Az IT-költségvetés átalakulása

2020. április 02. - Fujitsu Hungary

Az utóbbi években jelentősen átalakult az IT-költségvetés elköltésének módja – és az is, kik költik el a technológiai forrásokat. Letölthető infografikánk alapján azonosítható, kik költik a legtöbbet, hogyan változott az érintettek és a prioritások köre, illetve mely iparágak és vállalatok nyúlnak a legmélyebben a zsebükbe.

 Infografika és illusztráció: Fernando Volken Togni

A letölthető PDF-verzió eléréséhez kattintson ide.

A hibrid IT támogatása – hogyan találjuk meg a legjobbat, ha nem léteznek egységes megoldások!

 

ke_p_hibrid_it.jpg

A technológiai hírek között böngészve gyakran látni számadatokat a hibrid IT-rendszerek folyamatos és gyors növekedéséről.

A becslések eltérnek, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a következő években 20% körüli átlagos éves növekedés várható a szegmensben. De mitől olyan egységes termék a hibrid IT, mint mondjuk egy mobiltelefon vagy egy mosógép, amikor valójában nem létezik két egyforma hibrid IT rendszer?

Napjaink hibrid IT feladatainak jellemzői

A hibrid IT fejlődésének korai szakaszában jelentős számban történtek ad-hoc jellegű felhőbevezetések a vállalatoknál, gyakran az egyes szervezeti egységek igényeire válaszul. Ezt szokták árnyék IT-nek is nevezni.

Tovább

A mesterséges intelligencia etikai vonatkozásai az internetbiztonság világában

ke_p_ai_ethical_implications.jpg

A Fujitsu kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának etikai kérdéseire. A Fujitsu Laboratories of Europe fontos szerepet játszik annak feltérképezésében, hogyan lehet az MI-t megfelelően használni az emberközpontú innováció szabadságának korlátozása nélkül.

A témával kapcsolatos párbeszéd ösztönzése érdekében nemrég részt vettünk egy megbízható MI-ről szervezett nemzetközi workshopon az Oxfordi Egyetemen működő Oxford Internet Institute Digital Ethics Lab (DELab) szervezetével együtt.

ke_p2_ai_ethical_implications.jpg

Az oxfordi St. Cross College által szervezett rendezvényen a tudományos világ, a szabályozói terület és a magánszektor neves szakértői azt a fontos kérdést járták körül, hogy lehetséges-e az internetbiztonság szempontjából megbízható MI-t fejleszteni.

Résztvevők:

  • Az Egyesült Királyság nemzeti internetbiztonsági központjának (UK National Cyber Security Centre) képviselői
  • Dr. Ioannis Agrafiotis (ENISA) – (hálózati információbiztonságért felelős IT-vezető)
  • Dr. Anna Jobin (Health Ethics and Policy Lab, ETH, Zurich)
  • Dr. Tsuneo Nakata (Fujitsu Laboratories)
  • Nathalie Smuha (a Leuveni Katolikus Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszéke)
  • Dr. Mariarosaria Taddeo (Oxford Internet Institute, Oxfordi Egyetem)
  • Paul Timmers (European Policy Centre, Brüsszel) 

Az internetbiztonság kérdéseinek alapos vizsgálata érdekében a résztvevők valós életből példákat vettek sorra az MI-vel való visszaélésekre és a mesterséges intelligencia nem rendeltetésszerű használatára vonatkozóan. Foglalkoztak még az adatok és az eszközök megbízhatóságával, az internet „peremén” fellépő működési kockázattal, valamint az emberi felügyelet nélküli gép-gép (M2M) vezérlés veszélyeivel.

Tovább

Az ipari működés optimalizálása a kvantumtechnológia által inspirált módszerekkel

 

ke_p_kvantum_re_ger.jpg

A blog bejegyzés szerzője Dr. Joseph Reger, a Fujitsu Európai régiójának technológia vezérigazgató-helyettese.

 

Az ember természeténél fogva törekszik az optimalizálásra. Ez meghatározó tulajdonságaink egyike.

Ezt tesszük a kezdetektől – a barlangba költözésről vagy a gabonatermesztésről hozott döntésünktől – fogva napjainkig, amikor már globális kereskedelmi rendszer tartja működésben a világot.

Bármi legyen is a feladat, az út minden lépésénél felteszi valaki a kérdést:

„Hogyan hozhatnánk ki ebből a legjobbat?”

Ennek nyomán az Ipar 4.0 korához közeledve hihetetlenül komplex civilizáció jött létre. Az ipar ma már több rétegben egymásra rendeződő és egymással kölcsönhatásban álló rendszerek összekapcsolt hálója.

Ám akár a gyártósorra helyezett komponensek beszerelésének ideális sorrendjéről vagy a szállítójárművek leghatékonyabb útvonalának megtervezéséről van szó, az ipar számos funkciója óhatatlanul próba-szerencse alapon működik.

Ez azért van így, mert az ilyen „kombinatorikai optimalizációs problémák” rövid időn belül olyan nagyságrendet öltenek, hogy csak nagy idő- és költségráfordítással lehetne érdemi pontossággal megoldani őket – mármint a hagyományos számítástechnika segítségével.

