Colm McDaid, a Fujitsu környezetvédelmi elkötelezettségért felelős régióközi vezetője

A gyors terjedés időszaka után az ESG bevezetésébe való belefáradás jelei mutatkoznak – figyelmeztet Colm McDaid, a Fujitsu környezetvédelmi elkötelezettségért felelős régióközi vezetője. Ennek egyik oka szerinte az lehet, hogy szem elől tévesztettük az ESG legfőbb célját: az átlátható stratégia és az érintetteket megnyugtató intézkedések útitervének kidolgozását.

A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok hasznosságáról folyó közelmúltbeli viták nyomán néhány szervezet arra a következtetésre jutott, hogy lassít a tempón, és nem siet beépíteni működési és jelentéskészítési modelljeibe az ESG-alapelveket.

Az Egyesült Államokban a SEC 2023 októberére halasztotta az ESG-jelentésekre vonatkozó jogszabály közzétételének határidejét. Az ESG-tudatos gondolkodás és gyakorlat bástyájának tartott Európában is az elbizonytalanodás jelei mutatkoznak. A FIR (Forum pour l’Investissement Responsible) jelentése szerint a vezetőség által támogatott éghajlatváltozás-kezelési javaslatok száma a 2022-es 48-ról idénre 23-ra csökkent.

Ez is jelzi, hogy a jelenleg zajló viták elbizonytalanítják az érintetteket az ESG célját illetően.

Mire is jó tehát az ESG?

Az ESG nem a szervezetek stratégiái felett kívánja átvenni az uralmat – ahogyan azt egyesek tudni vélik – azzal a céllal, hogy nem megfelelő és improduktív csatornákba terelje őket. Sokkal inkább olyan keretrendszer, amelynek segítségével a szervezetek beszámolnak az érintetteknek az üzleti stratégiájuk teljesítményéről.

Az ESG-jelentések befolyásolják, mit csinálnak és azt is, hogy hogyan. De csak olyan mértékben, amennyire az ESG-kötelezettségvállalások törvényben előírt kötelezettégek, vagy amennyire elengedhetetlenek a munkavállalók és az ügyfelek folyamatos elkötelezettségének biztosításához. Más szóval egyre inkább az ESG alapozza meg a szervezetek működését.

A szervezetek nyilvánvalóan nem engedhetik meg magunknak, hogy hátradőljenek, és ne vegyenek tudomást ezekről a kérdésekről. Az ESG jogszabályi keretrendszere a világon mindenütt folyamatosan változik. A szabályzóhatóságok és az érintettek egyre nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követelnek meg a szervezetektől működésük hatásait illetően.

Az ESG bevezetése és az ESG-jelentések rendszere messze van a tökéletestől. A kritikusok a jelentések szubjektív értékelését kifogásolják. A vállalatokra azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az új szabályok és szabványok betartását illetően. Ilyen például az EU vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelve (CSRD), a SEC klímajelentésekre vonatkozó szabályai, valamint különféle emberi jogi és átvilágítási (due diligence) jogszabályok.

A munkavállalók és az ügyfelek is egyre inkább a társadalomra és a környezetre pozitív hatást gyakorló szervezeteket keresik, olyanokat, amelyekkel közös értékeket vallanak. Az ESG-jelentéskészítéssel a vállalatok bizonyíthatják elkötelezettségüket a fenntarthatóság, az etikus működés és a társadalmi felelősségvállalás iránt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ösztönzik munkavállalóik és ügyfeleik körében a bizalom, a hűség és büszkeség kultúrájának megteremtését. Az ESG-jelentések révén a szervezetek vonzzák és meg is tarthatják a tehetséges munkatársakat, erősíthetik az innovációt, növelhetik produktivitásukat, javíthatják az ügyfélelégedettség és -hűséget.

Ebből a szempontból az ESG sokkal inkább a stratégiamegvalósítás irányítását és biztosítékát jelenti az érintettek felé, mint magát a stratégiát.

Hol tart a Fujitsu az ESG terén?

A Fujitsu Group az ESG értékei iránt maradéktalanul elkötelezett szervezetek iskolapéldája. Célja, hogy „fenntarthatóbb hellyé tegye a világot”. A Fujitsu szerepel a Dow Jones fenntarthatósági indexében (DJSI), amely a világ társadalmi felelősségvállalás terén élenjáró befektetőit rangsoroló vezető indexe. A vállalat a CDP klímaváltozási és vízbiztonsági listáján (A List^[i]) is fenn van, és a legmagasabb „A” besorolást kapta a CDP beszállítói elkötelezettséget (Supplier Engagement Rating, SER) vizsgáló hivatalos értékelésében.

„Materiality” pozíciónk  a „kettős fontosság” elvére épül. Ennek lényege, hogy a szervezetek, a környezet és a társadalom kölcsönösen hatnak egymásra. Hat területen 18 olyan témát határoztunk meg, amelyekkel hozzájárulunk a globális kihívások megoldásához, és értéket teremtünk ügyfeleink és a társadalom számára. Ezek a témák a Fujitsu által kitűzött célokat fedik le: pl. nettó pozitív eredmények elérését a környezetvédelem, a digitális társadalom és az emberek jólléte szempontjából. A „nettó pozitív” eredmények révén úgy működhetünk, hogy a globális kihívásokra reagálva, és az érintettek számára értéket teremtve, többet adjunk a társadalomnak, a környezetnek és a gazdaságnak, mint amennyit elveszünk tőlük.

A Fujitsu „Materiality” filozófiája az ellenőrizhető ESG-jelentéskészítést is megerősíti, összhangban az olyan nemzetközi szabványokkal és keretrendszerekkel, mint a GRI, az SASB, a TCFD és az UNGC-alapelvek. A Fujitsu Integrated Report and Sustainability Data Book című jelentésében teszi közzé ESG teljesítményét és kezdeményezéseit.

Gyakorlati megvalósítás

Hogyan ültetjük át ezt a (bevallottan komplex) keresztrendszert a gyakorlatba? A következő példák bemutatják, mennyire nehéz számszerűsíteni és összehasonlítani egymással a kezdeményezéseket.

Nemrég partnerkapcsolatra léptünk a Mizuho Bankkal, hogy együtt szolgáltatásokat dolgozzunk ki vállalati ügyfeleknek az ESG-vel és a fenntarthatósági fejlődési célokkal (SDG) kapcsolatos adatok, azon belül az üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó adatok kezeléséhez. Az új megoldás lehetővé teszi majd az ESG-adatok, azon belül az energiafogyasztás, a hulladékgazdálkodás, a munkabiztonság és a vállalati társadalmi szerepvállalási (CSR) tevékenységek menedzselését.

Májusban pedig bejelentettük a Fujitsu MI-alapú ok-okozati feltáró technológiájának tesztelését. Ennek a projektnek a keretében a Kiotói Egyetemmel és a Chordia Therapeutics nevű vállalattal közösen dolgozunk az új rákgyógyszerek biomarkereinek felfedezésén. Az, hogy a Fujitsu a mesterséges intelligencia alkalmazásával igyekszik továbbfejleszteni a rákkutatást, több szempontból is összhangban van ESG-vállalásainkkal. Ez a kezdeményezés egyrészt jól érzékelteti, hogyan járul hozzá a Fujitsu a globális kihívások legyőzéséhez, és miként teremt értéket a társadalom számára, elsősorban az emberek jóllétének javítása terén. Másodsorban szemlélteti, hogyan alkalmazza innovációin és vezető szerepén keresztül a fejlett technológiát a rákgyógyászati célú génterápia hatékonyságának és eredményességének növelésére. Harmadsorban pedig azt is bemutatja, hogyan folytat a Fujitsu partneri együttműködést a különféle érintettekkel (egészségügyi intézményekkel, kutatóintézetekkel és ügyfelekkel) a daganatos betegek eredményesebb gyógyítása érdekében. Jó példa arra is, miként valósítja meg a vállalat ESG-jövőképét, melynek értelmében: „az érintettekkel folytatott közös munka, a co-creation keretei között munkálkodik a virágzó, fenntartható jövő megteremtésén”.

Konténerek és mesterséges intelligencia

Amint ezek a példák is mutatják, az ESG-alapelvek iránti elkötelezettség nem áll messze a kereskedelmi IT-szolgáltaltatóvállalat napi üzleti működésétől. Épp ellenkezőleg. A Fujitsu fenti alapelvek iránti elkötelezettsége új üzleti partnerkapcsolatok és bevételszerzési lehetőségek létrejöttéhez vezet.

Mindebből látszik, hogy nem érdemes túl sok időt vesztegetni az „ESG” betűszó szemantikai értelmezésére. Elegendő, ha a magánszektorbeli szervezetek – kicsit hátrébb lépve – felteszik maguknak a kérdést: „Mi is a működésünk célja?”.

Egy szervezet működése számos érintett félre hatást gyakorol. Mindenekelőtt a munkatársakra, hiszen rajtuk múlik a működőképessége. Aztán ott van a tágabb társadalom és bolygónk, amelyeket stratégiai B2B-partnereinken és ügyfeleiken, az ő ügyfeleiken és a társadalmi szereplőkön keresztül szolgál. És akkor meg nem említettük a szállítókkal és a szállítók szállítóival szembeni felelősséget.

