Sokáig egy informatikus számára a felmelegedés problémájára egész gyorsan született megoldás, hiszen elslattyogott az első számítógépes boltig és beszerzett egy nagyobb teljesítményű ventillátort vagy hűtőbordát a gépébe és kész.

Azaz csak egy lokális problémával szembesült, amire azonnal megvolt a megoldás.

Ma azonban, ha a felmelegedés szóba kerül, mindenki tudja, hogy egy globális problémáról van szó, aminek nemhogy a megoldását nem ismerjük, igazán az okát sem.

Forrás: http://ecolounge.hu/nagyvilag/ket-fok--laz-ot-fok-halal

Dől a gáz

Alighanem az egyik legérdekesebb versenyszituáció, hogy néhány évtizede az volt a kérdés, hogy melyik a gyorsabb a ló vagy az autó. Ma pedig, hogy minek a „működése” során keletkezik több, a klímaváltozás szempontjából káros légszennyező anyag.

Persze az éghajlatváltozás igazi okaival könnyen szembenézhetünk, nincs másra szükség, csak egy tükör kell hozzá…

Mivel önfenntartó ösztönünk meggátolja, hogy a „közvetlen kiváltó okot” megszüntessük, így kénytelenek vagyunk a klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülményeket minél pontosabban és korábban előre jelezni. Az előrejelzést támogató informatikai rendszerek nélkül ez esélytelen.

Bár a meteorológia megítélése a hétköznapi halandók számára még mindig billeg a tudomány és a hókuszpók között, mégis kétségtelen tény, hogy a napjainkban egyre könnyebben elérhető, nagy számítási kapacitással bíró szuperszámítógépek komoly haszonélvezői az időjósok.

Amikor a tuba nem feltétlen okoz zenei élményt

Forrás: http://www.eumet.hu/tag/tornado/

Az éghajlatváltozással kis hazánkban is megjelentek olyan légköri események, melyeket korábban nem láttunk. Pár éve még csak tudósítói túlzásnak véltük, ha egy tubát tornádóként mutattak a tévében. Ma viszont már úgy tűnik, a mi kis forgószeleink is kinövik „cukiskodó” énjüket és tényleg megjelennek a komoly károkozásra képes tornádók.

Az előrejelző rendszereknek nem csak a váratlan és extrém időjárási körülményekre kell felkészülniük, legyen az áradás, hőhullám vagy bármi hasonló. Az akut problémák hosszú távú következményeinek modellezésére is képesnek kell lenniük.

Nyilvánvaló, hogy ebben a munkában a technológiai fejlődés hatalmas segítséget jelent mind az előrejelzésért felelő kutatók, mind pedig a katasztrófa-események kezeléséért és a kármentésért felelős kormányok számára.

Szerencsés körülmény, hogy a világ informatikai rendszerei egy hatalmas, összekapcsolódó érzékelő és a számító egységet alkotnak.

Te is része vagy a rendszernek

Ennek a rendszernek részei az alkalmazások, a különböző érzékelők, a műholdak, a nagy adatbázis elemző szuperszámítógépek. De részei a hálózatnak a telefonok, az okos eszközök, az internet vagy a közösségi média is. Az alkalmazások és eszközök működése során felhasznált adathalmaz egységes erőforrást biztosít a klímaváltozás hatásainak feltérképezéséhez.

Amiben segíthet:

• az előrejelző rendszerek kialakításában, amelyek időben tudják jelezni az extrém időjárás változásokat, a megfigyelő műholdakat a mobil kommunikációs rendszerek gyors hálózatait használva. Így valós idejű elemzések készülnek, melyeknek köszönhetően időben figyelmeztethető az érintett közösség,
• klíma modellezésben és előrejelzésben, a műholdak, az érzékelők és a szuperszámítógépek összekapcsolásával,
• a katasztrófa helyzet kezelésében, a helyreállítás megtervezésében és kivitelezésében,
• csökkenti a mezőgazdasági kockázatokat azokban az országokban ahol ez szükséges, az időjárás modellezéshez szükséges érzékelő állomások telepítésével, időjárás modellek, műhold képek használatával.

Sokat segít az információ „demokratizálódásának” trendje is. Az adatok és információk megosztása ma népszerű – beleértve természetesen a nyílt forráskódú vagy szabad szoftvereket is. Ez különösen a fejlődő országok számára jelent lehetőséget, hiszen így elérhetővé válik számukra a más módon megfizethetetlen szaktudás és speciális szoftverek.

Az adat- és elektromos hálózatok, adatközpontok klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóságát folyamatosan vizsgálni kell. Gondoskodni kell a megfelelő hibatűrő állapot kialakításáról, vagy ha lehetséges, a fenyegetett területektől távoli elhelyezésről.

DzsunkaNet

A fejlődő országok sokszor olcsó megoldással jutnak a szükséges információkhoz. Ilyen kísérlet volt a Fujitsu vietnámi projektje, ahol a polgárok okostelefonjaikon rögzítették a folyók vízszint adatait, majd GPS koordináták és az időpont megadásával, a közösségi médián megosztva jutatták el az adatelemző központba.

Forrás: http://m.travelplaza.hu/ajanlat/168195/200/vietnam,-kambodzsa-es-laosz

A fejlődésnek és a hagyománynak egy különös elegye lehetett, amikor a dzsunkában ringatózó halászok mobiltelefonjain futó alkalmazás, tulajdonosától függetlenül küldte a készülék koordinátáit és tengerszint feletti magasságának adatait.

Amikor egy ország nem elég erős gazdaságilag ahhoz, hogy drága szenzorokat telepítsen a vizsgálandó terület mentén, állampolgárai és az eszközeik akkor is rendelkezésre állnak, így a szükséges adatok beszerezhetőek.

Fontos a megelőzés, hiszen mindig kevesebb pénzbe kerül, mint a kárelhárítás.

A fejlett országokban is felismerték ezt, ezért rengeteg erőforrást biztosítanak az előrejelző rendszerek kialakítására. Egyes modellek - a klímaváltozás következményeként - csak az árvízkockázat esetében húszszoros növekedésre számítanak például Nagy-Britanniában.

Az elérhető források a piaci szereplők számára üzleti lehetőséget jelentenek. Az üzlet pedig az innováció a hajtómotorja.

Így lesz egy speciális evolúciós folyamat, ahogyan a kérődzés termelte metántól eljutunk a lassan emberi agy teljesítményével vetekedő szuperszámítógépekig.