Fujitsu Hungary

A fenntartható átalakulásnak minden vállalatnál prioritást kell élveznie – Eláruljuk, miért, és hogyan lehet megvalósítani

2022. szeptember 22. - Fujitsu Hungary

KARBON KIEGYENLÍTÉS | CARBON OFFSET | Legyél Te is karbonsemleges!Lehetséges 2030-ig elérni az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseit (SDG), 2050-ig pedig megteremteni egy olyan „gazdagabb társadalmat, ahol megoldották a főbb társadalmi problémákat”? Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a vállalatoknál prioritást kell élveznie a globális fenntarthatósági irányelvek alkalmazásának, és ezzel együtt lépéseket kell tenni a konkrét szervezetek által megszabott követelmények teljesítésére.

A Fujitsu és a Ridgelinez a fenntartható átalakulást támogató (SX) tanácsadási, valamint CO2-kibocsátási kalkulációs és vizualizációs szolgáltatásokkal segítik a vállalatokat SDG-céljaik megvalósításában – ezzel is hozzájárulva az ember és a Föld harmonikus együttéléséhez.

Hogy miért kellene a vállalatoknak mielőbb prioritásként kezelni a fenntartható átalakulást (SX), és milyen területekre kellene összpontosítaniuk? A téma két szakértőjét, Shota Fujikawát, a Ridgelinez igazgatóját, és Kenji Aokit, a Fujitsu Uvance divíziójának munkatársát kérdeztük.

A fenntartható átalakulás és a karbonsemlegesség alapvető fontosságúak az üzletmenet folytonosságának fenntartásához

Először is, hogyan támogatja a Ridgelinez és a Fujitsu a vállalatokat a fenntarthatóbb működéshez vezető úton?

Shota: Javaslatokat teszünk a vállalatoknak arra nézve, hogyan kezeljék a társadalmi kérdéseket, és a fenntartható átalakulás szempontjából releváns, nyolc SDG-hez(1) igazodó megoldásokat kínálunk. Különös hangsúlyt fektetünk a stratégiák kidolgozását támogató ötletek összegyűjtésére, amelyeket aztán méréseken alapuló konzultációkon keresztül ültetünk át a gyakorlatba.

(*1) A Ridgelinez által említett nyolc fenntartható átalakulási téma között öt környezetvédelmi kérdés (az üvegházhatású gázok által okozott klímaváltozás, energia, víz, hulladék és biodiverzitás) és három társadalmi kérdés (fizikai, szellemi és társadalmi emberi jogok) szerepel.

Kenji: A Ridgelinezzel közösen SX-tanácsadási szolgáltatásokat nyújtunk az SDG-célkitűzéseiket teljesíteni és a fenntarthatóság menedzseléséről tájékozódni kívánó ügyfelek számára, miközben célzott szolgáltatásokat is nyújtunk konkrét kezdeményezésekhez. Az én feladatom, hogy partnereinkkel együttműködve a Fujitsu technológiájára épülő karbonsemlegességi stratégiákat dolgozzunk ki. Első lépésként egy olyan megoldást kínálunk, amely segít az ügyfeleknek vizuális módon megjeleníteni CO2-kibocsátásukat.

Úgy tűnik, hogy a világjárvány által érintett ellátási láncokat működtető vállalatok egyszerűen a status quo fenntartásával vannak elfoglalva, így náluk a fenntartható átalakulást ösztönző intézkedések végrehajtása nem élvez prioritást. Mi a véleményük erről?

Shota: Számos vállalat már módosította nemzetközi kereskedelmi gyakorlatát, és beépítette a fenntarthatóságot beszerzési folyamataiba. Azoknál, akik nem támogatják a fenntartható átalakulást és a karbonsemlegességet, fennáll az üzleti veszteség kockázata. Határozott meggyőződésem, hogy a fenntartható átalakulás szükségszerű. A meglévő üzleti tevékenység fenntartásához, netán bővítéséhez szükséges proaktív stratégia megköveteli, hogy a vállalat gyorsan reagáljon, és a piacon kis kommunikálja erőfeszítéseit.

Kenji: A gyártóüzemek gyakorlatának egyes elemei – például a folyamatok észszerűsítése és digitalizálása, a gépesítés és automatizálás – szintén csökkentik a gyártáshoz, az emberek és áruk mozgatásához és a létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó CO2-kibocsátást. Ebből a szempontból vannak, akik a QCD-specifikus (minőség, költség és szállítás) KPI-ket a környezetvédelmi fejlesztéseket is magukban foglaló QCDE mutatókká fejlesztették tovább(2). Bár ez kihívást jelent, úgy gondoljuk, hogy a tudatosság és a KPI-k láthatóságának növelése hozzájárul a karbonsemlegességi célok eléréséhez.

(2)Olyan mutató, amely a QCD-t a környezetvédelmi fejlesztésekkel kiegészítve érzékelteti, milyen fontos a környezetterhelés csökkentése a gyártási folyamatban a termékérték növeléséhez.

Van különbség a japán és a globális vállalatok között a fenntartható átalakulás és karbonsemlegesség szempontjából?

Kenji: Különféle kezdeményezések indultak a világon. Törvényhozás és szabályozás tekintetében Európa jár az élen, és szintén ez a kontinens a karbonsemleges kezdeményezések fő támogatója. Erre példa a karbonadó (carbon border tax) bevezetése.(3)

Az Egyesült Államokban az egyes vállalatok erőfeszítései mellett a kormányzat is tett lépéseket a jogalkotás terén. Azoknak a vállalatoknak például, amelyek termékeket és szolgáltatásokat exportálnak a nemzetközi piacon, és – országtól vagy régiótól függetlenül – jelentős ellátási láncot vesznek igénybe, a jogszabályok értelmében proaktívan közzé kell tenniük a termékekre vonatkozó és a klímavédelem szempontjából releváns információkat. A vállalatok kötelesek bizonyos forrásokat elkülöníteni és befektetni a CO2-kibocsátás csökkentésébe. A gyors reagáláshoz a szabályozói trendek és az egyes vállalatok erőfeszítései egyaránt hozzájárulnak.

Shota: Japán kedvező adottságokkal rendelkezik a környezetvédelmi szempontból haladó vállalatok alapításához, hiszen itt egyelőre nem elérhető olyan fenntartható átalakulást támogató szolgáltatás, amellyel a vállalatok vizuálisan meg tudnák jeleníteni CO2-kibocsátásukat és a nemzetközi szabványok által garantált titoktartás mellett továbbíthatnák a főbb adatokat. Mivel egyetlen vállalat sem volt még képes kiszámítani „Scope 3” kibocsátását(4), azoknak a vállalatok tudnak a fejlődés élére állni, amelyek a fenntartható átalakulást vállalatirányítási prioritássá téve újra tudják definiálni üzleti működésüket.

(3) Olyan rendszer, amelynek keretében az uniós importőrök az EU-n kívülről származó termékek behozatala esetén a CO2-kibocsátáson alapuló karbonadót fizetnek. Öt kulcsfontosságú kereskedelmi területre vonatkozik: acél, cement, műtrágya, alumínium és villamos energia. Az adó 2026 után lesz kötelezően fizetendő.

(4) Az ellátási láncban az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának területeit nevezik „scope”-nak. A Scope 1 az adott vállalat által közvetlenül kibocsátott üvegházhatású gázokra vonatkozik. A Scope 2 a más vállalatok által szállított villamos energiából, hőből és gőzből származó közvetett kibocsátást jelenti. A Scope 3 a Scope 1 és 2 területen kívüli közvetett kibocsátás.

Forrás: www.env.go.jp. (n.d.). Green Value Chain Platform Supply-chain emissions Information Platform: https://www.env.go.jp/earth/ondanka/supply_chain/gvc/en/supply_chain.html

A kiterjedt szakértelemmel rendelkező partner szerepe a fenntartható átalakulásban

Milyen törekvések segítik elő a karbonsemlegesség elérését?

Kenji: Először is, bár sok ügyfél már folytat ilyen jellegű tevékenységet, a kibocsátáscsökkentő lépések kidolgozásához és megvalósításához elengedhetetlen a jelenlegi helyzet megértése. Mindenekelőtt ki kell számítani a vállalat CO2-kibocsátását. A Fujitsu házon belüli szakértelmére támaszkodva segítünk a vállalatoknak kiszámítani a Scope 1, 2 és 3 emissziót.

Ezután a kibocsátás csökkentéséhez finomítani kell a CO2-adatok részletezettségét és komplexitását. Minden helyszínre, üzemre, gyártósorra, termékre és berendezésre gyűjteni kell adatokat, hogy pontosan be tudjuk határolni azokat a területeket, ahol a legeredményesebben csökkenthető a CO2-kibocsátás.

Shota: A kibocsátás csökkentése érdekében a „vénaszerűen működő iparágak”(5) reformját célzó konzultációkat is támogatni fogunk az ellátási láncban és a biomassza felhasználása terén. Hozzájárulhatunk például a kibocsátás csökkentéséhez úgy, hogy a közös termékhasználat ösztönzésével meghosszabbítjuk a felhasználási ciklust, vagy bioüzemanyagokkal helyettesítjük a gyártás és a disztribúció során használt üzemanyagokat.

A cégérték növelésére törekvő vállalatok, illetve márkák számára a fenntarthatósági kezdeményezések, azon belül az emissziócsökkentés közzététele is fontos lehet.

Olyan tanácsadási szolgáltatást tervezünk, amellyel a nem pénzügyi jellegű információk közzétételét támogatjuk a külső piac felé, például azzal kapcsolatban, miként használják fel a digitális technológiát a hatékonyság növelésére. Mivel egyre több helyen kötelezővé teszik a klímavédelmi szempontból releváns információk közzétételét a tőzsdei cégeknek, igyekszünk kihasználni a lehetőséget és tanácsadást biztosítani ehhez. Segítséget nyújthatnánk például az adatok TCFD(6) keretrendszer szerinti közzétételéhez.

Kenji: Különböző iparágakból keresnek meg minket ügyfelek. A volument tekintve sok ügyfelünk a gyártószektorban működik. Őket nagyon érdeklik a hatósági trendek és a klímavédelemmel kapcsolatos adatok közzétételének kérdése.

(5)A termékeket előállító „artériaszerűen működő iparágakkal” (pl. gyártóipar) szemben a „vénaszerűen működő iparágak” a hulladékok visszanyerésével, újrahasznosításával, újrahasználatával, kezelésével és ártalmatlanításával foglalkoznak.

(6)A TFCD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures) munkacsoportot a Financial Stability Board (FSB) hozta létre 2015-ben a klímaváltozás világgazdaságra nézve kockázatos hatásairól szóló átfogó pénzügyi információszolgáltatás ösztönzésére.

Említették, hogy a fenntartható átalakulással kapcsolatos tanácsadás az ESG-terület kérdéseire is megoldással szolgál. Önök szerint hogyan lehet kezelni ezeket a kérdéseket, és milyen értéket kínálnak ezek a megoldások?

Shota: Fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleink számára kiegyensúlyozott szolgáltatás- és termékkatalógust hozzunk létre az öt kiemelt környezetvédelmi kérdéssel kapcsolatban. Emellett a fizikai, szellemi és társadalmi emberi jogokban megjelenő társadalmi kérdésekkel is foglalkozni kell, hiszen a környezeti kihívások megoldásán dolgozó vállalatoknak társadalmi szempontból is tudatosan kell fellépniük.

Három alapvető területen kínálunk támogatást.

Először is, az érintett iparági csoportokban végzett lobbitevékenységgel hozzájárulunk a kezdeményezések egységesítéséhez szükséges szabályalkotási folyamathoz. Másodszor, a vállalatok rendelkezésére bocsátjuk a Fujitsu CO2-számítással és TCFD-vel kapcsolatos szakértelmét, valamint a Ridgelinez tanácsait a benchmark-mechanizmusokkal kapcsolatban.

Harmadsorban pedig részt veszünk a vállalatokat összekapcsoló és a több iparágat érintő kezdeményezéseket ösztönző konzorciumok munkájában.

Ami a kezdeményezések felgyorsítását illeti, a Fujitsu egyedülálló megoldásai elősegítik az automatizációt, a Ridgelinez gyártófüggetlen jellege pedig lehetővé teszi, hogy a Fujitsu és más technológiai vállalatok közötti együttműködésen keresztül nyújtsunk támogatást.