A kvantumtechnológia által inspirált módszerek azonban kiskaput nyitnak ezen a területen, és lehetővé teszik a nagyvállalatok számára az üzleti működés új területeinek optimalizálását és ezen keresztül rendkívüli teljesítménynövekedés megvalósítását.

Ebben a blogbejegyzésben az ipari működés optimalizálásának kihívásával foglalkozom, és megosztok olvasóimmal néhány, az idei Fujitsu Fórumon elhangzott, valódi sikertörténetet.

Tovább

Milyen új lehetőségeket nyit meg a mesterséges intelligencia a fejlett génalapú rákterápia terén?

ke_p_cancer_treatment.jpg

A japán rákgyógyászatban 2018 áprilisa óta alkalmaznak a betegek genetikai információjára épülő gyógyszeres terápiát. Ez a cikk a rákos megbetegedések kezelésének fejlett génterápiás lehetőségeivel foglalkozik. A Fujitsu kutatóintézetének (FRI) tanácsadója szemszögéből ismerteti a lehetséges jövőbeni fejlődési irányokat, a genetikai információk másodlagos felhasználásának módját, az ezzel járó kihívásokat, és áttekinti a jövőbeni trendekhez igazodó üzleti szemléletet.

A szerző: Tetsuya Yoshida

A Fujitsu kutatóintézete, az FRI ágazatközi csoportjának vezető tanácsadója

picture1_4.png

Tetsuya Yoshida 1992-ben csatlakozott a Fujitsuhoz. Kezdetben a beszerzési részlegnél látott el feladatokat, majd 2005-ben átkerült a Fujitsu újonnan megalapított BCM csoportjába, onnan pedig 2007-ben az FRI-hez. BCM-tanácsadóként szerzett tapasztalatait kamatoztatva jelenleg főként az új üzleti tevékenységek megtervezésével és a stratégia kidolgozásával kapcsolatban biztosít tanácsadást az egészségügy területén.

* Ez a cikk az FRI kiadványa, a Chisounomori 2018. évi 4. számában megjelent cikk részben szerkesztett változata.  
* A szerző pozíciója és divíziója a Chisounomori kiadásának napján érvényes állapotot tükrözi.

Mi is az a fejlett génalapú rákterápia? A génterápiás technológia fejlesztése a rákos megbetegedések visszaszorítását célzó nemzeti alapstratégia része

A japán Egységügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium az olyan új, kísérleti gyógyászati technológiák megnevezésére használja a „fejlett gyógyászat” kifejezést, amelyek hatásosságát, illetve biztonságosságát még nem vizsgálták, de erre feltétlenül szükség lenne ahhoz, hogy kiderüljön, bekerülhetnek-e az egészségbiztosítás által támogatott ellátások körébe.

A „fejlett génalapú rákterápia” azoknak a rákellenes gyógyszereknek az alkalmazását jelenti, amelyek a rákos betegek génmutációit veszik célba. Arra utal, hogy minden egyes génmutációnál meg kell vizsgálni a lehetséges génterápiás módszereket a hagyományos kezelések mellett.

A japán National Cancer Center (NCC) kórház „Fejlett ’B’ terápia’ címmel külön projekt keretében, a fenti módszert követve, átfogóan elemzi a betegek rákos megbetegedésében szerepet játszó géneket, és génteszt elvégzése alapján választja ki a lehetséges rákellenes gyógyszert.

A génteszteléshez a kifejezetten japánok számára kidolgozott NCC OncoPanel tesztmódszert használják. Ennek során egyetlen vizsgálatban 114 rákkal összefüggésbe hozható génmutációt és 12 fúziós génmutációt tesztelnek.*

A génterápia a következő tényezőkre reagálva alakult ki: 1. A génelemző technológia fejlődése nyomán gyors egymásutánban sokféle olyan génmutációt fedeztek fel, amelyek szerepet játszanak a rák kialakulásában, és a tudósok felismerték, hogy a célzott molekuláris terápia rendkívül hatásos lehet bizonyos, génmutációval együtt járó rákos megbetegedések esetében. 2. A génszekvenciák gyors olvasására képes, következő generációs szekvenálási megoldások megjelenésével lehetővé vált sokféle génmutáció gyors és átfogó észlelése.

A fejlett terápiák alkalmazásához a rákot okozó gének átfogó vizsgálatára van szükség. Ennek alapján tudják kiválasztani az adott beteg rákos szöveteiben észlelt génmutációnak megfelelő gyógyszereket, ami különösen értékes lehetőség a hagyományos módon nem kezelhető rákos megbetegedések, vagy olyan betegek esetében, akiknél a hagyományos kezelés nem bizonyult hatásosnak.

A fejlett génalapú rákterápia jövője: intézkedések a rákos megbetegedések visszaszorítását célzó nemzeti stratégia részeként

Ez a fejlett módszer támogatja az OncoPanel alapján végzett génelemzést és a rákellenes gyógyszerek kiválasztását. Jelenleg 11 rákbetegeket kezelő japán kórház működik a fejlett génalapú rákterápia központjaként, és 100 kapcsolt intézmény esett át a fejlett terápia alkalmazásához szükséges eljáráson (2018. április 1-i állapot szerint**).

