Az év első felében szívesen tekintünk vissza az elmúlt 12 hónap történéseire, és próbáljuk kitalálni, mi vár ránk a következő évben.

Az idén ettől a hagyománytól eltérően a tehetséges és felkészült kiberbiztonsági szakemberek hiányával kapcsolatos megfigyeléseimet szeretném közzé tenni. A szakemberhiány az ágazat egészére jellemző volt 2019 során. Őszintén remélem, hogy a probléma nem fog tovább súlyosbodni 2020-ban, és a példánkat követve más szállítók is haladó, kreatív szemléletre állnak át a rátermett munkatársak toborzása terén.

A kiberbiztonsági szakemberek hiánya nagyon is valós probléma. Egyes becslések szerint 3,5 millió betöltetlen pozíció lesz világszerte az ágazatban 2021-re.

Ekkora kihívással szembesülve gyökeresen új gondolkodásmódra van szükség ahhoz, hogy továbbléphessünk a megoldás felé.

A helyzeten javítanak némileg az automatizációs megoldások. A Fujitsunál mi is alkalmazunk ilyen technológiát a fejlett fenyegetésekkel foglalkozó központunkban. Az automatizáció jelentősen képes mérsékelni a szakemberek által végzendő manuális, repetitív feladatok mennyiségét, fokozva az egyén produktivitását.

Az automatizáció valódi ereje azonban abban rejlik, hogy gazdagabb kontextuális információkkal képes segíteni a hozzáértő elemzőknek gyorsabban megbirkózni a fenyegetésekkel. Ez is mutatja, hogy emberekre mindenképpen szükség van. 

A szakemberhiányra rövid távon valószínűleg nem áll majd rendelkezésre komplett automatizációs megoldás. És még ha lenne is ilyen, változatlanul nagy igény mutatkozna azokra a szakemberekre, akik tanácsokkal tudnának szolgálni a szervezetek számára az internetes biztonság terén végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan.

Milyen új szemlélettel keresi a Fujitsu a tehetséges kiberbiztonsági szakembereket?

Iparágunkban szakemberhiány van, és kevesen vesznek részt informatikai képzésben. Ahelyett, hogy valaki mástól várnánk a probléma megoldását, magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést.

Programot indítottunk a legjobb internetes biztonsági szakemberek felkutatására, és olyan központokat hoztunk létre világszerte, ahol az iparág legjobb szakembereihez nyújtunk az ügyfelek számára globális szintű hozzáférést.

A toborzásban új módszereket alkalmazunk, és olyan társadalmi csoportok felé nyitunk kaput, amelyek korábban nem érdeklődtek a kiberbiztonsági karrier iránt, vagy nem volt lehetőségük ezen a területen tanulni.

Az Egyesült Királyságban egyetemek által finanszírozott műszaki szakközépiskolákkal együttműködésben kínálunk internetes biztonsági képzést 14-18 éves diákok számára, akik így olyan pályára léphetnek, amelyre korábban nem lett volna lehetőségük.

Az elmúlt évben Brüsszelben is számos érdeklődő regionális önkormányzati és oktatási partnerrel léptünk kapcsolatba, akikkel különböző képzési lehetőségeket kínálunk az informatikai terület iránt érdeklődő álláskeresők számára.

Gyorsított kiberbiztonsági képzés

A brüsszeli fővárosi régió professzionális IKT-referenciaközpontjával, az Evolirisszel, a regionális foglalkoztatási hivatallal, az Actirisszel, valamint a brüsszeli szakképzésért felelős francia nyelvű állami szolgáltatóval, a Brussels Traininggel együttműködve 55 napos kiberbiztonsági oktatást szerveztünk Brüsszelben, amelyre előképzettségtől függetlenül, bárki jelentkezhetett.

A jelentkezők szűrése után azonosítottunk 12 főt, akik sikeresen elvégezték az oktatást, és bekerültek a tehetséges kiberbiztonsági szakemberek adatbázisába.

Azzal a radikális döntéssel, hogy nem foglalkoztunk a jelentkezők előképzettségével, és kizárólag kognitív és viselkedésbeli képességeiket vettük figyelembe, szokatlan, ám rendkívül eredményes szakmai profillal rendelkező jelöltekhez jutottunk, akikre kivétel nélkül jellemzőek voltak a következő tulajdonságok: kitartás, rugalmasság és kíváncsiság.

Az egyik sikeres jelentkező például korábban fűtésszerelő volt. Rendkívül intelligens ember, a kiberbiztonsági szakemberek összes hasznos képességével, de korábban nem volt lehetősége bekapcsolódni a hagyományos oktatási rendszerbe.

Egy másik résztvevő szeretett volna visszatérni a munkaerőpiacra azután, hogy korábban gyermeknevelési okokból megszakította karrierjét. Az oktatás lehetőséget biztosított számára, hogy a digitalizálódó világ egyik ígéretes szektorában kezdje újra pályafutását.

Nem állítom, hogy egy ilyen bátor lépést bárki könnyedén megtesz. A Fujitsunál innovatív, nyitott kultúrával rendelkezünk, de Alain Rasschaertnek, Belgiumért és Luxemburgért felelős nagyvállalati és kiberbiztonsági vezetőnknek nálunk is meg kellett győznie a szkeptikusokat arról, hogy a program elindítása ügyfeleink javát szolgálja.

Újszerű gondolkodásmód

A Fujitsunak Brüsszelben több olyan ügyfélprojektje is fut, ahol több szakemberre lenne szükség. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy olyan álláspályázókat vegyünk fel, akik sikeresen elvégezték a képzést, és eleget tesznek a kiberbiztonsági projektekben való részvételhez szükséges normáknak. Örömmel számolhatok be róla, hogy a Fujitsu máris hat résztvevővel írt alá szerződést az új képzési programból, míg a többiek további oktatáson vesznek részt.

A Fujitsu nyilvánvalóan nagyon motivált a szakemberhiány jelentette üzleti kihívás legyőzésére. Az újszerű gondolkodásmóddal gyökeresen új szemléletet tudunk megvalósítani. Azzal pedig, hogy minden érdeklődővel hajlandóak vagyunk együttműködni, bebizonyítjuk, hogy a problémát lehet úgy kezelni, hogy az hosszú távon az egész társadalom javára váljon.

Záró gondolatként azt kívánom 2020-ra, hogy az internetes biztonság szektor más szereplői is álljanak át ilyen kreatív és nyitott szemléletre. Bebizonyítottuk, milyen előnyökkel jár, ha tehetséges új munkaerőt vonzunk a szektorba. és mindannyian profitálni fogunk abból, ha sikerül megoldani a valamennyiünket érintő szakemberhiányt.

Ichiro Ohama/Fujitsu/December 20, 2019

A vállalatok továbbra is milliárdokat költenek az internetes fenyegetések elleni védekezésre, de egyelőre semmi jele annak, hogy megnyernék a háborút. Az MIT professzora, Daniel Weitzner hasznos tanácsokkal szolgál arra nézve, mire van szükség a helyzet rendezéséhez.

Rengeteg biztonsági termék létezik, de eljön-e valaha az a „csodafegyver”, amely minden szervezetnél képes megvédeni az adatokat? Biztosan nem, ha az iparág nem hagy fel az elmúlt évtizedek viselkedésével – vélekedik Daniel Weitzner, az MIT számítástudományi és mesterségesintelligencia-kutatásokat végző laboratóriumának vezető kutatója.

„A vállalatok mindent megtesznek, amit csak tudnak, hogy a megfelelő megoldást válasszák ki az elérhető izgalmas technológiák közül, és körültekintően be is vezessék azt. Ám gyakran  maguk sincsenek pontosan tisztában a biztonsági kockázatokkal, és nem rendelkeznek érdemi beruházási stratégiával a kiberfenyegetések elleni védekezés terén” – mutatott rá Weitzner a Fujitsu Laboratories Advanced Technology Symposium című rendezényen megtartott nyitóelőadásában, a Kalifornia állambeli Santa Clarában.

„Amikor sikerül őszinte beszélgetésre sort keríteni egy információbiztonsági vezetővel, és az ember arról kérdezi az illetőt, hogy mennyit költ biztonságra, és az vajon elegendő-e, általában a többi vállalatéval hasonlítják össze a saját ráfordításukat [ahelyett, hogy a megtérülésről beszélnének]. Senki nem tudja mérni a különböző kiberbiztonsági megközelítések beruházásmegtérülését” – tette hozzá.

Weitzner elmondása szerint a biztonsági költségvetés folyamatosan tovább nő, ahogy a vállalatok megpróbálják biztonsági innovációkkal erősíteni szervezetük védelmét. A JPMorgan Chase vezérigazgatóját, Jamie Dimont idézi, aki cége legutóbbi pénzügyi jelentésében elmondta, hogy évente közel 600 millió dollárt költenek internetes biztonságra, és 3000 munkatársuk dolgozik ezen a területen.

Az internetes intelligencia megosztása

Weitzner, aki egyben az MIT internetes házirendekkel kapcsolatos kutatási kezdeményezését is vezeti, nem csupán elméletben foglalkozik a problémával, hanem meg is próbálja oldani azt. Egy 10 nagyvállalat bevonásával végzett kísérletben biztonságos platformon keresztül megosztották egymással a cégek internetes védekezéssel kapcsolatos információt: hogy milyen támadásokat tapasztaltak, kudarcot vallott-e a védekezés, és ez mekkora költséggel járt. „Lassan eljutunk arra a pontra, ahol már formális, konkrét állításokat tudunk megfogalmazni a hatásos és a hatástalan védekezési mechanizmusokra vonatkozóan” – mutatott rá a Weitzner a vezető technológiai kutatók és cégvezetők előtt tartott előadásban.

A kutató megdöbbent azon, milyen ritkák az ilyen együttműködések, különösen azt figyelembe véve, mennyire ígéretesek az első eredmények. „Kezdjük felismerni, hogy vannak olyan biztonsági megoldáscsomagok, amelyek hatásosak, és olyanok is, amelyek nem. Túl kell lépnünk azon a szinten, ahol a vállalatok egymás hegyére-hátára halmozzák a különböző védekezési megoldásokat és új technológiákat, és meg kell értenünk, hogyan kell meghatározni a prioritásokat és a biztonsági befektetési stratégiákat – hogyan láthatjuk el a környezetet olyan eszközökkel, amelyek birtokában jobban fogjuk tudni, hogyan reagáljunk”.

Globális adatvédelmi szabvány

Weitzner elmondása szerint a digitális adatvédelem is problémát jelent. Ez összecseng a Fujitsu Laboratories vezérigazgatója és a rendezvény házigazdája, dr. Hirotaka Hara véleményével.

Egy kilenc ország 900 üzleti vezetőjének részvételével, a Fujitsu megbízásából végzett kutatásban a megkérdezettek 82%-a tartotta fontosnak, hogy teljes körű ellenőrzéssel rendelkezzen személyes adatai felett. „Aggódnak amiatt, hogy vajon megfelelően kezelik-e az adataikat” – mutatott rá Hara. Potenciális megoldásként bemutatta a Fujitsu IDYX hitelesítési technológiáját, amellyel a felhasználók szabályozhatják online elérhető személyes adataik körét és azt, hogy közülük mi bocsátható más szolgáltatások rendelkezésére és mi nem.

Továbbra is vannak azonban kihívások. „Az adatvédelem azért annyira kemény dió, mert rendkívül sokféle dolgot jelent. Ha az ügyfelek úgy érzik, hogy túlságosan szorosan követik őket, az ilyen gyakorlatot folytató vállalatok nehéz helyzetbe kerülhetnek a piacon” – figyelmeztetett Weitzner.

„Még ma sem rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyekkel rávehetnénk az adatok tárolóit, hogy valóban megfelelő szabályokat és ellenőrzést alkalmazzanak, és gondoskodjanak az eredeti adatgyűjtés kontextusának tiszteletben tartásáról” – tette hozzá.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) megvannak a kritikusai, de Weitzner szerint a jogszabálynak mindenképpen van egy fontos erénye: más országokat és szervezeteket is rákényszerített arra, hogy felülvizsgálják az adatkezelési és adatvédelmi problémák kezelésekor folytatott gyakorlatukat.

Weitzner szerint szélesebb körű – ideálisan világszintű – egyetértésre lenne szükség az adatvédelemről. „Globális szemléletet kell alkalmaznunk az adatvédelem és [különösen] az MI irányítása terén” – fogalmazott.

Ki kell nyitni az MI „fekete dobozát”

A Fujitsu felmérésében a megkérdezettek többsége (52%) úgy nyilatkozott, hogy nem bízik a mesterséges intelligencián alapuló döntésekben. 63% ugyanakkor azt mondta, hogy megbízna az MI-ben, ha tudná, milyen úton jutott el az adott döntéshez.

„Az ügyfelek akkor kezdenek bízni az MI-ben, ha magyarázatot kapnak arra, mit csinál a rendszer” – hangsúlyozta Hara. Napjaink MI-rendszereire túlságosan is jellemző, hogy „fekete dobozként” kezelik a technológiát, amely pusztán a válaszokat adja meg, miközben a felhasználók többségének fogalma sincs arról, hogyan zajlik az MI-alapú döntéshozás, és vajon megbízhatnak-e a végeredményben.

Weitzner sürgette, hogy az iparág és a tudományos világ is fordítson nagyobb figyelmet az MI-rendszerek döntéshozatali folyamatainak feltárására. Arra is felhívta figyelmet, hogy magasabb szinten, az iparági szabványok területén is sok teendő lenne a technológia iránti bizalom megteremtése érdekében.

Példaként részletesen ismertette azt a MIT internetes házirendekkel kapcsolatos kutatási kezdeményezése keretében végzett vizsgálatot, amely az első arcfelismerő rendszerek alapvető hibáit azonosította. „A pontosság elég jó volt a fehér bőrű férfiak és elfogadható a fehér bőrű nők esetén, de színes bőrű alanyok esetében rendkívüli alacsony volt az azonosítás helyes találati aránya” – hangsúlyozta.

Ebben az esetben nem maga a mesterséges intelligencia, hanem az alapját képező adatok okozták a problémát. Weitzner elmagyarázta, hogy a korai arcfelismerő fotózási rendszerek fejlesztésekor fehér nők képeit használták, mivel az akkori technológiákkal ezeknél a képeknél lehetett a legjobb képtisztaságot elérni. „Az a fotózási technológia, amire az arcfelismerés épült, beépített torzítást hordozott.”

Amikor kiderült a probléma, Weitzner elmondása szerint egyes cégek visszafogták az arcfelismerő technológia értékesítését. Károsnak tartja azonban, hogy mások továbbra is kínálják a gyenge minőségű technológiát, amely negatív színben tünteti fel az MI-t a vállalatok és a magánemberek szemében. „Politikai szinten is sokan próbálják korlátozni az arcfelismerő technológia használatát, különösen a rendvédelmi alkalmazásoknál, épp a torzítás problémája miatt. Számomra ez kiváló példája annak, hova vezet, ha az új technológia fejlesztésekor nem vesszük figyelembe az irányítási kérdéseket. Így lehet aláásni egy egyébként rendkívüli ígéretes szektor, az MI jövőjét, kétségbe vonva annak megbízhatóságát.”

