Az észt kormány informatikai felelőseként Siim Sikkut feladata a digitális szakpolitikai stratégia kialakítása és a technológiából kinyerhető érték maximálása a kormányzaton belül. Cikkünkben ismerteti, miként segítette a technológia országa erőfeszítéseit a Covid19-vilájárvány idején, hogyan szeretné tovább erősíteni Észtország vezető e-államként szerzett pozícióját, és milyen módon alakítja át a mesterséges intelligencia a kormányzati működést.

Amikor március közepén bevezették a korlátozásokat a Covid19 terjedésének megfékezésére a kis balti államban, a fejlett digitális infrastruktúra és a világ vezető e-államai között kivívott pozíció komoly kezdeti előnyt biztosított Észtország számára.

Siim Sikkut, az észt kormány informatikai felelőse és e-Residency programjának elindítója szerint: „Szinte egyik napról a másikra álltunk át a távmunkára és az online oktatásra. Skáláznunk kellett a működést, de a digitális szolgáltatások használata addigra már beépült a köztudatba, ami jelentősen megkönnyítette a járványhelyzet kezelését.”

Észtország fővárosa, Tallin, igazi technológiai hub – olyan startupok létrejöttének színhelye, mint a Skype, a TransferWise és Taxify. Gyakran említik a világ távmunkára legalkalmasabb városai között, így nem meglepő, hogy a helyieknek nem okozott túl sok nehézséget az átállás. Mivel az országban már működött az online receptírás és a videós orvosi konzultáció, az észteknek nem kellett olyan kihívásokkal megküzdeniük, mint számos digitálisan kevésbé fejlett nemzetnek.

„Mivel az alapok már a helyükön voltak, nagyon gyorsan ki tudtuk fejleszteni a Covid-specifikus problémákra reagáló megoldásokat” – hangsúlyozza Siim Sikkut. Első lépésként egy háromnapos hackathont tartottak a készenléti intézkedések bevezetése utáni hétvégén. Ennek célja a kormány előtt álló kihívások kezelésére alkalmas digitális megoldások azonosítása volt.

A hackathon után indított projektek közé tartozott a segélyvonalak túlterheltségét enyhítő chatbot, a Covid19-tünetek felismerését segítő önértékelő kérdőív és a koronavírus terjedésének lassítását szolgáló mobil adatkövető megoldás bevezetése.

Mivel a megoldások többnyire egyszerűek voltak, gyorsan és könnyen meg lehetett valósítani őket. A hackathon jelentős globális érdeklődést váltott ki, és az egy hónapra rá, az észtországi e-Residency program támogatásával szervezett hasonló esemény már 15 ezer résztvevőt vonzott 98 országból.

Több évtized digitális innovációs hagyományainak hasznosítása

A fentieket figyelembe véve talán nem is annyira meglepő, hogy a kormány olyan gyorsan be tudta vetni a technológiát a vírus elleni harc támogatására. Hiszen Észtország sok elismerést szerzett az évek során a digitális technológia innovatív kormányzati célú hasznosításával. Legutóbb Dánia és Dél-Korea mögött harmadikként végzett az ENSZ éves e-kormányzati felmérésében.

Hagyományai és politikai vezetőinek új technológia iránti nyitottsága révén Észtország ma a világ legjobban digitalizálódott országainak egyike. A kormány támogatásával 1996-ban elindított „Tiigrihüpe” (Tigrisugrás) program az ország számítógépes hálózati infrastruktúrájának gyorsabb kiépítését célozta, különös tekintettel az oktatásra. A program keretében számítógépeket és internetcsatlakozást telepítettek minden iskolába, az informatikai oktatást pedig beépítették a nemzeti alaptantervbe.

2001-ben az észt kormány határozottan elindult a digitalizálódás útján. A nemzeti digitális személyazonosítási rendszer bevezetése és a kormányzati intézmények közötti adatmegosztást támogató kapacitás kiépítése voltak az e-kormányzati működés új módszerének fő elemei.  A gyakorlatban ez mára azt jelenti, hogy az észtek – a szavazástól az adóbevallás benyújtásáig – szinte bármilyen kormányzati szolgáltatást el tudnak érni online.