A jövőben az olyan génelemzéseket is támogatni fogják, amelyek a genomra vonatkozó összes információt lefedik, és ennek alapján segítik a megfelelő kezelési módszerek kidolgozását. A kezelési módszert a beteg génelemzési eredményeinek beérkezését követően határozzák meg, a génelemzések hatékonyságát pedig egy olyan egészségügyi információs adatbázis összeállításával emelik magasabb szintre, amely tartalmazza a kezelésen átesett rákbetegek egészségügyi adatait, valamint a klinikai kísérletek, illetve a Japánban és más országokban végzett rákterápiák adatait. Mindezek alapján optimalizálják a kezelési módszereket.

Mivel a fejlett kezelési módszer költségeit csak részben fedezi az egészségbiztosítás, az költséges, ráadásul a betegek számára teremtett terápiás értéke is nehezen meghatározható. Az első célok egyike, hogy a vizsgálatokat egészségbiztosítási keretek között tudják elvégezni, mérsékelve ezzel a betegekre nehezedő terhet.***

A fejlett génterápiás rákkezelést jelenleg a fent említett központi kórházak és társult intézményeik végzik. 2018-ban kifejezetten ezeknek a kórházaknak a támogatására jött létre az NCC-n belül a rákgenetikai és fejlett terápiás központ (Center for Cancer Genomics and Advanced Therapeutics).**** Ebben az intézetben gyűjtik és elemzik a betegek diagnózisait és genetikai információit, majd ezeket összehasonlítják a Japánból és más országokból származó genetikai információkkal, valamint a génalapú rákterápiával kapcsolatos publikációk adatbázisaival, és ennek alapján meghatározzák a beteg számára optimális kezelési módszert. Az összegyűjtött adatok ilyen célú felhasználása után elérhetővé teszik az adatokat gyógyszergyártó cégek és a tudományos közösség számára kutatási és gyógyszerfejlesztési célokra, valamint a meglévő gyógyszerek továbbfejlesztéséhez.

A személyes adatok védelméről szóló módosított törvény értelmében az egyén genetikai információi „személyazonosító kódnak”, az orvosi adatok és a leletek pedig „különleges védelmet igénylő személyes adatoknak” minősülnek. Ezek a jogszabályok érvényesek akkor is, amikor az adatokat másodlagos célra használják fel. Emellett az egészségügyi adatok anonimizálását megkövetelő következő generációs orvosi infrastruktúrára vonatkozó törvényt is be kell tartani. A törvények értelmezésével párhuzamosan meg kell szervezi és felül kell vizsgálni a kezelési módszereket, és a kormányt (konkrétan az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumot, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumot) is be kell vonni a fejlett terápiák fejlesztésébe, valamint a génterápiás gyógyászat alkalmazását ösztönző szabályozás kidolgozásába.

A fejlett terápia jövőbeni fejlesztései és az üzleti kilátások: az orvostechnológia MI-alapú továbbfejlesztése

Az eddigiekben a fejlett génalapú rákgyógyászat jelenlegi helyzetével foglalkoztam. Ezután a génelemzésre épülő terápia hipotetikus jövőbeni fejlődésének üzleti vonatkozásait vázolom fel.

A géntesztelési szolgáltatások már léteznek egy ideje. A magánszemélyek megvizsgáltathatják a DNS-üket és különböző betegségekre való hajlamukat. A betegségek kockázatának meghatározásával foglalkozó szakirodalom azonban nem eléggé egyértelmű, ahogy az sem, hogyan választják meg ezt a szakirodalmat, és mennyire érvényesek a kapcsolódó statisztikai adatok. Ezért e szolgáltatások orvosi megbízhatóságát szkepticizmus övezi. Ráadásul az átlagember kevéssé érti a vizsgálatok eredményeit, így azokat szinte a jóslással egyenértékűként kezeli.

A fejlett génalapú rákterápiát egyelőre csak kiválasztott betegeknél és kizárólag rákos megbetegedések esetében alkalmazzák. Ebben a formájában ez a kormányzat által engedélyezett, génelemzésen alapuló gyógyszeres terápiás eljárás.

Ha ezeknek a trendeknek a várható jövőbeni alakulását vizsgáljuk, akkor amellett a cél mellett, hogy a kiválasztott betegek körén túlra is szeretnénk kiterjeszteni a génalapú gyógyszeres terápia elérhetőségét, azt is meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a megelőzésben felhasználni a génelemzés eredményeit. Konkrétan arra gondolok, hogy a génelemzés eredményei alapján hogyan lehetne elpusztítani a potenciálisan betegséget okozó rendellenes és a felesleges géneket, kijavítani a génmutációkat vagy génmódosítást végrehajtani, a kiindulópontnál kezelve a génkifejeződést.

