Sokan sokféle képpen igyekeznek meghatározni a mai értelemben vett informatika megszületésének időpontját. Vannak, akik az ember megszületésével azonosítják. Az ősember „tudatra” ébredésével azonos időpontra teszik az igény megszületését az adatok felismerése, rögzítése iránt. Mivel az ősember is igyekezett az általa megélt, felismert információkat rögzíteni falra, kőre – egy darabka paladarab lehetett az első merevlemez.

Forrás: https://hu.depositphotos.com/48804689/stock-photo-caveman-drawing-on-a-wall.html

A legősibb mesterség

Feltételezhetjük, hogy akkor is volt az ősemberek között olyan, aki a többieknél jártasabbnak tűnt a témában és netán még segített is a járatlanabb társainak. Ez alapján pedig kimondhatjuk, hogy a legősibb mesterség tulajdonosát firtató kérdésre helytelenül vágja rá az emberek többsége az örömlányokat, mert ez bizony az informatikus.

Persze ennél akadémikusabb meghatározás is létezik. Az informatika önálló tudományként történő meghatározását megelőzte a kibernetika és a számítógép tudományok megszületése az ötvenes, hatvanas években.

A dolgok is beszélnek egymással

Ma az informatikát az információ megszerzésével, tárolásával, továbbításával kapcsolatos tudományként határozzuk meg. A számítógép tudomány sok pontján fedi az informatikát, ám az informatika „elemei” túlmutatnak a számítógépeken. Az információ hordozói egyéb eszközök is lehetnek, sőt ma már új fogalom (és rövidítés) is született ezen eszközök közötti kapcsolat meghatározására, ez a dolgok internete (IoT, Internet of Thinks).

A számítógépek először csak a számítások gyorsabb végrehajtásának céljából jöttek létre. A fejlődés elhozta azt az igényt, hogy a számítógépeket össze kelljen kapcsolni.

Kant otthon

Létrejöttek az első hálózatok, amelyek előbb csak számítógépeket, később a velük foglalkozó egyetemeket kapcsolták össze, majd szép lassan mindenkit és eljön az idő, hogy minden eszközünket is.

Forrás: http://www.blikk.hu/eletmod/tech/foz-vasarol-es-szorakoztat-is-az-uj-okoshuto/gn41l4m

Én személy szerint már nagyon várom, hogy a nagyon okos hűtőgépem a nagyon okos mosógépemmel vitázzon, és Kant-i magasságokba emelkedve ütköztessenek érveket egyikük az empirizmus, másik a racionalizmus mellett lándzsát törve.

Bár ez a pillanat még nem jött el, már ma is olyan hatalmas az eszközök közötti adatforgalom, amelyet néhány évvel ezelőtt csak bátor jóslatok mertek megengedni maguknak.

Felhasználói 3M: mindig, mindent, mindenhol

Ma a végpontokon, legyen az vállalati vagy magán felhasználó, olyan elvárásokat támasztanak a szolgáltatók felé melyek kiszolgálása csak nagyon gyors és rugalmas környezettel lehetséges.

Az adattárolás terén a felhő alapú rendszerek, a szerverkapacitás biztosítására előbb a szerver virtualizáció, mára pedig a konténer technológia jelenti a megoldást.

A hálózati forgalom szolgáltatói is folyamatos fejlesztésekkel tudják csak kiszolgálni a folyamatosan növekvő sávszélesség igényeket.

A Fujitsu e kívánalmak kiszolgálására képes struktúrát kínál ügyfeleinek. A cég által kifejlesztett "FUJITSU Intelligens Hálózati és Számítógépes Architektúra" lehetővé teszi a szolgáltatók számára, az igény szerinti, végponttól végpontig terjedő, optimalizált minőségi szolgáltatások biztosítását, végfelhasználóik részére.

Három lábbal stabilan

A platform három lábon állva biztosítja az optimalizált működést.

Forrás: http://www.fujitsu.com/global/products/network/solutions/nw-virtualization-2/index.html

Az adatközpontok integrált irányítási rendszere biztosítja a rugalmas kapacitásvezérlést a számítási, tárolási folyamatokhoz.

Rugalmas keretek között szabályozható sávszélesség és útválasztás menedzsment a hálózati forgalom optimális irányítása érdekében.

Az okos eszközök menedzselésével biztosítja a rendelkezésre álló kapacitás, igény szerinti kiosztását.

A platform automatizált rendszerei, az önjavító hibakezelési megoldásai költséghatékony megoldást nyújtanak a szolgáltatók számára úgy, hogy mellette biztosítani tudják a magas rendelkezésre állást ügyfeleik számára.

’KoHa’