Fujitsu Hungary

A hibrid felhő paradoxona

2021. december 07. - Fujitsu Hungary

Hibrid felhő: teljes útmutató döntéshozóknak

Hogyan tudják az üzleti és IT-vezetők feloldani a hibrid felhőre épülő digitális átalakulás és az új biztonsági és rezilienciával kapcsolatos kihívások közötti dilemmát?

 Az üzleti és IT vezetőknek ellentétes irányú erőkkel kell megküzdeniük. Ezzel a témával foglalkozik az IDC iparági elemzőcég Fujitsu és partnere, a Veritas megbízásából indított új kampánya*).

A vezetőknek egyrészt több intelligenciát kell beépíteniük a vállalati működésbe, amelyhez az adatok biztosítják számukra a legfőbb lehetőséget. Az IDC kutatása azonban megmutatta, hogy jelenleg csupán az adatok 32%-át hasznosítják eredményesen, miközben a felsővezetők 87%-ának az a legfőbb üzleti prioritása, hogy a cége 2025-re „intelligens szervezetté” váljon.

Egyrészt gyakorlati kihívást jelent a céges adatok mobilizálása és hasznosítása. Ebben szerepet játszanak a komplexitás, a biztonság, az adatvédelem és az adatok mobilitása miatti aggodalmak, amelyek a felhő és a SaaS elterjedésével jelentek meg. Az IDC megfogalmazása szerint „A felhő a digitális átalakulás motorja”. A vállalatok 85%-a hibrid felhőkörnyezetet tart fenn, ahol a feladatok szét vannak osztva az infrastruktúrák között.

Vajon ez feloldhatatlan összeférhetetlenséget jelent? Szerintünk nem. A kihívások kezelése és a kívánt digitális végeredmény elérése csak modern adatvédelmi stratégiával lehetséges. Ehhez az üzleti értéket kell a legfőbb stratégiai célként kezelni, és olyan kockázatalapú szemléletet kell követni az adatvédelem és a reziliencia terén, amely a legnagyobb veszélyeknek kitett területekre irányítja a befektetéseket.

 

A hibrid felhő kihívásokkal jár a biztonság és a reziliencia szempontjából

A hibrid felhőben tárolt adatokat az IDC szerint nem lehet a hagyományos módszerekkel védeni. A diagram azt mutatja, hogy a vállalatok aggódnak amiatt, hogy meglévő adatvédelmi architektúrájuk nem boldogul az olyan kihívásokkal, mint a zsarolószoftverek, az SaaS-alapú adatkezelés, nem beszélve az adatok túlburjánzásáról az adattárakban.

Az alapvető problémát az okozza, hogy a régi mentési környezetek az adatközpont védelmére készültek, és azon kívül tehetetlenek. Az IT-csapatok nem tudják rugalmasan skálázni az adatkezelési funkciókat és teljesíteni az összes feladat adatszolgáltatási követelményeit a fizikai, virtuális és felhőalapú alkalmazásoknál, a SaaS-alapú környezetetek is ideértve. A probléma megoldására irányuló kísérletek eddig számos kedvezőtlen mellékhatással jártak. Bonyolultabbá tették a felügyeletet, és nem biztosították a napjaink szükségleteinek teljesítéséhez szükséges többszintű szemléletet, vagy a felhő gazdaságosságában rejlő előnyöket hasznosító eszközöket. Ezért inkább költségtényezőt látnak bennük, ahelyett, hogy a biztonságot és a megfelelést elősegítő tényezőnek tekintenék őket – tehát technikai terhet jelentenek, amit a vállalatnak tovább kell magával cipelnie.

 

Az IDC öt módszert javasol a dilemma feloldására:

  1.  Az adatkezelés egységesítése a komplexitás megszüntetése és a láthatóság javítása érdekében.
  2. Integrált adatvédelmi megoldás bevezetése az SLA-k jelenleg bevált gyakorlatnak megfelelő teljesítéséhez – 1 óra helyett 15 perces megcélzott visszaállítási pont (RPO), és két óra helyett néhány másodperces visszaállítási idő (RTO).
  3. Többrétegű védelem.
  4. Új automatizációs technológiák hasznosítása: felismerések, szabálymotorok, metaadat-kezelés, adatfelderítés, katalogizálás, adatmozgatás, védelem, irányítás és biztonság.
  5. Az adatkezelés szűk keresztmetszeteinek megszüntetése.