Régebben ezek a módszerek még a sci-fi világához tartoztak, de már zajlanak olyan úttörő törekvések, amelyek a közeljövőben realitássá tehetik az ilyen terápiát. Egy hollywoodi színésznő már végrehajtatott megelőző operációt génvizsgálatok eredményei alapján. Orvosi szempontból jó esély van arra, hogy az ilyen kezelések hamarosan megbízhatóbbá váljanak. (1. ábra)

picture2_3.png

  1. ábra: A meglévő kezelési módszerek potenciális továbbfejlődése a jövő megelőző kezelései irányába

Egy napjaink világára kissé jobban alkalmazható témához visszatérve szeretném megemlíteni a radiomika vagy más néven radiogenomika koncepcióját. Ennek az a lényege, hogy az orvosi képeken és génkifejeződési mintákban azonosított egyéni tulajdonságokat a biológiai mutációkkal összevetve használják fel a diagnosztikai és terápia terén.

A hagyományosan orvosok által képek alapján végzett diagnózisok helyét numerikus információ veszi át, és ez a génelemzéssel kombinálva lehetőséget biztosít arra, hogy még a biopszia elvégzése előtt bizonyos mértékű pontossággal információhoz lehessen jutni a betegség jelenlétével kapcsolatban. Ez különösen hasznos lehet az olyan testrészekkel kapcsolatos diagnosztika és terápia terén, ahol nem lehetséges az ismételt szövettani vizsgálat. Az ilyen döntések meghozatalában fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia.

A fentieket az IKT szempontjából vizsgálva, ezek a fejlesztések a legvalószínűbben úgy tudják előmozdítani az orvosi kezelés hatásosságát, hogy segítségükkel kidolgozhatók a génelemzésekhez és numerikus képi információkhoz kapcsolódó minták, optimalizálhatók és az orvosok rendelkezésére bocsáthatók az egészségügyi információk. Az ilyen, klinikai döntéstámogató rendszerként működő megoldásokat jelenleg vezetik be Európában és az USA-ban. Jelenleg egyetlen IKT-vállalat sem foglalkozik fordítással kapcsolatos kutatásokkal arra is kiterjedően, hogyan lehetne ezeket a módszereket visszafejtés segítségével az adatelemzésre és az adatok felhalmozására alkalmazni. Ennek során a diagnózis és a kezelés eredményeit vissza lehetne csatolni a működésbe, és az MI alkalmazásával optimalizált megoldások kialakítása válna lehetővé. Az ilyen folyamatokat teljes egészében tartalmazó esettanulmányok gyűjtésével magasabb szintre emelhetjük a technológiát, és rendkívül hasznos megoldásokat tehetünk elérhetővé az egészségügyi ellátásban (2. ábra).

picture3_2.png

 

  1. ábra: Az IKT céljai és szerepe a jövő orvosi ellátásában

*: A jelen cikkben említett NCC OncoPanel mellett 2019 júniusában a következő genetikai panelvizsgálatok léteztek.
1. Todai OncoPanel: a Tokiói Egyetem kórházának klinikai kutatásokat támogató központja
2. FoundationOne CDx: a Chugai Pharmaceutical értékesíti (Foundation Medicine, USA)
3. Oncomine™ céltesztrendszer: az Oszakai Egyetem orvostudományi kara

**: 2019. április 1-én 156 társult kórház vett részt a programban.

***: A cikkben említett NCC OncoPanel, valamint a *,** lábjegyzetekben említett FoundationOne CDx genetikai tesztjeit 2019. június 1-én már támogatta az egészségbiztosítás.

****: Rákgenetikai és Fejlett Terápiás Központ (Center for Cancer Genomics and Advanced Therapeutics, C-CAT), National Cancer Center
https://www.ncc.go.jp/jp/c_cat/index_kan_jya.html (Japanese)

Hivatkozások

  1. A National Cancer Center sajtóközleménye (2018. április 3.)
    A fejlett géntesztek alkalmazása a rákkal összefüggésbe hozható gének átfogó vizsgálatára a National Cancer Center kórházban.
    https://www.ncc.go.jp/jp/information/pr_release/2018/0403_2/index.html (japánul)
    https://www.ncc.go.jp/jp/ncch/information/20180403/index.html (japánul)
  2. A National Cancer Center sajtóközleménye (2018. június 1.)
    A Rákgenetikai és Fejlett Terápiás központ létrehozása (Center for Cancer Genomics and Advanced Therapeutics, C-CAT).
    https://www.ncc.go.jp/jp/information/pr_release/2018/0601/index.html (japánul)
  3. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium jelentése a génalapú rákterápia ösztönzésére létrehozott kerekasztal-konzorcium működéséről (2017. június 27.
    http://www.mhlw.go.jp/stf/shingi2/0000169238.html (japánul)
  4. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium 69. fejlett orvostechnológiai áttekintő megbeszélése (2018. március 15.)  
    4. dokumentum: A rákgenetikai panelvizsgálati protokollok szükséges elemei és alapkövetelményei, módosított verzió (tervezet)
    http://www.mhlw.go.jp/stf/shingi2/0000198150.html (japánul)
  5. Nemzeti Egészségtudományi Intézet: A génterápiás kutatás és fejlesztés aktuális állapota és kihívásai, valamint a génmódosításon alapuló orvosi kezelések
    https://www.kantei.go.jp/jp/singi/kenkouiryou/genome/advisory_board/dai4/siryou4-1.pdf (japánul)
  6. Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: a genetikai információkra épülő orvosi ellátást ösztönző 4. munkacsoport dokumentumai, 2016. január 27.
    http://www.mhlw.go.jp/stf/shingi2/0000110448.html (japánul)
  • A magánszemélyek által igénybe vehető géntesztelési szolgáltatások
  • Japán Humángenetikai Társaság: „Állásfoglalás a DTC-géntesztelésről”
  • Japán Humángenetikai Társaság: „Állásfoglalás a magánszemélyeknek kínált géntesztelési szolgáltatásokról” (2010)
  • A Japán Orvostudományi Társaság genetikai, egészségügyi és társadalmi vizsgálóbizottsága: „Nyilatkozat a géntesztelési piaci bővülésével kapcsolatos főbb aggodalmakról” (a megbeszélésről származó dokumentum)
  • A radiomika/radiogenomika jelenlegi állapota és jövőbeni kilátásai (The Current State and Future Outlook of Radiomics/Radiogenomics: Monthly INNERVISION), 2017. augusztusi szám: http://www.innervision.co.jp/ressources/pdf/innervision2017/iv201708_067.pdf (japánul)
  • Fujitsu Magyarország

