A technológiai hírek között böngészve gyakran látni számadatokat a hibrid IT-rendszerek folyamatos és gyors növekedéséről.

A becslések eltérnek, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a következő években 20% körüli átlagos éves növekedés várható a szegmensben. De mitől olyan egységes termék a hibrid IT, mint mondjuk egy mobiltelefon vagy egy mosógép, amikor valójában nem létezik két egyforma hibrid IT rendszer?

Napjaink hibrid IT feladatainak jellemzői

A hibrid IT fejlődésének korai szakaszában jelentős számban történtek ad-hoc jellegű felhőbevezetések a vállalatoknál, gyakran az egyes szervezeti egységek igényeire válaszul. Ezt szokták árnyék IT-nek is nevezni.

Az utóbbi időben a piac elmozdult az IT által irányított, jóval stratégiaibb szemléletű rendszerbevezetések felé. Ennek eredményeképpen az IT-feladatok profilja is változott. Sok vállalat például ma már a felhőben teszteli az új prototípusokat, kihasználva az egyszerű skálázás és az igény szerinti kikapcsolás lehetőségét.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van egyáltalán szükség hibrid infrastruktúrára. Logikusan mindez a meglévő infrastruktúrával is elvégezhető lenne, vagy úgy, hogy mindent áthelyezünk a felhőbe. A két terület legjavának kombinálásával elérhető legfőbb előny, hogy többé nem kell egységes, egy kaptafára készült megoldásokban gondolkodni.

A vállalati igényeknek megfelelő hibrid IT rendszer megtervezéséhez meg kell vizsgálnunk az egyes feladatok követelményeit, és el kell döntenünk, mely ponton lehet optimális ár-teljesítmény arány mellett növelni a felhőszerű képességek arányát.

Egy nagyvállalati ERP-rendszernek például rendkívül megbízhatónak kell lennie, és optimális tárkapacitással kell rendelkeznie.

Ezzel szemben egy új alkalmazás prototípusánál előfordulhat, hogy hónapokon belül ki kell vezetni, vagy ki kell terjeszteni – ami teljesen más követelményeket jelent.

Ezért rugalmas opciókkal dolgozunk minden feladatnál, attól függően, milyen szintű felhőfunkcionalitásra van szükség, például az önkiszolgáló működés, az erőforrások összevonása vagy a működés rugalmassága terén.

Ezeket olyan szoftveralapú technológiával kezeljük, amely a funkciók számának növekedésével egyre magasabb szintű rugalmasságot biztosít: az egyik véglet a csak a számítási elemek szintjén szoftveresen vezérelt konvergens infrastruktúra, a másik pedig a hiperkonvergens infrastruktúra, ahol az adattárolás is szoftveralapú.

Az ilyen megoldások nyilvános felhőket használnak – hiperskálázható adatközpontokból nyújtott, általánosan dedikált erőforrásokat. A szoftveralapú hálózati működés hozzáadásával a vállalatok olyan szoftveresen vezérelt adatközpontokat hozhatnak létre, amelyek helyben és hosting formájában is üzemeltethetők.

A következő lépést a teljesen felhőalapú megoldások jelentik – megosztott vagy dedikált felhővel.

Hogyan lehet eldönteni, melyik feladatot hol érdemes elvégezni?

Erre a kérdésre sajnos nincs egyszerű válasz. Olyan pontozási keretrendszereket használunk a bevezetés során, amelyek figyelembe veszik a vállalatonként és iparáganként jelentősen eltérő irányítási követelményeket, költségeket, biztonsági elvárásokat és alkalmazásteljesítményt.

Figyelembe véve a felhő erősen dinamikus természetét, a benne üzemeltetett sokféle alkalmazást és azok eltérő jellemzőit (használati mintáit, érettségét), gyakran csak próba-szerencse alapon választható ki a megfelelő megoldás.

A nyilvánosból a helyi felhőre átálló szervezetek kb. egynegyedénél a költség a fő szempont – azon belül is az adatkezelés, valamint a helyi és külső helyszíneken nyújtott hozzáférés költsége.

Szintén fontos tényező a felhőben történő feladatvégzéssel a CAPEX és az OPEX terén elérhető költségmegtakarítás.

Az idő előrehaladtával további előnyök is jelentkeznek, például a megnövelt agilitás és a gyorsan változó körülményekre való gyors reagálás képesége. A felhőmodellek használata a piacra lépés idejét is lerövidítheti az új fejlesztésű alkalmazásoknál, mivel nem kell pl. hardvert vásárolni.

Ebből eredően a különböző piacokon nagyon eltérő módon terjed a felhő.

A csúcstechnológiai és üzleti szolgáltatások piacán például az agilitás nyilvánvaló versenyelőnyt hordoz. Ebből eredően ezeken a területeken gyors ütemben terjed a nyilvános felhő használata, és sok vállalat a „cloud first” szemléletet követi.