 

A Fujitsu egyetért abban, hogy ezek nagyon kívánatos eredmények. De mi szívesebben ágyazzuk be őket egy olyan nagyobb keretrendszerbe, amely az alkalmazkodókészséget és az üzleti értéket állítja a középpontba.

 

Alkalmazkodó szervezet létrehozása

 Az alkalmazkodókészség növeléséhez be kell építeni az intelligenciát a vállalati működésbe. És miben tér el ez az „intelligens vállalat” megteremtését szorgalmazó divatos irányzattól? Azt senki nem vonja kétségbe, hogy a 2020/21-es világjárvány jelenleg is érezhető üzleti hatásai miatt a szervezeteknek fel kell gyorsítaniuk adatátalakítási terveiket, hogy bármikor rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez.

 

Annak ellenére azonban, hogy az IT-vezetők világszerte alapvető változtatásokat hajtottak végre a járvány miatt, a Fujitsu tapasztalatai és kutatásai azt mutatják, hogy még mindig hiányzik az az alkalmazkodókészség, amellyel reagálni tudnának az üzleti felhasználók rugalmasság iránti igényére. Egyre nagyobb a szakadék az üzleti felhasználók elvárásai és aközött a megoldás között, amit a digitális vezetők saját megítélésük szerint nyújtanak. Az üzleti felhasználók határozottan jelzik a digitális vezetők felé, hogy továbbra sem tudják hasznosítani az adatokat az új szükségletekhez való alkalmazkodáshoz.

 

Üzleti érték teremtése

 Az értékteremtés általunk preferált modellje az adatvezérelt átalakítási stratégia (data-driven transformation strategy, DDTS) megvalósítása. Ez a négy szakaszból álló módszertan az IDC által javasolt öt eredmény elérésére összpontosít, és az üzleti értékteremtést állítja a középpontba. A DDTS minden rétege kritikus az átalakulás sikere szempontjából. Az előkészítő lépéseket átugorva nem lehet jó végeredményre számítani. Az üzleti érték az adattudomány és a mesterséges intelligencia helyes kiválasztásának és alkalmazásának közvetlen eredménye. A választások pedig megfelelő stratégia és architektúra birtokában lesznek helyesek.

 

A konténerek és felhőnatív alkalmazások használata például jelenleg kevésbé jelent prioritást az IT csapatok számára az IDC szerint, de ez a következő 2-3 évben valószínűleg meg fog változni. Így a ma meghozott adatvédelmi döntéseknek a jövő új követelményeit kell szolgálniuk – pl. a jövőbeni konténerek védelmét és az adatok perzisztenciáját.

 

Partnerszemlélet

A Fujtisu SELECT partnereivel szorosan együttműködve építi ki az egyes ügyfelek konkrét igényeit teljesítő, megfelelő ökoszisztémát. Ezt úgy éri el, hogy integrálja a kisebb-nagyobb szervezetek képességeit és ökoszisztémává egyesíti őket. A partnerek úgy teremtenek üzleti értéket, hogy hatékonyan együttműködve, közösen aknázzák ki az új piaci lehetőségeket.

 

Kockázatalapú szemlélet a kockázatkezelésben

A hibrid felhőre épülő digitális átalakulás és a reziliencia ellentétes hatásainak kiegyensúlyozásakor kevés szervezet képes arra, hogy önállóan védekezzen minden leállás ellen, és hiba esetén azonnal visszaállítsa a működést.  

E probléma megoldására két módszert javasolunk. Automatizáljanak mindent, amit csak lehet az adatok egységes védelmének biztosítására a hibrid környezetben, és kövessenek kockázatalapú szemléletet az adatvédelem és a reziliencia terén. Mérjék fel a különböző hibaforgatókönyvek valószínűségét, a várható üzleti hatást, és eszerint hajtsák végre beruházásaikat.

 Ugyanakkor tartózkodjanak a különálló, taktikai rendszerbevezetésektől, mivel – a korábbi tapasztalatokból ítélve – ezek csak növelik a komplexitást, ahelyett, hogy csökkentenék. Minden lépést a hibrid felhőre épülő adatvédelem holisztikus szemléletébe ágyazva, az üzleti értékteremtést szem előtt tartva kell végrehajtani. A Fujitsu e célt szolgáló DDTS modelljével itt ismerkedhetnek meg közelebbről.

A cikk írója Olivier Delachapelle, a Fujitsu európai termékértékesítési vezetője

A bejegyzés trackback címe:

https://fujitsuhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr3116775938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása