2022-ben három fontos tényező megváltozása elhárította a főbb akadályokat a 5G-magánhálózatok használata elől. Így minden feltétel adott ahhoz, hogy 2023 az 5G-magánhálózatok éve legyen.

Nyilvános 5G-hálózatok már léteznek, bár a kiépítés egyes országokban még mindig lassú. Én most az 5G olyan magánjellegű használatáról beszélek, amikor a hálózatot zárt felhasználói csoportok és helyszínek (például egy vállalat, egy gyár vagy egy kampusz) céljaira veszik igénybe.

Az első akadály a frekvencia hiánya volt. A mobilkommunikáció egyik legizgalmasabb aspektusa a technológia és a szabályozás közötti kölcsönhatás. A kormányok aktív támogatása és a frekvenciák felszabadítása nélkül nem jöhetett volna létre volna a mobiltechnológiai ágazat. Ez a folyamat minden egyes új mobilgenerációval folytatódik, és ez alól az 5G sem kivétel.

Az 5G fejlődésének korai szakaszában a kormányok a mobilhálózat-üzemeltetők (MNO-k) rendelkezésére bocsátották a szükséges frekvenciákat, általában pályázatok útján. Az Egyesült Királyságban például 2018 áprilisában fejeződött be a szabályozóhatóság, az Ofcom első 5G-s frekvenciaárverése, amelynek során az EE, az O2, a Vodafone és a Three is szerzett frekvenciát.

Abban a szakaszban kevesen tekintettek messzebbre az 5G nyilvános mobilhálózatokban való használatán. Azóta azonban napnál is világosabbá vált, milyen előnyökkel jár az 5G a magánfelhasználók csoportjai számára. Az 5G alacsony energiafogyasztású megoldás, amely a modern vállalkozások és közintézmények, például az egészségügy hatalmas adatátviteli igényeit is képes kielégíteni, és ennek eredményeképpen gyorsítani tudja a fenntartható digitális átalakulást.

Az ipar és a gyártószektor az elsők között állt át az 5G-magánhálózatok használatára, több vállalat már nyilvános bejelentést tett ezzel kapcsolatban. Közéjük tartozik például az Airbus. 2021 áprilisában a vállalat az Ericssonnal együttműködve magánhálózatot helyezett üzembe a franciaországi Toulouse-ban található központjában. A hálózatot a helyszíni mérnöki csapatok és az Airbus üzemeiben és telephelyein működő csatlakoztatott eszközök közötti adatátvitelre használják. A vállalat jelenleg terjeszti ki hálózatát más európai országokra.

Az üzleti felhasználási forgatókönyvek azonban eddig többnyire korlátozottak maradtak, mivel egészen a közelmúltig nem állt rendelkezésre frekvencia azon kívül, amit a korábbi árveréseken az MNO-k vásároltak meg. Így az 5G- kiépítésére készülő szervezeteknek kereskedelmi megállapodást kellett kötniük valamelyik MNO-val. Ez jelentős akadálynak bizonyult, mivel az MNO-k nem szívesen osztoznak a korlátozottan rendelkezésre álló, értékes erőforrásokon.

A legtöbb fejlett ország azonban nemrég lépéseket tett annak érdekében, hogy ingyenesen vagy csekély díj ellenében frekvenciát szabadítson fel a magánhálózatok számára. Az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban és az Egyesült Államokban ez már megtörtént, és az új évben az én hazám, Spanyolország is követi példájukat.

Az Airbus eddig az MNO frekvenciájának használatára volt ráutalva. A nyilvános frekvencia használatának lehetősége jelentősen megkönnyíti saját hálózata kiépítését.

Bővül az életképes megoldások és alkalmazási lehetőségek köre

A kedvezőbb frekvenciakörnyezet mellett az 5G-magánhálózatokhoz elérhető technológiai lehetőségek körének bővülése a következő megváltozott tényező. Beruházásaiknak köszönhetően az Ericsson és a Nokia erős 5G-magánhálózati infrastruktúraajánlatokkal rendelkeznek. A startupok is megjelentek a piacon innovatív szoftverekkel és hardverekkel. Még az olyan hyperscaler-szereplők, mint a Microsoft és az AWS is befektetnek és megoldásokat jelentenek be ezen a területen. Az integrátoroknak így hamarosan sokkal több lehetőségük lesz ütőképes 5G-megoldások létrehozására.

