervezési partnerül?

Keisuke: Technológiai vállalatként a munkánk nem ér véget a vágyott jövő megtervezésével. Folytatnunk kell addig, amíg a problémákat ténylegesen meg is oldjuk egyedi, fejlett technológiáink segítségével. Ráadásul a Fujitsunak erőssége és vonzereje is az, hogy a különböző területeken és iparágakban működő ügyfelekkel végzett munka gyakorlati tapasztalatait hasznosítva képes arra, hogy az össziparági képességeket a városlakók meglátásaival ötvözze, és így vezesse a projektet.

A Fujitsu azonban egyedül nem tudja valóra váltani a fenntartható város ígéretét. Meggyőződésem, hogy a városlakóknak, a közigazgatásnak és magánszektornak együtt kell dolgozniuk ezen a projekten. A Kawasaki önkormányzat velünk együttműködő munkatársai többféle, adminisztratív és lakossági nézőpontból is látják a helyi problémákat. Megbízható partnerként segítenek minket a jövő társadalmának kiépítésében.

- Hallhatnánk arról, hogyan képzeli el a jövő ideális társadalmát?

Keisuke: Az ideális társdalomban a Fujitsu technológiája szorosan beépül az emberek mindennapi életébe, a háttérben támogatja egészségüket és biztonságukat, gondoskodik az egyéni jóllétről. A Kawasakira jellemző társadalmi és regionális problémák megoldásával képzelem el a fenntartható város megteremtését.

A regionális megújulási program kapcsán felülvizsgáltam a nézeteimet

- Meséljen arról, hogyan kapcsolódott be a várostervezésbe

Keisuke: Azért csatlakoztam a Fujitsuhoz, hogy olyan nagyhatású projektekben vehessek részt, amelyek során sokféle területről érkező ügyfelekkel működünk együtt. Úgy tíz évig az értékesítésben dolgoztam, disztribúciós cégek ügyfeleinek készítettem ajánlatokat azzal kapcsolatban, hogyan használhatják a Fujitsu technológiáit saját működésük megújítására.

Akkor kezdtem el érdeklődni a várostervezés iránt, amikor kölcsönös segítségnyújtást ösztönző projektbe vontak be Yubari faluban, Hokkaido prefektúrában. A település sokféle problémával küzdött, például az öregedő népesség gondjaival.

Miután többször ellátogattam Yubariba, nagyon inspirált a helyi önkormányzatnál és a civil szervezeteknél dolgozók hozzáállása. Motiváltak voltak, szerették volna megóvni a falut, keresték a lehetőségeket az ott lakók életminőségének javítására.

Vannak dolgok, amelyeket az egyén akkor is meg tud változtatni, ha nem egy nagyvállalatnál dolgozik. Hogyan tudok hozzájárulni a társadalom jobbításához egyénként, és nem a Fujitsu dolgozójaként? Ilyen gondolatok születtek bennem az alatt a három év alatt, amíg a Yubari-projekten és a regionális megújulási programon dolgoztam. Ugyanakkor hallottam a Future Society & Technology Unit megalakulástól, és önként jelentkeztem az első munkatársak közé.

A baseballtól az üzleti életig: csapatmunka különböző területeken.

- Milyen értékek vezérlik feladatai végzése közben?

Keisuke: Motivál annak a megtervezése, hogyan reagáljunk csapatként az ügyfeleink kéréseire és problémáira, és hogyan lehet a lehető legjobban irányítani az ilyen csapatokat.

Gyerekkorom óta szeretek a kortársaimmal együtt csinálni dolgokat. Sokáig baseballoztam. Az általános és középiskolában, sőt még az egyetemen is az iskolai baseballcsapat tagja voltam, néhány középiskolai évtől eltekintve csapatkapitányként.

Az egyetemen a baseballklub közel 120 tagjáért feleltem. Felfigyeltem rá, hogy az első, második és harmadik csapat tagjainak eltérő a motivációs szintje. Kapitányként folyamatosan kommunikáltam a csapattagokkal, hogy megismerjem a gondolataikat, és fejleszteni tudjam a csapatot. Rájöttem, hogy ezzel a hozzáállással a pozícióbeli különbségektől függetlenül sokkal közelebb tudtam kerülni érzelmileg az emberekhez.

Ez a jelenlegi munkakörömben is így van. Számomra az a legfontosabb, hogy a szavaimon keresztül jól fejezzem ki a gondolataimat. Szeretek egyértelműen fogalmazni, megmondani a résztvevőknek, hogy a projektnek szüksége van a képességeikre és az erősségeikre, próbálom motiválttá tenni őket és hatékonyabbá tenni a csapatmunkát.

Nagyon egyszerű a dolog. Szeretném, ha mindenki élvezné a közös munkát, ezért nagy hangsúlyt fektetek a pozitív légkör megteremtésére, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét, és szabadon működhet együtt a többiekkel a közös cél érdekében. Úgy gondolom, hogy ez a megközelítés elősegíti az innovációk születését és a fejlődést.

- Végül kérem, mondja el, milyen elvárásai vannak a Kawasaki önkormányzatával megvalósított projekttel kapcsolatban – és a saját jövőjére nézve.

Keisuke: Sokszínű szakmai háttérből érkező, ötletgazdag fujitsus kollégáimmal, az önkormányzattal és a városlakókkal együtt szeretnék munkálkodni azon a közös célon, hogy Kawasaki jobb város és a „legboldogabb város” legyen.

Szeretném azt is, hogy az így létrejövő modell példaként szolgáljon további társadalmi problémák megoldására nem csupán Japánban, hanem külföldön is. Kétgyermekes apaként olyan környezet kialakítására törekszem, ahol az emberek meg tudják teremteni az egyensúlyt a munka és a gyereknevelés között. A sokszínű résztvevői körnek köszönhetően új értékek születnek a projektben a jövő társadalmával kapcsolatban, ahol mindenkit tisztelni fognak, és mindenki élvezheti az életet.

Keisuke Ikeda

Japán Kanagawa prefektúrájában született, 1988-ban. A Fujitsunál először a logisztikai ügyfeleket támogató értékesítési csapat tagja volt. A házon belüli toborzási rendszeren keresztül került át az új üzleti területek divíziójához. Amíg a logisztikai iparágat szolgálta ki, felfigyelt rá, milyen gyors ütemben változik a piac az e-kereskedelem elterjedésével. Részt vett a szállítási üzletág digitális átalakításában, a sofőrök által használt mobilterminálokra épülő új szállítási modelleket dolgozott ki. 2021 áprilisa óta várostervezési projekteken dolgozik.

Minden felsővezető tisztában van a big data potenciális lehetőségeivel, de nem mindenki tudja, hogyan jusson korszakalkotó felismerésekhez ebből az óriási nyers erőforrásból. A világ három élvonalbeli digitális vezetője elmondja, hogyan tett szert vállalata versenyelőnyre a kiterjedt adatelemzések segítségével.

A virtuális panelbeszélgetés résztvevői:
• Sudaman Thoppan Mohanchandralal, az Allianz biztosítótársaság adatokért és analitikáért felelős vezérigazgató-helyettese a Benelux régióban
• David Walmsley, a Pandora ékszervállalat digitális és többcsatornás értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese
• Paul Coby, az ipari katalizátorgyártásban piacvezető Johnson Matthey csoportszintű informatikai vezérigazgató-helyettese.