A vállalatoknak általában befektetőik is vannak. Az ESG-jelentések rendkívül fontosak a befektetők számára, hiszen ezek bizonyítják az átlátható jelentéstételi keretrendszer meglétét. Az ESG-t megalapozó jogszabályi keretek és szabványok szintén bizonyosságot adnak a szervezet elkötelezettségéről, kockázatenyhítési és -megszüntetési törekvéseiről.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem az ESG határozza meg a szervezet viselkedését. A céltudatos szervezet alapvető üzleti tevékenysége a fenntartható érték teremtését és a fenntartható növekedést szolgálja. Ezért annyira fontos a „nettó pozitív” fogalma, amely kézzelfoghatóbbá teszi a fenntarthatóságot, ösztönözve a szervezetet arra, hogy többet adjon a társadalomnak, mint amennyit elvesz tőle.

Manapság, amikor az üzleti világ egyes területein ez a kifejezés egyre inkább átpolitizálódik, ne feledkezzünk meg az ESG tényleges értelméről.

[i] A CDP nemzetközi nonprofit szervezet összesen több mint 96 ezer milliárd dollár értékű eszközt kezelő intézményi befektetőhálózatot képvisel. A CDP világszerte mintegy 5000 vállalat környezetvédelmi tevékenységét értékeli, és közülük a legmagasabb pontszámot elérőket veszi fel az „A listára”.

A Fujitsu bejelentette a 2023-as SELECT innovációs díjprogram pályázati időszakának megnyitását. Az immár tizedik éve megrendezett pályázattal a Fujitsu az értékesítési ökoszisztémájához tartozó partnerek figyelemreméltó eredményeit ünnepli. A Fujitsu SELECT innovációs díj elsősorban a friss projektek kiemelkedő kreativitását és hatásait jutalmazza.

A Fujitsu elkötelezett az emberközpontú intelligens társadalom megteremtése mellett, és ökoszisztéma-partnerei kulcsfontosságú szerepet játszanak e cél megvalósításában. A Fujitsu SELECT innovációs díjprogram azokat a partnereket ismeri el és díjazza, akik sikeresen használják fel a Fujitsu technológiáit és megoldásait a digitális átalakulás előmozdítására, az ügyfelek és a társadalom javára. A program olyan projekteket állít reflektorfénybe, amelyek – a Fujitsu és partnerei közös szakértelmét kamatoztatva – az egyes komponenseken túlmutató megoldásokat kínálnak, és a részek összegét meghaladó, kivételes értéket képviselnek.

A SELECT innovációs díjra benyújtott pályázatokat a szakértő zsűri az ügyfélvállalatnak nyújtott előnyök és a szélesebb körű társadalmi hatás alapján értékeli. A legmagasabb pontszámot azok a projektek kapják, amelyek jelentősen felgyorsítják az ügyfelek digitális átalakulását. A zsűri emellett figyelembe veszi a partnerek hozzájárulását az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósulásához, ami jól tükrözi a pozitív társadalmi változások iránti elkötelezettségüket. A partnerek közötti együttműködést szintén fontos szempontként vizsgálják, felismerve az ökoszisztéma-kezdeményezések szélesebb körű hatását.

A kiválasztott partnerek számos előnyt élveznek, például marketinganyagokat kapnak projektjeikhez, és konzultálhatnak a Fujitsu partnertanácsadó testületével, amelynek tagjait kivételes üzleti teljesítményük alapján választják ki. A testület tagjai soron kívül elérhetik a Fujitsut, segítséget nyújthatnak a főbb stratégiai fókuszterületek rangsorolásához, és tanácsaikkal formálhatják a jövőbeni stratégiát. A SELECT innovációs díj nyertese 10 ezer dollár értékesítésfejlesztési támogatást kap a Fujitsuval közös marketingkampányokra, ami tovább növeli láthatóságát, és erősíti jelentlétét.

A pályázaton a Fujitsu minden partnere részt vehet. A pályázatokat a partnerportálon elérhető űrlapon kell benyújtani. A beküldött projekteknek a 2023. október 20-i benyújtási határidőig teljes mértékben meg kell valósulniuk.

Richard Clarke, globális értékesítési vezető, Consumer Sales, Fujitsu

A tavon sikló hattyú könnyednek tűnik, de tudjuk, hogy közben a víz alatt sok minden történik. Ehhez hasonlóan a helyi élelmiszerboltban is sokféle folyamat zajlik a háttérben annak érdekében, hogy a jövőbeni vásárlás élménye „súrlódásmentes” legyen.

Jelenleg a kis árréssel dolgozó, nagy forgalmú „grab-and-go” élelmiszerüzletek a kiskereskedelem úttörői a súrlódásmentes vásárlói élmény megteremtése, az eladások és a vásárlói hűség növelése terén.

Képzeljük el a következő forgatókönyvet:

Joe-t azonnal felismerik és üdvözlik, amikor belép az üzletbe. A kamerák emlékeznek rá, és ellenőrzik a hitelképességét. Eszköze (esetleg egy Visor kézieszköz) tájékoztatja Joe-t a megvásárolni kívánt termékekre érvényes napi akciókról.

Ahogy Joe végigsétál az üzletben, a kiskereskedő nagyjából ismeri az útvonalat, amelyet be fog járni – a korábbi vásárlások adatai és a több ezer más vásárló mintái alapján. Ennek alapján felhívja Joe figyelmét az üzletben zajló különböző promóciókra – az őt potenciálisan érdeklő márkák szponzorált reklámspotjait is beleértve. Mielőtt azonban tájékoztatna az akciókról, a rendszer először ellenőrzi az üzletben rendelkezésre álló készleteket a kameraérzékelős készletfigyelés alapján.

Joe ma különleges alkalomra vásárol, és vesz egy üveg kiváló minőségű pezsgőt. A termék biztonsági címkével van ellátva, de ez nem számít, mert egy eladó automatikusan elindul, amint leemeli a terméket a polcról, hogy megállítsa Joe-t, és levegye a címkét. A korábbi vásárlások alapján az alkalmazás meg tudja jósolni, hogy melyik gondolában fog a legnagyobb valószínűséggel találkozni az eladó Joe-val – és mivel kiskereskedő már korábban ellenőrizte Joe születési dátumát, legálisan megvásárolhatja az árut anélkül, hogy újra igazolnia kellene az életkorát.

Amint az eladó eltávolítja a biztonsági címkét, Joe alkalmazása automatikusan olyan kiegészítő termékeket javasol, amelyek esetleg meg szeretne vásárolni.  Esetünkben egy friss eperre vonatkozó rendkívüli ajánlatot jelenít meg, mert a kiskereskedő tudja, hogy Joe gyakran vásárol epret, de csak akkor, ha az akciós.

Miután az eladó azonosította és üdvözölte Joe-t, valamint eltávolította a biztonsági címkét, megkérdezi, tud-e még valamiben segíteni. Joe kisétál a boltból – és kap egy értesítést kap arról, hogy a hitelkártyáját megterhelték, egy alkalmazáson belüli nyugtát a szupermarketből és egy kedvezménykupont még egy üveg pezsgőre abból a fajtából, amit az imént vásárolt.

Amint biztosan Ön is tapasztalta, az élelmiszerboltok már elindultak a súrlódásmentes vásárlási élményhez vezető úton, de még mindig akad tennivalójuk. Vegyük sorra azokat az fejlesztéseket, amelyek együtt segítenek valóra váltani ezt az elképzelést.

A „grab-and-go” üzletekre fordított jelentős összeg megtérül

Egy 10 négyzetméteres, 100 különböző terméket kínáló „grab-and-go” üzlet elindítása 25 és 50 ezer font közötti összegbe kerül. Az egy üzletre jutó költség az üzletek számának növekedésével csökken.

Ez óriási befektetésnek tűnhet, de ezek az üzletek jelentős előnyökkel járnak. A hagyományos pénztárak kiiktatásával a kiskereskedők hatékonyabban oszthatják be személyzeti erőforrásaikat. Az egyszerűsített fizetési folyamatnak köszönhetően több vásárló kevesebb idő alatt tudja befejezni a vásárlást, ami nagyobb bevételt eredményez. Ráadásul a „grab-and-go” üzletek által kínált gördülékeny vásárlási élmény növeli a vásárlói elégedettséget, ami fokozza a márkahűséget, és elősegíti, hogy a vásárlók legközelebb még nagyobb összeget költsenek a kiskereskedőnél.

Szintén kritikus előny a csalások visszaszorítása. A pontos árukövetés és az automatikus fizetési rendszerek jelentősen megnehezítik, hogy a vásárló fizetés nélkül hagyja el az üzletet. A „grab-and-go” technológia bolthálózat egészében történő bevezetésével gyorsuló ütemben csökkennek a költségek.

A technológia fejlődésével az emberi tényezőről sem szabad megfeledkezni

A jövőbe tekintve kulcsfontosságú felismerni a humán interakció fontosságát és az emberek által a kiskereskedelmi élményhez hozzáadott értéket. A vásárlók gyakran tanácsot kérnek a termékekkel kapcsolatban, vagy konkrét kérdéseik vannak. Vagy néha csak beszélgetni akarnak valakivel. Sokan inkább veszteségként, mintsem kompromisszumként élik meg az emberi interakció hiányát az üzletben.