Kenji: Örömmel támogatjuk ezt a projektet. Nekünk az a feladatunk, hogy minden vállalatnak segítsünk azonosítani saját tevékenysége aktuális állapotát és teljes hozzájárulását. A problémákat a technológia segítségével megoldva és vállalatok, szervezetek széles körével együttműködve kiiktatjuk az adatgyűjtést, a vizuális megjelenítést és az információterjesztést gátló tényezőket.

Milyen tanácsot adnának azoknak a vállalatoknak, amelyeket érdekel a Fujitsuval és a Ridgelinezzel folytatott együttműködés? Hogyan fogjanak hozzá a társadalmi és környezetvédelmi kérdések megoldásához?

Shota: Ha egyetlen mondattal kell válaszolnom: „Vágjunk bele máris együtt!”.

Alapvetően ez a lényeg. Amelyik cég nem lép, elveszíti versenyképességét. A globális ajánlások és iránymutatások alkalmazása nem fakultatív, hanem kötelező. Fontos, hogy előre jelezzük, milyen hatást gyakorol a fenntarthatóság a vállalatokra a következő három évben, és vizuálisan is megjelenítsük e kérdések fontosságát.

Kenji: Szerintem sok olyan kérdéssel kell foglalkozni, mint pl. a jogszabályi megfelelés, a klímavédelmi információk közzététele, az üzleti partnerek követelményei – ráadásul ez valószínűleg folyamatosan változni fog. Ugyanakkor reméljük, hogy ügyfeleink saját üzleti szakértelmüket hasznosítva, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt hasznos, új értékeket tudnak majd teremteni. Bízunk abban, hogy a fenntarthatóbb jövő felé haladva meg tudjuk majd osztani egymással a gondolatainkat és a kihívásainkat, és együtt fogjuk megoldani a közös problémákat.

Fenntarthatóbb jövő építése a következő generáció számára

Végezetül mondják el, milyen személyes céltól, ambíciótól vezérelve segítik a vállalatokat az SDG-célok megvalósításában?

Shota: Nekem az az életcélom, hogy hozzájáruljak egy olyan társadalom megteremtéséhez, amelyben a következő generáció kényelmesen élhet. Ehhez elengedhetetlen, hogy az SDG-khez hasonló kezdeményezéseken keresztül teljesítsük fenntarthatósági kötelezettségeinket. Ezek közül a környezetvédelmi kérdések azok, amelyek a legnagyobb hatással vannak a társadalmi értékláncra. Dolgozunk ezeknek a problémáknak a megoldásán, amihez mindenképpen hosszú távú kezdeményezésekre lesz szükség a 2050-ig tartó, következő 28 évben.

Ezt szem előtt tartva, szeretnék hasznos segítséget nyújtani az egyes vállalatok számára a tanácsadói munkán és a rendszermegoldásokon keresztül, és e munka alapján összeállítani egy olyan közös katalógust, amelyet aztán szélesebb körben terjeszthetünk. Ha mindig csak külön-külön, az egyes vállalatokra összpontosítunk, abból nem igazán profitál a társadalom, mivel így túl lassú az előrehaladás. Munkánk során olyan automatizált, egységes platformot hozunk létre, amelyre támaszkodva a jelenleg érintett 2180 tőzsdei cég kisebb munkaráfordítással, egyszerűbben tudja alkalmazni a TCFD-keretrendszert.

Kenji: Az én személyes célom az, hogy jobb világot hagyjunk örökül a jövő gyermekeinek. A klímaváltozás elleni erőfeszítések mindannyiunkat érintenek, hiszen mindenkinek alkalmazkodnia kell, és egyéni áldozatokat kell hoznia. A vállalati kezdeményezéseket nem könnyű összekapcsolni az emberek mindennapi életével, de ha sikerül a technológiát az ügyfeleink és az egész társadalom nehézségeinek mérséklésére felhasználnunk, javítani tudjuk a CO2-kibocsátással kapcsolatos információszolgáltatást és tájékozottságot.

Meggyőződésem, hogy a tudatosság és az értékek terén elért változások jelentős hatást gyakorolnak majd a vállalatok tevékenységére. Fontos, hogy ezek az erőfeszítések ne korlátozódjanak bizonyos cégekre és szervezetekre – az értéklánc egészében, széles körben kell érvényesülniük. Ezért különböző területeken, több cégnél, iparágban, országban és régióban szeretnék együttműködni az emberekkel az SDG-k megújításában és teljesítésében, és ezzel személyesen is tenni valamit bolygónkért.

Fenntartható gyártás

A Fujitsu az Uvance üzleti márka részeként vezette be kiemelt területként a fenntartható gyártást. Gyártóipari és iparági innovációkon keresztül, az ellátási lánc egészében támogatjuk a fenntartható növekedést, a természet és az emberiség együttélését.

Shota Fujikawa

a Ridgelinez igazgatója, és SX, távközlési, technológiai és médiapraxisának vezetője

Jelenlegi pozíciójának betöltése előtt egy külföldi tanácsadó cég stratégiai csoportjának partnere volt. Számos, élvonalbeli technológiákra épülő digitális átalakulási projektben vett részt, például startupok elindításában, illetve szervezeti és ellátásilánc-kezelési reformok lebonyolításában távközlési, csúcstechnológiai és pénzügyi vállalatoknál. Az elmúlt években a fenntartható fejlődési célok elérését támogató SX-tanácsadásban is részt, például a karbonsemlegesség és a jóllét témakörében.

Kenji Aoki

a portfólióstratégiai iroda vezetője a Fujitsu Uvance divíziójának fenntartható gyártásért felelős részlegénél
A Fujitsunál Kenji Aoki korábban elsősorban a feldolgozóipari (főként nehézipari és autóipari) ügyfeleket célzó értékesítésért volt felelős. A feldolgozóipar területén a tervezéstől a gyártásig tartó folyamatot támogató üzleti és elszámoló rendszereket vezetett be. Az SAP-rendszerrel támogatta a DX-üzletágat, és az ügyfelek külföldi gyárainak elindítását segítette.
Az utóbbi időben DX-tanácsadóként támogatta az ügyfelek digitális átalakulását. 2021-ben csatlakozott az Uvance projekthez, ahol új szolgáltatások stratégiai tervezésében vesz részt.

Egy megfelelően kialakított hibridfelhő-stratégia jobb és gyorsabb eredményekhez vezet

Walmart's multi-cloud strategy cuts millions in IT costs

Miért van szükség hibridfelhő-stratégiára?

Amikor a felhő-számítástechnika megjelent, és kezdték szélesebb körben megismerni, egy darabig úgy tűnt, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek végre tudják hajtani a váltást, és teljes egészében a felhőben folytatják működésüket.

Az ezredfordulón, amikor a Salesforce a felhőalapú CRM mellett kampányolt, a szkeptikusok úgy vélekedtek, hogy a csatlakozás soha nem lesz elég megbízható a felhőalapú alkalmazások tartós támogatására. Ám az elképzelés pártolói – átlátva a nyilvános szélessávú infrastruktúra átmeneti korlátain – továbbra is hittek a lehetőségben.

Ami valóra is vált. Néhány kezdettől fogva felhőalapú vállalatnak sikerült megvalósítania a 100%-os felhőmodellt. De távolról sem annyinak, mint amennyire korábban számítottak. A százalékos arány most, két évtized elteltével, még mindig elég alacsony, amiben nem kis szerepet játszik a migráció bonyolultsága

Kisebb-nagyobb mértékben már mindenki igénybe vesz nyilvános felhőszolgáltatásokat. Egyes alkalmazásoknál azonban a többség ragaszkodik a helyben telepített infrastruktúra használatához. Bizonyos esetekben a nyilvános felhőhöz hasonló képességeket nyújtó privát felhővel oldják meg a feladatot. A nyilvános és a privát felhő jelenleg a vállalatok xx%-a által alkalmazott kombinációját nevezzük hibrid felhőnek.

A siker valószínűsége a konkrét üzleti eredményekhez igazított hibridfelhő-stratégiával növelhető

Számos oka lehet annak, ha egy vállalat a helyi telepítésű infrastruktúra megtartása mellett dönt. Az egyik leggyakoribb, hogy bizonyos előírások ezt követelik meg. Az adatvédelmi jogszabályok például tiltják a személyes adatok továbbítását olyan felhőszerverekre, amelyek jó eséllyel az illetékes szabályozóhatóság joghatóságán kívül működnek, vagy ott készítenek róluk biztonsági másolatot. További ok lehet a többször módosított, elavult, ugyanakkor kulcsfontosságú alkalmazások migrálásának kivitelezhetetlensége, vagy az, hogy szeretnék elkerülni a távoli felhőadatközpontban tárolt adatcsomagok oda-vissza küldésével járó késleltetést.

De bármennyire is elterjedt a hibrid felhő, nem lehet csak úgy beindítani a nyilvános felhő képességeit a privát felhő mellett, és elvárni, hogy minden rendben működjön. A Gartner friss kutatása szerint a digitális infrastruktúráért és üzemeltetésért felelős vezetők 60%-ánál a következő három évben túl fogja lépni a nyilvánosfelhő-migráció költsége a megszabott költségvetést a tervezés hiányosságai miatt.

A hibridfelhő-stratégia csak akkor lehet sikeres, ha pontosan a tágabb értelemben vett üzleti célokhoz igazítják. Egyéb esetben fennáll a kockázata, hogy a résztvevők eltérő elképzelései gyenge végeredményhez vezetnek.

Ennek ellenére nem mindenki van egységes állásponton. A Fujitsu friss kutatási eredményei szerint egy 300 globális nagyvállalatból álló minta negyede nem követte a bevált gyakorlatot, ami felveti az elvártnál gyengébb teljesítmény kockázatát.

Ugyanez a jelentés azonban egy másik jelentős csoportot is azonosított. A vizsgált vállalatok egyharmada (33%) holisztikus és koherens stratégia mentén építi ki a sikeres hibridfelhő-működés négy alappillérét jelentő képességeket. Ezek, a jelentés szerzői által „vezetőként” aposztrofált cégek ügyelnek a hibridfelhő-stratégia és a szervezet egészére kiterjedő átalakítási programok összhangjára. Nem meglepő, hogy ez a csoport egyhangúlag az üzleti átalakulás gyorsulásáról számolt be. A „követők” csoportjában mindössze 24% volt ez az arány.

 

Az üzleti működés átalakításának céljai

A kutatás szerint a szervezetek fő törekvései: az innováció, a gördülékeny digitális élmény megteremtése, a gyorsaság és az új technológiákból szerzett bevétel növelése. Úgy tűnik, hogy a hibrid felhő használatában élen járó vállalatok ezeket a célokat is eredményesebben teljesítik, mint a többiek. Közel felük (49%) például továbbfejlesztette a termékinnovációt az elmúlt évben, szemben a „követők” 39%-ával.

További felismerések után kutatva a szerzők több digitalizációért felelős vezetővel is beszéltek, köztük Reto Urs Sahlival, az Asahi Europe and International informatikai vezérigazgató-helyettesével. Cége keményen megdolgozott azért, hogy hibridfelhő-stratégiáját a szélesebb körű üzleti célokhoz igazítsa. „Digitális tervet készítettünk, ami lehetővé tette számunkra, hogy IT-portfóliónkat összehangoljuk a stratégiánkkal” – magyarázta. „Most egy új digitális magot hozunk létre, és ezzel együtt stratégiai befektetésként kiépítjük a hibrid felhőt.”

 

Felsővezetői támogatás

A hibridfelhős környezetre való átállás általában jelentős idő-, pénz- és erőforrásráfordítást igényel. Sikeréhez ennélfogva elengedhetetlen a felsővezetői támogatás.

 A hagyományos szemlélet szerint az IT feladata a végrehajtás, miután a felsővezetés megalkotta a stratégiát. Ez a dinamika azonban már nem megvalósítható – és azok a vállalatok, amelyek ragaszkodnak ehhez az elavult modellhez, lemaradnak a többiektől. Ha a stratégia kidolgozásakor nem veszik figyelembe az IT digitális lehetőségekről és buktatókról szerzett ismereteit, fennáll a kockázata, hogy túl szűkre szabott vagy túl általános lesz a stratégia, ami veszélyes következményekkel járhat az üzleti működésre nézve.

Miao Song, a GLP globális informatikai vezérigazgató-helyettese szerint az IT-felsővezetőknek túl kell lépniük ezen a szemléleten. „Lényeges, hogy az informatikai vezérigazgató-helyettes mindig a technológiai fejlődés élvonalában haladjon. Ez óriási változást hoz, elsősorban a hibrid felhő területén. Tisztában kell lenniük ennek a szakterületnek a gyakorlati részleteivel is, hogy megfelelő irányt tudjanak mutatni a csapatnak."

