A Covid19 megváltoztatta az üzlet környezetet: hogyan fognak alkalmazkodni a gyártóvállalatok?

2020. szeptember 28. - Fujitsu Hungary

Main visual : COVID-19 has changed the business landscape: how will manufacturers adapt?Szerző: Paul Bresnahan, Fujitsu

Dátum: 2020. augusztus 16.

A Covid19 megkerülhetetlenné tette a digitális átalakulást – és az emberi kreativitást állította a változás középpontjába.

A gyártóipar folyamatosan reagál a külső erők alakulására, de olyan szintű átalakulás, mint 2020-ban, még itt is ritkán tapasztalható.

A Covid19-világjárvány miatt egyes gyártók elérték produktivitásuk felső határát, mások pedig kénytelenek voltak leállítani a gyártósorokat. A változás minden szervezetet rákényszerített arra, hogy ismét megvizsgálja, hogyan, miért és kivel működik együtt az üzleti életben.

A gazdaság talpra állásával gyorsan kiderül: a gyártóiparban nem az határozza meg, hogy kik a „nyertesek” és a „vesztesek”, hogy kik folytatták a gyártást, és kik voltak kénytelenek visszafogni a termelést. Azok a gyártóvállalatok tudnak a leglendületesebben visszatérni, amelyek levonták a járvány értékes tanulságait, arra használták fel a 2020-as eseményeket, hogy új alapokra helyezzék gyáraik működését – és az emberi kreativitást állították a változás középpontjába.

Kétféle forgatókönyv… de a történetnek még nincs vége

A Covid19-járvány kezdeti szakaszában kétféle forgatókönyvvel szembesültek a gyártóvállalatok. Egyes területeken (pl. élelmiszergyártás és FMCG) a nemzetközi karanténintézkedések az egekbe repítették a keresletet. Az ilyen cégek közül sokan egyszerűen nem tudtak elég gyorsan termelni. Állandóan fejlesztették folyamataikat és fokozták produktivitásukat, hogy ki tudják elégíteni az ügyfelek csillapíthatatlan étvágyát. Más területeken ezzel ellentétben mélyrepülésnek indult a kereslet. A Gartner így írt erről:

„Egyes vállalatok drámai visszaesést tapasztaltak. Rendelési volumenük 50-95%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában,6 míg mások a költségcsökkentés érdekében kénytelenek voltak teljesen leállítani a működést.”* Az alacsonyabb kereslet miatt ezeknél a szervezeteknél a költséggazdálkodás észszerűsítése lett a fő prioritás. Munkavállalóikat szabadságra küldték, működésük fontos elemeit pedig elkezdték kiszervezni.

Ám még csak az első fejezetnél tartunk. Az első lökéshullám után feltápászkodó vállalatok jövőbeni teljesítményét az fogja meghatározni, milyen hatékonyan tudnak reagálni a globális változásokra – nem pedig az, hogy vajon a szerencsésebbek között voltak-e a fogyasztói kereslet alakulása szempontjából.

A termelésvisszaesést tapasztaló gyártócégek közül sokan kihasználták az időt, hogy rendbe tegyék a házuk táját. Olyan taktikai döntéseket hoztak, amelyek révén az újrainduláskor jobb pozícióba kerültek, és megvetették a mélyrehatóbb, transzformatív változások alapjait.

A Fujitsu már jelenleg is tárgyal olyan gyártóvállalatokkal, amelyek a Covid19-világjárvány közvetlen következményeként szeretnék növelni automatizációs beruházásaikat, ezáltal optimalizálva működésüket a jövőbeni újabb nehézségekre készülve.

Ezek az innovátorok megértették, hogy most jött el a mélyreható átalakulás ideje, és a körültekintően kidolgozott technológiafejlesztési ütemtervvel versenytársaikat megelőzve kezdhetik meg a lendületes fejlődést a koronavírus utáni gazdaságban.

*Gartner, A koronavírus-járvány (Covid19): a CIO-k által végrehajtandó rövid és hosszú távú intézkedések, 2020. március  

Alkalmazkodás az új, távolságtartó munkakörnyezethez

A Covid19 nem csupán a kereslet szempontjából alakította át a gyártóvállalatok működését. A frontvonalban dolgozók munkabiztonsága és jólléte minden eddiginél fontosabbá vált, és a cégek aktívan keresik az alkalmazkodás lehetőségeit abban a környezetben, ahol jelenleg nincs közeli fizikai együttműködésre lehetőség – ugyanakkor minden eszközt meg kell adni a dolgozóknak produktivitásuk és kreativitásuk megőrzéséhez.

Rövid távon, a gyárak újranyitásával ez olyan új protokollok bevezetését jelenti, amelyek lehetővé teszik az emberek számára a közösségi távolságtartást. A PwC szerint a szervezetek 70%-a biztos benne, hogy képes biztonságos környezetet teremteni a munkavállalók számára. De amíg a gyártósor melletti egyéni helyigény viszonylag könnyen kiszámítható, vannak olyan tágabb értelemben vett veszélyek is, amelyeket a cégeknek figyelembe kell venniük dolgozóik maximális védelméhez.

Például a zsúfoltság elkerülése érdekében biztonságos rendszereket kell kidolgozniuk az olyan csúcsidőszakokra, mint a műszakváltás. A leghaladóbb szervezetek már dolgoznak az olyan intelligens megoldások bevezetésén (pl. RFID vagy arcfelismerés), amellyel gyorsíthatják a bejelentkezési folyamatot. Ám e technológiák közül nem mindegyik használható, ha a dolgozók maszkot viselnek.

Mások az otthoni fejlesztést és termelést támogató, fejlett távmunka-megoldások kidolgozására fordítanak komoly erőforrásokat. Jó példa erre a gyógyszergyártás, ahol a „digitális iker” technológiákkal a kutatók anélkül hajthatnak végre kísérleteket, hogy ehhez fizikailag a laborban kellene tartózkodniuk. A karbantartási és konfigurálási feladatok is elvégezhetők távolról, hogy a gépek mindenkor optimális állapotban szolgálják ki a gyártóvállalat igényeit.

A digitális átalakulás már nem a jövő zenéje

A valódi gazdasági fellendülés előmozdításához a gyártóvállalatoknak túl kell tekinteniük a Covid19 rövid távú kihívásain, és arra kell összpontosítaniuk, hogyan tudják az átalakulási folyamatot felgyorsítani az emberi kreativitás és a műszaki automatizáció előnyeinek egyesítéséhez.

Évek óta beszélünk a digitális átalakulásról, de a feladat csak most, a koronavírus utáni „nulláról indulás” idején került a gyártócégek prioritási listájának élére. Már nem a jövő zenéje, hanem elérhető lehetőség, amit most kell megragadni.

Abban a környezetben, ahol minden gyártó ugyanazokhoz az okosgyár-megoldásokhoz fér hozzá, azok a szervezetek állnak talpra a legsikeresebben, amelyek képesek a technológia segítségével kiaknázni a munkatársakban rejlő lehetőségeket, és a kezükbe tudják adni a teljesítményüket javító automatizációs eszközöket és adatokra épülő felismeréseket. Ez a változtatás nem lehet felületes, mélyrehatóan kell hasznosítaniuk az emberi értéket.

A koronavírus előtti és utáni üzleti modellek között az a fő különbség, hogy a fogyasztók elvárják a felelős gyártói magatartást. Az Edelman Trust Barometer kutatása szerint az emberek 65%-a megváltoztatja vásárlási szokásait attól függően, hogy a márkák hogyan kezelik a dolgozók biztonságát, jóllétét és védelmét a Covid19-világjárvány idején. A felhatalmazás, az etika és a fenntarthatóság így prioritássá vált a termelésben.

Nyakunkon a következő változás

Az emberi értéklánc koronavírus utáni fejlődéséhez hasonlóan a fizikai értéklánc is változni fog. A gyártók egynegyede aggódik amiatt, hogyan befolyásolja majd működését a jövőben a Covid19 által okozott fennakadás.

Sok gyártóvállalat rájött, mennyire kiszolgáltatott ellátási lánca a nagy horderejű változásoknak amiatt, hogy egyetlen forrásra támaszkodik a nyersanyag-beszerzés, a szállítások és a termékek piacra juttatása terén. Egyesek arra is ráébredtek, mennyire nem tudják, honnan és hogyan szerzik be beszállítóik az anyagokat, és emiatt szuboptimális üzleti modellel rendelkező partnereket vesznek igénybe.

Az egészen biztosan mindenkinek kristálytisztává vált 2020-ban, hogy a gyártóvállalatok tájékozottságának mindenre ki kell terjedniük. Így munkatársaik teljes képet alkothatnak az ellátási láncról, és intelligens döntéseket hozhatnak, ami jobb ügyfélkiszolgálást eredményez. A Boston Consulting Group az ellátási lánc irányítótornyának nevezi ezt a működési elvet.

A Covid19-járvány azt is megmutatta, hogy a gyártóvállalatoknak rugalmas, alkalmazkodó módon kell működtetniük ellátási láncukat, mivel soha nem lehet tudni, mikor jön a következő gyökeres változás. A piacvezető szervezetek nem csupán azt vizsgálják, miként fejlesszék tovább szállítói kapcsolataikat, hanem azt is, hogyan tudják a digitális átalakulás segítségével minimumra szorítani a működésükben fellépő zavarokat. Az automatizáció és a robotika központi szerepet játszanak majd az ellátási lánc radikális átláthatóságának megteremtésében.