Allianz Benelux: szervezetátalakítás a mesterséges intelligencia segítségével

Sudaman Thoppan Mohanchandralal, a pénzügyi szolgáltatási szektor óriásvállalata, az Allianz Benelux államokbeli leánycégének adatokért és analitikáért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az adatok hasznosítása terén kiemelten fontos: „hogy maximálisan relevánsak legyünk az üzleti működés szempontjából. Az adatok nem az informatika, hanem üzleti terület hatáskörébe tartoznak.”

A big data napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására van a legnagyobb hatással. A szakember elismeri, hogy az MI potenciális hatását illetően elég nagy a felhajtás – de sok a valós lehetőség is.

A leginkább biztosítási termékeiről ismert Allianznál már megkezdték az MI-ben rejlő lehetőségek hasznosítását. Az analitikai csapat már több mint 70 adatvezérelt MI-terméket dolgozott ki. Ami pedig a felhajtás és a valós lehetőségek kapcsolatát illeti: Sudaman elmondása szerint ezekkel a technológiákkal sikerült átalakítani az Allianz üzleti működését a Benelux régióban.

Előnyök

Jó példa az ügyfeleknek kínált pénzügyi termékek árképzése, amit korábban korlátozott számú változóra épülő, lineáris modell szerint végeztek. Most már a vállalat az MI különböző alterületeinek technikáit vegyesen alkalmazó, hibrid modelleket is képes futtatni.

Az Allianz Benelux ilyen mélyebb elemzést végez termékei árképzésének „megmagyarázhatósága” érdekében. A szakértők felismerték, hogy a megmagyarázhatóság a bizalom megteremtésének egyik kulcstényezője az MI-alapú automatikus döntéshozásban. Sok MI-rendszer fekete dobozként működik, amely csak az eredményt adja ki az ügyfél számára, de nem magyarázza el, hogyan jutott az adott döntésre. Sudaman adatelemzési kezdeményezésével az Allianz Beneluxnak sikerült megoldania ezt a problémát.

„Meg kell értenünk, milyen folyamaton keresztül jutunk el az eredményig. Ez különösen igaz az ügyfeleinknek nyújtott termékek árképzése esetén. Az adatokért felelős vezetőknek ügyelniük például kell arra, hogy rendszerünk mentes legyen minden nemi vagy faji elfogultságtól. Ebből a szempontból kritikus és fontos szerepet játszik a megmagyarázhatóság. Be kell tudnunk bizonyítani, hogy az elfogultság semmilyen módon nem tud beszivárogni a rendszerbe.”

Sudaman elmondása szerint a vállalat egyéb üzleti célokra is használja a big datát és az MI-t, például a csalásmegelőzés területén. Viszonylag ritkán fordul elő csalás, de a vállalat teljes pénzügyi portfólióját vizsgálva értéke jelentős összegre rúghat – és végső soron az ügyfelek által fizetendő biztosítási díjat növeli.

„Az ügyfeleinket érintő kockázat megértése, előrejelzése és a kockázatra való felkészítésük szintén fontos alkalmazási terület. Ehhez a gépi tanulás és az adatanalitika felhasználásával fejlesztünk termékeket.”

Miközben az MI „fantasztikus előnyökkel jár” az üzleti terület számára, a digitalizációval foglalkozó csapatnak pontosan be kell határolnia, mely problémák oldhatók meg a segítségével – és melyek nem.

„Az ezzel kapcsolatos oktatás ezért kritikus fontosságú. Nemcsak technikai és üzleti, hanem vezetői szinten is. A szenzációhajhász újságcikkek és tanácsadói propaganda alapján tájékozódó vezetők időnként irreális elvárások elé állíthatják az adattudósokat a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ezt el kell kerülni.”

Sudaman véleménye szerint a szervezeténél tapasztalt fejlődés bizonyítja, hogy az adatvezérelt MI óriási előnyökhöz juttathatja a vállalatokat és ügyfeleiket. A digitális vezetők feladata meggyőzni erről az igazgatóságot és kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.

Pandora: digitális hub az ügyfélélmény gazdagításához

Nem csupán az adatokért felelős vezetőknek kell elkötelezetten munkálkodniuk azon, hogy az adatokból a gyakorlatban hasznosítható felismerések szülessenek, hanem minden vezetőnek. David Walmsley, a Pandora ékszercég digitális és többcsatornás értékesítésért felelős vezetője szerint az információ eredményes hasznosítása központi szerepet játszik munkájában.

Olyannyira, hogy az elmúlt másfél évet egy olyan digitális innovációs hub létrehozásával töltötte, ahol az üzleti terület a rendelkezésre álló adatokból a maximumot kihozva fejleszthet meggyőző szolgáltatásokat az ügyfeleknek.

Miután 2019 áprilisában csatlakozott a Pandora csapatához, David Walmsley a többi felsővezetővel közösen kidolgozta a hub terveit, amelyek részeként a cég koppenhágai központjának közelében, egy helyre csoportosították a vállalat legtehetségesebb műszaki szakembereit. A 2020 júliusában megnyitott létesítményben jelenleg 120 fős csapat dolgozik az adatvezérelt innovációk fejlesztésén.

„Ez a fejlett analitikai és adatbányászati egység gyors eredményeket ért el az élmények és az ügyfeleknek küldött e-mailek személyre szabásával” – magyarázza.

Közös munka

David Walmsley elmondása szerint egy e-mail helyes célzásához nem feltétlenül kell atomtudósnak lenni. Ugyanakkor a színfalak mögött komoly munkát kell végezni a big data területén ahhoz, hogy egy ilyen művelet sikeres legyen. Az egyedi technikai alapok megteremtése komoly feladat volt a Pandora belső digitális csapata számára.

„Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos szellemi tulajdont építeni az adatok köré. Az adatréteg és az alapvető ügyfélkezelő rendszer mellett a Pandora digitális csapata külső adatanalitikai termékeket is használ annak érdekében, hogy az információból felismerésekhez jusson.”

A Pandora többek között a Salesforce.com-mal dolgozik az adatvezérelt e-kereskedelmi kezdeményezések terén. Másik fontos partnere az Adobe, amelynek kampányirányítási és közönségmenedzsment eszközeit használja ahhoz, hogy a megfelelő ügyfeleket célozza meg a megfelelő üzenetekkel.

Walmsley úgy véli, hogy a marketing sikere ma már az adatokon múlik. „Marketing vezérigazgató-helyettesünk mindenben az adatokra támaszkodik, és folyamatosan nyomás alá helyez minket az adatkörnyezet alakításával kapcsolatban.”

A digitális csapat a vállalat egészében együttműködik annak érdekében, hogy az információvezérelt kezdeményezések (pl. a bolti adatok összekapcsolása a webes adatokkal) kézzelfogható eredményeket produkáljanak. „Olyan nyelven kell elkészíteni a használati forgatókönyveket, amely mindenki számára érthető. Ha egyszerűen azt mondjuk, hogy össze kell kapcsolni a bolti adatokat és az e-kereskedelmi adatokat, ez az üzleti terület jelentős része számára nem lesz elég világos. Inkább így kellene fogalmaznunk: ha tudjuk, hogy valaki rajong a Harry Potter charmok és ékszerek iránt, akkor minél gyakrabban kell Harry Potter charmokat és ékszereket megjelenítenünk neki, amikor felkeresi a webhelyünket vagy e-mailt küldünk neki” – magyarázza.