„Persze vissza lehet állítani a bizalmat, de sokkal jobb lenne, ha nem kellene megküzdeni a szkepticizmussal és a technológiával szembeni ellenállással. Az iparágnak kell kitalálnia, hogyan lehet ezen a területen sokkal hatékonyabb” – magyarázta.

„Az internet fejlődésének második szakaszában tartunk, ahol látjuk, mennyire áthatják ezek a [nagy hatású] technológiák az emberek életét, és ráébredünk, hogy az irányítás kérdését sokkal átfogóbban kell kezelnünk a bizalmi alapokon nyugvó környezet megteremtéséhez” – hangsúlyozta Daniel Weitzner.

• A Daniel Weitzner nyitóbeszédéről és a  Fujitsu Laboratories Advanced Technology Symposium 2019 többi előadásáról készült teljes videó megtekintése

• A 2020 legfontosabb 12 kiberbiztonsági előrejelzéséről készült ingyenes jelentés letöltése

Az új egyensúlymutatvány: távmunka kiberbiztonsági kockázatok nélkül

A koronavírus-világjárvány soha nem látott mértékben teszi próbára, milyen mértékben képesek a modern és rugalmas munkavégzési módszerek biztosítani a felhasználók számára a tér- és időbeli korlátoktól mentes, tetszőleges eszközön történő, produktív hozzáférést. Napjaink nagyvállalati mobiltechnológiáival a dolgozók távolról csatlakozhatnak a munkájukhoz szükséges adatokhoz és erőforrásokhoz – amikor és amilyen eszközön éppen szeretnének.

A globális eseményeket és a kormányok által világszerte kötelezővé tett közösségi távoltartást, azon belül a közösségi és szakmai rendezvények betiltását figyelembe véve, a távmunka ma már nem alku tárgyát képező béren kívüli juttatás, hanem a szervezet üzletmenet-folytonosságának alapvető feltétele.

Ám ennek ellenére, amikor a felhasználók különböző mobileszközökről, többféle hálózaton keresztül, távolról érik el a szervezet rendszereit és adatait, számos olyan kockázat merül fel, amely álmatlan éjszakát okozhat az információbiztonságért felelős felsővezetőnek. Ha az adatokat a biztonságos hálózati határvonalakon kívülről érik el, korábban nem létező támadási felület nyílik meg a kiberbűnözők számára, és rengeteg új sérülékenység jelentkezik a szervezeteknél. Milyen fenyegetésekre kell különösen odafigyelniük az információbiztonsági vezetőknek és az IT-döntéshozóknak távmunka esetén, és hogyan enyhíthetik az ezzel járó kockázatot?

Kapacitásproblémák

A kapacitás csak első hallásra tűnik egyszerű kérdésnek. A mobil dolgozók VPN-hálózaton keresztül érik el a vállalati hálózatot, ám az ilyen hálózatok jelentősen megterhelik az erőforrásokat, és használatukhoz az is fontos, hogy a szervezet elegendő licenccel rendelkezzen a biztonságos távhozzáféréshez.

Ezenkívül, az IT-döntéshozóknak azt is meg kell határozniuk, hogyan fogják a biztonságos hozzáféréskezelési megoldások prioritási sorrendbe állítani az elsőbbségi sávszélesség iránti igényeket. A csatlakozást lassíthatja, ha a felhasználók kevésbé kritikus, nagyméretű fájlokat töltenek fel vagy le a hálózatban, mivel ezek az állományok csökkentik a kritikus vállalati IT-rendszerekhez dedikált sávszélességet.

Az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa utáni visszaállás megtervezésekor a szervezeteknek gondosan meg kell vizsgálniuk a kapacitás szempontjából kritikus tényezőket, köztük a licenckezelést, a rendelkezésre álló sávszélességet, hogy fel tudjanak készülni az igények váratlan megugrására. Ahhoz, hogy biztonságosan felhőalkalmazásokhoz tudják rendelni a webes forgalmat, az IT-döntéshozóknak érdemes fontolóra venniük a Cloud Access Security Broker (CASB) megoldások használatát. A CASB-szolgáltatásokkal biztonsági monitorozás és a biztonsági szabályok érvényesítése mellett  tudják kezelni az igényeket, így biztosítva a felhasználók és az alkalmazások megfelelő védelmét. A nagyvállalatoknak a már eddig is használt szolgáltatásoknál (pl. Microsoft Azure) elérhető biztonsági funkciókat is tanácsos igénybe venniük a kihívások kezelésére.

Védtelen eszközök

Mivel manapság gyakran frissítik a mobilbiztonsági szoftvereket, az eszközökre rendszeresen le kell tölteni a hibajavító kódokat a biztonság fenntartásához. Ez különösen releváns a saját eszközök munkacélú használata (BYOD) esetén, amikor a natív mobileszköz-biztonsági szoftver nem feltétlenül képes kielégíteni a szervezet által támasztott követelményeket. A patchek és a frissítések kezelik az ismert biztonsági problémákat – telepítésük elmulasztása viszont új támadási felületet nyit meg a kiberbűnözők előtt.

 Az IT-döntéshozóknak gondoskodniuk kell róla, hogy megfelelő patching-folyamatok támogassák az eszközök folyamatos biztonságát. Ehhez láthatóvá kell tenni, hogy mi csatlakozik a hálózathoz, és követni kell a csatlakozó eszközök műszaki állapotát, így a legutóbbi frissítés időpontját is. Ezzel összefüggésben azt is fontos látni, milyen új frissítésekkel jelennek meg a hardver- és szoftverszállítók, hogy elérhetőségük időpontjában azonnal telepítsék is őket.

A gyanús viselkedés nehezen figyelhető

Mivel a távmunka jellegéből adódóan a vállalat biztonsági határvonalain kívül zajlik, nem követi azokat az alapvető munkavégzési mintákat, amelyeket a vállalati fenyegetéselemzők figyelni szoktak. Ha elfogadható, hogy valaki éjjel 11-kor jelentkezik be a hálózatba, a biztonsági elemzőknek tudniuk kell a gyanús viselkedés elemzésekor, hogy ez az „új normális”. Így aktualizálhatják a normális hozzáférés viselkedési kritériumait ahelyett, hogy automatikusan gyanúsként jelölnék meg a „régi normálistól” eltérő távhozzáférési mintákat.

A távmunkában dolgozók rugalmas hozzáférésének korlátozása nem vezet eredményre. A szervezeteknek ehelyett azt kell kitalálniuk, hogyan tudják úgy figyelni a felhasználói viselkedést, hogy azzal ne zavarják a szokatlan, ám legitim távhozzáférési helyzeteket. A felhasználók és entitások viselkedését elemző (User and Entity Behavior Analytics – UEBA) eszközök láthatóbbá teszik és kifinomultabb jelentésekbe foglalják a felhasználói viselkedést. Ezek az eszközök olyan kontextusfelismerő képességekkel is rendelkeznek, amelyek segítségével a veszélyelemzők megállapíthatják, hogy egy adott viselkedés valóban gyanús-e. Így elemzői idő és erőforrások  szabadulnak fel a valós fenyegetések gyors és eredményes kezelésére.

A támadók kihasználják a mobileszköz-használati szokásokat

Kutatások[1] szerint a felhasználók nagyobb valószínűséggel válaszolnak az adathalász e-mailekre mobileszközön. Ez valószínűleg a kisebb képernyőméret miatt van így, amelyen nehezebb észrevenni az adathalászatra utaló jeleket. Attitűdbeli okai is lehetnek, ha a felhasználók út közbeni üzenetlehívásra és az e-mailek gyors megválaszolására használják mobileszközeiket.

