A globális IKT-vállalat éves tokiói konferenciáján mutatta be, milyen fontos az együttműködés a digitális átalakulás sikeréhez.

A digitális átalakulás korában egyre inkább attól függ a szervezetek sikere, hogy képesek-e együttműködő hálózatokat kiépíteni technológiai szállítók, üzleti partnerek, kutatóintézetek, kormányhivatalok, startupok stb. részvételével. A Fujitsu elnöke, Tatsuya Tanaka elmondása szerint ennek a „co-creation” néven ismert szemléletnek a támogatása a Fujitsu stratégiájának az egyik legfontosabb eleme.

„Elmúltak azok az idők, amikor egy vállalat önmagában is sikeres lehetett” – fogalmazott a vállalat éves konferenciáján, Tokióban tartott előadásán. „Ma már a digitális innováció korát éljük, amikor a mesterséges intelligencia (MI) és a dolgok internete (IoT) megváltoztatják az üzleti működést és a magánéletet. És a co-creation tovább gyorsítja a folyamatot.”

A vállalatok digitális átalakulásáról készített Fujitsu-felmérés eredményeiről szóló 3. bejegyzésben a mesterséges intelligencia üzleti hatásairól, illetve az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködéséről, határairól lesz szó.

A sorozat első és második bejegyzését itt érheti el.

A digitális átalakulás a világ legtöbb vállalatánál a stratégia szintjéről a megvalósítás szintjére lépett. A tapasztalatok azonban távolról sem egységesek.

Az új digitális modellekre és működési szemléletre való átállás eltérő ütemben megy végbe a különböző iparágakban, és az eredmények is nagyok sokfélék, az egyes vállalatok digitális érettségétől és ágazatuk prioritásaitól függően.

A digitális átalakulásról szóló idei globális felmérésében a Fujitsu pillanatfelvételt készített a változó üzleti környezetről. A felmérés során a főbb iparágak közép- és nagyvállalatainak 1535 vezérigazgató-helyettesi szintű felsővezetőjét kérdezte ki a világ 16 országában.

A felmérésből a vállalatok digitális átalakulási stratégiájáról kívánt képet kapni, különös tekintettel az alábbiakra:

• Hol és hogyan vezetik be a digitális technológiákat?
• Milyen kihívásokkal találkoztak?
• Milyen üzleti eredményeket tapasztalnak?
• Milyen szervezeti képességek támogatják hatásosan a digitális átalakulást?

Amellett, hogy kiderül belőlük, hol tart a digitalizáció a világ különböző pontjain, az eredmények azt is megmutatják, melyek a valódi digitális átalakulás kritikus sikertényezői – azaz min áll vagy bukik a vállalatok jövője.

(2. rész)

Folytatjuk sorozatunkat a vállalatok digitális átalakulásáról készített Fujitsu-felmérés eredményeiről. Legutóbbi bejegyzésünkben a digitális átalakulás mozgatórugóiról és iparáganként részletezett hatásairól írtunk, ma a kihívásokról és a kritikus sikertényezőkről lesz szó.

A sorozat első bejegyzését itt érheti el.

A digitális átalakulás a világ legtöbb vállalatánál a stratégia szintjéről a megvalósítás szintjére lépett. A tapasztalatok azonban távolról sem egységesek.

Az új digitális modellekre és működési szemléletre való átállás eltérő ütemben megy végbe a különböző iparágakban, és az eredmények is nagyok sokfélék, az egyes vállalatok digitális érettségétől és ágazatuk prioritásaitól függően.

A digitális átalakulásról szóló idei globális felmérésében a Fujitsu pillanatfelvételt készített a változó üzleti környezetről. A felmérés során a főbb iparágak közép- és nagyvállalatainak 1535 vezérigazgató-helyettesi szintű felsővezetőjét kérdezte ki a világ 16 országában.

A felmérésből a vállalatok digitális átalakulási stratégiájáról kívánt képet kapni, különös tekintettel az alábbiakra:

• Hol és hogyan vezetik be a digitális technológiákat?
• Milyen kihívásokkal találkoztak?
• Milyen üzleti eredményeket tapasztalnak?
• Milyen szervezeti képességek támogatják hatásosan a digitális átalakulást?