A hús-vér eladó elérhetősége hozzájárul a gazdagabb, személyre szabott vásárlási élményhez. Amikor például én magam keresek valamit egy boltban, szívesebben megkérdezek egy eladót, minthogy számítógépes keresőrendszerben keresgéljek, és biztos vagyok benne, hogy a legtöbb ember így van ezzel.

Az automatizáció és az emberi jelenlét ötvözése

A súrlódásmentesség biztosításának egyik módja az emberi interakció beépítése az automatikus folyamatokba. A chatalapú vagy telefonos ügyfélszolgálat, a valós idejű videós interakciók vagy akár a mobilalkalmazáson keresztül küldött személyre szabott ajánlások révén a kiskereskedők biztosíthatják, hogy a fogyasztók az automatizálás ellenére is hozzáférjenek az emberi segítséghez, és fennmaradjon az erős ügyfélkapcsolat – ami a vásárlási élmény elengedhetetlen része.

A valós idejű adatok is gördülékenyebbé teszik a folyamatot

Pontos és naprakész készletinformációk birtokában a kiskereskedők optimalizálhatják a rendeléseket, csökkenthetik a felesleges készleteket, javíthatják a működőtőke hatékonyságát, és minimumra szoríthatják a költségeket. Ezt megelőzően a gyártók a kereslethez igazíthatják a termelést. Az optimalizált készletfigyelő rendszer révén a kiskereskedő többféle termékcsaládot tud készleten tartani, ami nagyobb választékot és elégedettséget biztosít a fogyasztók számára. Ráadásul garantálja, hogy a termékek mindig raktáron legyenek – hiszen az üzletbe érkező vásárló számára nincs rosszabb élmény, mint üres kézzel távozni.

A túlkészletezés visszaszorítása egyben arról is gondoskodik, hogy kevesebb árut adjanak el akciósan vagy dobjanak ki.

Az ügyfelek elégedetlenségének kiküszöbölése

Ahogy az élelmiszerboltok egyre átfogóbb képet alkotnak a vásárlási szokásokról, jobban tudnak előre tervezni. A korábbi trendek figyelembevételével kisebb eséllyel fogynak ki a készletek, még akkor is, ha megugrik a kereslet – egy esemény, az időjárás változása vagy akár egy üdítőital-márka népszerűségének hirtelen felfutása miatt.

De ne feledjük, hogy nem mindenki akar letölteni egy alkalmazást egy kiló cukrot vásárlásához

A „grab-and-go” irányába történő elmozdulás során a kiskereskedőknek nem szabad elfelejteniük, hogy nem mindenki akar letölteni alkalmazást, és fiókot regisztrálni, csak azért, hogy vegyen egy kiló cukrot a boltban.

Ezért próbálkoznak a kiskereskedők új technológiákkal. Például egyszeri előzetes regisztrációt kérnek a vásárlóktól, majd az üzletben elhelyezett hiperérzékeny kamerák segítségével biometrikus azonosítással keresik meg az adott személyt az adatbázisban.

Összefoglalva tehát, a technológia izgalmas lehetőségeket kínál a kiskereskedőknek a súrlódásmentes bolti vásárlási élmény megvalósításához – de a gyakorlatban továbbra is érzékenyen kell reagálniuk a vásárlók igényeire. Ha egy kiskereskedő kizárólag a munkaerőköltség csökkentésének vágyától vezérelve mozdulna el az automatizálás felé, jobb, ha kétszer is meggondolja ezt a lépést.

Az idő múlásával változik, hogy mi számít értéknek az üzleti életben. A görögök és a rómaiak hatalmas amforákba töltött olívaolajjal kereskedtek az ókori világban. A középkori európai kereskedők a selymen és a fűszereken kerestek vagyonokat. Az ipari forradalom a gépesítés révén átalakította az üzleti élet hatókörét és nagyságrendjét. Az elmúlt 50 évben a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő vállalatai közül sokan az informatikára összpontosítottak – a számítógépes hardverekre és szoftverekre, az internetre és egyre inkább az ezekben a környezetekben található adatokra.

Manapság az adatok a legfontosabbak a globális növekedésre és piacvezető pozícióra törekvő vállalatok számára. Ha valaki át akarja alakítani és tovább szeretné fejleszteni a vállalatát, nagy valószínűséggel az adatokat állítja stratégiája középpontjába.

Ez az út azonban távolról sem  egyszerű. A történet nem ér véget azzal a döntéssel, hogy az adatokat a növekedés motorjává tesszük. Jelenleg óriási kihívást jelentenek a zsarolóvírusok. Hogyan védhetjük meg az adatokat és az adatokba invesztált összegeket velük szemben? A fenntarthatóság is fontos és egyre nagyobb jelentőségű üzleti szempont. Hogyan lehet összehangolni az egyre növekvő adatfogyasztást a szervezet fenntarthatósági vállalásaival? És vajon a felhőbe költözés még mindig olyan egyértelmű lépés, mint amilyennek néhány évvel ezelőtt látszott? Vagy ma már a hibrid környezet a reálisabb és megfizethetőbb választás?

Figyelmesen meghallgattuk ügyfeleinket. Gondolataik és visszajelzéseik alapján öt kulcsfontosságú forgatókönyvet és kihívást azonosítottunk a reziliens adatplatformokkal kapcsolatban, és kidolgoztuk a lehetséges megoldásokat.

1. Az első lépés az adatkezelési és -tárolási stratégia megkérdőjelezése

Meggyőződésünk, hogy a digitális átalakulás eredményeit megfelelő tervezéssel lehet optimalizálni.

Persze ezt könnyű mondani, de vajon honnan tudhatjuk, mik a helyes lépések? Manapság minden vállalat számtalan eszközön és felhasználónál, több helyszínen és a felhőben szétszórva tárolja adatait. Az árnyék IT elterjedésével valószínűleg sok olyan olyan adattal, alkalmazással és felhasználási móddal rendelkeznek, amelyekről nem is tudnak. Így kevés vállalatnak van teljes és pontos képe arról, hogy konkrétan milyen adatai vannak, és hol.

Az ügyfeleknek azt szoktuk javasolni, hogy elsőként szabványosított MI-alapú „adatfeltárási” és implementációs szolgáltatások segítségével mérjék fel, milyen feladatokat és hol futtatnak, hol vannak az adataik, hogyan használják őket, és mi akadályozza meg, hogy az áttörő jelentőségű digitális átalakulás (DX) motorjává váljanak.

Lényeges, hogy ez a lépés nem a megoldásokról szól, hanem a teljes infrastruktúra optimalizálásáról – akár helyben, akár a felhőben. A vállalati és az alkalmazáskörnyezet felméréséhez objektív elemzésre van szükség még azelőtt, hogy kidolgoznák a tökéletesen az üzleti célokhoz igazított átalakulási stratégiát.

2. Lehet, hogy a hibrid felhő felel meg az Ön igényeinek?

Őszintén szólva, a felhő kontra helyi telepítés kérdése már egy ideje eldőlt. Egyre valószínűtlenebb, hogy bármelyik IT-környezet 100%-ban akár az egyik vagy a másik legyen.

Ma már jól ismert okok miatt (a régi alkalmazások összetettsége, késleltetés, megfelelés) a helyi telepítésnek szinte mindig van létjogosultsága, még a zöldmezős induló vállalkozások esetében is. És beszélni kell a költségekről is: sok szervezet jelenleg azért költözteti vissza adatait a telephelyére, hogy elkerülje a felhőben tapasztalt túl magas költségszintet. Az IDC elemzőcég szerint a szervezetek 71%-a tervezi, hogy a felhőből részben vagy egészben visszahelyezi feladatait a helyszíni környezetbe.

A hibrid felhő előnyeinek hasznosításához három különböző típusú infrastruktúra értékelését javasoljuk.

• Hagyományos szervervirtualizáció – elég rugalmas az optimalizáláshoz, de összetett, és jelentős belső szakértelmet igényel.
• A konvergens rendszerek virtuális feladatokra optimalizált, iparági szabványos komponenseket tartalmaznak. Elődefiniált rendszerek lévén könnyű őket telepíteni, de nincs lehetőség a finomhangolásukra, ami kihívást jelent az esetleges jövőbeni változtatásoknál.
• A gyorsan megtérülő hiperkonvergens rendszerek gazdaságilag vonzóak – tökéletes megoldást kínálnak a szoftveralapú adatközpontokkal való kísérletezéshez.

3. Helyszíni adattárolás

Ha a hibrid környezet a jövő útja, az azt jelenti, hogy szükség lesz helyi adattárolásra.

A hagyományos RAID-tárolás biztosítja a legmagasabb szintű adattárolási teljesítményt és megbízhatóságot. Azonban korlátozhatja a kapacitásbővítés lehetőségét. Ezt orvosolhatja a szoftveralapú adattárolás (SDS), amelynek egyszerű bővítési koncepciója értelmében „csupán további csomópontokat kell hozzáadni” a rendszerhez a kapacitás növeléséhez. Ez nem mindig a legjobb megoldás, de kezeli a digitális-natív munkamódszerek kihívásait – támogatja a rugalmas mikroszolgáltatásokat, a telepítéshez szükséges konténereket és az API-k széles körű használatát, amelyek mindegyike egészen más módon terheli a mögöttes rendszereket és tárkapacitást.

