Fujitsu Hungary

A Fujitsu MI-stratégiája dedikált platformmal és új Uvance-ajánlatokkal erősíti az adatintegrációt és a generatív MI-képességeket

2024. május 06. - Fujitsu Hungary

A Fujitsu MI-stratégiája dedikált platformmal és új Uvance-ajánlatokkal erősíti az adatintegrációt és a generatív MI-képességeket

 

A Fujitsu ma bemutatta az egész vállalatra kiterjedő, az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére összpontosító új stratégiája részleteit, amely a produktivitást és a kreativitást növelő, megbízható asszisztensként pozicionálja az MI-t.

Az új stratégia első jelentős lépéseként a Fujitsu azt tervezi, hogy a Fujitsu Uvance portfólió részeként kínálja majd a Fujitsu Data Intelligence PaaS-t, és a japán felhasználók számára 2024. márciustól, a globális piacon pedig áprilistól tanácsadási szolgáltatásokat indít az MI és a kapcsolódó technológiák területén. A Fujitsu folytatja az MI-technológiák gyorsabb tesztelését és bevezetését támogató dedikált MI-platformja, a Fujitsu Kozuchi kereskedelmi bevezetését. A piaci MI-ajánlatban fontos szerepet betöltő platform elősegíti az MI-képességek integrálását a Fujitsu Uvance négy iparágakon átívelő vertikális területének megoldásaiba.

A Fujitsu Kozuchi mellett a Fujitsu Data Intelligence PaaS a Fujitsu Track and Trust blokklánc-megoldását is magában foglalja, amely lehetővé teszi az adatok vállalatok és iparágak közötti összekapcsolását és nyomon követését, és együttműködik a Palantir és a Microsoft Azure adatplatformokkal.

A mesterséges intelligencia piacának vezető globális szereplőjeként a Fujitsu több mint 30 éve segíti az innovatív MI és a gépi tanulási technológiák kutatását és fejlesztését, és továbbra is támogatja a legújabb áttöréseket például a generatív MI területén. A Fujitsu a mai napig több mint 7000 esetben segítette elő a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását ügyfeleinél, többek között a gyártás, a kiskereskedelem, az egészségügy és a közbiztonság területén.

  1. ábra: A Fujitsu Uvance, a Fujitsu Data Intelligence PaaS és a Fujitsu Kozuchi áttekintése

A Fujitsu MI-stratégiája: eddigi mérföldkövek és az előttünk álló út

A nagy nyelvi modellek (LLM) elosztott betanítási módszerével kapcsolatban a Fugaku szuperszámítógéppel végzett kutatás-fejlesztés mellett(1), a Fujitsu 2023 decemberében kifejlesztett egy az Open LLM-en alapuló speciális LLM-modellt(2) a japán nyelvi teljesítmény javítására, amely első osztályú eredményeket ért el a legfontosabb teljesítmény-benchmarkok szerint(3).

A Fujitsu jelenleg is dolgozik kép- és kódgenerálásra szakosodott saját generatív MI-technológiája, valamint a Fujitsu generatív MI-modelljeit a partnercégek generatív MI-modelljeivel hatékonyan integráló vegyes generatív MI (AI mixture) technológia fejlesztésén. A Fujitsu megerősítette, hogy ezeknek a generatív MI-modelleknek a pontossága eléri, sőt esetenként meg is haladja a legmodernebb generatív MI-modellek, köztük a GPT-4V és a HuggingGPT pontosságát.

A Fujitsu folytatja tudásgráf-technológiája fejlesztését, amely megbízható internetes technológiával ellenőrzi több mint 1 milliárd csomópont és a generatív MI kapcsolatait, lehetővé téve a felhasználók számára az adatok megbízhatóságának meghatározását. E technológiák ötvözésével a Fujitsu olyan generatív MI-alapú bizalmi technológiát kíván kifejleszteni, amely kiküszöböli a kimenet instabilitásait, ami állandó feladat a generatív MI esetében, és pontos kimenetet garantál, miközben a kiterjedt és összetett jogszabályi és belső előírások betartására is ügyel.

2024 áprilisától a Fujitsu elérhetővé teszik ezeket a vegyes generatív MI-technológiákat, a generatív MI-alapú bizalmi technológiát és a helyi környezetben biztonságosan használható LLM-eket a felhasználók számára a Fujitsu Research Portalon keresztül, amely online forrásként működve, ingyenes hozzáférést biztosít a regisztrált felhasználóknak a Fujitsu fejlett technológiáinak próbaverzióihoz.

  1. ábra: A Fujitsu általános jövőképe a generatív MI-modellekről

A kreatív kísérletezés és az MI-technológiák továbbfejlesztésének ösztönzése érdekében a Fujitsu olyan környezetet is létrehozott, amelyben 124 ezer munkavállalója világszerte biztonságosan használhatja a generatív mesterséges intelligenciát. A Fujitsu 2023 májusa óta aktívan támogatja a belső használatot többek között a programozási kódok és belső jelentések készítése terén. Ezek a házon belüli felhasználási példák lehetővé teszik a fejlesztők számára a generatív mesterséges intelligencia számos alkalmazási lehetőségének megismerését, és hozzájárulnak az új megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalához.

  • [1]

„A Tokyo Tech, a Tohoku Egyetem, a Fujitsu és a RIKEN együttműködést indítanak a nagy nyelvi modellek elosztott betanításának fejlesztése terén” (sajtóközlemény, 2023. május 22.)

  • [2]

Open LLM:
A Meta által kifejlesztett Llama2 13B paraméteres modell.

  • [3]

Első osztályú benchmarkteljesítmény:
A legfeljebb 13B paraméterrel rendelkező hazai, nyílt modellekkel való független összehasonlítás eredményei a JGLUE japán nyelvi szövegértési benchmark szerint.

Kapcsolódó hivatkozások

A Fujitsu elkötelezettsége a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) iránt

Az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) 2030-ig világszerte megvalósítandó közös célkitűzéseket irányoznak elő. A Fujitsu célja, mely szerint „a társadalomban az innováción keresztül bizalmat építve kívánja fenntarthatóbb hellyé tenni a világot”, hozzájárul az SDG-k által előre vetített jobb jövő megvalósulásához.

 

A Fujitsu új szuperszámítógépes rendszert szállít a japán meteorológiai intézetnek a tájfunok és özönvízszerű esőzések pontosabb előrejelzéséhez

Bejelentése szerint a Fujitsu új szuperszámítógépet szállított a japán meteorológiai intézetnek (Japan Meteorological Agency, JMA)(1) a tájfunok és az özönvízszerű esőzések pontosabb előrejelzése céljából. A hatóságok így adatvezérelt tervek alapján biztosíthatnak korai figyelmeztetést és evakuációs támogatást a lakosság számára természeti katasztrófák idején. A JMA 2024. március 5-én kezdte meg az új szuperszámítógépes rendszer használatát.

A Fujitsu által a JMA-nak 2023 márciusában szállított, lineáris esősávok előrejelzéséhez használt szuperszámítógépes megoldással együtt az új rendszer számítási kapacitása mintegy négyszerese az előző rendszerének, ezáltal az intézet pontosabban előre tudja jelezni a különböző időjárási jelenségeket.

Annak érdekében, hogy ösztönözze a meteorológiai adatok magáncégek és kutatóintézetek általi felhasználását, a Fujitsu dedikált környezetet hozott létre a rendszeren belül a meteorológiai adatok és információk megosztására, ami korábban elképzelhetetlen adattömeg hasznosítására nyújt lehetőséget.

Szuperszámítástechnika a megbízhatóbb katasztrófamegelőzés szolgálatában

2030-ig szóló stratégiai terve részeként(2) a JMA olyan rendszert szeretne kidolgozni, amely korai figyelmeztetéssel és evakuációs támogatással segíti a heves esőzések okozta katasztrófák megelőzését, széles körű evakuálást tesz lehetővé a tájfunok miatti katasztrófák idején, és több nappal előre nagy pontosságú előrejelzést nyújt az időjárási eseményekről. A pontos előrejelzések és a katasztrófamegelőzés érdekében egyre nagyobb jelentősége lesz a nagy mennyiségű időjárási információ és adat hasznosításának és nyilvános közlésének, valamint az ilyen információk gyors eljuttatásának a magánvállalatokhoz és a kutatóintézetekhez. A Fujitsu ezt szem előtt tartva kifejlesztett, Fujitsu PRIMERGY RX2540 M7 szerverre épülő új rendszere nagy teljesítményhez és megbízhatósághoz juttatja a felhasználókat.

A hatóságok így adatvezérelt tervek alapján biztosíthatnak korai figyelmeztetést és evakuációs támogatást a lakosság számára természeti katasztrófák idején. A JMA 2024. március 5-én kezdte meg az új szuperszámítógépes rendszer használatát.

A Fujitsu által a JMA-nak 2023 márciusában szállított, lineáris esősávok előrejelzéséhez használt szuperszámítógépes megoldással együtt az új rendszer számítási kapacitása mintegy négyszerese az előző rendszerének, ezáltal az intézet pontosabban előre tudja jelezni a különböző időjárási jelenségeket.