„Ez a hozzáállás nem csupán a beruházásainkat irányítja a valóban fontos területekre, hanem azt is elősegíti, hogy az üzleti terület munkatársai bekapcsolódjanak a szakmai párbeszédbe”.

Johnson Matthey: stabil üzleti alapokon nyugvó adatvezérelt projektek

Tapasztalt IT-vezetőként Paul Coby jobban tisztában van a big data értékével, mint sokan mások. Korábban a brit John Lewis Partnership és a British Airways informatikai vezetője volt, mielőtt 2018 áprilisában csatlakozott az ipari katalizátorokat gyártó Johnson Matthey csapatához, ahol prioritássá tette az üzleti információk jobb hasznosítását.

„Számunkra az adatok jelentik az egyik legnagyobb lehetőséget. Mindenki tisztában van az értékükkel, de a bennük rejlő lehetőséget csak akkor aknázhatjuk ki, ha tudjuk, hogyan értelmezzük és hasznosítsuk őket.”

Az adatok értelmezése

A Johnson Matthey-nél egyre több innováció ered az analitika területéről. Paul Coby adatelemzői irodát hozott létre a kreatív folyamatok támogatására, amely segít a munkatársaknak forradalmi felismeréseket kinyerni az információkból.

Nagyon fontos volt az iroda felállításánál a megfelelő szemlélet kialakítása. Nem az adatszakemberek feladata, hogy az információt végigböngészve megmondják a szervezet más részeinek, hogyan tudnák jobban végezni a munkájukat. Az adatelemzői iroda feladata az üzleti terület támogatása.

Jó példa erre a vállalat Macedóniában működő járműkatalizátor-üzeme. Az ott dolgozók pontosan tudják, hogyan működik a létesítményük. De információra van szükségük az üzem hatékonyabb és eredményesebb működtetéséhez. Ezen a ponton lép be a képbe az adatelemzői iroda. „A mi csapatunk nem tudja megmondani nekik, hogyan függenek össze a dolgok, és mit kell csinálni – erre csak ők képesek. Mi annyit tudunk tenni, hogy gondoskodunk [az üzem működéséhez kapcsolódó] adatok tisztaságáról és konzisztenciájáról. Az ő birtokukban vannak azok az eszközök és vizualizációs képességek, amelyek révén optimálisan fel tudják használni ezt az információt.”  

A macedóniai üzem esetében az adatelemzői iroda egy AWS felhőben tárolja az adatsorokat pl. a gyártósorok teljesítményéről. Az AWS-en belül a dolgozók sokféle eszközt vehetnek igénybe a kinyert információk sokoldalú elemzéséhez. Az így elért hatás alapjaiban formálta át a működést.

„A kezdeményezés vezetői elmondták, hogy a hagyományos, táblázatalapú megközelítéssel napokba telt, amíg kiderítették, mi történik. A felhőben tárolt működési adatokkal hatékony front-end eszközöket vehetnek igénybe az üzemben zajló folyamatok felderítéséhez” – meséli Paul Coby.

„Az adatokat vizuálisan megjelenítve látják a trendeket, az összefüggéseket, és mivel az adatok egy helyen vannak, a korábban napokig tartó elemzési munka végeredménye már öt percen belül látható.”

A macedóniai példa alapján a szervezet folyamatokat dolgozott ki a sikeres adatkezdeményezések megalapozásához. Paul Coby csapata fejlett analitikai kompetenciaközpontot hozott létre, amely megosztja a bevált gyakorlatot, és segít megakadályozni, hogy a vállalaton belül világos üzleti terv nélküli induljanak big data projektek. 

„Havonta leültetünk mindenkit egy virtuális asztal köré, és eldöntjük, mely koncepióterveket visszük tovább. Ha egy terv beválik, az üzleti területnek kell állnia a teljes körű bevezetés költségeit. Azzal, hogy ezeket a koncepcióterveket mind az IT, mind pedig az üzleti terület érintettjei megvizsgálják, és az utóbbiak komolyan tesztelik is őket, gondoskodunk róla, hogy biztosan elérjék a kívánt eredményt” – teszi hozzá Paul Coby.

Susan Elkington, a Toyota legnagyobb gyártólétesítménye, a Toyota Motor Manufacturing Kentucky elnöke, a gyártási innovációról, a céltudatosság fontosságáról, a nemi egyenlőtlenségek kezeléséről és az autóipar átalakulásáról osztja meg gondolatait.

A Toyota Motor Manufacturing Kentucky nem mindig kapja meg azt az elismerést, ami pusztán a mérete alapján is megilleti. A vállalat mintegy 550 ezer járművet és 600 ezer motort állít elő évente több mint 800 000 négyzetméteren (azaz kb. 156 focipálya nagyságú területen). Ez a világ legnagyobb gépkocsigyártójának legnagyobb globális gyártólétesítménye.

A Kentucky államban több mint 10 ezer embernek munkát adó, 8 milliárd dollár értékű üzemet Susan Elkington irányítja, aki 2018 óta a Toyota leányvállalat elnöke. Ezt megelőzően ő volt a japán vállalat történetében az első olyan női vezető, akit divízió élére neveztek ki a Toyota Motor Corporation globális központjában. A központ termelésirányítási divíziójának ügyvezetőjeként 53 gyártóüzemért felelt világszerte.

Susan eddigi széles körű tapasztalatai, valamint a gépkocsigyártási iparágról alkotott jövőképe értékes tanulságokkal szolgálhatnak minden vezető számára – nem utolsósorban emberközpontú szemlélete és céltudatos vezetői filozófiája okán.

„Ha arra gondolok, hogy mi számomra a legizgalmasabb az üzleti tevékenységünkben, nem az autók jutnak az eszembe. Sokkal inkább az emberek” – hangsúlyozza. „Ahhoz, hogy a legmagasabb szinten teljesítsünk, lelkesedéssel kell dolgozni, és meg kell találni a célt a munkában. A Toyotánál befutott pályafutásom során megtanultam lelkesedni az autógyártás iránt, de az igazi célomat csak a 2008-as gazdasági válság idején találtam meg, miután több mint egy évtizede a vállalatnál dolgoztam.”

Visszaemlékszik, hogy amikor éppen a Toyota kamiongyártó üzemének egyik részlegét vezette a szomszédos Indiana államban, a vezetőségnek a három gyártósor közül az egyiket három hónapra le kellett állítania a kereslet visszaesése miatt. Ám a masszív költségcsökkentés ellenére egyetlen munkavállalót sem bocsátottak el.

„Akkoriban a szülővárosomban éltem. Aggódtam a családomért, a kollégáimért, a közösségért” – meséli. „De ezekben a nehéz időkben találtam meg a célomat, és ébredtem rá arra, hogy mi is a küldetésem: több ezer ember számára munkát biztosítani USA-beli üzemeinkben nemzedékeken át. Keresni kezdtem a módját, hogy pozitív változást érjek el a munkámmal, és azóta is ez hajt folyamatosan előre”.

