Kvantum-számítástechnika: amit az IT vezetőknek tudniuk kell

2018. július 10. - Fujitsu Hungary

Készen áll a kvantum-számítástechnika arra, hogy a laboratóriumok falai közül kilépve megjelenjen az üzleti életben? Ha igen, mit jelent ez az IT-vezetők számára?

ke_p_11.jpg


Az 1980-as években Richard Feynmann és David Deutsch fizikusok vetették fel elsőként a kvantumfolyamatokra épülő számítógépek megépítésének ötletét a hagyományos, bináris gépek képességeit meghaladó feladatok végrehajtására. Úgy gondolták, hogy csak ilyen számítógépekkel lehet pontosan modellezni a kvantumfolyamatokra épülő világegyetem komplexitását – a molekulák és a csillagok keletkezésétől kezdve az emberi agy működéséig.

Ma, több évtizednyi kitartó munka után, ez a jövőkép megvalósulni látszik. Világszerte számos kutatólabor dolgozik kvantumszámítógépek fejlesztésén és megépítésén – közülük nem egyet a világ legnagyobb technológiai cégei finanszíroznak. Hamarosan, várhatóan 10 éven belül, tanúi lehetünk majd az első olyan általános rendeltetésű kvantumszámítógép kereskedelmi bevezetésének, amely másodpercek alatt képes lesz elvégezni a hagyományos gépekkel több millió vagy akár több milliárd évet igénylő számításokat. De a kvantum-számítástechnika fejlődése már jóval azelőtt, akár néhány év múlva mérhető hatást fog gyakorolni a vállalatokra.

Tovább

Generation 100: Hogyan befolyásolja a népesség öregedése a munka világát?

Lynda Gratton, a London Business School vezetéstudományi professzora azt járja körül, hogyan befolyásolja a munkavégzés jellegét és a támogató technológiákat, ha a fejlett világban 100 évig fognak élni az emberek.

ke_p_10.jpg

Az IT-konferenciák jövő munkahelyéről előadásain leggyakrabban az ezredfordulósok és a digitális bennszülöttek munkaerőpiaci hatása a fő téma. Pedig az új generációk érkezése mellett az is óhatatlanul hatással van a munka világára, hogy az idősebb generációk tagjai várhatóan – és sok esetben saját döntésből – jóval hosszabb ideig maradnak gazdaságilag aktívak az átlagéletkor növekedése és az állami nyugdíjkorhatár emelése miatt (legalábbis a szerencsés fejlett világban).

Az emberek többsége számára ijesztő belegondolni, hogy 100 évig vagy még annál is tovább fog élni, különösen, ha ez több mint 60 évnyi főállású munkával jár. Ám Lynda Gratton, a London Business School professzora szerint a népesség öregedése meglepő módon pozitívan változtathatja meg a foglalkoztatás jelenlegi elavult mintáit.

Tovább

Hogyan vehetjük fel a harcot a műanyagszennyezés ellen?

A Fujitsu mindig kiemelt szempontként kezelte a környezeti fenntarthatóságot. Meggyőződésünk, hogy fontos szerep vár a technológiára napjaink környezeti kihívásokkal teli világában, a gazdag és fenntartható jövő felé vezető úton.

ke_p_9.jpg

A Fujitsu elkötelezettségéről  klímavédelmi és energiagazdálkodási jövőképünk tájékoztat részletesen.

A 2018-as Környezetvédelmi világnap alkalmából megünnepeltük az eddig elért eredményeket – és áttekintettük, milyen kemény munka vár még ránk környezetvédelmi céljaink megvalósulásáig. Ennek a törekvésnek fontos eleme a műanyagok környezetkárosító hatásának mérséklése.

Mennyi műanyagot is használunk valójában?

Az idei Környezetvédelmi világnap témája a műanyagszennyezés visszaszorítása (#BeatPlasticPollution) volt. Erre tekintettel ki szerettem volna deríteni, mennyi műanyagszemetet is termel egy ember, és milyen környezeti hatásokkal jár a műanyagok gyártása, használata és ártalmatlanítása.

Kiindulásképpen összegyűjtöttem az általam egy hét alatt használt összes műanyagot.