Az 5G-magánhálózatoké komplex technológia, ahol kulcsfontosságú a kiberbiztonság 

A harmadik akadály a technológia komplexitása volt.

A frekvencia és az alkalmazás terén elért haladás ellenére az 5G technológia továbbra is rendkívül komplex. Bármely szervezetnek, amely egyedül akar közepes méretű magánhálózatot telepíteni és üzemeltetni, rendelkeznie kell az ehhez szükséges erőforrásokkal és készségekkel (valamint a megfelelő beruházásokkal).

A hálózat összetettsége mellett számos alkalmazás hálózathoz közeli (peremhálózati) és/vagy a (nyilvános vagy privát) felhőben elérhető számítási és adattárolási erőforrásokat igényel. Az 5G magánhálózatoknak köszönhetően a vállalatok több száz vagy akár több ezer érzékelőt, aktuátort, önműködő gépet, drónt, nagy felbontású kamerát stb. telepíthetnek. A hálózat összes végpontja rengeteg adatot fog generálni, és ezen adatok egy részét valós időben kell feldolgozni a hálózat peremén (például MI-algoritmusok használatával), hogy minimalizáljuk a késleltetést, és nagyon gyors reagálást tegyünk lehetővé.

Ez tovább fogja fokozni az IT-infrastruktúra bonyolultságát, ezért további erőforrásokra lesz szükség a komplex rendszerek működtetéséhez és biztonságuk kézben tartásához.

Vagy talán mégsem? A technológia fejlődésének köszönhetően ma már létezik jobb alternatíva. Ennek lényege a hálózat felső rétegében a hálózatot szolgáltatás formájában nyújtó (network-as-a-service) szoftver. Ez – egyedülálló módon – lehetővé teszi a Fujitsu számára a hálózaton belüli összes rádiófrekvenciás (RF) eszköz és végpont, valamint az egyes hálózatokhoz (vagy jobban mondva hálózati szeletekhez) tartozó minden számítási és adattárolási erőforrás felügyeletét. Ezzel a szoftverrétegekkel konkrét szolgáltatási szintek (SLA) határozhatók meg az egyes hálózati szeletekhez, beleértve nemcsak az RF-eszközök sávszélességét, késleltetését és a szelet SLA-jában meghatározott végpontok számát, hanem az egyes hálózati szeletekhez kötött alkalmazások futtatásához szükséges számítási erőforrásokat (edge és/vagy felhő) és tárhelyet is.

Így az ügyfél teljes körű menedzselt ajánlatot vehet igénybe anélkül, hogy házon belül bizonyos nehezen elérhető készségekkel kellene rendelkeznie, vagy munkatársakat kellene felvennie a komplexitás kezeléséhez. A Fujitsu mindezt távolról végzi, és több száz hálózatot képes egyetlen pontról, a sevillai szervizközpontból felügyelni. A hálózati projekt könnyen elindítható, akár kicsiben, akár nagyban, mivel a rendszer a későbbiekben jól skálázható. Nincs szükséges induló beruházásra, és a megoldás – havidíjas finanszírozással – megfizethető.

A kiberbiztonság szintén kritikus szempont az 5G kiépítésében. A sok lehetséges végpont – táblagépek, IoT-érzékelők, robotok, viselhető eszközök – miatt exponenciálisan megnőtt a támadási felület.

Erre reagálva nagyon hatékony védelmi réteget integráltunk a médiahozzáférés szabályozásába. Ez nem a hálózat alkalmazásait és adatait, hanem magát az infrastruktúrát védi, hogy a támadók még az RF-eszközökhöz és a végpontokhoz se csatlakozhassanak a vállalat jóváhagyása nélkül. Annyira biztosak vagyunk a megközelítés hatékonyságában, hogy garantáljuk a 100%-os hozzáférésszabályozást.

Ezért vagyok magam is annyira biztos abban, hogy 2023-ban ugrásszerű előrelépés történik az 5G-magánhálózatok használatában. Számos szervezet már felismerte a 5G-magánhálózattal támogatott fenntartható átalakulásban rejlő lehetőségeket. Tapasztalatból tudom, hogy a kereslet hihetetlenül nagy, és az életképes alkalmazási lehetőségek köre is egyre bővül.