Középpontban az emberi kreativitás

Albert Einstein szavait idézve „a nehézségek közt mindig ott van a lehetőség”. Az új normálisra átállni készülő gyártóvállalatok közül azoknak van a legjobb esélyük a talpra állásra és növekedésük gyorsítására, amelyek a Covid19 okozta rendkívüli változásokat a tanulás, az átalakulás és a prioritásváltás lehetőségeként fogták fel.

A Covid19 rávilágított, hol lehet az emberi találékonyságot a legjobban hasznosítani, és mely területeken lehet még fejlődni. A legintelligensebb gyártóvállalatok felismerték, hogy az innovációnak már ma el kell indulnia, és feltérképezték azokat a transzformatív technológiákat, amelyek azonnali, kézzelfogható fejlődést eredményeznek a tervezés, prototípuskészítés és a gyártás terén.

Új korszak kezdődik a gyártószektorban, amely több pragmatizmust és nagyobb szerénységet igényel a technológiai kezdeményezések terén. A gyártóknak vissza kell szerezniük az ellenőrzést a piaci erők felett, és eredményesen kell reagálniuk az ügyfelek igényeire, azaz olyan megoldások fejlesztésére kell törekedniük, amelyek gyors eredményekhez juttatják felhasználóikat.

Az is kritikus fontosságú, hogy a technológiai beruházások skálázható és fenntartható változásokat eredményezzenek a gyártásban. A technológiának a gyártóvállalatok legegyedibb és legfontosabb értékét kell elsősorban támogatnia: a munkatársakat. A koronavírus megkerülhetetlenné tette a digitális átalakulást, és ezzel együtt az emberi kreativitást állított a változás középpontjába.

Legyenek a dolgozók a változás katalizátorai! A Fujitsu gyártóvállalati mikroszájtján Ön is megtudhatja, milyen alappilléreket kell vállalatának felállítania a gyári működés intelligens átalakításához.

A Fujitsu és a Toyota Systems kvantumszámítástechnika által inspirált technológiával optimalizálják a kiterjedt ellátási láncok logisztikai folyamatait - kisérleti projekt Japánban

A Fujitsu kvantumszámítástechnika által inspirált Digital Annealer technológiájára épülő közös kísérleti projektjükben a Fujitsu Limited és a Toyota Systems Corporation sikeresen optimalizálták Japánban a Toyota gépkocsigyártást támogató ellátási láncának és a logisztikai hálózatának működését.

A Digital Annealer a hagyományos számítási technológiáknál elképzelhetetlen sebességgel képes megoldani a komplex kombinatorikai problémákat. Segítségével gyors számítások lehet végezhetők a különféle változókkal (pl. ebben az esetben a szállítást végző kamionok száma és az általuk megtett kilométerek mennyisége, valamint a csomagszortírozási feladatok munkaigénye), hogy megállapítsák, hogyan lehet a legköltséghatékonyabban optimalizálni a gépkocsialkatrészek ellátási láncát, ahol több tucat gyár 3 millió feletti lehetséges szállítási útvonala közül kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet.

A projekt során kiderült, hogy 30 perc alatt kiszámítható az optimális útvonal, amely 2-5%-os csökkenést ígér a logisztikai költségekben azáltal, hogy korábban nem azonosított útvonalak hasznosításával növeli a rakodási hatékonyságot és ésszerűsíti a szállításhoz kapcsolódó költségeket.

A Fujitsu és a Toyota Systems a jövőben tovább vizsgálják és finomítják majd a megoldást, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák az élesben működő ellátási láncok és logisztikai rendszerek működésének javítására.

Háttér

Miközben a logisztika egyre fontosabb szerepet játszik a társadalom működését támogató infrastruktúrában, az olyan tényezők, mint a sofőrhiány, a forgalmi dugók és a megnövekedett CO2-kibocsátás állandó kihívás elé állítják a logisztikai rendszereket és az ellátási láncokat működtető vállalatokat. A gyártást támogató ellátási láncok felügyelete olyan terület, ahol lehetőség kínálkozik a hatékonyság növelésére és a költségcsökkentésre, ami alapvető logisztikai és környezeti problémák megoldásához is hozzájárulhat. A hagyományos technológiák azonban a sokféle változó paraméter és a számítások időigénye miatt nem alkalmasak az ilyen nagyságrendű és ennyire komplex kihívások kezelésére.

A kísérleti projekt leírása

Ezekre a kihívásokra reagálva a Fujitsu és Toyota Systems összefogtak, hogy közös kísérleti projekt keretében keressenek megoldást és fejlesszenek innovatív technológiákat.

A Toyota Systemst 2019 januárjában hozták létre arra a feladatra, hogy IT-megoldásokat dolgozzon ki a Toyota Motor Corporation és a csoport többi vállalata részére, támogatva ezzel technológiai kínálatuk fejlesztését. A Toyota már ezt megelőzően is együttműködött a Fujitsuval a kvantumszámítástechnika hasznosítását célzó kutatások terén.

A kísérleti projekt során a Toyota Systems és a Fujitsu egy olyan optimalizálási probléma megoldására alkalmazták a Fujitsu kvantumszámítástechnika által inspirált Digital Annealer technológiáját, amelyben egy kiterjedt logisztikai hálózat több mint 3 millió útvonallehetősége közül kellett választani. A cél az volt, hogy a több millió lehetőség közül gyorsan azonosítsák a legalacsonyabb disztribúciós költséggel járó útvonalat, amely a beszállítók százaitól beszerzett alkatrészek több tranzitraktáron keresztül, gyárak tucatjaiba történő szállítását támogatja. A disztribúciós költségek kiszámításakor több változót is figyelembe kellett venni, többek között a kamionok számát, a teljes megtett távolságot, valamint a csomagolt alkatrészek szortírozásának munkaigényét.

 

Alkatrészek begyűjtése az alkatrész-beszállítóktól

Alkatrészek konszolidálása a tranzitraktárakban

Szállítás a jármű-összeszerelő üzemekbe

 

Tranzitraktárak közötti szállítások

 

Alkatrész-beszállítók

Tranzitraktárak

Összeszerelő üzemek

Több mint 3 millió disztribúciós útvonal


Globális keresési technológia: sokféle lehetséges megoldás között tud keresni, a helyi megoldáscsoportok kikerülésével (2. ábra, középső része)Ahhoz, hogy ezt a technológiát valós működési problémákra is alkalmazni tudják, új rendszert fejlesztettek ki, amely egy, a Fujtisu Limited és a Fujitsu Laboratories Ltd. által korábban kifejlesztett, nagyszabású problémák megoldására alkalmas technológiából (2. ábra, bal oldal)(1) és az alábbi két technológiából áll:

  • Dinamikus többpontos keresési technológia: dinamikusan meghatározza a keresés kiinduló pontjait a jelenlegi keresési állapot és a köztes eredmények alapján (2. ábra, jobb oldal)

 

Nagyobb lépték

Nagyszabású problémák megoldására alkalmas technológia

Nagy sebesség

Globális keresési technológia

Kereshetőség

Dinamikus többpontos keresési technológia

Gyors általános keresés és a problémás terület kinyerése a gyors megoldáskereséshez

Gyorsan megkeresi a legjobb megoldásokat, hatékonyan kikerülve a helyi megoldáscsoportokat

Dinamikusan meghatározza a kezdési pontokat a keresés aktuális állapota alapján az optimális megoldások azonosításához

Alkalmazás

API

Megítélés     Teljes keresés

Eredmények kombinálása      Területkinyerés

 

Digital Annealing Unit

Kikerülés

 

 

Helyi megoldáscsoport         Optimális megoldás

Kezdés

 

Optimális megoldás

Kapacitás a nagyszabású problémák feldolgozásához

A komplex problémák gyors megoldása

Hatékony keresési technológiájával sokféle problématípushoz biztosít optimális megoldást

A projekt eredményei

A Digital Annealer és az új megoldási technikák alkalmazásával 30 perc alatt ki tudták számítani az új útvonalat, amely jelentős költségmegtakarítási lehetőséget is ígér.

Az új útvonallal végzett próbák és szimulációk alapján bebizonyosodott, hogy ezzel a módszerrel mintegy 2-5%-kal mérsékelhetők a költségek a hagyományos módszerekhez képest.

Jövőbeni tervek

Az eredmények alapján a két vállalat arra készül, hogy a Digital Annealer segítségével számítják ki a gépkocsigyártás disztribúciós láncainak optimális logisztikai útvonalait, és közben tovább keresik az újabb gyakorlati alkalmazási lehetőségeket.

A gépkocsigyártás új paradigmája, a CASE (Connectivity, Autonomous, Sharing, Electrification) új alapokra helyezi a mobilitás koncepcióját, és soha nem látott igényt teremt a technológiai innovációk és az új mobilitási szolgáltatások iránt. A kísérleti projekt során létrejött új technológiával a Toyota Systems ösztönözni kívánja a kvantumszámítástechnika által inspirált számítási képességek hasznosítását a gépkocsigyártásban. Ezzel új mobilitási szolgáltatások megjelenéséhez és egyes társadalmi problémák megoldásához is hozzájárul.  