Az autóktól a mobilitásig

Susan Elkington iparágról alkotott jövőképét is ez az emberekre fordított kiemelt figyelem határozza meg. Versenytársaihoz hasonlóan a Toyota is a hálózatra csatlakozó, önvezető járművekre és a „szolgáltatásként nyújtott mobilitás” modelljére támaszkodva kíván elmozdulni a gépkocsigyártástól a mobilitás felé.

Az új filozófia megvalósításához a vezető véleménye szerint informatikai alapú innovációra van szükség a vállalatnál – ehhez pedig megfelelő gondolkodásmódot kell kialakítani a munkatársak körében. „Ha valóban a jövő termékeit szeretnénk előállítani, be kell vezetnünk az új technológiákat, és meg kell változtatnunk a gyártás módját. Vállalati szinten, de a gyártóüzem szintjén is be kell fektetnünk a kutatásba és a kísérletezésbe.”

A játékszabályokat újraíró innováció során elkerülhetetlenül lesznek akadályok, amelyekből a vállalatnak le kell vonnia a tanulságokat. „A legnagyobb kudarc az, ha meg sem próbáljuk” – magyarázza Susan. „A vezető szempontjából nagyon lényeges, hogyan reagálunk a kudarcra. Én három kérdést szoktam feltenni, amikor ilyesmi történik. Ezeket a kérdéseket teszik fel nekem is, amikor kockázatot vállalok, és eleinte nem sikerülnek a dolgok. Ki tudjuk javítani? Mi a tanulság belőle? Megismétlődhet a probléma? Amikor az ember egy pillanatra megáll, és átgondolja a dolgokat, sokkal többet tanulhat a hibákból, mint amennyit veszít általuk.”

Susan szerint a Camry, RAV4 és Avalon modelleket gyártó kentuckyi üzem ezzel a módszerrel meg tudja erősíteni elkötelezettségét a Toyota Way, a szervezet mélyen beágyazott filozófiája iránt, amely az embereket és a kaizent, azaz a folyamatos fejlődés kultúráját állítja a középpontba. „De ezt csak akkor tudjuk elérni, ha odafigyelünk a csapattagok és a vezetők fejlődésére” – hangsúlyozza. „Az emberek mindig képesek arra, hogy jobb utakat találjanak.”

A nemi egyenlőtlenségek kezelése

Korábbi tapasztalatai tükrében nem meglepő, hogy Susan ilyen nagy hangsúlyt fektet a vezetés emberi oldalára. Női vezetőként egy hagyományosan férfiak által uralt iparágban sokat köszönhet mentorainak.

Az első neki felajánlott vezetői pozíciót majdnem visszautasította, mert azt gondolta, nem fogja tudni teljesíteni a munkakörrel járó követelményeket két kisgyerek édesanyjaként.

„Elmondtam a főnökömnek, hogy nem fogok tudni annyi órát az irodában tölteni, mint a többi vezető. Ő rám nézett és azt mondta: »Nem is várom el tőled, hogy úgy dolgozz, mint ők. Azt szeretném, hogy úgy dolgozz, ahogy te tudsz. Biztos vagyok benne, hogy mindkét fronton helyt tudsz állni. Tedd meg, amire a családodnak szüksége van, és ha bármikor úgy érzed, hogy nem megy a dolog, szólj, és kitalálunk valamit.« Végül soha nem kellett emiatt hozzá fordulnom.”

Susan Elkington úgy gondolja, hogy az ilyen korlátok megszüntetése kulcsfontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a nők jobban képviselve legyenek az autógyártásban és más iparágakban. A digitális jövőre való átállásban pedig lehetőséget lát egy újabb akadály megszüntetésére.

„A járművek ma már hardverből és szoftverből állnak. Egyik sem működik a másik nélkül, mindkettőre szükség van, maguk a folyamatok pedig egyre digitálisabbá válnak.”  Ez Susan szerint a tervezési gyakorlat megváltozásához fog vezetni, amelynek nyomán az iparág vonzóbb karrierlehetőségeket kínálhat a nők számára. „A múltban először az autók külsejét tervezték meg, és utána jött minden más. Azt látom, hogy a jövőben először megtervezik majd a szoftvert, és azt, hogy mit fog csinálni, és csak utána kell kitalálni, hogyan csomagolják be mindezt a karosszériába.”

Ez a változás Susan szerint lehetőséget kínál egy fontos változtatásra. „Ha már úgy is váltunk, vajon rá tudjuk-e venni az embereket, hogy másként tekintsenek az iparágunkra? Lehet, hogy a nők továbbra is idegenkedni fognak az autóipartól, de ha technológiai ágazatként gondolnak rá, nem feltétlenül éreznek majd így – hiszen a technológia területén általánosságban véve több nő dolgozik.”

A gépkocsigyártás átalakítása

Susan Elkington óriási lehetőségeket lát a digitális technológia alkalmazásában a gyártási folyamat során. Nagyszerű példa erre az élő adatok gyűjtése, elemzése és a rájuk való reagálás képessége. „Az egyik fontos munkaterületünkön azt kívánjuk elérni, hogy valós időben lássuk, mit vásárolnak a vevőink, aztán pedig megvizsgáljuk, hogyan tudnánk a lehető leggyorsabban ehhez igazítani az üzem működését és az ellátási láncot. A Toyota szívesen alkalmaz egységes eljárásokat, ám a megrendelési folyamat néha túlságosan hosszú ideig tart. Fantasztikus lenne, ha ezen a területen javulást tudnánk elérni.”

A dolgok internetének következő generációja, az IoT 4.0 vagy ipari IoT Susan szerint újfent sok változást hoz majd, és lehetővé teszi a vállalat számára például a távszervizelést. Tegyük fel, hogy egy Japánban készült gyári berendezés megelőző karbantartásra szorul. Korábban ehhez egy japán mérnöknek gyakran több hetet kellett a kentuckyi üzemben töltenie. „Ma már ezt virtuálisan is el tudjuk végezni. A mérnök látja a diagnosztikai adatokat Japánban, és onnan végig tud minket kalauzolni a megelőző karbantartás folyamatán, és az adatok alapján segít nekünk a javításban. Korábban ezt nem tudtuk volna megcsinálni.”

Ráadásul, amikor már a legkisebb alkatrészek is a hálózatra fognak csatlakozni, a Toyota képes lesz minden tételt végigkövetni a gyártás folyamatán az üzemben. Ez pedig fontos kérdéshez vezet a Toyota just-in-time jellegű gyártási alapelveivel kapcsolatban: „Hogyan tudnánk növelni a hatékonyságot azáltal, hogy pontosan akkor vesszük át az alkatrészeket, amikor ténylegesen be kell szerelni őket a járműbe?”

Az ilyen technológiai kihívásokat Susan szerint nehezen lehet partnerek nélkül megoldani. A gyors ütemű változások kezelésében sokat segíthet a külső tapasztalat és szakértelem. „Egyre több vállalat már meg sem próbálja egyedül elvégezni az összes feladatot, mert nincs meg hozzá a szaktudása, arra pedig nincs ideje, hogy házon belül megszerezze. Emiatt úgy gondolom, hogy a jövőben kritikus szerepet fognak játszani a partnerkapcsolatok.”

