Colm McDaid, a Fujitsu régióközi környezetvédelmi vezetője
Az ESG-mozgalom fontos eszmecserét indított el, de nem megy elég messzire – állítja Colm McDaid, a Fujitsu régióközi környezetvédelmi vezetője. Már nem elég, ha pusztán tartózkodunk a károkozástól, hanem a minden életet fenntartó természeti rendszerek helyreállítására és megújítására kell törekednünk.
A befektetők és az érintettek egyre gyakrabban értékelik a vállalatok fenntarthatósági és etikai teljesítményét ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok alapján. Az ESG azonban nem csak a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek kockázatainak mérsékléséről szól. Van egy harmadik terület is, amellyel az ESG nem foglalkozik megfelelően: a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás.
Nem elegendő, ha a fenntarthatóbb üzleti gyakorlat révén próbálunk tartózkodni a károkozástól. Tovább kell lépnünk az olyan resztoratív gyakorlat felé, amely aktívan helyreállítja és regenerálja a természeti környezetet. A biológiai sokféleség pusztulása, a táplálékláncok összeomlása és a vízkörforgás zavara aláássa azokat a létfenntartó rendszereket, amelyektől függünk.
Életbevágó dolgok
A földi élet szövedéke a természettől és a biológiai sokféleségtől függ. A levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, és az élelmiszer, amit megeszünk, mind a működő ökoszisztémákra támaszkodik. Az erdők megtisztítják a levegőt és szabályozzák a csapadékot. A rovarok, a madarak és a denevérek beporozzák a növényeket. A vizes élőhelyek megszűrik a vizet és megakadályozzák az árvizek kialakulását. A korallzátonyok védik a tengerpartot a viharoktól. A biológiai sokféleség pedig életmentő gyógyszerek alapanyagait biztosítja számunkra. Az emberi tevékenység, például az élőhelyek elpusztítása, az erőforrások túlzott kizsákmányolása, a környezetszennyezés, az invazív fajok és az klímaváltozás miatt azonban a fajok riasztó ütemben tűnnek el.
A Világgazdasági Fórum szerint a biológiai sokféleség pusztulása az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartozik, és az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye sürgős fellépésre szólít fel a folyamat megállítása és visszafordítása érdekében. Az egyezményben felvázolt jövőkép egy 2050-re megvalósuló, természetpozitív világ, ahol a károk elkerülésén túl a természeti rendszerek aktív helyreállítására és megújítására is sor kerül. Ez ambiciózus, de szükséges cél – ha szeretnénk fenntartani bolygónk élhetőségét.
Nem lineáris gondolkodás
A korlátozott természeti erőforrások és a környezetre nehezedő nyomás miatt jelenlegi gazdasági rendszerünk egyértelműen felülvizsgálatra szorul. Az erőforrások felhasználásának, a termékek előállításának és a hulladék ártalmatlanításának jelenleg uralkodó lineáris modellje többé nem fenntartható. Ehelyett át kell állnunk a körforgásos gazdaságra, ahol az erőforrásokat a lehető leghosszabb ideig használjuk. A cél a hulladéktermelés megszüntetése a mérgező vegyi anyagok kivonásával, a termékek élettartamának maximálása a tartósságot szem előtt tartó tervezéssel és javítással, valamint az anyagok visszanyerése az élettartam végi újrahasznosítás (recycling) és feldolgozás (upcycling) révén.
Az intelligens tervezés, a szolgáltatásalapú üzleti modellek és az ipari szimbiózis innovációin keresztül a körforgásos rendszer új életetel töltheti meg gazdaságainkat. A gazdasági növekedés és az erőforrás-fogyasztás szétválasztása az emberek és a bolygó javát egyaránt szolgáló, fenntartható jólét ígéretét hordozza. A körforgásos gazdaság olyan gazdasági modell inspiráló jövőképét vetíti elénk, amely a jövő veszélyeztetése nélkül képes kielégíteni a jelen igényeit. Most van itt az ideje, hogy megvalósítsuk ezt a jövőképet.
A szabályozás szintjén számos ország és régió már tesz valamit ezért az ügyért. Japán például felállította a hulladékcsökkentés, az anyagok újrafelhasználása és újrahasznosítása, valamint a természeti tőke helyreállítása elvén alapuló körforgásos társadalom megvalósításának jogi keretrendszerét. A zöld megállapodás részeként az EU elfogadta a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely a termékek életciklusának valamennyi területére és szakaszára kiterjed. Kezdeményezéseket foglal magában többek között a terméktervezésre, a hulladékmegelőzésre, az újrafelhasználásra, a javításra, az újrahasznosításra, a fogyasztásra, a zöld közbeszerzésre, az ipari szimbiózisra, a bioalapú anyagokra és a digitalizációra vonatkozóan. Az Egyesült Királyság a saját nemzeti jogrendszerébe is átültette a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós szabályok egy részét. Az Egyesült Államok pedig törvényt hozott a tengeri hulladék által okozott válság kezelésére.
A technológia szerepe
A technológiai innováció döntő szerepet játszhat a helyzet javításában. A digitális követési megoldásokkal az összetett globális ellátási láncokon keresztül is nyomon követhetők az anyagok. Az intelligens érzékelők és az IoT optimalizálhatják az erőforrás-felhasználást és bizonyíthatják a hatékony működést. A gépi tanulás segíthet előre jelezni a használat, a teljesítmény és a hibák mintázatait, adatokat szolgáltatva a körforgásos tervezéshez. Az anyagtudomány fejlődése megkönnyítheti a veszélyes vegyi anyagok helyettesítését a gyártási folyamatokban.
A Fujitsu célja, hogy a digitális technológia segítségével a természettel harmóniában lévő világot teremtsen. A vállalat a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó nemzetközi célokkal összhangban fogalmazta meg 2050-re vonatkozó jövőképét, 2030-ig szóló középtávú és 2025-ig megvalósítandó rövid távú célkitűzéseit. A Fujitsu emellett dolgozik vállalati tevékenysége negatív hatásainak enyhítésén és a biológiai sokféleségre gyakorolt pozitív hatásai erősítésén – teljes ellátási láncára kiterjedően.
Tevékenységei közé tartozik a zöld beszerzés ösztönzése, a vízfogyasztás és a szennyvízkibocsátás csökkentése, az erdővédelmi projektek támogatása, valamint a digitális környezetgazdálkodási megoldások fejlesztése. A Fujitsu azt is vizsgálja, hogyan alkalmazható például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a blokklánc az olyan kihívások kezelésére, mint a fenntartható mezőgazdaság, az ökoszisztémák megfigyelése, az erőforrások optimalizálása és a körforgásos gazdaságra való áttérés.
A vállalkozások számára adott a lehetőség arra, hogy aktívan részt vegyenek bolygónk válságának megoldásában. Azáltal, hogy a természetet és a biológiai sokféleséget is figyelembe veszik ESG-keretrendszerük kidolgozása során, értéket teremthetnek, és működésüket az ökológiai korlátokhoz igazíthatják. Ennek továbbgyűrűző hatása pedig támogatja a szélesebb körű társadalmi és fejlődési célokat. A felelős társadalmi szereplők tudják, hogy az egészséges társadalom létrehozásához egészséges környezetre van szükség. Ha továbbra is jólétben akarunk élni ezen a bolygón, meg kell tanulnunk a természettel harmóniában, nem pedig annak kárára boldogulni. A felelős globális társadalmi szereplők lehetősége és egyben felelőssége is, hogy mihamarabb a cselekvés útjára lépjenek, és helyes irányba tereljék a földi élet jövőjét.