A Digital Annealer technológiára épülő új megoldásokkal a Fujitsu is támogatja a Toyota Systems törekvéseit, valamint a digitális innovációk még szélesebb körű alkalmazását a gépkocsigyártásban.

A Fujitsu azt tervezi, hogy a projektben kifejlesztett megoldásokat 2020-ban beilleszti meglévő Fujitsu Digital Annealer felhőszolgáltatásába, hogy más iparágakra és üzleti területekre is kiterjessze alkalmazásukat.

Hogyan válhat egy szervezet adatvezérelt intelligens vállalattá?

Main visual : How can you transform to a ‘data-driven’ intelligent enterprise?

Szerző: Manju Annie Oommen, Fujitsu

Hát nem az a legnagyszerűbb érzés, amikor egy terv részletei olyan tökéletesen illeszkednek egymáshoz, hogy az ember úgy érzi, felsőbb erők vannak a segítségére? Amikor a vonat épp akkor érkezik meg, amikor a peronra lép? Amikor a focimeccs kezdőrúgásának pillanatában kapcsolja be a tévét? Vagy hihetetlenül kedvező áron jut hozzá a kinézett dzsekihez? Nos, ez mind jóleső érzés, ugye?

Az internetgeneráció esetében természetes elvárás, hogy minden jól összehangoltan, pontosan és simán történjen. Hozzászoktunk, hogy érintésnyi közelségben van minden információ – legyen szó a legfrissebb hírekről, a vonatmenetrendről, mobil menetjegyvásárlásról vagy élelmiszer-házhozszállításról. Ez a gyakorlat életmentőnek bizonyult a világjárvány idején, és ezzel együtt az üzleti élet minden területén megjelent elvárásként az áruk és szolgáltatások azonnali elérésének igénye. A vállalatok által nyújtott ügyfélélmény lett a siker kulcsa.

Önök ügyfélközpontúan működnek?

A fogyasztóknak ma már gyakorlatilag semmibe nem kerül szolgáltatót váltani. Emiatt rendkívül fontossá vált az ügyfélmegtartás. Az ügyfélelégedettség fenntartása szempontjából (tevékenységtől függően) kritikus lehet a valós idejű vagy közel valós idejű információelérés. Ez a követelmény jelenleg sok vállalatnál nem teljesül. Egy olyan cég, ahol a működési alapfolyamatok nem megfelelően integráltak, valószínűleg nem tudja megvalósítani az adatvezérelt döntéshozatalhoz szükséges adatszolgáltatást. Ezt a hiányosságot orvosoljuk a Fujitsu adatvezérelt átalakítási stratégiájával (Data-driven Transformation Strategy, DDTS).

A komplexitás szintje minden szervezetnél eltér. Egy dolog azonban állandó: a többség SAP alkalmazásokon futtatja üzleti alapfolyamatait. A Fujitsu DDTS szemlélete zökkenőmentesen összehangolható az SAP „intelligens vállalat” filozófiája jegyében megalkotott memórialapú számítástechnikával, HANA adatbázisokkal és fejlett technológiákkal. Így a szervezet megvalósíthatja az adatvezérelt intelligens vállalatról alkotott jövőképét, és rengeteg adatot használhat fel bevételszerzésre több helyszínen. A transzformációs megoldást és szolgáltatásokat a Fujitsu biztosítja, kategóriavezető tanácsadók és partnerek támogatásával.

Adatvezérelt alapok birtokában gyorsabban lehet reagálni

Egyszerűen fogalmazva: adatvezérelt és jól integrált edge-core-felhő infrastruktúra nélkül a szervezet lemarad a versenyben. Erre van szükség ahhoz, hogy gyorsabban reagáljon, és rövidebb idő alatt végre tudja hajtani a piacon elvárt szolgáltatásváltoztatásokat. Azt hiszem, hogy 2020-as év minden céget meggyőzött arról, milyen gyorsan és előreláthatatlanul képesek megváltozni a körülmények.

Az adatvezérelt infrastruktúra nagyobb empátiát biztosít az ügyfél felé. Ez megmutatkozik például az innovatív megoldások gyorsabb piaci bevezetésében, vagy hibás termék esetén az azonnali proaktív javításban vagy cserében. Az ilyen filozófiát követő cégek nagyobb valószínűséggel nyerik el ügyfeleik szívét – és vele együtt hosszabb távú hűségét.

Ám az adatvezérelt intelligens vállalat létrehozásához vezető út kihívásokkal teli – és gyakran szakadék húzódik az adatkezelés és az innováció között. Sok esetben már a szervezeti egységek közötti alkalmazásintegráció is kihívást jelent. A régi, testre szabott és új generációs alkalmazások elegye óriási adminisztratív és karbantartási költséghez vezet, nem beszélve az elavult alaptechnológia alkalmazásfrissítésre gyakorolt negatív hatásáról. A régi alkalmazások pedig megakadályozzák az alaptechnológia frissítését, ami szintén megoldást igénylő probléma.

Ez a környezet az innovációra sem hat ösztönzőleg. Régi alkalmazások futtatása esetén kihívást jelent a változtatás, a legújabb technológia bevezetése. Ráadásul az innovatív technológia (pl. a mesterséges intelligencia, az MI) használatával elérhető beruházásmegtérülés is alacsony lesz a releváns, kereszthivatkozásokkal támogatott adatok hiánya miatt – amire a sikeres MI-projekthez feltétlenül szükség van.

A régi rendszert mindenekelőtt az adatelérés körülményessége jellemzi. Kihívást jelent a főbb adatok láthatóságának hiánya, a szervezetek közötti rossz folyamatciklus, az adatintegráció hatékonysági problémái stb. Mindezek lassítják a döntéshozatalt, és ezzel a szervezet ügyfeleknek adott válaszát. Olyan ez, mint behúzott kézifékkel vezetni.

Hogyan modernizáljunk úgy, hogy közben érintetlenül hagyjuk a működő rendszereket?

„Soha ne nyúlj hozzá ahhoz, ami működik” – szólt a régi mantra. Ennek egyszerű oka volt: így lehetett elkerülni a meglévő üzleti folyamatok zavarát. Ma már más eszközök is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az új, tesztelt alkalmazásokat – az ügyfél igényei szerint és a működési folyamatok zavarása nélkül – a felhőbe vagy helyi telepítésű környezetbe portoljuk. Amikor egy biztosítótársaságnak segítettünk SAP-n futó folyamatai modernizálásában, 30%-kal sikerült gyorsítanunk a válaszadást és 24%-kal mérsékelni a költségeket. Ez is bizonyítja, hogy nagyon is érdemes modernizálni.

1.png

 A Fujitsu négy lépésből álló DDTS szemlélete az adattranszformáció kiinduló állapotának meghatározásával kezdődik. Ezután a hálózat peremétől és magjától a felhőig mindent lefedő hatékony adatkezelés érdekében a Fujitsu megtervezi a megcélzott adatarchitektúrát a vállalat hatékony adatkezelésről alkotott jövőképe alapján.Az adatvezérelt átalakulási stratégia csodát művel az SAP-környezetekben

Az adatok többi hozzáférési pontról való összegyűjtése fontos folyamat, és ez alapozza meg az adatvezérelt átalakulás sikerét. Ezért azokat a vállalatok, amelyek szeretnék visszaszerezni az ellenőrzést adataik felett, többnyire módosítják SAP alkalmazásaikat. Számos szervezet ugyanis ezeken futtatja üzleti alapfolyamatait, pl. integrált vállalatirányítási (ERP) vagy ügyfélkapcsolatos-kezelő (CRM) rendszerét. Ehhez esetenként a nem SAP alkalmazások, illetve adatbázisok felé is biztosítani kell az integrációt.

A végponttól végpontig agilis folyamat a főbb üzleti folyamatok adatait összefogva, valóra váltja az adatvezérelt intelligens vállalat ígéretét. Mindezt egy olyan, szakaszokra bontott folyamaton keresztül teszi, amelynek része a jövőképalkotás, a felderítés, az előkészítés, a feltérképezés, a megvalósítás, a bevezetés és az üzemeltetés, amely végül lehetővé teszi az adatokban rejlő érték maradéktalan kiaknázását.

Az adatvezérelt átalakulási stratégia alkalmazása SAP környezetben

2.png

Elindulni egyszerű – első lépésként méresse fel Ön is adatkezelése érettségi szintjét a Fujitsuval! Ezzel elindulhat az agilis és ellenálló adatvezérelt intelligens vállalattá alakulás útján.

Itt az ideje az újra átgondolni a Covid19 következményeit

Main visual : Time to reimagine –                                    the implications of COVID-19

Szerző: David Gentle, Fujitsu

A mai generáció számára a Covid19 világjárvány hatásának kezelése jelenti a legnagyobb üzleti kihívást.

Az ügyfeleink azt mondják, hogy még a leghosszabb üzleti karrier sem készítette fel őket erre, és a Fujitsunál dolgozó kollégák is megerősítik ezt. Az új helyzet minden eddig megszokott és kiszámítható dolgot a feje tetejére állított a szervezeteknél.

Az egyik ügyfél ahhoz hasonlította a jelen helyzetet, mintha egy új céghez teleportálták volna, és azt várnák tőle, hogy az indulástól kezdve irányítsa anélkül, hogy akár magát a vállalatot, akár az iparágat ismerné. Az embernek szinte el kell felejtenie, és újra kell tanulnia mindent, amit eddig tudott.