A jövőbeni siker legfontosabb előfeltétele azoknak a személyes kvalitásoknak a megléte, amelyek lehetővé teszik az inspiráló, transzformatív jellegű vállalatvezetést. „Nem elég, ha valakinek van jövőképe, és vannak tervei. Vezetőként minket is hajtania kell valaminek, és öntudatosan, lelkesedéssel kell dolgoznunk céljaink megvalósításán. Én minden egyes nap élvezem a munkámat. Minden reggel, amikor elkezdem a munkanapomat a Toyota Kentuckynál, izgatottan várom, hogy milyen kihívásokkal fogok aznap szembenézni.”

• A mélyreható vizsgálat naprakész útmutatást ad azoknak a szervezeteknek, amelyek szeretnének igazodni a világjárvány nyomán felmerült új igényekhez és azok következményeihez a pandémia utáni világban
• Az ISG egyértelműen a Fujitsut nevezi meg az egyik legígéretesebb lehetséges partnerként azon szervezetek számára, amelyek a dolgozói és ügyfélélményre összpontosítva szeretnék megvalósítani az átalakulást

A Fujitsu a vezetők között kapott helyet a piacvezető globális technológiai kutató- és tanácsadócég, az Information Services Group (ISG) ISG Provider Lens: Jelentés a munka jövőjéről — Szolgáltatások és megoldások című 2021-es jelentésében.

Az ISG jelentés szerint a Fujitsu Ausztráliában, Németországban, Skandináviában és az Egyesült Királyságban több területen is vezető pozícióval rendelkezik: a munkahelyi stratégiát átalakító szolgáltatások; a menedzselt digitális munkahelymegoldások – nagy ügyfelek; és a munkavállalói élményt támogató menedzselt szolgáltatások szegmensében. 

Andy Davis, a Fujitsu Work Life Shift stratégiáért felelős globális vezetője elmondta: „A Fujitsu vezető pozícióját bizonyító ISG-jelentés nem is készülhetett volna jobbkor. A szervezetek többsége világszerte most gondolja át, mit is ért pontosan munka alatt, és hogyan tudja magához vonzani és megtartani a legtehetségesebb munkatársakat, hogy nála teremtsenek hozzáadott értéket. A technológia emberközpontú bevezetésével befogadóbb és fenntarthatóbb munkaerőt hozhatunk létre. Az ISG egyértelműen vezető partnerként határozza meg a Fujitsut azon szervezetek számára, amelyek a dolgozói és ügyfélélményre összpontosítva szeretnék átalakítani a munkahelyet.”

Az ISG módszertana a szállítókat ügyfélarchetípusokhoz rendelve vizsgálja a szállítói képességeket

Az ISG módszertanának fontos és gyakorlatias lépése, hogy a szállítókat ügyfélarchetípusokhoz rendelve¹ „párosítja egymással az ügyfelek követelményeit és a szállítók ismert képességeit”. Ennek alapján az ISG megállapította, hogy a Fujitsu a munka világának két kritikus archetípusa szempontjából rendelkezik vezető pozícióval: 

• „Munkahelyátalakító” (Workplace Transformer) – az ISG szerint a Fujitsu jól ki tudja szolgálni azokat az ügyfeleket, akik „készek végponttól végpontig terjedő folyamat részeként, nagyszabású változtatásokat végrehajtani”. Az ehhez az archetípushoz tartozó ügyfelek „egy központi átalakítási programban gondolkoznak, amely a fizikai, a digitális és a humán munkahelyet egyaránt lefedi, nem csak ezeket külön-külön, vagy egy tényezőre összpontosítva... Észszerűsíteni szeretnék az ingatlangazdálkodást, helyi szakértők segítségével globalizálni kívánják a munkahelyeket, reziliens ellátási láncok kialakítására törekszenek, és rendkívül agilis munkavégzési módszereket biztosítanak felhasználóik számára”.
• Az „Élményközpontú” (Experience Evangelist) a másik olyan archetípus, amelynél az ISG különösen erősnek tartja a Fujitsut. Ez azoknál a szervezeteknél releváns, ahol „az alaptevékenységet a belső és külső ügyfelek viszonylatában végző” munkavállalókat állítják a középpontba. Az ilyen környezetben az új technológiákra a munka-magánélet egyensúly pozitív befolyásolása, a rugalmas munkavégzés és a hatékonyabb kommunikáció és együttműködés támogatása érdekében van szükség. Az ISG jelentés szerint az ennek az archetípusnak megfelelő szervezetek „készek újragondolni, hogyan tudják munkatársaik globálisan kiszolgálni az ügyfeleket, feladva a helyi szolgáltatásnyújtási modellt”.

 Az ISG jelentésében azok a szolgáltatók tekinthetők vezetőknek, akik bizonyítottan vonzó portfólióval rendelkeznek, és kiemelkedően versenyképesek. Az áhított vezető pozíció megszerzéséhez a szolgáltatóknak erős stratégiával és jövőképpel alátámasztott, esettanulmányokkal bizonyított kompetenciákkal kell rendelkezniük az innováció, az irányítás, a stabilitás, az ökoszisztéma és az üzleti modell terén.

Sam Forsdick 

Kirk Henry, az iGovTT vezérigazgatója elmagyarázza, hogyan gyorsítja a szigetállam kormányzati IT-cégénél kialakított innovációs kultúra a digitalizált közszolgáltatások bevezetését.

Néha egészen jelentéktelen dolgokon múlik a pályaválasztás. Kirk Henry 10 évesen kapta meg első otthoni számítógépét, egy 8 bites Commodore VIC-20 modellt, 5 KB RAM-memóriával. A kisfiú ma Trinidad és Tobago kormányának IKT-vállalata, a National Information and Communication Technology Company (iGovTT) vezérigazgatójaként tekint vissza az általa sorsfordítónak tartott pillanatra.

„Ha nem lett volna az a gép, lehet, hogy ma nem ülnék itt” – meséli. „Rácsatlakoztattam a családi tévére, és órákon át csak kódoltam. Ez az élmény ablakot nyitott nekem a világra, és meghatározta a fejlődésemet.”

A Trinidad és Tobago-i kormányzat IT-megoldásainak beszerzésével és bevezetésével, valamint a kapcsolódó projektek irányításával megbízott iGovTT vezetőjeként Henry ma már nagyságrendekkel komolyabb számítógépes kapacitás felett rendelkezik. És azzal is tisztában van, milyen hatalmat jelent ez, és milyen sokat segíthet annak átalakításában, ahogy a szigetállam lakossága és vállalatai elérik az állami szerveket és szolgáltatásaikat.

A szervezet hosszú távú céljainak egyike az „autonóm kormányzat” megteremtése. Henry így magyarázza a jövőképet: „Szeretnék eljutni arra a szintre, ahol az állampolgároknak már semmit nem kell tenniük egy szolgáltatás eléréséhez [az életük adott pontján vagy egy esemény bekövetkeztekor], mert a rendszerek és a támogató környezet proaktívan küld számukra értesítéseket az autonóm állampolgári szolgáltatások részeként.”

Az elképzelést a következő példával szemléleti. A 17. évüket betöltő állampolgárok (Trinidad és Tobago lakosai ekkortól szerezhetnek jogosítványt) automatikusan kapnak egy érvényesítési kódot, amelynek segítségével elindíthatják a jogosítvány igénylésének folyamatát anélkül, hogy az illetékes hatóságnál kellene igényelniük a szolgáltatást, külön bizonyítva személyazonosságukat és jogosultságukat.

