Az elakadt járművek forgalomtorlódást és baleseteket okoznak

A rossz időjárás, dugó vagy közlekedési balesetek miatt elakadt járművek további zavarokat okoznak a közlekedésben – és bizonyos esetekben biztonsági kockázatot is jelenthetnek. A közlekedésbiztonság érdekében fontos észlelni az elakadt járműveket, és a lehető leghamarabb eltávolítani őket a forgalom útjából. A japán földművelés-, infrastruktúra-, közlekedésügyi és idegenforgalmi minisztérium 2015-ös (A hóesés miatt rekordot dönt az útlezárások és az elakadt járművek száma japán útjain című) tanulmánya szerint minden évben több mint 500 jármű akad el a hóban, a lezárt utak hossza eléri az 1670 kilométert, az útlezárások időtartama pedig az 1100 órát.

A Hokuriku tartományban 2018 februárjában történt rekordszintű havazásban több olyan nagyméretű jármű is elakadt az utakon, amelyen nem volt hólánc. A kiszabadításuk hosszú ideig tartott, és az elakadt járművek száma egy alkalommal meghaladta a 300-at.

Radikálisan átalakult a vállalatoknál az IT üzemeltetésének gyakorlata. Alig néhány éve még mindenki házon belüli adatközpontot használt. Ez azt jelentette, hogy – a szerverektől az alkalmazásokon át az adatokig – az összes IT-hardvert és szolgáltatást a helyi IT- csapat központilag kezelte. A felhő megjelenése változást hozott, hiszen a cégek siettek minél több vagy akár minden feladatot a vonzó, használatalapú (pay-as-you-go) árképzési modell szerint elvégezni, kihasználva az erőforrások gyors, igény szerinti skálázásának lehetőségét.

Sokan úgy tartják, hogy ma már az ilyen vegyes infrastruktúrák használata az új normális. Ám hiába zajlik egyre több feladat a felhőben, a központi, helyi adatközpontok is fennmaradtak.

Kis- és középvállalatként lehet, hogy így gondolkodik: „A vállalkozásom nem épít űrrakétákat, nem tervez repülőt vagy autót, akkor miért is költenék HPC-erőforrásokra?”

Milyen hasznot hozhat vállalkozásának a nagy teljesítményű számítástechnika?

Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen szerepet játszhat működésükben a nagy teljesímtényű számítástechnika, először a következő fontos kérdésre kell választ adnia: „Vajon könnyebben növekedne a vállalkozásunk, ha nagyobb számítási teljesítmény állna a rendelkezésünkre, mondjuk a jelenlegi húsz-százszorosa?”

Egyszerű, mégis fogós kérdés

Első látásra egyszerűnek tűnhet a kérdés, de ha alaposan elgondolkodik rajta az ember, nem is olyan könnyű megválaszolni. Nem több e-mail és Word dokumentum kezeléséről van szó, hiszen ezzel a feladattal már napjaink olcsó személyi számítógépei is boldogulnak.

Javaslom, hogy szánjon egy kis időt a kérdés alapos átgondolására, mielőtt úgy döntene, hogy nem érdemes a számítási kapacitás bővítésével ösztönözni a növekedést. Rengeteg olyan terület létezik, ahol a HPC jól használható a KKV-környezetre jellemző problémák megoldására.

Hogyan tanulhatunk a leghatékonyabban: kis lépésekkel vagy nagy ugrásokkal?

Egész biztos vagyok benne, hogy a legtöbben kis lépésekkel szeretünk haladni. Ha kisebb részekre bontjuk az előttünk álló feladatot, jobban megérthetjük, mit csinálunk, és könnyebben kitalálhatjuk, hogyan fejlődhetünk.

A kisgyermekek is így tanulnak meg járni. És a hegymászók is így közelítenek a csúcs felé. A Byte is ezt a szemléletet követi a szoftverfejlesztésben.

A Byte a Fujitsu szoftverfejlesztési üzletága. Agilis módszertannal – azaz kis lépésekkel – oldjuk meg a saját és ügyfeleink problémáit.

Ebben a blogbejegyzésben részletesebben ismertetem az általunk alkalmazott agilis módszertant és három gyakorlati előnyét.

De először vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről, mit is jelent valójában az agilitás.

A jog és a megfelelés általában nyugodt világa hirtelen gyökeres változásokkal találja szemben magát – és ez egyáltalán nem kellemes élmény.

„A jogi osztály csak lassan tudott a változáshoz alkalmazkodni, amikor vállalatunk a növekedési stratégia alapvető megváltoztatása mellett döntött” – ismerte el egy távközlési vállalat jogtanácsosa a Gartner nemrégiben közzétett híradásában.

„Ez rontotta az osztály hitelességét, és személyesen az enyémet is.”

Tekintettel arra, hogy a Gartner becslése szerint „…egy átlagos jogi osztályon a jogászok munkaidejük 25-40%-át olyan munkával töltik, amihez valójában nincs jogi végzettségre szükség – és ez évente 2,7 millió dollár költséget emészt fel”, egyáltalán nem meglepő, hogy a jogi és megfelelési osztályok 80%-a elengedhetetlennek tartja a digitális átalakulást.

Ennek megvalósításához az adatanalitika és a mesterséges intelligencia (MI) tűnnek a legmegfelelőbb technológiáknak – az ügyvédi irodák 16,7, illetve 53,3%-a már teszteli alkalmazásukat.

A változás elsősorban annak a felismerésnek köszönhető, hogy az adatanalitikával most már nemcsak adatokat, hanem értelmes felismeréseket lehet kinyerni a dokumentumokból, az MI pedig ezek alapján önálló műveletek kezdeményezésére képes.