Tovább

Felpörgő műszaki innováció a McLarennél

Craig Charlton, a McLaren Technology Group informatikai vezérigazgató-helyettese bemutatja, hogyan javítja a teljesítményt, ösztönzi az innovációt, és fejleszti az ügyfélélményt illetve a stratégiai partnerkapcsolatokat vállalatánál az informatika.  

 ke_p_8.jpg

A McLaren Technology Group informatikai vezérigazgató-helyetteseként Craig Charlton a motorbeszállító Hondával együttműködve igyekszik „pályán tartani” a McLaren teljesítményét, a legnagyobb kihívással azonban nem a versenyeken szembesül. 2015-ös belépése óta, több mint 100 ember főnökeként az a fő feladata, hogy a csoport egészének segítsen megőrizni az eddigi kiváló teljesítménnyel megszerzett hírnevet.

A McLaren Racing csak egy az egyesült királyságbeli cégcsoport négy vállalata közül. A McLaren Automotive felső kategóriás sportkocsikat gyárt a luxuspiacra; a  McLaren Applied Technologies más iparágakban (pl. egészségügy, pénzügyi szolgáltatások, közlekedés/szállítmányozás) alkalmazza az autóversenyzés műszaki innovációit; a McLaren Marketing pedig a csoport innovációit népszerűsíti és partnerkapcsolatait mélyíti.

Charlton keményen dolgozik a csoport egységes infrastruktúrájának megteremtésén: „Ahol egységes üzleti platformra van szükségünk a pénzügyi, a HR és egyéb funkcióknál, gondoskodnunk kell róla, hogy jól vezessük be őket, és jól működjenek”. Emellett azonban a vállalatok egyedi stratégiai prioritásaira is oda kell figyelnie. „A Racing esetében az a legfontosabb, milyen IT megoldásokra van szükség a győzelemhez. Egy versenykocsiban 15-20 ezer alkatrész működik, és a versenyszezon végére ezek 85%-a legcserélődik. A Racingnél a tevékenység jellegéből adódóan egyedi gyártás zajlik, és ügyelnünk kell arra, hogy magas szinten maradjon a gyártóteljesítmény. A rendszerek és a munkamegrendelési folyamat egyszerűsége is kritikus fontosságú” – hangsúlyozza. 

Tovább

Hogyan helyezheti a megfelelő katasztrófaelhárítási megoldás új alapokra az adatközpont működését?

ke_p_7.jpg

Előfordult már Önnel, hogy amikor megpróbálta visszaállítani mobiltelefonja beállításait, véletlenül mindent letörölt, és mivel az adatokat korábban nem mentette el máshova, a telefonon tárolt összes telefonszám, fénykép, videó, zeneszám és dokumentum elveszett? Reméljük, nem. De az talán már megtörtént, hogy épp a noteszgépén dolgozott, amikor tönkrement a merevlemez, és az adatokat csak részlegesen sikerült visszanyerne, miután hosszú órákat töltött el feleslegesen a visszaállítással.

Nehéz helyzetek ezek. És ha nehezek az egyén számára, gondoljunk csak bele, mennyire kritikus lehet az adatvesztés egy szervezetnél. Képzeljünk el egy távközlési vállalatot, amely nem tudja lehetővé tenni ügyfeleinek a telefonszámla kifizetését, vagy a kártyaegyenleg feltöltését az infrastruktúra hibája miatt. Vagy egy online áruházat, amely leállás miatt elérhetetlen a vevők számára, ami végső soron ügyfél- és üzletvesztéshez vezet. Esetleg egy egészségügyi szolgáltatót, amely hiába van jelen több helyszínen, egy üzemkiesés következtében hosszabb időn keresztül nem tudja nyújtani szolgáltatásait, és elérni a betegnyilvántartást, a fájlokat vagy a vizsgálati eredményeket.

Olyan világban élünk, ahol sokféle módon függünk a technológiától. Számos területen megkönnyíti az életünket, de megvannak a maga hátrányai is, főleg a munkavégzés terén. Legyen szó egyénről vagy szervezetről, a technológia az a médium, amely összekapcsol minket másokkal, az ügyfeleket is ideértve. Bármilyen emberi mulasztás, természeti katasztrófa, hardver- vagy szoftverhiba, erőforráshiány, sávszélesség-, adatbázis-/alkalmazás- vagy webhelyprobléma által okozott leállás ugyanazzal a végeredménnyel jár: komoly kellemetlenség a vállalat számára, amelyet – a pénzügyi veszteség megelőzése érdekében – megfelelő intézkedéseknek kell követnie.