Az SDS is hozza a maga komplexitását, amelynek kezelése újfajta tudást igényel. A potenciális komplexitás enyhítése érdekében szerintünk érdemes teljesen működőképes infrastruktúrát, valamint alaposan tesztelt tárolórendszert és használatra kész virtualizációs réteget telepíteni.

4. Adatbiztonság

Az adatbiztonság, a zsarolóvírusok, a katasztrófa utáni visszaállás és a kibertámadások gyakran csak akkor kapnak kellő figyelmet, amikor már túl késő – miután már megtörtént a legrosszabb. A hatékony adatmentés, archiválás és visszaállás megtervezésével kézben lehet tartani a helyzetet.

A technológiai lehetőségek mérlegelése előtt célszerű meghatározni a tényleges üzleti igényekre épülő SLA-kat. Az RPO (Recovery Point Objective) azt jelenti, hogy milyen messze van visszaállítási pont, ami nem más, mint egy biztonsági másolat az incidens előtti időszakból. Éles működési adatok esetén az RPO akár néhány másodperc is lehet. Az RTO (Recovery Time Objective) azt határozza meg, mennyi időbe telik a működőképesség helyreállítása. Nem érdemes fizetni azért, amire az embernek nincs szüksége. Nem minden adat kritikus üzleti szempontból. Javasoljuk, hogy az üzleti igényeknek megfelelően kezelje és osztályozza adatait, hogy megteremtse az elfogadható SLA és a kezelhető költségek egyensúlyát.

Itt is szerepet játszhat a megfelelés. Az EKB (Európai Központi Bank) iránymutatásai például előírják a bankok számára meghatározott számú biztonsági másolat fenntartását.

A védelem már nem csak a fő adatközpontban releváns. A szervezet összes árnyék IT-projektjében szereplő adatokra ki kell terjednie. Szerencsére a hiperkonvergens infrastruktúra (HCI) könnyen alkalmazható ennek kezelésére. A nagy adatbázisok folyamatos biztonsági mentésének biztosításához hatékony szoftvereszközökre van szükség, hogy az aktuális adatok bármikor visszaállíthatók legyenek a valós idejű biztonsági mentésből. Az archiváláshoz a szalagos könyvtárak jelentenek költséghatékony, bevált megoldást.

5. Adatokból nyereség

Most viszgálja meg újra a kiindulópontot – vajon a lehető legnagyobb értéket nyeri ki az adaatiból?

A múltban az adatok értéke jellemzően csökkent az idő előrehaladtával. Lassabb adathordozókra helyezték őket át a megőrzési időszak végégig, vagy egyszerűen csak megfeledkeztek róluk. Ma már egyre több vállalat ismeri fel, hogy a régi adat is lehet hasznos. Az IoT-érzékelők vagy a közösségimédia-alkalmazások adatai keletkezésük idején nem feltétlenül bírnak nagy értékkel. Értékük azonban exponenciálisan megnőhet, ha összesítik, elemzik, vagy eladják őket a fogyasztóknak vagy más vállalatoknak.

Jó kiindulópont lehet az adatok feletti ellenőrzés megszerzése, az elszigetelt vagy hiányos fájlokban elrejtett duplikátumok azonosítása. Régebben a szervezetek üzleti intelligenciába (BI) és adattárházakba fektettek be. Ma az adatelemzés többféle strukturált és strukturálatlan adatot és különböző adatforrást is képes kezelni, és nagyon gyorsan feldolgozza őket.

Mindez azt is jelenti, hogy az archiválás elősegíti adatvédelmet és jelentős költségcsökkentést tesz lehetővé. Ugyanakkor az adatelemzéshez is platformot biztosít és – potenciálisan – új bevételforrásokat tár fel.

Gondolkodjon nagyban, kezdjen kicsiben, és fizessen használat szerint!

A vállalatok általában nem szívesen különítenek el előre forrásokat a nem feltétlenül szükséges beruházásokra. Nem is beszélve az átfogó átalakítási projektekről. A reálértékben zsugorodó költségvetések világában különösen lényeges, hogy értelmes célokat tűzzünk ki, és a nagyobb beruházások előtt teszteljük a lehetséges megoldásokat. 

A feladatok és az adatok reziliens adatplatform kialakításához szükséges, MI-alapú elemzésére alkalmas környezet például a Fujitsu Customer Experience Lab (CX Lab). A hibrid környezetek biztosítják a felhő gazdaságossági előnyeit, ugyanakkor az üzleti növekedéshez igazodva skálázható, rendszeres, kiszámítható költségekkel helyettesítik a nagy összegű egyszeri beruházást.  A helyben telepített megoldásokat ott érdemes használni, ahol ennek gyakorlati haszna van. És ma már helyi telepítésű IT-infrastruktúra és -szolgáltatások esetén is könnyen megvalósítható a használat alapján fizetendő hozzáférés – például a Fujitsu uSCALE segítségével.

Mi ezt a modellt javasoljuk a vállalatoknak üzleti lehetőségeik maradéktalan kiaknázásához. További információ: https://www.fujitsu.com/global/products/computing/storage/.

A Fujitsu bemutatta a legújabb, 13. generációs Intel^® processzorok teljesítményét és kényelmét kiaknázó, új noteszgépeit. A modern üzleti felhasználóknak szánt eszközök kategóriavezető mobilitása és nagy teljesítménye fejlett biztonsági funkciókkal párosul. Könnyen hozzáférhető fő alkatrészeiknek köszönhetően a modellek kényelmesen szervizelhetők és bővíthetők, így a rendszerfrissítés gyorsabban és költséghatékonyabban elvégezhető. Ez a hosszabb életciklushoz és ezen keresztül a fenntarthatósághoz is hozzájárul. Az Intel Evo™ vPro® platform követelményeit figyelembe véve megtervezett, új LIFEBOOK noteszgépek jobb reagálókészséget, gyors töltést és azonnali éledést biztosítanak felhasználóiknak.

• A LIFEBOOK U5313X átalakítható „kettő az egyben” táblagép 16:10 képarányú kijelzővel és opcionálisan kis fogyasztású LCD-technológiával, amely akár 14%-kal is növelheti az akkumulátor-üzemidőt a zavartalanul produktív munkavégzés érdekében. Az induktív töltéssel pár másodpercen belül feltölthető AES-toll egész nap támogatja a stresszmentes és pontos digitális írást és rajzolást.

• Az új ezüst-fehér házba szerelt, ultrakönnyű LIFEBOOK U9413 kerete feltűnően keskeny, aminek köszönhetően a felhasználók több tartalmat láthatnak az optimalizált, 16:10 képarányú, 14 hüvelykes kijelzőn. Továbbfejlesztett hőteljesítményének köszönhetően még a legfejlettebb irodai alkalmazások is csendesen futnak a rendszeren, így semmi nem vonja el a felhasználó figyelmét a koncentrált munkáról. Az FHD webkamera tiszta és részletgazdag képet nyújt a videóhívásoknál. A Microsoft Hello hitelesítést támogató infravörös érzékelővel ellátott kamera fokozza a biztonságot, mivel rossz fényviszonyok között is képes az arcfelismerésre és a hitelesítésre, sőt teljes sötétségben is működik.

• Az ultrakönnyű, ezüst-fehér, átalakítható LIFEBOOK U9313X olyan felhasználóknak készült, akik számára a mobilitás az elsődleges szempont. A mindössze 998 gramm súlyú eszköz akkumulátor-üzemideje az egész napot lefedi. 5G-csatlakozása maximumra növeli a produktivitást, ergonomikus formatervét induktív töltést biztosító tolltartó teszi teljessé.

• A LIFEBOOK U7 sorozathoz tartozó, 16 hüvelykes LIFEBOOK U7613 noteszgép 16:10 képarányú kijelzővel rendelkezik. Fenntarthatóságához az egyszerű bővítés és akkumulátorcsere is hozzájárul. A Fujitsu a LIFEBOOK E5 sorozatot is stabil, tartós platformmá fejlesztette, 24 hónapos életciklussal. Ideális választás a folyamatosan és megbízhatóan működő eszközt kereső vállalkozások számára. Mindkét sorozat ugyanazt a szállítóspecifikus portreplikátort használja egyedi dokkolómegoldásként.

• A LIFEBOOK E4 sorozat fontos belépő szintű üzleti eszközzel egészíti ki a mobil portfóliót. Kifejezetten olyan irodai felhasználóknak készült, akiknek költséghatékony céges funkciókat nyújtó, nagy teljesítményű, jól felszerelt noteszgépre van szükségük.

A Fujitsu kibővítette partnerkapcsolatát a nyomozati analitikai és hírszerzési szoftvereket szállító Nuixszal az adatvédelmi, valamint a bűnözés és csalás elleni megoldások piacán. A Fujitsu európai portfóliójába felvett Nuix termékekkel az ügyfelek megbízhatóan értelmezni tudják működési területük bármilyen adatát.

A vállalatok csalások kivizsgálására, adatvédelmi és közbiztonsági célokra használják a Nuix szoftvereit. A Nuix minden releváns forrásból gyorsan kinyeri az adatokat (a strukturálatlan adatokat is), és különleges együttműködési technikák segítségével azonosítja a digitális bizonyítékok és az emberi viselkedés összefüggéseit. Lehetővé tette például az újságírók számára a Panama-iratok értelmezését – az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumához (ICIJ) kiszivárogtatott több mint 2,5 millió bizalmas fájl alapján mintegy 170 ország 120 ezer vállalatának, politikusának, gazdasági bűnözőjének és gazdag magánszemélyének korábban titkos offshore pénzügyi tevékenységét tárták fel.