Ám a káosz közepett van néhány olyan új téma is, ami segít értelmeznünk a változó világot, és irányt mutat a kihívásokkal teli idők főbb kérdéseinek megválaszolásához.

Milyen jövőt szeretnénk építeni? Hogyan fogjuk újragondolni vállalatainkat?

Ebből a szempontból három trend különösen releváns:

  • a digitális technológiák gyorsuló terjedése
  • a hatékonyságról az ellenállóképességre áttevődő hangsúly a vállalati működésben
  • a jóllét és az emberközpontúság fontosságának újra előtérbe kerülése

Kezdjük, a digitális technológiák gyorsuló terjedésével. A járvány kitörése óta úgy tűnik, mintha világméretű kísérletben vennénk részt a fizikai kapcsolat nélküli életről és munkavégzésről.

A vállalatok minden lehetséges esetben otthoni munkavégzésre álltak át, és most már hosszú távon is az általuk használt irodatér csökkentését tervezik. Vajon tartós lesz a home office? Szerintünk igen.

Egy friss bejelentésünk szerint gyökeres változások várhatók a bevett munkavégzési gyakorlatban.

Sokak számára a digitális életvitel és munkavégzés vált alapértelmezetté. Azzal, hogy a munkavállalókat nem kell adott helyen elhelyezniük, a vállalatok közül sokan újra tudják fogalmazni működésüket, új utakat kereshetnek munkatársaik irányítására és motiválására, csakúgy, mint az ügyfelek kiszolgálására. Mindez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy újragondolják működésük minden részletét.

Mivel az emberek alaphelyzetben módon már nincsenek jelen a fizikai munkahelyen, legyen az bolt, iskola vagy iroda, új digitális élményt kell kialakítani. A digitális technológia gyors terjedése új lehetőségeket teremt, és mindenre hatást gyakorol, a távmunkától kezdve az egészségügyön át az élelmiszerellátásig és a közlekedésig.

Ennek a gyorsulásnak természetesen megvannak a kockázatai. Például az emberek személyes adatainak védelme során hogyan tudunk gondoskodni arról, hogy a digitális világ ne legyen épp olyan sérülékeny, mint a fizikai? Vagy egyáltalán, hogyan tudjuk megakadályozni az online környezetben egy Covid19-hez fogható nagyságrendű digitális világjárványt?

A második érezhető trend, hogy a hangsúly a vállalati működésben a hatékonyságról az ellenállóképességre tevődik át. A világjárvány bebizonyította, hogy a hatékonyság növelése nem véd a működési zavarokkal szemben. A vállalatok többsége számára jelenleg a váratlan eseményekkel szembeni ellenállóképesség megteremtése a legfontosabb feladat.

Mivel a járvány súlyos zavarokat okoz a központosított, globális ellátási láncok folyamataiban, sok vállalat a vásárlókhoz közelebbi működést biztosító, elosztottabb, keresletközpontú modellek kialakítására törekszik. A termelési és elosztási folyamatokat a technológiával összekapcsolva ez új, végponttól végpontig terjedő digitális ökoszisztémák kialakulásához vezet.

A kockázat csökkentésének és a vállalati ellenállóképesség fokozásának igénye várhatóan az MI és az automatizáció gyorsabb elterjedését eredményezi. Ez számos jelenlegi humán szerepkörre hatást gyakorol majd, ezért át kell gondolni, hogyan lehet a legeredményesebben ötvözni az emberi innovációt és kreativitást az adatvezérelt intelligencia új hullámával.

Ebben a környezetben sok vállalatnak újra kell gondolnia ellátási láncait, működési folyamatait, kapcsolattartását, sőt akár azt is, milyen eredmények alapján méri saját sikerességét.

A harmadik fontos tényező az emberi jóllét. Minden szervezetnek kötelessége, hogy törődjön dolgozóival, ügyfeleivel, partnereivel és a neki otthont adó közösségekkel. És miközben sokan közülük gyors ütemben bevezették az otthoni munkavégzést, vajon hányan nyújtottak emellett segítséget dolgozóiknak a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyának fenntartásához?

Ahogy egyre többen dolgoznak online és távolodnak el a fizikai munkahelyektől, kevésbé érvényesül a csapatszellem. Inkább beszélhetünk a saját belső és külső hálózatukkal együttműködő, képzett egyének munkavégzéséről. Az önálló munkavégzés feltételeinek megteremtésével a vállalatoknak azt is újra kell gondolniuk, hogyan tudják irányítani és motiválni az új munkaerőt.

Ahhoz, hogy erősíteni lehessen a bizalmat az érintettek különféle csoportjainál, elengedhetetlen a vállalati cél minél hathatósabb tudatosítása. Ez a Fujitsu új globális felméréséből is kiderül, amelyben a megkérdezett cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a világos közös cél megfogalmazásával lehet igazán inspirálni az érintetteket.

Egyre többen felismerik, mennyire fontos a cél meghatározása az érintetti csoportok bizalmának megteremtéséhez. Meggyőződésem, hogy a Covid19 utáni világban csak a bizalmi alapon működő vállalatok lesznek képesek a hosszú távú, fenntartható növekedésre.

A világjárvány tovább formálja az üzleti és társadalmi környezetet. A talpra állás hosszú folyamat, amelynek sikeréhez többre lesz szükség a távoli munkavégzés és az online üzleti működés támogatására taktikai jelleggel bevezetett digitális technológiánál.

A vállalatoknak gyakorlatilag teljes szervezetüket újra kell gondolniuk, a munka- és a folyamatszervezéstől kezdve a sikeresség mérésére meghatározott mutatószámokon keresztül a különböző érintettek felé biztosított relevanciáig.

Ehhez új alapokra kell helyezniük működésüket az új világban. Csak kiérlelt célra épülő, világos jövőkép és stratégia birtokában boldogulnak majd az előttük álló bizonytalan időkben. Jó hír, hogy már a bizonytalan jelenben is van lehetőségük arra, hogy megalapozzák a jövő biztonságát.

A Fujitsu célja, hogy a társadalomban az innovációkkal bizalmat ébresztve, elősegítse egy fenntarthatóbb világ létrejöttét. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a szervezeteknek együtt kell munkálkodniuk a bizalomra épülő jövő megteremtésén.

Az eredeti bejegyzés itt található: https://blog.global.fujitsu.com/fgb/2020-08-04/time-to-reimagine-the-implications-of-covid-19/

Az S/4HANA-ra való átállás 5 fő szempontja

Main visual : 5 things to consider when migrating to S/4HANAMost, hogy blogsorozatunkkal már bemutattuk, miért fontos átállni az S/4HANA-ra, itt az ideje, hogy azzal is foglalkozzunk, mit érdemes figyelembe venni az átállás előtt.

Bár nagyszerű dolog, ha az ember azonnal nekivág az útnak, itt is érvényes a régi mondás: „lassan járj, tovább érsz”. Nagy jelentőségű projektről van szó, amelynek megvalósítása erősen munkaigényes. Ennek során az ember mindenképpen sok tanulsággal lesz gazdagabb, de ha rászán egy kis időt az előzetes felkészülésre, elébe mehet a problémáknak, és (remélhetőleg) még csírájukban el tudja fojtani őket.

A mérőszámok meghatározásától kezdve a technikai álomcsapat összeállításáig, az alábbiakban felsoroljuk azokat a főbb szempontokat, amelyek az Önök vállalatát is hozzásegíthetik az S/4HANA sikeres bevezetéséhez.

  1. A megfelelő csapat

A szervezetnek mindenekelőtt megfelelő emberekre van szüksége a feladathoz. Az ERP olyan terület, amely a vállalat minden szegletét érinti, ezért fontos, hogy többféle vélemény is képviseltesse magát. Különböző készségeket és nézeteket felvonultató, sokszínű, multidiszciplináris csapatot kell összeállítani. Így a szervezet robusztus fejlesztési tervhez jut, és innovációkat bevezetve haladhat végig az átállás útján.

  1. Az egyensúly megtalálása

A szabványosítás és a rugalmasság között kényes az egyensúly. Az architektúra szabványosítása időt takarít meg. Ám bizonyos szempontból minden vállalat testre szabott szemléletet igényel, hogy továbbra is értékhez tudja juttatni ügyfeleit. A folyamat kezdetétől érdemes azonosítani, mely területek a vállalat építőelemei, és egyedi elbírálás alapján kell rangsorolni az egyes területeken a rugalmasság fontosságát.  

  1. A helyes gondolkodásmód elsajátítása

Üzleti szempontból általában a technológiák, a projektek és az erőforrások a legfontosabb tényezők. De az ERP-migrációhoz másfajta gondolkodásmód szükséges. Ezen a területen az eredményeket, a termékeket és a tehetséget kell kiemelten kezelni. Ez teljesen eltér attól, amihez sokan hozzászoktak, és megköveteli, hogy a szervezet előre gondolkodjon az elérni kívánt végcélról és a cél elérését segítő készségekről. Ehhez „üzleti terv” jellegű mentalitás szükséges – hogy minden érintett ugyanazt a nyelvet beszélje és ugyanazt a szemléletet kövesse.