Annak érdekében, hogy ösztönözze a meteorológiai adatok magáncégek és kutatóintézetek általi felhasználását, a Fujitsu dedikált környezetet hozott létre a rendszeren belül a meteorológiai adatok és információk megosztására, ami korábban elképzelhetetlen adattömeg hasznosítására nyújt lehetőséget.

Szuperszámítástechnika a megbízhatóbb katasztrófamegelőzés szolgálatában

2030-ig szóló stratégiai terve részeként(2) a JMA olyan rendszert szeretne kidolgozni, amely korai figyelmeztetéssel és evakuációs támogatással segíti a heves esőzések okozta katasztrófák megelőzését, széles körű evakuálást tesz lehetővé a tájfunok miatti katasztrófák idején, és több nappal előre nagy pontosságú előrejelzést nyújt az időjárási eseményekről. A pontos előrejelzések és a katasztrófamegelőzés érdekében egyre nagyobb jelentősége lesz a nagy mennyiségű időjárási információ és adat hasznosításának és nyilvános közlésének, valamint az ilyen információk gyors eljuttatásának a magánvállalatokhoz és a kutatóintézetekhez. A Fujitsu ezt szem előtt tartva kifejlesztett, Fujitsu PRIMERGY RX2540 M7 szerverre épülő új rendszere nagy teljesítményhez és megbízhatósághoz juttatja a felhasználókat.

A hatóságok így adatvezérelt tervek alapján biztosíthatnak korai figyelmeztetést és evakuációs támogatást a lakosság számára természeti katasztrófák idején. A JMA 2024. március 5-én kezdte meg az új szuperszámítógépes rendszer használatát.

A Fujitsu által a JMA-nak 2023 márciusában szállított, lineáris esősávok előrejelzéséhez használt szuperszámítógépes megoldással együtt az új rendszer számítási kapacitása mintegy négyszerese az előző rendszerének, ezáltal az intézet pontosabban előre tudja jelezni a különböző időjárási jelenségeket.

Annak érdekében, hogy ösztönözze a meteorológiai adatok magáncégek és kutatóintézetek általi felhasználását, a Fujitsu dedikált környezetet hozott létre a rendszeren belül a meteorológiai adatok és információk megosztására, ami korábban elképzelhetetlen adattömeg hasznosítására nyújt lehetőséget.

Szuperszámítástechnika a megbízhatóbb katasztrófamegelőzés szolgálatában

2030-ig szóló stratégiai terve részeként(2) a JMA olyan rendszert szeretne kidolgozni, amely korai figyelmeztetéssel és evakuációs támogatással segíti a heves esőzések okozta katasztrófák megelőzését, széles körű evakuálást tesz lehetővé a tájfunok miatti katasztrófák idején, és több nappal előre nagy pontosságú előrejelzést nyújt az időjárási eseményekről. A pontos előrejelzések és a katasztrófamegelőzés érdekében egyre nagyobb jelentősége lesz a nagy mennyiségű időjárási információ és adat hasznosításának és nyilvános közlésének, valamint az ilyen információk gyors eljuttatásának a magánvállalatokhoz és a kutatóintézetekhez. A Fujitsu ezt szem előtt tartva kifejlesztett, Fujitsu PRIMERGY RX2540 M7 szerverre épülő új rendszere nagy teljesítményhez és megbízhatósághoz juttatja a felhasználókat.

2024-ben az MI és a digitális ikrek befolyásoló tényezőként jelennek meg a szociálpolitikában

Dracena: Real-Time Digital Twin Platform : Fujitsu GlobalDaiki Masumoto, tudományos munkatárs, alelnök, a Fujitsu Limited kutatási részlegénél működő konvergens technológiák laboratóriumának vezetője

A fősodratú médiában meglehetősen észrevétlen módon, de közelednek egymáshoz a társadalomtudományi modellek és a technológia emberi viselkedést elemző és -előrejelző képességei.

Ez a – konvergens technológiák néven ismert – terület gyors ütemben fejlődik. Olyannyira, hogy a Fujitsu prognózisa szerint 2024-ben soha nem látott felismeréseknek leszünk majd tanúi, és létrejön a mesterséges intelligenciával támogatott társadalmi modellezés szakterülete.

 

2024-ben például MI-vel támogatott digitális ikrek segítségével próbálnak majd kezelni olyan társadalmi kihívásokat, mint a klímasemlegesség és a körforgásos gazdaság. Teljesen át fogja alakítani ezt a területet, hogy a potenciálisan torzító elméleti modellek helyett valós emberek megfigyelt adataira támaszkodó prediktív viselkedési modelleket lehet használni, és ez rendkívül pontos testre szabást tesz lehetővé.

 

Viselkedés-előrejelzés

A két terület közötti konvergencia gondolata nem új jelenség. 2019-ben a Cleverism magazinban megjelent egy cikk, amelynek állítása szerint  a társadalom és a kultúra hozza létre a tudományt, a tudomány pedig cserébe hatással van a társadalomra. Egy 2021-es tudományos értekezés is tárgyalta a mesterséges intelligencia és a társadalomelmélet metszetét, nehézségként említve, hogy nem egyenletesen állnak rendelkezésre adatok a társadalmi élet különböző területeire és elméleteire vonatkozóan. Ez a probléma azonban ma már nem jelent akadályt. A mesterséges intelligencia számítógépes képfelismerési képességei mára olyan szintre fejlődtek, hogy felismerik, sőt meg is tudják jósolni az emberi viselkedést.

 

A Fujitsu Actlyzer elnevezésű mesterséges intelligencia például az emberhez hasonló módon érti, jelzi előre és értékeli a dolgokat. A technológia a gép „szemeként” működve, közvetlenül a kameraképekből rögzíti az emberi viselkedés elemeit. Ennek alapján a MI megérti a helyzetet, és meg tudja jósolni, mi fog történni ezután. A magánélet védelmét szem előtt tartva olyan technológiát is fejlesztünk, amely videófelvételek nélkül képes az emberi viselkedés elemzésére.  Emellett a humán- és társadalomtudományok, például a viselkedéstudomány és a pszichológia eredményeinek felhasználásával pontosabb emberi modellezési technológián is dolgozunk.

 

Társadalmi modellezés

A nagy tömegű viselkedési adatokhoz való hozzáférés és a fejlett analitika egyre mélyebb betekintést nyújt a kollektív dinamikába, a hálózatok működésébe és az összetett társadalmi mintákba. Az így megszülető új modellek pedig pontosan feltárják a csordaszellem megnyilvánulásai mögött álló mechanizmusokat, például a pénzügyi piacok működése, a félretájékoztatás terjedése és a társadalmi normák elfogadása kapcsán. Ha ezeket a modelleket digitális ikrekben is megjelenítjük a beavatkozás „Mi lenne, ha?” típusú elemzése céljából, a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó információkhoz juthatunk.

 

A modellezés és a számítógépes társadalomtudomány soha nem látott részletességgel fogják szimulálni a társadalmakat, lehetővé téve az elméletek és a szakpolitikák magas szintű tesztelését. Egy város dinamikájának és az ott élők igényeinek elemzése például segítheti a helyi körülményekhez igazodó lakhatási, mobilitási és rekreációs stratégiák tervezését. Az új pedagógiai modellek pedig személyre szabott, MI-vel kiegészített oktatást tesznek lehetővé, amely hatékonyabban támogatja a különböző tanulási stílusokat.

 

A digitális próbák kora

Itt azért még nem tartunk, de már nem vagyunk túl messze. Kezdjük látni, hogy valójában ezek a lehetőségek is megvalósulhatnak. A Fujitsu áprilisban mutatta be a szakpolitikák kidolgozását és az üzleti tervezést támogató, „digitális próba” (digital rehearsal) elnevezésű új technológiát. A megosztott mobilitási szolgáltatásokat nyújtó Beryllel együttműködésben végrehajtott első demó a különböző közlekedéspolitikai stratégiák hatásairól biztosít valós szimulációkat. Egy digitális iker segítségével reprodukálja, hogyan veszik igénybe az emberek az e-roller-szolgáltatásokat az egyesült királyságbeli Wight-szigeten.

 

Az új technológia az emberi viselkedést modellező közgazdasági „kilátáselmélet”  (Prospect Theory) és a mesterséges intelligencia ötvözésével von le következtetéseket az emberek valós viselkedésére nézve. Reprodukálja a veszteség túlbecslésére és a potenciális nyereség alábecslésére hajlamosító emberi elfogultság miatti torzításokat, valamint a viselkedést befolyásoló szituációs tényezőket, például az időjárást. A Wight-szigeti digitális próba azt teszteli előre, milyen hatással lenne, ha az emberek átállnának az autókról az elektromos rollerekre. A Fujitsu azt is megbecsüli, milyen hatást gyakorolna a személygépkocsik e-rollerekkel való kiváltása a CO2-kibocsátásra, és mekkora mértékben befolyásolnák a különböző intézkedések (pl. a rollert a meghatározott pontra visszavivő felhasználóknak járó szolgáltatási díjkedvezmények) az emberek közlekedésieszköz-választását. A végső cél üzleti előnyök biztosítása a Beryl számára, az autóhasználat káros környezeti és társadalmi hatásainak csökkentése, a közlekedéspolitikai döntések támogatása és pozitív hozzájárulás a Wight-sziget tágabb értelemben vett gazdaságához.