A Fujitsuval kötött új Gold Alliance Partnership révén az ügyfelek szélesebb köre vetheti be a Nuix képességeit, és kap kereshető, kontextusalapú hozzáférést hatalmas mennyiségű összetett, strukturálatlan adathoz. Az adatelemzés az e-mailekre, a közösségi médiára és több mint 1000 adattípushoz és fájlformátumhoz tartozó egyéb, ember által generált tartalmakra is kiterjed. A partnerkapcsolat keretében az adatvezérelt Nuix megoldások a használat alapján fizetendő (pay-per-use) FUJITSU uSCALE szolgáltatás részeként is elérhetők. Így az ügyfelek és a szolgáltatók skálázva, rugalmasan vehetik igénybe a megoldásokat, gyorsan reagálhatnak az új követelményekre, és könnyebben kezelhetik az IT-kapacitás kihívásait.

Az európai ügyfeleknél a Fujitsu PRIMERGY szerverinfrastruktúrájába integrálja a Nuix nagy teljesítményű képességeit. A Fujitsu PRIMERGY infrastruktúrával és a legújabb Intel lapkakészlettel együttműködő Nuix a korábbinál 40-szer gyorsabban végzi majd az elemzést. Ez a sebesség és hatékonyság lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy megismerjék, és minden eddiginél gyorsabban értelmezzék adataikat, miközben a hűtési és energiaigény csökkentésével a fenntarthatóságot is javítják.

Ahogy a kvantum-számítástechnika egyre közelebb kerül a valósághoz, mind hangsúlyosabb szerepet kap a fejlett számítások kvantum-hibajavítása – 2023-ban már ez a kutatások új fókuszterülete. Maga a kvantum-számítástechnika pedig egyre érettebbé válik. Ugyan nem holnap, és még csak nem is a következő egy-két évben lesz belőle kereskedelmi realitás, de a következő évtizedben várhatóan egyre elterjedtebbé válik a használata. A kvantum-számítástechnika fejlődésével egyre fontosabb szerepet fog játszani a gyakorlati alkalmazás szempontjából a kvantum-hibajavítás.

A kvantum-számítástechnika a kvantummechanika segítségével dolgozza fel a mai klasszikus, szilíciumalapú számítógépekkel nem megoldható, rendkívül összetett problémákat. Míg a hagyományos számítógépek az információt 0 vagy 1 értékként kezelik, a kvantumszámítógépek a 0 és 1 állapotok szuperpozíciójával dolgoznak, ami egy nap paradigmaváltást hozhat a számítástechnikáról alkotott fogalmainkban.

Ezért arra számítunk, hogy a kvantum-számítástechnikával az elkövetkező években olyan gyakorlati problémákat is meg fognak tudni oldani, amelyek ma még a leggyorsabb hagyományos számítógépek számára sem kezelhetők, például a kvantumkémia és a komplex pénzügyi rendszerek területén.

A kvantum-számítástechnikával elért eredmények azonban még mindig meglehetősen megbízhatatlanok a hagyományos számítástechnikához képest. Ez azért van, mert a qubitek (a kvantumszámításokban használt információs alapegységek) hihetetlenül sérülékenyek, és eredményeiket a környezet zaja torzíthatja.

Fejlett technológia a kvantumeredmények helyességének biztosítására

Ahogy a mai kvantumszámítógépekben egyre nő a qubitek – és ezzel együtt a rendszerekkel végrehajtható számítási lépések – száma, a hibakockázat is emelkedik.

A qubitműveletek megbízhatóságának mértékét a „fidelity” (pontosság) segítségével határozzák meg. Bár ma már rendelkezésre állnak olyan kvantumeszközök, amelyekkel potenciálisan végrehajthatók a hagyományos számítógépek lehetőségeit meghaladó számítások, ezek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy hibamentes eredményeket adjanak, és ezért túl megbízhatatlanok a kereskedelmi alkalmazáshoz. Ezek az úgynevezett NISQ-technológiára (Noisy Intermediate-Scale Quantum) épülő rendszerek.

Kvantum-hibajavítás nélkül a kvantumszámítógépes számítások súlyos hibákat tartalmazhatnak – és minél több számítást végeznek, annál nagyobb a hibahatár. Ezért a kvantum-hibajavítási technológia folyamatos fejlesztése alapvető lépés a kvantumszámítógépek kereskedelmi alkalmazása felé.

A szükséges kvantum-hibajavító technológiával ellátott, hibabiztos kvantumszámítógép megvalósítása azonban még hosszú időbe telik. A kvantum-hibajavítási technológiával kapcsolatos kutatás-fejlesztés támogatása mellett az is nagyon fontos, hogy a kutatásokat végző vállalatok gyakorlatias alkalmazási forgatókönyveket dolgozzanak ki a kvantumszámítógépekhez a különböző szakterületeken működő partnereikkel, és a tényleges kvantumszámítógépeken futtatható kvantumalkalmazásokat fejlesszenek. Utóbbi területen azonban komoly akadályt jelent a nagy hibagyakoriság.

A Fujitsu úttörő szerepet játszik a kvantumszerű számítások digitális reprodukálására képes kvantumszimulátorok használata terén. Mivel ezek a szimulátorok nem támaszkodnak a nagy hibakockázatú qubitekre, megbízhatóbb eredményeket produkálnak. Bár a szimulátorok csak korlátozott számú qubitet tudnak kezelni, a híd szerepét betöltve segítik azoknak a kvantumszámítógépes alkalmazásoknak a fejlesztését, amelyeket a következő években várhatóan már a gyakorlatban is használni fognak.

A Fujitsu 2023-ra tervezett kvantumfejlesztései

Arra számítunk, hogy 2023-ban a szimulátorok használata fel fogja gyorsítani a kvantumalkalmazások fejlesztését. A Fujitsu kutatási együttműködéseket alakít ki többek között az anyagtechnológia, a gyártóipar területén és a pénzügyi szektorban – e területek mindegyike komoly előnyökhöz juthat a komplex, nagyszabású problémák gyors megoldására képes kvantumszámítógépek használatából.

A Fujitsu a világ leggyorsabb hagyományos szuperszámítógépeinek építésében szerzett tapasztalataira és a kutatóintézetekkel világszerte régóta fennálló kapcsolataira támaszkodik fejlesztéseiben.

2020 óta végzünk partnereinkkel teljeskörű kutatás-fejlesztést a kvantum-számítástechnika területén. Annak érdekében, hogy túllépjük a kvantumszámítógépeknél az egymillió qubites határt, a japán Oszaka Egyetemmel közös kutatást indítottunk a hibabiztos kvantumszámítógépek kvantumszoftvereinek fejlesztésére.

Ezen túlmenően a hollandiai TU Delfttel együttműködve alapkutatásokban és fejlesztésben veszünk részt az ún. „diamond spin” qubitekkel dolgozó kvantumszámítógépekkel kapcsolatban, és vizsgáljuk az új qubit-kapcsolási topológiára épülő új hibajavító kódok alkalmazásának lehetőségét.

Szorosan együttműködünk Japán legnagyobb kutatóintézetével, a RIKEN-nel a szupravezető kvantumszámítógépek további kutatásaiban. A 2023-as pénzügyi évben egy 64 qubites kvantumszámítógép kifejlesztésére és üzembe állítására készülünk, amelyet a Fujitsu kvantumszimulátorával együtt fogunk használni az ügyfelekkel közösen végzett alkalmazásfejlesztéshez.

Célunk egy megbízható eredmények nyújtására képes technológia kifejlesztése, és jó úton haladunk ennek megvalósítása felé.

A Fujitsu kvantum-számítástechnikai fejlesztéseiről webhelyünkön olvashat bővebben

Fernanda Catarino, az európai terméküzletág viszonteladókért, szakmai szövetségekért és ökoszisztémáért felelős vezetője

Az előrejelzések készítése általában kockázatos vállalkozás, különösen változó időkben. Az iparág különböző területeiről érkező ellentmondásos jelentések tovább nehezítik ezt a feladatot. A pénzügyi recesszió 2023-ban gyűrűzik be a legtöbb régióba. Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy nőni fog a hatékonyságnövelő és költségcsökkentő IT-technológiákra és megoldásokra fordított összeg. Ez a szokatlan kombináció értékes lehetőségeket tartogat a viszonteladók számára, ugyanis a vállalatok tőlük mint megbízható tanácsadóktól várják, hogy segítsenek nekik meghozni a válságálló beruházások végrehajtásához szükséges megalapozott döntéseket. Fernanda Catarino 2022 végén vizsgálta meg, milyen kihívások és lehetőségek várnak a viszonteladókra a következő 12 hónapban.

1. 2023 az ökoszisztéma éve lesz – a projektek elenyésző kisebbségére lesz jellemző, hogy egyetlen közreműködő partner hajtja végre őket – Recesszió idején az ökoszisztémához tartozó partnerek jobban ellenállnak a viszontagságoknak. A legsikeresebb viszonteladó partnerek megduplázhatják szakértelemüket és versenyelőnyüket (a Fujitsu szóhasználatával élve: „szuperképességeiket”) a többiekhez képest. Az ökoszisztémán belül másokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően az ügyfelek szélesebb köréhez és új üzleti lehetőségekhez férhetnek hozzá. Ma már csak a legegyszerűbb projekteket tudja egy partner egyedül lebonyolítani. A különböző méretű és eltérő szaktudású partnerek az ökoszisztémán belül új árbevételi forrásokhoz és piacokhoz jutnak. Várakozásaink szerint a magasan képzett réspiaci szereplők – a zártláncú tévérendszerek fejlesztőitől az iparágspecifikus adatszakértőkig – mind gyakrabban folytatnak majd határokon átívelő együttműködést.