Az e-mailes és SMS-alapú adathalászati támadások a felhasználók natív és kereskedelmi közösségimédia-alkalmazások iránti bizalmával is visszaélnek. A jelenlegi helyzetben egyre több internetes támadási kísérleti indul SMS és fogyasztói alkalmazások (pl. WhatsApp) útján, kihasználva a koronavírus-járványról további tájékoztatást remélő, kiszolgáltatott mobilhasználók félelmeit. Mivel a legtöbb mobilfelhasználó több e-mail-fiókkal rendelkezik egy eszközön, a személyes e-mail-fiók elleni adathalászati támadáskor a nagyvállalati eszköz biztonsága is sérülhet, és egyetlen apró hiba a teljes vállalati hálózatot veszélybe sodorhatja.

Mivel a „social engineering” jellegű támadásoknál elsősorban a mobileszközök használói jelentik a kockázatot, a mobileszköz-használati szabályokról tartott egyértelmű és szigorú oktatás jelenthet megoldást. Mindenki számára világossá kell tenni, melyek a fogyasztói alkalmazások és a személyes e-mail-fiókok vállalati és BYOD-eszközökön történő használatának elfogadható módjai.

A fizikai eszközhasználati szabályok megsértése

Bármilyen praktikusnak és kézenfekvőnek tűnik a mobileszközök munkára való használata, ebben az esetben fennáll a fizikai eszköz elvesztésének, ellopásának vagy feltörésének kockázata. Ha egy eszközt elveszítenek vagy felügyelet nélkül hagynak nyilvános helyen, még akkor is közvetlen és jelentős adatbiztonsági kockázat merül fel, ha a rendszert erős titkosítás és egyéb mechanizmusok védik.

Az adathalászat elleni védekezéshez hasonló módon, a fizikai eszközbiztonság esetében is oktatni kell a mobilhasználókat arra vonatkozóan, milyen szabályok és felelősségek érvényesek a kritikus céges adatokhoz hozzáférő eszközök használatakor. Az erős eszköztitkosítási módszerek bizonyos fokú védelmet nyújtanak az eszköz feltörésekor, a távoli eszközfelügyeleti képességek pedig távoli lezárással, az eszközön vagy céges hálózatban található adatok törlésével és különféle karanténba helyezési beállításokkal tudnak beavatkozni.

Kártékony alkalmazások

Tekintve, hogy a mobileszközön összemosódik egymással a munka és a magánélet, a felhasználók óhatatlanul letöltenek személyes használatra szánt alkalmazásokat a vállalati eszközre. És mivel senki nem szokta elolvasni a fogyasztói alkalmazások adatvédelmi szabályzatát, nagyon is valós veszély, hogy a felhasználó szándékán kívül kémszoftvert telepít vagy olyan biztonsági sérülékenységet nyit meg a rendszeren, amelyen keresztül el lehet jutni a vállalati rendszerekhez és adatokhoz.

Az adatvesztés megakadályozása érdekében a mobileszköz-használati szabályzatoknak ismertetniük kell az elfogadható használat feltételeit – elő kell írniuk az alkalmazásmegosztás engedélyezését, az alkalmazásszintű jelszavak használatát vagy akár az engedélyezési és tiltólisták alkalmazását. A biztonsági csapatoknak rendszeresen meg kell vizsgálniuk az eszközöket, célzottan rákeresve az ismert kártékony alkalmazásokra, és fel kell szólítaniuk a felhasználókat azok haladéktalan törlésére.

A vállalati erőforrások távoli elérésének és a szervezeti rendszerek integritásának egyidejű fenntartása kétségtelenül komoly egyensúlymutatvány a legtöbb IT-döntéshozó számára. A napjainkban elérhető intelligens mobilfelügyeleti és analitikai eszközök és elemzések birtokában azonban a nagyvállalati informatikai és biztonsági csapatok a korábbinál sokkal erősebb pozícióból tudják biztosítani kollégáiknak a biztonságos távhozzáférést és az optimális, produktív mobil munkavégzés élményét – a szervezet IT-erőforrásainak túlterhelése nélkül.

[1]A FireEye e-mail biztonsági jelentése (2020. március 24.) – Hogyan járjunk egy lépéssel az e-mailes fenyegetések előtt? (Get One Step Ahead of Email Threats)

Az utóbbi években jelentősen átalakult az IT-költségvetés elköltésének módja – és az is, kik költik el a technológiai forrásokat. Letölthető infografikánk alapján azonosítható, kik költik a legtöbbet, hogyan változott az érintettek és a prioritások köre, illetve mely iparágak és vállalatok nyúlnak a legmélyebben a zsebükbe.

 Infografika és illusztráció: Fernando Volken Togni

A letölthető PDF-verzió eléréséhez kattintson ide.

A technológiai hírek között böngészve gyakran látni számadatokat a hibrid IT-rendszerek folyamatos és gyors növekedéséről.

A becslések eltérnek, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a következő években 20% körüli átlagos éves növekedés várható a szegmensben. De mitől olyan egységes termék a hibrid IT, mint mondjuk egy mobiltelefon vagy egy mosógép, amikor valójában nem létezik két egyforma hibrid IT rendszer?

Napjaink hibrid IT feladatainak jellemzői

A hibrid IT fejlődésének korai szakaszában jelentős számban történtek ad-hoc jellegű felhőbevezetések a vállalatoknál, gyakran az egyes szervezeti egységek igényeire válaszul. Ezt szokták árnyék IT-nek is nevezni.

A Fujitsu kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának etikai kérdéseire. A Fujitsu Laboratories of Europe fontos szerepet játszik annak feltérképezésében, hogyan lehet az MI-t megfelelően használni az emberközpontú innováció szabadságának korlátozása nélkül.

A témával kapcsolatos párbeszéd ösztönzése érdekében nemrég részt vettünk egy megbízható MI-ről szervezett nemzetközi workshopon az Oxfordi Egyetemen működő Oxford Internet Institute Digital Ethics Lab (DELab) szervezetével együtt.

Az oxfordi St. Cross College által szervezett rendezvényen a tudományos világ, a szabályozói terület és a magánszektor neves szakértői azt a fontos kérdést járták körül, hogy lehetséges-e az internetbiztonság szempontjából megbízható MI-t fejleszteni.

Résztvevők:

• Az Egyesült Királyság nemzeti internetbiztonsági központjának (UK National Cyber Security Centre) képviselői
• Dr. Ioannis Agrafiotis (ENISA) – (hálózati információbiztonságért felelős IT-vezető)
• Dr. Anna Jobin (Health Ethics and Policy Lab, ETH, Zurich)
• Dr. Tsuneo Nakata (Fujitsu Laboratories)
• Nathalie Smuha (a Leuveni Katolikus Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszéke)
• Dr. Mariarosaria Taddeo (Oxford Internet Institute, Oxfordi Egyetem)
• Paul Timmers (European Policy Centre, Brüsszel) 

Az internetbiztonság kérdéseinek alapos vizsgálata érdekében a résztvevők valós életből példákat vettek sorra az MI-vel való visszaélésekre és a mesterséges intelligencia nem rendeltetésszerű használatára vonatkozóan. Foglalkoztak még az adatok és az eszközök megbízhatóságával, az internet „peremén” fellépő működési kockázattal, valamint az emberi felügyelet nélküli gép-gép (M2M) vezérlés veszélyeivel.

A blog bejegyzés szerzője Dr. Joseph Reger, a Fujitsu Európai régiójának technológia vezérigazgató-helyettese.

Az ember természeténél fogva törekszik az optimalizálásra. Ez meghatározó tulajdonságaink egyike.

Ezt tesszük a kezdetektől – a barlangba költözésről vagy a gabonatermesztésről hozott döntésünktől – fogva napjainkig, amikor már globális kereskedelmi rendszer tartja működésben a világot.

Bármi legyen is a feladat, az út minden lépésénél felteszi valaki a kérdést:

„Hogyan hozhatnánk ki ebből a legjobbat?”

