A mesterséges intelligencia hatása a jogra és a megfelelésre

2019. november 26. - Fujitsu Hungary

ke_p_ai_legal.jpg

A jog és a megfelelés általában nyugodt világa hirtelen gyökeres változásokkal találja szemben magát – és ez egyáltalán nem kellemes élmény.

„A jogi osztály csak lassan tudott a változáshoz alkalmazkodni, amikor vállalatunk a növekedési stratégia alapvető megváltoztatása mellett döntött” – ismerte el egy távközlési vállalat jogtanácsosa a Gartner nemrégiben közzétett híradásában.

„Ez rontotta az osztály hitelességét, és személyesen az enyémet is.”

Tekintettel arra, hogy a Gartner becslése szerint „…egy átlagos jogi osztályon a jogászok munkaidejük 25-40%-át olyan munkával töltik, amihez valójában nincs jogi végzettségre szükség – és ez évente 2,7 millió dollár költséget emészt fel”, egyáltalán nem meglepő, hogy a jogi és megfelelési osztályok 80%-a elengedhetetlennek tartja a digitális átalakulást.

Ennek megvalósításához az adatanalitika és a mesterséges intelligencia (MI) tűnnek a legmegfelelőbb technológiáknak – az ügyvédi irodák 16,7, illetve 53,3%-a már teszteli alkalmazásukat.

A változás elsősorban annak a felismerésnek köszönhető, hogy az adatanalitikával most már nemcsak adatokat, hanem értelmes felismeréseket lehet kinyerni a dokumentumokból, az MI pedig ezek alapján önálló műveletek kezdeményezésére képes.

A decentralizált MI

Az úton természetesen vannak még akadályok.

Ezek egyike az ódzkodás attól, hogy a jogi szervezetek megosszák kényes adataikat másokkal. Erre pedig feltétlenül szükség van az algoritmusok hatékonyabb betanítását támogató hosszabb adatsorok összeállításához.

A másik a jogi szférában használt gyakori algoritmusok (mély neurális hálózatok) átláthatóságának hiánya. Az ezzel kapcsolatos félelmek motiválták például a közelmúltban a francia kormány döntését, amellyel megtiltotta az adatanalitika alkalmazását a jogi ítéleteknél.

A megoldás szerencsére már elérhető a „decentralizált MI” formájában, amelynél az adatok feldolgozása és elemzése a hálózat peremén megy végbe, olyan felhasználók felügyeletével és ellenőrzése mellett, akik ismerik a kapcsolódó előírásokat, szakmai kódexeket és etikai aggályokat.

A Fujitsu által kidolgozott, fejlett Sholark analitikai és MI-keretrendszer például újraírhatja a játékszabályokat azzal, hogy a decentralizált MI-technológiák használatával együtt képes „iparosítani” a mesterséges intelligenciát.

A keretrendszernek két változata van: a Sholark Legal & Compliance és a Sholark Health. Mindkettő az adott szektor komplexitásához igazodik, szakértő felhasználók tudása és tapasztalatai alapján.

A végfelhasználók elérése

A gyakorlati alkalmazás szempontjából lényeges, hogy az MI-rendszer az IT-részlegen kívül is elérhető legyen. A szakma korlátait behatóan ismerő szakembereknek – ebben az esetben a jogászoknak és a munkájukat segítő adminisztratív munkatársaknak is – tudniuk kell használni azt.

A Sholark használatát a műszakilag kevésbé felkészült végfelhasználók is könnyen elsajátíthatják. A Fujitsu a “fekete doboz” paradigmát is félretette, hogy lehetőséget biztosítson a szakmai felhasználóknak az adatanalitikai folyamatok feletti ellenőrzés megőrzéséhez.

A Sholark Legal & Compliance megoldással a nem műszaki felhasználók négy olyan fontos üzleti kihívást győzhetnek le, amelyek minden iparágban megnehezítik a jogi szervezetek életét.

  1. Az adatok láthatósága – Az adatok elérhetősége és láthatósága – pontosabban ennek hiánya – a jog és megfelelés területén jellemző hatékonyságbeli problémák egyik leggyakoribb forrása. Természetes nyelvi feldolgozás (Natural Language Processing, NLP) segítségével tudásgráf készíthető a jogi dokumentumokban szereplő információkról, azonosíthatók a különböző információelemek közötti kapcsolatok, és felismerhetők az adatok közötti rejtett, kevésbé nyilvánvaló összefüggések – például az, hogy a jogi eljárás mikor vezetett ugyanolyan pozitív eredményre két, látszólag nem összefüggő esetnél.
  2. Adatelemzés – A fejlett analitika azt is lehetővé teszi, hogy különböző eseteket hasonlítsanak össze egymással, és előrejelzéseket készítsenek. A peres eljárásoknál a győzelem valószínűségének pontosabb előrejelzése alapján a felek könnyebben eldönthetik, hogy érdemes-e peren kívüli egyezséget kötniük. Az ilyen jellegű kockázatkezelést gyakran még a nagy értékű eseteknél is elhanyagolják – a jogi osztályok mindössze 15%-a integrálja munkafolyamataiba a jogi kockázatok értékelését, és mindössze 21% követi a kockázatenyhítési tervek hatásosságát és eredményességét.
  3. Automatizáció – A jogászok ideje drága. És a rossz hatékonyság garantált, ha a feladatot végrehajtó személy képzettsége nem áll arányban a feladat komplexitásával. Az e-mailen beérkező jogi dokumentumok indexálása például magas szinten automatizálható. Az MI elolvassa és értelmezi a dokumentumokat, majd automatikusan összefoglalót készít róluk, hogy a felhasználók gyorsan eldönthessék, fontosak vagy sem. Az MI a dokumentumok besorolását is automatikusan el tudja végezni: kinyeri és kategorizálja a bírósági ítéleteket, vagy azonosítja az ingatlanszerződés fontos záradékait.
  4. Tudásmegosztás – A jogi környezetben gyakran gyenge vagy teljesen hiányzik a tudásmegosztás. A jogi szakemberek tudása gyakran csak a fejükben, vagy a PC-jükön elérhető. Így a döntések általában az egyes felhasználók tapasztalatain és tudásán, tehát a dokumentumok korlátozott körének ismeretén alapulnak. A tudásgráfok digitalizálják a különböző felhasználók tapasztalatait, és szélesebb csoport tudását és joggyakorlatát teszik hozzáférhetővé.

Való világ

Ha úgy gondolja, hogy ez még a távoli jövő, eláruljuk, hogy a Sholarknak máris sikerült megoldania több olyan jogi és megfelelési problémát, amelyek gyakran napi bosszúságot okoznak a jogászoknak, például az automatikus besorolás és a jogi ítéletek keresése, illetve összefoglalása területén.

Spanyolország egyik minisztériumánál a Sholark 60%-kal mérsékelte az ilyen típusú feladatokra fordított időt és javította a katalogizálási folyamat hatékonyságát. A kognitív számítási technikákkal automatikusan készített dokumentumösszefoglalók egyszerűsítik az ellenőrzési folyamatot és megkönnyítik a releváns KPI-k alakulásának követését (pl. ítéletek száma szervezetenként vagy kategóriánként, a jogi eljárás időtartama, leggyakoribb keresések).

Azzal, hogy az automatizáció elérhető gyakorlati lehetőséggé vált a jog és a megfelelés terén, valójában ma már minden jogi osztály maga dönti el, hogy megoldja a fent vázolt problémákat, vagy tovább küzd velük.

Fujitsu Magyarország

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fujitsuhungary.blog.hu/api/trackback/id/tr3115326120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.