A közüzemi és gyártószektorban, ahol az agilitás kevésbé fontos tényező, nagyobb valószínűséggel döntenek a helyben telepített rendszerek mellett.

Egyes vertikumokban, ahol a szabályozás és a megfelelés jelentősége nagy, szintén a hibrid profilt helyezik előtérbe.

Az erősen szabályozott egészségügyi szektorban például az egészségbiztosítási hordozhatósági és elszámoltathatósági törvény (HIPAA) nem írja elő, hogy mi tárolható a különböző felhőkben, ám a nem megfelelően védett egészségügyi információk után fizetendő óriási bírságok a nyilvános felhők rendkívül óvatos igénybevételére ösztönzik az IT-vezetőket.

A biztonság is fontos tényező a vállalatok többsége számára, amelyek tisztában vannak azzal, hogy nincs esélyük házon belül biztosítani a nagyobb nyilvános felhőknél elérhető biztonsági szakértői létszámot.

Számítási feladatok

A feladatok elhelyezéséről és konfigurálásáról szóló beszélgetéseknek minden esetben abból kell kiindulniuk, hogy a felek megismerik a szervezetre jellemző különböző feladattípusokat.

A kötegelt feladatoknál óriási mennyiségű adatot dolgoznak fel (gondoljunk csak például a mobiltelefon-számlákra). Ez jelentős számítási erőforrást igényel, és minden cég szeretné a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben elvégezni a feldolgozás feladatát.

Ezek a feladatok ugyanakkor nem időérzékenyek, így kiválóan lebonyolíthatók automatikusan a nyilvános felhőben, csúcsidőn kívüli időszakokban vagy akár éjszaka.

Ezzel együtt érdemes azonban házon belül tartani őket, ha rendelkezésre áll hozzájuk a szükséges kapacitás, és kezelésük nem igényel helyben további erőforrásokat.

A tranzakciós feladatok komplexebbek és hagyományosan célszerű őket a vállalat saját adatközpontjában tartani – és SaaS- és a PaaS-képességek útján kiterjeszteni a felhő irányába.

A szervezeteknek az óriási adattavak tartalmának elemzéséhez is érdemes igénybe venniük a felhőt. Az ilyen analitikus feladatoknál az a lényeg, hogy a rendszer képes legyen az összes helyszín adatait elemezni, amihez valós idejű számítási képességekre van szükség.

A speciális folyamatokra épülő és erősen technikai jellegű, nagy teljesítményigényű feladatok rendkívüli számítási képességeket igényelnek – amelyek biztosítására kiváló lehet a teljesítményre optimalizált hibrid felhő.

A leggyakoribb feladatok közé tartoznak az adatbázis-feladatok, amelyek mérete az aprótól a kezelhetőn át az óriásiig bármekkora lehet. Ebből eredően egyesek közülük elvégezhetők a felhőben, míg mások, amelyekhez gyorsan elérhető nagy teljesítményű hálózati tárkapacitásra van szükség, nem alkalmasak erre.

Ezenkívül számos kis látenciaidejű régebbi alkalmazás nem futtatható osztott környezetben, és a nagy hálózati áteresztőkapacitást és millimásodperces válaszidőt igénylő adatbázisfürtök szintén nem felhőkompatibilisek. A végső döntés azonban minden esetben az adott vállalat konkrét követelményeitől és szolgáltatási szintjeitől függ.

A vállalat számára optimális hibrid IT-modell közös elkészítése

A fentiekből az következik, hogy a hibrid IT-környezet létrehozása valójában nem más, mint művészi egyensúlyozás a komplexitás kezelése és az üzleti értékteremtés között. Az egyensúly megtalálásához pedig okos döntésekre és folyamatos felügyeletre van szükség.

A jelenlegi és jövőbeni feladatok, prioritások és korlátok értékelésével a Fujitsu segít ügyfeleinek megtalálni az egyensúlyt.

Első lépésként hibrid IT-workshopot szervezünk szakértőink részvételével digitális átalakulást támogató központjaink egyikében, ahol kidolgozzuk a szervezet számára megfelelő szemléletet. Ezután szintén workshopok keretében találkozunk a cégen belüli érintettekkel, hogy megszerezzük a támogatásukat, és teszteljük a munkafolyamatokat a célkörnyezetben.

Készen áll rá, hogy megtegye a következő lépést a hibrid IT világába? Nézze meg a webináriumunkat, és ne késlekedjen!

Kiegészítő elemzői jelentés erről a témáról: Segíthetnek az integrált rendszerek a hibrid IT kiépítésében? – fontos tudnivalók a hibrid jövő megtervezéséhez.

Fujitsu Magyarország