A digitális intelligencia egyik leglátványosabb térnyerése az egészségügy területén tapasztalható.

A hihetetlen dinamizmusnak persze vannak vadhajtásai.

Ki ne próbált volna megoldást találni a saját, komoly vagy hipochonder bajaira az internetet böngészve. Végtelen számú oldalon kereshetünk az életünket megkeserítő szimptómákra különleges – ami alapvetően azt jelenti, hogy lehetőleg orvos meglátogatása nélküli – megoldásokat.

Így persze előfordulhat, hogy az övsömört nem gyógyítják meg a ráhelyezett simára csiszolt ásványok, és az is lehet, hogy a karácsonyfaként villogó szerkezetből kilógó, testre nyomkodott tappancsokon érkező „speciális” frekvenciájú kütyüktől sem javul meg a májunk rezgése, jelentsen is ez bármit….

Természetesen léteznek az egészségügy és az informatika sokkal sikeresebb és tudományosan bizonyítottabb kapcsolódási pontjai is.

Ha csak az egészségügyi dokumentációk digitalizálására gondolunk, nyilvánvalóak az előnyök és persze a hátrányok is. Az orvosok sokkal több információhoz jutnak, ami alapvetően segíti a gyógyítást. Nem kérdés, hogy az összekapcsolt egészségügyi rendszerek következtében mekkora előny, ha a páciens minden kortörténeti elemét – a fogorvosi kezelésektől a beadott védőoltásokig – ismeri egy, a tünet okát kereső orvos. De ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen több időt töltenek az adatok elemzésével, ami a beteggel töltött idő csökkenését jelenti, ami viszont számukra nem mindig könnyen elfogadható.

Talán ezt is ellensúlyozza, a betegforgalom irányításának automatizálása.

Magyarországon idén februárban indult el az elektronikus egészségügyi szolgáltatási rendszer (EESZT) próbaüzeme. Ennek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal rendelkezésére áll az orvosoknak, a gyógyszerészeknek, ezzel csökkentve a betegutak számát, várakozási időt, a duplikációk és felesleges vizsgálatok számát. Ennek a rendszernek fontos eleme még az e-profil, amely a sürgősségi ellátásban dolgozók számára bizonyos esetben életmentő, vagy állandó információt adhat a betegről, gondoljunk csak a gyógyszerallergiára, vagy épp nagy segítség lehet, ha tudják milyen vércsoportú a páciens.  A beteg a lakossági portálon, saját „fiókján”, profilján keresztül szűkítheti, vagy bővítheti a róla szóló adatok hozzáférhetőségét. Továbbá értesítést kérhet őt érintő dokumentum feltöltésekor, és azt is nyomon követheti ki és mikor kért hozzáférést az adataihoz. A beállítások bármikor módosíthatók.  Természetesen a rendszernek adatbiztonsági szempontból komoly informatikai védelmet kell kapnia, melynek fontosságáról és központi bevezetéséről egy korábbi bejegyzésben olvashat. (forrás: http://m.portfolio.hu/)

A próbaüzem augusztus 15-éig tart, szeptembertől csatlakozhatnak a közkórházak, azonban novembertől kötelezővé teszik számukra. (forrás: http://hirlevel.egov.hu/tag/e-egeszsegugy/)

A másik kiemelkedő lehetőséget a technológiafejlődés jelenti az orvostudomány számára.

Nem feltétlen arról van szó, hogy emberi sebészek helyett majd robotok végzik a műtéteket – bár e tekintetben is komoly eredményeket tudnak felmutatni a kutatók – de elég arra gondolni mit jelenthet például a protézisek fejlesztésében, gyártásában a 3D-s nyomtatásban elért fejlődés.

Korábban egy implantátum vagy protézis teszteléséhez szükséges prototípus legyártása hosszú folyamatot jelentett. Ezt a folyamatot először a számítógépes 3D modellezés megjelenése rövidítette le jelentősen. A térbeli modellezés digitalizációjának köszönhetően a kutató-fejlesztő intézetek hatalmas ütemben szórták fejlesztéseiket a világ elé.

Kép: http://www.nature.com

A 3D-s nyomtatás megjelenésével, a tervezés után a gyártást is forradalmasította az informatika, hiszen így már nem csak a virtuális térben lehetett kipróbálni mondjuk egy új fejlesztésű művégtagot, hanem azonnal legyártható - nyomtatható (!) – lett az új modell, amit rögtön ki lehetetett próbálni. Fantasztikus!

De ugyanilyen, szintén látványos, eredményeket hozott az érzékszervekkel kapcsolatos orvostudomány-informatika hibrid.

Néhány éve  Fraunhofer Intézetnek köszönhetően eljutottunk odáig, hogy az analóg hangot digitalizálni tudtuk.