 

Jobb viselkedés-előrejelzés és társadalmi modellezés

A fenti csupán egyetlen példa. Gyors fejlődésre számíthatunk a viselkedés-előrejelzés további alkalmazási területein: a jóllét javítása, valamint a biztonságos és fenntartható társadalom megvalósítása terén, de emellett például a bűnmegelőzésben is ígéretes fejlesztések zajlanak.

 

Japánban jelenleg is folynak kísérletek, amelyek a telefonos csalások potenciális áldozatainak élettani adatait elemezve segítik megelőzni a csalást. A technológia a szorongáshoz kapcsolódó érzésbeli változásokat jelző élettani adatok (pl. légzés, szívritmus) alapján becsüli meg, hogy épp becsapnak-e valakit.

 

Ennek a megközelítésnek természetesen megvannak a maga kockázatai. Garantálni kell a magánélet védelmét, és ki kell küszöbölni az elfogultság okozta torzítást. A társadalmi modellezés jelenlegi gyakorlata azonban talán még inkább ki van téve a hibás következtetések kockázatának a kis adatminták és a kutatói részrehajlás lehetősége miatt. Az MI-alapú társadalmi modellezés pontosabbá teheti az emberi és társadalmi viselkedésre vonatkozó előrejelzéseket, és ezen keresztül javíthatja, illetve észszerűsítheti a szociális szolgáltatások működését.

2024-ben megjelennek az első sikeres kiskereskedelmi MI-alkalmazások

Artificial Intelligence - AI Solutions & Technology : Fujitsu UKRichard Clarke, a Fujitsu fogyasztói iparágakért felelős globális értékesítési vezetője

Lassan eredményt hoznak a mesterséges intelligenciával támogatott kiskereskedelmi alkalmazások – véli Richard Clarke, a Fujitsu fogyasztói iparágakért felelős globális értékesítési vezetője. Csak az üzletileg valóban életképes forgatókönyvek lesznek sikeresek. Az első hosszú távon értéket teremtő alkalmazási példák megjelenése 2024-ben várható.

A kozmetikai finomításokon túl

A versenyben rengeteg innováció vesz részt. A természetes nyelvi chatbotok jól teljesítenek, de olyan területeken is látunk célzott fejlesztéseket, mint például a polcok hőtérképes elemzése vagy a vásárlói ajánlások kezelése.

Fennáll azonban a kockázata annak, hogy ezek közül némelyek csupán kozmetikai finomítások. Ez persze nemcsak a kiskereskedelemben van így, hanem minden projektnél ügyelni kell arra, hogy valódi üzleti értéket teremtsen. Erősíti-e például a beruházás a vásárlói hűséget, növeli-e az eladásokat?

Attól, hogy valami jól néz ki, még nem lesz sikeres. A mesterséges intelligencia tényleg ösztönzi az eladásokat, ha e-mailt küld az adott közösségi csoporthoz tartozó embereknek? A ChatGPT egyszerűen átveszi a humán értékesítők szerepét, vagy valóban valami újat csinál?

A vezető szerep megtartásáért folytatott küzdelemben egyesek talán szem elől tévesztik, hogy mi az, ami valóban érdemi hatást gyakorol a kiskereskedelemre, és nem csupán új és tetszetős.

Az MI-alapú kiskereskedelem három dobogósa 2024-ben

Szerencsére most már láthatjuk az MI gyakorlati értékének első jeleit a kiskereskedelemben. Szerintem a következő témák lesznek 2024-ben dobogósok.

  1. A vásárlási döntések mély megértése

Mi történik, amikor a vásárló végigsétál az üzleten? A kiskereskedők valószínűleg már régóta töprengenek ezen a kérdésen. A múlt században sokat dolgoztak ennek kiderítésén pszichológusok, vásárlói interjúk és felmérések segítségével.

A vásárlási döntések megértésének ezek a módszerei mai mércével mérve meglehetősen kezdetlegesnek tűnnek. Pszichológust küldeni a boltba a vásárlási szokások felmérésére nagyon időigényes dolog, ráadásul így csak néhány valós esetet és sztorinak jól hangzó példát lehet megvizsgálni. A fogyasztói felmérések során maguk az emberek számolnak be arról, hogy szerintük, mit csináltak – általában jóval az esemény után. Ezekkel a korlátozott eszközökkel-módszerekkel a kiskereskedők nem tudták elérni a valódi információszerzéshez szükséges mintanagyságot és objektivitást.

A MI-alapú videóelemzés megváltoztatja a helyzetet. A világ legnagyobb kiskereskedői ma már érzékelőket használnak az emberi gesztusokhoz társuló viselkedés megértésére az üzletekben. A mesterséges intelligencia a számítógépes látás segítségével több ezer ember-termék interakciót tud nyomon követni, így a kiskereskedők elemezhetik, számszerűsíthetik és előre jelezhetik, mi fog történni, amikor egy vásárló végigböngész egy gondolát, kinyújtja a kezét, levesz valamit a polcról, visszateszi, megnéz valami mást, majd vásárol.

Ezt a témát még soha nem elemezték ilyen nagy tömegben, így a gyártóknak és a kiskereskedőknek korábban esélyük sem volt a vásárlói döntéshozatal megértésére. Egyszerűen nem volt meg hozzá a megfelelő technológia. Az MI azonban megnyitja előttük a lehetőséget.

                                   

  1. Személyzettel szembeni visszaélések és kiskereskedelmi bűnözés

Vitathatatlan, hogy egyes vásárlók bolti viselkedése jelentős problémákat okoz.

A Target Corp 2023. májusi pénzügyi kimutatása alapján az eltűnt készletek több mint 500 millió dollárral csökkentették a vállalat nyereségességét 2022-hez képest. Brian Cornell vezérigazgató szerint az Egyesült Államok hetedik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata keményen küzd a lopás és a szervezett kiskereskedelmi bűnözés ellen. „Ez égető kérdés, nemcsak a Target, hanem a kiskereskedelmi ágazat egésze számára” ؘ– hangsúlyozta.

Az Egyesült Királyság kiskereskedelmi szakszervezete, az USDAW közzétett egy felmérést a személyzettel szembeni visszaélésekről. A 3500 kiskereskedelmi alkalmazott bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy 90%-uknak volt már része szóbeli bántalmazásban, 64%-ukat fenyegette már meg vásárló, 12%-ukat pedig fizikailag bántalmazták.

A helyzet annyira rossz, hogy egyes kiskereskedelmi cégek kivonulnak a különösen súlyosan érintett városi területekről. A Target például kilenc üzletet zárt be a San Francisco-öböl környékén, Portlandben, Seattle-ben és New Yorkban.

Az MI-alapú számítógépes látás itt is értékes segítséget kínál, mivel képes elemezni a cselekvéseket, felismerni a potenciális lopást, illetve előre jelezni a visszaélésekhez vezető viselkedést – ráadásul rögzíteni is tudja mindezt.

  1. Önkiszolgáló kasszáknál elkövetett lopás

Az önkiszolgáló kasszáknál elkövetett lopás a készletcsökkenés problémakörének egyik alcsoportja, és egyre nagyobb gondot jelent a kiskereskedők számára. Előfordul, hogy a vásárlók drága árucikkeket olcsóbbként olvasnak be, vagy egyáltalán nem húznak le bizonyos termékeket.

A kanadai CBC televízió 2023. júliusi riportjában például Tom Doyle, az ontariói kiskereskedelmi üzletek civil ruhás nyomozója elmondta, hogy gyakran kapja rajta az embereket, hogy szelektíven olvassák be a termékeket az önkiszolgáló pénztárgépeknél. „A narancsot beolvassák, de a steaket egyenesen a bevásárlószatyorba teszik... Olyan is előfordul, hogy 200 dollár értékű élelmiszer van náluk, de csak 50 dollárt fizetnek.”

Az MI-alapú számítógépes látás képes felismerni az ilyen és ehhez hasonló lopásokat, például ha egy drága árucikknél egy olcsóbb tétel vonalkódját olvassák be.

Bár még gyerekcipőben jár, az MI kiskereskedelmi alkalmazása 2024-ben már valódi üzleti értéket fog teremteni, különösen a vásárlók döntéseinek megismerése, valamint a lopások és a személyzettel szembeni visszaélések megakadályozása terén. A siker azonban attól függ, hogy a kiskereskedelmi cégek felelősségteljesen alkalmazzák-e ezt a hatékony technológiát – arra hogy valóban megismerjék a vásárlóikat, és ne csupán felügyeljék őket. A jövő azoké, akik megtalálják e két dolog között a kényes egyensúlyt.

Szeretne többet megtudni arról, hogyan alkalmazza a Fujitsu az MI-t a kozmetikai finomításokon túlmutató kiskereskedelmi fejlesztésekben?  Találkozzunk január 14. és 16. között a New York-i Javits Centerben, az NRF 2024 kiállítás 5203-as standján!