Átalakítási ütemterv kidolgozása  

A felsővezetés támogatásának megszerzése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalatok részletes ütemtervet készíthessenek az átalakítás sikeréhez, biztosítva az informatikai funkció és az üzleti működés egészének összehangolását.

Miao Song szerint az átalakulást nem tudja egyetlen részleg levezényelni, és a vállalat egészére kiterjedő küldetésnek kell tekinteni. „Programszinten kell kidolgozni. Nem [egyéni, elszigetelt] erőfeszítésnek, hanem a szervezet egésze számára érvényes, körültekintően kidolgozott programnak kell lennie.”

„Nagyon fontos, hogy ütemtervet készítsünk a célok eléréséhez, és még felhőre való átállás előtt átgondoljuk, hogyan fogjuk optimalizálni az alkalmazásportfóliót.”

Töltse le a teljes jelentést, és lépjen tovább vállalatával a következő szintre: Bepillantás a hibrid felhő alkalmazásában élen járó vállalatok titkaiba (Unlocking the Secrets of Hybrid Cloud Leaders).

 

 

 

 

 

 

A daganatos betegek életminőségének javítása a genomika terén elért áttörő MI-innovációkkal

1,812 Gene Therapy Stock Photos, Pictures & Royalty-Free Images - iStock

A génterápiás rákgyógyászat vagy precíziós rákgyógyászat célja, hogy a daganatos szövetekben megtalálható genetikai mutációk alapján optimális kezelést biztosítson. Ez a terület magában hordozza a személyre szabott orvosi ellátás ígéretét, amely az adott páciens daganatos megbetegedésére jellemző genomikai információkra épül. Sokan abban reménykednek, hogy ezzel valóra válik a régóta áhított „tökéletes rákkezelés”.
A génterápiás rákgyógyászat jelentős támogatásnak örvend a világ fejlett országaiban. Ugyanakkor továbbra is vannak kihívások: hiány van a fejlett genetikai információkat ismerő szakemberekből, a terápiás szerek kiválasztása pedig nehéz feladat.
„Egészséges életmód” kezdeményezése keretében a Fujitsu olyan világ megteremtésén dolgozik, amely gazdagítja az emberi életminőséget, és segít a maximumot kihozni a benne rejlő lehetőségekből.
Az egyik legfontosabb kezdeményezés ennek jegyében a Fujitsu és a japán Aichi Onkológiai Központ közös projektje. A projekt célja egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló technológiai rendszer kifejlesztése klinikai környezetben, amely segíti az orvosokat a gyógyszerválasztásban, kibővítve ezzel a génterápiás rákgyógyászat alkalmazását – és javítva a betegek életminőségét.
Interjút készítettünk a kezdeményezés vezetőivel: Dr. Issei Imotóval, az Aichi Onkológiai Központ és Kutatóintézet igazgatójával és Masaru Fujival, a Fujitsu számítástechnikai laboratóriumának vezetőjével. Elmondták, milyen jelentőséggel bír a projekt a génterápiás rákgyógyászat jövője szempontjából, és ismertették a betegek jóllétével kapcsolatos ambícióikat.

 

Rákgenomika az optimális kezelés szolgálatában

– Először is, mondják el, milyen génterápiás rákgyógyszert fejlesztenek jelenleg klinikai felhasználásra?

Dr. Imoto: A génterápiás rákgyógyászatban először átfogó rákgenomikai profilalkotó vizsgálatot végzünk a páciens daganatos szövete és vére alapján, hogy megvizsgáljuk a betegség kialakulásában szerepet játszó génmutációkat. A génekben talált mutációk alapján megjósolhatjuk a beteg gyógyszerekre adott válaszát és a mellékhatásokat. Ezután megkeressük a Japánban elérhető terápiás hatóanyagokat, hogy megtaláljuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hatékonyak lehetnek az optimális orvosi ellátáshoz.

Az Aichi Onkológiai Központ a kutatóintézetek és a kórházak közötti együttműködésen keresztül támogatja a világszínvonalú rákkutatást és orvosi ellátást, hogy megvesse a rákgyógyászat következő generációjának alapjait. Az elmúlt években jelentősen előrehaladt a molekulárisan célzott terápiák fejlesztése. És bár ezek a terápiák csak a daganatok növekedésével és áttétképződésével kapcsolatos rákspecifikus fehérjék ellen hatásosak, kevés mellékhatásuk van, és nem károsítják az egészséges sejteket. Jelenleg azonban nincsenek olyan molekulárisan célzott terápiák vagy gyógyszerek, amelyek a daganatokban azonosított összes genetikai mutáció ellen hatnának. Az átfogó rákgenomikai profilalkotó vizsgálatban tesztelt mintegy 300 génből csak körülbelül 20 génre áll rendelkezésre terápiás hatóanyag. Ezért sürgősen szükség van a molekulárisan célzott terápiához szükséges terápiás hatóanyagok kifejlesztésére.

– A terápiás hatóanyagok kifejlesztése mellett milyen egyéb kihívásokkal kell számolniuk?

Dr. Imoto: Számos kihívás van, például a megcélozható gének kis száma és az a tény, hogy a gyógyszerek – a genetikai változások állapotától függően – nem mindig hatásosak. A klinikusok számára kihívást jelent például az az időigényes folyamat, amelynek során a genomikai vizsgálatok eredményei alapján el kell dönteni, melyik terápiás hatóanyagot válasszák. Az orvosoknak rengeteg adatot kell összegyűjteniük és összehasonlítaniuk a kezelésre szánt gyógyszerek hatékonyságáról – és egyetlen orvosnak vagy kutatónak nehéz lenne kimerítően megvizsgálnia a számtalan adatbázist és cikket, mivel naponta frissülnek az új információk. Ez a probléma vezetett el bennünket annak felismerésére, hogy a génterápiás rákgyógyászat előmozdítása érdekében olyan rendszerrel kell támogatni az orvosok munkáját a gyógyszerek kiválasztásában, amely rövid időn belül a lehető legtöbb megbízható információt biztosítja számukra.

Célunk, hogy lerövidítsük a vizsgálatoktól a gyógyszer kiválasztásáig tartó időt, lehetővé téve az orvosok számára, hogy gyorsabban és egyszerűbben kiválasszák a lehetséges gyógyszereket, és megjósolják hatékonyságukat. Az orvosok így több időt tölthetnek az egyes betegekkel, és többféle lehetőséget tudnak majd javasolni, amelyek figyelembe veszik a páciens egyéni életminőségét, beleértve a hatékonyabb terápiás hatóanyagok kiválasztását, a gyógyszerek sorrendjét és a felesleges beavatkozásokat elkerülő kezelési rendet. Ez a génterápiás rákgyógyásztat lényege.

Az orvosokat a terápiaválasztásban segítő két MI-technológia

– Hogyan közelíti meg a Fujitsu a génterápiás rákgyógyászat kihívásait?

Masaru: A Fujitsu 2016-ban kezdte el kutatni a génterápiás orvosláshoz szükséges mesterséges intelligenciát. Azóta a technológia bevezetése érdekében együttműködtünk a Kiotói Egyetemmel és a Tokiói Egyetem Orvostudományi Intézetével, ami lehetővé tette számunkra, hogy fejlett tudáshoz jussunk a terület szakértőitől. A kutatás-fejlesztés révén hozzá szeretnénk járulni az egyén jóllétéhez azáltal, hogy segítjük az orvosokat a betegek genetikai információira épülő kezelés kiválasztásában, ami jelenleg időigényes feladat. Ezért a kutatócsoportom különböző MI-funkciókat fejlesztett ki, egyebek mellett az én szakterületemen, a természetes nyelvi feldolgozási technológia terén.

A technológia társadalmi alkalmazásához szerintünk elengedhetetlen, hogy közösen kutassunk a kezelésben élen járó intézményekkel. 2019-ben közös kutatási projektet indítottunk a japán daganatos betegek ellátásában vezető szerepet játszó Aichi Onkológiai Központtal, hogy a kutatóintézetek és kórházak közötti együttműködés révén elősegítsük a világszínvonalú rákkutatást. Azóta az Aichi Központtal közös kutatást végeztünk az MI gyakorlati alkalmazásáról.

– Ezt az MI-rendszert azért fejlesztették ki, hogy személyre szabott kezelést nyújtson a betegeknek. Konkrétan mit tud elérni a rendszer?

Masaru: A rendszer a vizsgálati adatok – például a beteg daganatos megbetegedésének típusa és genetikai mutációja – bevitelével segít a terápiás hatóanyagok kiválasztásában. A rendszer kezeli a daganattípusoknak, genetikai mutációknak megfelelő gyógyszerinformációkat és a kísérleti adatokat a terápiás hatások értékeléséhez – amelyeket különböző kifejezések és szabályok segítségével tárol több külső adatbázisban. A rendszer az Aichi Onkológiai Központ terápiás gyógyszerkiválasztási szakértelmét és a Fujitsu MI-alapú adatintegrációs technológiáját felhasználva, közös adatformátummal és kifejezésekkel rendelkező tudásgráfba szervezi a gyógyszerinformációkat és a kísérleti adatokat. A tudásgráf egy olyan tudáshálózat, amely szisztematikusan összekapcsolja a különböző típusú információkat, és grafikus struktúrában ábrázolja őket, megkönnyítve az információk relevanciájának megértését. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy leszűkítsük a különböző daganattípusok és a különböző genetikai mutációk ellen hatásosnak vélt terápiás szerek körét az egyes betegeknél.

Ha a rendszert ötvözzük a Fujitsu nyelvi feldolgozást támogató MI-technológiájával, amely a szövegkörnyezetből képes azonosítani a kutatási cikkekben használt kifejezéseket és mondatokat, a tervezett kezelés hatásait értékelő orvosok azonnal felhasználhatják a több mint 1,2 millió orvosi cikkből származó releváns információkat. Az új rendszer nagymértékben csökkenti a háttéradatok kereséséhez szükséges időt, és segít az orvosoknak a különböző bizonyítékok összesítésében és áttekintésében, gyógyszerválasztásuk érvényességének ellenőrzésében, és javítja munkájuk általános hatékonyságát.

Úton egy orvosbarát rendszer kiépítése felé

– E két technológia ötvözésével jobban lehet támogatni az orvosokat. Mire összpontosítottak a fejlesztési folyamat során?

Masaru: Kutatócsoportunk számos fejlesztést hajtott végre a rendszeren, mindvégig szem előtt tartva a megoldás egyszerű használatát az orvosok számára a különféle eljárások során. A siker nagyrészt Dr. Imoto tanácsának köszönhető, miszerint fontos beillesztenünk egy olyan, könnyen használható felületet, amely segíti az orvosokat a rendszer széles körű alkalmazásában – ami aztán a génterápiás rákgyógyászat továbbfejlődéséhez vezet.

– Az Aichi Onkológiai Központban végzett kísérlet során sikerült megerősíteniük, hogy ez a technológia képes olyan gyógyszerjelölteket azonosítani, amelyek várhatóan nyolc különböző genetikai mutáció ellen fejtenek ki terápiás hatást. Önök szerint mennyire jelentős ez a rendszer?

Dr. Imoto: Meggyőződésem, hogy ez hihetetlenül fontos az orvosi terület számára. Az orvosok rövidebb idő alatt tudják kiválasztani a gyógyszerjelölteket és megjósolni a hatékonyságukat. Az orvosbarát rendszer egyben azt is jelenti, hogy az információk gyorsabban visszajutnak a betegekhez. A gyors és pontos döntéshozatal lehetővé teszi a betegek számára, hogy hatékonyabb kezeléseket válasszanak, illetve kiszűrjék a valószínűleg hatástalan kezeléseket. Arra is számíthatunk, hogy ez a rendszer olyan környezetet teremt, amelyben még a fejlett rákgenomika területén kevésbé jártas orvosok is ki tudják választani a terápiás szereket, vagy új kezelési módszert tudnak javasolni a genomikai információk alapján.