Nem hiába mondják, hogy az üzleti életben a katasztrófakezelés a túlélés kulcsa.

Tovább

Fujitsu Day 2018

„Co-creation – a siker szolgálatában” szlogennel szervezi idén a Fujitsu éves partner- és ügyfél találkozóját 2018. június 7-én az Öbölház Rendezvényközpontban.

Az esemény több mint 10 éves múltra tekint vissza, a japán gyártó minden évben ekkor mutatja be a hazai közönségnek a legújabb trendeket és technológiákat.

 _sim5448_1.JPG

Mi is az a digitális „co-creation”?

Egy olyan folyamat, amely során különböző látásmódokat, nézeteket, információkat összevegyítenek a digitális technológiával annak érdekében, hogy valamilyen előremutató változást, fejlődést érjenek el.

A Fujitsu víziójában ez úgy jelenik meg, hogy a vállalati ügyfelektől, partnerektől, tudományos- és kutatóintézetektől, valamint a start-upoktól érkező inputot, információt és megoldásokat a vállalat összedolgozza portfóliójával – kiaknázva a mesterséges intelligencia (AI), a dolgok internetje (IoT), a felhő és a modern biztonsági megoldások kínálta óriási potenciált.

A vállalat szemlélete szerint a digitális együttműködésnek köszönhetően az informatika nem csupán támogató szerepkörben lép fel a üzleti célok elérése során, hanem teljesen átalakítja az alapvető folyamatokat, újragondolja a lehetőségeket, majd valódi átalakulást illetve megújulást tesz lehetővé.

 

A rendezvény során a témáról egy izgalmas keynote előadást hallhatunk Glenn Fitzgerald-tól, aki a Fujitsu EMEA régió termék üzletágának (PBL) technológiai vezérigazgatója.

 

További program

A fél napos eseményen lesz még szó hibrid felhő és hiperkonvergens megoldásokról, mentés-archiválásról, valamint a Fujitsu adatközponti PRIMEQUEST rendszereiről. A gyártó két igen érdekes esettanulmánnyal is készült: elsőként az AUDI Hungária Zrt. előadója fog beszélni a gyárában alkalmazott építési utasítások digitalizációjáról, majd a Magyar Államkincstár képviseletében szimultán mentési eljárásokat mutatnak be.

A Fujitsu Day kiváló lehetőséget kínál arra is, hogy a gyártó átadja legjobban teljesítő és kiemelkedő viszonteladó partnereinek különböző kategóriákban az éves díjakat.

Az eseményt a Tóth Vera trió koncertje zárja.

A konferencián való részvétel mellett a kiállítótérben lehetőség nyílik megtekinteni a legújabb vállalati informatikai technológiákat testközelből is.

 

Kiknek ajánljuk?

A korábbi évek többszáz fős részvétellel zajlottak, így bátran ajánljuk a részvételt minden informatikai területen dolgozó szakembernek – a mérnököktől az informatikai csoportvezetőkön keresztül az IT vezetőkik, CIO-kig. Mivel a Fujitsu értékesítési stratégiájában a partnerek/viszonteladók kiemelt jelentőséggel bírnak, várjuk informatikai viszonteladó cégek munkatársait is.

 

A tavalyi rendezvényről összefoglaló videót itt találhat.

A rendezvény weboldala (program, regisztrációs lehetőség) itt érhető el.

 

Szeretettel várjuk Önt is a Fujitsu Day-re!

 

Fujitsu Magyarország

Szoftveresen vezérelt adatközpont: sci-fi vagy valóság?

ke_p_6.jpg

Mindannyian ismerjük azt a jelenetet a képregényekben, amikor az emberfeletti képességekkel rendelkező szuperhős letépi magáról a ruhát, és új küldetésre indul, hogy megmentse a világot. Ez a science fiction világa. A szoftveresen vezérelt adatközpontról (Software-Defined Data Center, SDDC) szóló sajtócikkeket és egyéb kiadványokat olvasva az embernek az a benyomása, hogy sokak szerint az SDDC is ebbe a kategóriába tartozik. Azaz olyan jövőkép, ami soha nem válik valóra. Utána akartunk járni a tényeknek, és megkérdeztünk néhány IT-szervezetet, mit gondolnak ők az SDDC-ről.