Privát 5G: 2024-ben fantasztikus drónfejlesztéseket hoz a milliméterhullámú technológia

Fujitsu Verifies Effectiveness of Private 5G in Manufacturing Sites in  Collaboration with Microsoft Japan - Fujitsu Global

Carlos Manuel Cordero, a Fujitsu Technology Solutions technológiai vezérigazgató-helyettese

2024 a drónok éve lesz a privát 5G újdonságainak köszönhetően – állítja Carlos Manuel Cordero, a Fujitsu Technology Solutions technológiai vezérigazgató-helyettese. Előrejelzése szerint a késleltetés megszüntetése és az új milliméterhullámú (mmWave) sávszélességgel és technológiával járó hihetetlenül gyors adatátvitel jelentős új felhasználási lehetőségeket nyit meg a drónok, robotok és a távsebészet előtt.

Privát 5G

A nyilvános hálózatokban végrehajtott beruházásoknak köszönhetően az 5G technológia már megjelent a lakossági mobilpiacon. A GSMA szerint szerint 2023 januárjáig 229 szolgáltató indított 5G mobilszolgáltatást 87 piacon, és az év végéig további 30 új piacon tervezik az 5G bevezetését, ami globális szinten 1,5 milliárdra emeli az 5G-csatlakozások számát.

A privát 5G a nyilvánossal megegyező protokollokkal biztosít nagyobb kapacitást, kisebb késleltetést és nagyobb megbízhatóságot a vállalatok digitális átalakítási programjaihoz. Ilyen program például a gyárak gyártósorainak automatizálása, a robotika és az automata járművek bevezetése a raktárlogisztikában, valamint a drónok használata a helyszíni felmérésekhez és a biztonsági alkalmazásokhoz. Az Airbus kiváló példa a privát 5G térhódítására. A repülőgépipari óriás Európa-szerte a helyszíni mérnöki csapatok és a csatlakoztatott eszközök közötti adatátvitelre használja az 5G-technológiát az Airbus üzemeiben és telephelyein.

mmWave 5G

A privát 5G eddig nyilvános 5G mobilszolgáltatásra épült, amely jellemzően 3,6 GHz-es mikrohullámú hullámsávot használja, kb. 100 mm-es hullámhosszal.

A „milliméterhullám” a mikrohullámok feletti, EHF (Extremely High Frequency) sávra utal. Ezek hullámhossza 1 mm és 10 mm között mozog, ami a 30-300 GHz közötti tartománynak felel meg. Mivel ezeken a szinteken sokkal több hely van, mint a „szűkös” mikrohullámú környezetben, a sávszélesség jelentősen megnövelhető. És ez nem az egyetlen előny. A nagyobb sávszélesség azt jelenti, hogy az adatcsomagok sokkal gyorsabban megérkeznek, ami csökkenti a késleltetést. A mindössze 1-3 milliszekundumos milliméterhullámú késleltetés a gyakorlati felhasználási területek többségénél nem is észlelhető.

Persze vannak azért kompromisszumok is. A hullámterjedés – a jel által megbízhatóan megtett távolság – gyengébb a magasabb frekvenciákon. 1 mm-es hullámhosszon a terjedés körülbelül 1 km. Ez azonban a magánvállalati környezetben nem jelent problémát, sőt, akár előny is lehet.

Gyorsuló bevezetés

Az EU már harmonizálta a milliméterhullámok használatát a privát 5G-hez, bár a szolgáltatók eddig lassan vették át az új szabályozást. Az Ookla 2023-as jelentése megállapítja, hogy 2022-ben mindössze két frekvenciatenderre került sor: egyre Indiában, egyre pedig Spanyolországban.

Ez a közömbösség azonban gyorsan változik. Ausztrália, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Svédország és az Egyesült Királyság mind lefoglalta a mmWave frekvenciákat a privát 5G céljaira. A Fujitsu Japánban épített ki privát 5G hálózatot, többek között a 28 GHz-es frekvenciasávban. És további országokban, köztük Magyarországon és Ausztriában is megkezdődött az mmWave-szolgáltatás bevezetése.

Minden feltétel adott?

Fontos a frekvencia, ám a technológia sem kevésbé az. És itt gyors felzárkózására számítunk az mmWave-berendezések beszerzésében 2024 során. A Fujitsu partnere, az Ericsson a nemzeti hatóságok által hitelesített új rádiókkal és antennákkal jelenik meg az első negyedévben.

A jövőre gondolva a Fujitsu az általa telepített összes privát 5G rendszert előre felkészítette, hogy az mmWave-integráció azonnal megtörténhessen, amint az új technológia elérhetővé válik.

És az üzleti terv?

Az mmWave előnyei egyértelműek, de nem minden használati forgatókönyvre érvényesek. A technológia főleg azokon a területeken releváns, ahol nagy jelentősége van az ultragyors adattovábbításnak és a valós idejű válaszadásnak.

Ilyen például a drónok és egyéb robotok irányításának és felügyeletének képessége, ahol a nagy késleltetésből adódó pontatlanság anyagi kárhoz vagy még súlyosabb következményekhez vezethet.

A drónokat egyre több területen használják. A magánfelhasználói piacion is egyre általánosabbak a drónlogisztikai szolgáltatások, például az Amazon és a UPS is bővíti drónos szállítási kínálatát.

A B2B-szegmensben egyre gyakrabban alkalmaznak drónos felméréseket olyan iparágakban, mint az olaj- és gázipar, valamint a közmű- és építőipar. A drónok biztonságosabb és hatékonyabb módszert biztosítanak az infrastruktúra és a berendezések ellenőrzésére. Mivel gyorsabbak és olcsóbbak, naponta akár többször is lehetővé teszik az automatizált ellenőrzést, szemben a mai manuális rendszerekre jellemző heti néhány alkalommal.

A gyárakban és raktárakban egyre gyakrabban használnak robotokat, amelyeknél szintén szükség van az mmWave által ígért precíziós vezérlésre.

Egy másik, bár sokkal távolabbi felhasználási terület a távsebészet. Itt világszerte a sebészeti robotok gyors terjedése és a kórházak költségvetésének csökkenése jelenti a legfőbb hajtóerőt – a piac értéke 2026-ra várhatóan eléri a 14,4 milliárd dollárt. A sebészeti ellátás új modelljét létrehozva, a távsebészet képes összehangolni egymással ezt a két, látszólag ellentétes trendet.

Ezeken a területeken elengedhetetlen az mmWave alkalmazása, és határozottan arra számítok, hogy a technológia elterjedése jelentősen felgyorsul 2024-ben. Hamarosan sokkal több drónnal fogunk találkozni a kereskedelem területén!

Kvantumszámítástechnika és MI – izgalmas kombináció

Fujitsu Quantum : Fujitsu GlobalDr. Shintaro Sato, tudományos munkatárs, vezető alelnök, a Fujitsu Limited kutatási részlegénél működő kvantumlaboratórium vezetője

2024 az áttörés éve lesz a kvantumszámítástechnikában. Küszöbön áll a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia (MI) szimbiózisa. Ez rendkívüli módon előmozdítja a fejlődést mindkét területen, és feszegeti az eddig ismert lehetőségek határait.

Hamarosan végképp elérjük Moore törvényének korlátait, ezért alternatív megközelítésekre van szükség a számítási teljesítmény növeléséhez. A kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása izgalmas lehetőségeket nyit meg. Mégpedig mindkét irányban. Egyrészt növekvő mértékben használhatjuk az MI-t a kvantumszámítástechnika gyors fejlődését jelenleg hátráltató anomáliák felderítésére és ellensúlyozására, másrészt a kvantumszámítástechnika segítségével kiterjeszthetjük a mesterséges intelligencia fejlesztését.

Csak idő kérdése, hogy mikor tudjuk kihasználni a kvantumrendszerek óriási számítási képességeit. Ezek áttörést hoznak majd például a gyógyszerkutatásban, és forradalmasítják a pénzügyi piacok működését azáltal, hogy képesek lesznek komplex algoritmusokat egyetlen szempillantás alatt feldolgozni. Egyes szakértők szerint azonban még 10 évbe is beletelhet, mire elérjük ezt a pontot.

 

A hagyományos szilíciumalapú számítástechnika sebességének sokszorosát ígérő technológiánál még mindig nagy a hibakockázat. A kvantumszámításhoz használt qubitoknak elég stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy értelmes és pontos eredményeket adjanak. Ha instabilak, akkor az eredmények megbízhatatlanok lesznek. Bár a kvantumrendszerek állapotstabilitásának megteremtése és megőrzése terén már elértünk bizonyos eredményeket, még mindig nem elég gyors a fejlődés.

 

Egy kvantumszámítógép üzembe helyezése és működtetése természetesen bonyolultabb egy kicsit, mint egy hagyományos számítógépé. A szupravezetős qubit-technológiánál mikrohullámok segítségével vezérlik és mérik a qubiteket. Ezek természetüknél fogva kényesek és érzékenyek a környezetükből származó zajra – ami azt jelenti, hogy zavarják őket például a termikus zaj, az elektromágneses interferencia és az anyag tökéletlenségei. Még az egyszerű műveleteknél vagy méréseknél is jelentkezhetnek hibák. Ez azt jelenti, hogy a kvantumszámításokat mindig nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereken végzett keresztellenőrzésnek kell alávetni, ami jelentősen rontja a jelenlegi kvantumszámítógépek használhatóságát. Annak ellenére, hogy a HPC-rendszerek a világ legnagyobb teljesítményű hagyományos számítógépei, bizonyos számításokat sokkal lassabban hajtanak végre a kvantumszámítógépeknél.