Ennek nyomán az Ipar 4.0 korához közeledve hihetetlenül komplex civilizáció jött létre. Az ipar ma már több rétegben egymásra rendeződő és egymással kölcsönhatásban álló rendszerek összekapcsolt hálója.

Ám akár a gyártósorra helyezett komponensek beszerelésének ideális sorrendjéről vagy a szállítójárművek leghatékonyabb útvonalának megtervezéséről van szó, az ipar számos funkciója óhatatlanul próba-szerencse alapon működik.

Ez azért van így, mert az ilyen „kombinatorikai optimalizációs problémák” rövid időn belül olyan nagyságrendet öltenek, hogy csak nagy idő- és költségráfordítással lehetne érdemi pontossággal megoldani őket – mármint a hagyományos számítástechnika segítségével.

A kvantumtechnológia által inspirált módszerek azonban kiskaput nyitnak ezen a területen, és lehetővé teszik a nagyvállalatok számára az üzleti működés új területeinek optimalizálását és ezen keresztül rendkívüli teljesítménynövekedés megvalósítását.

Ebben a blogbejegyzésben az ipari működés optimalizálásának kihívásával foglalkozom, és megosztok olvasóimmal néhány, az idei Fujitsu Fórumon elhangzott, valódi sikertörténetet.

A japán rákgyógyászatban 2018 áprilisa óta alkalmaznak a betegek genetikai információjára épülő gyógyszeres terápiát. Ez a cikk a rákos megbetegedések kezelésének fejlett génterápiás lehetőségeivel foglalkozik. A Fujitsu kutatóintézetének (FRI) tanácsadója szemszögéből ismerteti a lehetséges jövőbeni fejlődési irányokat, a genetikai információk másodlagos felhasználásának módját, az ezzel járó kihívásokat, és áttekinti a jövőbeni trendekhez igazodó üzleti szemléletet.

A szerző: Tetsuya Yoshida

A Fujitsu kutatóintézete, az FRI ágazatközi csoportjának vezető tanácsadója

Tetsuya Yoshida 1992-ben csatlakozott a Fujitsuhoz. Kezdetben a beszerzési részlegnél látott el feladatokat, majd 2005-ben átkerült a Fujitsu újonnan megalapított BCM csoportjába, onnan pedig 2007-ben az FRI-hez. BCM-tanácsadóként szerzett tapasztalatait kamatoztatva jelenleg főként az új üzleti tevékenységek megtervezésével és a stratégia kidolgozásával kapcsolatban biztosít tanácsadást az egészségügy területén.

* Ez a cikk az FRI kiadványa, a Chisounomori 2018. évi 4. számában megjelent cikk részben szerkesztett változata.  
* A szerző pozíciója és divíziója a Chisounomori kiadásának napján érvényes állapotot tükrözi.

Mi is az a fejlett génalapú rákterápia? A génterápiás technológia fejlesztése a rákos megbetegedések visszaszorítását célzó nemzeti alapstratégia része

A japán Egységügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium az olyan új, kísérleti gyógyászati technológiák megnevezésére használja a „fejlett gyógyászat” kifejezést, amelyek hatásosságát, illetve biztonságosságát még nem vizsgálták, de erre feltétlenül szükség lenne ahhoz, hogy kiderüljön, bekerülhetnek-e az egészségbiztosítás által támogatott ellátások körébe.

A „fejlett génalapú rákterápia” azoknak a rákellenes gyógyszereknek az alkalmazását jelenti, amelyek a rákos betegek génmutációit veszik célba. Arra utal, hogy minden egyes génmutációnál meg kell vizsgálni a lehetséges génterápiás módszereket a hagyományos kezelések mellett.

A japán National Cancer Center (NCC) kórház „Fejlett ’B’ terápia’ címmel külön projekt keretében, a fenti módszert követve, átfogóan elemzi a betegek rákos megbetegedésében szerepet játszó géneket, és génteszt elvégzése alapján választja ki a lehetséges rákellenes gyógyszert.

A génteszteléshez a kifejezetten japánok számára kidolgozott NCC OncoPanel tesztmódszert használják. Ennek során egyetlen vizsgálatban 114 rákkal összefüggésbe hozható génmutációt és 12 fúziós génmutációt tesztelnek.*

A génterápia a következő tényezőkre reagálva alakult ki: 1. A génelemző technológia fejlődése nyomán gyors egymásutánban sokféle olyan génmutációt fedeztek fel, amelyek szerepet játszanak a rák kialakulásában, és a tudósok felismerték, hogy a célzott molekuláris terápia rendkívül hatásos lehet bizonyos, génmutációval együtt járó rákos megbetegedések esetében. 2. A génszekvenciák gyors olvasására képes, következő generációs szekvenálási megoldások megjelenésével lehetővé vált sokféle génmutáció gyors és átfogó észlelése.

A fejlett terápiák alkalmazásához a rákot okozó gének átfogó vizsgálatára van szükség. Ennek alapján tudják kiválasztani az adott beteg rákos szöveteiben észlelt génmutációnak megfelelő gyógyszereket, ami különösen értékes lehetőség a hagyományos módon nem kezelhető rákos megbetegedések, vagy olyan betegek esetében, akiknél a hagyományos kezelés nem bizonyult hatásosnak.

A fejlett génalapú rákterápia jövője: intézkedések a rákos megbetegedések visszaszorítását célzó nemzeti stratégia részeként

Ez a fejlett módszer támogatja az OncoPanel alapján végzett génelemzést és a rákellenes gyógyszerek kiválasztását. Jelenleg 11 rákbetegeket kezelő japán kórház működik a fejlett génalapú rákterápia központjaként, és 100 kapcsolt intézmény esett át a fejlett terápia alkalmazásához szükséges eljáráson (2018. április 1-i állapot szerint**).

A jövőben az olyan génelemzéseket is támogatni fogják, amelyek a genomra vonatkozó összes információt lefedik, és ennek alapján segítik a megfelelő kezelési módszerek kidolgozását. A kezelési módszert a beteg génelemzési eredményeinek beérkezését követően határozzák meg, a génelemzések hatékonyságát pedig egy olyan egészségügyi információs adatbázis összeállításával emelik magasabb szintre, amely tartalmazza a kezelésen átesett rákbetegek egészségügyi adatait, valamint a klinikai kísérletek, illetve a Japánban és más országokban végzett rákterápiák adatait. Mindezek alapján optimalizálják a kezelési módszereket.

Mivel a fejlett kezelési módszer költségeit csak részben fedezi az egészségbiztosítás, az költséges, ráadásul a betegek számára teremtett terápiás értéke is nehezen meghatározható. Az első célok egyike, hogy a vizsgálatokat egészségbiztosítási keretek között tudják elvégezni, mérsékelve ezzel a betegekre nehezedő terhet.***

A fejlett génterápiás rákkezelést jelenleg a fent említett központi kórházak és társult intézményeik végzik. 2018-ban kifejezetten ezeknek a kórházaknak a támogatására jött létre az NCC-n belül a rákgenetikai és fejlett terápiás központ (Center for Cancer Genomics and Advanced Therapeutics).**** Ebben az intézetben gyűjtik és elemzik a betegek diagnózisait és genetikai információit, majd ezeket összehasonlítják a Japánból és más országokból származó genetikai információkkal, valamint a génalapú rákterápiával kapcsolatos publikációk adatbázisaival, és ennek alapján meghatározzák a beteg számára optimális kezelési módszert. Az összegyűjtött adatok ilyen célú felhasználása után elérhetővé teszik az adatokat gyógyszergyártó cégek és a tudományos közösség számára kutatási és gyógyszerfejlesztési célokra, valamint a meglévő gyógyszerek továbbfejlesztéséhez.