Egyre komolyabb problémát okoz a folyamatos szakemberhiány: Az Egyesült Államok technológiai ágazatában zajló leépítések hamarosan elérik Európát. Ez sajnos azt jelenti, hogy sok tehetséges szakember fogja elhagyni az IT-szektort, és még súlyosabbá válik a szakemberhiány – különösen a fejlődő, új technológiák területén. A viszonteladók számára azonban jó hír, hogy a vállalatok egyre gyakrabban fordulnak majd segítségért meglévő technológiai partnereikhez a hiányzó ismeretek megszerzéséhez.

A viszonteladók újszerű, kreatív módon próbálják majd kielégíteni ezt az igényt. Ez is egy újabb terület, ahol az ökoszisztémához csatlakozó partnerek helyzeti előnyben vannak. Mivel lehetővé teszik a tagjaik számára, hogy saját egyedülálló készségeikre összpontosítsanak, az esetleges ismerethiányt pedig együttműködés útján pótolják, az ökoszisztémák jobb hozzáférést biztosítanak az új piacokhoz, vertikumokhoz. Így a partnerek a technológiai megoldások szélesebb körét kínálhatják ügyfeleiknek. Egyre inkább igénybe veszik majd a szállítók erőforrásait is (például az alaptechnológiák kiválóságközpontjait) a projektek meghatározásához és konfigurálásához, valamint az igazoló vizsgálatok (PoC) és a teljes rendszerbevezetés gyors megvalósításához.

2. Lépések a nemek közötti egyenlőség felé: 2023-ban ígéretes előrelépésre számítunk a nemek közötti egyenlőség területén a viszonteladói szegmensben. Iparágként nem állunk túl jól sokszínűség terén, különösen nem a vezető pozíciókban. A Canalys nemrég közzétett szavazásából kiderült, hogy a partnerek egynegyedénél egyáltalán nincsenek nők a vezetőségben. Ennek megváltoztatása eltarthat egy ideig. A kiindulópont viszont mindenképpen az iparágba belépő nők számának növelése, főként a műszaki szerepkörökben. Ehhez a viszonteladóknak összehangoltan kell fellépniük. Reményeim és várakozásaim szerint 2023 itt is az áttörés éve lehet.

3. Nem beszélhetünk az IT-viszonteladói szegmensről anélkül, hogy ne térnénk ki a fő technológiákra, és azokra a kiemelt viszonteladói lehetőségekre, amelyeket a következő 12 hónapban és az után látok a többfelhős működés, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén. A növekvő keresletre válaszul a partnerek az ökoszisztémán belüli stratégiai szövetségekre támaszkodva kínálhatják a szükséges támogatást.
   • Az adatbiztonság kérdése továbbra is álmatlan éjszakákat okoz a cégvezetők számára. Mivel még mindig nagy a potenciális támadási felület, az értékes adattárak pedig exponenciálisan bővülnek, a többséget aggodalommal tölti el a kapcsolódó kockázat kezelésének és enyhítésének feladata.
   • Mindenütt jelen lévő MI – a vállalatok az MI alkalmazásával igyekeznek fenntartani az általuk kínált ügyfélélményt és automatizálni a folyamatokat a jobb működési hatékonyság eléréséhez. Az ökoszisztémán belül a partnerek ilyen készségekhez is hozzáférhetnek és hasznosíthatják őket.
   • A felhő újraértékelésének évében vagyunk: Sok vállalat a járvány utáni felhőcsömör állapotától szenved. Közel három év telt el azóta, hogy sürgősen áthelyezték feladataikat a felhőbe és széles körben bevezették a távmunkát, és azóta együtt kell élniük ezeknek a döntéseknek a következményeivel. 2023-ban sokan közülük felül fogják vizsgálni az eddigi stratégiát. Jelentős hányaduk ráébred majd, hogy a felhőalapú feladatok egy részét érdemesebb helyszíni telepítésű rendszeren vagy privát felhőben elvégezni. Mások számára kiderül, hogy az indokoltnál többet fizetnek a felhőalapú feladatok elvégzéséért. Az IDC elemzői szerint a jelenlegi felhőráfordítások mintegy 10-50%-a felesleges.

• A felhőfeladatok átrendezése és -konfigurálása jelentős változásokat hoz a vállalatok életében és lehetőségeket teremt a partnerek számára – különösen azoknál a vállalatoknál, ahol a „megfelelő felhőt a megfelelő feladathoz” jellegű hibrid stratégiát kívánják megvalósítani a használat és a költségek optimalizálásához. A bőség zavarától szenvedő iparágban a vállalatok a viszonteladó partnerektől kérnek segítséget a kockázatok, a költségek, a teljesítmény és a rugalmasság megfelelő egyensúlyának megteremtéséhez.

4. Fenntarthatóság: Bár a regionális partnerek többsége még nem kezeli kiemelt prioritásként a fenntarthatóságot, ügyfeleik számára egyre inkább ennek megvalósítása a fő cél. Arra számítok, hogy 2023-ban a fenntarthatóság már közvetlenül befolyásolni fogja a viszonteladók nyereségességét, mivel az ügyfelek egyre jobban megkövetelik majd, hogy hozzájuk hasonlóan a partnerek is átláthatóvá tegyék ellátási láncukat.

Az utóbbi néhány évben az ügyfelek egyre nagyobb érdeklődést mutattak az átláthatóság iránt például a CO2-kibocsátás, az energiahatékonyság és az etikus ellátási lánc területén. Ezek a tényezők az IT-beszerzések folyamatában is döntési szemponttá válnak, és nagy valószínűséggel mind több ügyféltender és -projekt esetében veszik figyelembe a kínált megoldások karbonlábnyomát. Ez a versenyelőny szerzésének lehetőségét kínálja a fenntartható szállítási modellek, illetve megoldások nyújtására törekvő partnereknek.

Jelenleg a partnerek számára a berendezések újrafelhasználásának egyetlen piaca a jótékony célokra felújított termékek adományozása. 2023-ban azonban megjelennek a hulladékcsökkentést más módon megvalósító rendszerek. Egyre több partner törekszik majd arra, hogy már induláskor pontosan méretezze, a későbbiekben pedig igény szerint skálázhatóvá tegye a projekteket. A Fujitsu uSCALE modellje például lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy pontosan a szükséges mennyiségű hardvererőforrással induljanak, és később igény szerint, dinamikusan korrigálják a kapacitást – elkerülve ezzel a túlkészletezést. Ez természetesen a karbonlábnyom csökkentése szempontjából is előnyös. Az év során a technológiai megoldások valós karbonlábnyomának csökkentésére alkalmas konkrét mérőszámok megjelenésére is számíthatunk. A mérés módjáról azonban még meg kell állapodni, nem beszélve a mérések gyakorlati megvalósításáról.

Christian Leutner, alelnök, a Fujitsu európai platformüzletágának vezetője

Mik voltak a 2022-as esztendő legfőbb kérdései, és mit vetítenek előre 2023-ra nézve? Christian Leutner, alelnök, a Fujitsu európai platformüzletágának vezetője, a 2022-ben különösen égető geopolitikai kihívásokat veszi górcső alá, megvizsgálva jelentőségüket az IT-stratégiáért felelős felsővezetők és a döntéshozók számára.

Napjainkban a „cloud-first” stratégia az elfogadott norma, aminek okai annyira közismertek, hogy itt nem is érdemes megismételni őket. Az is egészen nyilvánvaló, hogy a nyilvános felhő nem az egyetlen üdvözítő megoldás minden problémára.

Ha az lenne, akkor nem létezne privát felhő, és nem növekedne ilyen gyors ütemben a hibridfelhő-környezetek száma. A 2021-ben 85 milliárd dollárra becsült hibridfelhő-piac értéke a Statista szerint 2027-ben eléri a 262 milliárd dollárt. Ez rendkívül egészséges, 20% feletti éves átlagos növekedési ütemnek felel meg.

Az, hogy miért érdemes az adatokat és az alkalmazásokat a közelben tartani, 2022-ben vált igazán egyértelművé. Kiderült, hogy azok az infrastruktúraszolgáltatások, amelyek elérhetőségét évtizedeken át elkényelmesedve magától értetődőnek vettük (pl. az energia, a távközlés és a közlekedés), ki vannak téve a működési zavarok, sőt akár a szabotázs kockázatának.

Vegyük például az energiát. Az adatközpontok sok áramot fogyasztanak, és az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet kaptak az energiaellátás zavarai. A geopolitikai események ellehetetlenítették az orosz gázt Európa jelentős részére szállító Északi Áramlat gázvezeték működését.

A közlekedés esetében érdemes felidézni, mekkora szűk keresztmetszetet okozott nemrég a Szuezi-csatornában történt kisebb szállítási baleset. A Deutsche Bahnnál pedig a vasúti forgalomirányító infrastruktúra sérült meg, amikor két optikai kábelt szándékosan elvágtak (amint ezt a német közlekedési miniszter Volker Wissing is megerősítette), ami tömeges járattörlésekhez és egyéb zavarokhoz vezetett.