A jövőben szeretnénk a meglévő adatbázisokat és cikkinformációkat referenciaként egyedi és megkülönböztető adatokkal kiegészíteni. Az Aichi Onkológiai Központban olyan szövet- és sejttenyésztési modelleket fejlesztettünk ki, amelyekben egyes géneket módosítottunk. Ezekben a kísérleti modellekben ellenőrizhető a terápiás hatóanyagok hatása. Tanulmányozzuk a gyógyszerrezisztenciát is, és összegyűjtjük a legújabb információkat arról, milyen genetikai változások befolyásolják a gyógyszerrezisztenciát. Arra számítunk, hogy ezek révén továbbfejleszthetjük a rendszert.

A jóllét előmozdítása, az együttműködés ereje

 – Milyen kihívásokra számítanak a jövőben a génterápiás rákgyógyászat további fejlődésével?

Dr. Imoto: Az Aichi Központ a kutatóintézetet és a kórházat integráló, átfogó onkológiai létesítmény, amely életszakasztól függetlenül a legjobb betegellátást nyújtja minden daganatos betegnek és családjának – a megelőzéstől a diagnózisig, a kezelésig és azon túl. Reméljük, hogy a kórházon keresztül hozzájárulhatunk a daganatos betegségek kezelésének fejlődéséhez Japánban és világszerte azáltal, hogy elérhetővé tesszük az Aichi Központ korai stádiumú diagnózis, gyógyszeres és immunterápia, valamint a genomikai információkon alapuló megelőzés terén végzett munkájának eredményeit.

Ebben az összefüggésben úgy véljük, hogy az MI-technológia hatékony alkalmazása elő fogja mozdítani a daganatos betegek ellátásának színvonalát, és egyénre szabott, optimális ellátáshoz fog vezetni minden páciensnél. Úgy vélem, hogy a genomikai orvoslásban még sok olyan terület van, amely továbbfejleszthető a Masaru alaptechnológiáival. Ezért szeretném, ha a vállalat aktívan beépítené rendszereibe azokat a technológiai innovációkat, amelyek a génalapú orvoslásra is hatással lesznek.

Masaru: Szeretném felhasználni, és az orvostudományban kamatoztatni MI-technológiai szakértelmemet, egy olyan területen, ahol jelentős mértékben hozzájárulhatok a társadalom jóllétéhez, és segíthetek a betegek kezelésében. Kutatóként fontosnak tartom végiggondolni, mit is szeretnék elérni a jövőben, miközben igyekszem fejleszteni az adott technológiát. Hiszek abban, hogy a technológia fontos szerepet játszhat egy olyan társadalom megteremtésében, amelyben az emberek egészséges, virágzó és élvezetes életet élhetnek.

Szeretnénk teljes mértékben kiépíteni ezt a rendszert, és a lehető legtöbb ember jóllétéhez hozzájárulni azáltal, hogy az információkat hatékonyan integráló, stresszmentes környezetet teremtünk számukra.

Egészséges életmód

A Fujitsu Uvance üzleti márka részeként a vállalat bevezette az „Egészséges életmód” elnevezésű kiemelt területet.

A Fujitsu olyan világ megteremtésén dolgozik, amely gazdagítja az emberi életminőséget, és segít a maximumot kihozni a benne rejlő lehetőségekből.

Bővebben

Dr. Issei Imoto

Az Aichi Onkológiai Központ és Kutatóintézet igazgatója

Dr. Issei Imoto 1987-ben végzett a Kiotói Prefektúra orvosi egyetemén. A humángenom-kutatásba akkor kapcsolódott be, amikor – hét év gasztroenterológusként végzett klinikai és kutatómunka után – a Mayo Klinikán tanult az Egyesült Államokban. 1999 óta a Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetemen, majd 2010 óta a Tokushimai Egyetemen (professzorként) folytatta kutatásait, 2018 óta pedig az Aichi Központban vesz részt a génterápiás rákgyógyászati munkában. Orvosi diplomája mellett PhD-fokozattal is rendelkezik. 2021 óta tölti be jelenlegi pozícióját. Elnökségi tagja a Japán Humángenetikai Társaságnak (JSHG) és az Örökletes Daganatos Betegségek Japán Onkológiai Társaságának (JSHT).

 

Masaru Fuji

Fujitsu Ltd. számítástechnikai laboratóriumának projektvezetője

A Fujitsuhoz való csatlakozása óta Masaru Fuji a természetes nyelvi feldolgozással, különösen pedig a gépi fordítással kapcsolatos kutatás-fejlesztésben vesz részt – ideértve az ATLAS fordítórendszer fejlesztését. 2014-ben a Nemzeti Infokommunikációs Technológiai Intézethez (NICT) helyezték ki. 2017-ben kezdte el kutatni és fejleszteni a génterápiás gyógyászatot támogató mesterséges intelligenciát az akkori Fujitsu Laboratories Ltd. MI-laboratóriumában, és részt vett a klinikai és genomikai információk integrált adatbázisának megteremtésén dolgozó AMED Program for Integrated Database of Clinical and Genomic Information programban. 2022 óta foglalkozik genomelemzéssel a Fujitsu számítástechnikai laboratóriumában. A mérnöki tudományok doktora (a természetes nyelvfeldolgozás terén), és a Természetes Nyelvfeldolgozási Egyesület igazgatója.

Mesterséges intelligencia a közlekedésbiztonság javításának szolgálatában

AI Enhances Highway Safety in Las Vegas

Sok sofőr nem is tudja, de a mesterséges intelligencia (MI) már a modern, csúcskategóriás járművek alapfelszereltségének része, és jóval biztonságosabbá teszi a használatukat. A sávelhagyás-érzékelők, a közlekedési táblákat felismerő megoldások és az utazási asszisztensek mind az MI-re épülnek.


A mesterséges intelligencia a járműbeli és a jármű körüli környezetet figyelő érzékelőkkel dolgozik. Felismeri a forgalmi sávokat, az autó előtt haladó járműveket és a közlekedési táblákat, osztályozza őket, és megállapításait releváns vezetési beállításokká vagy vezetői figyelmeztetésekké alakítja.

De mi a helyzet a tágabb forgalomról alkotott képpel akkor, amikor veszélyes helyzet alakult ki a jármű előtt, például egy autópályán? Ha torlódnak a gépkocsik, baleset történt, vagy alkatrészek kerültek az úttestre, javítja a biztonságot, ha a sofőr előre figyelmeztetést kap a várható veszélyről. Ez segítséget jelent azoknak, akik még nem érték el a veszélyes pontot, és azoknak is, akik már odaértek, megakadályozva a helyzet további romlását.

 

A járművezetők figyelmeztetésének jelenlegi módszerei

Nem új veszélykategóriáról van szó – már most is vannak olyan megoldások, amelyek figyelmeztetik a sofőröket a várható veszélyre. A rádiócsatornák például azonnali riasztásokat tesznek közzé, általában már a baleset vagy a forgalmi dugó helyszínén tartózkodó járművezetők hívásai alapján. Ezek az üzenetek azonban általában több perces vagy még hosszabb késéssel érkeznek meg, ami alatt a helyzet tovább romolhat.

Egy másik megoldás lehetővé teszi, hogy az utak mellett elhelyezett figyelmeztető táblák vagy fényjelzések segítségével értesítsék a járművezetőket, és átmeneti sebességkorlátozást érvényesítsenek az érintett útszakaszon. E rendszerek hatékonyságát javítja, ha videófelügyelettel ötvözik őket – főként a köztudottan veszélyes helyeken. Még hasznosabb az egész térségre kiterjesztett videófelügyeleti rendszer bevezetése.

Azt azonban el kell ismerni, hogy a hagyományos módszerek nem működnek túl jól, és nem csökkentik hatékonyan a közúri balesetek előfordulását. Egy személy csak adott számú kamerát tud figyelni. Ahhoz, hogy folyamatosan éber legyen, és azonnal reagálni tudjon, állandó koncentrációra van szükség. A mesterséges intelligencia nélkül nagyszámú alkalmazottra lenne szükség az összes kamera hatékony figyeléséhez.

Fennáll a kockázata, hogy bizonyos veszélyhelyzeteket, mondjuk egy olajfoltot vagy az úttestre kerülő apró tárgyat nem vesznek észre. Az ilyen figyelmetlenségek kiküszöbölhetők a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Az MI lehetővé teszi panelek és figyelmeztető kijelzők, például portálok vagy LED-kijelzők használatát.

Mesterséges intelligenciával továbbfejlesztett közúti közlekedésbiztonság

A mesterséges intelligencia jól használható a közutakon, főként az autópályákon, a forgalom figyelésére és szabályozására a potenciálisan halálos kimenetelű balesetek számának csökkentése érdekében, például úgy, hogy a fent említett panelek és figyelmeztető kijelzők segítségével figyelmeztetik és lassítják a járművezetőket.

De az MI a versenypályákon is bevethető a biztonság javítására. A pályafelügyeletet a forgalomirányító központ helyett az MI-alapú észlelő- és szabályozórendszer is riaszthatja automatikusan. A figyelmeztető jelzések LED-paneleken tájékoztatják a szembejövő járművezetőket a rájuk leselkedő veszélyekről, különösen az út nehezen belátható szakaszain.

Az MI-rendszer különféle intelligens képességek ötvözésével fontos következtetéseket von le a kamerák által közvetített adatokból. Először is, az MI objektumfelismerő technológiája azonosítja a pályán található különböző objektumkategóriákat (pl. járművek vagy emberek). Ezután a képszegmentáció különbséget tesz az úttest, a füves és kavicsos területek, valamint a védőkorlátok között. Így az ütközésekből eredő rendellenességeket vagy potenciálisan veszélyes körülményeket, például az úton fekvő járműalkatrészeket is képes észlelni.

Ha potenciális problémát észlel, például ha egy személy az úttesten tartózkodik, a rendszer automatikusan riasztást generál a forgalomirányítóknak – akik vizuálisan értesítik a járművezetőket. A rendszer más veszélyeket is felismer, például ha járműalkatrészek vagy teherautóról leesett tárgyak vannak az úton, vagy ha egy jármű elhagyta a sávot, és az úttesten kívülre vagy a szalagkorlátba csúszott. A hirtelen motorhiba vagy defekt miatt lerobbant járműveket vagy a több járművet érintő baleseteket is észleli.

A reakcióidő javítása érdekében az MI-rendszer automatikusan is elindíthatja a vizuális riasztást.

Az ehhez hasonló MI-megoldások alkalmazását már tesztelik, például a németországi Nürburgringen.

Az MI hozzáadott értéke

A mesterséges intelligencia nemcsak a potenciálisan veszélyes helyzeteket észleli az ember által kezelhetőnél több kameraképen, hanem a forgalomirányító személyzet figyelmét is azokra a fontos területekre tudja irányítani, amelyeket felett addig esetleg átsiklottak.

Rendkívül gyors reagálást tesz lehetővé az eseményekre, és előre meghatározott szabályok szerint képes több helyzetet értékelni és rangsorolni. Teljes automatizálás is lehetséges – ilyenkor a figyelmeztető jelzések közvetlenül az előre meghatározott szabályok és riasztások szerint vezérelhetők. De a jelzések manuálisan is bekapcsolhatók a forgalomirányító központban.

A puszta biztonsági szempontokon túl a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a közútfelügyeleti hatóságok számára azt is, hogy rögzítsék és elemezzék a balesetek alakulását, és hozzájuk rendeljék a károk okát. Így az oldalsó sávban való szabálytalan vezetés is pontosabban és következetesebben szankcionálható.

Ha szeretné megtudni, hogyan formálhatja át a számítógépes látás és a mesterséges intelligencia a városok, szervezetek és vállalatok működését, kattintson ide.

Steffi Brauer

Steffi a Fujitsu digitális átalakulási részlegének okosváros-megoldásokért felelős vezetője. Németországban dolgozik, és szenvedélye, hogy élhetőbbé, fenntarthatóbbá és jövőbiztosabbá tegye a városokat.

 

Stefan Schiffer

Stefan a Fujitsu digitális átalakulási részlegének okosgyártási-megoldásokért felelős vezetője. Elhivatottan segíti az ügyfeleket az új technológiai megoldások, például az MI és a videóanalitika alkalmazásában az üzleti és szervezeti célok elérése érdekében.

 

Életmentés az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia ötvözésével

The first reference charts for the human brain have been completed | The  Economist

Az emberek, a technológia és az ötletek összekapcsolásával a Fujitsu elkötelezetten dolgozik a fenntartható világ megteremtésén. Ennek jegyében a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai technológia létrehozására indított Sagasu projekt a radiológusoknak kíván segítséget nyújtani az agyi értágulatok gyors és hatékony felismeréséhez.