Amellett, hogy kiderül belőlük, hol tart a digitalizáció a világ különböző pontjain, az eredmények azt is megmutatják, melyek a valódi digitális átalakulás kritikus sikertényezői – azaz min áll vagy bukik a vállalatok jövője.

Az elkövetkezendő bejegyzésekben egy igen aktuális témáról, a nagyvállalatok digitális átalakulásának státuszáról lesz szó. A Fujitsu átfogó felmérést készített a nagyvállalatok digitális stratégiájáról, melyben olyan témákat jártak körül mint az átalakulás sikertényezői, digitális technológiák, nehézségek/buktatók, hasznos tapasztalatok, valamint a mesterséges intelligencia használata, bevezetésének státusza.

A digitális átalakulás a világ legtöbb vállalatánál a stratégia szintjéről a megvalósítás szintjére lépett. A tapasztalatok azonban távolról sem egységesek.

Az új digitális modellekre és működési szemléletre való átállás eltérő ütemben megy végbe a különböző iparágakban, és az eredmények is nagyok sokfélék, az egyes vállalatok digitális érettségétől és ágazatuk prioritásaitól függően.

A digitális átalakulásról szóló idei globális felmérésében a Fujitsu pillanatfelvételt készített a változó üzleti környezetről. A felmérés során a főbb iparágak közép- és nagyvállalatainak 1535 vezérigazgató-helyettesi szintű felsővezetőjét kérdezte ki a világ 16 országában.

Más iparágak példája nyomán a gyártóvállalatok készen állnak rá, hogy túllépjenek a puszta optimalizáláson a digitális átalakulás terén.

A gyártóvállalatok gyors ütemben megkezdték a felzárkózást! Korábban más iparágak – online, kiskereskedelem, pénzügyi szolgáltatások – haladtak a digitális kezdeményezések élén, de most a gyártóvállalatok is belehúztak, és a digitális innováció teljes tárházát bevetve újramodellezik értékajánlatukat és folyamataikat.

És ez nem csupán szóbeszéd: a Fujitsu 1535 közép- és nagyvállalat vezérigazgató-helyettesi szintű vezetőjének bevonásával készített globális felmérésében a 16 országban megkérdezett gyártóvállalatok 69%-a már kezdeményezte digitális átalakulási programok elindítását. Bár egyelőre még a hatékonyságnövelés jelenti számukra a legfőbb motivációt, ez változóban van, ahogy lassan kezdik levonni a tanulságot az előttük járó többi iparág tapasztalataiból.

A Harvey Nash éves kutatása szerint az IT-vezetők a biztonságot állítják a középpontba, ugyanakkor elégedetlenek digitális stratégiáik teljesítményével.

 

Az internetes biztonság került az első helyre a szervezetek stratégiai prioritásainak listáján – állapította meg a Harvey Nash és a KPMG legfrissebb éves kutatása. A 4000 globális IT-vezető bevonásával, az év első negyedévében lebonyolított 2018-as CIO-kutatásból (CIO Survey 2018) kiderült, hogy a szervezetek közel fele (49%) kiemelt prioritásnak tartja a biztonságot, ami 23%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A kvantumszámítástechnika a fizikai elméletek világából kilépve ma már üzleti realitás. A 1QBit vezérigazgatójával, Andrew Fursmannal arról beszélgettünk, hogyan segíthet a feldolgozási teljesítményben várható ugrásszerű növekedés megoldani a világ legégetőbb problémáit.

Néhány csúcstechnológiai óriáscég azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy legyőzi az emberiség előtt álló hatalmas kihívásokat. Olyan innovációk kifejlesztésére törekszenek, amelyek segítségével képesek leszünk fellépni a klímaváltozás ellen, meggyógyítani számos gyakori betegséget, kezelni a nagyvárosok infrastruktúráját, megoldani az idősödő népesség gondozásának problémáját, hogy csak néhányat említsünk.