Ha az infrastruktúra ennyire fontos elemei is megsérülhetnek, vajon mennyire van biztonságban az internet gerincét képező 1,3 millió kilométeres tenger alatti adatkábel-hálózat? Ezen bonyolódik a világ adatforgalmának 95%-a, miközben az EU és az USA között továbbított adatok mennyisége kétévente megduplázódik.

2023 a rezilienciaauditok éve

Sokan felismerték a fenti kockázatok mértékét. A szervezetek már rezilienciaauditok formájában rutinszerűen elvégzik kritikus infrastruktúrájuk kockázatelemzését. És nagyon jól teszik, hiszen többé nem lehet 100%-ban megbízni a valahol messze működő adatközpontban és a létesítményt a felhasználókkal összekötő infrastruktúrában. Mi történik, ha az infrastruktúra megsérül, vagy akár megsemmisül?

Egyre élesebben hallhatók az ezzel kapcsolatos figyelmeztetések. Októberben Tim Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója bejelentette, hogy a szolgáltató hálózati eszközei biztonságának megerősítésére készül. Decemberben pedig a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) felszólította a német vállalatokat, hogy figyeljenek oda jobban a szabotázscselekményekre. A nagy tanácsadó cégek, például a PwC, külön csapatokat állítottak fel a témára szakosodott tanácsadókból.

Egy kockázati szakemberek körében készített, 2022-es felmérés szerint szinte mindenki (96%) egyetért abban, hogy a reziliens működést kiemelt prioritásként kellene kezelnie a szervezetüknek, ugyanakkor a megkérdezettek kevesebb mint fele (46%) értékeli „magas vagy nagyon magas szintűnek” saját szervezete ellenálló képességét. Az egyetértés egyáltalán nem meglepő, hiszen a szabályozóhatóságok is kiemelten kezelik ezt a témát. Az Egyesült Királyságban például a kormány 2022 áprilisában konzultációs programot indított a kiberbiztonság tágabb témakörében, amelynek során komoly aggályokat fogalmazott meg a kritikus infrastruktúra rezilienciájával kapcsolatban. Az uniós, az ausztrál és az USA-beli szabályozóhatóságok is hasonló utat követnek.

 Jelenleg több ügyféllel is tárgyalunk a hibrid infrastruktúra kialakításáról, és úgy látjuk, minél előbb beépítik a stratégiai szempontokat az infrastruktúrába az üzleti ellenálló képesség fenntartásához, annál alacsonyabbak lesznek a költségek. Ebben valójában nincs semmi újdonság, de a korábbi „cloud first” szemlélethez képest érdekes, hogy közép- és hosszú távon így gyakran jóval alacsonyabbak lesznek a felhőszolgáltatások költségei. Különösen a használatalapú történő fizetést támogató (pay-per-use) új modellekkel. Az ügyfelek néha „el akarnak távolodni a felhőtől”. Ennek fényében a Fujitsu és a hozzá hasonló cégek feladata, hogy foglalkozzanak a digitális reziliencia kérdéskörével, és saját megoldásaikkal tartsák fenn ügyfeleik üzleti ellenálló képességét.

A hibrid infrastruktúrák garantálják a reziliencát, és a folyamatos működőképesség megteremtésének legalapvetőbb tényezői közé tartoznak.

Gyakorlati részletek

 A sérülékeny pontok azonosítása kihívást jelentő, de nem lehetetlen feladat. Kiindulópontként meg kell határozni, hol futnak a jelenlegi feladatok, és hogy megfelelően optimalizált-e az aktuális környezet. Ehhez automatikus eszközök állnak rendelkezésre. A Fujitsu kínálatában megtalálható például az MI-vezérelt SAP BestPlace feladatértékelő eszköz, amelyet az ügyfelek a használatalapú uSCALE fizetési modell keretében vehetnek igénybe, nem terhelve a tőkeköltségvetést.

Amellett, hogy a rezilienciaaudit szempontjából előnyös, a rossz helyen futó feladatok azonosítása költségcsökkentési lehetőséget is kínál például a felesleges nagy sávszélességű adatkapcsolatok kiiktatásával. Az IDC elemzőcég nemrégiben végzett kutatása szerint a vizsgált feladatok mindössze 2%-a volt ideálisan végrehajtható a tisztán nyilvános felhőkörnyezetben. A maradék 98% esetében többféle lehetőség is elérhető – a hosting, a helyszíni telepítésű környezet vagy a privát felhő. Egyértelműnek látszik, hogy e lehetőségek kombinációja – a hibrid felhő – lesz a jövő optimális működési modellje.

Az ügyfélélmény tökéletesítése és a hosszú távú nyereségesség elérése mesterséges intelligenciával?  Igen, akár már 2023-ban

Mindehhez természetesen meggyőző üzleti tervre van szükség. Egy stagnáló vagy hanyatló gazdaságban a vállalkozásoknak keményebben kell dolgozniuk, hogy elégedetté tegyék ügyfeleiket és megtartsák őket. És ez az erőfeszítésük meg is térül: a Bain & Company tanácsadói szerint a tökéletes ügyfélélményt szem előtt tartó szállítók 4-8%-kal gyorsabban növelik bevételeiket a piaci átlagnál.

Ebből eredően az ügyfélélmény 2023-ban ismét kritikus üzleti tényező lesz. Véleményünk szerint a mesterséges intelligencia felhasználása az ügyfélélmény javítására kulcsszerepet fog játszani a hosszú távon nyereséges működésben.

Tavaly november 30-án, a ChatGPT nyilvános elindításával a világ ráébredt arra, milyen rendkívüli lehetőségeket rejt a mesterséges intelligencia az ember-gép interakciók átalakításában. A ChatGPT teljesen átírta a játékszabályokat, és ez a dátum valószínűleg a technológiai fejlődés új korszakának kezdeteként vonul majd be a történelembe. 

Az üzleti stratégiaalkotásért felelős vezetők most próbálják meg felmérni, hogyan változtatja meg modelljeiket a ChatGPT. Azok a vállalkozások, amelyek működése a – gyakran az MI-vel támogatott – adathasznosításon alapul, teljesen újszerű módon lesznek képesek kiszolgálni és megtartani ügyfeleiket. Azok a márkák, amelyek a mesterséges intelligenciát innovatív módon alkalmazva különböztetik meg magukat a piacon és elégítik ki az ügyfelek igényeit, képesek lesznek arra, hogy (még a tömegcikkek piacán is) ne az ár alapján versenyezzenek.

Őszintén hiszünk ezeknek az üzleti lehetőségeknek a realitásában. A mesterséges intelligenciát „tesztvezetési” környezetbe integrálva segítünk ügyfeleinknek megoldani a teszthardver beszerzésének problémáját. A Fujitsu „AI Test Drive” megoldásának használata ingyenes. A megoldás a számítási teljesítmény és a hálózati kapacitás mellett tanácsadást is tartalmaz a nyílt forráskódú eszközök használatáról. Ennek keretében lépésről lépésre végigvezetjük az MI iránt érdeklődő üzleti felhasználókat az üzleti tervük életképességének ellenőrzését szolgáló folyamaton. Egyszerűbben fogalmazva: a megoldás az MI lehetőségeit bevetve segíti a vállalatokat az általuk kínált ügyfélélmény továbbfejlesztésében.

Bővebben az MI-tesztvezetési lehetőségről: www.fujitsu.com/global/ai-test-drive.

Ben Phillips, a Fujitsu Europe Delivery Transformation & Service Integration szervezetén belül működő ügyfélélmény-teljesítményközpont (Customer Experience Performance Centre, CXPC) vezetője

Az ügyfélélmény (CX) átalakítása az egyik legjelentősebb stratégiai változtatás, amit egy szervezet végrehajthat. A McKinsey & Co tanácsadói szerint „az ügyfélre összpontosító alapvető szemléletváltás és a működési-informatikai fejlesztések 20-30%-kkal javíthatják az ügyfélelégedettséget, 10-20%-kal a dolgozói elégedettséget, és a költségek 20-50%-át takaríthatják meg”.

Az ügyfélélmény átalakításának fogalmát jellemzően a B2C-szegmenshez társítjuk: gondoljunk csak az Apple által kínált bolti élményre, a DPD pontos kézbesítési szolgáltatásaira, az Amazon egyszerű visszaküldési folyamataira vagy a Starbucks vásárlóinak kiszolgálására.

Ám a nagy B2B vállalatoknak is meg kell küzdeniük a saját örökölt kihívásaikkal az ügyfélélmény terén. Szolgáltatásnyújtásuk jellegénél fogva összetett és hosszadalmas. Fontos szerződéseik gyakran veszélybe kerülhetnek a változó ügyféligények félreértése miatt.

A Fujitsunál mindezt saját tapasztalatból tudjuk. Az ügyfélkapcsolatokat nem értettük olyan behatóan, és ügyfeleink visszajelzéseire nem reagáltunk annyira hatékonyan, mint amennyire szerettünk volna. Ezért átfogó programot indítottunk az ügyfélélmény átalakítására, amelyet Európából irányítottunk, és most a világ egészére kiterjesztünk.