A GE Healthcare és a Macquaire Egyetem közreműködésével 2019-ben elindított projekt első (kutatási) szakasza nemrég fejeződött be. A Fujitsu kiterjedt globális R&D erőforrásaira, a GE Healthcare piacvezető képalkotás-technológiai szakértelmére és az ausztrál kormány 2 millió dolláros kutatási támogatására támaszkodó projekt új alapokra helyezheti az egészségügy működését Ausztráliában és az egész világon.

Ramy Ibrahimmal, a Fujitsu iparági innovációért felelős vezetőjével a projektről és a projekt keretében folytatott együttműködésről beszélgettünk. Az interjú ismerteti a projekt sarokkövét jelentő, MI-vel támogatott diagnosztikai technológia jelentőségét és az agyi értágulatok hatékony diagnosztizálása terén elérhető lehetőségeket.

 

Kereskedelmi szempontból életképes egészségügyi megoldás kidolgozása

Mik azok az agyi értágulatok, és miért jelentenek kihívást az orvosok számára?

Ramy Ibrahim (Ramy): Az agyi értágulatok problémája a világ népességének 2-3%-át érinti. Az értágulat akkor alakul ki, ha egy agyi ér fala elvékonyodik, és az ér kitágul. llyenkor fennáll a veszély, hogy az érfal elpattan, és belső vérzést okoz az agyban (sztrók). A probléma részben genetikai: gyakrabban lép fel értágulat, ha korábban már előfordult ilyesmi a családban. A betegség kockázatát különböző viselkedésbeli tényezők (pl. dohányzás) is növelik.

Az orvosi beavatkozáshoz szükséges, hogy még az ér elpattanása előtt felismerjék az értágulatot, és monitorozni, illetve kezelni tudják ezt az állapotot. A felismerés nehéz, mert CT-felvételeken (az agyról szeletenként készített kétdimenziós képeken) kell azonosítani az értágulat pontos helyét. A tágulat mérete 1-től 20 milliméterig terjedhet. Jelenleg a probléma diagnosztizálását erre szakosodott radiológusok végzik. Ez az emberi erőforrásigény miatt drága és lassú is: egy felvétel radiológiai vizsgálata akár 15-20 percig is eltarthat, szemben a röntgenfelvétellel, amely néhány perc alatt elemezhető.

Ön miért érdeklődik a terület iránt?

Ramy: Az egészségügy regionális és globális szempontból is kiemelt terület a Fujitsu számára. Támogatjuk az egészséges életmódot, és olyan megoldásokat biztosítunk, amelyek küldetésünkkel* összhangban az emberközpontú innováción keresztül javítják a társadalom állapotát. Én magam személyesen is érdeklődöm az egészségügy iránt. Mivel az édesapám és az apósom is orvos, az egészségügyi szakma hagyományosan jelen van a családomban.

*A Fujitsu csoport küldetése
Küldetésünk, hogy az innovációra épülő társadalmi bizalomépítésen keresztül fenntarthatóbb hellyé tegyük a világot.

Hogyan kapcsolódott be a projektbe, és mit szeretne ezzel elérni?

Ramy: Reméljük, hogy kereskedelmi szempontból életképes termékkel tudunk megjelenni a piacon. Olyan mesterséges intelligencia kifejlesztésén dolgozunk, amelynek segítségével a radiológusok gyorsabb és eredményesebb ellátásban tudják részesíteni pácienseiket valós körülmények között.

Akkor kapcsolódtam be a projektbe, amikor a korábbi főnököm a Fujitsunál kitalálta, hogy hasznosítsuk a Fujitsu Laboratories innovációit az óceániai régióban a Macquaire Egyetemmel kialakított partnerkapcsolat keretében. Konzultáltunk néhány nagy tudású klinikai szakemberükkel, és ők álltak elő ezzel az ötlettel. Ezután az én feladatom volt, hogy a Fujitsu elé terjesszem a projekt üzleti tervét.

Mesterséges intelligencia a radiológusi munka kiegészítésére

Milyen szerepet játszik a Fujitsu technológiája a projektben?

Ramy: A Fujitsu felelt az MI-komponensért, azaz mi fejlesztettük ki a projektben alkalmazott mesterséges intelligenciát. Gyűjtöttük a CT-képadatokat, és egy többszöri próbálkozáson alapuló kutatási folyamat segítségével meghatároztuk, mi a legjobb technikai módszer annak a mesterséges intelligenciának a létrehozásához, amely képes több szürkeskála-képszeletet megvizsgálva, sikeresen és pontosan azonosítani az értágulatot.

Miért fontos a mesterséges intelligencia az agyi értágulatok felismerése terén?

Ramy: Az egyik ok az értágulatok felismerésére képes képzett munkaerő, azaz a CT-felvételeket vizsgáló hozzáértő radiológusok hiánya. Mint minden emberi munkafolyamatnál, itt is fennáll a hiba és a tévesztés kockázata. Figyelembe véve az egészségügyi rendszerben dolgozó radiológusok eltérő szintű szakértelmét, a fel nem ismert értágulatok aránya akár a 20%-ot is elérheti**. Az MI bevezetésének tehát két előnye van. Az egyik a hatékonyság növelése azáltal, hogy a mesterséges intelligencia a szakemberek képességeit kiegészítve gyorsítja a felvételek feldolgozását. A másik pedig az, hogy az MI a felismerés pontosságát is javítja. A technológia nem helyettesíti a radiológusokat, hanem támogatja őket. Bízunk benne, hogy az emberi szakértelem és az MI ötvözésével sikerül javítani az értágulatok felismerési arányát.

** A CT- kontra MR-alapú angiográfia metaelemzése a koponyaűri aneurizmák vizsgálatában (researchgate.net)

Páratlan MI-megoldás

Miben különbözik az MI-vel támogatott diagnosztikai technológia a meglévő megoldásoktól?

Ramy: Megvizsgáltuk a területen zajló egyéb kutatásokat. Meglehetősen összetett a kép. Egyelőre nincs olyan széles körben alkalmazott, kereskedelmi célú mesterséges intelligencia, amely átfogóan kielégítené a fenti igényeket.

Egyes megoldások más szempontból kezelik a problémát. A már azonosított értágulat mérésére például már létezik szoftver. Van olyan szoftver is, amely félig automatikusan, teljes egészében rekonstruálja, és 3D-ben megjeleníti az eret, ami hasznos lehet a tágulat megkereséséhez. A technológiából adódó hibák miatt azonban az ilyen 3D-rekonstrukciók alapján nem lehet klinikai diagnózist felállítani.

Mi teljesen más szemléletet követünk. Még azelőtt, hogy a radiológus megnézné a felvételt, MI-megoldásunk automatikusan kijelöli a vizsgálandó területet. Más megoldások 10-20%-át képesek elvégezni ennek a munkának.

A projekt 2 millió dolláros kutatási támogatást kapott az ausztrál kormánytól. Mi a jelentősége ennek a támogatásnak, és miért érdeklődik a kormány a kutatás iránt?

Ramy: Az ausztrál kormány hagyományosan támogatja az ipari szereplőkkel közösen, helyben végzett kutatásokat annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban alkalmazzák a gyakorlatban a kutatási eredményeket az ausztrál gazdaság javára. Az egyik támogatási feltétel szerint egy helyi kkv-val és egy helyi kutatóintézettel kellett együttműködnünk a projektben. A Macquarie Medical Imaging és a Macquarie Egyetem megfelelt ennek követelménynek. A kutatásnak emellett kereskedelmi fókuszúnak kellett lennie és munkahelyeket kellett teremtenie Ausztráliában. Nagyon örültünk a finanszírozásnak, amely meggyőzően bizonyítja, hogy az ausztrál kormány is bízik a technológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségében.

Az orvostudományt támogató MI-rendszer létrehozásának kihívása

Milyen kihívásokkal szembesültek a projekt során?

Ramy: Az orvosi alkalmazásra szánt MI fejlesztésével új területre léptünk be. Már maga az MI betanításához szükséges adatmennyiség is kihívást jelentett. Ha egy autóval kapcsolatban kell betanítani a mesterséges intelligenciát, képek százezrei elérhetők a feladathoz. Jó minőségű, kommentált agyi képfelvételekhez viszont nem könnyű hozzájutni. Csak mintegy 400 teljes körű megjegyzésekkel kiegészített esetet tudtunk betáplálni az MI-be, ami oktatási szempontból elég alacsony szám. Az egészségügyi felhasználás miatt azonban kiemelten fontos volt, hogy a képek pontosak legyenek.

Másodsorban, technikailag nagyon nehéz észrevenni az értágulatot a CT-felvételen. Az értágulat alakját kell azonosítani, ami a szürke bizonyos árnyalatában rajzolódik ki a többféle árnyalatú szürke háttérhez képest, és csak nagyon nehezen lehet megkülönböztetni egy normál értől. A felismerés még egy képzett radiológus számára sem egyszerű – nem beszélve a viszonylag kis mennyiségű kép alapján betanított mesterséges intelligenciáról.

Hogyan győzték le ezeket a kihívásokat?

Ramy: Partnerkonzorciumunk tagjaival, a GE Healthcare-rel, a Macquarie Egyetemmel és radiológiai klinikájával (Macquarie Medical Imaging) együttműködve, emberközpontú tervezési (HXD) workshopok keretében olyan új ötleteket és megoldásokat dolgoztunk ki, amelyekkel a bemeneti adatok mennyiségének növelése nélkül javítható az MI pontossága. Japán MI-mérnökeink közreműködésével több, jelenleg szabadalmaztatás alatt álló módszert is kitaláltunk az érzékenység javítására, amelyek 50%-ról 90% fölé emelték a mérési pontosságot.

Milyen jövő vár az MI-alapú diagnosztikai technológiára?

A projekt mely aspektusát tartja a legizgalmasabbnak?

Ramy: Két ilyen aspektus is van. Az egyik az, hogy végigkísérhetem a projektet az elejétől a végéig. Nagyon izgalmas lesz látni a kereskedelmi bevezetést, és azt, hogy hús-vér páciensek élvezhetik majd munkánk gyümölcsét.

Olyan megoldást tudunk nyújtani a radiológusoknak, amely megkönnyíti napi munkájukat. Később pedig ugyanezt a módszert más vérrel összefüggő agyi és egyéb (szív-, tüdő- stb.) betegségekre is alkalmazni tudjuk. Azzal, hogy kiterjesztett MI-t biztosítunk a radiológusok számára, megalapozzuk a projekt jövőjét.

A GE Healthcare-rel folytatott partnerkapcsolat is nagyon izgalmas, csakúgy, mint annak a modellnek az elkészítése, amelyet a Fujitsu további projektekben is fel fog tudni használni. Közös célunk az egészségügy hagyományos szállító-szolgáltató kapcsolaton túlmutató átalakítása. Elég izgalmas feladat bebizonyítani, hogy ez a felállás a gyakorlatban is működőképes.

A munkájában és a magánéletében mi az ars poeticája?

Ramy: A különböző szakemberek intellektuális képességeinek ötvözése és az így megnyíló lehetőségek inspirálnak a leginkább. A Fujitsu hozta létre a mesterséges intelligenciát ehhez a projekthez, de a pontosságát csak akkor sikerült javítanunk, amikor partnereket vontunk be a folyamatba. Ez az, ami engem motivál. Egyedül is lehet valaki okos, de valódi áttörést csak több ember együttműködése hozhat.

Ezt a projektet a közös munka és a co-creation, a közös cél érdekében folytatott együttműködés tette sikeressé. Nem tipikus projekt, sok kihívással járt. De a co-creation szemlélettel le tudtuk győzni őket, amint ez az eredményekből is jól látszik.

Egészséges életmód

Új üzleti márkája, a Fujitsu Uvance keretében a Fujitsu kiemelt területként határozta meg az egészséges életmódot.

Olyan világ megteremtésére törekszünk, amelyben mindenki gazdagabb életet élhet, és kiteljesítheti a benne rejlő képességeket.

Bővebben

Hogyan csökkentik az okosvárosok a légszennyezést a forgalom intelligens optimalizálásával?

Smart cities: the digital transformation of our cities - Iberdrola

Az Egészségügyi Világszervezet1 szerint évente mintegy hétmillióan halnak meg a légszennyezés miatt. A szennyezett levegő emellett komoly egészségügyi problémákat okoz, elsősorban a gyermekek és az idősek körében, és súlyosbítja a már tüdő- és szívbetegséggel küzdők állapotát. Az életminőséget is rontja, különösen a városi lakosság számára, és növeli az egészségügyi kiadásokat.