  1. A KPI-k meghatározása

Leegyszerűsítve, csak azt tudjunk fejleszteni, amit mérünk. Ahhoz, hogy demonstráljuk az S/4HANA sikerét a vállalat többi része (és saját magunk) számára, tudnunk kell mire van szükség az eléréséhez, és meg kell határozni a fejlődés pontos nyomon követésére alkalmas mérőszámokat. Ezeket érdemes a folyamat korai szakaszában behatárolni, út közben szorosan követni, és kommunikálni a többiek felé.

  1. A fejlesztési terven alapuló, összehangolt munkavégzés

Az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A migrációs csapat a vállalati szervezet egészében aktív lesz, összehangolja egymással az érintetteket, a költségvetést és a komplex technológiai architektúrát. Nehéz bűvészmutatványról van szó – amelynek sikeréhez tökéletes összhang szükséges. Ezért a migrációs folyamat kezdetén kőbe vésett fejlesztési ütemtervet kell lefektetni, és gondoskodni kell róla, hogy mindenki, mindenkor ragaszkodjon hozzá.

Fontos észben tartani, hogy az S/4HANA-ra való átállás inkább maratoni, mint sprinttávhoz hasonlít. Bár nagy a kísértés a mielőbb indulásra, a lassúbb, módszertanilag megalapozottabb szemlélet hosszabb távon időt és frusztrációt takarít meg.

A lényeg, hogy minden vállalat a maga számára megfelelő szemléletet válassza. Nincs két egyforma üzleti terv. A fenti szempontokat a saját vállalatára alkalmazva, tegye fel magának az alábbi kérdéseket:

  • Milyen készségeknek venné igazán hasznát a migrációs csapat?
  • Mely üzleti funkciókat szeretnénk valóban fejleszteni?
  • Reálisan nézve, milyen számok tükrözik a legjobban a sikerünket?

Lehet, hogy elsőre nem fog menni – és ezzel nincs semmi baj. Haladjon megfontoltan. Vonja le a tanulságokat út közben. És ami a legfontosabb: maradjon motivált, hiszen csak így érhet el valódi változást!

A hiperkonvergens infrastruktúra üzemeltetésében minden elemre oda kell figyelni

Craig Parker

A szoftverfrissítés szükséges rossz, ugye? Legyünk őszinték. Bár tudjuk, hogy a frissítéssel megszüntetünk bizonyos hézagokat, és javítjuk a teljesítményt, néha egyszerűen túl sok a dolgunk – vagy túl sok böngészőlap van nyitva a képernyőnkön – ahhoz, hogy frissítsük a számítógépünket vagy a telefonunkat. Vajon minden eszközünk VALÓBAN naprakész, vagy elodáztuk a legutóbbi újraindítást, mert épp be kellett valamit fejeznünk?

Ugyanígy működik a szoftverfrissítés az adatközpontban. De itt kritikus feladatokat futtató eszközökről van szól, ezért kiterjedtebb hatással jár, ha leállítják őket a firmware vagy a szoftver frissítésének, illetve a hardver cseréjének idejére. Az integrált rendszereknél még bonyolultabb a feladat, hiszen a kényelmes és könnyen üzemeltethető csomagba bevont minden egyes szoftverkomponensnek más a frissítési ciklusa. És hogy még komplexebb legyen a dolog, vannak olyan összefüggések is, amelyek miatt egyes szoftvereket frissíteni kell a következő patch telepítése előtt…

A rendszerek patchelésének és naprakészen tartásának munka- és időigénye a lassan érett fázisba lépő hiperkonvergens infrastruktúrák (HCI) üzemeltetésének rákfenéje. Ezeket eredetileg azért vezették be, hogy kézben tartsák az asztali infrastruktúra túlburjánzó feladatait vagy virtuális gépeket futtassanak rajtuk. De mára elérték azt a fejlettségi szintet, hogy egyre gyakrabban használják őket mainstream üzleti alkalmazások, sőt akár kritikus ERP-rendszerek támogatására. A HCI előnyei kezdettől fogva egyértelműek voltak. Ezek a célgépszerű megoldások integrált platform formájában ötvözik egymással a szoftvereket és a hardvereket, így alkalmasak a költségek lefaragására és az IT-infrastruktúra egyszerűsítésének köszönhetően gyorsan produktív használatba vehetők.

A HCI alkalmazása egyre terjed. A Freeform Dynamics elemzőcég friss kutatása szerint a legjobban teljesítő IT-részlegek 83%-a tervezi HCI-beruházásai növelését a következő két évben. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok sikeresen hasznosítsák és bővítsék hiperkonvergens infrastruktúrájukat, ügyelniük kell rá, hogy az üzemeltetés felügyelete és a rendszeradminisztráció a lehető legegyszerűbb és legautomatikusabb legyen. És arról sem szabad megfeledkezniük, hogy bár a HCI elemei „tömegtermékek”, ez nem jelenti azt, hogy egyszerű, alapszintű elemekként kell kezelni őket.

Mert bár a HCI-rendszerek egyszerűsített szemléletet követnek, több eltérő komponensből épülnek fel, és nem szabad félvállról venni az életcikluskezelési és frissítési követelményeiket. Már maguk a szerverek is több elemből állnak. A CPU, a memória, a tároló és a hálózati elemek firmware-eit is rendszeresen frissíteni kell. Így elérhetővé válnak a funkcionális fejlesztések, és kezelhetők az új biztonsági problémák. És a HCI-rendszer szoftvereit is naprakészen kell tartani, az operációs rendszertől a virtualizációs megoldásokig.

A komplexitást növeli, hogy minden elem közvetlenül vagy közvetve legalább néhány másikkal össze van kapcsolva. Ez azt jelenti, hogy a továbbgyűrűző hatást is figyelembe kell venni – azt, hogy az egyes frissítések milyen hatást gyakorolnak a többi elemre. Ez a kihívás természetesen nem egyedi a HCI-rendszereknél. A bonyolult összefüggések ismerete minden IT-rendszernél olyan probléma, amely álmatlan éjszakákat okoz a rendszergazdák számára. Senki nem akarja a teljes rendszert leállítani egy egyszerű firmware-frissítés miatt, de mindig fennáll a kockázata, hogy ez meg fog történni.

Ahhoz, hogy a vállalat valóban élvezhesse a HCI-rendszerek egyszerűsége és „önjáró” jellege nyújtotta előnyöket, mi mindig azt javasoljuk, hogy holisztikusan közelítsék meg az életciklus-kezelést a hardvereknél, a firmware-eknél és a szoftvereknél – különösen, ha ezek élettartama legalább hat év. A Freeform Dynamics új tanulmánya bemutatja, hogyan valósíthatják meg a vállalatok a HCI-rendszerek életciklus-szemléletű üzemeltetését. A Fujitsuval közösen készített tanulmány tanácsokat ad például a különböző szemléletek lebontására, és ellenőrző kérdéslistát tartalmaz a HCI-megoldások vásárlásának fontos szempontjairól.

A HCI-rendszerek életciklus-kezelésének új, észszerűsített szemlélete

A Fujitsu és a VMware új módszert dolgozott ki a HCI-rendszerek életciklus-kezelésének egyszerűsítésére és működési költségeik csökkentésére. Ezt abban a szilárd meggyőződésben tettük, hogy a HCI-rendszerek üzemeltetésénél és karbantartásánál integrált szemléletet kell követni. E meggyőződés jegyében született a FUJITSU PRIMEFLEX for VMware vSAN integrált rendszere. Ez egy olyan célgép, amely az integrált rendszerek bevezetése mellett üzemeltetésüket is egyszerűsíti.

Main visual : When it comes to Hyper-Converged Infrastructure Management, every element needs attentionA PRIMEFLEX család többi tagjához hasonlóan ez az integrált rendszer is a VMware benchmarkja szerint rekordszintű teljesítményt és rendelkezésre állást nyújtó Fujitsu PRIMERGY x86 szerverekre épül. A sokoldalú célgép a feladatok és HCI-alkalmazások széles köréhez optimálisan használható. Gördülékenyen integrálja egymással a FUJITSU Software Infrastructure Manager (ISM) és a VMware vCenter felügyeleti szoftvereket. Így egy felületen lehet kezelni a teljes hardver- és szoftverkészlet életciklusát. Ez nagy előrelépés a firmware- és szoftverfrissítés gyorsítása és egyszerűsítése terén, és gondoskodik arról, hogy minden komponens folyamatosan naprakész, hiba ellen védett és az előírásoknak megfelelő legyen.

Tekintve, hogy az agilis, hibatűrő és költséghatékony hiperkonvergens infrastruktúra egyre fontosabb szerepet játszik a digitális átalakulásban, a jövőbeni vállalati siker kulcsa lehet e rendszerek minél egyszerűbb működése. Úgy gondoljuk, hogy a Fujitsu és a VMware együttműködése a rendszerüzemeltetés egyszerűsítésével és integrálásával valóban segít a maximumot kihozni a lehetőségekből, és ösztönözni fogja a hiperkonvergens infrastruktúrák még szélesebb körű elterjedését.

Ha szeretne többet megtudni a HCI-rendszerek életciklusának kezeléséről, töltse le a Freeform Dynamics közreműködésével készült, kapcsolódó tanulmányunkat: „A HCI-rendszerek életciklusának kezelése – a megoldás minden elemére oda kell figyelni.”