 

A qubitek finomhangolásához ma kézzel optimalizáljuk a mikrohullámú impulzusok alakját. De a nagyságrendet tekintve korlátozottak a lehetőségeink, reálisan nézve egyszerűen lehetetlen, hogy az ember egyszerre qubitek tucatjaira végezzel el ezt az optimalizálást. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia. Az MI megtanulhatja úgy optimalizálni a mikrohullámú impulzusokat, hogy képesek legyenek egyszerre több qubitet jobban irányítani, csökkentve ezzel a kvantumhibák előfordulását. Ezen felül a mesterséges intelligencia felhasználható annak azonosítására, hogy mely qubiteket kell elsősorban felhasználni bizonyos kvantumszámítások elvégzésére.

Másfelől, a nagyobb teljesítményű kvantumszámítások lehetővé fogják tenni a gyorsabb, fejlettebb MI-rendszerek fejlesztését. És nem kell kvantumszakértőnek lenni ahhoz, hogy felismerjük, miért olyan izgalmas ez a kombináció.

 

2024-ben az optimalizált feladatkiosztás fejlődésének is tanúi leszünk. Az MI-vezérelt számítási brókereket továbbfejlesztve fel fogjuk tudni mérni egy számítási feladatról, hogy kvantumszámítógéppel, hagyományos számítógéppel vagy hibrid megoldással a legérdemesebb elvégezni. Mégpedig azért, mert még mindig sok olyan feladat van, ahol egy nagy teljesítményű számítógép (HPC) gyorsabb, mint egy kvantumszámítógép – például olyan egyszerű matematikai műveletknél, mint a szorzás és az összeadás. Ahogy MI-algoritmusok segítségével optimalizáljuk a qubitek manipulálását, stabilabbá válnak kvantumműveletek. Ez a kritikus áttörés pedig lehetővé teszi, hogy gyors ütemben, az eddig elért 100 qubitnél magasabb szintre növeljük a megbízható qubitek számát a kvantumrendszerekben.

 

A Fujitsu a japán RIKEN kutatóintézettel közösen, a hardver- és szoftverképességeket tökéletesítve munkálkodnak a 1000 qubites kvantumtechnológia megteremtésén.

Ez a megközelítés két módszert egyesít: a molekuláris környezet jelenlétében a véges fragmentumok kezeléséhez – még a köztük lévő nagyfokú korreláció esetén is – elméleti keretrendszert biztosító DMET (Density Matrix Embedding Theory) elméletet és a (néha Noisy Intermediate-Scale Quantum, NISQ eszközöknek nevezett) közeli kvantumeszközök optimalizálási problémáinak megoldására tervezett VQE (Variational Quantum Eigensolver) algoritmust.

 

A jövőben arra számítunk, hogy egy hibrid platformon létrejön majd az MI, a kvantumszámítógépek és a HPC jól működő integrációja, amely szükség esetén képes lesz zökkenőmentes átmenetet biztosítani a kvantumszámítások és a klasszikus számítások között. Ezért is várjuk annyira izgatottan 2024-et, a kvantumszámítástechnika áttörésének évét.

 

A Fujitsu kvantumszámítástechnikai fejlesztéseiről webhelyünkön olvashat bővebben.

Az ESG-kötelezettségvállalások fontosak – ám a gyorsan elérhető eredményeket se hagyjuk figyelmen kívül

Fujitsu accelerates climate action, brings net zero goal forwardLeigh Schvartz – a Fujitsu európai platformüzletágának konzultatív értékesítésért felelős vezetője 

A legtöbb nagyvállalat már elkötelezte magát az ESG-irányelvek mellett, és vállalta, hogy nullára csökkenti CO2-kibocsátását – írja Leigh Schvartz, a Fujitsu európai platformüzletágának konzultatív értékesítésért felelős vezetője. Ugyanakkor a gyorsan elérhető eredményeket (pl. a fogyasztásalapú IT-beszerzésben rejlő lehetőségeket) viszonylag gyakran figyelmen kívül hagyják.

Mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy tegyenek lépéseket a klímaváltozás megfékezésére, sokan közülük ambiciózus környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célokat tűztek ki maguk elé. A CO2-kibocsátás csökkentése stratégiai prioritássá vált, és a nagyvállalatok körében már mindennapos vállalás, hogy 2050-re elérjék a klímasemlegességet.

Az informatikai berendezések vásárlása terén 2026-ra a 3 legfontosabb döntési szempont közé kerül az ESG-teljesítmény – mutatott rá az IDC. A beszerzési tenderkiírások több mint fele már tartalmazni fog a karbonkibocsátásra, az anyagfelhasználásra és a munkafeltételekre vonatkozó mérőszámokat.

Bár a hosszú távú törekvések csodálatra méltóak, a vállalatoknak a rövid távú eredményekre is oda kell figyelniük, ha kézzelfogható előrelépést akarnak felmutatni.

A gyors átalakulásra érett területek egyike az IT-üzemeltetés. Ezen belül is kiemelt terület a saját tulajdonú hardvereszközök használatáról való átállás a fogyasztásalapú modellekre – még a helyi telepítésű rendszerek esetében is. A működési hatékonyság tökéletesítését célzó XaaS (Everything-as-a-Service) ajánlatok ma már szinte minden elképzelhető szolgáltatási, hardver- és szoftverigényt lefednek.

Véleményünk szerint a uSCALE-ajánlatainkra épülő fogyasztásalapú beszerzésre való áttérés az Ön cégénél is segítheti a fenntarthatósági célok megvalósítását a túlkészletezés megszüntetésével, az erőforrás-kihasználás javításával és az energiafogyasztás csökkentésével.

A túlkészletezés és az alulkihasználtság megszüntetése

A fogyasztásalapú árképzés környezetvédelmi szempontból is több előnnyel jár. Lehetővé teszi a cégek számára, hogy megszüntessék a saját tulajdonú IT-környezetre jellemző túlkészletezést és alulkihasználtságot. Ezzel óriási mértékű energiamegtakarítás érhető el.

Sok vállalat küzd az IT-erőforrások helyi kapacitástervezésével, ami oda vezet, hogy az IT-környezetek elemeit körülbelül 30%-kal túlkészletezik – így készülve a talán soha be nem következő potenciális növekedésre. A hatékonyságbeli hiányosságok további költségeket eredményeznek, és negatívan befolyásolják a hűtési, az energia- és a helyigényt.

A fogyasztásalapú beszerzés lehetővé teszi, hogy az erőforrások pontosan megfeleljenek a mindenkori igényeknek. Az adatközpontok kapacitása igény szerint növelhető és csökkenthető – üresjáratok nélkül. A teljes infrastruktúra fel- és lefelé skálázhatósága csökkenti a telepítendő eszközállomány nagyságát (és a hozzá kapcsolódó áramellátást, hűtést stb.).

A szerverkihasználtság iparág egészére vetített értékét mindössze 25% körülire becsülik. Gondoljon csak bele: előfordulhat, hogy IT-hardvereszközeinek 75%-a jelenleg semmi hasznosat nem csinál. Fogyasztásalapú modellre, például a Fujitsu uSCALE-re átállva olyan helyi telepítésű, szolgáltatásként nyújtott (as-a-service) IT-infrastruktúrát vehet igénybe, amely részletes igényfelmérésen alapul, ésؘ havi számlázással finanszírozható.


 

 

Hosszabb életciklus és hatékonyságjavulás

A fogyasztásalapú modellnél a vállalatok előfizetési díjat fizetnek a folyamatos hozzáférésért hardvereszközök beszerzése helyett. Ez a megközelítés meghosszabbítja az eszközök életciklusát azáltal, hogy megkönnyíti az újrafelhasználásukat további felhasználóknál. Egyben lehetővé teszi az eladók számára az élettartamuk végét elérő berendezések következetesebb visszavételét és újrahasznosítását.

A körforgásos működés alapelvei számos „as-a-service” ajánlat szerves részét képezik. A gyártók – köztük a Fujitsu is – évente több tízmillió visszaküldött eszközt újítanak fel, és adnak nekik egy második „életet”. Strukturált visszavételi program nélkül nagy a kockázata annak, hogy a leselejtezett eszközök végül eltűnnek a rendszerből. Kutatások szerint például egy új laptop gyártásának CO2-kibocsátása akár ötször meghaladhatja egy régi laptop felújításáét.

Az IT szolgáltatásként történő igénybevétele leveszi az Ön válláról az IT-életciklus-menedzsment terhét, miközben költséges tőkebefektetés nélkül gyorsított hozzáférést biztosít a legújabb technológiákhoz, amelyek jellemzően kevesebb energiát fogyasztanak az előző generációnál.

Legyen ura a helyzetnek!