Mindez azonban nem csak a magánszemélyeket érinti. A szennyezőanyagok közül sok a fém-, tégla- vagy betonépületek korróziós folyamatait is felerősíti, miközben a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó szén-dioxid gyors ütemben változtatja meg a Föld éghajlatát. A kibocsátott üvegházhatású gázok kb. 29%-áért a közlekedési ágazat a felelős (azon belül a személygépkocsik, kamionok, repülőgépek és egyéb járművek). A világszerte eladott gépkocsik száma 2021-ben elérte a 66,7 milliót2 – és a mobilitás iránti erősödő igény miatt ez a szám várhatóan több mint 60%-kal fog nőni 2050-re.

Már eddig is jelentős előrelépés történt a városi forgalom emissziójának csökkentésére az egyes járművek által termelt szennyezőanyagok mennyiségének visszaszorításával. Napjaink autói 98-99%-kal kevesebb szennyezőanyagot termelnek, mint a hatvanas években. Az üzemanyag tisztább, már nem tartalmaz ólmot, és kéntartalma is jóval kisebb. Ám a gépkocsik puszta száma miatt még bőven van tennivaló.

A bizalmi alapokon nyugvó társadalomhoz vezető út részeként, új technológiák és adatvezérelt megoldások bevezetésével a Fujitsu világszerte több várossal is együttműködik ennek a kihívásnak a legyőzésében.

 A hamburgi kikötő forgalmának optimalizálása a Fujitsu Digital Annealerrel

A hamburgi kikötő a Európa legforgalmasabb kikötőinek egyike, ahol akár 20 ezer kamion is megfordul egy nap alatt. Ez gyakran dugókhoz, torlódáshoz vezet, ami pazarolja az úthasználók idejét, és hozzájárul a magas emisszióhoz. A Fujitsuval együttműködve a kikötő a torlódások és az emisszió problémáját is enyhíteni tudta a jelzőlámpákkal vezérelt utakból, kereszteződésekből és hidakból álló, meglévő infrastruktúra optimalizálásával.

Ezt úgy érte el, hogy holisztikus szemlélettel megvizsgálta az összes elemet, és a Fujitsu kvantumtechnológia által inspirált, nagy teljesítményű Digital Annealer megoldása segítségével meghatározta a meglévő infrastruktúra optimális használatának módját. A Fujitsu Digital Annealer összetett kombinatorikai problémák megoldására készült, azaz képes arra, hogy a számtalan lehetséges opció közül rendkívül gyorsan azonosítsa a változók legjobb kombinációját. Egyedülálló kialakításánál fogva olyan kihívások leggyőzésére képes, amelyek jóval meghaladják napjaink hagyományos számítógépes technológiájának képességeit.

Hamburgban így sikerült csökkenteni a forgalmi torlódást, jobban kézben tartani a kikötő logisztikai folyamatait, és 9%-kal mérsékelni a CO2-kibocsátást.

1 Egészségügyi Világszervezet
https://www.who.int/health-topics/air-pollution#tab=tab_1
2 2021-ben 66,7 millió
https://www.statista.com/statistics/200002/international-car-sales-since-1990/

Montreal – a torlódások enyhítése és gyakoriságuk csökkentése mesterséges intelligenciával

Egy másik forgalmas kikötő, a kanadai Montreal városában másféle módon próbálta észszerűsíteni működését – mesterséges intelligencia segítségével hasznosítva a már rendelkezésére álló adatokat. Ez a megoldás az emisszió csökkentése mellett a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalát is javította.

A kikötő üzemeltetői a Fujitsu prediktív MI-megoldásával elemezték a térfigyelő kamerák felvételeit és a kikötői érzékelők adatait, hogy valós időben előre jelezzék a forgalom áramlását, és felkészüljenek a közelgő torlódásra. Ezeknek az adatoknak a birtokában automatikusan korrigálni tudják mintegy 2500 jelzőlámpa szinkronizálását az optimális forgalom érdekében. Így az utazással töltött idő és az emisszió is csökken.

A montreali lakosok számára további előny, hogy ugyanezzel az intelligens rendszerrel optimalizálják a városi közszolgáltatásokat, például a szemétszállító járművek vagy a hókotrók útvonalait. Ez azt jelenti, hogy a városban gyakori hóviharok után a korábbinál sokkal gyorsabban és hatékonyabban meg tudják tisztítani az utakat és a járdákat.

A parkolással járó gondok enyhítése – Dublin, Ohio állam

A fesztiváljairól, golfversenyeiről és vonzó történelmi belvárosáról híres, Ohio állambeli Dublin évente több mint 2,5 millió látogatót fogad. A népszerűségnek azonban ára van: a látogatóknak versenyezniük kell a helyiekkel a parkolásért, ami torlódásokat okoz, és negatívan érinti a helyi vállalatok működését.

Ahhoz, hogy az átfogó Connected Dublin kezdeményezés részeként legyőzzék ezt a kihívást, a Fujitsu a várossal együttműködve intelligens mobilitástechnológiai rendszert vezetett be a CCTV kamerákból és nagy sebességű optikai összeköttetésből álló, meglévő IoT-infrastruktúrára alapozva. A megoldás ellenőrzi a kamerák és más érzékelők által szolgáltatott adatokat, hogy mérje és nyomon kövesse a parkolási szokásokat, a forgalomáramlást, az áthaladó járművek számát és a gyalogosforgalomra vonatkozó adatokat az egyes parkolókban.

Az összegyűjtött adatokat aztán elemzik, és az új intelligens parkolási alkalmazáson keresztül elérhetővé teszik a belőlük kinyert felismeréseket a közösség vezetői, a lakosság és az autósok számára. Így a látogatók és a helyiek egyaránt könnyen megtalálhatják a szabad parkolóhelyeket. Ezáltal optimális lesz a parkolók kihasználtsága, és közvetett módon csökken a vezetéssel töltött idő, a forgalmi torlódások gyakorisága és a kapcsolódó kibocsátás. Az adatok segítségével az önkormányzat szakemberei és a helyi vállalatok olyan trendeket tárhatnak fel, amelyek alapján megalapozott, adatvezérelt döntéseket hozhatnak működésük javítására.

Adatvezéreltebb okosvárosokkal a légszennyezés csökkentéséért

A tiszta levegő egyike annak a számos elemnek, amely vonzóvá és élhetővé teszi a városi területeket. Mivel a szennyezőanyagok nem tartják tiszteletben a város- vagy országhatárokat, egyértelmű, hogy a kibocsátáscsökkentés közös feladat. E cél megvalósítása érdekében a Fujitsu különböző támogató technológiákat biztosít például a Proventia és a Go Ahead London nevű szervezet számára, amelyek a régi városi buszok és dízelhajtóművek emissziójának mérséklésével próbálják megtisztítani London levegőjét. A finn Proventia a kipufogórendszerek felújításával készíti fel a régi, erősen szennyező járműveket a jövőre. A Fujitsu Microsoft Azure platformon futó Event Processing IoT Platform (EPP) megoldása lehetővé teszi az emissziós adatok valós idejű megtekintését. A Go Ahead London üzemelteti a London Bus hálózat nagyjából egynegyedét, így jelentősen képes befolyásolni a londoni levegőminőséget. A Proventia rendszerei már Londonon kívül is több levegőtisztítási projektben működnek Németországban, Szöulban, Svédországban és Finnországban.

Azzal, hogy a Fujitsu lehetővé teszi a helyi hatóságok vagy városok számára, hogy proaktívan kezeljék a forgalmat és csökkentsék a kibocsátást, nemcsak a tisztább levegőt, hanem a hatékonyabb szolgáltatásokat is támogatja, nem beszélve a légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi költségek potenciális megtakarításairól.

Ezt úgy érjük el, hogy a vállalatoknál használt új technológiákat városokban, önkormányzatoknál és kikötőkben alkalmazzuk. Szuperképességünk, hogy segítünk a szervezeteknek felszabadítani az általuk gyűjtött adatokban rejlő lehetőségeket, segítve őket a digitális átalakulás útján. Ha Ön is szeretné megtudni, hogyan hozhat ki még többet adataiból, látogasson el az adatvezérelt vállalatvezetésről szóló weboldalunkra.

Anne-Marie Tumescheit

mesterséges intelligenciáért és kvantumtechnológia által inspirált számítástechnikáért felelős üzletfejlesztési vezető

 

A Németországban dolgozó Anne-Marie feladata, hogy koordinálja és gyorsítsa a Fujitsu Digital Annealer üzletágának globális növekedését.

A változás útvonalának meghatározása: hol tart most vállalata, és mi a következő lépés az intelligens gyártáshoz vezető úton?

Hérakleitosz görög filozófus szerint a változás az egyetlen állandó az életben. Az elmúlt néhány év fejleményeit látva hajlamosak vagyunk egyetérteni – különösen a gyártószektort tekintve. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy bár a változás állandó, nem léteznek rá egy kaptafára szabott megoldások.

Ez különösen igaz a változás folyamatára vonatkozóan – arra a folyamatra gondolunk, amelyen az összetett szervezeti, folyamatbeli és viselkedésbeli átalakulás során halad végig a szervezet. Minden iparág és az iparágakon belül minden szervezet egyedi. Ezért a változásnak (legyen szó digitális vagy üzleti átalakulásról) hasonlóképpen egyedinek kell lennie.  

Az egyetlen közös nevező a törekvés, hogy a vállalat intelligensebbé, agilisabbá és ellenállóbbá váljon, és felkészüljön minden eshetőségre. De természetesen minden gyártóvállalat máshol tart ebben a folyamatban – van, aki a feltárás, mások a tervezés vagy a bevezetés szakaszában. A céltudatos előrehaladáshoz a szervezeteknek látniuk kell, hol tartanak, és mi vár rájuk.

Az átalakuláshoz vezető legjobb útvonal meghatározása szempontjából a változás folyamata három szakaszra tagolható: fejlődés, innováció és felhatalmazás. Ebben a cikkben ezeket a szakaszokat részletezzük, hogy Ön is világos képet kapjon arról, hogyan haladhat előre saját átalakulása útján – és milyen személyre szabott támogatást kaphat ahhoz, hogy intelligens gyártóvállalattá váljon.

Fejlődés

Ha még csak most indult el a változás útján, az intelligens gyártáshoz vezető első fontos lépéshez olyan tervvel kell előállnia, amely megfelel a legfontosabb üzleti prioritásainak. A változtatások még a legnagyobb szervezeteket is kibillenthetik a komfortzónájukból, ezért a Fujitsuhoz hasonló tapasztalt partner támogatása kulcsfontosságú lehet a fejlődéshez.

Az SAP-val közösen kidolgozzuk az átalakulás ütemtervét. Kezdetben – a technológiákat egy pillanatra elfelejtve – a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy mi lenne a legmegfelelőbb üzleti változás a gyár számára. Ha ez eldőlt, a Fujitsu segít feltárni azokat a technológiákat, amelyek lehetővé teszik a meghatározott üzleti prioritások elérését.

Hogyan garantáljuk a sikert? Nagy tapasztalattal rendelkezünk az Önökéhez hasonló szervezetek támogatásában a digitális átalakulástól a zökkenőmentes ERP-migrációig minden területen, gyártóvállalatként pedig mi magunk is megjártuk már a saját változásaink útját. Így közvetlen tapasztalatot szereztünk az e folyamatra jellemző kihívások legyőzése terén.

Innováció

Szeretné, ha vállalata agilisabb és ellenállóbb lenne? Jó lenne lépést tartani az ügyfelek igényeivel és élen járni a fenntarthatóbb társadalom megteremtésében? A digitális technológiákkal támogatott innováció kulcsszerepet játszik a modern gyártóvállalatok szükségleteinek kielégítésében. Miután kialakítottuk az Önök személyre szabott tervét, a következő lépés annak megvalósítása a szervezetük számára megfelelő technológiák kiválasztásával.

A gyártóvállalatként nálunk is végrehajtott átalakítási folyamat során nagy szakértelemre tettünk szert az iparágspecifikus kihívások megértése és leküzdése terén. Az IoT-től az MI-ig, sokféle technológiát bevetve váltunk valóban adatvezéreltté, és ösztönöztük saját szervezetünkön belül az innovációt. Most pedig más gyártóvállalatok rendelkezésére bocsátjuk tapasztalatainkat, hogy ők is elérjék ugyanezt.