A személyes adatok védelméről szóló módosított törvény értelmében az egyén genetikai információi „személyazonosító kódnak”, az orvosi adatok és a leletek pedig „különleges védelmet igénylő személyes adatoknak” minősülnek. Ezek a jogszabályok érvényesek akkor is, amikor az adatokat másodlagos célra használják fel. Emellett az egészségügyi adatok anonimizálását megkövetelő következő generációs orvosi infrastruktúrára vonatkozó törvényt is be kell tartani. A törvények értelmezésével párhuzamosan meg kell szervezi és felül kell vizsgálni a kezelési módszereket, és a kormányt (konkrétan az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumot, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumot) is be kell vonni a fejlett terápiák fejlesztésébe, valamint a génterápiás gyógyászat alkalmazását ösztönző szabályozás kidolgozásába.

A fejlett terápia jövőbeni fejlesztései és az üzleti kilátások: az orvostechnológia MI-alapú továbbfejlesztése

Az eddigiekben a fejlett génalapú rákgyógyászat jelenlegi helyzetével foglalkoztam. Ezután a génelemzésre épülő terápia hipotetikus jövőbeni fejlődésének üzleti vonatkozásait vázolom fel.

A géntesztelési szolgáltatások már léteznek egy ideje. A magánszemélyek megvizsgáltathatják a DNS-üket és különböző betegségekre való hajlamukat. A betegségek kockázatának meghatározásával foglalkozó szakirodalom azonban nem eléggé egyértelmű, ahogy az sem, hogyan választják meg ezt a szakirodalmat, és mennyire érvényesek a kapcsolódó statisztikai adatok. Ezért e szolgáltatások orvosi megbízhatóságát szkepticizmus övezi. Ráadásul az átlagember kevéssé érti a vizsgálatok eredményeit, így azokat szinte a jóslással egyenértékűként kezeli.

A fejlett génalapú rákterápiát egyelőre csak kiválasztott betegeknél és kizárólag rákos megbetegedések esetében alkalmazzák. Ebben a formájában ez a kormányzat által engedélyezett, génelemzésen alapuló gyógyszeres terápiás eljárás.

Ha ezeknek a trendeknek a várható jövőbeni alakulását vizsgáljuk, akkor amellett a cél mellett, hogy a kiválasztott betegek körén túlra is szeretnénk kiterjeszteni a génalapú gyógyszeres terápia elérhetőségét, azt is meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a megelőzésben felhasználni a génelemzés eredményeit. Konkrétan arra gondolok, hogy a génelemzés eredményei alapján hogyan lehetne elpusztítani a potenciálisan betegséget okozó rendellenes és a felesleges géneket, kijavítani a génmutációkat vagy génmódosítást végrehajtani, a kiindulópontnál kezelve a génkifejeződést.

Régebben ezek a módszerek még a sci-fi világához tartoztak, de már zajlanak olyan úttörő törekvések, amelyek a közeljövőben realitássá tehetik az ilyen terápiát. Egy hollywoodi színésznő már végrehajtatott megelőző operációt génvizsgálatok eredményei alapján. Orvosi szempontból jó esély van arra, hogy az ilyen kezelések hamarosan megbízhatóbbá váljanak. (1. ábra)

1. ábra: A meglévő kezelési módszerek potenciális továbbfejlődése a jövő megelőző kezelései irányába

Egy napjaink világára kissé jobban alkalmazható témához visszatérve szeretném megemlíteni a radiomika vagy más néven radiogenomika koncepcióját. Ennek az a lényege, hogy az orvosi képeken és génkifejeződési mintákban azonosított egyéni tulajdonságokat a biológiai mutációkkal összevetve használják fel a diagnosztikai és terápia terén.

A hagyományosan orvosok által képek alapján végzett diagnózisok helyét numerikus információ veszi át, és ez a génelemzéssel kombinálva lehetőséget biztosít arra, hogy még a biopszia elvégzése előtt bizonyos mértékű pontossággal információhoz lehessen jutni a betegség jelenlétével kapcsolatban. Ez különösen hasznos lehet az olyan testrészekkel kapcsolatos diagnosztika és terápia terén, ahol nem lehetséges az ismételt szövettani vizsgálat. Az ilyen döntések meghozatalában fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia.

A fentieket az IKT szempontjából vizsgálva, ezek a fejlesztések a legvalószínűbben úgy tudják előmozdítani az orvosi kezelés hatásosságát, hogy segítségükkel kidolgozhatók a génelemzésekhez és numerikus képi információkhoz kapcsolódó minták, optimalizálhatók és az orvosok rendelkezésére bocsáthatók az egészségügyi információk. Az ilyen, klinikai döntéstámogató rendszerként működő megoldásokat jelenleg vezetik be Európában és az USA-ban. Jelenleg egyetlen IKT-vállalat sem foglalkozik fordítással kapcsolatos kutatásokkal arra is kiterjedően, hogyan lehetne ezeket a módszereket visszafejtés segítségével az adatelemzésre és az adatok felhalmozására alkalmazni. Ennek során a diagnózis és a kezelés eredményeit vissza lehetne csatolni a működésbe, és az MI alkalmazásával optimalizált megoldások kialakítása válna lehetővé. Az ilyen folyamatokat teljes egészében tartalmazó esettanulmányok gyűjtésével magasabb szintre emelhetjük a technológiát, és rendkívül hasznos megoldásokat tehetünk elérhetővé az egészségügyi ellátásban (2. ábra).

2. ábra: Az IKT céljai és szerepe a jövő orvosi ellátásában

*: A jelen cikkben említett NCC OncoPanel mellett 2019 júniusában a következő genetikai panelvizsgálatok léteztek.
1. Todai OncoPanel: a Tokiói Egyetem kórházának klinikai kutatásokat támogató központja
2. FoundationOne CDx: a Chugai Pharmaceutical értékesíti (Foundation Medicine, USA)
3. Oncomine™ céltesztrendszer: az Oszakai Egyetem orvostudományi kara

**: 2019. április 1-én 156 társult kórház vett részt a programban.

***: A cikkben említett NCC OncoPanel, valamint a *,** lábjegyzetekben említett FoundationOne CDx genetikai tesztjeit 2019. június 1-én már támogatta az egészségbiztosítás.

****: Rákgenetikai és Fejlett Terápiás Központ (Center for Cancer Genomics and Advanced Therapeutics, C-CAT), National Cancer Center
https://www.ncc.go.jp/jp/c_cat/index_kan_jya.html (Japanese)

Hivatkozások

1. A National Cancer Center sajtóközleménye (2018. április 3.)
   A fejlett géntesztek alkalmazása a rákkal összefüggésbe hozható gének átfogó vizsgálatára a National Cancer Center kórházban.
   https://www.ncc.go.jp/jp/information/pr_release/2018/0403_2/index.html (japánul)
   https://www.ncc.go.jp/jp/ncch/information/20180403/index.html (japánul)
2. A National Cancer Center sajtóközleménye (2018. június 1.)
   A Rákgenetikai és Fejlett Terápiás központ létrehozása (Center for Cancer Genomics and Advanced Therapeutics, C-CAT).
   https://www.ncc.go.jp/jp/information/pr_release/2018/0601/index.html (japánul)
3. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium jelentése a génalapú rákterápia ösztönzésére létrehozott kerekasztal-konzorcium működéséről (2017. június 27.
   http://www.mhlw.go.jp/stf/shingi2/0000169238.html (japánul)
4. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 69. fejlett orvostechnológiai áttekintő megbeszélése (2018. március 15.)  
   4. dokumentum: A rákgenetikai panelvizsgálati protokollok szükséges elemei és alapkövetelményei, módosított verzió (tervezet)
   http://www.mhlw.go.jp/stf/shingi2/0000198150.html (japánul)
5. Nemzeti Egészségtudományi Intézet: A génterápiás kutatás és fejlesztés aktuális állapota és kihívásai, valamint a génmódosításon alapuló orvosi kezelések
   https://www.kantei.go.jp/jp/singi/kenkouiryou/genome/advisory_board/dai4/siryou4-1.pdf (japánul)
6. Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: a genetikai információkra épülő orvosi ellátást ösztönző 4. munkacsoport dokumentumai, 2016. január 27.
   http://www.mhlw.go.jp/stf/shingi2/0000110448.html (japánul)