Az új normális elfogadása – mit kell tudni az SAP S/4HANA-ról?

Michael Straub

Példátlan mértékű változások korát éljük.

A világjárvány alaposan felforgatta mindennapi életünket. A kis-, a közép- és a nagyvállalatoknak egyaránt el kell fogadniuk az „új normálist” – bár annak pontos jelentését még senki nem ismeri.

Main visual : Data protection for the digital world: From Business Continuity to MonetizationA bizonytalanság ellenére egy dolog egészen biztos: a digitális átalakulás nem egyszerűen fontos, hanem egyszerűen nélkülözhetetlen a továbblépéshez. Válság idején létfontosságú az ellenállóképesség. A digitalizáció nyújtotta rugalmasság, agilitás és innováció gondoskodik róla, hogy a vállalatok folytathassák működésüket.

Az integrált nagyvállalati rendszerek (ERP) bevezetése a cégek digitális átalakulásának csupán az egyik része. Eddig nem volt túl nagy a motiváció arra, hogy átálljanak ezen a területen az SAP S/4HANA használatára. Sok cég szerint a meglévő ERP-rendszer tökéletesen jól működik. Lehet, hogy elavult, de amíg ellátja a feladatát, nincs vele probléma.

Nem mindig könnyű megindokolni, miért érdemes átállni az SAP S/4HANA-ra. Az új rendszer legfőbb értéke más technológiák támogatásában rejlik – elszigetelten nem könnyű kimutatni a beruházás megtérülését.

A vállalatok persze tisztában vannak azzal, hogy váltaniuk kell, különösen a jelenlegi helyzetben.

Az átállás hivatalos határideje 2027. Ezt követően az SAP nem fogja tovább támogatni a korábbi ERP verziókat. A vállalatoknál tehát nem az a kérdés, hogy migrálni fognak-e, hanem az, hogy mikor.

Az előnyök megismerése

Az S/4HANA előnyei jól ismertek. Nagyobb hatékonyság, agilitás, rugalmasság – valószínűleg mindenki hallott már ezekről.

Kevésbé köztudott, hogy az S/4HANA teljesen újraírja a játékszabályokat.

Nem egyszerű hibajavításról vagy frissítésről van szó. Teljesen új alapokra helyezi az ERP működését. Az alábbiakban megpróbáljuk ezt kontextusba helyezni.

A korábbi ERP-rendszerek használata során voltak olyan időszakok, amikor a vállalatok új technológiákat (pl. IoT, MI, blokklánc) teszteltek. Ezek az innovációs szigetek ideális terepet nyújtottak a kísérletezéshez, de soha nem terjesztették ki őket a bevezetés során. És tökéletesen el voltak szigetelve az alapvető IT-infrastruktúrától.

Röviden szólva, a koncepció tesztelésére szolgáltak. Nem rendelkeztek olyan holisztikus szemlélettel, amely lehetővé tette volna, hogy beillesszék őket egy kereskedelmi szempontból is életképes, üzleti modellbe.

A régi ERP-rendszerek maguk is modulárisak voltak. A vállalatok testre szabhatták és kiválthatták bizonyos képességeiket saját üzleti igényeik szerint – ami egyes szervezetek számára ideális megoldás volt. De ezzel együtt nem használták ki maradéktalanul az egyetlen, egységes csomagban rejlő lehetőségeket.

Az S/4HANA mindezt megváltoztatja.

Ugyan elveszi a modularitást, de olyan észszerűsített, kulcsrakész csomagot kínál, amely tényleg segít valóra váltani a digitális jövő ígéretét.

Mindannyian tudjuk, hogy az MI, az IoT és a blokklánc fontos transzformatív technológiák. Ám ahhoz, hogy valóban a maximumot hozzuk ki belőlük, nagy teljesítményű backend rendszerre van szükség, Olyan rendszerre, amely képes nagy mennyiségű információt feldolgozni, és elemezni a feldolgozott adatokat.

Ezért nehéz felmérni az S/4HANA értékét. Műszaki szempontból a technológia az, amely észleli a gyártósoron keletkező hajszálvékony repedéseket vagy előrejelzi a berendezések meghibásodását. De az ilyen innovatív technológiai megoldások egyikét sem lehet bevezetni megbízható ERP-rendszer nélkül.

Az S/4HANA előnyei

Ez a blog egy 12 cikkből álló sorozhat első része. A továbbiakban közelebbről is megvizsgáljuk az S/4HANA-val kapcsolatos témákat. A lehetőségek köre jóval tágabb, mint gondolnánk – az agilis fejlesztéstől az ügyfélélmény javításáig.

Iparáganként is át fogjuk tekinteni, milyen segítséget kínál az S/4HANA a digitális átalakuláshoz.

A blog megpróbálja majd eloszlatni az átállással kapcsolatos félelmeket. Vannak persze kihívások, de a folyamat nem olyan fájdalmas, mint néhányan hiszik. Különösen, ha jól kidolgozott fejlesztési ütemterv áll rendelkezésre, és a projektet a legmagasabb szinten is támogatják.

2027 még távolinak tűnhet, de az üzleti éveket tekintve gyakorlatilag már a küszöbön áll. És mivel a világjárvány sem mutatja az enyhülés jelét, tanácsos mielőbb belevágni az átalakításba.

Remélem, hogy a bloggal sikerül majd világos képet adnunk az S/4HANA-ról – és bebizonyítani, hogy a vállalatoknak már ma érdemes fontolóra venniük a bevezetését.

Mennyire adatvezéreltek az európai szervezetek?

A Fujitsu európai terméküzletágának adatokért felelős vezérigazgató-helyettese, Glenn Fitzgerald írása a Freeform Dynamics „Az adatvezérelt vállalattá válás útja” című jelentéséről

Biztos benne, hogy ismeri a „digitális átalakulás” jelentését? Ha már szinte meg sem hallja ezt a kifejezést, mert olyan gyakran hangzik el a környezetében, akkor talán arra az enyhe jelentésbeli változásra sem figyelt fel, amely a megjelenése óta végbement. Amikor több évvel ezelőtt az IT-szektor először említette a digitális átalakulást („DX”), elsősorban azok a technológiák álltak a középpontjában, amelyek a vállalatok hatékonyabb működését, cashflowjuk sikeresebb kezelését és IT-környezetük észszerűsítését segítik elő.

ára az adatok kerültek fókuszba. A hangsúly áthelyeződött arra, hogyan lehet úgy megvalósítani a technológiát, hogy az támogassa a vállalati adatokban rejlő érték kinyerését. Hiszen végső soron minden vállalat digitális átalakulásának sikere attól függ, milyen hatékonyan lesz képes kiaknázni és versenyelőny szerzésére alkalmas, hasznos felismerésekké alakítani a felhalmozódó óriási strukturálatlan adattömeget.

Hogyan építsünk adatvezérelt vállalatot? 

A digitális átalakulás alapja

Napjainkban a szervezetek sikere attól függ, milyen mértékben tudják rögzíteni, működésükbe integrálni és felhasználni az adatokat a fontos üzleti döntések meghozatalához. Az innovatív technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és az adattudomány alkalmazása nem sok haszonnal jár, ha kis mennyiségű, részleges vagy rossz minőségű adat áll rendelkezésre.

A cég adatai sok helyen elosztva találhatók, a hálózat peremétől kezdve annak magján át a különféle felhőkig. Így a vállalatok számára kihívást jelent, hogyan tudják segítség nélkül úgy kézben tartani és megvédeni az adatokat, hogy közben maximális üzleti értéket nyerjenek ki belőlük. A számtalan innovációt bevetve, kiterjedt partnerhálózattal dolgozó Fujitsu más szervezetekkel közösen, olyan módszertant dolgozott ki, amely bizonyítottan alkalmas az adatvezérelt vállalat alapjainak megteremtésére. 

A Fujitsunál nap mint nap hozzásegítjük ügyfeleinket vállalati célkitűzéseik eléréséhez azáltal, hogy üzleti és műszaki céljaik összehangolásával lehetővé tesszük számukra adataik optimális felhasználását. De szerettünk volna eggyel hátrébb lépve világos képet kapni arról, hogyan halad a piac az adatvezérelt átalakulás útján. Ezért felkértük a Freeform Dynamics piacvezető elemzőcéget, hogy készítsen független kutatást arról, hol tartanak az európai vállalatok a fejlődésben. 

A vizsgálatra 2020 júniusában került sor 400 osztrák, Benelux államokbeli, dán, finn, francia, német, spanyol, svéd, svájci és egyesült királyságbeli vállalat részvételével. Méret szempontjából a minta egyenlően oszlott meg a több mint 5000 fős létszámú és az 1000-4999 fős létszámú vállalatok között. 