Siim Sikkut az immár 20 éve futó projekt új generációs digitális vezetőjének tekinti magát. „Amikor a kormány igazán elindult a digitalizálódás útján, néhány haladó technológiai szakember javaslatot tett az alappillérekre. A nemzeti digitális azonosítási rendszerből és az adatmegosztási platformból nőtt ki az e-Residency és az X-Road program. Most az a feladatunk, hogy tovább tökéletesítsük ezeket az alappilléreket, és folytassuk az építkezést.”

Észtországban valóban digitális társadalom épül

Észtország a jövőben meg kívánja erősíteni a technológiai vállalatok és a tehetséges szakemberek célországaként szerzett hírnevét. Siim Sikkut elmondása szerint: „A Covid-válság előtt naponta legalább öt delegáció érkezett hozzánk, hogy tanulmányozza szakpolitikánkat, konzultáljon az itteni technológiai cégekkel, és megvásárolja megoldásaikat.”

Az e-Residency programra épülő, digitális nomádoknak szánt, új vízum (Digital Nomad Visa) az egyik módja a digitális társadalom népszerűsítésének és az innovatív szakemberek vonzásának. A vízummal rendelkezők egy éven át anélkül dolgozhatnak Észtországban szabadúszóként vagy aktuális munkaadójuk munkavállalójaként, hogy tartózkodási engedélyért kellene folyamodniuk. Az egyetlen feltétel a 3504 euró feletti jövedelem és egy kisösszegű vízumdíj megfizetése.

„Azon fáradozunk, hogy a magánszemélyeknek és a vállalatoknak érdemes legyen idejönniük és itt kiépíteniük a digitális technológiák következő generációját. Szívesen dolgozunk együtt ezekkel a tehetséges szakemberekkel, és biztosítunk nekik tesztkörnyezetet, hiszen ezáltal mi is fejlődünk. Így szeretnénk ledolgozni a kis méretünkből adódó hátrányt” – fogalmaz Siim Sikkut.

Az alig több mint 1,3 milliós, fogyó és korosodó népesség volt az egyik fő tényező, amely ösztönözte Észtország digitális ambícióit. „Úgy látjuk, hogy minél jobban gépekre tudunk támaszkodni a kormányzati működésben, a magánszektorban és más területeken, annál jobb, mert így a méretünket meghaladó mértékben fejlődhetünk” – mutat rá Siim Sikkut.

Véleménye szerint a mesterséges intelligencia megváltoztathatja a játékszabályokat. A munkaközvetítő irodákban már ma is az MI segítségével párosítják össze a munkát keresőket a betöltetlen állásokkal. A vidékfejlesztési minisztérium pedig műholdas képek MI-elemzése alapján állapítja meg, hogy a gazdálkodók jogosultak-e a legelők fenntartásáért járó földalapú támogatásra.

Korábban mindkét tevékenységet emberek végezték, de Siim Sikkut azt reméli, hogy a feladatokat az MI-re bízva máshol jobban tudják majd hasznosítani Észtország korlátozott emberi erőforrásait. Jelenleg 25 MI-projekt zajlik kormányzati intézményeknél. Számukat a későbbiekben 50-re kívánják emelni.

Siim Sikkut azt szeretné, ha a jövőben az MI alapvető szerepet kapna a kormányzati szolgáltatások állampolgári elérésében. „Szeretnénk, ha az ügyintézés webhelyek és alkalmazások helyett egyre inkább virtuális asszisztensek segítségével zajlana. Célunk, hogy még gördülékenyebbé tegyük állampolgáraink számára a kormányzati ügyintézést. Az emberek és a technológia között pedig az egérhasználat vagy az iPad-es érintésvezérlés helyett hangparancsok útján a leggördülékenyebb a kommunikáció”.

„Ez az álmunk, de ahelyett, hogy csak ábrándoznánk róla, a gyakorlatban is teszünk azért, hogy valósággá váljon.”

A körültekintő tervezés fontossága

Annak ellenére, hogy igyekszik kiaknázni a fejlett technológia átalakítást segítő potenciálját, Siim Sikkut nem szeretne túlzottan a technológiára támaszkodni a szolgáltatások továbbfejlesztésekor. Meggyőződése, hogy körültekintő tervezéssel és a folyamatos tökéletesítés elvének alkalmazásával is fontos lépéseket lehet tenni előre. „Nem hiszem, hogy minden alkalommal forradalmi innovációra van szükség. Az innováció sokkal inkább a folyamatos, fokozatos és kitartó változtatásokról szól. És ez gyakran jobban számít a nagy áttöréseknél.”