Henry elmondása szerint ennek célja az állampolgárok jobb kiszolgálása és a kormányzati produktivitás javítása. A szolgáltatás az élet számos fontos eseményére alkalmazható: a születéstől kezdve az oktatás különböző szakaszain át a munkaerőpiaci belépésig.

A jövőkép megvalósításában kulcsszerepet játszik a digitális személyi igazolvány, amelynek bevezetése prioritást élvez Trinidad és Tobago kormányprogramjában. „A digitális személyi igazolvány bevezetése után gyors ütemben haladhatunk tovább a digitális átalakulás útján. Ez az okmány alapjaiban támogatja az autonóm kormányzati szolgáltatásokról alkotott modellünk megvalósítását.”

A digitális átalakulás gyorsítása

Az autonóm állampolgári szolgáltatások a TTConnect online portál sikerére épülnek. Ezen a portálon léphetnek az állampolgárok és a vállalatok proaktívan kapcsolatba a kormányzati szolgáltatásokkal. A portálon a TTConnect ID azonosító megadásával lehet feliratkozni a standard digitális szolgáltatásokra (pl. online adóbevallás, lakhatási igények benyújtása, vállalkozás bejegyzése, elektronikus születési anyakönyvi kivonat kérése).

A Covid19-világjárvány felgyorsította az átállást az online kormányzati szolgáltatásokra. Henry szavait idézve: „A személyes érintkezés visszaszorítása érdekében a járvány alatt a lehető legtöbb TTConnect szolgáltatást próbáltuk áthelyezni az online platformra. Nagyon közel járunk ahhoz, hogy a TTConnect műveleteinek 100%-át online hajtsák végre.”

Érdekes módon, ahogy a Covid-esetek száma csökkent Trinidad és Tobago szigetén, és feloldották a korlátozásokat, nem volt tömeges visszaállás a személyes szolgáltatásokra a TTConnect központjaiban. „A digitális szolgáltatások elterjedésével az állampolgárok még több szolgáltatást szeretnének online igénybe venni. A kormányzat minden szintjén képesnek kell lennünk reagálni ezekre az igényekre, és azt tapasztaljuk, hogy a minisztériumok is törekszenek arra, hogy minél több online szolgáltatást vezessenek be.”

Az is hozzájárult a gyorsabb átálláshoz, hogy 2020 márciusában bevezették az online fizetés lehetőségét – a születési és a házassági anyagkönyvi kivonatok igénylésétől a szabadalmak benyújtásáig számos szolgáltatásnál. „Az iGovTT-nél mindenki rendkívül büszke volt arra a munkára, amit ebben az időszakban sikerült elvégeznünk. Bármennyire is elfáradtunk, nagyon hálás feladat volt.”

Kultúraváltás

A változáshoz részben Henry egy merőben eltérő üzleti környezetben szerzett tapasztalatai szolgáltak munícióval.

2018 áprilisában a pénzügyi szolgáltatások, a biztosítás és a befektetési alapok világából érkezett az állami szektorba. Magánszektorbeli IT-vezetőként számos egymással versenyző igényt kellett kielégítenie korlátozott forrásból. Az iGovTT-nél pedig multidiszciplináris szemlélettel kell kiszolgálnia ügyfelei, a különböző minisztériumok elvárásait.

„Többdimenziós feladat ez, hiszen egyszerre vagyunk szolgáltató, belső IT-részleg és csoportszinten működő tanácsadó szervezet. Részt veszünk az IKT témában folytatott tárgyalásokon, aminek az ország egészére nézve kihatása van. Soha nem unatkozunk.” – magyarázza a szakember.

Az iGovTT-nél a szervezet gondolkodásmódjának megváltoztatása volt az egyik legnagyobb kihívás Henry számára. „Amikor csatlakoztam a céghez, senki nem akart kísérletezni vagy tanulni olyan tevékenységekből, amelyek nem felétlenül váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem feleltek meg teljes mértékben az elvárásoknak” – emlékszik vissza.

„A kultúra megváltoztatása volt az egyik feladatom, mivel a technológiai környezetben feltétlenül kísérletezni kell, amikor a technológia segítségével szeretnék megoldani a problémákat.”

Ennek érdekében olyan programot kellett megvalósítania, amely ösztönzi a kreativitást és bátorítja a kollégákat az olyan megoldások bevezetésére, amelyek a lehető legnagyobb értéket teremtik az iGovTT kormányzati ügyfelei számára – ahelyett, hogy kitartanának a legnagyobb valószínűséggel sikeres, biztos megoldások mellett.

„Ez nem a konkrét technológiai kihívásokról, hanem sokkal inkább az emberi percepció megváltoztatásáról szól” – teszi hozzá.

Az új gondolkodásmód egyértelműen tetten érhető volt az iGovTT „hackathon” eseményeiben. Az első ilyen eseményre 2019 márciusában szoftvermérnöknek tanuló egyetemi hallgatókat hívtak meg, és kértek fel arra, hogy dolgozzanak ki önállóan kreatív megoldásokat az állami szektor valós problémáira. A kezdeményezés hasznát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az így születő alkalmazások közül kettőt ma már az éles környezetben használnak.

Henry hozzáteszi: „Bebizonyítottuk, hogy vannak tehetséges munkatársaink, most pedig az a feladat, hogy a vezetőséget is rávegyük az átalakulásra, a bátrabb fellépésre, népszerűsítsük a vállalkozó szellemet, és ösztönözzük a digitális átalakulást.”

Henry ezután sem szeretne lassítani. „A következő néhány évben a digitális átalakulásra és a kormányzaton belüli megosztott szolgáltatásokat támogató infrastruktúra kiépítésére fogunk összpontosítani. Egyre több minisztérium ismeri fel a digitális technológia előnyeit – és kormányzati vezetőink is tisztában vannak ezekkel. Nem is kérhetnénk ennél hatékonyabb támogatást.”

„Határozott törekvésünk, hogy változást érjünk el, és a technológia segítségével átalakítsuk a környezetet és az emberi életeket” – összegez Henry. Valahogy úgy, ahogy a Commodore VIC-20 egykor az ő életében is tette.

Szerző: John Wilson

Az elmúlt év eseményei rengeteg változást és bizonytalanságot hoztak a gazdaságba. Ezekre reagálva sok szervezet felgyorsította digitalizációs folyamatait, hogy az ügyfelek igényeit jobban kiszolgáló, modern digitális ökoszisztémákkal tudja támogatni saját működését. Jelentős részük a gyorsaságot, az agilitást és a skálázhatóságot támogató, kiszámítható költségű Microsoft Azure felhő segítségével indította el a digitalizációt.

Ebben a blogban ismertetem a felhőbe vezető út gyorsításának főbb tényezőit és azokat a biztonsági szempontokat, amelyek figyelembevétele esetén nem fenyegetik internetbiztonsági problémák a szervezet digitális átalakulását.

A felhőbiztonsággal kapcsolatos feladatok megértése

A technikai lemaradást és kockázatot csökkentő reziliens, biztonságos és skálázható szolgáltatások bevezetése érdekében sok vállalat elkezdte digitalizálni működése alapfolyamatait. Bár a digitális átalakulás kétségkívül megnyitja a felhőszolgáltatások számos előnyét a vállalatok előtt, fontos, hogy a felhőre való átállás stratégiájának részeként az internetbiztonság szempontjait is figyelembe vegyék.