Az ételkiszállítási szolgáltatások gyors ütemű fejlődése nyilvánvaló piaci trend. A Deliveroo és az Uber Eats motorosai és sofőrjei ide-oda cikáznak a városokban a legváltozatosabb fogásokkal. Ám ahogy ez az új platformokkal gyakran történni szokott, egy másik, ennél sokkal kevésbé látványos forradalom is zajlik a vendéglátóiparban a virtuális konyhák fejlődésének köszönhetően.

A londoni Taster jó példa arra, hogyan teremt az ételkiszállítási szolgáltatások, a mesterséges intelligencia és az adatok találkozása olyan lehetőségeket, amelyek még nagyobb horderejű változásokhoz vezetnek a vendéglátóiparban. Bár kezdetben úgy tűnt, hogy az ételkiszállítás a hagyományos helyi éttermeknek hoz fellendülést, lehet, hogy végül az optimalizálásra és automatizálásra képes virtuális konyhák lesznek a piaci verseny győztesei.

A Tastert két évvel ezelőtt alapította Anton Soulier, a Deliveroo egykori munkatársa, azzal a szándékkal, hogy az ételkiszállítás fejlődésének következő fokára lépjen.

A mesterséges intelligencia szélsebes fejlődésének korában szerintünk itt az ideje, hogy hátrébb lépve, távolabbról megvizsgáljuk, mi is történik éppen.

Az e-kereskedelem és a kiskereskedelem világában nyilvánvalóan tarol az MI. De hol tart az ipari nagyvállalatoknál? Sokan úgy gondolják, hogy ebben a szegmensben nem olyan ütemes, sokkal fokozatosabb a technológia terjedése. Fontos azonban, hogy túllássunk a hírverésen, számszerűsítsük a valós világban zajló folyamatokat, és feltárjuk az MI-technológia alkalmazásával kapcsolatos aggodalmakat.

Hogy érdemi és átfogó képet kapjunk a helyzetről, megbíztuk a Freeform Dynamics független elemzőcéget, hogy „hőmérőzze” számunkra az MI-megoldások és -platformok érettségét. A vizsgálatban sokféle szervezet 192 IT-vezetője és -szakembere vett részt. Közülük 41% a gyártószektorban dolgozik, vagy érdeklődik a gyártási megoldások iránt. A mintában emellett a pénzügyi szolgáltatópiac, a gyógyszergyártás és a kiskereskedelem szereplői is képviseltették magukat. A globális minta ország szerint összetétele a következő volt: USA (32%), Egyesült Királyság (31%), a többi európai ország (21%) és egyéb országok (16%).

Fontos az optimális hipoglikémiás gyógyszer felírása minden beteg esetében

Napjainkban világszerte növekszik a cukorbetegek száma. A cukorbetegséget a túl magas vércukorszint okozza. Ha valakinek huzamosabb ideig túl magas a vércukorszintje, különféle szövődmények alakulhatnak ki. A japán Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium által 2016-ban végzett felmérés* eredményei szerint az országban nagy valószínűséggel 10 milliónál több ember szenved cukorbetegségben (a kezeletlen eseteket is ideértve). A helyzet gyors beavatkozást igényel.

A cukorbetegség kezelésében fontos szerepet játszanak a megfelelő gyógyszerek, például a hipoglikémiás tabletták vagy az inzulinkészítmények. Különösen a vércukorszintet kell folyamatosan szabályozni, hogy a hemoglobin A1c (HbA1c) szintje ne érje el a 7,0%-os értéket. A Japán Diabétesz Társaság szerint ugyanis erre van szükség a szövődmények kialakulásának megelőzéséhez. A HbA1c-szint a glükóz megkötésére képes hemoglobin arányát mutatja a vérben – a cukorbetegség kezelésében ezt használják a vércukorszint mérőszámaként.

A „kvantum” szó évtizedek óta ismerős a sci-fi világából, legyen szó kvantummeghajtóról, kvantumugrásról vagy (a Star Trek-rajongók kedvéért) kvantum-teleportálásról – hogy csak néhány példát említsünk.

A kvantumszámítástechnika fogalma a valós életben az 1980-as évek elején jelent meg először. Richard Feynman, az ismert elméleti fizikus, a MIT-en, a számítástechnika fizikai hátteréről rendezett konferencián mutatta be a kvantumrendszer szimulálására képes számítógép alapmodelljét.

Azóta pedig világszerte egyre magasabb szinten kísérleteznek a kvantumszámítógép megépítésével. Az elmúlt 10 évben jelentősen élénkült a magánszektor ezirányú K+F tevékenysége, ami egyáltalán nem meglepő. A várakozások nagyon magasak, tekintve, hogy milyen skálázhatóságot biztosít majd a kvantumszámítástechnika az üzleti világ – sőt valójában az egész emberiség – számára.

Sok iparágban komoly beruházások zajlanak a mesterséges intelligencia (MI) területén. Ezen belül is különösen élénk az érdeklődés a mélytanulás iránt.

A mélytanulási piacon 42%-os átlagos éves növekedés várható a 2024-ig tartó időszakban (forrás: MarketWatch). A növekedés egyik oka, hogy ma már rendkívül nagy adatsorok érhetők el kiváló minőségben.

Sok vállalat azonban nehezen csatlakozik a trendhez. Ez részben amiatt van így, mert napjainkban az MI – a gyors ütemben zajló fejlesztések ellenére – még mindig sok kísérletezést igényel.

Van azonban rövidebb útja is annak, hogy a cégek kiaknázzák a mélytanulásban rejlő lehetőségeket: a Zinrai Deep Learning System (ZDLS).