    Helyszíni jelentés a Fujitsu Fórumon bemutatott digitális átalakulási technológiák által előrevetített jövőről

    picture1_3.png

    A Fujitsu jövőképét, stratégiáit és megoldásait egy helyen felvonultató, fontos éves japán rendezvény, a Fujitsu Fórum Japan többféle szempontból is körüljárta azokat a jövőbe mutató technológiákat és ötleteket, amelyek segítenek lépést tartani a digitális átalakulás gyors ütemével a különböző ágazatokban és szektorokban, és képet adott a vállalat munkastílust megújító innovációiról.

    A rendezvényen részt vett Norihiko Sasaki, a NewsPicks Studios főszerkesztője és vezérigazgatója is. A Fórumról a Fujitsu vezetőjével, Iwao Nakayamával együtt tudósított. Íme néhány fontos gondolat Sasakitól a Fujitsu által megvalósítani kívánt jövőről és a mögöttes technológiáról.

    picture2_2.png

     

    picture3_1.png

    Nakayama: Köszönöm szépen, hogy időt szánt ma rám, Sasaki szan. Kezdjük a kiállított 5G-megoldásokkal.

    Sasaki: Köszönöm. A munkám során főleg az 5G-vel foglalkozom, így ez nagyon releváns téma a számomra.

    Nakayama: Mennyire játszik központi szerepet az 5G a munkájában?

    Sasaki: Úgy egy évvel ezelőtt megalapítottam a NewsPicks Studios videókészítő vállalkozást. Az utóbbi években főként videógyártással foglalkoztam. A nagy sebességű, nagy kapacitású, kis látenciaidejű 5G-infrastruktúra minden eddiginél gazdagabb multimédiás tartalmak terjesztését teszi lehetővé.

    A videó a multimédiás tartalom egyik típusa. A 4G és az LTE megjelenése óta a videó segítségével gyorsan lehet terjeszteni a tartalmakat. Úgy gondolom, hogy a jövő még több lehetőséget tartogat ezen a téren. Meggyőződésem, hogy a videós tartalmak aranykorához közelítünk – és itt nem csupán a szórakoztató tartalmakra gondolok. A videókat valószínűleg nagyon sokféle területen fogják használni, például az oktatásban és a gyógyászatban is.

    Nakayama: Egyetértek. Amikor az 5G-t említi, lehet, hogy az emberek mobilszolgáltatói tevékenységre gondolnak, de az ügyfeleknek többre van szükségük nagy sebességű hálózatnál.

    A hálózat csupán eszköz. Az ügyfelek megoldást keresnek a problémáikra, és szeretnék, hogy kielégítsék az igényeiket. A Fujitsu már eddig is számos vállalatnak szállított hálózati technológiára épülő IT-megoldásokat. A 5G bevezetésének előkészítési szakaszában tartunk, és hamarosan az innováció új hullámának elindítására alkalmas megoldásokat fogunk tudni szállítani.

    picture4_1.png

    Sasaki: A Fujitsu már régóta külön üzletágat tart fenn a mobilszolgáltatói bázisállomások támogatására, megoldásüzletágával pedig a vállalati és önkormányzati ügyfeleket veszi célba. Ez kiváló üzleti lehetőségeket kínál.

    Nakayama: Napirenden van a hálózati infrastruktúra reformja. Hallott már a „helyi 5G” fogalmáról? A vállalatok és az önkormányzatok hamarosan képesek lesznek a közösség és az iparág egyedi igényeire szabott, dedikált hálózati környezetek kialakítására.

    A helyi 5G fontos alkalmazási területei közé tartoznak a gyárak, a kórházak és a stadionok. Gondoljunk csak bele, mekkora problémát jelentenek azok a vidéki területek, ahol sok idős ember él, ugyanakkor nincs elég orvos és kórház az ellátásukhoz. Ilyen esetben a helyi önkormányzatok és vállalkozások saját 5G hálózatokat hozhatnak létre távgyógyászati célokra.