A legnagyobb erősségünk azonban vitathatatlanul a más technológiai szolgáltatókkal (például az SAP-val) kialakított szerteágazó partnerkapcsolatainkban rejlik. Képesek vagyunk áttekinteni az Önök egyedi üzleti igényeit, mielőtt bevonnánk a szervezetükhöz tökéletesen illeszkedő partnereket az intelligens gyártás megvalósításába.

Felhatalmazás

A megoldás nem merül ki az átalakuláshoz egyébként nélkülözhetetlen digitális technológiák alkalmazásában. A vállalat számára a munkatársak jelentik a legfontosabb értéket – a technológia és az eszközök pedig csupán az ő életüket hivatottak könnyebbé és teljesebbé tenni. Tehát nem egyszerűen a kezükbe kell adnunk a technológiát, hanem azt is el kell érnünk, hogy hajlandóak és képesek legyenek a hatékony használatukra.

Ez nemcsak a munkaerő jólléte és termelékenysége szempontjából elengedhetetlen, hanem a befektetésnél is így biztosítható a legjobb megtérülés. Nem az a lényeg, hogy hol kezdjük vagy hol fejezzük be a projektet – ahogyan már utaltunk rá: folyamatról van szó. Ez a folyamat pedig olyan módszertanra és gondolkodásmódra épül, amely állandó elkötelezettséget igényel a munkatársak iránt, és megköveteli, hogy már a kezdetektől fogva bevonják őket.

A Fujitsu kiválóan alkalmas arra, hogy partnerként segítsen Önnek mindezt megvalósítani. Minden tevékenységünk középpontjában az ember áll, ezért elegendő időt szánunk a munkatársakkal való kapcsolattartásra, hogy beépítsük visszajelzéseiket minden egyes területen – a használhatóságtól a tervezési folyamaton át a munkájukat meghatározó fő szempontokig. Saját gyakorlati tapasztalatainkból tudjuk, milyen fontos a sikeres átalakításban az emberi tényező, így a változás soha nem megy a munkavállalói élmény vagy a szervezeti kultúra rovására.

Legyen az Önök cége is intelligens gyártóvállalat a Fujitsu és az SAP segítségével!

Bárhol is tartanak a változás folyamatában, a Fujitsu és az SAP egyesített szakértelmével és a megfelelő technológiák alkalmazásával valóban intelligens gyártóvállalattá fejlődhetnek.

Lépjen velünk kapcsolatba, és igényeljen ingyenes felmérést!

Rahul Charlewar

SAP-igazgató

Rahul Charlewar a Fujitsu NWE SAP-praxisért, valamint bevezetési és átalakítási szolgáltatásokért felelős igazgatója. Több mint 2 évtizedes SAP-tapasztalattal rendelkezik. Jártas az SAP-felmérések elvégzése, az SAP bevezetése, a menedzselt és a tanácsadói szolgáltatások terén. Alaposan ismeri az SAP-t és az aktuális piaci trendeket. Fő feladata, hogy segítsen az ügyfeleknek az SAP és a Fujitsu iparági kínálatára támaszkodva meghatározni üzleti átalakulásuk folyamatát.

Modern ERP az automatizációban, integrációban és intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázásához

 

Az évtized eleje óta más iparágakhoz hasonlóan a gyártóiparnak is új utakat kellett keresnie a túléléshez a folyamatosan változó világban. A piacon megjelent gyártócégek új generációja számára az agilitás, a reziliencia és a folyamatosan változó ügyféligények követése lett a fő prioritás, miközben a fenntartható gazdaság megteremtésében is vezető szerepet vállaltak. 

A fenti prioritásokat a szervezetek megfelelő üzleti alaprendszerek birtokában tudják megvalósítani. Ám a változásokat, valamint az idő- és munkaigényes – gyakran bizonytalan előnyökkel kecsegtető – korábbi migrációkat figyelembe véve, sok vállalat vonakodik modernizálni ERP-környezetét.

Az üzleti alaprendszer mielőbbi frissítése a megfelelő ERP-rendszer[1]1 alapjain azonban új lehetőségeket kínál, miközben a gyár is felkészülhet a jelen és a jövő kihívásaira. Cikkünkből megtudhatja, hogyan. A modern ERP az a puzzle-darabka, amely segít a gyártóvállalatoknak továbblépni.

A digitális átalakulás és az általa támogatott technológiák feltétlenül szükségesek az Ipar 4.0 és ESG-kezdeményezésekhez szükséges átláthatóság, termékéletciklus-innováció, intelligens és hatékony gyártás, működés és digitálisan integrált ellátási láncok megteremtéséhez.

Ám a technológia önmagában nem elegendő, mivel képességei a pontos és megbízható adatszolgáltatástól függenek. Itt lép be a képbe a modern ERP. Ez a puzzle hiányzó darabkája, amely mindent összekapcsol, lehetővé teszi a gyáron belüli adatáramlást, és a modern gyártóipar hatékony működéséhez szükséges automatizáció, integráció és intelligencia lehetőségeinek kiaknázását.

Ahelyett, hogy leragadnánk a meglévő rendszerek korlátainál, érdemesebb azzal foglalkozni, hogyan használják ki a modern megoldások a technológiai fejlesztéseket. Mert bár nem kifejezetten az ERP-hez készültek, valószínűleg ezeket a technológiákat is beépítik a modern ERP-rendszerekbe, ahol megkönnyítik a változások kezelését és a növekedés ösztönzését. Íme néhány példa:

Nagy kapacitású, nagy teljesítményű platformok


A modern ERP olyan technológiai platformokra épül, amelyek sokkal több adatot tudnak kezelni a régi rendszereknél. Így egyidőben történhet a tranzakció-feldolgozás és az analitika, ami kulcsfontosságú a valós idejű láthatósághoz. Ráadásul a több adatfolyam kezelése jobb támogatást nyújt az IT-OT integrációhoz és a dolgok internetéhez.

MI, gépi tanulás és fejlett analitika


A modern ERP-rendszerek beépített technológiák (pl. MI, gépi tanulás és fejlett analitika) és intelligens automatizáció segítségével alakítják át az üzleti folyamatokat és a működést. A valós idejű feldolgozási sebességnek és a rendkívül leegyszerűsített adatmodellnek köszönhetően a munkatársak és a szervezetek is átállhatnak a valóban adatvezérelt működésre.

A hálózatok, az érzékelők és az adatfeldolgozás fejlesztései


A vezeték nélküli csatlakozás és a szoftverek fejlődése lehetővé teszik az adatokat valós időben továbbító intelligens érzékelők beágyazását az üzleti működésbe. Így a tervezőrendszerek az aktuális (nem pedig a tegnapi vagy előző havi) adatokkal dolgozhatnak – a gépek állapotáról és a készletszintekről küldött jelentésektől kezdve a szállítójárművek pillanatnyi pozíciójáig, mindenütt.

Az Edge/IoT megoldások bevezetése, összehangolása és felügyelete


A bevezetéstől a szoftverfrissítésen át a hibát vagy rosszindulatú tevékenységet jelző szabálytalanságokig észleléséig, az intelligens érzékelőkre minden területen oda kell figyelni. A modern ERP jelentősen leegyszerűsíti ezt a feladatot. Mivel a rendszerekben sok érzékelő működik, megéri észszerűbben dolgozni, és nem egyenként, hanem csoportosan kezelni őket.

Nyílt, biztonságos és API-alapú integráció


A gyártótevékenység folyamatosan fejlődik. Így elképzelhető, hogy a jövőben új elemekkel kell kiegészíteni a megoldást, pl. MI-alapú minőségellenőrzési rendszerrel vagy az érzékelőktől gyűjtött adatokat elemző fenntarthatósági irányítópulttal. A modern ERP‑rendszerek alkalmazkodó platformok, szabványos interfészekkel a külső és belső csatlakozásokhoz.

Induljon el az intelligensebb, fenntarthatóbb gyártás felé a Fujitsu és az SAP segítségével

Ha az elmúlt néhány év valamire megtanított minket, akkor arra biztosan, hogy bármi előfordulhat, és érdemes mindenre felkészülni. Ez pedig sehol sem érvényes jobban, mint a gyártóipar területén. A modern ERP, mint a technológiák érintkezési pontja, az adatok felszabadítója és az igazság forrása, kulcsfontosságú a szervezet a rezilienciájának, agilitásának és képességeinek jobb hasznosításához.

Ám ez nem mindig adott, és a siker gyakran a megfelelő implementációs partner kiválasztásán múlik. A Fujitsu szerencsére kiválóan alkalmas erre a feladatra. Mélyreható és kiterjedt szakértelmével és készségeivel, valamint emberközpontú üzleti szemléletével segít a maximumot kihozni az SAP iparágvezető ERP-megoldásaiból.

Raymond Russ

a Fujitsu központi irodájának okos gyártásért és az IIoT megoldások piaci bevezetéséért felelős vezetője

Ray a Fujitsu Americas Smart Factory megoldásokért felelős vezetője. Számos olyan gyártóipari megoldás kidolgozásában játszott kulcsszerepet, amely fejlődő szoftvertechnológiákkal ötvözi a feldolgozóipari folyamatok kiterjedt és mélyreható ismeretét. Ray az Ipar 4.0 és a digitális okosgyár-megoldások elismert szakértője. Közreműködik a Global Manufacturers szabványalkotási folyamataiban a Connected Factory Initiative (CFX), az Industrial IoT és a digitális gyári platformok területén. A partnerekkel, ügyfelekkel, gyártólétesítményekkel, üzletfejlesztési és műszaki csapatokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően Ray egyformán jártas az új I4.0 technológiák (mesterséges intelligencia, kiterjesztett és virtuális valóság, vizualizáció, fejlett mikroelektronika) gyakorlati bevezetésében és a stratégiai fejlesztési ütemtervek kidolgozásában.

 

[1] A megfelelő ERP-rendszer: https://www.sap.com/uk/products/enterprise-management-erp.html

Egyszerű, mint az egyszeregy: három iparági példa az okos gyártásra

Rengeteg megoldás közül lehet választani.

Az optimalizálástól kezdve az üzleti agilitáson át a rendelkezésre állásig, minden területen gombamód szaporodnak az új fejlesztések. De honnan tudhatják a gyártóvállalatok, hogy melyik megoldás a megfelelő céljaik eléréséhez?

Először is elengedhetetlen a döntéseikben irányt mutató és teljesítményüket javító partner bevonása. Megfelelő támogatás birtokában a szervezet elkezdheti megfeleltetni egymásnak a prioritásokat és a kihívásokat. Ha pedig már világos képet kapott arról, hogy hol is tart a gyártási folyamat megújításában, sokkal könnyebben átlátja majd, mit hozhat a jövő, és milyen irányban kell továbbhaladnia a pozitív változáshoz.

A Fujitsu – az SAP-val közösen – ezt az egyedülálló szemléletet követi. Nincs két egyforma szervezet, de ha megértjük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz prioritásai és kihívásai, akkor a működési tapasztalatok, a műszaki szakértelem és az emberközpontú szemlélet összehangolt alkalmazásával elindíthatjuk a valódi üzleti átalakulást.

De ne csak a mi szavunk alapján ítéljen! Íme három olyan iparági példa, ahol a Fujitsu és az SAP lehetővé tette az Ipar 4.0 megvalósítását – a termelékenység fokozását, a költséghatékonyság növelését és az átlátható készletgazdálkodást.

Földön, vízen, levegőben

A védelmi és repülőgépipari gyártórendszerek üzemeltetése munkaigényes feladat. Egyrészt ott van a szigorúan ellenőrzött konfigurációt igénylő gyártástechnológia, másrészt pedig az üzem, amelynek a folyamatos fejlődés érdekében állandóan alkalmazkodnia kell, és kezelnie kell a változásokat.

Az óceánoktól az űrig sok területet lefedő, átfogó termékkínálattal (hajók, ipari turbinák, motorkerékpárok, műholdak) rendelkező ügyfelünk számára kritikus fontosságú volt, hogy a tervezés és a gyártás közötti zökkenőmentes információáramlást egyetlen megoldáson keresztül valósítsa meg.

Az nem volt kérdés, hogy a teljes munkaerő-állomány aktivitásait digitalizálni kell. Ezért a Fujitsu közreműködésével bevezetett SAP S/4HANA Manufacturing megoldással szoros folyamatintegrációt hoztak létre.

Ennek köszönhetően javult a részlegek közötti együttműködés, új felismerések születtek, csökkent az IT-hardverek karbantartási költsége, és gyorsabban piacra kerültek az új termékek.