Nem azt mondjuk, hogy vakon bízzon meg a szállítókban. Az ügyfeleknek továbbra is alapvető szerepük van abban, hogy a fenntarthatóság prioritás legyen – miközben a feladatok a felhőbe kerülnek vagy „as-a-service” konstrukcióban végzik el őket, és nem szabad tartaniuk attól sem, hogy gondolkodásra késztető kérdéseket tegyenek fel az energiafelhasználással, a virtualizációs szabályokkal, az újrahasznosítási folyamatokkal stb. kapcsolatban.

Persze a fogyasztásalapú IT sem orvosság minden bajra – a túlságosan komplex architektúrák még mindig pazarolják az erőforrásokat. A saját tulajdonú infrastruktúrára jellemző túlkészletezés, alulkihasználtság, sőt kihasználatlanság megszüntetése azonban az egyik legegyértelműbb módja a kibocsátás csökkentésének.

Mivel az éghajlatváltozás szörnyű következményekkel fenyeget, gyorsan és érdemben kell cselekedni. A fogyasztásalapú informatika lehetőséget nyújt a CO2-kibocsátás gyors csökkentésére anélkül, hogy veszélybe sodorná a nagyvállalati technológiák alkalmazásával kapcsolatban kitűzött célok megvalósulását. Elérkezett az ideje, hogy a technológiai vezetők kiaknázzák a rövid távon elérhető eredményeket!

 

 

Az intelligens szereplők mindenütt alkalmazkodnak

FUJITSU Virtual Desktop Infrastructure : Fujitsu PolskaA távoli munkaerő az új realitás, és minden jel szerint a virtualizáció hoz megoldást az ügyfelek egyes munkahelyi elvárásainak és kihívásainak kezelésére

Ha Önt is riasztja a VDI-projektek komplexitása, és szívesen utánajárna, hogyan működhet mobilan és biztonságosan, érdemes megismerkednie a Fujitsu és a Cutter Group új, közös VDI-megoldásával, amely felmérési szolgáltatással segíti az ügyfeleket a technológiai átalakulás útján.

Leigh Schvartz – a Fujitsu európai platformüzletágának konzultatív értékesítésért felelős vezetője Head of Consultative Sales, European Platform Business,  Fujitsu

Leigh Schvartz, a Fujitsu Európai platformüzletágának vezetője szerint a VDI jóval közelebb viszi a vállalatokat a versenyképesség, az agilitás és az ellenálló képesség megvalósításához. Szeretne megbizonyosodni róla, hogy ez az Ön cége konkrét körülményei között is működhet?

A virtuális asztali infrastruktúra (Virtual Desktop Infrastructure, VDI) rendkívüli lehetőségeket tartogat.  A globális igények gyors ütemben nőnek, és a piac értéke 2025-re várhatóan 30 milliárd dollárra nő a 2020-as 11 milliárd dollárról.[1]

Mi áll ennek a beruházási hullámnak a hátterében? A távoli és hibrid munkavégzésre átálló szervezetek számának növekedésével a VDI olyan fontos technológiává vált, amely bárhonnan képes biztonságos hozzáférést nyújtani a munkavállalóknak az alkalmazásokhoz, az adatokhoz és az asztali gépekhez. A VDI esetében a felhasználók nem a saját eszközeiken, hanem egy központi szerveren lévő asztali alkalmazásokat érnek el és futtatnak. A virtuális asztali infrastruktúra sokféle előnyt kínál a szervezeteknek, például csökkeni a hardverköltségeket, javítja a teljesítményt, fokozza a biztonságot és egyszerűsíti a felügyeletet.

Üzleti előnyök

A VDI intelligens módszert kínál a napjainkra jellemző folyamatos változásokhoz való alkalmazkodáshoz. Nélkülözhetetlen a versenyképesség, az agilitás és az ellenálló képesség megszerzéséhez – ami nélkül manapság egyetlen szervezet sem boldogul.

  • A karbantartási, biztonsági, hardver- és szoftverköltségek csökkentésével erősíti a versenyképességet. Az asztali környezet szerveres központosítása és virtualizálása pénzt takarít meg, mivel nem kell külön fizikai eszközt beszerezni, frissíteni és támogatni az egyes felhasználóknak, továbbá az operációs rendszerek és alkalmazások licencdíja is csökken.
  • Ami az agilitást illeti, a VDI segít kezelni a folyamatosan változó üzleti feltételeket azáltal, hogy lehetővé teszi az alkalmazásokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés igény szerinti, rugalmas változtatását. Ez az alkalmazkodóképesség különösen a világjárvány idején mutatkozott meg látványosan: amikor a szervezeteknek több ezer felhasználó számára kellett távoli hozzáférést biztosítaniuk egyik napról a másikra, a VDI kivételes asztali és alkalmazásélményt nyújtott minden érintettnek. Ez más technológiával nem valósulhatott volna meg.
  • A VDI kínálta pénzügyi rugalmasság a versenyképességhez és az agilitáshoz is hozzájárul. A klasszikus architektúrák nehezen tartanak lépést azzal, ahogy a szervezetek igyekeznek kihasználni a pay-as-you-go szolgáltatási modellek előnyeit, optimalizálni a licenceket és felhőszerű felhasználói élményt nyújtani a tetszés szerinti helyszínről bejelentkező felhasználóknak. A VDI segítségével a szervezetek igény szerint növelhetik vagy csökkenthetik a virtuális asztali gépek számát, és csak a felhasznált erőforrásokért fizetnek.
  • És ha ez még nem lenne elég, a VDI rendkívül biztonságos is, megerősíti a belső és a külső felektől származó adatok biztonságát. Egy biztosítótársaság például valószínűleg nem szívesen ad hozzáférést belső rendszereihez külső brókereknek, mivel ez egyértelmű biztonsági kockázatot jelentene. A VDI-vel a partnerek csak egy virtuális gépen (VM) keresztül kapnak hozzáférést. Ez a VM jellegéből adódóan biztonságosabb bejelentkezési mód, mivel elszigeteli a felhasználó munkamenetét a gazdarendszertől és a többi VM-től. Így a VM-en belüli rosszindulatú programok vagy rosszindulatú tevékenységek nem érintik a gazdagépet és a többi VM-et. A titkosítási és adatvesztés-megelőzési szabályok egységesen érvényesíthetők, míg a hibajavító kódok rendszeres alkalmazása és a biztonsági fejlesztések tovább növelik a VDI biztonságát.


A jó megoldás

A VDI bevezetése azonban nem mentes a kihívásoktól. Nem egyszerű például meghatározni a VM-ek optimális konfigurációját, méretezését és telepítését a különféle felhasználói csoportok számára és a különböző feladatok esetén.

Amikor költségmegtakarításról, jobb biztonságról vagy digitális átalakulásról beszélünk, először is meg kell ismernünk a jelenlegi infrastruktúrát és használatának módját. Ehhez nyújt praktikus lehetőséget a VDI-értékelési szolgáltatás. A szolgáltatás keretében elemezzük az informatikai környezet jelenlegi állapotát, és ajánlásokat teszünk egy működőképes VDI-megoldás megtervezésére és megvalósítására.

  • A felhasználói profilok, az alkalmazási követelmények, a hálózati sávszélesség, a tárolókapacitás és a biztonsági szabályok alapján segítünk azonosítani, hol lenne a leginkább előnyös a VDI bevezetése. A meglévő adatok és feladatok elemzésével az értékelés betekintést nyújt a VDI-re való áttérés lehetséges előnyeibe és kockázataiba, valamint a befektetés várható megtérülésébe (ROI).
  • Másodsorban segít megtervezni és optimalizálni a VDI telepítését azáltal, hogy útmutatást nyújt a megfelelő hipervizor, VM-típus, operációs rendszer, tároló, hálózat és alkalmazáskiszolgálási módszer kiválasztásához. Segíthet továbbá a VM-ek optimális számának és méretének meghatározásában, valamint az erőforrások ki- és elosztásának megfelelő méretezésében a szerverinfrastruktúrán belül a jobb teljesítmény és az alacsonyabb költségek érdekében. A megfelelő felügyeleti eszközök és folyamatok meghatározása tovább csökkenti az IT-költségeket. Az értékelési szolgáltatás keretében akár felhőmigrációs stratégiát is ki tudunk dolgozni egyes VDI-feladatok fokozatos áthelyezéséhez a felhőbe. Ez segít kiaknázni a felhő skálázhatóság és katasztrófa utáni helyreállítás (DR) terén kínált előnyeit.
  • Harmadszor, a VDI-értékelési szolgáltatás – ha koncepciótesztelési (PoC) komponenst is tartalmaz – segíthet a VDI teljesítményének nyomon követésében és a hibaelhárításban az olyan kulcsfontosságú mutatókról szóló mérőszámok és jelentések készítésével, mint a rendelkezésre állás, a késleltetés, az átviteli sebesség, a kihasználtság és a felhasználói elégedettség. A PoC után egyértelműen látszani fog, pontosan mire van szükség a VDI szervezeten belüli bevezetéséhez. Az értékelés megmutatja, hol célszerű kikapcsolni a VM-eken belüli felesleges funkciókat, eltávolítani a redundáns hardvereket, minimalizálni a VM-konzol használatát, valamint sablonokat és szkriptalapú kezelést használni. A szolgáltatás minőségét és a felhasználói élményt befolyásoló problémákat és szűk keresztmetszeteket azonosító és kiiktató értékeléssel végső soron javulhat a felhasználóknak nyújtott élményt.