A Fujitsu megbízásából nagyobb IT-szervezetek körében végzett közelmúltbeli felmérésből kiderül, hogy a vállalatok nem csupán hisznek az SDDC-ben, hanem többen már a napi gyakorlatban is megvalósították a koncepciót. Bár volt néhány olyan IT-szervezet is, amely még egyáltalán nem hallott róla, vagy csupán hangzatos marketingötletnek vélte a szoftveresen vezérelt adatközpont kialakítását, a válaszadók túlnyomó többsége már ismerte és saját működése szempontjából is relevánsnak tartotta az SDDC-t. Meglátásaik szerint a szoftveresen vezérelt adatközponti architektúrára való átállás és a nagyobb fokú automatizáció kiváló lehetőséget nyújt a produktivitás javítására és a hatékonyabb IT-működésre.

Tovább

Itt az új generációs ETERNUS CS8000: nagyobb skálázhatóság, kevesebb költség

Megjelent az ETERNUS CS8000 mentési és archiválási platformja kifejezetten mainframe-ekhez és fejlett nyílt rendszerkörnyezetekhez készült, legújabb verziója. A 7. generációs rendszer nagyobb skálázhatóságot és több front-end processzornode-ot biztosít, továbbá támogatja az SSD-meghajtók használatát belső lemezes tárolóként. Az adatbiztonsági infrastruktúra így megvalósítható konszolidációja jelentős TCO-megtakarítást kínál.Bár az adatok minden piaci szegmensben fontos szerepet játszanak, bizonyos szervezeteknél egyesen központi szerepet töltenek be a működésben – például tőzsdéken, pénzügyi szolgáltatócégeknél, biztosítótársaságoknál, légiforgalmi irányító központoknál. Ezek a szervezetek rendelkeznek a legszigorúbb adatvédelmi követelményekkel, és a fontos adatokat többnyire telephelyükön tárolják. A Fujitsu ETERNUS CS8000 zászlóshajója a maga nemében egyedülállóan sokoldalú megoldás1, amelynek használói az igények változásával optimalizálhatják rendszerüket, és konszolidálhatják a mainframe-ek és a nyílt rendszerek mentési és archiválási folyamatait. Az adminisztrációs idő és az infrastruktúra terén elért megtakarítás akár 40%-os költségcsökkenést is eredményezhet a felhasználó szervezet számára.

A 7. generációs ETERNUS CS8000 kapacitása egyedülálló módon 14 terabájtról akár 60 petabájt fölé – azaz több mint 400 000 százalékkal – skálázható. Teljesítménye szintén óránként 8 terabájtról egészen 150 terabájtig növelhető – ami 1800 százalékos skálázhatóságot jelent a tényleges adatátvitel és a visszaállás során. A Fujitsu ezenkívül a belső processzornode-ok számát és a belső szoftver rugalmasságát is bővítette – az ETERNUS CS8000 front-end processzornode-jainak száma így 10 helyett már 22. Ez az elérhető virtuális szalagmeghajtók számát is növeli, a már eddig is piacvezető 2540-ről mintegy 5208-ra. Így jóval több adatfolyam futhat párhuzamosan, ami nagymértékben lerövidíti a mentési időt.

 31264_eternus_cs8000_dynamic_view.jpg

 

Az ETERNUS CS8000 már az SSD-ket is támogatja – javítva ezzel az opcionális deduplikációs folyamatok teljesítményét, és bővítve a mainframe-környezetekben elérhető előnyök körét. A hosszú távú adattárolás költséghatékony módon megoldható az ETERNUS CS8000 backend szalagjain, az automatikus adatéletciklus-kezelés által nyújtott teljes körű felügyelettel, miközben az SSD-k a mainframe folyamatok kiszolgálására használhatók a rendszer mentési célú tárolóin. Ez még vonzóbb megoldássá teszi a platformot a mainframe-ek mentési műveleteihez, akár kisebb környezetekben is.

Tovább

Hogyan alakítja át a Big Data analitika a rákkutatást

ke_p1_5.jpgDr. Bissan Al-Lazikanitől, a The Institute of Cancer Research (ICR) rákkutató intézet adattudományi vezetőjétől megtudtuk, miért játszik fontos szerepet a nagy adatvolumenek integrálásának és elemzésének képessége a hatásos rákgyógyszerek felfedezésében.