    Sasaki: Ez olyan területnek tűnik, ahol a Fujitsu jól tudja hasznosítani rendszerintegrátori tapasztalatait.

    Sokat hallunk az 5G-ről, de szerintem az emberek többsége, magamat is ideértve, még mindig nincs tisztában azzal, milyen új szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé ez a technológia.

     

    picture5_1.png

    Nakayama: A mesterséges intelligencia terjedésével felmerült az MI fekete dobozának problémája.

    Sasaki: Mire gondol pontosan?

    Nakayama: A mélytanulásban, amikor az MI választ ad valamire, a legtöbb esetben nehezen azonosítható ennek a válasznak a háttere és az, hogy milyen logikai folyamatokat követve született meg az adott válasz. Ezért hívjuk ezt „fekete doboznak”.

    picture6_1.png

    Vállalati alkalmazás esetén egyértelmű indoklás hiányában az ilyen válaszokat nem tekintik megbízhatónak, ezért kockázatosnak tartják az alkalmazásukat. Ezért az MI-szállítók már proaktívan dolgoznak az átlátható mesterséges intelligencia kidolgozásán.

    Sasaki: És milyen szemléletet követ a Fujitsu ezen a területen?

    Nakayama: Az elsők között fejlesztettünk technológiákat a világon a „megmagyarázható MI” koncepció jegyében. A „megmagyarázható MI” olyan technológiákra utal, amelyek elemzik a big datán belüli ok-okozati összefüggéseket, és – racionális érveléssel és bizonyítékokkal – az emberek számára is érthető módon meg tudják magyarázni a válaszokat.

    E munka során a Fujitsu kidolgozta a „Wide Learning” és a „Deep Tensor” nevet viselő gépi tanulási technológiákat, amelyek érthető érvekkel támasztják alá a kapott eredményeket. Szintén a vállalatunk fejlesztette ki a „Knowledge Graph” tudásfeldolgozó technológiát, amely megmutatja az eredmények hátterét és a mellettük szóló bizonyítékokat, teljesítve ezzel a „megmagyarázhatóság” kritériumát.

    Sasaki: Akár vállalatokról, közintézményekről vagy egészségügyi intézményekről beszélünk, ha kellő megalapozottság nélkül használják az MI-t a döntéstámogatásra, a döntés nem lesz hiteles. Ez különösen lényeges az egészségügyben, ahol sokszor valóban élet-halál kérdésről van szó. Ezért annyira fontos a megmagyarázhatóság.

    Nakayama: A mesterséges intelligenciáról beszélve meg kell említenünk a számítási teljesítménnyel kapcsolatos technológiai problémákat és az óriási adattömeg feldolgozásának kérdéseit. A számítástechnika következő generációs megtestesülésének tekinthető kvantumszámítástechnika sok figyelmet kap, de a kvantumtechnológia valós alkalmazása egyelőre nem életképes.

    A Fujitsu éppen emiatt fejlesztette ki a Digital Annealert, egy olyan általános rendeltetésű számítógépet, amely a kvantumviselkedést digitálisan reprodukálva oldja meg a kombinatorikus optimalizálási problémákat.

    Sasaki: Ezzel a módszerrel nagyszámú lehetőség közül lehet kiválasztani a különféle feltételek fennállása esetén optimális kombinációt. Minél hosszabb az adatsor, annál hatékonyabb a válaszadás, ám ehhez óriási számítási erőforrások szükségesek.

    Nakayama: Így van. Ha gyorsabban tudunk sok adatkombinációt feldolgozni, új felfedezéseket tehetünk lehetővé például a gyógyszerkutatások és az anyagfejlesztés terén. Számos olyan terület van jelenleg, ahol a számítási erőforrások hiánya gátolja a fejlődést.

    A kvantumszámítógépekről mindenki tudja, hogy le tudják majd győzni ezt a kihívást, ám a technológia még korai stádiumban van. Emiatt fejlesztettük ki a Digital Annealert, amely a kvantumszámítógépekhez hasonló feldolgozási kapacitást bocsát rendelkezésre.

    picture7.png

     

    picture8.png

    Nakayama: Az idei rendezvényen a kiállított megoldásokat nem csupán a technológia jellege, hanem aszerint is rendszereztük, hogyan támogatják az egyes iparágak digitális átalakulását. Szeretném, ha mindenki láthatná gyártóipari standunkat.

    A gyártóiparban gyakran beszélnek manapság „digitális ikrekről”. A név kifejező, hiszen digitálisan reprodukált másolatokról van szó. A fizikai világ információt az IoT és más technológiák segítségével, közel valós időben továbbítják a kibertérben. Az adatokat aztán felhasználják arra, hogy az internet világában reprodukálják a fizikai környezetet.

    picture9.png

    Sasaki: Korábban még soha nem hallottam a „digitális ikrekről”, de a fizikai környezet közvetlen reprodukálása a kibertérben izgalmas koncepciónak tűnik. A Fujitsu is gyártócég, így gondolom, jelentős saját tapasztalatot tudnak hasznosítani ezen a területen. A gyártóiparban más technológiákat, például az IoT-t és az MI-t is ígéretesen lehet alkalmazni.

