Hosszú évek óta tart a verseny a számítógépgyártók között a leggyorsabb, legerősebb, legszuperebb számítógép címéért.

A piaci erőpozíción túl van azért értelme a minél nagyobb kapacitásnak, hiszen a kutató, fejlesztő központok számítási kapacitásigénye gyakorlatilag kielégíthetetlen.

A mai számítási erőforrásokkal megtámogatott kutatás metodika körülbelül úgy viszonyul a néhány évtizeddel korábbi gyakorlathoz, mint amikor valaki egy ritka halat szeretne a tengerből kifogni és azt egy csónakban ülve bottal, horoggal igyekszik megvalósítani, szemben egy halászhajó kivetett több száz négyzetméteres halászhálójával.

Moby Dick meglelhető hamar is

Moby Dick meglehet a ladikból is, de lényegesen kisebb eséllyel, valószínűséggel és egészen biztos, hogy csak sokkal több munkával sikerülhet.

Forrás: https://www.mhpbooks.com/new-moby-dick-adaptation-sort-of/moby-dick-5/

A szuperszámítógéek korában egy probléma feltételezett megoldása, egy ötlet megvalósíthatóságának eredménye modellezés útján pillanatok alatt megismerhető.

A számítógépekkel való versenyzés a kilencvenes években lett trendszerű, ráadásul nemcsak egymással versenyeztek a megépített számítási erőművek. Mi emberek is  be akartuk bizonyítani, hogy márpedig mi okosabbak vagyunk a gépeknél. Elkezdtünk sakkozni velük, és ha már gépek a legjobbjukat állították csatasorba mi is mindig az aktuális sakkvilágbajnokkal vetettük fel a küzdelmet.

Amikor a mélyebb is elérhetetlenül magasra került

Nos, ez 97-ben nem sült túl jól el, hiszen Garri Kaszparov akkori sakkvilágbajnok a Deep Blue nevű – pontosabban Deeper Blue mivel ez a gép a korábbi kihívó feljavított változata volt - számítógéptől egyáltalán nem csúfos, 3,5 : 2,5 vereséget szenvedett el. Az más kérdés, hogy Kaszparov ezt egyáltalán nem élte meg jól, és kicsit sem szimpatikusan igyekezett kifogásokat találni a vereségre.

Forrás: http://www.alexandrakiado.hu/szerzo/garri-kaszparov

Ma már inkább egymással versenyeznek a szuperszámítógépek, már az összehasonlítás alapját képező, - másodpercenkénti lebegőpontos műveletek számát – petaFLOPS-ban adják meg, hogy a táblázatokban kiférjenek a számjegyek.

Nem mellékesen, a Moore-törvény ezeknél a gépeknél is bizonyít, hiszen a számítási kapacitás másfél évente megduplázódik a szuperszámítógépek esetében is.

Kié nagyobb

Kicsit hasonlít ez a „Ki tud erősebb számítógépet építeni” verseny a hidegháborús időszak űrversenyére. Itt is kelet és nyugat versenyez a leggyorsabb számítógép címéért, hol az Egyesült Államokban készült gépé, hol kínai központé a képzeletbeli dobogó legfelső foka.

A két hatalmas államhoz képest lényegesen kisebb Japán viszont legalább ugyanolyan erő szereplő ebben a versenyben, 2012 közepéig a Fujitsu számítógépe volt a listavezető a szuperszámítógépek rangsorában.

Forrás: http://nci.org.au/2012/11/26/nci-supercomputer-best-in-australia-24th-in-world/

Ennek a teljesítménynek is köszönhetően rendelt a vállalattól az AIST Nemzeti Intézete a Tokiói Egyetemen elhelyezendő, mesterséges intelligenciával és felhő alapú számításokkal foglalkozó kutatások támogatására egy új szuperszámítógépet.

Hatalmas teljesítmény

A 2018-ban üzembeálló gép 550 petaflops-os teljesítménye ma Japán legerősebb számítógépe lenne, de a világ TOP500-as listájának dobogójára is felkerülne.

Az új számítógép jelentősen felgyorsítja a mesterséges intelligenciával végzett kutatásokat, új még bonyolultabb algoritmusokat illeszthetnek a kutatók a kutatási projektjeikhez.

Az új infrastruktúra magját a Fujitsu jelenleg elérhető legerősebb eszközei, megoldásai adják. A nagyteljesítményű számítási rendszert 1088 Primergy CX2570 M4 szerver alkotja. Egyenként 2176 CPU és 4352 GPU biztosítja a hatalmas kapacitáshoz szükséges számítási erőforrást.

’KoHa’