Munkájukat azonban komoly akadály nehezíti. Tekintve, hogy számos szakértő szerint Moore törvénye (vagyis az integrált áramkörön található tranzisztorok számának kétévenkénti duplázódása) valamikor a 2020-as évek során kifullad, ezeket a kihívásokat csak a feldolgozási teljesítmény nagymértékű növelésével lehet megoldani.

Készen áll a kvantum-számítástechnika arra, hogy a laboratóriumok falai közül kilépve megjelenjen az üzleti életben? Ha igen, mit jelent ez az IT-vezetők számára?

Az 1980-as években Richard Feynmann és David Deutsch fizikusok vetették fel elsőként a kvantumfolyamatokra épülő számítógépek megépítésének ötletét a hagyományos, bináris gépek képességeit meghaladó feladatok végrehajtására. Úgy gondolták, hogy csak ilyen számítógépekkel lehet pontosan modellezni a kvantumfolyamatokra épülő világegyetem komplexitását – a molekulák és a csillagok keletkezésétől kezdve az emberi agy működéséig.

Ma, több évtizednyi kitartó munka után, ez a jövőkép megvalósulni látszik. Világszerte számos kutatólabor dolgozik kvantumszámítógépek fejlesztésén és megépítésén – közülük nem egyet a világ legnagyobb technológiai cégei finanszíroznak. Hamarosan, várhatóan 10 éven belül, tanúi lehetünk majd az első olyan általános rendeltetésű kvantumszámítógép kereskedelmi bevezetésének, amely másodpercek alatt képes lesz elvégezni a hagyományos gépekkel több millió vagy akár több milliárd évet igénylő számításokat. De a kvantum-számítástechnika fejlődése már jóval azelőtt, akár néhány év múlva mérhető hatást fog gyakorolni a vállalatokra.

Lynda Gratton, a London Business School vezetéstudományi professzora azt járja körül, hogyan befolyásolja a munkavégzés jellegét és a támogató technológiákat, ha a fejlett világban 100 évig fognak élni az emberek.

Az IT-konferenciák jövő munkahelyéről előadásain leggyakrabban az ezredfordulósok és a digitális bennszülöttek munkaerőpiaci hatása a fő téma. Pedig az új generációk érkezése mellett az is óhatatlanul hatással van a munka világára, hogy az idősebb generációk tagjai várhatóan – és sok esetben saját döntésből – jóval hosszabb ideig maradnak gazdaságilag aktívak az átlagéletkor növekedése és az állami nyugdíjkorhatár emelése miatt (legalábbis a szerencsés fejlett világban).

Az emberek többsége számára ijesztő belegondolni, hogy 100 évig vagy még annál is tovább fog élni, különösen, ha ez több mint 60 évnyi főállású munkával jár. Ám Lynda Gratton, a London Business School professzora szerint a népesség öregedése meglepő módon pozitívan változtathatja meg a foglalkoztatás jelenlegi elavult mintáit.

A Fujitsu mindig kiemelt szempontként kezelte a környezeti fenntarthatóságot. Meggyőződésünk, hogy fontos szerep vár a technológiára napjaink környezeti kihívásokkal teli világában, a gazdag és fenntartható jövő felé vezető úton.

A Fujitsu elkötelezettségéről  klímavédelmi és energiagazdálkodási jövőképünk tájékoztat részletesen.

A 2018-as Környezetvédelmi világnap alkalmából megünnepeltük az eddig elért eredményeket – és áttekintettük, milyen kemény munka vár még ránk környezetvédelmi céljaink megvalósulásáig. Ennek a törekvésnek fontos eleme a műanyagok környezetkárosító hatásának mérséklése.

Mennyi műanyagot is használunk valójában?

Az idei Környezetvédelmi világnap témája a műanyagszennyezés visszaszorítása (#BeatPlasticPollution) volt. Erre tekintettel ki szerettem volna deríteni, mennyi műanyagszemetet is termel egy ember, és milyen környezeti hatásokkal jár a műanyagok gyártása, használata és ártalmatlanítása.

Kiindulásképpen összegyűjtöttem az általam egy hét alatt használt összes műanyagot.