    Nakayama: A fizikai világot lemásoljuk a digitális világba, ahol szimulációkat tudunk futtatni. Megnézhetjük, mi történik néhány perc vagy óra múlva, majd ezt a tudást a fizikai világban alkalmazhatjuk. A gyártóipar ebbe az irányba mozdul el.

    picture10.png

     

    picture11.png

    Nakayama: A kiskereskedelmi standra is szeretném felhívni a figyelmet.

    Itt egy olyan személyzet nélküli boltot mutatunk be, ahol a vásárlók készpénz nélkül fizethetnek. A bevásárlókocsijukhoz rögzített okostelefon leolvassa a termékek vonalkódját, a fizetés pedig a regisztrált fizetési mód szerint történik. A Fujitsu biometrikus azonosítási technológiájával (vénaszkenner) egyszerre kínálunk biztonságos és kényelmes vásárlási élményt.

    picture12.png

    Sasaki: Jól hangzik. Számomra különösen izgalmas lehetőség, mivel vásárláskor hajlamos vagyok türelmetlenkedni. Ez a technológia megtakarítja a szupermarketekben sorban állással töltött időt.

    Ezen a területen nagyon aktív az Amazon Go és más külföldi cégek, és nagy örömmel látom, hogy végre a Fujitsu és más japán vállaltok is hozzáfogtak a globálisan értékesíthető megoldások fejlesztéséhez.

     

    picture13.png

    Nakayama: Most, hogy már a teljes kiállítást látta, mit talált a legérdekesebbnek?

    Sasaki: Óriási potenciált látok az új „információbank” rendszerben, amely az iparági és rendszerhatárokon átívelve tárolja, kezeli és szolgáltatja a személyes adatokat, majd az ebből keletkező előnyöket visszajuttatja az érintetteknek.

    A magánszemélyek és a vállalatok adatait stratégiai szemlélettel kezeljük. Ezen a területen is komoly növekedési lehetőségeink vannak. Azt azért elmondanám, hogy szívesen adnék ennek a megoldásnak izgalmasabb nevet.

    picture14.png

    Komoly hatást gyakorolt rám az idei rendezvényen hangsúlyosan megjelenő bizalom kérdése. Úgy gondolom, hogy a jövőben nagyon fontos szerepet játszik majd a bizalom a versenyképesség növelésében – az információbiztonság és a tisztességes adatkezelés szempontjából egyaránt.

    Nakayama: Így van. Visszautalva a digitális ikrekre, a jövőben arra számíthatunk, hogy sokféle tárgyat és tevékenységet is reprodukálni fogunk a digitális világban. Szerintem ez sokkal kényelmesebbé teszi majd a dolgokat, de megvan a maga kockázata.

    Így a biztonságot és védelmet nyújtó megoldások is még több figyelmet kapnak majd a jövőben. Ez összecseng a Fujitsu idei szlogenjével, mely szerint bizalmi alapokon nyugvó jövőt építünk.

     

    picture15.png

    Nakayama: Nem muszáj mindent elmondania, de szeretném megtudni, hogy őszintén mi a véleménye rólunk az idei Fujitsu Fórum után.

    Sasaki: Egy korábbi munkahelyemen, a Toyo Keizai kiadóvállalat Weekly Toyo Keizai magazinjának tudósítójaként egyszer épp a Fujitsuról kellett írnom.

    Akkoriban a cikkem főleg a hardverekkel és a rendszerintegrációval foglalkozott. Már akkor is éreztem, hogy e területek új megoldásain kívül létezik egy olyan nagyobb szabású trend is, amely túllép a rendszerintegrátori rendszer keretein. Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy a Fujitsu milyen stratégiával mutatja be a világnak ezt az új identitást és azon belül az új márkastratégiát.

    A média gyakran felkapja a végfelhasználóknak szóló dolgokat, ám a japán cégeknek a B2B szegmens a fő erősségük. Úgy gondolom, hogy a Fujitsunak a vállalatok és közintézmények infrastruktúrájának innovatív fejlesztésével kellene formálnia a társadalom jövőjét.

    Nakayama: Köszönöm a biztató szavakat. A névjegykártyám szerint a Fujitsu népszerűsítéséért felelek, tehát az a feladatom, hogy a lehető legkülönfélébb módokon, minél több embernek és minél érthetőbben kommunikáljam a Fujitsu technológiáit és megoldásait. Szeretném, ha az emberek megértenék, hogyan járulnak hozzá technológiáink és megoldásaink a társadalom fejlődéséhez.

    picture16.png

    Fujitsu Magyarország

    Hogyan válik intelligensebbé az adattárolás?

    ke_p_cs800_2020.jpg

    A technológia mindennapjainkat hivatott egyszerűsíteni és hatékonyabbá tenni.

    Ez az adattárolási technológiára is érvényes: a mentési célgépek új feladatokat látnak el, hogy enyhítsék az egyre növekvő tömegű elosztott adat kezelésével járó adatbiztonsági kihívásokat.