Az ügyfelek bizalma továbbra is alapvető fontosságú a vállalati sikerhez, a bizalom pedig azon múlik, mennyire képes a szervezet megőrizni az ügyféladatok titkosságát és sértetlenségét. Ezért ezt a célt szem előtt kell tartani a felhőalapú szolgáltatások bevezetésekor, és a felhővel kapcsolatos fenyegetésekre is kiemelt figyelmet kell fordítani a digitális átalakulás során.

Egyszerűen fogalmazva: a felhő kiszélesíti a fenyegetések körét, és ezért biztonsági téren is nagyobb odafigyelést igényel. Már nem elég a régi adatközpont határait védeni, hanem a tetszőleges helyszínről dolgozó munkatársakra is ki kell terjeszteni a védelmet. Mivel az alkalmazásokat és a szolgáltatásokat bárhonnan el kell tudni érni, a vállalatoknak egyértelműen tisztában kell lenniük a biztonsággal kapcsolatos feladatokkal.

Az egyik fontos lépés a közös felelősség modelljének tudatosítása, vagyis annak felismerése, ki miért felelős a felhőn belül. Általában a felhőszolgáltatók felelnek a felhőinfrastruktúra biztonságáért, míg a felhőt igénybe vevő ügyfél (Önök/az Önök szervezete) felel a felhőben tárolt adatok vagy digitális eszközök biztonságáért.

„A Fujitsu széles körben elismert szakértelemmel rendelkezik a Microsoft felhőtechnológiájának bevezetése, biztonsága és a rendszerintegráció terén” – mutatott ré Takuya Hirano, a Microsoft rendszerintegrátor és tanácsadó partnerekért felelős alelnöke.

Tehát az adatközponti határok és a hálózat védelme helyett a vállalatoknak az infrastruktúra és a heterogén, széttagolt IT-környezetben található adatok biztonságát, a felhasználói és az adatidentitást kell a középpontba állítaniuk.

 „Az Identity and Access Management Advanced specializáció bevezetésével a Fujitsu most még jobb pozícióból tud magas biztonsági szintű személyazonosság-kezelést nyújtani az ügyfeleknek a modern munkakörnyezetben” – fűzte hozzá Takuya Hirano.

„Zero-trust” szemlélet

Ahogy a szakmai életünkben egyre inkább élünk a távhozzáférés lehetőségével, és ahogy terjed a felhő használata, úgy válik gyors ütemben általánossá a „zero-trust” szemlélet alkalmazása.

A „zero-trust” modelleknél mindig azt feltételezik, hogy támadás történik. Ezért hozzáférés előtt explicit módon ellenőrizni kell a személyazonosságot és az eszközöket, és a „legkisebb privilégium” alapelve szerint mindig csak a szükséges mértékű hozzáférést kell megadni a felhasználónak. Ez az alapelv kimondja, hogy mindenki csak a céljai eléréshez az adott pillanatban szükséges adatokhoz és erőforrásokhoz férhet hozzá, korlátozva ezzel a vállalatot fenyegető kockázatot.

Biztonsági irányítás és megfelelés

Bár a felhő sokféle előnnyel jár, a vállalatok által bevezetett minden egyes új szolgáltatás növeli a biztonsági irányítás és a megfelelés fenntartásának komplexitását. A szervezeteknek tárolás és továbbítás közben is védeniük kell az adatokat. Ehhez pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetniük annak megértésére, hová érkeznek az adatok, és hol tárolják őket. Csak így lehet az adatok értékéhez és érzékenységéhez igazodó, megfelelő védelmet kialakítani. Megfelelő szintű védelem alkalmazásával csak azok az emberek érhetik el az adatokat, akiknek valóban szükségük van rájuk.

Fellépés az árnyék IT kihívása ellen

A felhő elérhető közelségbe hozta az IT-szolgáltatásokat a vállalatok számára, így az IT-részleg egyre kevésbé tud őrködni felettük. A felhasználók bankkártyájukat bemutatva, néhány kattintással bármikor elő tudnak fizetni felhőszolgáltatásokra, és azonnal használatba is vehetik őket. Ezt kellő gondosság és anélkül is megtehetik, hogy tisztában lennének lépéseik biztonsági következményeivel.

Most, hogy a felhasználók hitelesítési és egyéb adatait több felhőszolgáltatás tárolja, hatalmas internetbiztonsági kockázatot jelent a vállalatok számára az „árnyék IT” kialakulása (az engedélyezetlen felhőalkalmazások és ‑szolgáltatások igénybevétele).

Ennek kezeléséhez a szervezeteknek érdemes ún. CASB-szolgáltatásokat (Cloud Access Security Broker) igénybe venniük. Ezek a szolgáltatások segítik a különálló felhőszolgáltatások irányítását és használatát, és gondoskodnak arról, hogy csak engedélyezett felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe a vállalatnál.

Négy megválaszolandó kérdés

Az eddigieket összefoglalva, íme négy kérdés, amelyet a digitalizált szervezetek IT-vezetőinek érdemes fontolóra venniük:

1. Hogyan tudunk gondoskodni a megfelelési követelmények teljesítéséről a felhőre való átálláskor?

Cloud Security Posture Management (CSPM) szolgáltatásunkkal kezeljük a felhőkörnyezetek megfelelését. E szolgáltatás segítségével ügyfeleink folyamatosan értékelhetik biztonsági helyzetüket, és megszüntethetik a potenciális biztonsági kockázatokat.

2. Hogyan tudunk gyorsan és biztonságosan átállni a felhőre?

Ebben segít a Secure Cloud Foundation – our Springboard™ módszertan, amely tökéletesen biztonságos „leszállóhelyet” hoz létre a felhőben. Ideális kiindulópont az agilis felhőplatform mielőbbi bevezetéséhez.

3. Hogyan tudok gondoskodni minden sérülékeny pont védelméről internetbiztonsági szempontból?

A Fujitsu Cloud Security Framework egyszerűsíti a helyes internetbiztonsági döntések meghozatalát a felhőre való átálláskor. Tartalmazza a személyazonosság-kezelést és a hozzáférés-szabályozást (Identity and Access Management), a fenyegetések elleni védelmet (Threat Protection), az információk védelmét (Information Protection) és a biztonságfelügyeletet (Security Management).

4. Hogyan tudok gondoskodni a biztonsági szabályzatok egységes érvényesítéséről?

A CASB-szolgáltatások segítik a különálló felhőszolgáltatások irányítását és igénybevételét. Gondoskodnak arról, hogy csak engedélyezett felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe a vállalatnál.

Technikai és stratégiai tanácsadási szolgáltatásokkal támogatjuk a szervezeteket. Független tanácsadási képességeinkkel korai szakaszban be tudunk lépni a folyamatba, segítséget nyújtva a szervezeteknek felhőbiztonsági stratégiájuk kidolgozásához és a megfelelési követelmények pontos megismeréséhez.

Ide kattintva bővebben tájékozódhat, és felveheti velünk a kapcsolatot, ha megbízható partnerre van szüksége az alkalmazkodó vállalattá alakulás útján.