• A magánszemélyek által igénybe vehető géntesztelési szolgáltatások
• Japán Humángenetikai Társaság: „Állásfoglalás a DTC-géntesztelésről”
• Japán Humángenetikai Társaság: „Állásfoglalás a magánszemélyeknek kínált géntesztelési szolgáltatásokról” (2010)
• A Japán Orvostudományi Társaság genetikai, egészségügyi és társadalmi vizsgálóbizottsága: „Nyilatkozat a géntesztelési piaci bővülésével kapcsolatos főbb aggodalmakról” (a megbeszélésről származó dokumentum)

Fujitsu Magyarország

A Fujitsu jövőképét, stratégiáit és megoldásait egy helyen felvonultató, fontos éves japán rendezvény, a Fujitsu Fórum Japan többféle szempontból is körüljárta azokat a jövőbe mutató technológiákat és ötleteket, amelyek segítenek lépést tartani a digitális átalakulás gyors ütemével a különböző ágazatokban és szektorokban, és képet adott a vállalat munkastílust megújító innovációiról.

A rendezvényen részt vett Norihiko Sasaki, a NewsPicks Studios főszerkesztője és vezérigazgatója is. A Fórumról a Fujitsu vezetőjével, Iwao Nakayamával együtt tudósított. Íme néhány fontos gondolat Sasakitól a Fujitsu által megvalósítani kívánt jövőről és a mögöttes technológiáról.

Nakayama: Köszönöm szépen, hogy időt szánt ma rám, Sasaki szan. Kezdjük a kiállított 5G-megoldásokkal.

Sasaki: Köszönöm. A munkám során főleg az 5G-vel foglalkozom, így ez nagyon releváns téma a számomra.

Nakayama: Mennyire játszik központi szerepet az 5G a munkájában?

Sasaki: Úgy egy évvel ezelőtt megalapítottam a NewsPicks Studios videókészítő vállalkozást. Az utóbbi években főként videógyártással foglalkoztam. A nagy sebességű, nagy kapacitású, kis látenciaidejű 5G-infrastruktúra minden eddiginél gazdagabb multimédiás tartalmak terjesztését teszi lehetővé.

A videó a multimédiás tartalom egyik típusa. A 4G és az LTE megjelenése óta a videó segítségével gyorsan lehet terjeszteni a tartalmakat. Úgy gondolom, hogy a jövő még több lehetőséget tartogat ezen a téren. Meggyőződésem, hogy a videós tartalmak aranykorához közelítünk – és itt nem csupán a szórakoztató tartalmakra gondolok. A videókat valószínűleg nagyon sokféle területen fogják használni, például az oktatásban és a gyógyászatban is.

Nakayama: Egyetértek. Amikor az 5G-t említi, lehet, hogy az emberek mobilszolgáltatói tevékenységre gondolnak, de az ügyfeleknek többre van szükségük nagy sebességű hálózatnál.

A hálózat csupán eszköz. Az ügyfelek megoldást keresnek a problémáikra, és szeretnék, hogy kielégítsék az igényeiket. A Fujitsu már eddig is számos vállalatnak szállított hálózati technológiára épülő IT-megoldásokat. A 5G bevezetésének előkészítési szakaszában tartunk, és hamarosan az innováció új hullámának elindítására alkalmas megoldásokat fogunk tudni szállítani.

Sasaki: A Fujitsu már régóta külön üzletágat tart fenn a mobilszolgáltatói bázisállomások támogatására, megoldásüzletágával pedig a vállalati és önkormányzati ügyfeleket veszi célba. Ez kiváló üzleti lehetőségeket kínál.

Nakayama: Napirenden van a hálózati infrastruktúra reformja. Hallott már a „helyi 5G” fogalmáról? A vállalatok és az önkormányzatok hamarosan képesek lesznek a közösség és az iparág egyedi igényeire szabott, dedikált hálózati környezetek kialakítására.

A helyi 5G fontos alkalmazási területei közé tartoznak a gyárak, a kórházak és a stadionok. Gondoljunk csak bele, mekkora problémát jelentenek azok a vidéki területek, ahol sok idős ember él, ugyanakkor nincs elég orvos és kórház az ellátásukhoz. Ilyen esetben a helyi önkormányzatok és vállalkozások saját 5G hálózatokat hozhatnak létre távgyógyászati célokra.

Sasaki: Ez olyan területnek tűnik, ahol a Fujitsu jól tudja hasznosítani rendszerintegrátori tapasztalatait.

Sokat hallunk az 5G-ről, de szerintem az emberek többsége, magamat is ideértve, még mindig nincs tisztában azzal, milyen új szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé ez a technológia.

Nakayama: A mesterséges intelligencia terjedésével felmerült az MI fekete dobozának problémája.

Sasaki: Mire gondol pontosan?

Nakayama: A mélytanulásban, amikor az MI választ ad valamire, a legtöbb esetben nehezen azonosítható ennek a válasznak a háttere és az, hogy milyen logikai folyamatokat követve született meg az adott válasz. Ezért hívjuk ezt „fekete doboznak”.

Vállalati alkalmazás esetén egyértelmű indoklás hiányában az ilyen válaszokat nem tekintik megbízhatónak, ezért kockázatosnak tartják az alkalmazásukat. Ezért az MI-szállítók már proaktívan dolgoznak az átlátható mesterséges intelligencia kidolgozásán.

Sasaki: És milyen szemléletet követ a Fujitsu ezen a területen?

Nakayama: Az elsők között fejlesztettünk technológiákat a világon a „megmagyarázható MI” koncepció jegyében. A „megmagyarázható MI” olyan technológiákra utal, amelyek elemzik a big datán belüli ok-okozati összefüggéseket, és – racionális érveléssel és bizonyítékokkal – az emberek számára is érthető módon meg tudják magyarázni a válaszokat.

E munka során a Fujitsu kidolgozta a „Wide Learning” és a „Deep Tensor” nevet viselő gépi tanulási technológiákat, amelyek érthető érvekkel támasztják alá a kapott eredményeket. Szintén a vállalatunk fejlesztette ki a „Knowledge Graph” tudásfeldolgozó technológiát, amely megmutatja az eredmények hátterét és a mellettük szóló bizonyítékokat, teljesítve ezzel a „megmagyarázhatóság” kritériumát.

Sasaki: Akár vállalatokról, közintézményekről vagy egészségügyi intézményekről beszélünk, ha kellő megalapozottság nélkül használják az MI-t a döntéstámogatásra, a döntés nem lesz hiteles. Ez különösen lényeges az egészségügyben, ahol sokszor valóban élet-halál kérdésről van szó. Ezért annyira fontos a megmagyarázhatóság.

Nakayama: A mesterséges intelligenciáról beszélve meg kell említenünk a számítási teljesítménnyel kapcsolatos technológiai problémákat és az óriási adattömeg feldolgozásának kérdéseit. A számítástechnika következő generációs megtestesülésének tekinthető kvantumszámítástechnika sok figyelmet kap, de a kvantumtechnológia valós alkalmazása egyelőre nem életképes.

A Fujitsu éppen emiatt fejlesztette ki a Digital Annealert, egy olyan általános rendeltetésű számítógépet, amely a kvantumviselkedést digitálisan reprodukálva oldja meg a kombinatorikus optimalizálási problémákat.

