![e-government.jpg](https://m.blog.hu/fu/fujitsuhungary/image/e-government.jpg)
Hosszú ideje mérik már a világ különböző részein, hogy az emberek számára a közigazgatás szereplői - közülük is különösen a politika dedikált elemei, a politikusok - nem örvendenek nagy népszerűségnek. Nem, hogy nem túl népszerűek - de hát a fogorvosokat sem szeretjük - viszont a fogorvosokkal ellentétben, nem is bíznak az emberek a kormányzásért felelős embertársaikban.
Ugyanakkor többen kutatják azt is, hogy miként lehetne ezen változtatni.
Nem meglepő módon az egyik lehetséges utat a digitális világ közigazgatáshoz történő illesztése jelentheti.
A legjobb megoldás természetesen az olyan digitális szűrők megjelenése lenne, amelyek a nyilatkozó közszereplők sajtómegjelenéseiről közvetített képet vagy hangot azonnal kikapcsolná és mondjuk egy „NEM VALÓS TARTALOM!” felirattal helyettesíthetné.
![shutterstock_464058242.jpg](https://m.blog.hu/fu/fujitsuhungary/image/shutterstock_464058242.jpg)
De ez a felfedezés egyelőre várat magára….
Addig is egyéb lehetőségeket kell keresni, hiszen az nem tartható, hogy az életünk szerves részét alkotó közigazgatás iránti bizalom az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, azaz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felmérése szerint 40% alatt van.
Az állampolgárok életének nagy része már online zajlik, ezért komoly lehetőség a kormányok számára is a digitális tér, hogy a közbizalom helyreállításának színterévé váljon.
Ezt persze már egy ideje felmérték a közigazgatásban is. De a megközelítés alapvetően a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése irányába mutatott.
Ma már rengeteg ügyet lehet online intézni Magyarországon is. A kormányzati intézmények, az önkormányzatok ügyintézésének markáns része az online felületeken keresztül is lehetséges.
De ez még mindig hihetetlenül messze van az olyan úttörő országok megoldásaihoz képest, mint amilyen mondjuk Észtországé.
A nemrég nálunk is bevezetett e-személyi még csak a lehetőségét teremti meg az észt modellnek. Azaz egy olyan biometrikus azonosítással, megfelelő titkosítással ellátott eszközzé válhat, amellyel később minden a személyazonosságunk igazolásához kötött ügyünket intézhetjük, legyen az adóbevallás, gyógyszerkiváltás vagy éppen szavazás.
A több mint 1 milliós lakosú Észtországban, ennek a rendszernek a bevezetése - komoly beruházás után - hatalmas költségcsökkenést hozott a közigazgatásban.
Az észt közigazgatás fenntartása ma tized annyiba kerül egy állampolgárra vetítve, mint a szomszédos Finnországé.
Ez a rendszer komoly biztonsági fejlesztésekkel is együtt járt - hiszen az állampolgárok, a kormányok adatai védelmének megoldása különösen fontos -, amely elismertségét jól mutatja, hogy a NATO minden kiberbiztonsággal foglalkozó intézménye Észtországban telepedett le.
Állampolgáraiknak a saját azonosítójukra és egy számítógépre van szüksége ahhoz, hogy szinte bármit elintézhessen. Mi köze mindennek a közigazgatás iránti bizalom javításához?
A közbizalom alapja a nyilvánosság.
Ha minden adat a digitális térben keletkezik és az egyedi azonosítás egyértelműen szabályozza a jogosultak körét, úgy minden állampolgár azonnal láthatja - az észtek látják is - ki, mikor, milyen adatukkal kapcsolatban kért vagy kapott információt. Természetesen a jogosulatlan adathozzáférést nagyon szigorúan kell büntetni.
A digitalizált világban könnyebb a közre tartozó adatok nyilvánossá, kereshetővé tétele. Az adóforintok elköltése során keletkezett dokumentumok elérhetősége lehetővé teszi a nyilvánosság számára az ellenőrzést. De a köztisztséget betöltők vagyoni helyzetének nyilvánossá tétele is nagyon hatékony eszköz például a korrupció visszaszorítására.
Ezek a lehetőség mind erősítik a közbizalmat.
Persze az ilyen rendszerek bevezetésének is vannak hátulütői, legalábbis átmenetileg. Ha a közigazgatás működési környezetévé a digitális tér válik, gondoskodni kell mindenki számára az elérhetőségéről. Ez pedig nem csak eszközöket jelent. A rendszereknek kezelniük kell a nyelvi, tudásbeli különbségeket is.
Spielberg, amikor megcsinálta a Harmadik típusú találkozásokat, még csak elképzelni sem tudta mi minden történik majd a nagyszülők és az okostelefonok első találkozásai során.
Fontosak a visszajelzések is, vannak országok, például Nagy-Britannia, ahol a digitalizációval kapcsolatos véleményeket folyamatosan kutatják és ezen eredményeket figyelembe véve haladnak tovább.
De létezik a dán modell is, ahol egyszerűen kötelező az elérhető digitális megoldások használata és csak orvosi igazolás ad felmentést a használata alól.
Sokféle megközelítés létezik a közigazgatás digitalizálása tekintetében. Hosszú folyamat, rengeteg buktatóval. Azonban az is látszik, hogy ha a folyamat elindul, és az állampolgárok hozzászoknak egy területen az előnyeihez, úgy egyre türelmetlenebbek lesznek ott ahol még a régi sorban állásos megoldás vár rájuk, ami aztán felgyorsíthatja az átállás folyamatait.
Sok ország, sok féle utat választ a közigazgatás folyamatainak digitalizálása tekintetében.
Van ahol a hatékonyság növelése, van ahol a költség csökkentése a cél és van ahol a kormányzat működésének átláthatóbbá tétele. Hosszú távon azonban mindegyik célt el fogja érni a digitalizáció mellett döntő kormányzat.
KoHa