A Fujitsu Lifebook A szériája az irodai asztalra született, a most kipróbált modell pedig egészen komolyan veszi ezt a feladatot.

• Írta: Wombath
•  2021-10-20 13:29

Október 12-én kezdődik a Fujitsu ActivateNow online konferencája. Az eseményen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Hogy milyen témákkal lehet találkozni az előadások során, az alábbi ízelítőből kiderül.

Átalakulás a fenntharthatóság jegyében: jövőképből valóság

Ha a vezérigazgató feladata az inspiráló jövőkép megalkotása, az operatív vezérigazgató-helyettesé (COO) annak megvalósítása. Ebben az előadásban a Fujitsu COO-ja és nemzetközi régiókért felelős vezetője, Hidenori Furuta elmondja, hogyan segít a Fujitsu az ügyfeleknek átalakulni a digitalizáció és a fenntarthatóság jegyében, ami pozitív változást eredményez minden fontos érintett számára, ideértve a munkavállalókat, az ügyfeleket és a társadalom egészét.

A Fujitsu vezetőjéhez csatlakozik Robin Chase vállalkozó, technológiai szakember, a megosztásos gazdaság úttörője. Robin a gépkocsibirtoklás és -használat módját, a városi életet és a városok kialakítását forradalmasító Zipcar társalapítója és egykori vezérigazgatója, valamint egy az együttműködő gazdaságról és a kapitalizmus megújulásáról szóló könyv (Peers Inc: How People and Platforms are Inventing the Collaborative Economy and Reinventing Capitalism) szerzője.

Egy fenntarthatóbb világ megteremtésének hét kulcsterülete

A Fujitsu a célja elérését szolgáló hét üzleti területet ismerteti. Megumi Shimazu, a Fujitsu globális megoldásüzletágának vezetője, sorra veszi ezeket a stratégiai prioritásokat, és azt, miként kezeli őket a Fujitsu. Bemutatja, hogyan ad értékes eszközöket a társadalom kezébe a Fujitsu problémavezérelt szemlélete, és miként terelheti az élvonalbeli technológiák ötvözése a társadalmat a zöldebb és fenntarthatóbb jövő felé.

A Fujitsu technológiai jövőképe: a CTO szemével

Vivek Mahajan, a Fujitsu technológiai vezérigazgató-helyettese, bemutatja a Fujitsu K+F stratégiáját és a Fujitsu kiemelt területeinek technológiáit. Szemlélteti, hogyan segíti az innováció a Fujitsu ügyfeleit vállalatuk átalakításában, és miként támogatja az átfogóbb társadalmi problémák megoldását.

Eszközök a következő generációnak

Anne-Marie Imafidon matematikus, társadalmi aktivista, valamint a fiatal nők természettudományos-technológiai karrierjét ösztönző egyesült királyságbeli társadalmi vállalkozás, a Stemettes társalapítója. Anne-Marie csodagyerek volt, 13 évesen matematikai ösztöndíjat nyert a John Hopkins Universityre, mesterdiplomáját az Oxfordi Egyetemen szerezte meg 20 évesen.

2013-as alapítása óta a Stemettes 45 ezer lánynak segített kamatoztatni tehetségét a STEM tantárgyak (matematika, informatika, műszaki és természettudományok) világában. Előadásában Anne-Marie elmondja, hogyan tehetjük vonzóvá a technológiai karriert több fiatal számára, és hogyan járulhatnak hozzá az ifjú tehetségek a fenntarthatóság ügyéhez.

Regisztráljon Ön is a Fujitsu legnagyobb európai konferenciájára és értesüljön elsőként a lgújabb technológiai trendekről!

Regisztráció és bővebb információ a Fujitsu ActivateNow részletes programjáról az esemény hivatalos oldalán:

https://www.fujitsu.com/global/microsite/activatenow/

A Fujitsu egyfoglalatos PRIMERGY szervereinek ma bevezetett, megújult portfóliója a kisvállalatok és a bővülő vállalkozások digitális átalakulását (DX) támogatja. A legújabb M5 generációs PRIMERGY rack- és toronyszerverek még könnyebbé teszik a kis- és középvállalatok számára a fejlett technológia gyors integrálását, valamint a növekedés, a nyereségesség, a rugalmasság és az ügyfélelégedettség növelését.

A gyakran nagyvállalati stratégiának tekintett digitális átalakulás a KKV-k számára is hasonlóan fontos, kritikus sikertényező a jövő szempontjából. Megvalósításához azonban speciális infrastruktúrára van szükség. A Gartner szerint a KKV-k a nagyvállalatokétól eltérő IT-követelményekkel rendelkeznek – és másféle IT-kihívásokkal kell szembenézniük, gyakran erősen korlátozott IT-költségvetés és szakembergárda mellett.

 A legújabb egyfoglalatos FUJITSU PRIMERGY M5 rendszerek ideális infrastruktúrát biztosítanak a KKV-k kritikus üzleti feladatainak és ügyféladatokkal kapcsolatos követelményeinek teljesítéséhez. Nagy teljesítményük kedvező árral párosul, maradéktalanul kihasználják a legújabb nagy teljesítményű többmagos szabványos processzorok képességeit – legyen szó négy-, hat- vagy nyolcmagos Intel Xeon E-2300 vagy opcionálisan Intel Pentium processzorról. A négy memória-bővítőhelyre telepített 3200 MT/s sebességű DDR4 DIMM modullal maximálisan elérhető 128 GB memória garancia a nagy teljesítményre. Adatátviteli sebességük is magasabb és hálózati működésük is gyorsabb a PCI Express (PCIe) 4.0 technológiának köszönhetően.¹

A KKV-k számára a megnövelt produktivitás is előnyt jelent. A FUJITSU Software Infrastructure Managerrel (ISM) egyetlen felhasználói felületen keresztül, központilag felügyelhető a teljes infrastruktúra, az új iRMC S6 pedig emelt szintű távfelügyeletet biztosít. Az új szerverek Intel Virtual RAID on CPU (VROC)² megoldással is rendelkeznek a kisvállalatok üzleti és kritikus ügyféladatokkal kapcsolatos igényeinek teljesítéséhez szükséges megbízhatóság és biztonság megteremtéséhez.

A PRIMERGY opcionális üzletmenet-folytonossági megoldásai közül említést érdemelnek: a környezeti hatásoknak kitett környezetekben is megbízható működést nyújtó Dust Protection Kit (a PRIMERGY TX1320 M5 modellhez), a redundáns tápegységek, az üzem közben cserélhető, redundáns ventilátorok és a moduláris RAID- és LAN-vezérlők. Az új rendszerek hardveresen támogatott biztonsággal védik a feladatokat és a szolgáltatás legkényesebb pontjait, és zárható előoldali kerettel akadályozzák meg a jogosulatlan fizikai hozzáférést az adatközpontban.

Ár és piaci bevezetés

Az új PRIMERGY szerverek közvetlenül a Fujitsutól vagy SELECT értékesítési partnereitől rendelhetők meg. Áruk régiótól és rendszerkonfigurációtól függően változik. A PRIMERGY TX1310 M5 szerver 2021 októberétől; a PRIMERGY RX1330 M5, a PRIMERGY TX1320 M5 és a PRIMERGY TX1330 M5 pedig 2021 decemberétől rendelhető.