A rák komoly kihívást jelent az emberiségnek. A világon minden 100 emberből negyvennél kialakul élete során a betegség valamely formája. A rákkutató közösségen belül sokan úgy vélik, hogy a rák gyógyszerét nem tisztán orvosbiológiai kutatások útján fogják megtalálni, hanem valahol a rákbiológia, a matematika, a gépi tanulás és az adatanalitika keresztmetszetében. Ennek alapján már nem is annyira meglepő, hogy épp egy adattudósra bízták a rák sikeres kezelésére – és végső soron legyőzésére – alkalmas gyógyszert kereső kutatók, tudósok és fejlesztők csapatának irányítását.

A biológia és az informatika között valójában nem is olyan nagy a távolság. Dr. Bissan Al-Lazikani, az ICR vezetője elmondta, hogy szakterülete, a számítógépes biológia már több mint 50 éve létezik. „Maga az ötlet abból ered, hogy a biológiában nagyon sok az információ. Korán egyértelművé vált, hogy matematikai és adatanalitikai módszereket kell alkalmaznunk a biológia terén gyűjtött információkra.”

Az ICR adattudományi vezetőjeként Al-Lazikani maga is óriási adattömeggel dolgozik, amit a rákdiagnózis és -kezelés során gyűjtenek össze a betegekről. „Korábban elképzelhetetlen mennyiségű adat felhalmozására vagyunk képesek” – jelenti ki, hozzáfűzve, hogy ha csapata össze tudná gyűjteni az összes olyan adatot, amelynek birtokában testre szabott kezelést lehetne nyújtani egy betegnek, ez mintegy 50 terabájt adatot jelentene egy főre vetítve. Csak az összehasonlítás kedvéért: a Hubble űrteleszkóp 45 terabájt adatot generált működése 20 éve során.

És bár lehet, hogy Al-Lazikani és csapata egyelőre még nem tud ekkora adatvolument összegyűjteni minden egyes beteg esetében, máris több petabájtnyi, különféle forrásokból (betegek mintái, géntérképek, orvosi képek, laboreredmények, kísérleti és farmakológiai adatbázisok) származó adatot kezelnek.

Al-Lazikani nem fél attól, hogy elborítja őket az adatáradat: „Az adattudományban és az adattudósokban az a nagyszerű, hogy határtalan az adatéhségünk. Nekünk az adatokból egyszerűen soha nem elég.”

ke_p2_4.jpg


Megalapozottabb, gyorsabb döntések

 

Az egyre nagyobb adattömeg gyűjtésének és elemzésének előnyei felülmúlják a technikai kihívásokat, például az adattárolás nehézségeit. „Végre sokkal megalapozottabban dönthetünk arról, milyen kezelést érdemes adni egy betegnek a konkrét betegség legyőzéséhez. Korábban elképzelhetetlen mélységekben kezdjük megérteni a rák komplexitását. Ez valóban forradalmasítja a gyógyszerkutatást.”

Al-Lazikani számítástechnikai háttere kulcsszerepet játszik annak a problémának a megoldásában, amit a rák kezelésében hatásos gyógyszerek keresése jelent. Szakértelme segíthet felgyorsítani a rákgyógyszer-kutatás folyamatát. Elmondása szerint például Big Data elemzés segítségével határozzák meg, mely területre érdemes a tudósoknak összpontosítaniuk erőfeszítéseiket. „Rendkívül sokféle úton folyhat a gyógyszerkutatás, és vannak közöttük olyanok, amelyekre hiába pazarolnánk sok évet és sok száz munkaórát, a végén zsákutcába jutnánk. Ezért feltesszük a kérdést: »Fel tudjuk használni valamilyen módon a számunkra elérhető közösségi tudás egészét arra, hogy jobb döntéseket hozzunk, és olyan területekre koncentráljuk, amelyek érdemi eredményekkel szolgálnak a rákkutatásban?« Az első kihívás valójában az volt, hogy összegyűjtsük ehhez az összes elérhető adatot.”


Al-Lazikani és csapata létrehozta a világ legnagyobb rákkutatási tudásbázisát, a canSAR-t, amely tartalmaz minden általuk gyűjtött információt. A platform – amely valójában a rákkal kapcsolatos nyilvános szolgáltatási motor – rendezi és integrálja a tudomány különböző területeiről származó adatokat. Ily módon a kutatók kérdéseket tehetnek fel a platformnak, és gyorsan megkapják a választ, amelynek manuális megkereséséhez egyébként hetekre lenne szükségük. A canSAR nyilvános erőforrás, amelyet már több mint 200 ezer tudós vett igénybe.