 Ma már azonban létezik megoldás az érintett érzékszervek digitális pótlására. A sérült érzékszerveket közvetlenül az agy információs csatornáira csatlakozó implantátumokkal pótolhatjuk néhány éven belül. Ezek az – ma még kísérleti, de létező – eszközök, a külvilág képeit, hangjait digitális jelként rögzítik, majd továbbítják az agyunk számára értelmezhető jelként, az alany mintha látná, hallaná az adott jelet.

Ezeknek az eszközöknek a tudása persze még nem versenyezhetnek a valódi érzékszerveinkkel, de lényeges életminőség-javulást jelent az érintettek számára.

Mindannyian ismerjük a gramofon és a mai audiofil eszközök tudásbeli különbségét, így eljöhet még az idő, amikor a mesterséges érzékszervünk kenterbe veri az evolúció adta eredetit.

Édesanyám figyelmét már így is többször felhívtam, hogy csípő, térd és egyéb protézisei miatt már lassan nem is embernek hanem, kiborgnak számít… Nem mondom, hogy értékelte felvetésem, pedig szerintem ezek nagyon komoly eredményei a tudománynak.

Hosszú ideje mérik már a világ különböző részein, hogy az emberek számára a közigazgatás szereplői - közülük is különösen a politika dedikált elemei, a politikusok - nem örvendenek nagy népszerűségnek. Nem, hogy nem túl népszerűek - de hát a fogorvosokat sem szeretjük - viszont a fogorvosokkal ellentétben, nem is bíznak az emberek a kormányzásért felelős embertársaikban.

Ugyanakkor többen kutatják azt is, hogy miként lehetne ezen változtatni.

Nem meglepő módon az egyik lehetséges utat a digitális világ közigazgatáshoz történő illesztése jelentheti.

A legjobb megoldás természetesen az olyan digitális szűrők megjelenése lenne, amelyek a nyilatkozó közszereplők sajtómegjelenéseiről közvetített képet vagy hangot azonnal kikapcsolná és mondjuk egy „NEM VALÓS TARTALOM!” felirattal helyettesíthetné.

Ahogyan egyre többen terheljük ezt a szerencsétlen planétát úgy lesz egyre égetőbb a kérdés: néhány évtized múlva mit fog enni az a 8-9 milliárd ember, akinek az ellátásáról gondoskodnia kell a bolygó élelmiszertermelő rendszereinek?

A művelhető földterület nem lesz nagyobb, a Hold, a Mars megművelése egyelőre elérhetetlennek tűnik a mezőgazdaság számára, úgyhogy azzal kell főznünk, amink van. Vagyis annyi termőterületet kell a lehető leghatékonyabban művelni, amennyi rendelkezésre áll.

A hatékonyság növelésében a mezőgazdasági gépekbe, eszközökbe integrált informatikai rendszerek megjelenése hozhat jelentős eredményt.

A mezőgazdaság folyamatosan fejlődik, mióta az ember az első magot elültette. Az ipari forradalommal a növénytermesztés és az állattartás gépesítése is elérkezett. Egyre hatékonyabb és nagyobb eszközök segítették a gazdákat a minél nagyobb hozam elérésében.

A gépesítésnek azonban már nem nagyon van hova fejlődnie.

Forrás: shutterstock.com

A Terminátor filmek egyik leglátványosabb „rosszfiúja” volt a T-1000-es kiborg a SkyNet hálózat által a jövőből küldött megtestesült „digitális félelem”. A folyékony fém alapú csoda akkoriban a digitális trükkök világának újdonsága volt, hiszen senki nem is sejtette, hogy néhány év múlva már egész világokat teremtenek a filmekben hasonló megoldásokkal.

Akkoriban azonban egy jól megvalósított lehetőségként mutatta be azt a félelmet, amit a digitális világ felől mi emberek fogvacogva elvárunk... egy filmben!

Merthogy a valóság egészen más.

Nem folyékonyfém robotok támadnak ránk, pontosabban adatainkra, hanem különböző kódok és persze rosszindulatú emberek, akik lehet nem is rosszindulatúak csak mondjuk hanyagok.

Vannak felmérések melyek szerint a vizsgált cégek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy az adataihoz történő jogosulatlan hozzáférés eredményeként bevételeinek húsz százalékát meghaladó üzleti kár érte.

Ahogy a vállalkozások tevékenységük során egyre jobban támaszkodnak a digitális világ adta lehetőségekre, úgy lesz egyre nagyobb szerepe a működésükben, és így értelemszerűen bevételeikben is, az IT szerepének.

A digitális felületek, csatlakozási pontok szaporodásával azonban nem jár együtt a szükséges kiberbiztonsági szabályok, keretek kialakítása a vállalati rendszereken belül.