    Napjaink digitális világában a vállalatok már nem pusztán a jövőbeni vészhelyzetekre készítenek biztonsági másolatot az adataikról. A mentés biztosítja számunkra a tökéletes adatbiztonságot: ennek segítségével menedzselik a teljesítményt, a skálázhatóságot is, és szükség estén azonnal visszaállíthatják az adatokat anélkül, hogy ez befolyásolná az éles üzemű szerverek működését.

    Ahogy a vállalatok egyre több információt gyűjtenek és dolgoznak fel, a több rendszeren és helyszínen elosztva tárolt digitális adattömeg kezelése mind nagyobb kihívást jelent.

    A fontos üzleti adatok már nemcsak az adatközpontban vannak jelen. Keletkezésük, feldolgozásuk és tárolásuk a felhőre, a szalagos tárolókra és a hálózat peremére is kiterjed.

    Ennek nyomán pedig sokkal nehezebb feladattá válik az adatkezelés, az adattárolás és az adatbiztonság fenntartása. Hogyan tudják a vállalatok biztosítani az adatok folyamatos rendelkezésre állását helyben és a felhőalkalmazásoknál, megvédeni őket a katasztrófákkal és az adatvesztéssel szemben, kezelni exponenciális növekedésüket, fenntartani láthatóságukat úgy, hogy közben a költségeiket is kézben tartják?

    Tovább

    Hogyan teszi a Fujitsu biztonságosabbá Japán útjait és folyóit a mesterséges intelligencia segítségével?

     

    ke_p_ai_japan.jpg

    Az elakadt járművek forgalomtorlódást és baleseteket okoznak

    A rossz időjárás, dugó vagy közlekedési balesetek miatt elakadt járművek további zavarokat okoznak a közlekedésben – és bizonyos esetekben biztonsági kockázatot is jelenthetnek. A közlekedésbiztonság érdekében fontos észlelni az elakadt járműveket, és a lehető leghamarabb eltávolítani őket a forgalom útjából. A japán földművelés-, infrastruktúra-, közlekedésügyi és idegenforgalmi minisztérium 2015-ös (A hóesés miatt rekordot dönt az útlezárások és az elakadt járművek száma japán útjain című) tanulmánya szerint minden évben több mint 500 jármű akad el a hóban, a lezárt utak hossza eléri az 1670 kilométert, az útlezárások időtartama pedig az 1100 órát.

    A Hokuriku tartományban 2018 februárjában történt rekordszintű havazásban több olyan nagyméretű jármű is elakadt az utakon, amelyen nem volt hólánc. A kiszabadításuk hosszú ideig tartott, és az elakadt járművek száma egy alkalommal meghaladta a 300-at.

    Tovább

    Hogyan egyszerűsítsük az adatkezelést és illesszük be a távoli irodákat az integrált IT-környezetbe?

     

    ke_p_ta_voli_iroda_k.jpg

    Radikálisan átalakult a vállalatoknál az IT üzemeltetésének gyakorlata. Alig néhány éve még mindenki házon belüli adatközpontot használt. Ez azt jelentette, hogy – a szerverektől az alkalmazásokon át az adatokig – az összes IT-hardvert és szolgáltatást a helyi IT- csapat központilag kezelte. A felhő megjelenése változást hozott, hiszen a cégek siettek minél több vagy akár minden feladatot a vonzó, használatalapú (pay-as-you-go) árképzési modell szerint elvégezni, kihasználva az erőforrások gyors, igény szerinti skálázásának lehetőségét.

    Sokan úgy tartják, hogy ma már az ilyen vegyes infrastruktúrák használata az új normális. Ám hiába zajlik egyre több feladat a felhőben, a központi, helyi adatközpontok is fennmaradtak.

    Tovább

    Fontolgatja vállalkozásánál a nagy teljesítményű számítástechnika bevezetését? A FUJITSU PRIMERGY szerverek grafikus kártyái megkönnyítik a döntést!

    ke_p_hpc.jpg

    Kis- és középvállalatként lehet, hogy így gondolkodik: „A vállalkozásom nem épít űrrakétákat, nem tervez repülőt vagy autót, akkor miért is költenék HPC-erőforrásokra?”

    Milyen hasznot hozhat vállalkozásának a nagy teljesítményű számítástechnika?

    Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen szerepet játszhat működésükben a nagy teljesímtényű számítástechnika, először a következő fontos kérdésre kell választ adnia: „Vajon könnyebben növekedne a vállalkozásunk, ha nagyobb számítási teljesítmény állna a rendelkezésünkre, mondjuk a jelenlegi húsz-százszorosa?”

    Egyszerű, mégis fogós kérdés

    Első látásra egyszerűnek tűnhet a kérdés, de ha alaposan elgondolkodik rajta az ember, nem is olyan könnyű megválaszolni. Nem több e-mail és Word dokumentum kezeléséről van szó, hiszen ezzel a feladattal már napjaink olcsó személyi számítógépei is boldogulnak.

    Javaslom, hogy szánjon egy kis időt a kérdés alapos átgondolására, mielőtt úgy döntene, hogy nem érdemes a számítási kapacitás bővítésével ösztönözni a növekedést. Rengeteg olyan terület létezik, ahol a HPC jól használható a KKV-környezetre jellemző problémák megoldására.

    Tovább