 

Adatmegosztás

 

A betegadatok megosztásához legjobb esetben is sokan fenntartással viszonyulnak, ha éppen nem pánikkal és elutasítással reagálnak rá. Al-Lazikani beismeri, hogy sok nyugtalanító kérdés merült fel ezen a területen: „Az adatmegosztás, főleg, ahogy azt néha a médiában tárgyalják, kellemetlen meglepetésekkel teli rémálommá válhat.”

A valóságban azonban a rákgyógyszer-kutatásban ez nem jelent megoldhatatlan kihívást. Al-Lazikani elmondása szerint az adatokkal kapcsolatos problémák jellemzően két érintett félhez kötődnek: a beteghez, akinek az adatait felhasználják, és a gyógyszercéghez, amely szeretné megóvni a gyógyszer által képviselt szellemi tulajdont.  Tudományos nonprofit intézmény lévén az ICR prekompetitív módon működhet, és az egész közösséggel megoszthatja tudását.

„Olyan sok a teendőnk a rákkutatás és a rákgyógyszerek keresése terén, hogy nem engedhetjük meg magunknak a titkolózást. Jó hír, hogy úgy öt éve már a gyógyszercégek is egyre inkább hajlandóak a prekompetitív együttműködésre. Azt hiszem, a gyógyszerkutatások terén most a többség úgy gondolja, hogy nagyon fontos megosztanunk egymással a tudást a korai szakaszban, és ráérünk sokkal később, a konkrét gyógyszerfejlesztés idején foglalkozni a szellemi tulajdon kérdésével.”

Ami pedig a betegadatokat illeti, az ICR által végzett kutatások nagy része anonimizált adatokkal folyik. Al-Lazikani tapasztalata szerint maguk a betegek gyakran szívesen rendelkezésre bocsátják adataikat az elemzéshez, mivel látják, hogy ez milyen előnnyel jár rájuk és a tágabb közösségre nézve. És sokszor inkább a tudósok aggódnak a megfelelési problémák miatt, mint az érintettek. Al-Lazikani úgy véli, hogy e dilemma feloldásához a jövőben jobban be kell vonni a betegeket a kutatásba, és nyílt párbeszédet kell folytatni velük az adatok felhasználásáról. „Minél több adatot gyűjtünk, és minél több betegprofilt határozunk meg, annál intelligensebbek lesznek a számítógépes algoritmusok, és annál eredményesebben kutathatunk a rák gyógyszere után” – hívja fel a figyelmet Dr. Bissan Al-Lazikani az adatmegosztás fontosságára.

 

Fujitsu Magyarország

Forrás:

Fujitsu i-CIO elektronikus magazin

https://www.i-cio.com/big-thinkers/bissan-al-lazikani/item/how-big-data-analytics-is-transforming-cancer-research

 

Biometria – A technológia új életre kel

január 3., Cyber Security

A biometrikus megoldásokról egykor úgy tartották, hogy futurisztikusak és nem biztonságosak.

Ám azóta kiderült, hogy másként áll a helyzet: valójában a jelszavak használata az, ami igazán aggályos a biztonság szempontjából.

ke_p_5.jpg

Az internetes bűnözés fejlődésével mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiókokat nem lehet a kiberbűnözők ellen jelszóval megvédeni, mivel ezek könnyen másolhatók, ellophatók, kitalálhatók és megoszthatók.

A jelszók és PIN-kódok használata így egyre inkább a múlté. A biometrikus megoldások jóval biztonságosabb módszert kínálnak az ügyfeleknek és a vállalatoknak a személyazonosításhoz és a hitelesítéshez.

A TechSci kutatásából kiderült, hogy a biometrikus megoldások otthoni eszközökbe integrálása közel duplájára növeli a globális piac méretét az előttünk álló években.

A csúcstechnológiájú személyazonosság-kezelő rendszerek fejlesztésében és bevezetésében több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező Fujitsunál a biometria használata már nem újdonság.

Az Egyesült Királyság repülőterein működő biometrikus beléptető rendszertől kezdve a Finnországban bevezetett online állampolgári azonosító és fizetési szolgáltatásig, a szervezetek a világon mindenütt megfelelő eszközökkel kell védekezniük a hackerek és a csalások ellen.

Tovább