Az adatvezérelt vállalat négy ismérve

A Freeform Dynamics négy fő terület alapján határozta meg a vállalatok érettségét az adatvezérelt működés szempontjából. A kultúra és gondolkodásmód (azaz IT-beruházási szemlélet) és a felhasználói élmény (az adatforrások konzisztenciája és az egyszerű adathasználat) volt az első kettő. A harmadik szempont az adatkezelés volt (a tulajdoni viszonyok és a felelősségek egyértelmű meghatározásától a működőképes folyamatok meglétéig), amit negyedikként a rendszerek és az infrastruktúra követett (megfelelő eszközökkel és támogató technológiákkal rendelkezik-e a szervezet a maximális érték kinyeréséhez). Az elemzők ezután meghatározták, milyen tulajdonságokat várnak el az érettség négy különböző szintjén. Az első szint az „adatéhes”, a második az „adatokkal ellátott”, a harmadik az „adatokkal támogatott”, a negyedik pedig az „adatvezérelt” vállalatoké. A válaszadóktól kapott adatokat e szintek feltételei szerint értékelték. 

Az objektív értékelési modell alapján megállapították, hogy a szervezetek túlnyomó többsége (91%-a) valahol a 2. és a 3. szint között félúton helyezkedik el az adatérettség szempontjából. És kevesebb mint 5%-uk tekinthető valóban adatvezéreltnek.

Az egyértelműen mutatja, hogy az adatvezérelt vállalattá váláshoz sokrétű készségekre van szükség számos technológiai területen. Olyan készségekre, amelyeknek nem minden vállalat van a birtokában. Iparág szerint a pénzügyi szolgáltatók járnak az élen, ahol 10% az adatvezérelt szervezetek aránya. Őket a távközlési vállalatok követik, 7%-os aránnyal. Földrajzi szempontból az Egyesült Királyságban a legnagyobb az adatvezérelt vállalatok aránya (8%). A legtöbb európai régióban (DACH országok, Franciaország, Finnország, Svédország és Benelux-államok) 5% az arány. A lista végén Spanyolország és Dánia áll. Előbbiben 2% az adatvezérelt vállalatok aránya, míg utóbbiban egyetlen válaszadó sem tartozik ebbe a kategóriába.

Nem meglepő, hogy a sikeres adathasznosításban magasabb pontszámot elérő vállalatok sok fontos területen jobban teljesítenek a többieknél – az innovációtól és az ötletek kidolgozásától kezdve a működés hatékonyságán keresztül az olyan fontos üzleti eredményekig, mint például a piaci versenyképesség.

Mit tanulhatunk a legjobbaktól?

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy miközben csupán a válaszadók kis százaléka tekinthető valóban adatvezéreltnek, az adatérettség e szintjén elhelyezkedő vállalatok sok közös tulajdonsággal rendelkeznek az előnyök megszerzése és fenntartása terén. Mindannyian dolgoznak az egységes és magas szintű adatminőség elérésén, MI- és adattudomány-alapú szemléletet követnek, és egyénként, illetve multidiszciplináris csapatok tagjaiként is támogatják munkatársaikat. Ezek az adatvezérelt szervezetek abban is különböznek a többiektől, hogy sokkal gyakorlottabban használják a fejlett technológiákat IT-környezetük egészében.

Az adatvezérelt működéshez vezető úton

Az adatvezérelt vállalattá válás folyamat. És tudni kell, honnan indul az ember ahhoz, hogy fel tudja vázolni a célba érés lépéseit. Ezért a vizsgálat során adatérettségi szintjük szubjektív értékelésére kérték a vállalatokat. Amikor megkérdezték őket, hogy véleményük szerint milyen messze vannak az adatvezérelt célok megvalósításától, 63% meglepő módon úgy nyilatkozott, hogy már teljesítette őket. Ezzel a szervezetek jelentősen túlbecsülték fejlettségüket amiatt, hogy nem voltak tisztában az adatvezérelt vállalati működés előfeltételeivel és követelményeivel. Ez valószínűleg azért van így, mert nehezen jelezhető előre, mennyi időre van szükség az adatvezérelt működéshez szükséges egyes változtatások végrehajtásához. Ez különösen így van a vállalati gondolkodásmód vagy kultúra megváltoztatása terén. Amikor a vállalatokat arról kérdeztük, hogy mi áll a fejlődésük útjában, gyakran említették a vezetői támogatás hiányát, a kulturális ellenállást, a belső cégpolitikát és más, emberi és szervezeti vonatkozású problémákat.

Nem csupán belső kihívások akadályozzák a vállalatokat adatérettségük fejlesztésében. Részben azért, mert az adatvezérelt működésnek nincs egyértelmű végpontja. Az ügyfélviselkedés változása, a piaci dinamikája és a technológia előrehaladása miatt valójában folyamatos fejlődésről beszélhetünk. Az egyértelmű, hogy a digitális érettség javítása sok előnnyel jár minden szervezet számára. Már az egyes érettségi szintek közötti továbblépés is jelentősen javítja a jobb üzleti teljesítmény és a túlélés esélyeit.

Az adatérettség szempontjából elmaradottabb vállalatoknak hamarosan lépniük kell. A vizsgálat megállapításai arra is figyelmeztetnek, hogy a technológiai iparág történetei jellemzően az úttörőkről szólnak, akiknél a többség jóval lassabban halad. Ez azonban további jelentős változásokat is előrevetít arra az időre, amikor egyre többen ragadják majd meg az adatvezérelt működésben rejlő lehetőségeket, kiszorítva másokat a versenyből.

A Freeform Dynamics vizsgálatáról itt olvashat bővebben.

Hogyan segít a Fujitsu valóra váltani az adatvezérelt működés ígéretét: Adatvezérelt átalakulás


Glenn Fitzgerald - a Fujitsu Europe terméküzletágának adatokért felelős vezérigazgató-helyettese

 

Glenn 1979-ben, gyakornokként csatlakozott az ICL-hez és pályafutása során sokféle pozíciót betöltött a ma már Fujitsu néven működő vállalatnál. Eközben számos IT-területen nagy szakértelemre tett szert, ideértve a gyártást és terméktesztelést, a hardvereket, a szoftver- és firmware-tervezést, az infrastruktúrabevezetést, a projektirányítást, valamint az üzleti és ITK-architektúrát.

Jelenlegi szerepkörében Glenn azért felel, hogy a Fujitsun belül hasznosított technológiák a képességek és a funkció optimális egyensúlyát képviseljék, és a vállalat olyan koherens, iparágvezető megoldásokat kínáljon, amelyek támogató jövőképet nyújtanak az ügyfelek vállalatai számára, és mindenkor segítenek nekik a maximumot kihozni a lehetőségekből – a műszaki megvalósítás, a költségek, az ütemezés, a kockázat és a rugalmasság terén.

 

 

 

 

A hiperkonvergens infrastruktúra üzemeltetésében minden elemre oda kell figyelni

Craig Parker

A szoftverfrissítés szükséges rossz, ugye? Legyünk őszinték. Bár tudjuk, hogy a frissítéssel megszüntetünk bizonyos hézagokat, és javítjuk a teljesítményt, néha egyszerűen túl sok a dolgunk – vagy túl sok böngészőlap van nyitva a képernyőnkön – ahhoz, hogy frissítsük a számítógépünket vagy a telefonunkat. Vajon minden eszközünk VALÓBAN naprakész, vagy elodáztuk a legutóbbi újraindítást, mert épp be kellett valamit fejeznünk?

Main visual : When it comes to Hyper-Converged Infrastructure Management, every element needs attentionUgyanígy működik a szoftverfrissítés az adatközpontban. De itt kritikus feladatokat futtató eszközökről van szól, ezért kiterjedtebb hatással jár, ha leállítják őket a firmware vagy a szoftver frissítésének, illetve a hardver cseréjének idejére. Az integrált rendszereknél még bonyolultabb a feladat, hiszen a kényelmes és könnyen üzemeltethető csomagba bevont minden egyes szoftverkomponensnek más a frissítési ciklusa. És hogy még komplexebb legyen a dolog, vannak olyan összefüggések is, amelyek miatt egyes szoftvereket frissíteni kell a következő patch telepítése előtt…

A rendszerek patchelésének és naprakészen tartásának munka- és időigénye a lassan érett fázisba lépő hiperkonvergens infrastruktúrák (HCI) üzemeltetésének rákfenéje. Ezeket eredetileg azért vezették be, hogy kézben tartsák az asztali infrastruktúra túlburjánzó feladatait vagy virtuális gépeket futtassanak rajtuk. De mára elérték azt a fejlettségi szintet, hogy egyre gyakrabban használják őket mainstream üzleti alkalmazások, sőt akár kritikus ERP-rendszerek támogatására. A HCI előnyei kezdettől fogva egyértelműek voltak. Ezek a célgépszerű megoldások integrált platform formájában ötvözik egymással a szoftvereket és a hardvereket, így alkalmasak a költségek lefaragására és az IT-infrastruktúra egyszerűsítésének köszönhetően gyorsan produktív használatba vehetők.

A HCI alkalmazása egyre terjed. A Freeform Dynamics elemzőcég friss kutatása szerint a legjobban teljesítő IT-részlegek 83%-a tervezi HCI-beruházásai növelését a következő két évben. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok sikeresen hasznosítsák és bővítsék hiperkonvergens infrastruktúrájukat, ügyelniük kell rá, hogy az üzemeltetés felügyelete és a rendszeradminisztráció a lehető legegyszerűbb és legautomatikusabb legyen. És arról sem szabad megfeledkezniük, hogy bár a HCI elemei „tömegtermékek”, ez nem jelenti azt, hogy egyszerű, alapszintű elemekként kell kezelni őket.