Ma már nem az a legnagyobb probléma, ha a kakaó ráömlik a billentyűzetre és néhány karaktert újra be kell pötyögni. Hanem, hogy egy átlagos felhasználónál legalább három olyan kütyü van, amit bánatos, elanyátlanodott lénynek gondol, ha valami köldökzsinórszerű kábellel nem köthet össze azonnal a munkahelyi számítógépével.

És általában ebből baj lesz. Mert azzal persze nincsen tisztában, hogy az eszközein van e valamilyen kártékony kód.

Azonban sok felhasználó érzi úgy, hogy ha neki levele érkezett az abban lévő linkre bizony rá kell kattintania, hiszen NEKI JÖTT!

Tehát a felhasználó éli a maga informatikától nem megfertőzött életét, ami némi kockázatot jelent a vállalatok működési kereteit illetően.

A cégek kiberbiztonságának felügyeletével megbízott szakemberek – jó, ha van ilyen a háznál – igyekeznek a megfelelő környezetet biztosítani, gondoskodnak az eszközök és a használt szoftverek biztonsági frissítéseinek telepítéséről. Meg persze igyekeznek a lehető leginkább felhasználó biztos környezetet kialakítani, azaz különböző biztonsági rendszerek kialakításával meggátolni a kevésbé elkötelezett vagy netán rosszindulatú felhasználók próbálkozásait.

A cégek jelentős részénél azonban nincs kialakítva a megfelelő védelem. A Fujitsu biztonsági elemző központja – Fujitsu Security Operation Centre – összeállította a 2017-re várható leggyakoribb, biztonsági szempontból kritikus hiányosságokat, melyekkel kapcsolatban helye van az aggódásnak és a figyelemnek, ha fel akarjuk mérni cégünk IT-biztonsági állapotát.

1. A rendszerek vakfoltjainak feltérképezése nagyon fontos feladat. Még mindig az egyik legveszélyesebb eleme a vállalti rendszereknek a PowerShell adta lehetőségeken keresztüli támadása a rendszereknek.
2. Az egyre okosabb eszközök, egyre okosabb megoldásokat nyújtanak a felhasználóknak, ezek a megoldások azonban a hackerek számára is újabb és újabb feltörendő kapukat jelentenek.
3. A bankok rendszerei is célkeresztben maradnak, hiszen az eredményesség legmegbízhatóbb mértékegysége a hekker számára a megszerzett pénz mennyisége.
4. A mobil eszközök. Nem kérdés, hogy ma már adatforgalmunk jelentős része zajlik mobileszközökön. Ennek eredményeként kiemelt célponttá válnak a jövőben.
5. Az intelligens városok esetében is érdekes lesz, amikor majd az autópályák digitális hirdetőtábláin megjelennek a vicces politikai kampányok, de mi lesz, ha mondjuk, egy alagút mindkét végéről befelé irányba fordítják a forgalmat a jelzések. (Láttunk már ilyet filmekben, nem véletlenül foglalkozik a filmvilág ezzel a témával, de reméljük mindig lesz egy John McClane típusú hősünk, csak nem véres trikóban, hanem kockás ingben a monitor mögött.)
6. Fel kell készülni arra, hogy a feltört felületek minél előbb helyreállításra kerüljenek, hiszen egyetlen megtámadott cég sem engedheti meg magának azt, hogy digitális felületein ne a szándékai szerinti tartalom legyen jelen.
7. Mind a cégek, mind az ügyfelek és persze a kormányok is – gondoljunk csak az Európai Unióban 2018-ban hatályba lépő adatvédelmi rendeletre (GDPR) – mindenki azt akarja, hogy az adatok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.
8. A globális ügyfelek kiemelten kezelik az adatbiztonságot. Csak olyan szolgáltatóra bízzák rá adataikat, akik a legmagasabb fokú garanciákat tudják biztosítani
9. Azt már értik a cégek vezetői, hogy ha nem megfelelő az IT-biztonsági rendszerük az kárt fog okozni az üzletüknek, azonban nem értik a szakmai nyelvet. Így az IT-biztonsági szakértők számára fontos feladat, hogy a munkájuk során megfogalmazandó feladatok, javaslatok a témában kevésbé jártasak számára is érthető legyen.
10. A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy sok cég a legalapvetőbb biztonsági eljárásokat sem tartja be a működés során.

A lista elemeinek vizsgálatával feltérképezhetőek egy cég kiberbiztonsági kockázatának veszélyességi foka. Ha ezt felmértük találunk megoldásokat is, amelyekkel jelentősen csökkenthetjük rendszereink, adataink jogosulatlan elérésének kockázatát.

KoHa