A gyártástechnológia és az üzem közötti jobb kapcsolat megteremtése a produktivitás növelésén túl a jövőre is felkészítette a működést, hogy a vállalat gyorsan tudjon reagálni minden közelgő változásra a különböző funkcionális csoportokban dolgozó, digitálisan összekapcsolt munkatársakon keresztül.

Sörgyártás és XXI. századi blokklánc-technológia

Ügyfelünk teljes átláthatóságot és nyomon követhetőséget kívánt biztosítani vásárlóinak az árpa ellátási láncában – a termőhelytől a fogyasztó kezében lévő palackig.

A világ egyik vezető sörfőzdéje a következő kihívással szembesült: olyan adatkészletet és platformot kellett létrehoznia, amely decentralizált, megváltoztathatatlan és valós idejű környezetet biztosít. A siker az adatok megbízhatóságán és biztonságos tárolásán múlott, amelyet – a tranzakciók hitelességét garantáló főkönyvként – a blokklánc technológia biztosított.

Fontos volt a multidiszciplináris szemlélet, mivel a projekt keretében integrálni kellett egymással a blokkláncot, valamint a vállalat meglévő SAP- és ellátásilánc-kezelő rendszereit. Speciális tudásra volt szükség, és itt lépett be a képbe a Fujitsu, együttműködő partnerként bevezetve a sörfőzdénél Track and Trust Solution Center megoldást.

Ennek sikere, a közvetett ellátási lánc nyomon követhetőségének támogatásával, mérföldkövet jelentett az ügyfél fenntarthatósági céljainak megvalósításában. Emellett az okos mezőgazdaság bevezetésével közvetlenül támogatta az árpatermelő gazdákat, hogy új technológiák, adatok és ismeretek segítségével javítsák a természeti erőforrások felhasználását, fokozzák a terméshozamot, és jobb megélhetéshez jussanak.

Adatvezérelt energiaszektor

Dél-Ausztrália nagyfeszültségű átviteli hálózata biztonságos, megbízható, stabil és intelligens áramellátást kíván biztosítani fogyasztóinak, tisztább energiával.

A lassú és elavult SAP BW 7.4 platform helyett az ügyfél olyan megoldást keresett, amely javítja a hatékonyságot, ösztönzi az innovációt, és jobb hozzáférést nyújt a működési adatokhoz. Az SAP BW/4HANA-ra való frissítéshez azonban a vállalatnak megfelelő technológia partnert kellett találnia a zökkenőmentes migráció levezényléséhez.

Az ügyfél – a Fujitsuval és az SAP-val együttműködve – ezen a területen elsőként a távoli adatkonverziót választotta, párhuzamos környezetek létrehozásával és csak a szükséges adatmodellek, jelentések és a kapcsolódó objektumok migrálásával.

A korábban percekig tartó adatfeldolgozási feladatok végrehajtási ideje másodpercekre csökkent, a lekérdezés pedig 73%-kal gyorsult. A szervezet adatlábnyoma kisebb lett, javult az adatok hozzáférhetősége, ami példátlan mértékben felgyorsította és hatékonyabbá tette a jelentéskészítést.

Raymond Russ

a Fujitsu központi irodájának okosgyártásért és a IIoT megoldások piaci bevezetéséért felelős vezetője

Ray a Fujitsu Americas Smart Factory megoldásokért felelős vezetője. Számos olyan gyártóipari megoldás kidolgozásában játszott kulcsszerepet, amelyek fejlődő szoftvertechnológiákkal ötvözik a feldolgozóipari folyamatok kiterjedt és mélyreható ismeretét. Ray az Ipar 4.0 és a digitális okosgyár-megoldások elismert szakértője. Közreműködik a Global Manufacturers szabványalkotási folyamataiban a Connected Factory Initiative (CFX), az Industrial IoT és a digitális gyári platformok területén. A partnerekkel, ügyfelekkel, gyártólétesítményekkel, üzletfejlesztési és műszaki csapatokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően Ray egyformán jártas az új I4.0 technológiák (mesterséges intelligencia, kiterjesztett és virtuális valóság, vizualizáció, fejlett mikroelektronika) gyakorlati bevezetésében és a stratégiai fejlesztési ütemtervek kidolgozásában.

 

TOYOTA GAZOO Racing – úton egy szebb jövő felé

A Toyota Motor Corporation vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a globális autóiparban. Több mint fél évszázada van jelen a motorsport világában, és a mai napig innovációkkal látja el a versenypályákat. A Toyota a motorsporton keresztül szeretné megváltoztatni a jövőt, ami összecseng a Fujitsu filozófiájával. Ennek a rokon gondolkodásnak köszönhetően kezdtük el támogatni a TOYOTA GAZOO Racing csapatot. A projekt vezetőjével arról beszélgettünk, mit szeretne elérni a Fujitsu a támogatáson keresztül.

A Toyota és a Fujitsu együtt változtatják meg a jövőt a motorsporton keresztül: közös cél

A motorsport tovább tágítja az emberek és a járművek teljesítőképességének határait – folyamatosan kiváltva ezzel a tömegek csodálatát.

Japán nagynevű autógyártója, a Toyota Motor Corporation több mint 60 éve van jelen a motorsport világában, azon belül is a versenyzés különböző kategóriáiban. A vállalat folyamatosan újabb és újabb innovációkat vezet be a motorsporton keresztül, és olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek utat nyitnak egy új jövő felé. A Fujitsu azonosul a Toyota törekvéseivel – azzal a szándékkal, hogy az üzleti célú fejlesztések hozzájáruljanak a társadalmi problémák megoldásához, például a karbonsemleges világ megteremtéséhez. Ez az átfedés a Fujitsu filozófiájával nagyban hozzájárult a TOYOTA GAZOO Racing támogatásáról szóló döntés meghozatalához.

Milyen jövő építését segíti a Fujitsu közreműködése? A támogatáshoz vezető folyamatról és a jövőbeni elvárásokról beszélgettünk Takeru Hiraharával, a Fujitsu Limited mobilitási divíziója globális ügyfélsikerekért felelős csoportjának vezetőjével, aki maga is részt vesz az ügyfelekkel ápolt kapcsolatok erősítésében, és személyesen segítette a támogatási konstrukció kialakítását.  

Hallhatnánk pár szót a TOYOTA GAZOO Racingnek nyújtott Fujitsu-támogatás hátteréről?

Masatake: Az ügyféltámogató szervezetet évek óta foglalkoztatta a motorsportban rejlő lehetőségek kiaknázása, és készültünk rá, hogy ha eljön a pillanat, ki tudjuk használni ezt a potenciált. Végül megnyílt a lehetőség, hogy vállalati szinten is beszéljünk erről, és így jött létre a támogatói kapcsolat.

Milyen megfontolás vezetett ehhez a konkrét támogatáshoz?

Masatake: Meggyőződésünk szerint nagyon fontos szerepet játszik a fenntartható társadalom felé vezető úton, hogy visszaadjuk a társadalomnak azt, amit a motorsportban való részvételünkkel szereztünk. A Toyota több olyan aktivitásban is részt vesz, amelynek célja a japán autóipar továbbfejlesztése. A vállalat törekvése a motorsport sikeres jövőjének megteremtésére csupán az első lépés ezen az úton. A Toyotával együtt szeretnénk hasonlóan gondolkodó embereket toborozni, és több iparágra is kiterjeszteni ezt a kezdeményezést. Reményeink szerint az így végzett közös munkával hozzájárulunk a világ jobbításához. Ez volt a támogatás mögötti szándék.

Régóta vagyunk a Toyota infokommunikációs technológiai partnere. Nagy öröm számunka, hogy a motorsportban is azonos célokon dolgozhatunk, és osztozhatunk a nehézségekben és a sikerekben is.

A Fujitsu történelmi belépése a motorsport világába

Milyen szerepe és célja van ebben a projektben?

Masatake: Többféle projekten is dolgozom a Toyotával. Együttműködésünk kiterjed az autógyártásra, az ellátásilánc-rendszerekre, az értékesítési és hibaelhárítási rendszerekre, a vállalat egészét lefedő privát felhőre, szuperszámítógép bevezetésére, a biztonságra stb.

Több éve dolgozom ezen a területen. Jelenleg olyan ötleteket készítek elő és valósítok meg, amelyek elősegítik a Toyota jövőbeni üzleti fejlődését. E munka részeként elgondolkodtam azon, tudnám-e bármilyen módon segíteni a Toyota motorsport üzletágát. Hogyan lehetne jobban oktatni az embereket és tökéletesíteni az autógyártást támogató technológiát. Lelkesen kutattam és dolgoztam ki az új ötleteket, miközben az All Japan Rally Championship önkéntesenként azt is megtapasztaltam, milyen személyesen jelen lenni a versenypályán.

Az általam kidolgozott tervvázlatra és a motorsportról összegyűjtött információkra támaszkodva, az ügyfélkapcsolati terület szemszögéből próbálom elérni, hogy a maximumot hozzuk ki a Fujitsu technológiájából ezen a területen. Ez a feladatom. Természetesen a marketingrészleg tudására és a tengerentúli leányvállalatok együttműködésére is szükségem van. Igyekszem a terület iránti rajongásomat megőrizve vezetni a projektet. Ehhez az idén májustól átmenetileg csatlakoztam a Japan Race Promotion (JRP) szervezetéhez, ahol versenypromóterként dolgozom.

Milyen eredményeket ért el a Fujitsu a motorosport és a mobilitás digitális átalakulási projektjeiben?

Masatake: Régebben a Fujitsu Ten (mai nevén Denso Ten Limited) támogatta a Toyota csapatát a rali-világbajnokságon (World Rally Championship, WRC), Ausztráliában pedig a Fujitsu General a Supercars Championship rendezvény- és csapatszponzora. Nemrég hallottam, hogy a Fujitsu General képalkotási megoldásokat szállít a vezetésbiztonság növeléséhez a németországi Nürburgringen.

Úgy gondoljuk, hogy a Fujitsu teljes értékű belépése a motorsport világába történelmi lépés.

Az emberek és a technológia határainak feszegetése szélsőséges versenykörülmények között

Milyen eredményeket vár a Toyota a Fujitsutól?

Masatake: A beszélgetéseim alapján úgy érzem, azt várják tőlem, hogy őszinte lelkesedéssel dolgozzunk együtt, és győzzük le a kihívásokat a jobb jövő érdekében. Szerintem ez az, ami igazán fontos.

Hogyan járul hozzá technológiájával a Fujitsu a TOYOTA GAZOO Racing és a motorsport fejlődéséhez?

Masatake: Mindenekelőtt a Toyota döntéshozatali folyamatát szeretnénk támogatni a versenystratégiák kidolgozása során. Kideríteni, hogyan tudjuk rövid idő alatt az optimális megoldást megtalálni különböző tényezők figyelembevételével. Ennek a megvalósításán dolgozom jelenleg teljes erőbedobással.

Emellett szeretném új alapokra helyezni a sport szórakoztató oldalát – újfajta stílust teremteni a sportesemények követéséhez.

Fontosnak tartjuk bővíteni a hasonlóan gondolkodó szakmai szövetségesek és partnerek számát, és szeretnénk különböző vállalatokkal kapcsolatba lépni a technológiánk segítségével. Ezzel is igyekszünk hozzájárulni a motorsport népszerűsítéséhez és az iparág további fejlődéséhez.

Hogyan szeretné felhasználni a projektben szerzett tudását a társadalmi problémák megoldására és a világ jobbítására?

Masatake: Nagyon büszke vagyok rá, hogy új területen, a World Endurance Championship keretében vállalhattam feladatot. A Toyota mellett extrém versenykörülmények között végzett munka fontos támogatást nyújt munkatársaink képzéséhez és technológiánk fejlesztéséhez. Reméljük, hogy ez a tapasztalat közvetlenül futamgyőzelemhez vezet majd, de abban is bízunk, hogy az itt kifejlesztett technológiák hasznosak lesznek különböző társadalmi problémák megoldása során, beleértve a dekarbonizációt.

A Fujitsu Csoport szakértelmével és kitartásával ötvözve, ez a tapasztalat is hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb hellyé tegyük a világot.

A Fujitsu elkötelezetten törekszik a társadalom problémáinak megoldására a motorsporton és új területek más kihívásain keresztül.

Masatake Hirahara

a Fujitsu Limited mobilitási divíziójának globális ügyfélsikerekért felelős csoportja

süti beállítások módosítása