Mert bár a HCI-rendszerek egyszerűsített szemléletet követnek, több eltérő komponensből épülnek fel, és nem szabad félvállról venni az életcikluskezelési és frissítési követelményeiket. Már maguk a szerverek is több elemből állnak. A CPU, a memória, a tároló és a hálózati elemek firmware-eit is rendszeresen frissíteni kell. Így elérhetővé válnak a funkcionális fejlesztések, és kezelhetők az új biztonsági problémák. És a HCI-rendszer szoftvereit is naprakészen kell tartani, az operációs rendszertől a virtualizációs megoldásokig.

A komplexitást növeli, hogy minden elem közvetlenül vagy közvetve legalább néhány másikkal össze van kapcsolva. Ez azt jelenti, hogy a továbbgyűrűző hatást is figyelembe kell venni – azt, hogy az egyes frissítések milyen hatást gyakorolnak a többi elemre. Ez a kihívás természetesen nem egyedi a HCI-rendszereknél. A bonyolult összefüggések ismerete minden IT-rendszernél olyan probléma, amely álmatlan éjszakákat okoz a rendszergazdák számára. Senki nem akarja a teljes rendszert leállítani egy egyszerű firmware-frissítés miatt, de mindig fennáll a kockázata, hogy ez meg fog történni.

Ahhoz, hogy a vállalat valóban élvezhesse a HCI-rendszerek egyszerűsége és „önjáró” jellege nyújtotta előnyöket, mi mindig azt javasoljuk, hogy holisztikusan közelítsék meg az életciklus-kezelést a hardvereknél, a firmware-eknél és a szoftvereknél – különösen, ha ezek élettartama legalább hat év. A Freeform Dynamics új tanulmánya bemutatja, hogyan valósíthatják meg a vállalatok a HCI-rendszerek életciklus-szemléletű üzemeltetését. A Fujitsuval közösen készített tanulmány tanácsokat ad például a különböző szemléletek lebontására, és ellenőrző kérdéslistát tartalmaz a HCI-megoldások vásárlásának fontos szempontjairól.

A HCI-rendszerek életciklus-kezelésének új, észszerűsített szemlélete

A Fujitsu és a VMware új módszert dolgozott ki a HCI-rendszerek életciklus-kezelésének egyszerűsítésére és működési költségeik csökkentésére. Ezt abban a szilárd meggyőződésben tettük, hogy a HCI-rendszerek üzemeltetésénél és karbantartásánál integrált szemléletet kell követni. E meggyőződés jegyében született a FUJITSU PRIMEFLEX for VMware vSAN integrált rendszere. Ez egy olyan célgép, amely az integrált rendszerek bevezetése mellett üzemeltetésüket is egyszerűsíti.

A PRIMEFLEX család többi tagjához hasonlóan ez az integrált rendszer is a VMware benchmarkja szerint rekordszintű teljesítményt és rendelkezésre állást nyújtó Fujitsu PRIMERGY x86 szerverekre épül. A sokoldalú célgép a feladatok és HCI-alkalmazások széles köréhez optimálisan használható. Gördülékenyen integrálja egymással a FUJITSU Software Infrastructure Manager (ISM) és a VMware vCenter felügyeleti szoftvereket. Így egy felületen lehet kezelni a teljes hardver- és szoftverkészlet életciklusát. Ez nagy előrelépés a firmware- és szoftverfrissítés gyorsítása és egyszerűsítése terén, és gondoskodik arról, hogy minden komponens folyamatosan naprakész, hiba ellen védett és az előírásoknak megfelelő legyen.

Tekintve, hogy az agilis, hibatűrő és költséghatékony hiperkonvergens infrastruktúra egyre fontosabb szerepet játszik a digitális átalakulásban, a jövőbeni vállalati siker kulcsa lehet e rendszerek minél egyszerűbb működése. Úgy gondoljuk, hogy a Fujitsu és a VMware együttműködése a rendszerüzemeltetés egyszerűsítésével és integrálásával valóban segít a maximumot kihozni a lehetőségekből, és ösztönözni fogja a hiperkonvergens infrastruktúrák még szélesebb körű elterjedését.

Ha szeretne többet megtudni a HCI-rendszerek életciklusának kezeléséről, töltse le a Freeform Dynamics közreműködésével készült, kapcsolódó tanulmányunkat: „A HCI-rendszerek életciklusának kezelése – a megoldás minden elemére oda kell figyelni.”

A Fujitsu egy német egyetemen telepítette a világ leggyorsabb szuperszámítógépét az univerzum eredetének kutatására

A németországi Regensburgi Egyetem munkatársai mélyrehatóbban kutathatják az univerzum eredetét az új Arm-alapú Fujitsu A64FX processzorral dolgozó Fujitsu PRIMEHPC FX700 szuperszámítógéppel.

Japan's Fugaku brings home title of world's fastest supercomputer ...

Az egyetem QPACE4 (QCD Parallel Computing Engine 4) projektje még eredményesebb munkát végezhet a világ szuperszámítógépeinek TOP500-as listáján első helyen álló1 Fugaku szuperszámítógéphez fejlesztett technológiával.

A QPACE4 telepítésével a Regensburgi Egyetem lett az A64FX processzorokkal dolgozó Fujitsu PRIMEHPC FX700 első európai felhasználója, tovább gyarapítva ezzel a Fujitsu élvonalbeli szuperszámítógépes eredményeinek hosszú sorát2. A különösen energiahatékony új processzorok kompatibilisek a nagy teljesítményű szerverek legújabb Armv8.2-A SVE utasításkészlet-architektúrájával.

Az új rendszer jelentősen javítja a kvantum-kromodinamika (QCD) terén végzett numerikus szimulációkhoz szükséges számítási képességeket a Regensburgi Egyetem tudósai számára. Ennek segítségével a kutatók jobban megismerhetik az alapvető részecskéket, azon belül a proton belső szerkezetét, hogy végső célként meghatározzák az univerzum állapotát közvetlenül az ősrobbanás után. Az egyetem az immunológia és a rákkutatást támogató bioinformatika területén is használni fogja a szuperszámítógépet.

A QPACE4 rendszer a DFG német kutatási alapítvány által az SFB/TRR-55³ program keretében finanszírozott negyedik szuperszámítógép Németországban. Ugyanazt a processzort használja, mint a Fujitsu és a világhírű kobei RIKEN kutatóintézet4 által közösen fejlesztett Fugaku.

A kimagasló egy wattra jutó teljesítmény mellett az A64FX processzor skálázható vektorbővítményeket (Scalable Vector Extensions, SVE) is tartalmaz. Ez a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazásokhoz kidolgozott megoldás úgy gyorsítja a komplex számításokat, hogy lehetővé teszi ugyanazon matematikai művelet nagy adattömegen történő, párhuzamos végrehajtását. Ráadásul a processzor rendkívül gyors központi memóriához (High Bandwidth Memory vagy HBM2) kapcsolódik, amely az alkalmazások többségénél épp olyan fontos, mint maga a számítási teljesítmény. Így az A64FX a számítási teljesítmény, a memória-sávszélesség és a hálózati sávszélesség kiegyensúlyozott kombinációjával segít elkerülni a teljesítmény szűk keresztmetszeteinek kialakulását. További fontos különbség, hogy a Fujitsu rendszerének számítási teljesítménye nem grafikus kártyákra épül. Ez jelentősen leegyszerűsíti a programozást, különösen az ún. „Grand Challenge” alkalmazásoknál5 szükséges masszív párhuzamosítás esetén.

Az új szuperszámítógép regensburgi bevezetése az egyetem és a Fujitsu HPC és szuperszámítógépek terén kialakult, erős partnerkapcsolatának újabb gyümölcse. 2016-ban a Regensburgi Egyetem a Wuppertali Egyetemmel közösen vette használatba a Köln melletti Jülich szuperszámítógépes központban (JCG) telepített Fujitsu QPACE3 szuperszámítógépet.

 „A Fujitsu ismét tökéletes szuperszámítógépet biztosított a Regensburgi Egyetem számára a fizikai alapkutatások és az emberi egészség fontos aspektusait vizsgáló, immunológiai és rákkutatások támogatására. Partnerkapcsolatunk már sok éve rendkívül sikeres. Nagyar értékeljük a Fujitsu elkötelezettségét a számítási teljesítmény növelése és az energiafogyasztás csökkentése iránt. Lenyűgöző volt az a rugalmasság és reagálókészség, amivel hozzánk, mint ügyfélhez fordultak. Kivételesen rövid idő alatt szállították, telepítették, konfigurálták és üzembe állították számunkra a fejlett technológiát” – nyilatkozta Tilo Wettig, Ph.D., a Regensburgi Egyetem fizikaprofesszora.

„A világ leggyorsabb szuperszámítógépeinek fejlesztésében szerzett kivételes tapasztalata mellett a Fujitsu a HPC ügyfelek speciális igényeit is jól ismeri a teljesítmény, az alkalmazások és a szerviz terén. A Regensburgi Egyetemmel kialakított partnerkapcsolat jól példázza ezt a szemléletet. Büszkeséggel tölt el minket, hogy kutatócsapatuk a Fujitsu technológiájával tehet újabb lépést a forradalmi tudományos eredmények eléréséhez vezető úton” – tette hozzá Rupert Lehner, a Fujitsu európai terméküzletágának kelet-közép-európai vezetője.