A PoC-vel kiegészített értékelés jobb információkat nyújt az üzleti döntés meghozatalához.

VDI a gyakorlatban

A VDI egyik fő technikai előnye az egyszeri bejelentkezés (SSO). Ez a hitelesítési módszer javítja a felhasználók kényelmét, produktivitását és elégedettségét, mivel többé nincs szükség arra, hogy több jelszót jegyezzenek és adjanak meg a különböző rendszerekhez. Az SSO a biztonságot is növelheti azáltal, hogy minimumra szorítja a jelszó illetéktelen megszerzésének vagy felhasználásának kockázatát.

Ez számos munkahelyi környezetben – fizikai, távoli és hibrid környezetben egyaránt – rendkívüli előny. Nemrégiben egy belgiumi kórházzal dolgoztunk együtt, hogy megszüntessük a többrendszeres bejelentkezés okozta problémákat, amelyek napjában többször is bosszúságot okoztak a helyszínen és távolról dolgozó egészségügyi szakemberek számára.

Használatalapú fizetés

De hogyan lép be a képbe a Fujitsu? Hát úgy, hogy iparágvezető VMware- és háttértechnológiákon alapuló, biztonságos és megbízható VDI-megoldást nyújt egyetlen skálázható szolgáltatás keretében, felhasználónkénti havi számlázással. A havi számlázás a tényleges felhasználáson alapul, a konstrukció nem igényel jelentős előzetes tőkebefektetést. Az as-a-service modellre jellemző összes előny elérhető: jobb cashflow, 100%-os összhang az üzleti igényekkel, azonnali üzleti agilitás és mozgástér a stratégiai projektekbe való beruházáshoz.

Az iparág vezető megoldáspartnereivel együttműködve fix árú VDI-értékelési szolgáltatást kínálunk az ügyfelek infrastruktúrájára és üzleti igényeire szabott megoldás konfigurálásához és validálásához.

A VDI nem csupán költséghatékony befektetés, hanem stratégiai prioritás is a digitális korban boldogulni kívánó vállalatok számára. Ahogy a szervezetek alkalmazkodnak a távmunka változó környezetéhez, a VDI-értékelési szolgáltatás kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy az intelligens szereplők bárhol, bármilyen igényt ki tudjanak elégíteni.

 

 

[1] Forrás: Facts and Factors 2022, Jelentés a virtuális asztali infrastruktúrák piacáról, Kilátások, átfogó elemzés és előrejelzés (2021 – 2026)

A „károkozástól való tartózkodás” már nem elégséges cél az ESG stratégiában

What Happens when ESG, Data, and Technology Converge: A New Path to  Sustainable Business? : FUJITSU BLOG - GlobalColm McDaid, a Fujitsu régióközi környezetvédelmi vezetője

Az ESG-mozgalom fontos eszmecserét indított el, de nem megy elég messzire – állítja Colm McDaid, a Fujitsu régióközi környezetvédelmi vezetője. Már nem elég, ha pusztán tartózkodunk a károkozástól, hanem a minden életet fenntartó természeti rendszerek helyreállítására és megújítására kell törekednünk.

A befektetők és az érintettek egyre gyakrabban értékelik a vállalatok fenntarthatósági és etikai teljesítményét ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok alapján. Az ESG azonban nem csak a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek kockázatainak mérsékléséről szól. Van egy harmadik terület is, amellyel az ESG nem foglalkozik megfelelően: a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás.

Nem elegendő, ha a fenntarthatóbb üzleti gyakorlat révén próbálunk tartózkodni a károkozástól. Tovább kell lépnünk az olyan resztoratív gyakorlat felé, amely aktívan helyreállítja és regenerálja a természeti környezetet. A biológiai sokféleség pusztulása, a táplálékláncok összeomlása és a vízkörforgás zavara aláássa azokat a létfenntartó rendszereket, amelyektől függünk.

Életbevágó dolgok

A földi élet szövedéke a természettől és a biológiai sokféleségtől függ. A levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, és az élelmiszer, amit megeszünk, mind a működő ökoszisztémákra támaszkodik. Az erdők megtisztítják a levegőt és szabályozzák a csapadékot. A rovarok, a madarak és a denevérek beporozzák a növényeket. A vizes élőhelyek megszűrik a vizet és megakadályozzák az árvizek kialakulását. A korallzátonyok védik a tengerpartot a viharoktól. A biológiai sokféleség pedig életmentő gyógyszerek alapanyagait biztosítja számunkra. Az emberi tevékenység, például az élőhelyek elpusztítása, az erőforrások túlzott kizsákmányolása, a környezetszennyezés, az invazív fajok és az klímaváltozás miatt azonban a fajok riasztó ütemben tűnnek el.

A Világgazdasági Fórum szerint a biológiai sokféleség pusztulása az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartozik, és az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye sürgős fellépésre szólít fel a folyamat megállítása és visszafordítása érdekében. Az egyezményben felvázolt jövőkép egy 2050-re megvalósuló, természetpozitív világ, ahol a károk elkerülésén túl a természeti rendszerek aktív helyreállítására és megújítására is sor kerül. Ez ambiciózus, de szükséges cél – ha szeretnénk fenntartani bolygónk élhetőségét.

Nem lineáris gondolkodás

A korlátozott természeti erőforrások és a környezetre nehezedő nyomás miatt jelenlegi gazdasági rendszerünk egyértelműen felülvizsgálatra szorul. Az erőforrások felhasználásának, a termékek előállításának és a hulladék ártalmatlanításának jelenleg uralkodó lineáris modellje többé nem fenntartható. Ehelyett át kell állnunk a körforgásos gazdaságra, ahol az erőforrásokat a lehető leghosszabb ideig használjuk. A cél a hulladéktermelés megszüntetése a mérgező vegyi anyagok kivonásával, a termékek élettartamának maximálása a tartósságot szem előtt tartó tervezéssel és javítással, valamint az anyagok visszanyerése az élettartam végi újrahasznosítás (recycling) és feldolgozás (upcycling) révén.

Az intelligens tervezés, a szolgáltatásalapú üzleti modellek és az ipari szimbiózis innovációin keresztül a körforgásos rendszer új életetel töltheti meg gazdaságainkat. A gazdasági növekedés és az erőforrás-fogyasztás szétválasztása az emberek és a bolygó javát egyaránt szolgáló, fenntartható jólét ígéretét hordozza. A körforgásos gazdaság olyan gazdasági modell inspiráló jövőképét vetíti elénk, amely a jövő veszélyeztetése nélkül képes kielégíteni a jelen igényeit. Most van itt az ideje, hogy megvalósítsuk ezt a jövőképet.

A szabályozás szintjén számos ország és régió már tesz valamit ezért az ügyért. Japán például felállította a hulladékcsökkentés, az anyagok újrafelhasználása és újrahasznosítása, valamint a természeti tőke helyreállítása elvén alapuló körforgásos társadalom megvalósításának jogi keretrendszerét. A zöld megállapodás részeként az EU elfogadta a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely a termékek életciklusának valamennyi területére és szakaszára kiterjed. Kezdeményezéseket foglal magában többek között a terméktervezésre, a hulladékmegelőzésre, az újrafelhasználásra, a javításra, az újrahasznosításra, a fogyasztásra, a zöld közbeszerzésre, az ipari szimbiózisra, a bioalapú anyagokra és a digitalizációra vonatkozóan. Az Egyesült Királyság a saját nemzeti jogrendszerébe is átültette a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós szabályok egy részét. Az Egyesült Államok pedig törvényt hozott a tengeri hulladék által okozott válság kezelésére.

A technológia szerepe

A technológiai innováció döntő szerepet játszhat a helyzet javításában. A digitális követési megoldásokkal az összetett globális ellátási láncokon keresztül is nyomon követhetők az anyagok. Az intelligens érzékelők és az IoT optimalizálhatják az erőforrás-felhasználást és bizonyíthatják a hatékony működést. A gépi tanulás segíthet előre jelezni a használat, a teljesítmény és a hibák mintázatait, adatokat szolgáltatva a körforgásos tervezéshez. Az anyagtudomány fejlődése megkönnyítheti a veszélyes vegyi anyagok helyettesítését a gyártási folyamatokban.

A Fujitsu célja, hogy a digitális technológia segítségével a természettel harmóniában lévő világot teremtsen. A vállalat a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó nemzetközi célokkal összhangban fogalmazta meg 2050-re vonatkozó jövőképét, 2030-ig szóló középtávú és 2025-ig megvalósítandó rövid távú célkitűzéseit. A Fujitsu emellett dolgozik vállalati tevékenysége negatív hatásainak enyhítésén és a biológiai sokféleségre gyakorolt pozitív hatásai erősítésén – teljes ellátási láncára kiterjedően.