Sasaki: Ezzel a módszerrel nagyszámú lehetőség közül lehet kiválasztani a különféle feltételek fennállása esetén optimális kombinációt. Minél hosszabb az adatsor, annál hatékonyabb a válaszadás, ám ehhez óriási számítási erőforrások szükségesek.

Nakayama: Így van. Ha gyorsabban tudunk sok adatkombinációt feldolgozni, új felfedezéseket tehetünk lehetővé például a gyógyszerkutatások és az anyagfejlesztés terén. Számos olyan terület van jelenleg, ahol a számítási erőforrások hiánya gátolja a fejlődést.

A kvantumszámítógépekről mindenki tudja, hogy le tudják majd győzni ezt a kihívást, ám a technológia még korai stádiumban van. Emiatt fejlesztettük ki a Digital Annealert, amely a kvantumszámítógépekhez hasonló feldolgozási kapacitást bocsát rendelkezésre.

Nakayama: Az idei rendezvényen a kiállított megoldásokat nem csupán a technológia jellege, hanem aszerint is rendszereztük, hogyan támogatják az egyes iparágak digitális átalakulását. Szeretném, ha mindenki láthatná gyártóipari standunkat.

A gyártóiparban gyakran beszélnek manapság „digitális ikrekről”. A név kifejező, hiszen digitálisan reprodukált másolatokról van szó. A fizikai világ információt az IoT és más technológiák segítségével, közel valós időben továbbítják a kibertérben. Az adatokat aztán felhasználják arra, hogy az internet világában reprodukálják a fizikai környezetet.

Sasaki: Korábban még soha nem hallottam a „digitális ikrekről”, de a fizikai környezet közvetlen reprodukálása a kibertérben izgalmas koncepciónak tűnik. A Fujitsu is gyártócég, így gondolom, jelentős saját tapasztalatot tudnak hasznosítani ezen a területen. A gyártóiparban más technológiákat, például az IoT-t és az MI-t is ígéretesen lehet alkalmazni.

Nakayama: A fizikai világot lemásoljuk a digitális világba, ahol szimulációkat tudunk futtatni. Megnézhetjük, mi történik néhány perc vagy óra múlva, majd ezt a tudást a fizikai világban alkalmazhatjuk. A gyártóipar ebbe az irányba mozdul el.

Nakayama: A kiskereskedelmi standra is szeretném felhívni a figyelmet.

Itt egy olyan személyzet nélküli boltot mutatunk be, ahol a vásárlók készpénz nélkül fizethetnek. A bevásárlókocsijukhoz rögzített okostelefon leolvassa a termékek vonalkódját, a fizetés pedig a regisztrált fizetési mód szerint történik. A Fujitsu biometrikus azonosítási technológiájával (vénaszkenner) egyszerre kínálunk biztonságos és kényelmes vásárlási élményt.

Sasaki: Jól hangzik. Számomra különösen izgalmas lehetőség, mivel vásárláskor hajlamos vagyok türelmetlenkedni. Ez a technológia megtakarítja a szupermarketekben sorban állással töltött időt.

Ezen a területen nagyon aktív az Amazon Go és más külföldi cégek, és nagy örömmel látom, hogy végre a Fujitsu és más japán vállaltok is hozzáfogtak a globálisan értékesíthető megoldások fejlesztéséhez.

Nakayama: Most, hogy már a teljes kiállítást látta, mit talált a legérdekesebbnek?

Sasaki: Óriási potenciált látok az új „információbank” rendszerben, amely az iparági és rendszerhatárokon átívelve tárolja, kezeli és szolgáltatja a személyes adatokat, majd az ebből keletkező előnyöket visszajuttatja az érintetteknek.

A magánszemélyek és a vállalatok adatait stratégiai szemlélettel kezeljük. Ezen a területen is komoly növekedési lehetőségeink vannak. Azt azért elmondanám, hogy szívesen adnék ennek a megoldásnak izgalmasabb nevet.

Komoly hatást gyakorolt rám az idei rendezvényen hangsúlyosan megjelenő bizalom kérdése. Úgy gondolom, hogy a jövőben nagyon fontos szerepet játszik majd a bizalom a versenyképesség növelésében – az információbiztonság és a tisztességes adatkezelés szempontjából egyaránt.

Nakayama: Így van. Visszautalva a digitális ikrekre, a jövőben arra számíthatunk, hogy sokféle tárgyat és tevékenységet is reprodukálni fogunk a digitális világban. Szerintem ez sokkal kényelmesebbé teszi majd a dolgokat, de megvan a maga kockázata.

Így a biztonságot és védelmet nyújtó megoldások is még több figyelmet kapnak majd a jövőben. Ez összecseng a Fujitsu idei szlogenjével, mely szerint bizalmi alapokon nyugvó jövőt építünk.

Nakayama: Nem muszáj mindent elmondania, de szeretném megtudni, hogy őszintén mi a véleménye rólunk az idei Fujitsu Fórum után.

Sasaki: Egy korábbi munkahelyemen, a Toyo Keizai kiadóvállalat Weekly Toyo Keizai magazinjának tudósítójaként egyszer épp a Fujitsuról kellett írnom.

Akkoriban a cikkem főleg a hardverekkel és a rendszerintegrációval foglalkozott. Már akkor is éreztem, hogy e területek új megoldásain kívül létezik egy olyan nagyobb szabású trend is, amely túllép a rendszerintegrátori rendszer keretein. Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy a Fujitsu milyen stratégiával mutatja be a világnak ezt az új identitást és azon belül az új márkastratégiát.

A média gyakran felkapja a végfelhasználóknak szóló dolgokat, ám a japán cégeknek a B2B szegmens a fő erősségük. Úgy gondolom, hogy a Fujitsunak a vállalatok és közintézmények infrastruktúrájának innovatív fejlesztésével kellene formálnia a társadalom jövőjét.

Nakayama: Köszönöm a biztató szavakat. A névjegykártyám szerint a Fujitsu népszerűsítéséért felelek, tehát az a feladatom, hogy a lehető legkülönfélébb módokon, minél több embernek és minél érthetőbben kommunikáljam a Fujitsu technológiáit és megoldásait. Szeretném, ha az emberek megértenék, hogyan járulnak hozzá technológiáink és megoldásaink a társadalom fejlődéséhez.

Fujitsu Magyarország

A technológia mindennapjainkat hivatott egyszerűsíteni és hatékonyabbá tenni.

Ez az adattárolási technológiára is érvényes: a mentési célgépek új feladatokat látnak el, hogy enyhítsék az egyre növekvő tömegű elosztott adat kezelésével járó adatbiztonsági kihívásokat.

Napjaink digitális világában a vállalatok már nem pusztán a jövőbeni vészhelyzetekre készítenek biztonsági másolatot az adataikról. A mentés biztosítja számunkra a tökéletes adatbiztonságot: ennek segítségével menedzselik a teljesítményt, a skálázhatóságot is, és szükség estén azonnal visszaállíthatják az adatokat anélkül, hogy ez befolyásolná az éles üzemű szerverek működését.

Ahogy a vállalatok egyre több információt gyűjtenek és dolgoznak fel, a több rendszeren és helyszínen elosztva tárolt digitális adattömeg kezelése mind nagyobb kihívást jelent.

A fontos üzleti adatok már nemcsak az adatközpontban vannak jelen. Keletkezésük, feldolgozásuk és tárolásuk a felhőre, a szalagos tárolókra és a hálózat peremére is kiterjed.

Ennek nyomán pedig sokkal nehezebb feladattá válik az adatkezelés, az adattárolás és az adatbiztonság fenntartása. Hogyan tudják a vállalatok biztosítani az adatok folyamatos rendelkezésre állását helyben és a felhőalkalmazásoknál, megvédeni őket a katasztrófákkal és az adatvesztéssel szemben, kezelni exponenciális növekedésüket, fenntartani láthatóságukat úgy, hogy közben a költségeiket is kézben tartják?