Mivel a B2B-szegmensben kevés releváns útmutatás áll rendelkezésre, öt dolgot azonosítottunk, amit az e szegmensben működő vállalatoknak meg kell tenniük a kiváló B2B ügyfélélmény és a jövedelmező, hosszú távú ügyfélkapcsolatok építése érdekében.

A fejlődéshez tudni kell, honnan indulunk

A Fujitsu már évek óta készített ügyfélelégedettségi (Voice of the Customer) felméréseket, de ezt mintegy kipipáldandó feladatnak tekintette, és kevés folyamatot alakított ténylegesen át az eredmények alapján.

2020-ban aztán bevezettük a Net Promoter Score-t (NPS) mint globális ügyfélelégedettségi mérőszámot, hogy nyomon kövessük az ügyfelek általános elkötelezettségét és annak pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatását.

Az európai ügyfélélmény javítására új ügyfélélmény-teljesítményközpontot (Customer Experience Performance Centre, CXPC) hoztunk létre.  A kulcsfontosságú munkatársak toborzása során kettős szemléletet követtünk. Egyrészt a meglévő dolgozók közül választottuk ki azokat a CX-coachokat, akik elkötelezett hívei voltak a szervezeten belül az ügyfélélmény javításának. Másrészt, a szervezeten kívüli, képzett ügyfélélmény-szakembereket (Certified Customer Experience Professionals, CCXP) vontunk be a folyamatba.

A CXPC csapata azonnal kidolgozott egy CX-keretrendszert, elkötelezettségi workshopokat tartott, bemutatta a régióban a bevált gyakorlatot, és ügyfeleket keresett, akik vállalták a részvételt egy kíséreti projektben.

Az NPS jól működhet B2B-környezetben

Az NPS-t nehéz lehet elfogadtatni a B2B-szervezettel. Előfordulhat, hogy a korábbi kísérletek kevés hasznot vagy érdemi eredményt hoztak a kicsi visszajelzési mintanagyság és a B2C-nél összetettebb ügyfélkapcsolatok miatt.

Szemben az olyan egyszeri tranzakciókkal, mint például kávévásárlás a Starbucksban, a B2B vállalatoknak gyakran komplex, többéves, több millió dolláros szerződésekkel van dolguk – számos mikrotranzakcióval, különböző országokban és vertikális területeken működő ügyfelekkel, a szállítási modellbe beépített SLA-kat tartalmazó szolgáltatási keretszerződésekkel. Nincs egységes ügyfélút, és az ügyfél üzleti tevékenységének egyes részei nem is feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz, illetve néha egyáltalán semmi közük nincs egymáshoz.

A B2B-szegmensben nagyon számít a visszajelzést adó személy pozíciója. Mindent meg kell tenni a megfelelő elérhetőségi adatok megszerzéséért az ügyfélfelelősöktől. Előfordulhat, hogy nem is a megfelelő emberekkel kommunikálnak, ami magyarázattal szolgálhat arra, ha nem mennek jól a dolgok. Lehetőség szerint fel kell mérni a teljes portfólióra vetített árbevétel legalább 80%-áért felelős ügyfeleket.

Jobb, ha a visszajelzéseket a teljes ügyfélszervezet szintjén jellemző élmény szempontjából értékeljük: tehát legyen több válaszadó egyazon vállalattól, ne pedig csak egyetlen személy. A több válasz statisztikailag érvényesebb eredményeket produkál.

Az is előfordulhat, hogy a válaszadók azért jeleznek vissza, mert problémájuk van. Ez tulajdonképpen jó dolog. Legalább időben értesülünk róla (ha van megfelelő jelzőrendszer) ahhoz, hogy rendezni tudjuk a dolgokat. Minél gyorsabban reagálunk, annál pozitívabb hatást gyakorolhatunk az NPS-eredményekre. A gyors reagálás idővel az ügyfélhűséget is erősíti, mivel egy elhanyagolt támogató ügyfél (Promoter) idővel passzívvá (Passive) vagy akár bírálóvá (Detractor) is válhat.

Miután a Fujitsu lépéseket tett az ügyfelek visszajelzéseinek hatékony kezelésére, 21 ponttal javult európai NPS-értéke az alapján, hogy az ügyfelek ajánlanák-e megbízható IKT-partnerként, és 22 ponttal a digitális átalakulással foglalkozó partnerként való ajánlás alapján.

Döntés az ügyfélélmény-átalakítás modelljéről  és a csapat összeállítása

Az ügyfélélmény-átalakítási keretrendszerek többsége a B2C-vállalatokat célozza meg, és a Fujitsu szerint egyik ilyen rendszer sem tökéletes a B2B szegmens sajátos kihívásaira. Ezért a Fujitsu csapata inkább egyedi B2B ügyfélélmény-keretrendszert dolgozott ki:

• Országspecifikus megközelítés – A folyamatot Hollandiában, egy helyi CX-coach közreműködésével indítottuk el, aki a holland ügyvezető igazgatóval közösen rangsorolta a kiemelt ügyfeleket. Az ennek alapján elkészült korai esettanulmányok segítettek felgyorsítani a bevezetést más országokban.
• Az európai régió minden országában működnek CX-coachok – Ha elérhetővé tesszük az ügyfelek számára a coachokat, könnyen megtalálhatjuk a természetes ellenállási pontokat, és ajánlásokat kaphatunk a szervezeten belül.
• „CX Check-In” – Diagnosztikai megbeszéléseket tartunk, ahol a CX-coachok a teljes támogató ügyfélkapcsolati csapattal (és néha az ügyféllel is) együtt dolgoznak.
• Ügyfélspecifikus fejlesztendő területek – A CX Check-In megbeszélések alapján meghatározott területek akár olyan egyszerű dolgok is lehetnek, mint például az ügyfelekkel folytatott kommunikáció. De lehetnek összetettebb problémák is, mint például az ügyfélút-térkép hiánya, ami azt jelenti, hogy a megvalósított folyamatok nem elég hatékonyak, vagy nem értjük pontosan az ügyfelek problémáit.
• Kulcsfontosságú az objektivitás – A Fujitsu CXPC-szervezete nem része sem a marketingnek, sem a szolgáltatási részlegnek. Egy lépéssel távolabb áll az üzleti működéstől és feladatoktól, ezért képes célirányos üzleti javaslatokat tenni az ügyfelek érdekében.

A szervezet egészén belüli támogatás megszerzése

Ha szeretnénk megszilárdítani az ügyfélélmény átalakítását a szervezetben, tanácsos mielőbb hozzálátni. Nem érdemes a különböző hierarchiaszintek engedélyére várni.

Ez a megközelítés természetesen kockázatokkal jár. A CX-csapat tehetséges munkatársai hatékonyan segíthetnek leküzdeni a belső ellenállást (pl. „Nekem senki ne mondja meg, hogyan kezeljem az ügyfeleimet”). Amint elkezdenek megjelenni a kézzelfogható előnyök, megnő az érintettek elkötelezettsége.

Ha oktatást indítunk a meglévő és az új munkatársak számára az ügyfélélmény átalakításáról, hamarosan mindenki ráébred, hogy az ügyfélélmény javítása távolról sem csak a többiek fakultatív feladata.

A projekt kezdeti szakaszában megszerzett támogatásnak köszönhetően a felsővezetők napirendjébe is bekerül az ügyfélélmény átalakítása. A Fujitsu esetében az eredmények, a teljesítmény és a bizonyított változások alapján ezután felülről lefelé irányuló támogatást és jóváhagyást kértünk és kaptunk, többek között a vállalat európai és globális vezérigazgatójától.

A lendület fenntartása

A látható CX-csapatstruktúra felállítása az utolsó lépés a siker felé. A Fujitsunál a kezdeti sikerek lehetővé tették a CX-csapat bővítését a működési területeken és az iparági vertikumokban, így a Fujitsu CXPC ma már 11 CX-coachból áll, akik 8 európai országban több mint 30 kiemelt ügyfélhez kapcsolódnak. 

Az iparág elismeréseként a Fujitsu 2022 júniusában arany fokozatot szerzett a European CX Awards díjprogram „Az Év CX-csapata” kategóriájában. A független zsűri pozitív értékelése is hozzájárult az egymást kölcsönösen erősítő elemekből álló sikerciklus kialakulásához.

Az ügyfélélmény átalakítása és a megtérülés (ROI) kapcsolatáról néha túlzó állítások hangzanak el. A B2B vállalatok különösen nehezen tudják bizonyítani ezt a kölcsönhatást. A Fujitsu tapasztalatai alapján pozitív összefüggés áll fenn az ügyfelek visszajelzései és az ügyfélhűség, valamint az olyan teljesítménymutatók között, mint a nyereségesség, a szerződéshosszabbítások, az ügyféltől kapott megbízások bővülése, szállítási projektek elnyerése és a Fujitsu mint digitális átalakulási partner általános megítélése. Az ügyfélélmény átalakítása hosszú folyamat. Célunk, hogy olyan márkává váljunk, amelyet világszerte a kiváló ügyfélélmény szinonimájaként tartanak számon.

Amellett, hogy igyekszik átalakítani az általa nyújtott ügyfélélményt, a Fujitsu olyan szervezetekkel is együttműködik, amelyek szeretnének az elvárásokat meghaladó, egységes élményt biztosítani saját ügyfeleiknek. További információ.