Tevékenységei közé tartozik a zöld beszerzés ösztönzése, a vízfogyasztás és a szennyvízkibocsátás csökkentése, az erdővédelmi projektek támogatása, valamint a digitális környezetgazdálkodási megoldások fejlesztése. A Fujitsu azt is vizsgálja, hogyan alkalmazható például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a blokklánc az olyan kihívások kezelésére, mint a fenntartható mezőgazdaság, az ökoszisztémák megfigyelése, az erőforrások optimalizálása és a körforgásos gazdaságra való áttérés.

A vállalkozások számára adott a lehetőség arra, hogy aktívan részt vegyenek bolygónk válságának megoldásában. Azáltal, hogy a természetet és a biológiai sokféleséget is figyelembe veszik ESG-keretrendszerük kidolgozása során, értéket teremthetnek, és működésüket az ökológiai korlátokhoz igazíthatják. Ennek továbbgyűrűző hatása pedig támogatja a szélesebb körű társadalmi és fejlődési célokat. A felelős társadalmi szereplők tudják, hogy az egészséges társadalom létrehozásához egészséges környezetre van szükség. Ha továbbra is jólétben akarunk élni ezen a bolygón, meg kell tanulnunk a természettel harmóniában, nem pedig annak kárára boldogulni. A felelős globális társadalmi szereplők lehetősége és egyben felelőssége is, hogy mihamarabb a cselekvés útjára lépjenek, és helyes irányba tereljék a földi élet jövőjét.

A megfelelésen túl: Hogyan érjük el, hogy az uniós CSRD katalizálja a fejlődést?

EU CSRD Is Now In Force

Colm McDaid, a Fujitsu környezetvédelmi elkötelezettségért felelős régióközi vezetője

A fenntarthatósági jelentéskészítésre vonatkozó új uniós szabályozás miatt szigorodni fognak a megfelelési követelmények – írja Colm McDaid, a Fujitsu környezetvédelmi elkötelezettségért felelős régióközi vezetője. De vajon kizárólag pozitív hatásai lesznek az új vállalati fenntarthatósági jelentéskészítésről szóló irányelvnek (CSRD)?

Előfordulhat, hogy az EU új fenntarthatósági előírása nyomán valójában még kevesebb konkrét intézkedés születik?

Az EU vállalati fenntarthatósági jelentkészítésről szóló új irányelve (CSRD) sokkal átláthatóbbá kívánja tenni a vállalati működés környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) hatásait a nem pénzügyi jelentéskészítési irányelv (NFRD) hatálya alá tartozó vállalatoknál. A 2024 januárjában hatályba lépő CSRD az ENSZ fenntartható fejlődési céljait szolgáló törekvésekre szeretne ráerősíteni. Ezekkel a célokkal az ENSZ a világ legsürgetőbb kihívásainak 2030-ig tartó kezeléséhez szab kereteket.

A CSRD szerteágazó jelentéstételi követelményei miatt azonban olyan sokan azért aggódnak, hogy a szervezetek minden erőforrásukat a megfelelésre fordítják majd ahelyett, hogy valódi előrelépést tennének a fenntarthatóság terén.

A gyakorlatban nehezen kivitelezhető?

A CSRD célja, hogy az EU-ban minden nagyvállalat és a KKV-k egy része számára kötelezővé tegye a fenntarthatósági jelentések készítését. Az ESG különböző témáival foglalkozik: például az éghajlatváltozással, az emberi jogokkal, a sokszínűséggel, a korrupció elleni küzdelemmel stb. Bár a CSRD üdvözlendő lépés a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság felé, komoly kihívásokat támaszt azokkal a szervezetekkel szemben, amelyekre vonatkozik.

Az egyik fő kihívás az összegyűjtendő, ellenőrizendő és közzéteendő adatok puszta mennyisége és komplexitása. A CSRD értelmében a szervezeteknek 12 terület több mint 100 mutatójáról kell jelentést készíteniük. Ekkora adattömeg minőségének és megbízhatóságának biztosítása jelentős időt, erőforrásokat és szakértelmet igényel. Ráadásul a CSRD nemcsak magukra a szervezetekre, hanem leányvállalataikra, beszállítóikra és üzleti partnereikre is vonatkozik, ami további terhet ró az érintettekre a teljes értéklánc nyomon követése és irányítása terén.

Középpontban a lényegesség

Az EU természetesen számított erre. A CSRD-ben fontos szerepet játszik a lényegesség elve – ez határozza meg, hogy mit kell jelenteni. Az ESG kontextusában a lényegesség azt jelenti, mennyire hathatós és pénzügyileg mennyire jelentős egy adott intézkedés a vállalat átfogó ESG-elemzése szempontjából. A lényegesség elve arra ösztönzi a szervezeteket, hogy fordítsanak figyelmet azokra a tényekre és eseményekre, amelyek potenciálisan nagy hatással lehetnek az üzleti tevékenységükre és az érintettekre.

A CSRD kettős megközelítést alkalmaz a lényegesség terén:  a pénzügyi lényegességet és a hatás lényegességét vizsgálja. A pénzügyi lényegesség az ESG-kérdések cégértékre gyakorolt potenciális hatása. Ezzel szemben a hatás lényegessége a vállalat tevékenységének lehetséges társadalmi és környezeti következményeire utal. Ez azt jelenti, hogy a szervezeteknek be kell számolniuk arról, hogyan befolyásolják az ESG-kérdések üzleti teljesítményüket, és hogyan befolyásolja üzleti teljesítményük az ESG-kérdéseket.

 

Előfordulhat, hogy a megfelelés és a hatás között kompromisszumot kell kötni. A CSRD rendeltetése, hogy következetes és összehasonlítható információkat biztosítson az érintett felek, például a befektetők, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek és a civil társadalom számára. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a közölt információk pontosan tükrözik a fenntarthatósághoz való tényleges hozzájárulást. Fennáll a veszélye annak, hogy a szervezetek a CSRD minimumkövetelményeinek teljesítésére összpontosítanak az üzleti és társadalmi szempontból leglényegesebb kérdések kezelése helyett, ami alááshatja fenntarthatósági erőfeszítéseik hatásosságát és hitelességét.

Ez a kompromisszum az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozóan is releváns. A 2030-as határidővel kitűzött 17 globális cél között szerepel a szegénység megszüntetése, a bolygó védelme, valamint a béke és a jólét biztosítása mindenki számára. Az SDG-ket széles körben a fenntarthatóság legambiciózusabb keretrendszereként ismerik el. Végrehajtásuk, illetve megvalósításuk ugyanakkor komoly kihívásokat jelent. Az ENSZ nemrégiben közzétett jelentése szerint a világ egyelőre „messze” nem halad afelé, hogy 2030-ra elérje a fenntartható fejlődési célok többségét. A Covid19 világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet, és számos területen példátlan elakadást és visszaesést okozott.

Hogyan tovább?

A megfelelés önmagában nem katalizálja a fejlődést. A kimerítő CSRD jelentések készítése mellett a vállalatoknak stratégiai szemlélettel, az üzleti tevékenységük szempontjából legfontosabb ESG-kérdésekre kell összpontosítaniuk. Másként fogalmazva: a CSRD-nek való megfelelés során a vállalatoknak nem szabad szem elől téveszteniük az átfogó képet. A fenntarthatósági jelentéskészítésre nem úgy kell tekinteniük, mint kipipálandó feladatra, hanem lehetőségként arra, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket és vezető szerepüket a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén.

Igen, de hogyan? Holisztikus, stratégiai megközelítésére van szükség, amely a különböző ESG-kérdések közötti összefüggéseket és kompromisszumokat is figyelembe veszi. A vállalatoknak prioritásként kell kezelniük az üzleti tevékenységük és az érintettek szempontjából legrelevánsabb és leglényegesebb kérdéseket, és intézkedéseiket a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekhez és szabványokhoz kell igazítaniuk.

A Fujitsu proaktívan részt vesz a CSRD és más fenntarthatósági előírások, például a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentéskészítéssel foglalkozó munkacsoport (TCFD) által lefektetett szabályok és az EU-taxonómiarendelet kidolgozásában. A fenntarthatóságot üzleti tevékenységünk minden részletébe be kívánjuk építeni.

Annak érdekében, hogy ügyfeleinknek valóban érdemi segítséget tudjunk nyújtani a CSRD követelményeinek teljesítéséhez, szakértői csapatot állítottunk fel különböző szakterületek (pl. jog, ellátási lánc, kockázatkezelés, pénzügy, fenntarthatóság) képviselőiből. Ez a csapat az adatokon alapuló meglátások és innovatív megoldások felhasználásával dolgozik azon, hogy azonosítsa és kezelje a Fujitsu és az érintettek szempontjából leglényegesebb ESG-kérdéseket.

Hiszek az SDG-k és a CSRD szükségességében és sürgősségében, de abban is szeretnék segíteni, hogy az ESG-vel kapcsolatos lényegességi szempontok figyelembevételével újragondoljuk vállalati programjainkat. A fenntarthatósági jelentések készítése nem teher vagy korlát, hanem katalizátor és a pozitív változás motorja. A szervezetek úgy is megfelelhetnek a CSRD követelményeinek, hogy ezzel párhuzamosan jelentős pozitív változást érnek el saját maguk és a társadalom számára.

süti beállítások módosítása