Jó példa erre az észt kormány „egyszeri adatközlési” előírása, mely szerint a felhasználóknak minden információt csak egy alkalommal kell megosztaniuk a kormánnyal. Ez az alapelv is hozzájárult a minisztériumok közötti válaszfalak lebontásához és az állampolgárokat érintő bürokrácia csökkentéséhez.

„Az adatkezelés nagyon kevéssé hatékony, ha a kormányzati intézmények egymástól elszigetelten működnek” – hangsúlyozza Siim Sikkut. „A számítási és tárkapacitás terén ilyenkor sok a duplikátum. A felhasználó szempontjából az adatok megosztása pedig azzal az előnnyel is jár, hogy ritkábban háborgatjuk őket.”

A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy ha valaki már megadta a lakcímét a központi adatnyilvántartási hivatalnak, és hozzájárul adatai szervezetek közötti megosztásához, nem kell újra megadnia azt, ha mondjuk jogosítványt igényel.

„Élen járunk a fejlett digitális kormányzati működésben. Tapasztalataink megmutatták, hogy jóval kezelhetőbb a bürokrácia, ha az adatmegosztás láthatatlanul, a háttérben zajlik.”

A fejlődés következő lépcsőfoka a kormányzati szolgáltatások csoportosítása. Ennek lényege a különböző életeseményekkel (pl. vállalkozás alapítása, munkahely elvesztése, gyermek születése) kapcsolatos bürokratikus folyamatok összes elemének összefogása.

Az információszolgálatás ilyenkor „proaktív csomagokban” történik, ahelyett, hogy az állampolgároknak több webhelyről maguknak kellene összegyűjteniük a tudnivalókat. Siim Sikkut szerint „a kormány proaktívan gratulál a gyermek születéséhez, és utána továbbirányítja a szülőt a szükséges tudnivalókhoz, majd bekéri az adatokat.”

„Megfelelő szolgáltatástervezéssel nem kell szupermodern MI-rendszert kiépítenünk az állampolgárok jobb kiszolgálásához. Egyszerűen, a háttérben megosztjuk az adatokat, hogy a rendszer olajozottabban működjön. A maga nemében ez is innováció.”

A biztonsági kihívások legyőzése

A sok személyes és kényes adat megosztása óhatatlanul adatvédelmi és biztonsági kérdéseket vet fel. 2007-ben Észtország egy célzott állami kibertámadás áldozata lett. A bankszektor, a kormányzati működés és a média digitális szolgáltatásoktól való függése felerősítette a botnetek segítségével végrehajtott szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadás hatását.

A nagy nyilvánosságot kapó esemény kitörölhetetlenül bevéste az internetbiztonság fontosságát a mindenkori észt kormánytagok tudatába. „Tanulunk az ilyen incidensekből, és igyekszünk hatásosabban védekezni” – mutat rá Siim Sikkut. „2007 után bővítettük kapacitásainkat, és elkezdtünk többet költeni az internetbiztonságra. Tapasztalatainkat nemzetközi fórumokon is megosztottuk, és a kiépített biztonsági háttérnek köszönhetően a NATO is Tallinban hozta létre internetbiztonsági kiválósági központját (Coordinated Cyber Defence Centre of Excellence).”

A szakember szerint megfelelő beruházásokkal és személettel elfogadható szinten tarthatók a kockázatok. Ráadásul az analóg folyamatokra való visszaállás sem lenne biztonságosabb. „Adatvédelmi szempontból a papíralapú világ sem biztonságosabb” – vallja Siim Sikkut. „Köztudott, hogy a nyomtatott dokumentumok gyakran eltűnnek, és ugyanúgy kiszivároghat tartalmuk a médiába. A digitális környezetben legalább van nyom, ha a támadó nem vérprofi. Ez pedig hatásosabb akadály vagy elrettentő erő az ártó szándékú behatolók számára.”

Az állampolgárok a kockázatok ellenére nagyra értékelik hazájuk digitális kormányzati szolgáltatások iránti elkötelezettségét és az ebből származó előnyöket. „Észtországban senki nem kételkedik abban, hogy a digitális innováció hatékonyabbá tette a kormányzati működést. És a jól teljesítő kormányban jobban megbíznak az emberek” – összegzi a beszélgetést Siim Sikkut.